Meteorológiai társalgó

Na akkor lássuk a mai újabb semmitérő, száraz, húgymeleg bazsalikommal töltött lófarok "frontot"...

Tél és a nyár találkozása a Glacier Nemzeti Parkban. Medvét nem láttunk, minden mást igen

Hát igen, és mindamellett, hogy a videóban vannak korrekt állítások is, sajnos hasonló fals kijelentésekkel-következtetésekkel is találkozni benne bőven, amivel éppen agyoncsapja az egész hitelességét. Kezdve azzal a többször is elhangzott az a már mások által is hangoztatott marhaság, hogy ez volt életünk leghűvösebb nyara, ami még akkor sem lenne igaz, ha a címhez hasonlóan elétette volna a hátralévő szócskát, de anélkül meg már önmagával is ellentétbe kerül, hiszen az elején mondja, milyen hűvös nyarakat élt át az 1970-es, 80-as években. A grafikonoknál meg egy korábbi átlagértéket hasonlít egy lokális minimumhoz, ami megint csak nem korrekt statisztikai módszer (a fagyos napok csökkenése és a hőségnapok/kánikulai napok növekedése persze úgy is bőven kijön, de az arány más).
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!

A  képet  árnyalja  a  kénháztartás  borulása.  A  légkörben  lévő  ammónium-szulfát - a  stratiform felhőképződés  alapanyaga -  legalább 40%-ban  biogén a  légkörben. Ez  az  algák  áltak  pörgetett kén- anyagcsere  folyamat  a  légkörben  a  dimetil-szulfoxid  ciklus.  Talán  a  nitrogén  geokémiai  ciklusánál  kisebb  teratonnákról  beszélünk,  de  mivel  itt  csak  kondenzációs  magok  alapanyagáról  van  szó,  talán  ez  a pár  teratonna  is  számít...
 Ez  a 40% így  volt  még  abban  a  korszakban  is, amikor  vizsgálni  kezdték  a  dolgot  kb. 35 éve, vagyis  bőven egy  iparosodott  korszakban  már.  Vallom,  hogy  előtte  még  hangsúlyosabb  volt  a  biogén  kénforgalom. A  dimetil-szulfoxid  "anyagcsere"  irodalmát,  ide  a  Bioszférába  fölreferáltam  Nektek  még  2015 -ben,  az  antarktiszi  algamezők évszakos  albedo  növelő  hatásáról (Cox et al.),  a  DMSO  1978-as  felfedezéséről (Andreae, Lovelock,  et  al.), a  korallok szulfát (DMS)  kibocsátásáról - mennyiségi  és  biológiai  leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A  tengeri  olajtermelés, hajózás  szennyező  hatása  éppen  a  felhőképzést  segítő  sekélyvízi  algamezőket és  a  korallzátonyokat  veszélyezteti  legjobban. Ezért  aztán  méginkább  a  tenger  fölött,  és  a  tengerpartokon  hullik  vissza  a tengerből  kipárolgott  csapadék,  nekünk  szárazföldieknek  csak  a  konvektív  erőlködés marad.  - világszerte.  Hiába  párolog  jobban  a  tenger,  ha  a  szállítással  - stratiform  felhőtakaró  híján - gondok  vannak...
A  felhők  energetikája  is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható,  szállítható  hője)  a  légkörből,  ezért  aztán  a  régiós széljárás  is  változik.  Ismét  csak  szállítási  gondok... Ha  a  felhőalap  is  följebb  kerül -mert  pl. petrol - párák  dobják  meg  azt  a  kitevőben  lévő  "k"  együtthatót - akkor  az  üllő  is közelebb  van,  a  zivifelhő  működési  tere  beszűkül,  dögcsepergés... száraz  zivatar. 
A  jégképző  magok  szintén  biogén  alapúak (pl. talajszemcsék  csak  akkor  válnak IFN-né,  ha  azokon  gombafonalak,  zuzmótöredékek  vannak  feltapadva.) Baktériumok  stb.  is  segítik,  hogy  -40 C helyett,  a  hókristály - képződés  már -5  C-nál  elindulhasson...  ha  van  belőlük  elég. 
A  mérsékelt  éghajlat  egy  biológiai  rendszer  terméke.  Most  azt  látjuk,  hogy  a  nyers  fizika  hogyan  veszi át  az  uralmat  világunk  fölött.

