Modell-iskola
Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a felhõk, ahogy tornyosodnak elérhetnek egy olyan magasságot, ami után már szabadon fejlõdhetnek, nincsen gátló tényezõ a gomolyfelhõ/zivatarfelhõ képzõdéshez. Ez a szabad kondenzációs szint (LFC).
Amibe kevésbé vagyok biztos: Az a jó ha az LFC/LCL-nél megadott vektor hosszúra nyúlik. Hogy miért, ezen már nekem is erõsen el kellett gondolokoznom, és erre jutottam, legfeljebb majd kijavítanak: ha az LFC/LCL magassága között nagy a különbség (hosszúra nyúlt vektor) akkor magunk elé képzelve egy SKEW-ábrát, ez azt jelenti, hogy a magas CAPE-érték (feltételezzük most magasnak, hiszen zivatart várunk) sokkal kevesebb km-en hasznosul (elõbb utóbb úgyis eléri az egyensúlyi szintet, ami fölé már nemigen mennek a felhõk (EL)), így magasabb a felhajtóerõ/erõsebb a konvekció. Tehát egy kövér CAPE mindig jobb, mint egy vékony és hosszú (akár 7-8 km-en hasznosuló ugyanekkora CAPE). Hát nem tudom mennyire volt érthetõ, és remélem nagyjából helyes volt amit leírtam.
Amibe kevésbé vagyok biztos: Az a jó ha az LFC/LCL-nél megadott vektor hosszúra nyúlik. Hogy miért, ezen már nekem is erõsen el kellett gondolokoznom, és erre jutottam, legfeljebb majd kijavítanak: ha az LFC/LCL magassága között nagy a különbség (hosszúra nyúlt vektor) akkor magunk elé képzelve egy SKEW-ábrát, ez azt jelenti, hogy a magas CAPE-érték (feltételezzük most magasnak, hiszen zivatart várunk) sokkal kevesebb km-en hasznosul (elõbb utóbb úgyis eléri az egyensúlyi szintet, ami fölé már nemigen mennek a felhõk (EL)), így magasabb a felhajtóerõ/erõsebb a konvekció. Tehát egy kövér CAPE mindig jobb, mint egy vékony és hosszú (akár 7-8 km-en hasznosuló ugyanekkora CAPE). Hát nem tudom mennyire volt érthetõ, és remélem nagyjából helyes volt amit leírtam.
Szakértõ segítségét kérem a következõ térkép pontos értelmezéséhez: Link
Mik ezek az LFC, LCL pontosan, melyik jelzi a felhõalap magasságát és mi van, ha kicsi, ill. mi van, ha nagy a kettõ közötti magasságbeli különbség?????????????????????????????????
Mik ezek az LFC, LCL pontosan, melyik jelzi a felhõalap magasságát és mi van, ha kicsi, ill. mi van, ha nagy a kettõ közötti magasságbeli különbség?????????????????????????????????
Köszi a választ, a sok esemény közepette valahogy elsikkadtam felette, bocsánat A második módszer szimpatikus, egy jó becslés még mindig jobb, mint egy elbaltázott integrálás
Köszi Szomszéd!
Megmondom õszintén elõször azt hittem, hogy "izzadás"-index. De utána rögtön gondoltam, hogy valami rövidítés, csak nem tudtam mi.
Megmondom õszintén elõször azt hittem, hogy "izzadás"-index. De utána rögtön gondoltam, hogy valami rövidítés, csak nem tudtam mi.
Szia Szomszéd!
Szerintem nagyon is érdemes nézni:
SWEAT index= Severe Weather Threat Index
150-300: Slight severe
300-400: Severe possible
400+ : Tornadic possible
Ennyit tudok én(!) róla! Tehát nem elhanyagolható sztem.
A Helicity pedig, ha jól tudom a zivatarok körül várható egyfajta örvényességi mutató, és épp ezért jól használható pl. tornádó elõrejelzéshez ugyancsak (persze a többi kritériumkkal együtt vizsgálva)
Ha sok hülyeséget írtam, akkor bocsi és majd kijavítanak a Guruk!
