Tegyük fel, hogy lezajlódik egy olyan felmelegedés, melyben Grönland jégtakarója elolvad. Ugye az sem mindegy milyen gyorsan történik ez. 100 év alatt zajlódik le, akkor is nagy a baj. Ilyen tömegû édes hideg víz, könnyen évtizedekre, sõt akár évszázadokra blokkolhatja a Golf- és Észak-atlanti áramlatot. Azonban, míg ez bekövetkezik addig azzal is számolni kell, hogy a mainál jóval melegebb klímában nem a mostani megszokott általános légkörzési rendszer fog mûködni. Teljesen más lesz, csak az alap mérleg-feltételek teljesülnek majd. Pl. az impulzusmomentum megmaradása.
Ellenben tegyük fel, hgoy mégsem zajlódik le akkora felmelegedés, csak annyi mely elég ahhoz hogy elolvadjon a Jeges-tengert fedõ jégpáncél. MOndjuk kb 30 év alatt. Ez nagy baj lenne. Ugyanis ez is önmagában jelentõs mennyíségû édesvizet jelent, mely a Kelet-grönlandi és Labradori-áramlaton keresztül az Észak-atlanti térségbe jut. Nem beszélve arról, hogy ha egy nyáron feldarabolódna a meleg hatására a Jeges-tengeri jégtakaró (nyaranta gyakori, hogy fõleg Grönlandtól északra a mechanikai torlódsá végett feldarabolódik arra, de nem az egész). Ugyanis, ha egy kósza jégtábla, vagy több jégtábla elindulna lefele, az sem lenne jó.
Ellenben még ha ez bekövetkezik, kezdetben fõleg telente rendkívül heves ciklon aktivitás jelentkezne, mely ellensúlyozni szeretné a gyengülõ óceáni hõszállítást. Utána ennek energiája is lankadna, beállnának a tartós anticiklon helyzetek. Ami ismét nem kedvez az áramlatoknak, tovább gyengülnek.... Ellenben, nem kell az áramlatoknak gyengülni (Golf, Észak-atlanti) ahhoz, hogy a légkörben télen ilyen "leállás" mutatkozzon néhány éves idõszakot tekintve.