Globális jelenségek

Nomad: épeszû ember nem fog sem lehülyézni, sem baromnak tartani. Lehet, hogy nem ért egyet mindenki veled, de azt szerintem mindenki érzi-tudja, hogy változik az éghajlat. Hogy miért, az valóban kérdés. Én csak azt tudom, hogy ahányszor az ember önteltté vált, úgy gondolta, hogy õ majd leigázza a Természetet, annak eddig még mindig hatalmas pofáraesés lett a vége. Az emberek nagy többségébõl a mai napig hiányzik az alázat, ha a Természetrõl van szó. Pedig jónéhány millió embernek bebizonyította, hogy mindig mi húzzuk a rövidebbet.

Visszakanyarodva a témához...itt a Metneten is ugyan az a helyzet, mint a világban...Két tábor van. Az egyik azt hangoztatja, hogy minden változás természetes, ilyen már volt a Föld történelmében, változások voltak, vannak, lesznek...

A másik csapat pedig azt hangoztatja, hogy igen is a klímaváltozás egyre súlyosabb, és már a mi életünkben katasztofális állapotok fognak a Föld területén eluralkodni.

Elkezdtem feldolgozni a 2005. évi természeti katasztrófákat és idõjárási szélsõségeket. Most júniusnál tartok, 50 oldal...és még rengeteg anyag hiányzik belõle. Úgy érzem, a teljes összefoglaló több mint 100 oldalt fog kitenni.

Ez a munka azért rávilágított valamire. Amikor nap mint nap történnek események, az ember nem nagyon figyel oda rájuk...mert már kezd természetes lenni. Amikor viszont az ember szembesül azzal, hogy mennyi term. katasztrófa történt tavaly, megrázó élmény még nekem is...pedig ezzel fogalakozom hivatalból.

Minden esetre továbbra is érdeklõdve fogom olvasni ezt a Fórumot, de az én nézõpontom már nem fog változni.

Bátor dolgot teszek...azt jósolom, hogy az elkövetkezõ 5 évben az idõjárási szélsõségek fokozódni fognak világszerte. 2007-2008 környékére a tengerszint emelkedése néhány országban (köztük európaiban is) kritikussá fog válni. A NOAA által erre az évre elõrejelzett La Nina jelenség miatt rendszeressé fognak válni a Katrinához hasonló trópusi viharok. ...és még sorolhatnám...de nem feszítem a hurt...

Hozzáteszem, annak fogok örülni, ha tévedek...pocskondiázni, hülyézni, baromnak tartani szabad...a véleményem már nem fog megváltozni...

szerintem vissza kéne kanyarodni a tényekhez, és azok alapján felvetni a léehetõségeket.

ennyi erõvel tegyük fel, hogy a Föld kibillen Nap körüli pályájáról, és elkezd távolodni a Naptól... akkor tényleg kemény telek lennének...

Amugy....
A klimaváltozást erösitendõ,több 10 muslinca szúnyog és egyébb repkedö izé sétálgat a monitoromon,és ahogy a párbeszédükbõl kiveszem,mind görög török és olasz vendégmunkás,akik nem tudnak hazamenni a nagy hideg és hó miatt....

Nao: jogos a felvetés, erre nem is gondoltam. De azért ez sem olyan dolog, ami 1-2 millió éven belül könnyen megtörténhetne, fõleg nem egy csapásra, egy nagyobb földrengés után. (30 m tengerszintemelkedés kellene ahhoz, hogy a Panama-csatorna helyén létrejöjjön egy nagyon keskeny tengerszoros, de az áramlási viszonyok átalakításához ezt még kevésnek érezném... viszont már ehhez is annyi jégnek kellene elolvadnia, hogy az önmagában is zûrös dolgokat okozna.)

akkor pl. ha Közép-Amerikán valahol egy "lyuk" keletkezne földrengés vagy a tengerszint megemelkedése miatt és az Atlanti és a Csendes-óceán összeköttetésbe kerülne, akkor megszûnne a Golf-áramlat!
mert nem más hozza létre, mint az egyenlítõ menti keleti szelek. ezek hajtják be a vizet (és teszem hozzá hurrikán szezon esetén a hurrikánokat) az Atlanti-óceánból a Mexikói-öbölbe. tulajdonképpen ez a "túlcsorgó" 27-28 víz talál magának utat észak felé megkerülve a Floridát.

