Cauchy, Floo: erre nagyon könnyû lenne adatsort készíteni. Régebben készültek is statisztikák arról, hogy az egyes ("Péczely-féle") makroszinoptikus helyzetek az év egyes szakaszaiban milyen gyakorisággal fordulnak elõ. Nem tudom, alkalmazzák-e még ezt, de európai nyomás+frontanalízis térképek alapján utólag is bárki megcsinálhatná. Van 13 kategória, ebbõl egy (zC) kapcsolódik "klasszikus atlanti" frontátvonuláshoz, kettõ (AB, Aw) pedig kialakulhat az ilyen frontok hátoldalán IS. A másik 10 típus: mediterrán ciklon, masszív közép-európai anticiklon és egyéb "rendellenesség". 1881-1998 között a 3 "atlantinak" nevezhetõ helyzet gyakorisága összesen 25% volt... Azóta mennyi lehet?

A tankönyveknél maradva: ha nagy vonalakban össze akarják foglalni Magyarország éghajlatát, akkor nyilván egyszerûsítenek. A gyakorinak leírt nyugatról jövõ frontok között ott van az is, ami hullámot vet, az is, ami mediciklont generál. Mellesleg az általam látott tankönyvek mind azt írták, hogy Magyarországon óceáni, kontinentális és mediterrán hatások is érvényesülnek, hol egyik, hol másik jut elõtérbe - és ebbõl bizony csak az óceánihoz tartozik hozzá az atlanti front... Írják még emellett, hogy Nyugat-Európa idõjárása a legváltozékonyabb, hiszen ott gyakran követik egymást a frontok, kelet felé haladva pedig jóval ritkábban. Szóval, csak nem szaladhatott el mindegyik az Urálig, már akkor sem...