Folytatva a tegnapit… mire is alapozom ezt a megfigyelést? A válasz viszonylag egyszerû – a csapadék nagy területen kialakuló jóval átlag alatti értékére (meg persze az emlékeimre). Gondolkodhatunk persze úgy is, hogy a frontok darabszámra ekkor még megvoltak, csak csapadék hullott kevesebb belõlük, de akkor rögtön felmerül bennem a kérdés, hogy azok tényleg olyan „igazi” atlanti frontok voltak-e amelyek végigszántották az európai légteret – tehát a csapadékra hivatkozás személyi elhivatottsága mellett megvan a második igencsak szubjektív tényezõ…

Na ettõl függetlenül, a 81-tõl 94-ig tartó idõszakban itt ÉK-en az átlagostól lényegesen kevesebb csapadék hullott. Volt olyan terület ahol 14 év alatt 2 évnyi csapadék maradt el. (kérdés persze, hogy az átlagostól való eltérés milyen átlagot is jellemez) Mivel akkor nem volt rálátásom a hazai összcsapadékra és internet sem volt lehet, hogy csak a lokális hatást értelmeztem rosszul. Az viszont biztos, hogy olyan idõszakokat éltem(tünk) meg amelyekhez viszonyítva a mostani „eseménytelenség”, mozgalmas kavalkádnak tûnik.

Csak röviden, hogy képet kapjunk errõl az idõszakról:
1981. Az ország 90%-án átlagostól kisebb csapadék, a hiány nagy területen meghaladta a 20-25%-ot. Különösen száraz az elsõ 4 hónap, nagy területen csak 60-80 mm csapadék hullik, a negatív csúcs Gibárt 38 mm/4 hónap.

1982. Az ország területének nagy részén jóval átlag alatti csapadék (kivétel az ÉNY Dunántúl).

1983. Országos aszály, helyenként az éves csapadék fele hullik csak le. Az év második felében rendkívül kevés csapadék. 82-83-as télen hó alig van, csak február elején esik az északi országrészben 10-20 cm-nyi.

1984. Az ország 70%-án az átlagostól kevesebb csapadék. Száraz nyár sokfelé 100 mm alatti 3 havi csapadékkal. Zsámbokon egész nyáron 42 mm hullik. Hó ismét kevés.

1985. Szeszélyes területi eloszlásban az átlagoshoz közeli csapadék. Száraz tél, az ország északi területein a 3 hónap folyamán 50 mm alatt marad a csapadék. Rendkívül száraz szeptember-október, Budapest egyes részein, Hevesben és Borsodban, ill. az Alföld bizonyos részein 10 mm alatt marad a két hónap csapadéka. Negatív csúcs Mátraverebély 6 mm.

1986. Országos aszály. Száraz tavasz, nyár és õsz. Talán ekkor fordul elõ Magyarország történetében egy olyan idõszak, amikor valamelyik állomáson 50 napon keresztül nincs mérhetõ csapadék. Az Alföldön helyenként 10 mm alatti 3 hónapos csapadékösszeg. Tiszadorogmán márciustól decemberig nincs olyan hónap, hogy 28 mm-nél több lenne a havi csapadék. Kunhegyes õszi hónapjainak csapadékai 0;9;0.

1987. Átlag feletti csapadék a Dunántúl 80%-án, átlag közeli keleten. Száraz nyár és õsz.

1988. Az ország területének 95%-án az átlagostól szárazabb idõ. Igen nagy csapadékhiány a Bakonyban, helyenként 300 mm-es anomália. Keleten. Északkeleten száraz október-november, sokfelé 20 mm alatti kéthavi csapadékkal. Hó alig van, nagyobb mennyiség csak a hegyekben hullik február 25-e után. Augusztus 3-án megdõl viszont a hazai szélrekord.

1989. Az ország területének 95%-án az átlagostól szárazabb idõ. Az év elsõ 2-3 és utolsó 3-4 hónapja általánosan száraz. Decemberben sokfelé 0 mm a havi csapadék.

1990. Az országban egyetlen állomás van (Hidasnémeti), ahol a csapadék meghaladja az átlagot. Januárban és márciusban nagy területen 10 mm alatti havi csapadékok. Hó szinte semmi az egész országban, csak a Mátra és a Bükk legmagasabb részein hullik február 13 után 20-40 cm, de 21-én elolvad.

1991. Az ország kétharmadán az átlagosat meghaladó a csapadék, de a pozitív eltérések nem túl nagyok. Január országosan száraz (sok helyen 0 mm csapadékkal), míg március és szeptember nagyobb területre kiterjedõen. Hó elõbb alig van, majd februárban nagy havazások északkeleten.

1992. Az ország legnagyobb részén az átlagostól szárazabb, a megszokottól több csapadék inkább csak Baranya megyében volt. Száraz január és február, rendkívül száraz augusztus. Fõleg Budapest környékén néhány más hónapban is alig van csapadék. Pl. Rákoskeresztúr jan-feb. 13 mm; ápr-máj. 21 mm; júl-aug. 21 mm, de pl. Nagykörü elsõ 4 havi csapadéka 27 mm, Tiszadorogma 23 mm, Tiszakécske jan 1-aug 31. között 105 mm, Békésszentandrás elsõ 5 hónapja mm-ben - 4;9;5;9;12.

1993. Az ország legnagyobb részén szárazság, csak a Dunántúl déli és középsõ részein több a csapadék az átlagostól – ez is leginkább az év utolsó 3 hónapjának csapadékossága miatt van. Rendkívül aszályos volt a tavasz és a nyár. Budapest egyes részein június 30-án még a 80 mm-t sem érte el az éves csapadék, de pl. Tiszakécskén szeptember 30-án még csak 158 mm-nél tartottak. A Tarna és több kisvízfolyás bizonyos szakaszai teljesen kiszáradtak.

1994. A Dunántúl nyugati felén az átlag feletti, az ország többi részén átlag alatti csapadék. Nincs különösen kiugró idõszak, átlagosan csapadékszegény az év.

A fentiek csak Magyarország általános csapadékellátottságát jellemzik, de talán feltételezhetjük, hogy a kevesebb csapadék, kevesebb front eredményeképp alakult ki. Ezekhez a sorozatban száraz évekhez 1995 óta, talán csak 2-3 volt hasonló és az idei meg a tavalyi egyáltalán nem mérhetõ.

Persze azzal, hogy ezt leírtam még nincs bizonyítva az ominózus 14 év atlanti frontjainak hiánya, hiszen nem mindegy mibõl nem hullik csapadék. Lehet, hogy az a kevés atlanti frontból hullott és egy szem mediterrán ciklon sem járt erre, bár erre nem így emlékszem. Mellékesen kérdezem – az atlanti frontok mennyiben járulnak hozzá a mediterrán ciklonok képzõdéséhez? Hátha rehabilitálhatjuk némelyiket, ami még eltûnése elõtt közvetlenül, vagy közvetve hozzájárult valami késõbb számunkra kedvezõen alakuló légköri folyamathoz!:-)

Ezt csak úgy hirtelen kutyafuttában...