Borka Mami, ez bizony jó kérdés, és összetett:-)
Elsõként induljunk ki az alaphelyzetbõl ami most is van. A kontinens északnyugati része felett ciklonok tanyáznak, ezek frontja is csapadékrendszerei vándorolnak nyugat-keleti irányba. A másik fontos tényezõ, az Azori-szigetek központtal elhelyezkedõ anticiklon. Ez szépen ráhúzódik a Pireneusi-félsziget és a közép-európai térségre is gyakran, egyszer írtam, hogy klasszikusak kis karocskát is növeszt ami biztosítja a forró nyarat nálunk.
Itt egy szép példája:
Link
Van több is, így hatol be a kontinens középsõ vidékeire legtöbbször, emlékszünk 2000 augusztusában ezekre a napokra ugye?:-)
Az anticiklon mint valami tartóként viselkedik, ezért ezen simán rohangálnak a ciklonok, olykor bele-bele marva az Ac-ba és még zivatarokat okozva a délebbi részeken is, de ez ritka, olykor azonban elõfordul.
Ez az elrendezõdési alaphelyzet.
A következõ a szerencsétlen valóság, hogy mi még elég délen vagyunk de tulajdonképp elég északon is, így a mind a két hatás érvényre jut. Ilyen helyzetekben a ciklon, szépen rángatja fel a forró levegõt maga elé és tolja keleti irányba, lásd tegnap és ma.
Ezáltal a front egy meredek szöget zár be a forró légtömegre miközben halad megszokott irányba, jelen esetben keletre. És itt van a másik szerencsétlen tényezõ a domborzati viszonyok. Miközben szépen halad a front az útján úgy ütközik neki a Alpok és a Kárpátok koszorúinak, mivel a front felhõzetét ez felszabdalja és feltartóztatja így lassul a rendszer, ezért van az Alpok északi vidékein ezekbõl óriási esõzés, zivatarok, mert szépen torlaszt. Sajnos a szelet nem, és mivel van nekünk egy Dévényi kapunk így a szél a kis résen keresztül zúdul be, így tolja a front maga elõtt. A fizikai ráhatások is segítenek neki, ezért a kis nyíláson a légáramlatok felgyorsulnak. Sajnos ez pont az a bizonyos szélcsatorna. A hideg légtömeg rászalad a száraz forró légtömegre és nem nedvesíti, hanem inkább kiszárítja azt, és stabilizálja a légrétegeket. Délnyugat és északkelet szerencsés, mivel õket pont a mi szélcsatornánk segíti, a csapadék képzõdésben, nem szárít, hanem épp annyit kap belõle, hogy jó legyen. Gyakran van a front után másnap, hogy nálunk tombol a szél miközben délnyugaton pont ez miatt esik az esõ, záporok, zivatarok vannak, legtöbb alkalommal alig mozduló széllel.
No és a kérdésedre, mi kell, hogy..? Igazából bármilyen elrendezõdés csak ne ez, mert ekkor ez van, és lesz is, mint gyakran. A másik, szerencsés eset lehet, hogy az elsõfajú front elõresiet, de van neki egy újabb meleg szektora, no ilyenkor ez behullámzik és nálunk is okoz a következõ szélfordulásig esõt, de ez a kutya vacsorája:-) Vagy létrejön vagy sem, talán most igen, de ez sem az igazi helyzet, ahogy nézem, de némi esélye van a dolognak.
Hozzánk a legjobb a délnyugati rendszerek, mivel ennek a hideg levegõje jóval északabbra halad el így nem tudja megölni a konvekciót.
Sajnos amíg ez van, csak tényleg mákos esetben kapunk mi csapadékot, képes így elmenni egy egész nyár, lásd 2000, 2003, 2007 , száraz, frontos, szeles, és hõséggel szabdalt idõszakok váltakoznak kevés csapadékkal. Reméljük ez megváltozik idén.
Remélem érthetõ, igaz picit, nagyon hosszú lett:-)