Újra végigpörgetve a modelleket (ECMWF és GFS) az látszik, hogy az alapszituáció változatlan: mintha odaszögezték volna az AC-t az Atlanti-óceánra, ill. a tõle keletre örvénylõ ciklont a Brit-szigetek környékére. Nálunk elkerülhetetlennek látszik a több napig tartó elõoldali meleg (legfeljebb annak mértékérõl lehet vitatkozni)
Ugyanakkor a makroszinoptikai szituáció másik arca (ami már egy hete is érzékelhetõ volt) is megvan, nem sorvadt el: a magas szélességek fejlett anticiklonjairól van szó. Már máj. 1.-én nagy kiterjedésû AC mutatkozik a Skandináv-félsziget felett, ezzel párhuzamosan a brit ciklon jelentõsen gyengül. Következésképp nálunk mérséklõdik az elõoldali délies légmozgás, és dk-re, k-re fordul. Jelen évszakban ez természetesen nem jelent komolyabb lehûlést. Viszont ûrtávlatban az északi magasnyomás súlypontja nyugatabbra tolódik, Izland környékére. Ezzel megnyílik a sarkvidéki hideg légtömegek útja a kontinens belsejébe. GFS szerint a sarki hidegbázis maradéka máj. 10. környékén megindul déli irányba -felénk.
Természetesen az idõtáv miatt ez most csupán érdekesség, egy a lehetséges kimenetelek közül.
Mindenesetre nem elképzelhetetlen és nem ellenkezne az idõjárás mostanában felvett "stílusával", ha a következõ hétvége rekordközeli (vagy rekord) melege után május elsõ dekádjának végén, a második dekád elején visszatérnének a hajnali fagyok.