Társalgunk csak... Nos, így már nem fog kibújni a szög a zsákból, de akkor én is rövidre zárom. Gyakorlatilag leírtad az egyetlen megoldást (nyilván azon beavatkozáson kívül, amikor hozzáadott anyagokkal olvadáspontot változtatunk, mesterséges hõ, forrás stb), nevezetsen, hogy a víztestnek át kell keverednie, és a meder alsóbb részei felõl érkezõ melegebb víz olvasztja a jeget. Ez többféle módon lehet, a lényeg, hogy turbulencia jelenjen meg. Folyóvíznél ez nyilván a gravitációs esés miatt létrejött mozgás miatt jelenik meg. A te "megerõsítésed" azért nem jó, mert folyóvizeket említettél (még ha a csatorna éppencsak folyik, vagy billeg), a Szelidi-tó kivételével, de azt nem írtad, hogy ott is megfigyelted-e az említett jelenséget. Meg a diskurzus amúgy is tavakról szólt eredetileg.

Azzal a megfigyeléssel nincs gond, hogy ilyenkor a vizek már aránylag jól át vannak hûlve. Az egységes légnyomásnak, a légmozgás szinte teljes hiányának köszönhetõen szépen be is rétegzõdtek már a téli felállás szerint. Ezért az elsõ hidegebb éjszaka szépen be is fagy a tetejük. És itt van a bukfenc, merthogy az ismételt halmazállapotváltozáshoz hõ kellene (méghozzá nem is kevés). Ez érkezhez a már említett módon alulról, de állóvíznél, ismerve a sûrûségviszonyokat, jégréteggel a tetején igencsak zéróközeli konvekció (gyk nincs). A víz hõvezetése arányleg rossz, a ködös -2 fokos idõben a sugárzást sem nevezném számottevõnek. Igaz egyik sem 0! Meglátásom szerint több hõ vonódik el a felszínrõl -2 fokos idõben, mint ami oda érkezik, így tehát nem látom megalapozottnak, hogy a jég ilyen körülmények között elolvad. Tehát honnan érkezik a hõ a jég felolvasztásához? Floo?

Amúgy (tudomásom szerint) van két házi hidrológusunk, szóval kíváncsi vagyok kacsint

(de fáradt vagyok én már ehhez, mindkét értelemben)



Szerk.: látom sokaknak még a problémát sem sikerült megérteni. Túlhûlt vizes, nyomásváltozásos linkelgetések stb Ez nem az õ vitájuk lesz...