Arról nem is beszélve, hogy a Földközi-tenger a 30-32. szélességi foktól északra helyezkedik el, míg pl. a Karib-tenger, vagy a Mexikói-öböl inkább ez alatt. Ez a Coriolis-erõ miatt lényeges.
A hurrikánok fõleg azért a 10. és 30. (10-hez közelebb) szélességi fokok között szeretnek kialakulni az északi féltekén, mert van egy gyenge Coriolis-erõ - de nem erõs még -, amely segíti az õ "bepörgésüket".
A második fontos tényezõ a súrlódás, illetve a szárazföldek.
Az óceánok felett relatíve sima felülettel találkoznak a hurrikánok, ellenben a szárazföldek érdes, egyenetlen felszínével.
Harmadik fontos tényezõ a nedvesség. Ugyanis a nyári idõszakban a meditterán teréségben rendszerint szárazság uralkodik nem csak a szárazföldeken, hanem azok feletti légrétegekben is.
Tegyük fel, hogy valóban egy hurrikán eljutna az Ibériai-félszigetig. Azon áthaladva jelentõsen legyengülne egyrészt a súrlódás miatt, másrészt a nyaranta rendszerint száraz idõjárásnak köszönhetõen, amely a területet jellemzi.

A 2005-ben kialakult Vince egy a mérsékelt szélességekrõl leszakadó magassági örvénynek köszönhetõen született. A leszakadt magassági örvény a délebbi szélességeken a viszonylag meleg (~25-26 fok) tengervíz hõmérsékletû területek felett generálta a trópusi ciklon kialakulását, amelybõl rövid idõre hurrikán képzõdött.
Egy legújabb tudományos cikk szerint, a természetes éghajlatváltozások - melyek során fõleg lokálisan változik meg a tengerek vízhõmérséklete - jóval inkább hatnak a hurrikán aktivitásra, mint a jövõbeni "globális felmelegedés forgatókönyvei szerinti" melegedés - ahol nem csak pl az Atlanti-óceán medencéjében melegszik a tengervíz, hanem az összes többi óceán esetében is.
Link