Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Örülök, hogy egyetértünk!
Sajnos való igaz, elég sokan keverik a radmin és az 5 cm-es léghõmérséklet fogalmát. Mégis óvatosan bánnék a túl erõs kijelentésekkel, azért azt nem gondolom, hogy a különbségre eddig senki ne jött volna rá. A szakmának, illetve a mezõgazdaságnak is az a része, amelyik használja is, hitem szerint tisztában van a két dolog különbözõségével. Máskülönben amolyan hibás beidegzõdés-féleségnek érzem, ahogyan a többség megközelíti a problémát, lássuk be, a radmin értelmezése kicsit eltér a klasszikus hõmérsékletétõl. És a dolognak nem fog a mélyére ásni az, aki nem is igazán használja. (Még a nyilvánvaló és hétköznapi jelenségek ellenére sem, mint amilyen az autók tetejének, motorházának gyorsabb hûlése, deresedése, miközben nincs fagy. Ez is egyfajta kisugárzással kapcsolatos hõmérséklet, ami, ha levegõre akarnánk értelmezni, megintcsak nem több, mint virtuális...)
Ennek ellenére megdöbbentett, amikor épp az általad leírtak hatására is utánaolvastam, hogyan is fogalmazzák meg a radiációs minimumot a meteorológiában, és bizony találtam szakemberek tollából származó olyan írást is , ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet. Az meg, hogy a mezõgazdák és a laikusok többsége nincsen tisztában vele, innentõl kezdve nem nagy csoda...
Ami az automata-nem automata állomások adatsorait illeti, bizony a váltás egy rakás problémát vet fel, gõzöm nincs, hogyan oldják meg ezeket. Az mindenesetre látható, hogy a napijelentésben csak az észlelõvel ellátott állomások radmin adata van benn, a többiét legalább nem keverik ide. Személy szerint én itt csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek mindegyike tényleges radmin-e, vagy az automata adata kerül be. Ha az elõbbi, akkor meg végképp nem értem, miért az a néhány következetesen kiugró állomás, mint amilyen a debreceni és a szentgotthárdi is.
Ez akár afféle konstruktív indítvány is lehetne, hogy legyen legalább valami eredménye is ennek a kutakodásnak, ki kéne deríteni, csakugyan egyféle adatot látunk-e radmin gyanánt.
Egyébként fogadd gratulációm a missziódhoz, értelmes dolognak tartom. De azért csak óvatosan a súlyosabb mondatokkal!
Sajnos való igaz, elég sokan keverik a radmin és az 5 cm-es léghõmérséklet fogalmát. Mégis óvatosan bánnék a túl erõs kijelentésekkel, azért azt nem gondolom, hogy a különbségre eddig senki ne jött volna rá. A szakmának, illetve a mezõgazdaságnak is az a része, amelyik használja is, hitem szerint tisztában van a két dolog különbözõségével. Máskülönben amolyan hibás beidegzõdés-féleségnek érzem, ahogyan a többség megközelíti a problémát, lássuk be, a radmin értelmezése kicsit eltér a klasszikus hõmérsékletétõl. És a dolognak nem fog a mélyére ásni az, aki nem is igazán használja. (Még a nyilvánvaló és hétköznapi jelenségek ellenére sem, mint amilyen az autók tetejének, motorházának gyorsabb hûlése, deresedése, miközben nincs fagy. Ez is egyfajta kisugárzással kapcsolatos hõmérséklet, ami, ha levegõre akarnánk értelmezni, megintcsak nem több, mint virtuális...)
Ennek ellenére megdöbbentett, amikor épp az általad leírtak hatására is utánaolvastam, hogyan is fogalmazzák meg a radiációs minimumot a meteorológiában, és bizony találtam szakemberek tollából származó olyan írást is , ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet. Az meg, hogy a mezõgazdák és a laikusok többsége nincsen tisztában vele, innentõl kezdve nem nagy csoda...
Ami az automata-nem automata állomások adatsorait illeti, bizony a váltás egy rakás problémát vet fel, gõzöm nincs, hogyan oldják meg ezeket. Az mindenesetre látható, hogy a napijelentésben csak az észlelõvel ellátott állomások radmin adata van benn, a többiét legalább nem keverik ide. Személy szerint én itt csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek mindegyike tényleges radmin-e, vagy az automata adata kerül be. Ha az elõbbi, akkor meg végképp nem értem, miért az a néhány következetesen kiugró állomás, mint amilyen a debreceni és a szentgotthárdi is.
Ez akár afféle konstruktív indítvány is lehetne, hogy legyen legalább valami eredménye is ennek a kutakodásnak, ki kéne deríteni, csakugyan egyféle adatot látunk-e radmin gyanánt.
Egyébként fogadd gratulációm a missziódhoz, értelmes dolognak tartom. De azért csak óvatosan a súlyosabb mondatokkal!