Globális jelenségek

Ha már napenergia, akkor lehet vele fõzni is, eléggé egyszerûen, házilag is készíthetõ szerkentyûvel. Van egy jó oldal, ahol csupa ilyesmi van:
Link
Ezt meg otthon is le tudja bárki gyártani:
Link
Lehet, ilyeneket kéne gyártanom, az áremelések után jó piacuk lesz...

Kicsit költséges,de környezetkímélõ.
Link

DEjó hogy nektek van idötök irogatni,nekem még végigolvasni seincs,pedig érdekes dolgok ezek...
Amugy Dél-Svédországban több fokkal melegebb van hetek óta mint Rómában...

A Te majás történeted is nagyon tanulságos!

jaurinum, ez hasznos infó volt, nem jutott volna eszembe, pedig olvastam róla...

Egy valamit tennék hozzá a szinte folyamatosan aktuális vízözön kontra aszály dologhoz. Mindenki csodálkozik (média), hogyan lehet egyik évrõl a másikra eljutni a csonttá repedezett földektõl a tengerré váló határig - ugyanazon területen. Okként elhangzik néha a csatornák, árkok beszántása, tisztítatlanul hagyása, mint sík területen a fölös belvíz levezetésére szolgáló mesterséges medrek hiánya, ám a környezõ földek pár hetes (elõzményként 1-2 hónapos) vízzel való teljes telítettségére, majd a felszínen maradó csapadékvízre (belvíz), miként a teljes kiszáradására ez nem adhat magyarázatot. Alapjában alföldjeinken rossz víz- és hõháztartású váztalajok, a leginkább érintett Tisza-mentén, Tiszántúlon homok- és szolonyec szikesek találhatók, melyeken a mg. növénytermesztés megindulása elõtti idõkben is az erdõtlen, zonális erdõs-sztyep volt a jellemzõ -> a talaj nem tudott dúsabb vegetációt "kiszolgálni ". A földmûvelés kezdetével elkezdtük a talajokat forgatni, keverni, ahol kell vegyszerezni, javítani, mûtrágyázni stb., és az évi rendszeres sekélyszántások mellett 4-5 évenként bizony mélyszántásra is sor kerül(t). És itt a bibi, hiszen utóbbi mûveletnek meghatározott mûvelési mélysége van, amit -bár úgy tanítják, mindig változtatni kell- a legtöbb esetben be is tartanak - megspórolva a plusz tervezési, és gépbeállítási teendõket. Ez vezet elõbb-utóbb az ún. eketalp-betegség kialakulásához, ami a mélymûvelés alsó határán kialakult kemény vízzáró réteget jelenti. Ezen se felefelé, s lefelé nem tud a csapadékvíz ingázni. Mezõgazdasági területen bizony, jórészt ez vezet ahhoz, hogy többnapos esõk után áll a víz a földeken, és a felsõ rétegek viszonylag gyors kiszáradása után sincsen mi alulról táplálja a növényeket, ezért "sül ki" minden. A saját területét átalakító ember pedig csodálkozik, miért is sújtja õt a természet..

Nocsak!
Link

hehe... a moniliát idén lenyomtam a sárgabarackról, jövõre újabb csata következik.

Az ünnepi könyvhét alkalmából ajánlok egy könyvet. Stanislaw Lem "Solaris"-át. Hogy miért pont ebbe a fórumba, aki már olvasta, tudja. Aki még nem, rá fog jönni.

Link

Nekem meg most fog virágzani egy szobanövényem, amelyik egyébként télen szokott (Brazíliában akkor van nyár). Már azt se tudja, hogy melyik évszak van.