Szerintem nagyon is érdemes nézni:
SWEAT index= Severe Weather Threat Index
150-300: Slight severe
300-400: Severe possible
400+ : Tornadic possible
Ennyit tudok én(!) róla! Tehát nem elhanyagolható sztem.
A Helicity pedig, ha jól tudom a zivatarok körül várható egyfajta örvényességi mutató, és épp ezért jól használható pl. tornádó elõrejelzéshez ugyancsak (persze a többi kritériumkkal együtt vizsgálva)
Ha sok hülyeséget írtam, akkor bocsi és majd kijavítanak a Guruk!
1. A WRF-nél mi az a Sweat index? Mit lehet leolvasni róla? Érdemes-e nézni?
2. A 0-3 km Helicity? A mértékegységbõl (m2/s2) valami olyasmire következtetek, hogy 1 m2-nyi légoszlop emelkedési sebessége/gyorsulási értéke. (?)
2. A 0-3 km Helicity? A mértékegységbõl (m2/s2) valami olyasmire következtetek, hogy 1 m2-nyi légoszlop emelkedési sebessége/gyorsulási értéke. (?)
Hát a CAPE értékekhez tudni kell a vertikális hõmérsékleti gradienst is a hõmérsékleten és harmatponton kívül. Ehhez a GFS-t tudod csak használni.
Vagy veszel egy bécsi felszállást, akár GFS által generáltat is és kihúzod a hõmérsékletet és a harmatpontot oda, amely a valóságos érték volt... aztán becsléssel kiszámolod, hogy mennyivel nagyobb a CAPE.
Egy a lényeg, ha megvan a vertikális hõmérsékleti gradiens is, akkor ki tudod integrálással számolni, amúgy csak becsülni tudod!
Vagy veszel egy bécsi felszállást, akár GFS által generáltat is és kihúzod a hõmérsékletet és a harmatpontot oda, amely a valóságos érték volt... aztán becsléssel kiszámolod, hogy mennyivel nagyobb a CAPE.
Egy a lényeg, ha megvan a vertikális hõmérsékleti gradiens is, akkor ki tudod integrálással számolni, amúgy csak becsülni tudod!
Van valami módszer arra, hogyan határozzuk meg a T és td értékek alapján a CAPE-et? Olyasmire gondolok, hogy a T és td alapján mondjuk képezünk egy új LCL-t és aztán az egészet az emelési görbe mentén "engedjük felszállni". Izé... HELP!
Az a poláris jet, a Jet stream fogalmába három dolog tartozik bele..., de Krisz-diósgyõr már belinkelte a dolgot.
A labilitási paraméterekhez annyit szólnék hozzá, hogy olyan nyári napokon, amikor száraz a középréteg és viszonylag száraz a felszini levegõ is, akkor magas CAPE értékek alatt elõfordul, hogy a lifted index -7,-8as értéket vesz fel. Ilyenkor nagyon becsapós lehet a thompson index... hatalmas CAPE mellett sose nézem, inkább akkor K-indexet nézek.
Ugyanis: Ti= Ki- Li
Ha a lifted index minusz és ha nagy minusz, akkor beletorzít jócskán a Thompson indexbe, ezzel a modell alapján úgy néz ki, mintha jóval nedvesebb lenne a 850-500hpa közötti légoszlop. Gyakran becsapós.
A labilitási paraméterekhez annyit szólnék hozzá, hogy olyan nyári napokon, amikor száraz a középréteg és viszonylag száraz a felszini levegõ is, akkor magas CAPE értékek alatt elõfordul, hogy a lifted index -7,-8as értéket vesz fel. Ilyenkor nagyon becsapós lehet a thompson index... hatalmas CAPE mellett sose nézem, inkább akkor K-indexet nézek.
Ugyanis: Ti= Ki- Li
Ha a lifted index minusz és ha nagy minusz, akkor beletorzít jócskán a Thompson indexbe, ezzel a modell alapján úgy néz ki, mintha jóval nedvesebb lenne a 850-500hpa közötti légoszlop. Gyakran becsapós.
A jet-stream a magas légkörben nyugat-kelet irányba fújó,kb:300km/h szél.Befolyásolja a ciklonok mozgását.Télen délebbre,nyáron északabbra húzódik.Nyáron erõsebb,télen gyengébb.