Nomad: ez az egyik olyan példa, amikor az átlagosan mm/év vagy cm/év nagyságrendû elmozdulások úgy adódnak ki, hogy több évszázadig alig mozdulnak a lemezek, aztán a felhalmozódott feszültség percek alatt okoz több méter elmozdulást. (Rgyébként a 15 m-es vertikális elmozdulás nekem kicsit soknak tûnik, itt is 4-5 métert írnak: Link És félreértések elkerülése végett: a földrengés nem áramlást, hanem HULLÁMZÁST keltett, a hullám pedig bármekkora sebességgel terjedjen, a nyílt tengeren az egyes vízrészecskéket legfeljebb pár méterrel mozdítja arrébb, és nem fog víztömegeket kicserélni. Az áramlások a cunami idején és utána is zavartalanul haladtak a maguk útján, utólagos hatása pedig végképp nem lehet rájuk. A földtörténetbõl ismert példák, amikor a lemeztektonika átalakította az óceáni áramlatokat, nem ilyen "apróságokból", hanem a kontinenseknek a maitól eltérõ elhelyezkedésébõl adódott. Pl. amíg az Antarktisz õse nem a Déli-sarkvidéken volt, nem létezett a közepes déli szélességeken a Földet megkerülõ nyugati áramlás; aktuálisan pedig a Golf-áramlást akkor tudná a lemeztektonika leállítani, ha Amerika néhány ezer km-rel ismét közelebb kerülne Európához. De aggodalomra semmi ok, a jelenlegi kb. 2 cm/év sebességû mozgás épp ellentétes irányú, így a hely még legalább 100 millió évig meglesz a Golfnak.

folyójának - helyesen

egyébként annyival melegebb a vize, mint a környezõ tenger, hogy teljesen más a színe (kékebb) is, szó szerint "folyókénk" folyik a tengerben, és az áramlat mindkét oldalán ("parján") körkörös gyûrûk válnak le róla, így keveredik a hidegebb vízzel. érdekes még, hogy vízhozama észak majd kelet felé haladva folyamatosan növekszik, nem veszít az erejébõl, nem oszlik szét, ami - bár ezt csak én feltételezem, nem olvastam - szintén a vízsüllyedés szívóhatásának tulajdonítható.

Nomad:
Usrinnak teljesen igaza van. a Golf áramlatnak semmi köze a tengerfenékhez. ha mélytengeri áramlás lenne akkor sem, de ráadásul nem az. a szélessége mindössze 100 km (Floridánál, késõbb kiszélesedik), mélysége - és ez a lényeges itt - még ennél is kisebb 300 m (!), sebessége 1 m/s. ezzel a mérettel 30 millió köbméter igen meleg vizet szállít másodpercenként, ami több mint a világ össze folyólyának vízhozama összesen. (forrás: Czelnai Rudolf: A világóceán 126. oldal)

Usrin: De az lehetséges, hogy most érte el a néhány százezer éves elmozdulás a befolyásoláshoz szükséges mértéket. Az is lehet, hogy nem maga a Golf változott meg, hanem mondjuk a 2004-es, alant említett elmozdulás generált némi eltérést, ami a tehetetlenség következtében mostanra ért ide... (Pl:felkavarta az óceánokat, egy nagy adag hideg víz került a Golf indulópontjához, amíg az fel nem melegszik, addig gyengül/lassul a Golf).

Kéregelmozdulásról...

2004. december 26-án helyi idõ szerint 7 óra 58 perc 53 másodperckor a Richter skála szerinti 9,0 erõsségû földrengés pattant ki Szumátrától délnyugati irányban, melyet néhány másodperc múlva újabb két rengés követett. Az epicentrum a sziget fõvárosától, Banda Acehtõl 250 km távolságra volt. A Föld külsõ szilárd kõzetburkát képezõ 80-120 km vastag litoszféra hat nagy, hat kisebb és néhány kis lemezbõl épül fel, melyek egymáshoz képest folyamatos mozgásban vannak. A mozgás lassú, de állandó. A lemezhatárokat alkotó törésvonalak mentén a lemezek torlódása roppant feszültséget kelt a kõzetekben, melyek elmozdulással járó földrengésekhez vezetnek. Ilyen törésvonal húzódik a Szunda árok alatti földkéregben is, mely az Indiai-óceán legmélyebb pontját (-7455 m) is rejti.
Itt az ausztrál-indiai kéreglemez délnyugat felõl 10°-os szögben hajlik az eurázsiai alá. A két lemez évente 6 cm-t mozog kissé ferdén egymás felé. A kb. 100 km széles és 1200 km hosszú törésvonal mentén hirtelen felszabaduló energia hatására az indiai-kõzetlemez számítások szerint 15 m függõleges elmozdulással a Burmai-mikrolemez alá tolódott. Ez a hirtelen elmozdulás, a tengerfenék gyors megemelkedése 875 km/ó kezdõsebességgel meginduló gyûrûs hullámzást gerjesztett.