Noli!
Hát monilia nélkül már meg sem birunk létezni,évek óta minden tavasszal pusztit,most is a barackfák keményen megsinylették,csak ugy mint tavaly és tavalyelött...
Desebaj,most jön 3 olyan év hogy imádkozni fogunk majd nyáron az esõért

Floo! Sajnálom a mamidat, a helyében én is sírnék... Emélkszem gyerekkoromból olyan évekre, amikor itt is hasonló volt, vagyis a Balaton-felvidéken, ahol az én mamáméknak volt telkük. Szóval idõnként sajnos elviszi a munkánk gyümölcsét az idõjárás. Míg ez nem minden évben van így, addig talán nem olyan rettenetes. Viszont az tény, hogy ahol a talaj nem vezeti le a vizet, mint itt Veszprémben a dolomit, ott nagyon durva lehet. (Nálunk maximum fél napig van sár...)
Igaziból szerintem az a veszélyesebb, hogy egy rakás behurcolt betegség meg behurcolt rovar vígan megél ezekben az esõs években, s talán jobban is terjednek, mint máskor. Pl. a moníliának van egy olyan fajtája, ami épp csak bekerült az országba (import gyümölccsel...), de már észlelték egy-két helyen a kártételét. Ez a fajta monília sokkal gyorsabban terjed a hazainál, és sokkal hamarabb tönkreteszi a fákat. Ha elterjed, akkor a barack meg cseresznyepálinka is kínai lesz nálunk... Egy ilyen betegség például bizonyosan erõsebb kártétellel bír esõs idõben ugye. (meg persze a tetvek is nõnek, a bodzás, ahol gyûjtöttem, tökig van tetüvel) Azonban tényleg normális, hogy idõnként legyenek ilyen évek. Sajnos vannak is.

Floo! De ezt nem lehet 100%-ig ay eghajlatvaltozashoz kotni. Regen is volt ilyen . Persze nem tagadom hogy lehet koze hozza.

Noli!
Tudod mi a durva?
Öreganyám ma elbögte magát,hogy az egész tavaszi munkája kárbeveszett,és nem tudja hogyan tovább,mert a kertben rohad ki minden,a gombás betegségek meg minden aminek jó a nedves párás környezet ugy szaporodnak mint a nyulak,permetezni nem lehet hatékonyan mert minden nap esik az esõ és lemossa...
Hogy ez hova vezet azt nem tudom,de remélem nem ugy végezzük mint az indiánok

Katasztrofális hatású a klímaváltozás
2006.06.07

"...Az Európára vonatkozó részben a jelentés megállapítja, hogy az éghajlati változásoknak tudható be az 1980 óta tapasztalt természeti katasztrófák 64 százaléka, és a rendkívüli eseményekre visszavezethetõ gazdasági veszteségek 79 százaléka....."

Elolvasható: Link

...és lehet lehurrogni, már volt ilyen, hülyék ezek...stb...