A jet stream-mel kapcsolatban ajánlom neked a kislexikont.
Link
Itt megtalálod a választ.( az "a" bekezdés adja meg konkrétan a választ a kérdésedre.)
Link
Itt megtalálod a választ.( az "a" bekezdés adja meg konkrétan a választ a kérdésedre.)
Hasznos ez a topic. Nekem is lenne kérdésem. Épp nézegettem a francia meteociel honlapját, ahol ugye sok modell van egy helyen, és vannak itt pl. a JMA-nál ilyenek: [z500-prmsl] - [temp. 850hpa] - [jet stream 200hpa] - [ précipitations].
Ezt a z500 izét, meg a jet stream-et nem tudom értelmezni. De ahogy skubiztam az elsõt, 192 h-nál egy 1020 HPa-s anticiklont (?) látok, amibõl arra lehet következtetni, hogy akkorra igazi meleg nyári idõ lesz? Pl. zavartalan napsütés, és 30 fok? Lehet hülyeség, de ezért kérdezem.
A jet stream a magasban fújó szeleket jelentené? Dehát az kit érdekel, hogy 10-12 km magasan hogy fúj a szél? Repülõket?
Ezt a z500 izét, meg a jet stream-et nem tudom értelmezni. De ahogy skubiztam az elsõt, 192 h-nál egy 1020 HPa-s anticiklont (?) látok, amibõl arra lehet következtetni, hogy akkorra igazi meleg nyári idõ lesz? Pl. zavartalan napsütés, és 30 fok? Lehet hülyeség, de ezért kérdezem.
A jet stream a magasban fújó szeleket jelentené? Dehát az kit érdekel, hogy 10-12 km magasan hogy fúj a szél? Repülõket?
András megelõzött és részleteiben még jobban is prezentált, hisz neki nagyon jó összefoglaló figyel oldalán, minden reklámja hasznos, köszi!
Az is az eredeti, perturbálatlan bemenõ adatok (földfelszíni észlelések, szondaadatok) alapján készül, csak a fõfutásnál gyengébb felbontásban lefuttatva.
Ez igen hasznos leírás, köszönjük. De a kontrollfutás mi alapján "számítódik"?
Akkor én is hadd kotyogjak közbe, hiszen a fáklyáról egy rövid összefoglaló a honlapomon is található: Link
Akkor én is közbe kotyogok Snowhunter.
A fáklyát néhány mondatban kielemezhetnéd. Nemcsak arra gondolok, hogy mire jó, hanem pl. melyik szín mit jelöl, mi az a sok vonal vagy P0-P20-ig mit is takar. A kezdõk biztos bizonytalanok benne, ezt a hozzászólás aztán meg lehetne jegyezni és a késõbbiekben a CIN-hez hasonlóan megadni a hozzászólás sorszámát. Mit szólsz hozzá? Végsõ soron Te vagy itt a szakértõ. Egyik Link és másik Link diagramm.
A fáklyát néhány mondatban kielemezhetnéd. Nemcsak arra gondolok, hogy mire jó, hanem pl. melyik szín mit jelöl, mi az a sok vonal vagy P0-P20-ig mit is takar. A kezdõk biztos bizonytalanok benne, ezt a hozzászólás aztán meg lehetne jegyezni és a késõbbiekben a CIN-hez hasonlóan megadni a hozzászólás sorszámát. Mit szólsz hozzá? Végsõ soron Te vagy itt a szakértõ. Egyik Link és másik Link diagramm.
Nem rossz, hogy ennyire nem voltam képes, hogy visszaolvassak... Köszi!
Kicsit félek leírni, mert nem akarok totálhülyének tûnni, meg há biztos utána lehetne nézni, de valakit szívesen meghallgatnék, hogy mit kell tudni a CIN-rõl.
Így van, pedig azért jött létre eme fórum, hogy egymást segítsük.
Ám nyugalom, télen meglendül eme fórum is, he-he!
Ám nyugalom, télen meglendül eme fórum is, he-he!
Pedig ki tudja, mit hoz a jövõ: lehet, hogy az igényeket látva elõbb-utóbb ez a fórum egyesül a fotóiskolával, és kész is a fotómodell-iskola.