Link

Becslésem szerint -6, -7 fokos lesz a januári középhõmérséklet Kisvárdán. Január 11. óta (20 napja) nem értük el a +1 fokot.

Nomad: valószínûleg még ez is kevés lenne. Az óceáni hátságoknál (pl. végig az Atlanti-óceán középvonalában) folyamatosan van vulkáni mûködés, és ennek sincs érzékelhetõ hatása az odalent délnek áramló 2-3 fokos vízre. Gondolj bele, hogy a légköri áramlásokat ill. az éghajlatot sem tudja közvetlenül befolyásolni a vulkánkitörések hõje, csak közvetve a kiszórt törmelék ill. a vulkáni gázok hatása. És ha egy jelentõsebb légtömeget sem tud ez a hõenergia felmelegíteni, akkor a sokkal nagyobb fajhõjû vízben ez még esélytelenebb...

Szerintem az áramlatokat geológiailag egyetlen dolog tudná jelentõsebben megváltoztatni, ez pedig egy, az áramlatok alatt kitörõ, aktiválódó vulkán, amely a kibocsátott hõmennyiséggel befolyásolná a víztömeg mozgását. Persze, ez csak erõs feltételezés....

Szabtam: továbbra sem látom, hogy néhány méteres kéregmozgások hogyan tudnának a több ezer m mély, több ezer km széles óceánok áramlásaira hatni, ez egyszerûen más kategória. A több tízmillió év alatt bekövetkezõ, 1000 km nagyságrendû elmozdulásoknál ez persze már nem így van!

Ráadásul az általad írt 5-10 m-es elmozdulások csak a legextrémebb földrengéseknél alakulnak ki (pl. az 1906-os kaliforniai rengés után készúlt képeken látszanak), ott is fõleg oldalirányû mozgásokról van szó, amik víz alatt nem tudnák megváltoztatni az áramlást... (És még ezeken a helyeken is igaz, hogy a lemezek átlagosan pár mm-t mozdulnak évente, legfeljebb ezt nem egyenletesen teszik, hanem egy földrengésben oldódik ki az a feszültség, ami több száz v. ezer éves mozdulatlanság során felhalmozódott.)

Oda kell majd mennünk síelni meg szánkózni, szép!

Görögök megint megkapják a havukat meg a hideget,valszeg örülnek neki majd....
Elképesztõ...
Több hó esik Görögországban,mint Budapesten vagy Nyiregyházán...

Újabb brutál hidegbetörés néz ki...
Snowhunter azt mondta a multkori elõtt,hogy utoljára 87-ben volt ilyen,most azt fogja mondani 2 hete volt utoljára ilyen...
Kegyetlen...
Megint be fog fagyni a seggeeeeeeeeeem utáálllooom buzi klimaváltozás,csináljuk már vissza valahooogy....

A sarkok olvadása csak több éves olvadási átlag áttekintésével lehet nyomon követni. Ha fényképeznének, akkor is csak havi felbontásban lenne érdemes - látványos. Amúgy nem látnál mást, mint zajló jeget. A terület óriási... Mivel egyre több tudós(!) hangoztatja a déli és északi sarkok olvadását, hajlamos vagok hinni nekik. Hisztéria nélkül.

Amúgy szeretném figyelmetekbe ajánlani a Link oldalon található cikket. Több olyan mondat elhangzik benne, amelyet már tavaly óta "hajtogatok", így kissé ijedt-elégedett vagyok. Már ha ebben a témában ezeket a szavakat lehet használni...

Nomad, ebbõl a háromból 2 rajz, a 3. pedig eléggé furcsa,hogy nem csinálták "nagyobb" felbontásban. Ha valaki tényleg be akarná bizonyítani,hogy föl van olvadva akkor az tudna, több, nagyobb fotót is csinálni... Na,de nem akarok itt hitetlenkedni, én csak azt mondom,hogy voltak már ilyen szélsõségek Magyarországon, igaz a sarkokon lévõ olvadást nem tudom,hiszen még életemben nem jártam ott, lehet,hogy nektek van igazatok,dehát ezért van ez a fórum, nem?