Ez szép volt Noli,hasolnó történetek jöhetnek még

Az alkalmazkodás nem zárja ki a felelõs gondolkodást szerintem. Vannak a történelemben olyan példák, melyek alapján el kell gondolkodnunk. Itt vannak (voltak) a maják. Mint tudjuk, néhány száz évig virágzó kultúrában éltek, aztán eléggé gyorsan eltûntek. Sokan kutatták, hogy ennek mi lehetett az oka, elsõdlegesnek azt találták, hogy egy hosszabb aszályos idõszak kinyírta az eléggé primitív mezõgazdaságukat, s ebbe gyengültek majd pusztultak bele. Azért ez nem ennyire egyszerû. Volt egy hosszú, nyugodt, kiegyensúlyozott idõszak, amikor szépen fejlõdhettek, gyarapodhattak. Eleinte csak a folyóvölgyekben éltek, ott voltak a települések, s köztük a földjeik, kiváló adottságú öntéstalajokon. Ahogy fejlõdtek, egyre több élelmiszert tudtak termelni, amivel egyre nagyobb lakosságot lehetett kiszolgálni. Azonban ez egy egymásra épülõ folyamat volt, azaz a nagyobb lakossághoz egy idõ után több termõterület is kellett. Ekkor elkezdtek szépen felhúzódni a folyóvölgyeket szegélyezõ hegyoldalakra. Azt tudni kell, hogy õk úgy csináltak termõterületet, hogy felégették az erdõket, pár évig használták az így szerzett földet, majd amikor kifogyott a tápanyag belõle, akkor magára hagyták, s újabbat égettek, stb. Szóval felhúzódtak a földek a hegyoldalakra, ott is kiirtották az erdõt, majd kukoricát vetettek. Általánosságban aztán szárazzá vált az idõ, ami csapadék volt, az heves zivatarok formájában érkezett. Jött tehát egy kiadós esõ, talaj le, kukorica el… Mivel az esõistenre fogták a dolgot, s nem szüntették meg az igazi okokat, ezért ez a folyamat is szépen begyûrûzött, eképpen egy egyre kiélezettebb harc indult a jobb termõterületekért, belsõ viszályokhoz vezetett, meggyengült hatalomhoz, lázongásokhoz, stb. A maják nem ismerték a kereket s nem volt nagytestû igavonó állatuk sem, a kereskedelem jóformán a luxusra korlátozódott, élelmiszert nem tudtak jelentõs mennyiségben szállítani, mivel csak emberi erõforrás állt rendelkezésükre. Az élet tehát viszonylagosan helyhez kötött volt. Azt tudni kell, hogy a maja államszervezetben ahhoz, hogy egy papot vagy katonát, hivatalnokot, tehát nem termelõ egységet ki tudjanak tartani, két paraszt egész éves munkája kellett. A települések - európai értelemben véve mondjuk városállamok - ereje tehát abban állt, hogy mennyi katonát képesek eltartani. Mivel lázongások voltak, egyre több katonára volt szükség, egyre kevesebben termeltek, stb.
Ebbõl igazából az a tanulság, hogy bár változott az idõjárás, ha a változáshoz alkalmazkodva termeltek volna, s nem irtják ki a hegyoldalak erdeit, megmarad ott a talaj, védi a völgyeket is a nagy esõk lemosó hatásaitól, árvizeitõl. Ha ismerték volna a teraszos földmûvelést, ahogy az inkák tették "kicsit" délebbre, s nem a felégetem-termelek-elhagyom rendszere jellemezte volna az életük e részét, akkor esélyük lett volna túlélni.
Úgy érzem, részben hasonló a szituáció most is. A maják ugyan nem tudták, hogy õk maguk is az okai a saját pusztulásuknak, mi azonban tudjuk, s értjük is. Ebbõl kell tanulni, s rájönni, hogy amellett, hogy az okokat igyekszünk megszüntetni, muszáj valamiben alkalmazkodni is. Nem elég tehát a puszta környezetvédelem, kell még a mindenképp megváltozó körülményekhez való alkalmazkodás gyakorlati megnyilvánulása is.

Nyuli!
A fenét

Akárhogy számolom, akkor Te most 3 évröl beszélsz. Valahol már hallottam ezt a hármas számot...

Múlt év ugyanilyen volt,június elején volt a sokat emlegetett 6 fokos T max Pécs mellett,elõtte év szintén esös és hûvös volt,viszont az elõtte lévõ 1-2 év forró kánikulai nyarat hozott...
Vagyis a jövö év meleg kánikulai lesz
És nemröhögni mert ha bejön akkor én fogok röhögni

Abban a pillanatban, amikor kimondjuk, hogy alkalmazkodnunk kell a megváltozott klímához, egyben fel is tesszük a kezünket és kijelentjük, hogy ez van, ezt kell szeretni. Tévedés! A dolog lényege nem az alkalmazkodáson múlik, egy akármilyen forró vagy hideg klímához nem lehet úgy alkalmazkodni, hogy ne változzon meg alapvetöen az életünk. Tehát a hangsúly a megelözésen kell, hogy legyen.