Köszönöm a jó kérdést, ígérem holnap érdemben válaszolok rá...mára elég ennyi belőlem, mert még felkerülök az inváziós listára, de hát most van az ideje, hogy kissé újra képbe kerüljünk a téren,....

Nem cél az elképedtetés, ez a valóság...sajnos nálunk látni kell, hogy az "erdők a mi gleccsereink"...én örülnék a legjobban, ha ezt se nem látnám, se nem kellene írni róla. De az jó és fontos, ha van iránta érdeklődés ás minél többen tisztában vagyunk az erdeinkben zajló rohamtempójú változásokkal. Még, ha ez elsőre nem is tűnik fel, hiszen zöld a levél, áll a törzs, és ráadásul minden tavasszal kilombosodik. Mi itt a gond?...Kis Hazánkban nem lesz harz-hegységi, vagy thüringiai szintű, több százezer hektáros tömbös erdőpusztulás, mint ami a németek nyakába szakadt.
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát.... 
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link

És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.

A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.

Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)  

Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel  szó szerint, hektárszámra.

Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek  megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....

Link       

       

Zalában és az Alpokalja tágabb vidékén is, az Őrségtől a Kőszegi-hegységen át egészen a Soproni-hegységig, kb. 20 éve kezdődött a tömeges lucpusztulás és 2012-2013 óta megállíthatatlan. Azóta folyamatos a szúkárok miatti egészségügyi letermelés. A megyében gyakorlatilag lassan, de biztosan fel kell számolni a lucosokat. Nem véletlenül vettek pl. a Zalaerdőnél 100 milliós Komatsu harveszter-forwarder fakitermelő gépeket. Ezt nem lehetne győzni fakitermelő brigádokkal. Legfrissebb helyzetjelentés, elég autentikus forrásból:
Link
Vagyis szó nincs róla, hogy "helyrejöttek".
A zalai bükkpusztulás szintén a 2010-es években indult, de ott sajnos komoly szakmai hiba volt a túlzott erélyű bontóvágások kivitelezése. Azóta komoly erőfeszítésekkel sikerült fékezni a nagy területű, látványos száradásokat és az ezzel járó végvágásokat, de a korosabb állományok romlása folyamatos. Az egykor hűvösebb, kiegyenlítettebb, csapadékosabb klíma már a múlté. Ezek a bükk alap igényei. És az a következő fafaj, sajnos, amelyik követni fogja a luc sorsát, ha jóval lassabban is. Bár ez épp Zalában nem lesz igaz, mert ott ún. extrazonális bükkösök vannak. Vagyis nem bükkös klímában élnek a kiterjedt bükkösök.  Igaz ezek illír bükkök, ahogy az egész Dél-Dunántúlon, vagyis nem északi (kárpáti), hanem balkáni eredetű genetikával rendelkeznek. Ettől függetlenül a felújításuk (a letermelés utáni fiatal erdők nevelése)  és a fenntartásuk komoly fejtörést okoz a zalai erdészeknek, legyen magánerdős, vagy állami (kb. 50-50 % az arány.) 

Klasszikus déli szeles helyzetnek köszönhetően még most is 27 fok van kint, ahogy bent a szobában is. 34 fok lett a Tmax végül, végre afrikai homok nélkül, nem azzal rossz levegővel.

Nálam 21.2°C lett a hőingás, Tmin.: 11.9°C, Tmax.: 33.1°C.

Vajon mikor jönnek még a kiterjedt esők?  2022 kegyetlen évében augusztus végéig kellett várni! 

Nálam szintén. 
Ma jól felfrissült hajnalra a levegő, a Tmin 13,8 fok volt, délután viszont rendesen berobbant a kánikula, a Tmax 33,6 fok lett az egész napos derült ég alatt.
Hosszú ideje ma kerültem a legközelebb a 20 fogod napi hőingáshoz, de nem lett meg, egész pontosan 19,8 foknak adódott.
Nagy meleg ide vagy oda, a hűvös éjszaka miatt a mai közép T. 23,7 fok lett, így a havi közép T. még csökkent is egy tizedet, tegnap még 24,8 fokon állt, a mai nap végére már csak 24,7 fokon áll.

Közel 20 fokos hőingás volt ma, 14,2-ről indultunk és 34.0-ig emelkedtünk.
Ma azért már melegebb lesz az éjszaka, tippem szerint 20 fok környékén leszünk itt a domboldalban.

