Légy oly kedves, és másold be, hol írtam, hogy itt minden hely szuper!
Köszönöm!
A megfelelõ fekvésekben itt is szétfagyott minden.
Csak ilyen sík vagy alig 5-10-15 méteres fagylefolyású fekvésekben Link Link Tolnában, Baranyában, Somogyban, az Alföldön -5-6-7 fokok voltak.
Itt meg -2.
Óriási különbség.
Tehát térségileg sokkal kevésbé volt hideg errefelé, miközben itt is -4-6 fokot mért a két állomásunk.
Tehát a térségi különbség nem jön ki, és az RTL Klub Nagykanizsára jön fagykárt vizsgálni, mert ott -6 fok volt.
Közben más településeken meg az alsóbb fekvésekben is nagyítóval kellene keresni a fagykárt.
Hogy Te mit szûrsz le a beszámolóimból, az egy dolog.
Ha bemész a belsõ völgyekbe, ugyanolyan fagykárok vannak, mint az Alföldön.
Hogy a belsõ völgyekben lévõ falvak magasabb részein meddig hatolt fel a fagykár, azt nem tudom, amint lesz idõm, körbenézem.
Egy biztos, hiába mért a kanizsai és az iklódi mérõ (és az elmúlt 50-80 évben mért volna a lenti, a letenyei és az egerszegi állomás is) -4-6 fokokat (sõt, ha az iklódi lent lenne a vasúti töltésnél vagy lent a réten, mért volna az is -5-6 fokot), mint az Alföldön, a fagykár összehasonlíthatatlanul kevesebb.
A szegedi -4 fok például nagyon felülreprezentálja a környéket (a várost nyilván nem, de azért van a városi állomás), -4 fok mellett nincsenek olyan károk, mint amikt pl. a szatymazi õszibarackosban voltak, ahol árnyékolt mérõvel -8-9 fokokat mértek.
Tegyük fel, rosszul mértek, legyen csak -7 fok.
Az 3 fokkal hidegebb mint a szegedi minimum, és (több példa után ez a tapasztalat) mivel minden derült éjszakán ez a 3 fok körüli különbség van egy hidegebb fekvés és a szegedi állomás között, képzeld el, ha olyan adatsorból számolnánk a középhõmérsékletet Szegeden, amiben a derült éjszakák minimumai 3-al kevesebbek.
Valószínû a maximumok meg magasabbak lennének mondjuk 3 tizeddel.
Ez középhõmérsékletben fél fokkal alacsonyabbat produkálna.

Visszatérve: a legdurvább tényleg az, hogy olyan fekvésekben ép a dió, vagy akár a kivilevél, amilyenben Baranyában, pl. Sellyén vagy Sátorhelyen rommá fagyott minden.
Itt is ott lehetett volna mérni -7 fokot is, csak ha az Alföldön -7 fokok vannak, akkor ugyanabban a fázisban lévõ gyümölcsfákból ott semmi nem marad, míg a dombvidéken hatalmas területeken ép marad minden.
És ez nem jön ki a leírásokból, térképekbõl, illetve kevésbé van hangsúlyozva, bár már így is jobban, mint régebben.

Persze nagyon tarka a kép, köszönhetõen a szállított fagy-kisugárzási fagy kombinációnak, a múltheti hétfõi fagyok miatt, a téli fagyok miatt, a vegetáció állapota miatt, de elképesztõen sok információ lapul ezek mögött, és nagyon érdekes kutatási terület.
A beszámolóimból ezt kellene leszûrni.
Nyilván van, aki elgondolkodik rajta, van aki átugorja, van aki csak megnézi, van aki rosszul szûri le, van aki jól szûri le, fórumozója válogatja.
Itt egy példa, õk biztosan rosszul szûrik le Link , ha végigolvasod figyelmesen, láthatod, micsoda ökörséget hoznak ki szakemberek az állomásokból.
És nincs senki, aki a fejükre koppintson.
Kaptam egy 1970-80 között íródott agrometeorológiai könyvet, végigolvastam, kabaré.
És ezek miatt a mérések és adatfeldolgozások miatt kabaré.
Nézd meg ezt a leírást Link
Nézd meg március hónap középhõmérséklet adatait, vesd össze a nagykanizsai és az iklódi állomás közepeit az ország más részein lévõ adatokkal, és tedd mellé a vegetáció állapotát.
A kanizsai és az iklódi a sor végén kullog, miközben a vegetáció jóval elõrébb tart.