Floo! Ez szép volt) Szóval idén megint nem lesz normális gyümölcs..Valójában,ez a klímaváltozás egy olyan fogalom,amit tényleg mindenki más szemszögbõl néz. Én úgy látom,hogy ez a folyamat nem olyan lesz,hogy egyszer elkezdõdik,aztán folyamatosan egyre rosszabb lesz,hanem az idõk során kiegyenlítõdik az egész rendszer. Most 100 évig melegedik az éghajlat, aztán 100 évig vissza. Csapival úgy szintén. Ha jól tudom, a Balatonnal is ez áll fenn. Csak az ember a probléma. A jégkorszakban ezekhez a körülményekhez alkalmazkodott minden,nekünk is alkalmazkodnunk kell.Ha az ember,az ilyen dolgokra nem képes,akkor kihal.Egyébként meggyõzõdésem,hogy mi most egy glaciális korszakban vagyunk,ami után,egy 10000 év múlva jégkorszak. A klímaváltozással azért érdemes foglalkozni,hogy erre fel tudjunk készülni.Most a jelenben élünk,és csak annyit tehetünk,hogy fejlõdünk,és megpróbálunk minden viszontagsághoz ALKALMAZKODNI,és nem bevenni minden mesét,hogy 20 év múlva jön a jégkorszak. A médiát egyébként is utálom,ebbõl következtetõen az össze vissza hazudó,és a népet ígérgetgetõ politikusokat is....

Off: Tudom,hogy nekem is fejlõdnöm kéne fogalmazásban)

1,5 hete minden egyes nap füteni kell,rohadnak a növények kifele,a szántóföldeken akkora vizek állnak hogy tóvá lehetne õket minõsiteni...
Lényegébe az is baj hogy mi is az a klimaváltozás??,maga a fogalom is gondot okoz,másrészt mivel a régi történéseket kell a maiakkal összehasonlitani,kérdés mi volt régen??
Illetve ha visszanézzük a statisztikákat,mit látunk májusra?
Volt 150 mm csapi itt nálam,csak hasraütöttem...
Ez nem vészes,gondolja a jónép átlagos május volt...
Csak az nem mindegy hogy ennek a 70 %-a 2 nap alatt esett le...
Szal a statisztikával sem megyünk sokra,szal nehéz dió ez...
Felmelegedés??
Mihez képest?
Mi normális??
Szerintem azt is figyelembe kellene venni hogy vannak térségek ahol jobban mig máshol kevésbé észrevehetöek az esetleges változások...
A növények nagyon jó indikátorok ebböl a szempontból...
Ami nem fagyott el télen,azt kinyirta a monilia tavasszal,ami azt is átvészelte az most szétrohad,és ha valami csoda folytán azt is kibirja,azt szétveri a jég akár 2 hét múlva...
Az hogy áradnak a folyók,és minden árviz rekorddal fenyeget,Bodrog most döntötte meg a Tisza meg kishiján tavasszal,ez már nem is lényeges...
Egy kérdésem van??
De most komolyan?
Mi lenne az a történés amire azt mondaná egységesen mindenki,hogy igen,a klimaváltozás tény???
Ha holnap 25 centi hó esne Pécsen?
Ha január 13-án 30 fokban locsiznánk a strandon??
Ha 2 hét múlva F5-ös tornádó szedné szét az országot
vagy ha hurrikán alakulna ki a Földközi-tenger felett és rombadöntené Európát??
Akkor valószinü el lenne ismerve hogy igen ez a klimaváltozás..
De ezek annyira valószinütlen dolgok,hogy soha nem következnek be,igy a klimaváltozás szerintem olyan téma amibel soha senkinek nem lesz igaza,mert mindig lesz ellenérv,lehet vitázni oldalakon át,és föleg ami fontos hogy ezek a személyes tapasztalatok miatt sajna minden emberben más képet alkotnak,igy ahány ember annyi klimaváltozás,ki hogy látja...
Ebben a témában nem lehet igazságot tenni...

Nyuli: meg egyébként is, szépen lennénk, ha azért nem mondanánk el az igazságot, mert "nehogy ráijesszünk szegény emberiségre". Néha hasznos a sokk.

Kenya: értem, köszönöm félreértettelek.

Az biztos, hogy sok idõponthoz kötött idõjós népi megfigyelének van valóságalapja, akár a vörös az ég alja -> szél lesz dolognál is köztudott, hogy a szél által felkavart apró szemcsék bizony vörösre szórják a fényt; vagy a macska mosdik, vihar lesz: elektromosan töltõdik a macska bundája, azért mosakszik, mert csiklandozza, stb. A Medárd-dolog is ilyen, csak azt lenne jó tudni, hogy pl. mióta "él" ez a szólás, vagyis mióta ilyen a nyárelõ.