Tekintsd úgy, hogy ezt nem nekünk írtad, hanem a folymatokkal ismerkedõknek, és máris hasznos dolgot cselekedtél, hisz eme fórum ezért jött létre.
Én úgy mondanám hogy bizonyos határTÓL gátol. (bár itt cseles az elõjel is )Ha a CIN értéke kb -100J/kg alatt van akkor még van esély a zivatarra. Persze ehhez látni érdemes a skew-t digramot is, mert nem mindegy hogy ez a gátlás egy viszonylag vastag réteg adja ki mondjuk 900-750 hepáig (zivtar meglõve) vagy egy talajközeli inverzió amitõl bõven lehetnek heves zivatarok is. Vagy esetleg több szintebb keskeny inverziõs rétegek. Stb.. A nedvességgel ugyanez a helyzet.
Ezt nem is tudom miért írtam le, gondolom ez nektek nyílvánvaló. Na mindegy
Ezt nem is tudom miért írtam le, gondolom ez nektek nyílvánvaló. Na mindegy
Bizony a CIN egy bizonyos határig gátol, fontos annak területi elhelyezkedése és mélysége, azaz struktúrája (a mai tökéletes gátló volt).
A K-kat nem szeretem, az SSI azonban ott van.
A legjobb globálisan nézni mindent (minden fontos paramétert, amit használni lehet, használva), he-he!
A K-kat nem szeretem, az SSI azonban ott van.
A legjobb globálisan nézni mindent (minden fontos paramétert, amit használni lehet, használva), he-he!
A CIN az elég kétélû dolog. Egy kis CIN az igen heves zivatarokat még elõ is tudja segíteni.
Érdemes még az SSI, K, K0 indexeket is figyelgetni, valamint a függõleges emelésre is rápillantani.
Érdemes még az SSI, K, K0 indexeket is figyelgetni, valamint a függõleges emelésre is rápillantani.
Önmagában a CAPE és LI semmire nem elég, ha nincs nedvesség.
A mi modellünkbe nagyon jó, hogy a CAPE a CIN-el van párosítva, a CIN ugye afféle gátlófaktor, minél negítvabb, annál nagyobb a gátlás, azaz itt egy válasz Árpi.
Egyébként ezért jó a Thompson és a Best lifed index, ezekbe már a nedvesség is bele van építve.
A mi modellünkbe nagyon jó, hogy a CAPE a CIN-el van párosítva, a CIN ugye afféle gátlófaktor, minél negítvabb, annál nagyobb a gátlás, azaz itt egy válasz Árpi.
Egyébként ezért jó a Thompson és a Best lifed index, ezekbe már a nedvesség is bele van építve.
Erre én is, mert tavaly meglepõen jól vizsgázott a 40 fok körüli T megfogásával a GFS.
Végre megszületett az elsõ komoly hozzászólás.
Kíváncsi leszek a következõ kánikula közeli idõszak modellek által mutatott és a valóságos értékek közötti eltérésre.
Kíváncsi leszek a következõ kánikula közeli idõszak modellek által mutatott és a valóságos értékek közötti eltérésre.
A GFS CAPE-jét már sokszor érte szó. Érdemes tudni a CAPE-rõl, hogy az amerikai modellben, nem a hagyományos hõmérsékletet használva állapítják meg a CAPE értékét. A virtuális hõmérsékletet (amely magasabb a rendes hõmérsékletnél) alkalmazzák a kiszámítás során. Ráadásul április 1-jétõl mai napig visszanéztem, milyen CAPE-ket adott a GFS a fõváros délkeleti részére és a felszállás alapján mi volt számolható. 47 nap során lehetett az összevetést elvégezni - volt hogy hibás volt a felszállás, vagy nem volt modell info.
A GFS egyaránt fölé és alá is becsüli a CAPE-t, de zömében (39 eset) +/- 100 J/kg között mozgott az eltérés a 47 alkalom során.
A GFS egyaránt fölé és alá is becsüli a CAPE-t, de zömében (39 eset) +/- 100 J/kg között mozgott az eltérés a 47 alkalom során.