Bogo....a kért "képek"....

Link
Link
Link

Ismerem Stelvio, csak a v mellett van a c, elütöttem, nem a nevedet nem tudom/nem ismerem.

Bogo!
Csak a könnyebb megjegyezhetõségért.
Stelvio: Európa legmagasabban fekvõ hágója. Gleccsere is van, Bormio közelében.
Egyébként a Grossglocknernél fantasztikusan tanulmányozható ez a folyamat. A sziklafalakon, fotókon, stb.

Hopsz, bocs a névelírásért.

Stelcio, azt gondoltam. Csak eddig még egy képet sem mutattak arról,hogy nagyon elolvadtak volna a jégtáblák, ezért furcsa,pedig nem kerülne olyan sokba valakinek lefotózni, levideózni. Na mindegy, ez egy érdekes, nagy téma,ami még senki számára sem világos,hogy hol tart,egyáltalán elkezdõdött-e.

Bogo!
Pesten nem is fogod látni.
Ellenben az õsszel voltam a Grossglocknernél, és döbbenetes mennyire visszahúzódott az utóbbi évszázadban, de különösen az utóbbi húsz évben.
Szóval jelbõl éppen elég sok van, csak azt nehéz megmondani, mennyi ebbõl, ami természetes, és mennyi az emberi tényezõ.

2003-ban is volt nagy tél, és az nem is olyan régen volt. Egyébként meg mindenki azt jegyzi meg,hogy a szülõk, nagyszülõk a nagy hóról mesélnek, pedig akkoriban is voltak olyan telek,hogy egy pehely nem esett le, avgy éppen fagy alig volt a télen. Most is egy ilyen korszakl van, ezt kell elfogadni. Azt meg,hogy olvadnak a jégsapkák,majd elhiszem,ha látom.

Sziasztok!

Usrin: Elõször is köszönöm a helyreigazítást Fekete-tenger ügyben, valóban Neked van igazad!
Tektonikai mozgásokban nem értek egyet, hiszen csak az elõzõ évszázadban is volt nem egy-két elmozdulás, amely mérhetõen – vagy a földrengés erõsségébõl becsülhetõen – 5-10 m-es volt. Ezek a mozgások még így sem tûnnek jelentõsnek, de egy összetett, kialakult, stabil áramlási rendszerben okozhat egy 10 m-es elmozdulás is „pillanatnyi” fennakadást, mindaddig amíg a rendszer újra stabillá nem válik (pláne, ha már elmozdulás elõtt is „határértéken” mûködött).
CO2: Valóban évrõl évre nagyobb a légkör CO2 tartalma, ami a hõmérséklet növekedésével jár(na). Viszont úgy tûnik a tenger veszi fel ezt a hõt, aminek következtében a felsõ réteg (elenyészõ mennyiségû az össztérfogathoz képest) melegszik. Ez okozhatja a jégsapkák olvadását, aminek következtében a tengerfelszín visszahûl (de megemelkedik a szintje). Viszont a melegebb tenger többet párologtat (a felhõk visszaverik a napenergiát), ergo biztosan nem annyit emelkedik – hirtelen – a szintje, mint amennyi víz halmazállapotot váltott. Ennek következtében jóval csapadékosabbá válhatnak egyes területek. Persze ez majd a „késõbbiekben” fog bekövetkezni. Tehát a természet megoldja ezt a problémát, nem foglalkozik az emberrel…

A szélsõségességek számának gyarapodása nem egyértelmûen azt jelenti, hogy több szélsõséges idõjárási körülmény következett be az utolsó 100 évben, mint elõtte, hanem azt, hogy több ilyen lett dokumentálva! Szélsõséges esetben ennek az is lehet az oka, hogy van ahol maga a szélsõségesség a természetes, vagyis amíg nem létezett globális információs rendszer, nem számított hírnek/információnak…

Érdekességképpen megjegyezném, hogy a Marson is olvadnak a sarki „jégsapkák”, holott abszolút nem kellene nekik!

"Bezzeg régen mekkora telek voltak..."

Negatív sarki jégrekord

Népszabadság • S. V. • 2006. január 28.

Minden eddiginél kisebb volt az Északi-sarkon mért jégtakaró a tavalyi nyáron - figyelmeztet egy a közelmúltban megjelent amerikai tanulmány.

Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA mûholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelõssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztõ, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkezõ sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.

