Sajnos a Kárpát- medence telei ritkán olyan havasak, hidegek, mint amilyennek néhányan mondják. Tény, hogy a negatív novemberi- decemberi- januári - februári középhõmérsékletek nagy részét a tartós, hideg ködpárnának köszönhetjük (abban az esetben, ha a ködpárna idején a talajon tartósan fagy), s a hetekig tartó havas idõszakok nagy része is a ködpárna konzerváló hatása miatt alakulnak ki. Ezt - ha jól emlékszem - pár hónapja már leírta valaki. Mi már eléggé Európa déli részén élünk, éghajlatunk nagyban függ a szubtrópusi részektõl, s ez gyakran diadalmat arat a tõlünk jóval messzebbre lévõ szibériai légtömegekkel szemben. Ha nem lenne tartós, akár hetekig tartó ködpárna a medence felett, szerintem - néhány hidegebb periódus (pl. Vojejkov- tengely (elnézést, ha hibásan írom le)) kivételével, mint ami a 2012-es februári jégszekrény volt (na ez kemény idõszak lett volna, ha az országot egész részét beteríti a hó, mint 1987-ben!), akkor a januári középhõmérséklet 0 - +5°C között lenne. Õseink kiválasztották Európa egyik legbõségesebb termõföldjeit adó területét, amiért évezredekig sok nép küzdött és továbbra is küzd, de hát a jól termõ éghajlat ezzel jár, ha õseink a kemény, tartós télért küzdöttek volna, nem pedig a bõségért, akkor mi kb. Finnország környékén élnénk, ahol -bár van kemény, nagybetûs tél, de a természeti adottságok igencsak rosszak. Ezért kell megbecsülnünk ezt a klímát, ahol 120 féle almát termelhetünk (ha kihasználnánk az adottságokat), csak ritkán fagy le a szõlõ, s a déli lankákon itt-ott megterem a füge is nevet
Talán amiatt fogok csak szomorkodni, hogy ez a sok hó nagy valószínûséggel mind el fog olvadni a következõ napokban.