Lehet, hogy a makrocirkulációs feltételei adottak lesznek a fagynak -nevezetesen, az alacsony T850. Azonban a kisugárzás által létrehozott talajközeli fagy sok tényezõ függvénye, létrejöttét és mértékét szinte elõrejelezhetetlen körülmények befolyásolják. Például elég egy kis nyamvadt felhõzet, mely lokálisan és pár óra hosszat gátat vet a kisugárzásnak, és a hõmérséklet fagypont felett marad (épp a napokban volt ilyen nálunk).
Aztán, ha nem mérséklõdik kellõleg a szél, akkor az átkeverés miatt nem tud akkorát zuhanni a hõmérséklet. Továbbá ott van az "utolsó éjszaka" effektus az inverzióval és a magasban kezdõdõ melegedéssel. A levegõ és a talaj nedvességtartalma pedig a harmatpont szemszögébõl érdekes.
Szóval kényes, szeszélyes "hölgyike" az éjszakai lehûlés, sose lehet tudni, melyik fakszniját veszi elõ -de pont ettõl érdekes, és szeretni való.
Egyébként az általad említett 2007-es eset azért válhatott különösen tragikussá, mert a levegõ alacsony hõmérséklete teljesen derült éggel, s roppant alacsony páratartalommal párosult. Az õsz és a tél is szinte végig száraz volt, a talaj víztartalékai nem tudták "benedvesíteni" a fölöttük elhelyezkedõ egyébként is száraz légréteget. szomoru hideg