Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Pécs ma holnap készülhet,most õk is megkapják...
Remélem augusztusra azért itt is lesz valami ...
Remélem augusztusra azért itt is lesz valami ...
Mivel itt van napsütés,optimista vagyok,és ide megkockáztatnék egy zivit.[és van már egy pár mini torony is]
Ebben az undorító,inkább novembert idézõ idõben sajnos csak a régebben letöltött videóimon tudok vegetálni.Kezd elszállni minden optimizmusom. Mélységesen ki vagyok akadva erre az idõre.Szerintem már egy igazi dörgésre is azt mondanám,hogy Józsi bácsi rugatja a Zetort a szomszédban
Már majdnem száraz hónapnak tituláltam ki az áprilist,hisz az esti zivatart megelõzõen alig értük el a 23 mm-t a hónapban,de ez az 56mm most rápakolta szépen.
Tegnap ÉK, K felé hatalmas óriási karfiolok emelkedtek, Mezõberényben, Békéscsabán felhõszakadás, heves zivatar volt. Nálam viszont kinyírta a konvekciót a magasszintû felhõzet. Most vastagon borult az ég, de ajánlom neki, hogy vonszolja el innen a valagát, mire indulhat a móka.
Hát, Gogo, képzelheted, hogy Gyõr lakossága is -kis túlzással- úgy reagált a tegnapelõtt dél körüli morajlásokra, mint a damaszkuszi szírek a hóesésre. Hiába, minket kb. 250 nap után ért egy végre. Tegnap meg jött egy izmosabb is ÉK felõl, 24mm-t hagyott hátra, de "a Duna lehúzta" a javát
Itt eddig sem volt és szerintem nem is lesz esély zivatarra. Tényleg, milyen lehet egy zivi? Ugyanis több mint fél éve nem láttam ilyent...
Nekem 2002 Aug. 7 hozott hasonlókat, napi ziv.hozam: 72mm, látvánnyal.
Az utóbbi két évben több 40-50mm közötti zivatarhozamom volt.
Az utóbbi két évben több 40-50mm közötti zivatarhozamom volt.
Így van Snowhunter,nagyon durva világ volt az este,felejthetetlen élmény maradt.
Mi több tõlem 5 km-re 30mm csak,Szolnokon még kevesebb,ez úgy telibe vágott mint annak a rendje,a videóim is ezt bizonyítják..
Mi több tõlem 5 km-re 30mm csak,Szolnokon még kevesebb,ez úgy telibe vágott mint annak a rendje,a videóim is ezt bizonyítják..
Az este irtózatos felhõszakadás volt, 56 mm esõ zúdult ,borzalmas lecsapókkal,a videóm jól sikerült,de a kertünk nagy része víz alatt van.
Ez volt egyben az év elsõ áthaladó zivatara,de könnyen pályázhat az év zivatarára is.
Ez volt egyben az év elsõ áthaladó zivatara,de könnyen pályázhat az év zivatarára is.
Kezdek kiakadni mint a kakukkosóra...
Most jön valami szutyok DK felõl,de mint tegnap is éjszakára ér ide,nem ám nappal áááá dehooogy...
Kezdek nagyon idegbeteg lenni...
Most jön valami szutyok DK felõl,de mint tegnap is éjszakára ér ide,nem ám nappal áááá dehooogy...
Kezdek nagyon idegbeteg lenni...
Pápáról írtam a múltkor,most pedig arról,hogy Cseszneken 77 éves szüleim elbeszéléseibõl és az én(igaz nem egészében a faluban töltöttem)44 évembõl sincs adat jégverésrõl.
Rudolfking: köszi, de legközelebb majd jobban igyekszem, igazából csak egy munka utáni kikapcsoló sétára akartunk menni a barátnömmel azt hiszem, vennem kell egy vízhatlan kamerát is, és akkor már csak a villámcsapástól kell tartanom
Rudolfking: íme bár csak öt képet csináltam, ill. ennyi sikerült, mivel már nagyon ömlött és féltettem a kamerát... Én teljesen szétáztam Link
Nálam jégügyben nem lehet összefüggéseket keresni a Bükkel, hatása inkább a környéken köztudottan jeges Bükkábrány-Vatta térségre lehet.
