Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Nekem meg az a bánatom, hogy a videómat, amit a fényképezõvel csináltam a villámlásról, véletlenül kitöröltem! ÷I
Mókás volt az éjszakad,egy bánatom van hogy nem nappal jött,ugyanis ezek a multicellás dögök ugye újra és újra keletkezö cellái össze visza villámlanak,igy sosem lehet tudni épp merre villanik,csak kapkodtam a fejem egész éjjel,csomó villámról lemaradtam,viszont nappal szép felhöket láttam volna...
De kezdetnek nem rossz
De kezdetnek nem rossz
Mióta elkezdõdött tegnap a zivatarképzõdés, nem volt olyan durva reflektivitás a radaron, mint most a Bp mellett elhúzott cellában (OMSZ radar).
Elkezdõdött a mûsor! Dél felé van a villámlás, a dörgés még messze hallatszik, de közeleg!
LOL. Ákipapa, amúgy már csakazért is most lesz a tornádó mert nem tudtad megvenni a jobb fényképezõt. De elég jó az ami neked van!
Floo: CC = Cloud to Cloud lightning, felhõvillám. Sajnos ha még egy percig fennmaradok kidöglök, de valszeg félóránként felkelek, erre jönnek a zivik, és mindenfelé durrannak be
Én ma akartam venni egy újat, de nem volt raktáron, úgyhogy holnap egy másik boltban megveszem, ezzel remélhetõleg még jobb zivatarképeket tudok készíteni (bár az elõzõt is decemberben vettem, és igazi zivataron még nem is tudtam tesztelni
Ákos!
Esövel kevert,borsónál nagyobb szemek voltak,1 percig tartó zápor közben potyogtak,de nagyon ritkán...
Esövel kevert,borsónál nagyobb szemek voltak,1 percig tartó zápor közben potyogtak,de nagyon ritkán...
Miko met.hu nem frissült akko az volt a baj,az most megy 15 percenként,erre naná hogy a szlovák szarik be,a jó öreg tipikus balszerencse...
Idegesítõ, hogy nem megy már jó ideje a szlovák radar!:/ Biztos lomtalanítás volt, azt elvitték a vasgyûjtõbe...
Ákos (Storman): már vannak radaron 15-20 mm/h-ás cellák és Floonál jég is potyogott eddig, úgyhogy ez már legalább 3 csillagos beválás nálam.
Kuzmi: én is olvastam, értelmeztem és személy szerint köszönet érte, de sztem elég rövidre fogtad a lényeget :-D
(nálam idáig még semmi, de hamarosan jön változás)
(nálam idáig még semmi, de hamarosan jön változás)
A film+ csatornán most megy a vihar címû film.
A lényege arról szól hogy egy hurrikánt mesterséges úton eltérítenek de nem úgy sikerül ahogy õk számolták
Aki tudja nézze,nem is olyan rossz
A lényege arról szól hogy egy hurrikánt mesterséges úton eltérítenek de nem úgy sikerül ahogy õk számolták
Aki tudja nézze,nem is olyan rossz
Zooltán: Nem egyszerû dolog, meg kell emészteni, és a fogalmakkal is jó tisztában lenni.
Örülök, hogy segíthettem
Örülök, hogy segíthettem
Ötször olvastam el, de még néhányszor szükséges lesz, hogy megértsem Köszöm a munkád.
A felülfutó, az állapotgörbe a tényleges T-t adja a magasság emelkedésével.
Az alatta futó görbe a harmatpontgörbe. Az adott magassághoz (állapotgörbe által meghatározott tényleges T-hez) tartozó harmatpont. Minél jobban simulnak egymáshoz annál nagyobb a levegõ nedvesség tartalma.
Pontosabban:
Függõleges skála: légnyomás (hPa), vízszintes skála: hõmérséklet (Celsius).
A legmeredekebb, egymással közel párhuzamos vonalak, melyek mellé a vonallal,
azonos színnel x g/kg értékek is vannak írva az ún. izogramok; ezek mentén
csökken az emelkedõ légrészecskék harmatpontja. A valamivel kevésbé meredek,
felfelé haladva kicsit balra hajló vonalköteg a nedves adiabatákat jelenti;
ezek mentén csökken az emelkedõ felhõlevegõ hõmérséklete. A legkevésbé
meredek, vonalak a száraz adiabatákat jelölik; ha száraz levegõ emelkedik a magasba, akkor annak a hõmérséklete ezek mentén csökken.
A felrajzolt folytonos vonal a szonda által mért hõmérséklet-eloszlás, a
szaggatott a harmatpont vertikális profilja.