Kapásból én is tudok 2 helyet a salgói vár környékén (400+ m-en). Ezek 25-35 m-es fák voltak.
Az ez évi pusztulás még nincs is benne.
Hiába van nálunk hűvösebb idő, a rendkívül kevés csapadék (kb. 6 mm) miatt nagyon rossz a helyzet, ráadásul a dombokról gyorsan le is folyik (a vár környékén nagyon sekély a termőréteg a sziklák miatt).

Milyen fajta nyári alma?

Itt az udvarba már 2-3 hete  kiégett a fű, azóta szinte eltűnt, növények szenvednek, kukorica napraforgó szárad el  !!!
Tavaly ehhez képest özönvíz víz. 
Most már több mint egy hónapja nem esett eső. 

Tegnap jártam felétek, igaz csak vonatból láttam de brutális a szárazság, volt egy hely ahol teljesen barna volt a kukorica tábla, de egész Veszprém megyében rossz a helyzet.

Nézd meg a hozzászólásokat, rögtön az első....Novemberben már 25 cm- es hó volt és mindig csak esett hozzá, nem olvadt el márciusig, és nem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet....Azért ezt nehéz elhinni bár nem éltem akkor, de ez manapság szinte Szibéria területére értendő! Egyértelműen melegszik a klíma, de nagyon sokan tulzásokba esnek.

Viszont 2022-ben 3 héttel később zárták el a csapokat, legalábbis nálunk. És még hol van a nyár vége?

Takt 34,9°C, remélem meglesz a forró nap. Nem számítottam ilyen melegre, de ha ma ennyi, holnap akár 36-37 is lehet majd

Bejártam a határt, este szeretnék írni az oldalamra egy rövid helyzetképet az aszályról, majd belinkelem nektek is.

Elképesztően beteg dolognak tartom, hogy a fáklyán augusztus 7-8-9 környékén a tagok t850 ÁTLAGA 22-23 fok körül mozog és nem igazán látszik, hogy onnantól süllyedésbe akarna kezdeni.
Tudom, 10-12 napról van szó. De akkor is, a 30 tag középértéke ennyi.
Csapadék pedig reménytelen.
Mindenkinek kitartást az augusztushoz!

Még egy dolog amit már akartam említeni, hogy szerencsétlen mélynövésű almafánk még életébe nem produkált sem mennyiségileg, sem méretben, sem ízben hasonló termést, mint idén. Nem olyan rossz év ez azért..

Egyébként te mit érzel, ha egy nyári napon 30 fok alatt marad a Tmax? Fázol? Vagy depresszióba esel? Őszintén érdekelne. 

33 fok, élénk déli szellő, a reggeli nyugodt víz  és hűvös levegő délutánra szépen inverzére fordult, szépen fodrozta a szél Dunát, plusz persze.. (ma nekem nem volt szerencsém.)

Ti vagytok ma a nyerők meg a Kisalföld.
Remélem meg lesz nálad a 35 fok.

Kábulat megint Szegeden. Uv. a maxon, dobálja le az ezüstös réteget a kocsi üveg letakaró. A motorom ponyva rögzítő müa. csipeszek durranak le, szétszedte az uv.
Takt: 30,3 fok.

Link

Nem tudom, hogy volt-e már erről szó itt a napokban, de Horváth András elég korrekt videót készített.

Átléptük a 31 fokot, szépen dolgozik a déli szél.

Még egy csoffadt gomi sincs az Olymposz felett, a tenger is 28 fok felett. Kőkemény nyár van. Fh. Paralia Katerini, Greek. 

Tegnap este Balatonfüreden hajókáztunk a Párommal

Pusztán kíváncsiságból miért nem jó választás a vörös tölgy?  Kiszorítja az őshonos tölgyeket?

Országos átlagban nézve, valóban nincs növekedés, de bizonyos régiókban igen, de a fő probléma hogy egyre inkább lokális jelleggel történik ez pár km- en belül is óriási különbségek lehetnek. Nyilván az én lakóhelyem szemszögéből másként látom a dolgokat mint egy Alföldi kollega és másként egy Soproni. Itt Zalában 2003 környékén volt nagy bükk, illetve lucfenyő pusztulás, azóta helyrejöttek, de semmiképp nem kedvez ez a meleg nekik.

Remélem vasárnapi front végre hoz érdemi csapit ide a térségbe !!!  egy jó kis zivi már elférne

A melegedés mellé nem növekedett a sokéves csapadékmennyiség országos átlagban nézve. És ez a baj!
Ráadásul arról ne is beszéljünk, hogy az utóbbi 5 évben különösen xar az eloszlás. A nagy melegek mellett emiatt is pusztulnak a hazai örökzöldek :

Elképesztő, amiket megosztassz velünk, tényleg összeszorul az ember gyomra.

