Külföldi időjárási események
Igen-igen, Rómát én is néztem, a római reptéren volt a 3 fok, ami azt jelenti, hogy itt Link , az A-betû és a zöld nyíl környékén. Belelógva a tengerbe. Nagyon durva.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.
A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.
A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.