Globális jelenségek
A vulkánkitörések hatása azonban rosszul is elsülhet. Ha az éghajlat alakulása elve egy hûvösödõ korszak fele tendál, egy vulkánkitörés nagyot lódíthat rajta.
A globális flemelegedés, vagy bármilyen más éghajlatváltozás során néha nem a "cél éghajlat" a veszélyes, hanem a hozzá vezetõ út. Ezzel persze nem azt akarom mondnai, hogy tegyük fel nem olyan nagy gond hogy a modellek szerinte átlag 1 és 5 °C között fog 2100-ra emelkedni a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom idejéhez képest. Persze ez is nagyon nagy baj.
Sajnos sokan még mindig úgy vélik, hgoy ezek a tendenciát jelzõ számok alapján fog változni a klíma. Pl hogy Magyarországon is ilyen szép emelkedõ tendenciával melegszik majd a klímánk. Pedig a múlt nagyon szépen mutatja, hogy nem valószínû hogy így lesz, ha folytatódik a melegedés.
A globális felmelegedés is lokálisan néhány helyen szinte kegyetlen teleket fog jelenteni, míg máshol nagyon hosszú õszöket, míg máshol hatalmas esõzéseket.
Feltéve, hogy 2100-ig valóban 5°C meg lesz melegedést tekintve, az drasztikus klíma átalakulást jelentene az egész bolygónkra. Már a 3 °C is 12-14 °C-os emelkedést jelentene éves szinte a sarki területeknél. Már most jelentõsen csökkent éves szinten a trópusi és sarki területek közötti hõmérséklet különbség. Télen meg fõleg. Ilyen értékek mellett a téli hõmrséklet különbség a sarki és trópusi területek között nyári szintûre csökkeni, vagyis alig lenne ciklon aktivitás, jet. 5 °C-nál meg gyakorlatilag nyáron megszûnne a hõmérsékleti kontraszt? Eltudjátok képzelni milyen az az általános légkörzés tekintetében? Még a 3 °C-nál is a sarki területek felett telente az átlagos havi hõmérséklet -15, -20 °C körül lenne. A Rossby hullámszám ekkor már valószínûleg nem 3-4 lesz többnyire, vagyis gyakori lesz az anticiklon, sekély anticiklon aktivitás, és egy egy gócban fog jelentkezni a hideg, viszonylag aktív ciklonokat okozva. Sarki vihar ciklonok lesznek... Már az elgondolás végig futattása, hgoy mit jelentenek aklíma értékek szinoptikus szempontból sejteti, hogy nem a mai világban megszokott klíma lehet. Viszont az is érzékelhetõ, hogy mindez nagyon rövid idõn belül valósul meg, és ezen is van a hangsúly. Fontosak azok az eredmények, amelyek sejtetik milyen lesz majd a klímánk 25, 50, 70, vagy 100 év múlva. Viszont az is fontos, hogy milyen úton jutunk el majd oda, miknek kell törétnniük. Nem kizárt az sem (én általam inkább reálisnak tûnõ verziók egyike), hogy egy erõs melegedõ tendenciát, egy visszaesés követ, mely többek között az Észak-atlanti áramlat gyengülésének köszönhetõ, valamint az általános légkörzés módosulása következtében megvalósuló ciklon-anticiklon aktivitás módosulásának. Ezen visszaesés (mely egy egy évben jelentõs is lehet, akár évi 2-3 °C is regionálisan) után egy még markánsabb melegedés indulhat be, mely a számunkra katasztrófális éghajlat fele visz. Mindez kb 30-50 éve alatt már akár. Persze ez egy kicsit radikálisnak tûnõ verzió, de valahogy a múltat vizsgálva és a jelennel is foglalkozva, nem az a tapasztalat szûrhetõ le, hgoy ez a mi kis klímaváltozásunk "ember-barát" módon zajlik majd le, ha tovább folytatódik.
A globális flemelegedés, vagy bármilyen más éghajlatváltozás során néha nem a "cél éghajlat" a veszélyes, hanem a hozzá vezetõ út. Ezzel persze nem azt akarom mondnai, hogy tegyük fel nem olyan nagy gond hogy a modellek szerinte átlag 1 és 5 °C között fog 2100-ra emelkedni a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom idejéhez képest. Persze ez is nagyon nagy baj.
Sajnos sokan még mindig úgy vélik, hgoy ezek a tendenciát jelzõ számok alapján fog változni a klíma. Pl hogy Magyarországon is ilyen szép emelkedõ tendenciával melegszik majd a klímánk. Pedig a múlt nagyon szépen mutatja, hogy nem valószínû hogy így lesz, ha folytatódik a melegedés.
A globális felmelegedés is lokálisan néhány helyen szinte kegyetlen teleket fog jelenteni, míg máshol nagyon hosszú õszöket, míg máshol hatalmas esõzéseket.
Feltéve, hogy 2100-ig valóban 5°C meg lesz melegedést tekintve, az drasztikus klíma átalakulást jelentene az egész bolygónkra. Már a 3 °C is 12-14 °C-os emelkedést jelentene éves szinte a sarki területeknél. Már most jelentõsen csökkent éves szinten a trópusi és sarki területek közötti hõmérséklet különbség. Télen meg fõleg. Ilyen értékek mellett a téli hõmrséklet különbség a sarki és trópusi területek között nyári szintûre csökkeni, vagyis alig lenne ciklon aktivitás, jet. 5 °C-nál meg gyakorlatilag nyáron megszûnne a hõmérsékleti kontraszt? Eltudjátok képzelni milyen az az általános légkörzés tekintetében? Még a 3 °C-nál is a sarki területek felett telente az átlagos havi hõmérséklet -15, -20 °C körül lenne. A Rossby hullámszám ekkor már valószínûleg nem 3-4 lesz többnyire, vagyis gyakori lesz az anticiklon, sekély anticiklon aktivitás, és egy egy gócban fog jelentkezni a hideg, viszonylag aktív ciklonokat okozva. Sarki vihar ciklonok lesznek... Már az elgondolás végig futattása, hgoy mit jelentenek aklíma értékek szinoptikus szempontból sejteti, hogy nem a mai világban megszokott klíma lehet. Viszont az is érzékelhetõ, hogy mindez nagyon rövid idõn belül valósul meg, és ezen is van a hangsúly. Fontosak azok az eredmények, amelyek sejtetik milyen lesz majd a klímánk 25, 50, 70, vagy 100 év múlva. Viszont az is fontos, hogy milyen úton jutunk el majd oda, miknek kell törétnniük. Nem kizárt az sem (én általam inkább reálisnak tûnõ verziók egyike), hogy egy erõs melegedõ tendenciát, egy visszaesés követ, mely többek között az Észak-atlanti áramlat gyengülésének köszönhetõ, valamint az általános légkörzés módosulása következtében megvalósuló ciklon-anticiklon aktivitás módosulásának. Ezen visszaesés (mely egy egy évben jelentõs is lehet, akár évi 2-3 °C is regionálisan) után egy még markánsabb melegedés indulhat be, mely a számunkra katasztrófális éghajlat fele visz. Mindez kb 30-50 éve alatt már akár. Persze ez egy kicsit radikálisnak tûnõ verzió, de valahogy a múltat vizsgálva és a jelennel is foglalkozva, nem az a tapasztalat szûrhetõ le, hgoy ez a mi kis klímaváltozásunk "ember-barát" módon zajlik majd le, ha tovább folytatódik.