Kíváncsi lennék egy kollégád beszámolójára a Körös - Maros Nemzeti Parkból is. A helyzet az Alföld déli részén is drámai. Szerintem sokan azt hiszik, hogy túlzásokba esek, de tényleg brutális, ami az utóbbi években történik. Az a néhány kis erdősáv az utak mellett, tanyák körüli csoportosulások voltak az utolsó mentsvárak sok élőlény számára. Ezek most kezdik megadni magukat. Látok magam előtt egy szomorú víziót, amiben az Alföld bizonyos részei egy fák nélküli, kopár, kietlen puszta lennének. Lehet, hogy ez nem is olyan sokára megvalósul.

Véleményem szerint, a melegedés mellé növekedett is a sokéves csapadék, csak az eloszlása lett pocsék. Az emberek hajlamosak kiragadni egy egy időjárási helyzetet és ráfogni hogy olyan a klíma. Azért mert most 3 hétig szárazság van nem jelent semmit, régebben is volt meg ezután is lesz!

Nem ismernél rá, hol jársz....a csalamádéba is kiváló rizikét pedig, már nyomokban sem tartalmaz, a gyermekek kedvenc, rajzolni való mesegombája mellett. Tinóra még akad a tölgy és cser elegyes szegélyeken.
Íme, most májusban, akácvirágzás idején, ahogy látható:

A Tóvik fenyves erdőkezelés története sajnos kiváló példája a nem éppen pozitív változások döbbenetes gyorsaságnak. És, hogy erdőrészlet szinten látni igazán mélységében a drasztikusan átalakuló klímánk szemmel látható, kézzel fogható valóságát, itt az Északi-középhegyvidék nyugati bástyájának erdeiben is.
Egy kis előtörténet: a 7,5 hektáros terület, egy egykori irtásrét, amely később beszántva a Tóvik-erdészház kukoricaföldje volt, ún, illetményföldként. Az erdész a járandóságát nagy részt nem pénzben, hanem terményekben kapta meg, az akkor még magántulajdonostól, ami a 40-es években egy külhoni biztosító cég volt.  Az államosítás után, a 60-as évek elején beindult fenyvesítési program idején ültették be luccal, vagyis ültetvényerdő lett. 
Idegenhonos, magas középhegyvidék, hegyvidéki fafaj, itt teljesen tájidegen, de ettől még ezeknek a lucosoknak ökonómiai és ökológiai szempontból is meg volt a helyük, ahogy a Mátrában, a Bükkben, a Zempléni-hegységben is.  
A Magas-Börzsöny délkeleti széle, gyakorlatilag egy sík, vagy nagyon enyhe lejtésű plató, az út túloldalán fekvő, északra eső Mogyorós-lapos nevű erdőtömb déli folytatása. A terület peremei már meredeken szakadnak a Deszakmetsző-völgy és mellékvölgyei felé. 
A tszf. magassága 350 m, vagyis relatívan alacsonyan fekszik, de a topo- vagy mezoklímája, kifejezetten hűvös, nedves. Az erdészeti klímaosztályozás szerint cserklímának kellene itt lenni, helyette ez gyertyános-tölgyes klímába van sorolva a termőhelyi adottságok alapján. Kis hazánkban annál már csak a bükkös klíma (volt) kiegyenlítettebb, hűvösebb és csapadékosabb. Vagyis nem véletlen, hogy kb. 60-65 évig itt vígan nőtt és élt, kb. 20- 25 méter magas, életerős lucállomány. Ahogy a fenti képen látható meggyötört hírmondók még emlékeztetnek rá. ...Aztán 2003-2007 között elkezdődött aminek a végét látjuk ma.
Nézzünk rá felülről is.
Digitális erdőtérkép,, viszonylag friss műholdképpel. Márciusban készülhetett, mert a háznál már zöldül a fű, de lombozat még nincs. A pirossal határolt Szokolya59D erdőrészlet a volt fenyves. A megmaradt nagyobb lucos állományfoltokat bekarikáztam, a többi magért beszél, ahogy a fénykép mutatja. Egy rakás összedőlt száradék...