Egyébként 2004 Júni 9 Mályi egy majd 20 éves jégesõ nélküli idõszakát zárt le, azaz ha volt, kisebb (ami természetes erõsebb zivatarok kisérõjelenségeként, nálam /is/ a 2cm-nél nagyobb számít erõs jégverésnek, pl. 2004 Júni 9: 6-10cm/száraz!/, Júni 11: 2-6cm /vegyesen függönnyel/ ).
Az igencsak kolosszális váltás után 2 nappal újabb nagy jégverés (és beazonosítatlan F0-ás tornádó) érkezett, azóta több kisebb jégesõ volt, a tegnapi is csak kisebb volt, inkább a hosszú idõtartamával (15 perc) és mennyiségével tûnt ki és nagy kárt sem csinált, pl. a veteményes vígan éli tovább életét, a fák, majd kiderül, mennyit teremnek.
Cipó: Ezt honnan linkelted be ?
Egyébként 2004 Júni 9 Mályi egy majd 20 éves jégesõ nélküli idõszakát zárt le, azaz ha volt, kisebb (ami természetes erõsebb zivatarok kisérõjelenségeként, nálam /is/ a 2cm-nél nagyobb számít erõs jégverésnek, pl. 2004 Júni 9: 6-10cm/száraz!/, Júni 11: 2-6cm /vegyesen függönnyel/ ).
Az igencsak kolosszális váltás után 2 nappal újabb nagy jégverés (és beazonosítatlan F0-ás tornádó) érkezett, azóta több kisebb jégesõ volt, a tegnapi is csak kisebb volt, inkább a hosszú idõtartamával (15 perc) és mennyiségével tûnt ki és nagy kárt sem csinált, pl. a veteményes vígan éli tovább életét, a fák, majd kiderül, mennyit teremnek.
Cipó: Ezt honnan linkelted be ?
A késõ délutáni órákban erõs zivatar vonult át a városon. Engem a szabadban, a schönbrunni kastély parkjában, észázados fák alatt ért utól... Az eleinte csak fenyegetõen sötétedõ égen D felõl csakhamar megjelent a kifutófelhõ, majd átmeneti szélerõsödést követõen felhõszakadásszerü csapadék alakult ki. A villámintenzitás a közepesnél valamivel erõsebb volt, de sok viszonylag közeli lecsapó volt, némelyik 100 m-en belül. A városra gyorsan szinte éjszakai sötétség borult, a közvilágítás is bekapcsolódott.
A villámtérképeket utólag analizálva feltünt, hogy egy K felõl és egy D-DK felõl érkezõ cella szinte harapófogóba vette a várost és annak NyDNy-i része felett, azaz szinte pontosan felettem egyesültek.
Mindezt a szabad természetben, fák között átélni nem mindennapi élmény volt - lenyügözõ, félelmetes, hátborzongató egyszerre.
A villámtérképeket utólag analizálva feltünt, hogy egy K felõl és egy D-DK felõl érkezõ cella szinte harapófogóba vette a várost és annak NyDNy-i része felett, azaz szinte pontosan felettem egyesültek.
Mindezt a szabad természetben, fák között átélni nem mindennapi élmény volt - lenyügözõ, félelmetes, hátborzongató egyszerre.
Hol? Mikor? ÉS mi a a program és merre?DD
Mai események: délután 4 körül egy kisebb zápor. 4 dörgéssel.
19óra körül pedig É felé kb 10km-re villámlásokat láttam. Nem ért el ide.
Mai események: délután 4 körül egy kisebb zápor. 4 dörgéssel.
19óra körül pedig É felé kb 10km-re villámlásokat láttam. Nem ért el ide.
Holnap lehetne egy zivatarvadászat Ha valaki szeretne jönni akkor ide írjon. Persze csak aki ráér. Még nembiztos, hogy én is ráfogok, de meglátjuk
Szép kis zivi volt ma itt a 3.ker-ben.
Igaz nem volt felhõszakadás, de egy jó kis zivinek lehettünk tanúi.
Elõtte egy másik zivatar fejlõdött ki és indult meg nyugati irányba, engem az nem érintett.
Ez volt az a Cb, amit Metfickó vett észre, és igen gyorsan fejlõdött, be is dörrent ahogy kellett.
