Nem én gondolkodom szélsõségekben, hanem az elmúlt évtizedben az idõjárás.
Másrészt most semminek és senkinek nincs szüksége csapadékra, a belvízzel veszélyeztetett területeknek biztosan, a talaj dugig van vízzel, a növényeknek sem kell a nedvesség, mert van bõven.
Ha meg januárban és februárban átlagos csapadék esett volna, az nem garancia arra, hogy tavasszal nem fog kisülni minden.
Nehéz most igazságot tenni, de nagyobb kárt okozna most a csapadék, mint amennyi hasznot hajtana.
Április végén természetesen már megint más a helyzet.

Én tisztelem a telet, havat és fagyot szeretõk táborát, én a nyarat szeretem, más a telet, de ez most már kezd idegtépõ lenni: fagy, borult ég, hidegpárna, inverziós felhõzet, egyhelyben forgó tekergõ semmi, és hideg és hideg és hideg. Vége lehetne már.