Link

Jaj, Nyuli nem Rád céloztam! Én nem a hozzáértõkrõl beszélek, hanem azokról, akik csak azért keltenek pánikot, mert a szenzációra éhesek. Eszemben sem volt kétségbevonni sem a hozzáértésed, sem a tájékozottságod. Ha mégis így sikerült, ne haragudj érte.

Tavaly június 9.:

Cauchy Pécs-Vasas (Baranya)
2005-06-09 10:59:51 7,3 °C

áhh milyen idõ van, idõnként viharos északnyugati szél, 32mm csapadék 7 fok.. 1990 óta rekord nappali hõmérséklet. Eddig 8,9 volt ez az adat
Az otthoni szélmérõm megbolondult, 156 km/h-s szelet ad. Szerintem beázott
( kiderült, hogy a szél feldöntött egy palát, és az ráesett a szélmérõ kábelére és kitépte a fogalatból)

Az utóbbi években nagyon hangsúlyos ez a medárdi csapadékos-nedves-hûvös periódus. Mielõtt még valaki megszól, hogy csak ez mostanában van, annak mondom ,hogy e népi bölcsesség valószínûleg e helyzetek gyakoriságából nõtte ki magát.

Kenya: értem a célzást... ezentúl tartózkodom majd a világvége-hangulat-keltéstöl.

Noli: biztos, hogy van a dolgoknak olyan vetülete is, hogy mostanában özönlik ránk az információ napi 24 órában mindenhonnan. Ugyanazt a hírt többször megismétlik, egy kicsit máshogy tálalják és még napok múlva is elõjönnek vele. Ez olyan, mint a reklám: nem vagy csak nagyon nehezen tudod kizárni az életedbõl. A fontos kérdésekben ez nem baj, (lásd "Mit tehetek személy szerint az éghajlatváltozás ellen"), ez akkor válik idegesítõvé, amikor unos-untalan világvége-hangulatot teremtenek. Az ember egy idõ után csak azt érzi, hogy ide van zárva erre a bolygóra és tehetetlenül szemléli az eseményeket. Ami mellesleg pontosan így is van, ezt mindenki tudja. De attól ez nem fog változni, hogy folyton pánikhangulatot keltenek. Sokkal többre értékelem az olyan híreket, mint pl. pont az egyik kereskedelmi csatorna szemétszedési akciója, a lentebb belinkelt fotópályázat, vagy hogy hogyan lehet elindítani a szemléletváltozást alulról. Ezek apró dolgok és lehet, hogy nem érik el a kívánt hatást, de ennél csak egy rosszabb van: ha senki nem tesz semmit.

kenya, fonálféreg-szúnyog ügyben ez is érdekes: Link
Szóval nem tudom, hogy ez az éghajlattal egyenesen függ-e össze, de pl. tény, hogy pár évtizede még volt hazánkban is malária, ma meg nincs. Pedig ugye elvileg akkor hidegebb volt... (na meg több mocsár is) Ezzel a fonálféreg dologgal is az a helyzet, hogy szerintem volt ez korábban is, csak nem derültek ki az esetek sem állatorvosi sem humán orvosi ügyekbõl. Ne feledjük, hogy mennyivel több dolog kerül manapság nyilvánosságra, lehet, hogy itt is csak errõl van szó. Azért persze nem is örülök, már csak azért is, mert hiába van a lakásom beszúnyoghálózva, emiatt nem fogok oda bezárkózni... Az erdei szúnyogoknak majd jól megmondom, hogy csak akkor csíphetnek meg, ha felmutatják a negatív fonálféregpete-szûrési eredményüket. :-)

Nyuli! Na ezaz látod: ott a napenergia, ott a több évtizede kidolgozott hidrogénüzemû motor, a szélerõmûvek lehetõsége - fõként az észak-nyugat dunántúli térségben. Szóval mégis a fosszilis tüzelõanyagokat égetjük és sír a szánk, hogy hideg a nyár, szélviharok, égszakadás-földindulás van, egyszer áradások, másszor végeláthatatlan szárazság. Amúgy az éghajlatunkra jellemzõ, hogy évekig szárazabb, aztán egy-két évig nedvesebb - mint ahogy most is, de aztán ismét jön a szárazság, a még nagyobb meleg, aztán majd a végén az elsivatagodás, persze az még néhány száz év, míg tényszerû leszen.