Az utána következõ az ami engem elért, és ez a zivi szép kis utánpótlást kapott, így engem elhagyva még tovább fejlõdött.
Igaz nem volt felhõszakadás, de egy jó kis zivinek lehettünk tanúi.
Elõtte egy másik zivatar fejlõdött ki és indult meg nyugati irányba, engem az nem érintett.
Ez volt az a Cb, amit Metfickó vett észre, és igen gyorsan fejlõdött, be is dörrent ahogy kellett.
Az utána következõ az ami engem elért, és ez a zivi szép kis utánpótlást kapott, így engem elhagyva még tovább fejlõdött.
Jégesõ
a légköri csapadék szilárd neme, mely jégszemekben ér a földre. Az egyes szemek többé-kevésbé kemény, koncentrikus jégrétegekbõl állanak, átlátszatlanok és eltompult szögü krisztályokhoz hasonlítanak. Nagyságuk különbözõ, van borsó-, mogyoró-, sõt galambtojás nagyságu is. A J. hirdetõ elõjelei körülbelül ugyanazok, mint a zivataré, valamint az egész jelenség leginkább zivatar kiséretében szokott beállani. Rendesen tikkasztó meleg elõzi meg, mire az égen cirrusok (l. Felhõalakok) mutatkoznak, melyek Cirro-Stratus, majd Nimbusba mennek át, a felhõzet sajátos szürkeséget ölt magára és forrongásban látszik lenni, aztán erõs villámlás és dörgés következik, az esõ nagy cseppekben hull alá és végül különös pattogó zajjal idõközönkint megered a J. Csak néhány percig szokott tartani, de sokszor az is elegendõ, hogy tekintélyes jégréteggel borítsa a földet és a vetéseket elpusztítsa. A biztoító társulatok statisztikája tanusítja, hogy bizonyos tájak jobban vannak kitéve a J.-nek, amibõl ezen jelenség lokális természetére lehet következtetni. Erdõkben J. nem szokott mutatkozni. Nálunk nyáron leggyakoribb és pedig a nappali órákban. A mérsékelt övben sürübben fordul elõ, mint magas földrajzi szélességben vagy a tropusokban, azonkivül a tengerszin fölötti magassággal is mindinkább gyérül. Képzõdésének okai még nincsenek teljesen kiderítve és az ide vonatkozó elméletek a légköri elektromosságból, vagy a párolgás okozta hidegbõl, a cseppek tulhütöttségébõl, ujabban pedig dinamikai okokból igyekeznek megmagyarázni a J. jelenségét. A J.-tõl megkülönböztetendõ a dara, mely nem jég-, hanem hógömböcsökben jelentkezik és minden évszakban elõfordul, fõképen tavasszal és õsszel.
Bocsesz a hosszáért!
a légköri csapadék szilárd neme, mely jégszemekben ér a földre. Az egyes szemek többé-kevésbé kemény, koncentrikus jégrétegekbõl állanak, átlátszatlanok és eltompult szögü krisztályokhoz hasonlítanak. Nagyságuk különbözõ, van borsó-, mogyoró-, sõt galambtojás nagyságu is. A J. hirdetõ elõjelei körülbelül ugyanazok, mint a zivataré, valamint az egész jelenség leginkább zivatar kiséretében szokott beállani. Rendesen tikkasztó meleg elõzi meg, mire az égen cirrusok (l. Felhõalakok) mutatkoznak, melyek Cirro-Stratus, majd Nimbusba mennek át, a felhõzet sajátos szürkeséget ölt magára és forrongásban látszik lenni, aztán erõs villámlás és dörgés következik, az esõ nagy cseppekben hull alá és végül különös pattogó zajjal idõközönkint megered a J. Csak néhány percig szokott tartani, de sokszor az is elegendõ, hogy tekintélyes jégréteggel borítsa a földet és a vetéseket elpusztítsa. A biztoító társulatok statisztikája tanusítja, hogy bizonyos tájak jobban vannak kitéve a J.-nek, amibõl ezen jelenség lokális természetére lehet következtetni. Erdõkben J. nem szokott mutatkozni. Nálunk nyáron leggyakoribb és pedig a nappali órákban. A mérsékelt övben sürübben fordul elõ, mint magas földrajzi szélességben vagy a tropusokban, azonkivül a tengerszin fölötti magassággal is mindinkább gyérül. Képzõdésének okai még nincsenek teljesen kiderítve és az ide vonatkozó elméletek a légköri elektromosságból, vagy a párolgás okozta hidegbõl, a cseppek tulhütöttségébõl, ujabban pedig dinamikai okokból igyekeznek megmagyarázni a J. jelenségét. A J.-tõl megkülönböztetendõ a dara, mely nem jég-, hanem hógömböcsökben jelentkezik és minden évszakban elõfordul, fõképen tavasszal és õsszel.