A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnõtt a nyári felhõzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhõsödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhõ némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítõ hatását. A szerzõk szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhõzet az ismét elõbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.

A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felõl menetrendszerûen érkezett melegvíz-beáramlások tehetõk felelõssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.

Link

-----------------------------------------------------
olvastam, hogy a Golf-áramlat régebben délebben haladt, mint ma. ezek szerint minél enyhébb a sarki levegõ annál északabbra jut fel a melegvíz mielõtt eléggé lehülne, hogy alábukjon. az áramlás egyébként akkor állna le, ha már nem tudna annyira lehülni, hogy alábukjon. ugyanis a nyugati szelek mellett, ami kisebb részben hajtja az áramlatot, döntõen a vízsüllyedés által keletkezõ folyamatos szívóhatás tartja fel a rendszert és az antartiszi, déli (szintén az Atlanti-ócánban tallható) süllyedés zóna mellett lényegében az egész földi tengeráramlat rendszert ez a két "motor" hajtja.

Iwanomet: lehet, hogy nem voltam elég érthetõ... A sarkvidékeken most is állandó jégtakaró van, ami a D-i sarkvidéken más 30 millió éve kiakalult, tehát definíciója szerint azóta folyamatosan tart a jégkorszak, amin belül voltak és lesznek hidegebb ("TV-ben kátott") és melegebb idõszakok! A Golf leállása pedig, ha bekövetkezne is, nálunk legfeljebb 2-3 C-kal vetné vissza a hõmérsékletet - igen ám, de az a globális felmelegedés, ami a "leállást" (jobban mondva: jelentõs gyengülést) kiváltaná, ennél nagyobb, tehát szinte kizárt, hogy Magyarország éghajlata hidegebbre forduljon. Úgy gondolom, a "jóslataidban" túl sok a "ha"... Rengeteg modellszámítás készült már a globális felmelegedés itteni hatásáról, ezekben rengeteg tényezõt figyelembe vettek, amikre nem is gondolnál... és sokkal bizonytalanabb eredményeket kaptak, mint te. Talán nem véletlenül...

És még ha most teljesen leállítanánk a CO2 kibocsátást, ami lehetetlen, akkor se tudnánk leállítani, csak lassítani a folyamatot.

Szerintem pedig már elkezdõdött a jégkorszak, 10-20 éve. Mivel jégkorszak alatt nem csak azt értjük amikor már tartós jégtakaró borítja az É-i sarkot, hanem az egész folyamatot, amibe a mostani helyzet is beletartozik. Továbbá igazi tv-kben látott jégkorszak egyenlõre több száz évig nem lesz, hanem a golf lassulásával, és leállásaável elõször a szélsõséges idõjárás fogja uralni az Észak Atlanti térséget, amit már leírtam, az áramlási rendszer is teljesen megváltozhat. Mindenesetre a tartós jégpáncél csak évtizedek, évszázadok alatt húzódik folyamatosan D-i irányba. Most még azt se tudni mikor, és mennyire fog lehúzódni.

De addig egyre forróbb nyarakra, és hidegebb telekre számíthatunk. Hisz még szibériában is, ahol tálen -50 fok van, nyáron 20 fokig is felmelegedhet a levegõ!

És még valami, ha kialakul egy új hurrikánpálya, ami bekerül a Földközitengerbe, annak maradványa hozzánk is eljut, és valószínü, hogy az egész nyári csapadék csak ilyen hatalmas viharokból fog állni, hisz a légköri kiszáradás túl erõs lenne helyi konvektív képzõdmények létrejöttéhez. Viszon a telek egyre csapadékosabbak lesznek, és egyre hidegebbek. És a két évszak közti külömbség fog egyre nõni.

Az igaz, hogy a golf leállása hosszú folyamat... de azt is vegyük figyelembe, hogy az ember ezt a folyamatot gyorsítja. Így nem olyan bizos, hogy csak 100 vagy 1000 év múlva lesz változás, hisz amikor ennyi ideig tartott a folyamat, jóval kisebb mértékû volt a felmelegedés is.

Ursin: úgy értettem a Föld számára normális, a mienkre persze nem.

abban igazad van, hogy az átlaghõmérsékletben nem jelentene akkora változást, viszont Európa idõjárása teljesen megvéltozna. Nem csak a hõmérséklet, hanem a szelek iránya is, az egész áramlási rendszer. Ez pedig kiszámíthatalan következményekkel jár. És így valamilyen módon az egész Föld éghajlatára befojással lesz, hisz az egyenlítõ térségében hatalmas meleg vízfelûlet reked meg, így intenzív csapadékképzõdés alakulhat ki, míg itt nélunk nagy szárazság.
És ez a változás már elkezdõdött több tíz éve, ezt láthatjuk az egyre fokozódó szélsõségeken.