Alább behívtam az erdőrészlet adatlapját is. És majd leestem a székről. Natura 2000-es, védett természeti terület, nemzeti park és vörös tölgyes állománynak van besorolva. Invazív, idegenhonos fafaj. A természetvédelem úgy utálja, ahogy lehet és 5 éve elképzelhetetlen volt, hogy egy erdőgazdaság erdőszerkezet váltás során alkalmazza. Főleg középhegyvidéken. Nem nagyon értem, de valószínű, akkora már a baj, hogy a körülötte lévő védett, őshonos cseres és gyertyános-tölgyes (egyébként szenvedő, száradó) állományok ellenére, itt kísérleteznek a vörös tölggyel, nemzeti parkos engedéllyel, mely tetszik, nem tetszik a jövő fafaja lehet a hegyvidékeken is. Vagyis hivatalosan ez már nem a Tóvik-fenyves. A változás hihetetlen gyors... 

Ezen a mapy.cz-ről letöltött műhold képen jól látszik, hogy valóban ott az újabb ültetvény fafaj, bekarikáztam őket. Csak éppen ez épp a másik véglet, mint anno a lucos eredeti klímája volt még pár éve is. Itt már a szárazságtűrő, meleg kedvelő fajjal kell az erdőfelújítás során próbálkozni....

Csak az a baj, hogy ha hagyjuk így lassan lábon száradni az egészet, akkor az akác és a bálványfa vígan telepszik meg és nő mint egykor a rizike...A lenti ép mindent elmond..sajnos...balra a régi fenyves romjai,,,középen a víg akác..balra a múlt pusztuló maradéka...tanulságos...

Adj hálát a csernozjomotoknak. 

Nézd meg az 500 hPa- as nyomás térképeket. Ciklonok messze északon ide meg  felnyal a szubtrópusi AC. Ez a kombináció jól érzi magát ehhez kell alkalmazkodni.

2022 nyarán beszéltük, hogy nem mostanában lesz ilyen csapadék szegény nyár, most ismét ide jutottunk!  Nem értem.  Akkor LA Nina tombolt, akkor ìrt róla az omsz hogy miatta van! Most mi miatt? Porzanak a fáklyák. De legalább ha tudnánk, hogy a szeptember pl. Keményen csapadékos, zivataros lesz. De nem, még erre is kicsi az esély.     Mint anno, amikor latolgatás ment a télre, hogy ha ősszel kevés a hidegleszakadás+ kevés a csapadék, akkor nagyobb eséllyel jön enyhe tél. Majd azután az ellentettje volt az ősz, de akkor is enyhe tél. Ki érti ezt.....? ?

Nálam nem volt meg a hőség nap, Tmin pedig 11.1 fok volt a szél miatt. A hétvége nálatok a nyugati országrészben viheti el a pálmát Tmax tekintetében ha tippelnem kellene mert benyúlik nyugat felől a magasabb T850-es izoterma.

Reggel simán lehet a fennsíkon akár  -2 °C is  ha marad a derült ég, szélcsend. Jelenleg már csak +5,2 fok van !  Link Eger +20,5 °C

Ma már egész jó kis hőingás volt nálam, így nem meglepő módon egész jól lecsökkent délután az rh. , egészen 25 %-ig.
A 11,4 fokos Tmin után a Tmax kereken 30 fok volt, úgyhogy ha hajszál híján, de végül meg lett a hőségnap.
Az idei 26. hőségnapom volt a mai.
A napi közép T. : 20,7 fok lett. Ez már egy leheletnyivel átlag alatti értéknek számít.
Hihetetlen, hogy eljutottunk ide is.
A havi közép T. csökkent is egy tizedet, így 24,8 fokon áll a mai nap  végére. Talán a hónap hátralevő 5 napján már nem változik. 

Na még egyet 

Valahol az Orkney-szigetek környékén 

Ma Cserkeszőlőn voltam strandolni. Arrafelé is komoly aszály van, a fürdő területén lévő fák is eléggé kókadt állapotban vannak.
Viszont a legdurvább a helyzet egyértelműen az Orosháza és Szentes közötti szakaszon. Ezen a részen egyébként is rendkívül gyér a növényzet, szinte csak termőföldek vannak néhány kisebb erdő csoporttal megszakítva.
Jelenleg nem nagyon találni olyan fát, amely egészségesnek tűnne. Fajtától függetlenül látszik, hogy ott már a túlélés a tét az évek óta halmozódó aszály, csapadékhiány miatt. Attól tartok, hogy errefelé a táj mostmár végképp, visszafordíthatatlanul megváltozik.

És ugyebár most jön az elmúlt évek alapján legszárazabb időszaka az évnek...