Bocsesz a hosszáért!
Itt Tiszaujvárosban is nagyon ritka a jégesõ. Mikor Egerban voltunk akkor ott jeges esõ esett borsó nagyságúak,hazatelefonálván mondták hogy tiszta és derült az ég.Szóval mi abban a jó helyzetben vagyunk hogy (bár szokott lenni) de nagyon ritkán. Mályi pedig valószinüsíthetõ a hegyvonulat miatt szenvedi el a jégveréseket.De ezen állításoknak csak Snowhunter tudná megerõsíteni mivel õ ott lakik.
Valóban, ahogy Noli írja, egy t-k hegyek közé települt városnál befolyásolhatja a heves események területi elrendezõdését a domborzat. A zivatarból kiömlõ esõ mennyiségi eloszlása maga is mély, színes "szemeket" rajzolna egy kis területet ábrázoló csapadéktérképen (ami csak elképzelt, hiszen ilyenre minden utcában elhelyezett csap.mérõ-hálózatra lenne szükség). A jéghullás pedig ezen belül, még változatosabb elrendezõdésû, ami egy városon belül hitetlenkedõ vélemények sokaságát eredményezhetik, s néhány észlelõ egészen eltérõ feljegyzéseket készíthet ugyanazon Cb "alkotásairól", néhány km-en (100m-en..) belül.
Még annyit, Gyõr síkvidéken fekszik. Városunkban -Pápához hasonlóan- nem gyakori a jégverés, ám esõvel vegyítve borsószemek elõ-elõfordulnak. Itt nincs domborzati befolyásoltság, itt a véletlené a kulcsszerep. Mint tudjuk, ez pedig évtizedekig képes ugyanazon körzetet sulykolni egy másik ellenében - s ezt ki pechsorozatként (MetNet-esek zöme; én is ), ki isteni szerencseként (kert- és autótulajdonosok) könyveli el.
Még annyit, Gyõr síkvidéken fekszik. Városunkban -Pápához hasonlóan- nem gyakori a jégverés, ám esõvel vegyítve borsószemek elõ-elõfordulnak. Itt nincs domborzati befolyásoltság, itt a véletlené a kulcsszerep. Mint tudjuk, ez pedig évtizedekig képes ugyanazon körzetet sulykolni egy másik ellenében - s ezt ki pechsorozatként (MetNet-esek zöme; én is ), ki isteni szerencseként (kert- és autótulajdonosok) könyveli el.
Floo, ez álomszép Najó... de egyszer én is láttam ilyen zivatart (igaz, épp jégesõ nélkül), de a Bakonyban, reggel.
Eddig minden évben volt lehetõségem jeget látni, de valahogy a tavalyi évben nem láttam
Eddig minden évben volt lehetõségem jeget látni, de valahogy a tavalyi évben nem láttam
Érdekes dolog ez a jégverés-téma. Nálunk, Veszprémben minden évben van többször, de általában nem túl durva mérettel, borsó-cseresznye közti ingadozás van. Saját megfigyelésem szerint akkor van jégesõ, ha a petúniáim már viráguk teljében vannak, így egy kisebb szemcseméretû jégesõ is totál cafatosra szaggatja õket... Igazi nagy nyári zivik idején szinte minden alkalommal van jég is, legfeljebb városrészenként változik a mennyisége. Sokszor van, hogy a Dózsavárosban jeges, míg keleten, délen csak esõs a zivi... Nem tudom, hogy ennek valami földrajzi oka van-e, még nem gondoltam bele igazán, hiszen alig pár km a távolság.