Ha a magassággal a hõmérséklet egyenletesen csökken, nincs benne törés, inverzió, akkor elegendõ nedvesség mellett magasra törõ Cu-k képzõdnek. (egészen addig míg stabil légréteghez nem ér) Ha a kondenzációs szint fölött nem sokkal inverzió van (stabilis légréteg), akkor lapos Cu-k képzõdnek. Persze elõbb a levegõnek el kell érni a kondenzációs szintet, pl., termikus konvekció segítségével, ez lesz a Cu-kondenzációs szint. Ha ez megvan, és még mindig csökken magassággal a T (van labilitás), akkor további magasságokba emelkedik a kondenzálódott légrészecske. Ha azonban valamely fentebbi szinten inverzió lép fel, akkor már tovább nem emelkedik a részecske, azaz ez lesz a felhõtetõ magassága. A lényeg, hogy az emelkedõ részecske mindig melegebb legyen környezeténél, tehát legyen labilitás, ugyanis a termikus konvekció ehhez kötött.
Máshogy is kifejezhetõ konvekció által keltett felhõképzõdés: a tényleges hõmérsékleti gradiens értéke legyen nagyobb a száraz-adiabatikus hõmérsékleti gradiensnél, kondenzációs szint felett pedig a nedves-adiabatikus hõmérsékleti gradiensnél. Azon a szinten, ahol aláesik ennek az értéknek, ott megszûnik a felhõképzõdés, az lesz a felhõtetõ.
A talajról elinduló részecske a kondenzációs szintig száraz adiabatikusan emelkedik, majd e fölött már nedves adiabatikusan. A koordinátarendszerben a fent említett görbéken kívül még száraz és nedves adiabata görbéket is felrajzoltak. Ez azt jelenti, hogy adott légrészecske hogy hûlne a magassággal, ha teljesen száraz vagy nedves lenne a légrészecske. Így, hogy ha az állapotgörbe laposabb, mint a száraz adiabaták, akkor meglehetõsen labilis a légkör. Ha az állapotgörbe nem annyira lapos, mint a száraz adiabaták, de laposabb, mint a nedves adiabaták, akkor a légkör feltételesen labilis. A labilitási energia ilyen esetben akkor szabadítható fel, ha vannak gomolyfelhõink. Amennyiben mind a száraz, mind a nedves adiabaták laposabbak az állapotgörbénél, akkor a légkör abszolút stabilis. Ilyen helyzet áll elõ, pl. (de nem kizárólagosan) inverzió vagy izotermia esetén.
A Cu kicsapódási szintet úgy tudjuk megállapítani, hogy a talajon mért harmatpontból kiindulva elindulsz felfelé párhuzamosan a fajlagos nedvesség izovonalaival. (Ezek mellé általában g/kg van írva.) Ahol metszed felfelé menet a hõmérsékleti görbét, abból a pontból párhuzamosan a száraz adiabatákkal le kell jönni a talajig, és ott leolvasod a hõmérsékletet.
A kondenzációs szint magasságát, ebben az esetben az ún. Ferrel formulával is meg lehet becsülni: Hcu=120x(t-th)
t a harmatpont és a th a harmatpontdeficit.
Az alatta futó görbe a harmatpontgörbe. Az adott magassághoz (állapotgörbe által meghatározott tényleges T-hez) tartozó harmatpont. Minél jobban simulnak egymáshoz annál nagyobb a levegõ nedvesség tartalma.
Pontosabban:
Függõleges skála: légnyomás (hPa), vízszintes skála: hõmérséklet (Celsius).
A legmeredekebb, egymással közel párhuzamos vonalak, melyek mellé a vonallal,
azonos színnel x g/kg értékek is vannak írva az ún. izogramok; ezek mentén
csökken az emelkedõ légrészecskék harmatpontja. A valamivel kevésbé meredek,
felfelé haladva kicsit balra hajló vonalköteg a nedves adiabatákat jelenti;
ezek mentén csökken az emelkedõ felhõlevegõ hõmérséklete. A legkevésbé
meredek, vonalak a száraz adiabatákat jelölik; ha száraz levegõ emelkedik a magasba, akkor annak a hõmérséklete ezek mentén csökken.
A felrajzolt folytonos vonal a szonda által mért hõmérséklet-eloszlás, a
szaggatott a harmatpont vertikális profilja.
Ha a magassággal a hõmérséklet egyenletesen csökken, nincs benne törés, inverzió, akkor elegendõ nedvesség mellett magasra törõ Cu-k képzõdnek. (egészen addig míg stabil légréteghez nem ér) Ha a kondenzációs szint fölött nem sokkal inverzió van (stabilis légréteg), akkor lapos Cu-k képzõdnek. Persze elõbb a levegõnek el kell érni a kondenzációs szintet, pl., termikus konvekció segítségével, ez lesz a Cu-kondenzációs szint. Ha ez megvan, és még mindig csökken magassággal a T (van labilitás), akkor további magasságokba emelkedik a kondenzálódott légrészecske. Ha azonban valamely fentebbi szinten inverzió lép fel, akkor már tovább nem emelkedik a részecske, azaz ez lesz a felhõtetõ magassága. A lényeg, hogy az emelkedõ részecske mindig melegebb legyen környezeténél, tehát legyen labilitás, ugyanis a termikus konvekció ehhez kötött.