A környezetvédelem világnapjára:

A sivatagi területeket különösen veszelyezteti a klímaváltozás. Az ENSZ a sivatagok rohamos térnyerésére hívja fel a figyelmet. A nagyiramú sivatagosodás hatalmas akadályokat görget a szegénység leküzdése elé és újabb konfliktusok kirobbanásához vezethet - mondta Kofi Annan ENSZ-fõtitkár a környezetvédelmi világnap alkalmából.

Az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) "Global Desert Outlook" jelentése:

A sivatagok olyan mértékben fenyegetettek, mint eddig még soha; a sivatag, mint élettér, a lerombolás határán van.
Az ENSZ adatai szerint a Föld felületének egy ötöde sivatag és további jelentõs területeket fenyeget az elsivatagosodás. A száraz területek elsivatagosodása az egész világon fenyeget, ennek oka a szegénység, a rövidlátó gazdálkodás és a klímaváltozás - és ez egy ördögi kör, a sivatagok kiterjedése tovább növekvõ szegénységhez vezet.
Igen sok jel utal arra, hogy a száraz területek elsivatagosodása és a természeti kincsek körüli verseny további konfliktusokat robbant ki.

A sivatagok elõretörése különösen a Szaharától délre esõ területeken és Dél-Ázsiában fenyegetõ mértékü.
Az ENSZ becslése szerint a vándorló sivatagok évente 42 milliárd dollár kárt okoznak a földmüvelésben - ebben az összegben az éhínség okozta költségek nincsenek figyelembe véve.

Az UNEP jelentés a sivatagok fenyegetettségét elsõsorban a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, a népesség növekedésével és a turizmussal indokolja. A jelentés azonban egyedülálló módon kiemeli a sivatagok biológiai, gazdasági és kultúrális potenciálját és jelentõségüket, mint élettér.
A jelentés adatai szerint több, mint 500 millió ember él azokban a sivatagi régiókban, melyek elsõsorban a klímaváltozás hatására világszerte fellépõ hõmérsékletnövekedés következtében egyre inkább lakhatatlanná válnak.
A jelentés rámutat, hogy a sivatagok felmelegedése különösen gyors. 1976 és 2000 közötti mérések 0,5 és 2,0 °C közötti hõmérsékletemelkedést mutattak ki. A világ egyéb területein ez a melegedés csak 0,45 °C.
A hõmérséklet emelkedése a jelentés szerint végzetes következményeket von maga után. A gleccserek olvadása következtében a sivatagok vízellátása is fenyegetett. Már most "nagyon-nagyon gyorsan" csökken a sivatagok talajvízszintje.
Az ENSZ szakértõi a Himalája-gleccser 80 %-os olvadásával számolnak az évszázad végéig. Kiszáradó folyók, pazarló, nem hatékony vízhasználat és a gyorsan növekvõ népesség tovább fokozza majd a vízhiányt, ami hamarosan Szaud-Arábiát, Pakisztánt, Kínát, Csádot, Irakot, Nigériát és Szíriát fenyegeti majd.

A jelentés kiemeli, hogy a sivatagok egyedülálló, dinamikus ökorendszerek; ha gondosan bánnak velük, akkor akár a ma elõttünk álló energetikai, élelmezési és egészségügyi kihívásokra is választ adhatnak.
A sivatagok a 21. század széndioxidmentes erõmüvei lehetnek, mutat rá az ENSZ jelentése, utalva ezzel a napra és a szélre, mint energiaforrásokra. A Szaharában hasznosítandó napenergiával a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne.

