"Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál értéke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?"

Öööö...azért ez nem egészen így van.

Pl. vasárnap 00 UTC-re:
Az 500 hPa-os szint geodinamikus magassága Budapesten kb. 5300 gpm lesz.
Link
Ezzel szemben ugyanekkorra az 500/1000-es RT értéke kb. 5120 gpm-nek adódik.
Link

Igazából a dolog lényege pontosan a kétféle fogalom jelentésbeli különbségébõl adódik.
Az abszolút topográfia térképein ugyebár az egyes nyomási szintek geopotenciális (illetve egészen pontos fizikai mennyiséget használva: geodinamikus) magasságát ábrázolják geopotenciális méterben, vagy ennek tizedrészében, azaz geopotenciális dekaméterben.
A relatív topográfia pedig térképein két kiválasztott nyomási szint geodinamikus magasságának különbségét jelenítik meg.

De mit is jelent tulajdonképpen a kétféle dolog valós fizikai tartalma?
Az AT esetén - ahogy írtad is - arról van szó, hogy adott helyen mennyire van "besüllyedve" vagy "kidudorodva" a légkörünk, azaz a magasban milyen formáció (teknõ, gerinc) is helyezkedik el fölöttünk. Ez tehát valóban nem más, mint a légnyomás-eloszlás talajmenti ábrázolásának magaslégköri megfelelõje. Így tehát ebbõl ugyanúgy az áramlások irányára, erõsségére, jellegére, továbbá a nagytérségû rendezett vertikális mozgások meglétére és milyenségére következtethetünk, mint a talajszinti nyomás értékeibõl.
Az RT kicsit más. Az egész térkép elsõdlegesen tulajdonképpen nem másra jó, mint arra, hogy megállapítsuk, milyen hõmérsékletû légtömeg is található felettünk éppen. Hiszen egy légoszlop középhõmérséklete egyenesen arányos a légoszlop vastagságával. (Egyszerû fizikai meggondolásokon alapulva: a meleg levegõ ritkább, a meleg légoszlop jobban ki van tágulva, vagyis az egyes nyomási szintek egymástól távolabb helyezkednek el. A hideg levegõ sûrûbb, a hideg légoszlop jobban össze van nyomódva, vagyis az egyes nyomási szintek közelebb vannak egymáshoz.) Így tehát az RT értékeibõl a légtömeg hõmérsékletére tudunk következtetni. (Az egyik leggyakrabban használt fajtája az 500/1000-es. Régebben, a modellek elõtti korban, még igen komoly szinoptikai felhasználása is volt ennek: voltak, vannak rá empirikus megállapítások, amelyek nagyon jó indikátorként használhatók a maximum-, illetve minimum-hõmérsékletek elõrejelzéséhez. Ilyen pl. a következõ: ha az 500/1000-es RT értéke 5500 gpm körül van, akkor a nappali Tmax jó eséllyel 25 fok körüli, vagy annál magasabb. Ha 5200 gpm körüli, akkor a nappali Tmax fagypont körül van. Lásd a mostani napokat pl. Hasonlóképpen, a tavaszi fagyok elõrejelzésére is használták régebben: késõ tavaszi fagyokra még lehetett számítani - a többi paraméter megfelelõsége esetén! -, ha az RT értéke 5300 és 5400 gpm között volt. Szóval ilyen dolgok. De hát ma már ezek kikoptak a gyakorlatból, sokan nem is hallottak ilyesmikrõl.nevet ) Ezen kívül pl. a hidegcseppeket is szépen kirajzolja. Link

Tehát a lényeg az, hogy van kapcsolat a kettõ között természetesen, hiszen pl. egy mély ciklon esetén a magasban is teknõ rajzolódik ki, azaz a geopotenciál értéke kisebb lesz (pl. 500 hPa-on), ugyanakkor a teknõ hátoldalán hideg levegõ advektálódik, vagyis a légoszlopban is hideg lesz, így pedig az RT értéke is csökken.