Hát igen, mert geológiailag (=FÖLDTANilag!) már nem lehet mesterségesen vagdalkozni („a víz szalad, de a kõ marad”). A geográfus képzésben már a "Zemplén"-t erõszakolják, de nekünk még egy öreg FÖLDRAJZtudós („nomen est omen”!) még elmagyarázta:
1. a Tokaji-hegytõl a Bózsváig (Telkibánya–Pálháza) Tokaj-hegység, 2. attól é.-ra, Szaláncig (a Nagy-Milic-cel a "közepén") a Szalánc tömb, s 3. hosszan tovább Eperjesig Eperjesi-hg; ezek együtt alkotják a Kárpátokról elkülönülve lenyúló Eperjes-Tokaj-hg.-rendszert.
Ebbõl ugye az új határon belül másfél maradt – ez 1.-nek kevés, 1.-2.-nek sok... s mivel akármelyik is kifejezetten árulkodó, így vettek egy negyediket. "Zemplín" helynevek, ill. maga a Zempléni-szigethegység a Szalánctól k.-re, ma már "túloldalt" vannak, s így "belülrõl" nézve még csak fel sem tûnik a csúsztatás, és a "B.A.Z."-ból se hiányzik már a "Z."! Két gyenge pontja van: a Milic, meg a tokaji aszú, mi utóbbi ugye nem csak a kis Tokaji-h.-en terem – no persze ha a védjegy elorozásáról van szó, akkor Tokaj lesz rögtön még az Eperjesbõl is...
/Ez az egész kb. olyan, mintha a Börzsönyt a Kemence pataknál vágták volna, s hogy ez ne tûnjön fel, megkapja a Helembai-hg. nevet (ez is egy szigethegység, attól ny.-ra, a "túloldalon", ráadásul ma már "Burdov" név alatt: Esztergomból é.-felé ezt látni), s az é.-i rész meg lenne mondjuk Sahy-hg... Hasonló okú, sajnos létezõ marhaság pl. a "Heves-Borsodi-dombság", stb.../

De fenti összetartozás – és ezért írok errõl ennyit – idõjárástani szempontból is életbevágóan fontos (Snowhunter már tudja: szó szerint!), mégpedig a Hernád és Bodrog menti hófúvások kialakulásában: õk együtt "húzzák meg" a Kárpátok é.ék.-i hágóján átbukó áramlást; sõt, szerintem az erdõbényei tornádó kialakulásában is fontos szerepet játszott ellenkezõ irányú áramlásnál.