És bármennyire furcsa, az óceánok összes áramlása összhangban mûködik, hatnak egymásra. Szóval ha az Észak Atlanti áramlás leáll, akkor a többi áramlásban is változások lehetnek...

Sajna nincs idõm a mai szép adagot végigolvasni, ám Zágonit láttam futólag említeni, róla csak annyit, hogy fizikus, elismert szakember.
Ám az utóbbi idõben történõ megnyilatkozásai "média-megrendelésre" készített csúsztatásokkal terhes szégyenletes, a tudományos életet megszégyenítõ borzadályok, bocsánat a karcosságért, de ez a szikár véleményem.

Ja és olvassátok el pontosan mit írtam, én arra a bizonyos tanulmányra utaltam, amit nem tudom ki készített el. Egyébként volt egy olyan is a múltkor,hogy Európában meleg az egyik legmelegebb év volt a tavalyi. Csak azt már nem tudom hol láttam.

Usrin, te tudod jobban, én csak a saját laikus meglátásomat írtam le, ami lehet,hogy nem igaz,de,ha visszanézzük az évaszázad idõjárását, akkor is találhatunk vegyesen mindent, szóval ebbõl következtettem.

Stelvio, félreértettél, két naponta írtam be az adatokat, a tavalyi nyár alatt.

Már rég volt élet ebben a fórumban,most tetszhalálának végével én is tennék egy két észrevételt.(Az újak nem olvashatták régebbi fejtegetéseimet,melyek akkor eretnekségnek számítottak úgy két éve ugyanitt).
Én nem fizetett újságcikkekre és önjelölt szakemberekre,hanem(sajnos) 3-4 évtizedes saját tapasztalataimra szoktam hagyatkozni.
1.Szélsõségekkel kapcsolatban a gyakoriságot nézzük és ne emeljünk ki régi és új egyedi szélsõségeket pro és kontra !
2.A Golf nem csak a telet teszi Európában enyhébbé,hanem a forró nyarat is megakadályozza.Gyengülése nem feltétlenül csökkenti az átlaghõmérsékletet,hanem növeli a tél és a nyár közti Tkülönbséget.(Fénykorában rohadt hideg nyarak voltak,az idei esõs ,nem túl meleg nyár nudli hozzájuk képest)
3.Egy egy tél vagy nyár idõjárásából nagy hiba bármilyen törvényszerûséget levonni(Én is csak 40-el hátam mögött merem ezeket leírogatni)
4.A Föld felületének alig pár százaléka Európa,ami itt van az csepp a tengerben,lássunk globálisan,ha globális éghajlatról beszélünk.
5.A lényeg a Föld felületének 71 %-át borító tengerben van,ennek hõmérséklete,áramlásai,párolgása,sókoncentrációja stb. lényegesebbek,mint az,hogy Magyarország átlaghõmérséklete vagy csapadéka mennyire változott 30 év alatt.Az óceánokat kell górcsõ alá venni !

Ráadásul még Európa is nagyon kis terület a Föld egészéhez képest, a globális felmelegedést nemhogy 2 nap vagy 1 év, hanem akármilyen hosszú idõszak során sem lehetne azzal megcáfolni, hogy itt történetesen hidegebb van...

Bogo!
Komolyan gondolod, hogy két napból bármilyen következtetést le lehet vonni?

A Zágoni-féle cikk kapcsán ismét kérdezem: honnan vehette, hogy befagyott a Fekete-tenger Isztambulnál??? Ez egészen biztos, hogy nem történt meg... Azt pedig, hogy mennyi köze van a "mediterrán hatások terjedésének" egy É-magyarországi felhõszakadáshoz, azt mindenki eldöntheti, aki kicsit is ért az idõjáráshoz.