Máshogy is kifejezhetõ konvekció által keltett felhõképzõdés: a tényleges hõmérsékleti gradiens értéke legyen nagyobb a száraz-adiabatikus hõmérsékleti gradiensnél, kondenzációs szint felett pedig a nedves-adiabatikus hõmérsékleti gradiensnél. Azon a szinten, ahol aláesik ennek az értéknek, ott megszûnik a felhõképzõdés, az lesz a felhõtetõ.
A talajról elinduló részecske a kondenzációs szintig száraz adiabatikusan emelkedik, majd e fölött már nedves adiabatikusan. A koordinátarendszerben a fent említett görbéken kívül még száraz és nedves adiabata görbéket is felrajzoltak. Ez azt jelenti, hogy adott légrészecske hogy hûlne a magassággal, ha teljesen száraz vagy nedves lenne a légrészecske. Így, hogy ha az állapotgörbe laposabb, mint a száraz adiabaták, akkor meglehetõsen labilis a légkör. Ha az állapotgörbe nem annyira lapos, mint a száraz adiabaták, de laposabb, mint a nedves adiabaták, akkor a légkör feltételesen labilis. A labilitási energia ilyen esetben akkor szabadítható fel, ha vannak gomolyfelhõink. Amennyiben mind a száraz, mind a nedves adiabaták laposabbak az állapotgörbénél, akkor a légkör abszolút stabilis. Ilyen helyzet áll elõ, pl. (de nem kizárólagosan) inverzió vagy izotermia esetén.
A Cu kicsapódási szintet úgy tudjuk megállapítani, hogy a talajon mért harmatpontból kiindulva elindulsz felfelé párhuzamosan a fajlagos nedvesség izovonalaival. (Ezek mellé általában g/kg van írva.) Ahol metszed felfelé menet a hõmérsékleti görbét, abból a pontból párhuzamosan a száraz adiabatákkal le kell jönni a talajig, és ott leolvasod a hõmérsékletet.
A kondenzációs szint magasságát, ebben az esetben az ún. Ferrel formulával is meg lehet becsülni: Hcu=120x(t-th)
t a harmatpont és a th a harmatpontdeficit.
Az elsö konvektív csomag megérkezett, nagycseppes zápor van. Kevés esély volt hogy bedörrenjen és nem is tette. Viszont az égkép a komoly viharok elötti hangulatot idézte elö, félelmetes volt gyönyörü... Rég látott összeáramlás van, amíg ki lehetett venni a struktúrákat látszott, hogy minden irányból (szó szerint!) érkeznek a felhök, bár a zivik elötti körforgás nem volt észlelhetö. De bemelegítésnek és kedvcsinálónak nem rossz
Zooltán feltetted a lécet, na összeszedtem magamat.
Ha hiba van benne, elnézést. Nagyjából amit egy állapotgörbérõl tudni kell, ezt lehet még kiegészíteni, most nincs több idõm rá.
Ha hiba van benne, elnézést. Nagyjából amit egy állapotgörbérõl tudni kell, ezt lehet még kiegészíteni, most nincs több idõm rá.
Floo, az jó, mert felém jönnek utána
Egyelõre eltûntek a magasra törõ gomolyok, egy részük szétterült a záróréteg alatt.
Egyelõre eltûntek a magasra törõ gomolyok, egy részük szétterült a záróréteg alatt.
Ákos!
Télleg
Ami érdekes hogy május akárhányadikán mikor az országban végigrobogott egy zivisáv,elõtte ugyanilyen felhöket láttam,totál ilyeneket,szal most is az lesz a végkifejlet mint akkor
Télleg
Ami érdekes hogy május akárhányadikán mikor az országban végigrobogott egy zivisáv,elõtte ugyanilyen felhöket láttam,totál ilyeneket,szal most is az lesz a végkifejlet mint akkor
Megnyugodtam, hogy akkor nem is vagyok annyira reménytelen ezen a területen Bár nagyon várom a szupercellán - hamarosan - fellelhetõ okításokat. Van mit pótolni. Most innen Link próbálok leszûrni valamit. Látok olyat, hogy Helicity / Storm motion, ez pl. jó ide,. de a CAPE / LI már kevésbé.
Ákos!
Vannak itt olyan felhök,hogy egy-egy nagy gomolyra mintha ráülne több réteg Ac lencse,függöleges fordrozódással,a szélnyirás miatt vannak??
Vannak itt olyan felhök,hogy egy-egy nagy gomolyra mintha ráülne több réteg Ac lencse,függöleges fordrozódással,a szélnyirás miatt vannak??
Zooltán, igen, a záróréteg kellemetlenül visszafogta eddig a dolgokat, bár még nem érdemes elkeseredni, mert a komolyabb eseményeket egyébként is késõbbre vártuk.