Link

Néha nehéz eldönteni, hogy tényleg az éghajlat válozása vagy természetes migráció van-e emögött (is).
Link

Na jó, az igaz, az ember, de nagyon nem mindegy, mennyire profi látásmóddal bír az az ember. Na de vissza a témához, elvégre ez nem fotós fórum...
Rádióban az imént beszélgettek tûzoltókal, akik északon a patakok áradásai okán szivattyúztak "pár" helyen. Minden alkalommal szélsõséges idõjárást emlegetnek. Azt nem emlegetik, hogy esetleg valakik túl közel építkeznek a patakokhoz, vagy azt, hogy mesterségesen terelgetik a vizeket, stb. Szóval a szélsõségesség hatásaiba mi is bejátszunk rendesen. Csak ezt így nem jó kimondani. Max. a biztosító fogja ráébreszteni az embereket...

Noli: nehogy azt hidd. Én fotóztam vele egy pár napot, D200-ast használ. Különben is, a képet az ember "csinálja", a gép csak eszköz.

kenya: Persze, pár millióval olcsóbb masinával :-)
Na nem irigykedek, ha lesz méltó témám, úgyis küldöm, nincs mit veszteni, ugye :-)

Noli: ez még nem jelenti, hogy pl. Te nem lehetsz ugyanolyan jó.

Fõleg, hogy a talaj vízzel telitetsége közel 100%...

Teljesen korrekt idõ volt télen is és tavasszal is. Sajna az április, másjus eleje kicsit szárazra sikeredett, de most bepótolta az elmaradást. Ez a csapadék még pont jókor jött a gabonának és gyümölcsöknek. A talaj így elég nedvességet tud elraktározni a következõ idõszakra, mégha az igazi forró nyári meleget hoz is.

Kenya: Máté Bence inkább elriaszt, annyira jó a srác :-)

A fölmelegedés hatása a vándormadarakra

Holland ornitológusok a Nyugat-Afrikában telelõ és tavasszal európai költõhelyeire érkezõ kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) populációiban drámai változást figyeltek meg.

A kutatók az 1987 és 2003 közötti idõszakban vizsgálták a hazánk területén is költõ madár és a fõ táplálékforrását jelentõ hernyók egyedszámát Európa különbözõ tájain. Kiderült, hogy ahol korábban köszönt be a tavasz, ott hamarabb jelennek meg és tûnnek is el a hernyók, így a légykapók gyakran már túl késõn érkeznek ahhoz, hogy felhizlalják magukat a kimerítõ út után. Egy korábbi kutatás során – amint arról lapunk is beszámolt – biológusok több mint 1700 faj fölmelegedés okozta viselkedési változásait vizsgálták. Azt találták, hogy az élõvilág évtizedenként 6,1 kilométert nyomul a sarkok irányába, továbbá megfigyelhetõ a felhúzódás a magasabban fekvõ élõhelyekre is. Ez a felmelegedés okozta mozgás az elkövetkezõ évtizedekben számos olyan faj kipusztulásához vezethet, amelyek nem képesek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz.

(Élet és Tudomány)

Érdekes!
Link

Egy kis kedvcsináló a fotópályázathoz:
Link

Szia LAM!

Jaurinum:Még nem tudom, nem láttam az új számot. A virágoskertben tett szellemi séta színvonala után, majd eldöntöm vállalom e a druszaságot.

De a Búvárt én is jó szívvel ajánlom mindenkinek, különösen Mátyás prof klíma cikkét! Igaz tavaly már megjelent a ForestPressen vmi hasonló, de nem von le az értékébõl.

Az erdõ és metánfelhõ ügy margójára kivánkozik:
Egy kis rálátással itthon is ujjal lehet megmutatni, melyik kutatócsoport, melyik akadémikus kinek, mennyiért és miért dolgozza ki a várva várt eredményeket.
De hajrá írtsuk csak az erdõket, le a gaz metánfelhõkkel!

Bakonyvár! Igazad van.Sok ami sok...Azaz sokk.