Cassano: szerintem az sem "egetrengetõ", és nem hosszútávú változás, hogy idén néhány mediciklon pályája 100-200 km-rel arrébb volt 2003-hoz képest. 1993-ban egészen hasonló volt a helyzet a mostanihoz, és korábban is rengeteg olyan eset volt, hogy csak Nyugat-Magyarország kapott havat; sajnos délkelet az ország hóban legszegényebb része, ez átlagban mindig is így volt, inkább a néhány szerencsés kivétel számít különlegesnek. Lásd a Magyarország éghajlati atlaszából származó adatokat: Link

Szabtam: a földtörténet legnagyobb mértékû éghajlatingadozásait valóban a lemeztektonika (a kontinensek átrendezõdése) okozta, ami a tengeráramlások rendszerét teljesen átalakítja - ám ezek a változások több millió, de inkább több tízmillió éves skálán játszódnak le. A mostani éghajlatváltozást ehhez hasonlítani inkább félrevezetõ. Ha azt nézzük, hogy a Föld történetében volt már 25°C-os átlaghõmérséklet is (a krétában, durván 100 millió éve), akkor nagyon veszélytelennek tûnik a most várt néhány °C-os melegedés, és könnyen elfelejtjük, hogy ez a változás összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a lemeztektonikai hatásoknál... A Fekete-tenger medencéjének elöntését NEM a lemezek mozgása, hanem az utolsó glaciális végén bekövetkezett közel 100 m-es tengerszintemelkedés okozta, ami miatt a Földközi-tenger vize egyszer csak átbukott az addig meglévõ földszorosokon. (Pár ezer év alatt két lemez legfeljebb párszor 10 métert távolodhatna, de ilyen irányú lemezmozgás nincs is, jelenleg - nagy vonalakban - az Afrikai-lemez tolódik Európa felé, ez okozza a földrengéseket arrafelé...)

Ha szigorúan vesszük, az utolsó jégkorszak (= olyan idõszak, amikor a sarkvidékeken állandó jégtakaró van; a földtörténet 90%-ában nem volt) kb. 30 millió éve folyamatosan tart, egyelõre nem is közelít a vége felé. De hogy ezen belül most egyre inkább az emberi hatások irányítják az éghajlatot, azt nem merném vitatni... elsõsorban a mért CO2-koncentrációk miatt. Annak, hogy az ipari forradalom kezdete óta évrõl évre egyre több CO2 van a légkörben (ma már 30%-kal több, mint 1750-ben), más magyarázata nincs. Hogy ez a tényezõ mindenképpen befolyásolja az éghajlatot, és hogy ilyen gyors természetes változásra nem volt példa az elmúlt pár millió évben, ez is tény. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy az észlelt "rendellenességek" közül mi az, aminek köze lehet ehhez... de akkor sem nyugodhatunk meg, ha egyelõre nem találunk bizonyított éghajlati hatást, mert ez csak idõ kérdése. (Az emberi CO2-termelés sajnos jóval nagyobb annál, mint amit akár egy zölddé váló Szahara meg tudna kötni... nem is beszélve arról, hogy közben mennyi esõerdõt kiirtottunk, mennyire pusztítjuk a legtöbb CO2-t megkötõ tengeri élõvilágot, stb.)

Sziasztok!

nao:
1. A tektonikus lemezek lassabban/gyorsabban, de mozognak. Ha csak milimétereket, centiket is évente, akkor sem lehettek pár millió éve ugyanott... (Ékes példa erre pl. a Fekete-tenger, amelynek a területén pár ezer éve még virágzó városok voltak, ám a tektonikus mozgásoknak köszönhetõen a víz áttört a Boszporuszon/Dardanellákon, amik már eléggé el is távolodtak azóta).
2. Az utolsó jégkorszak még nem ért véget, csak a vége felé közelít. Pusztán az Európa nagy részét elborító jegesedés és lehülés (mely valószínûleg a Golf gyengülésének volt köszönhetõ) ért véget pár ezer évvel ezelõtt!
3. Valóban nincs, de ez még nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozást az ember okozta. És nincsenek adataink az elõzõ ciklus hasonló idõszakáról sem. Vagyis lehet, hogy ez így természetes, és nincs is összefüggés az ember és az éghajlatváltozás közt a véletlen egybeesésen kívûl?

Mint tudjuk a természet az egyensúlyra törekszik, és mint ilyen bármely behatást "lereagál". Ergo a CO2 növekedést is lereagál(hat)ja a Golf lassításával, mégpedig úgy, hogy kevesebb "nedves levegõ"-t von el Afrika partjaitól, így a jelenleg sivatagos terület ismét zölddé válhat. (Több növény=több fotoszintézis, kevesebb CO2). Az már a természetet vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy ettõl jelentõs emberi városok kerülhetnek tengerszint alá, ez "csak" emberi társadalom számára probléma, a természet szempontjából szelekció...