Link
Ákos ez azért nem mindennapi
Bakonyvár Letenye nevü város gondolom ismerös...
A várostól 2-3 km-re lévö falvakat rendszerint 2-3 évente letarolja 1-1 jégesö,viszont Letenye város határain belül amióta én élek az 25 év,nem volt jégesõ,és elötte sem nagyon...
LAM!
Ha csinálunk valamit csináljuk szenvedélyel,igy a nökkel is ez a helyzet...
Mért kérded?
Ákos ez azért nem mindennapi
Bakonyvár Letenye nevü város gondolom ismerös...
A várostól 2-3 km-re lévö falvakat rendszerint 2-3 évente letarolja 1-1 jégesö,viszont Letenye város határain belül amióta én élek az 25 év,nem volt jégesõ,és elötte sem nagyon...
LAM!
Ha csinálunk valamit csináljuk szenvedélyel,igy a nökkel is ez a helyzet...
Mért kérded?
Már vagy 15 évet töltöttem Pápán,de jégesõt nem láttam,bár záporba vegyülõ borsószemnyi jég elõfordult.Tavaly aug.22 óta zivatar sem bírt itt kialakulni,de más éveken is 3-4 hónap a zivatarszezon,téli félévben az egy db-os átlag sincs meg.Hogy milyen helyi antizivatargenerátor van ezen a helyen az rejtély.
Jégesõre szinte mindig van esély, amikor zivatarra, még akkor is, ha csak átlagos egycellás zivatarokra lehet számítani. A legnagyobb reflektivitású részekbe általában szokott vegyülni legalább néhány jégszem. Az más dolog, hogy ez azért elég kis területet szokott ilyen esetekben érinteni. A jégesõt akkor van értelme kiemelni, ha a légköri feltételek jobban kedveznek, mint általában, vagy nagyobb az esély a heves kategóriára (jégszem > 2 cm).
Jóska!
Látom mondtam én hogy lesz fagykár,a növények nem birták a hideg jeget
Sanyi!
Igen múlt év is ilyen volt,egész tavasszal jeges zivik voltak...
Amugy nagyon bunkó volt ma ez a labilitás,jött kelet felõl a zivi,szétesett,felettem áthaladt majd tölem nyugatra újra megerösödött és be is villant...
Látom mondtam én hogy lesz fagykár,a növények nem birták a hideg jeget
Sanyi!
Igen múlt év is ilyen volt,egész tavasszal jeges zivik voltak...
Amugy nagyon bunkó volt ma ez a labilitás,jött kelet felõl a zivi,szétesett,felettem áthaladt majd tölem nyugatra újra megerösödött és be is villant...
Csináltam pár képet a bükkaljai tömbrõl, így nézett ki messzirõl: Link
Itt pár dörgésen kívûl semmi nem volt, szokás szerint elkerûlt.
Itt pár dörgésen kívûl semmi nem volt, szokás szerint elkerûlt.
Nekem kicsit feltûnõ, hogy mostanában szinte nem telik el nap, hogy ne lenne valahol jégesõ. Az elmúlt évben sokfelé volt vihar áprilisban, de nem volt ennyi alkalommal jég.
Valahogy az idõjárás-jelentésekben sem említik, csak szimpla zápor, zivatarként az elõrejelzéseket, pedig az elõzõ években, ha megvolt az esély a jégesõre, már elõre fújták a TV-ben, rádióban, hogy többfelé várható zápor, zivatar, néhol felhõszakadás, jégesõ.
Az OMSZ viharjelzésén is mindössze 1-2-szer láttam jégesõre való figyelmeztetést, végig csak szimpla helyi ziviket vártak.
Mit gondoltok errõl?
Valahogy az idõjárás-jelentésekben sem említik, csak szimpla zápor, zivatarként az elõrejelzéseket, pedig az elõzõ években, ha megvolt az esély a jégesõre, már elõre fújták a TV-ben, rádióban, hogy többfelé várható zápor, zivatar, néhol felhõszakadás, jégesõ.
Az OMSZ viharjelzésén is mindössze 1-2-szer láttam jégesõre való figyelmeztetést, végig csak szimpla helyi ziviket vártak.
Mit gondoltok errõl?