A hangsúly az ÖNMAGÁBAN-on van.

Cassano: akiknek pontos feljegyzéseik vannak, valószínûleg megerõsítik, hogy nem ez az elsõ olyan téli idõszak, amikor kevés hó esett egyik vagy másik térségben. A kilencvenes évek elején évekig alig volt hó, ködös, nyúlós taknyos idõ viszont annál többször. De visszamehetnék a hetvenes évekre is, ott szintén sokszor csapadékszegény volt a téli idõszak idõjárása. Önmagában ebbõl szerintem nem szabad messzemenõ következtetéseket levonni.

Persze ez a saját véleményem, mindenki azt gondol amit akar, csak szerintem ennyi a valóságtartamuk az ilyen híreknek.

Szerintem minden professzor, kutató,csak feltónést szeretne kelteni,hogy ilyen tanulmányokat adnak ki, sajnos nagyon kevés az olyan,aki tényleg az igazon dolgozik,és ez az egész globális felmelegedés,szerintem légbõl kapott dolog, majd talán pár száz év múlva el lehet rajta gondolkodni. Ja, és tavaly figyeltem nagyjából Európa idõjárását két naponta, csináltam egy dokumentumot is egy dokumentumot a Worb-ben, és az alapján Európa idõjárása tavaly,egyáltalán nem volt meleg... Sõt az átlagosnál talán kicsit hidegebb is.

OKÉ Kenya!
Megegyeztünk. Én laikus is akarok maradni ezen a téren, mert annyira a fizika és matematika soha nem izgatott fel, amennyire a meteorológióhoz kell.
Viszont sokat elárul a globális és a helyi közötti különbségrõl, hogy nem rég adták ki, miszerint 2005 a Földön mért hivatalos mérések óta a legmelegebb esztendõ volt, miközben kis hazánkra ez egyáltalán nem igaz.

A mai megyei napilapunkban van egy cikk az idõjárásváltozással kapcsolatban.
Zágoni Miklós, fizikus az ELTE oktatója nyilatkozott az éghajlatváltozásról. Amit leírnak a cikkben azzal véleményem szerint összefüggésben lehet az, hogy az Alföldön ezen a télen igencsak hószegény az idõjárás.
Azt mondja, hogy a mediterrán hatás, ami eddig csupán a Pécs-Szeged vonalig volt jelentõsen érzékelhetõ most jócskán Északabbra tolódott egészen a Bakony vonaláig. Ennek következtében alakulhattak ki komolyabb áradásokat okozó hirtelen lezúduló felhõszakadások például Miskolc környékén. Ugyanakkor ezzel hozza azt is összefüggésbe, hogy Athénban, Isztambulban és több mediterrán országban jóval több hó esik, mint szokott és hidegebb az idõ, befagy a Fekete-tenger Isztambulnál, Ausztráliában 45-46 fokokat mérnek. 2003-ban évszázados melegrekordok, 2005-ben hideg- és csapadékrekordok dõltek meg. Az OMSZ adatai szerint 1 fokot emelkedett Magyarország átlaghõmérséklete 30 év alatt.
És ha ugyebár megnézzük, hogy ezen a télen például a DK-i országrészben alig esett hó (volt, ahol tényleg éppen csak mutatóba esett), ugyanakkor NY-on, ÉNY-on komoly havazások voltak (még most is van hótakaró több helyen), akkor azt mondhatjuk, hogy a leírtakban azért jócskán van valami. A múltkor éppen azon gondolkodtam, hogy mintha az a zóna, aminek köszönhetõen pl.: 2003-ban Pécs, Szeged, Békéscsaba térségében hatalmas havak estek 100-200 km-rel ÉNY-abbra tolódott volna. Akkoriban Arad környékén volt tapasztalható az az enyheség, amit most itt DK-en akkor érezhettünk, amikor 2005 legvégén a Dunántúl nagy részét "betemette" a hó.
Ezt csak azért írtam, mert töprengek egy ideje (na meg bosszankodok is kicsit), hogy minek tudható be az, hogy nem akar az a fránya havazás megérkezni. Persze ez csak egy felvetés részemrõl az újságcikk kapcsán, de azért lehet benne valami, szerintem.

Ja, arról nem is beszélve, hogy amíg utánanézünk dolgoknak, amikre az ilyen felvetések után kíváncsiak leszünk, addig sem nézzük a.....akármit a tv-ben.:-)