2024. november 21., csütörtök

Modell-iskola

Adott napon: 
Keresés:
#105
Jópofa. nevet

És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?
#104
Trajektória számítás - visszafelé - eredménye. (Backward trajectory) Vagyis azt számolják ki, hogy Münchenbe milyen útvonalon érkezne egy részecske a különbözõ szinteken (950, 850 és 700 hPa-on), ha 7 nappal korábbról indul a részecske. Vagyis ha pl egy lufi érkezne München fölé 17-én 00 UTC-kor a 850 hPa-on, akkor az honnan jött, milyen úton haladt az elmúlt 7 napban.
A DWD GME modellbõl számolják.
A linkelt ábrán pl. a ma 00 UTC-kor "érkezett lufi" ha 950 hPa-on jött, akkor úgy 7 nappal ezelõtt a 60. szélességi körrõl indult Izlandtól nem messze. Viszont ha 700 hPa-on akkor biz az óceán felõl, valamelyik alacsonyabb széleségrõl.
( Bocsi a lufizásért, de késõ van és így talán érthetõbb bárki számára nevet nevet )

(Áthelyeztem magam a hozzászólást vidám )
#103
Most jön a következõ kérdés, ami hasonlítani fog a PVU-hoz! Ez a térkép mit akar ábrázolni??? Link
#102
Bár újabban mintha az Ens-tagok kissé szétszaladtak volna a keleti és nyugati megyék közt... laza vidám
#100
Jó meglátás, szabadalmaztatni kék laza
#99
Azt gondolom, hogy az egyik legjobb modell a metnet hosszútávú fóruma. A hozzászólások napi számából egyenesen következtethetünk. Most például arra, hogy a tél elsõ hulláma itt kopogtat. kacsint
#98
Köszi. nevet
#97
Wetter 24-en van 240 órás.
#96
Köszönöm,én is ezt figyeltem eddig,de a hónap eleje óta nem frissül,nem tudom miért? szomoru
#95
Jah, csak az idõben kicsit le van maradva, szal' ez a múltat jelzi elõre, utólag hideg

Október 3-7.
#94
Itt van T850-es kimenete is az ECMWF-nek, ám csak 168h-ig: Link
#93
Abban szeretnék segítséget kérni,hogy az ECM T850-es elõrejelzését 240 óráig hol tudnám megnézni? Csak az 500-ast tudom elérni,akármelyik oldalon is próbálom.
#92
Nem kívánok komolyabb formában beleszólni a dolgokba, ugyanis ritkán fórumozok, de azért közlöm, hogy jómagam teljes három havi statisztikát vezettem a GFS tekintetében. (Július, augusztus, szeptember.) 5 napra elõre vizsgáltam a prognózisokat.
A Dunántúlra prognosztizált adatokat (átlagokat) összevetettem az OMSZ napi jelentéseivel. A következõ eredményre jutottam a min/max 2m temp. tekintetében:
A minimumot illetõen kiemelkedõen a 18 és 12 UTC-s futások bizonyultak a legmegbízhatóbbaknak, ugyanakkor a maximumnál (szintén toronymagasan) a 06, illetve 00 UTC vitte el a prímet. A "többiek" mindkét esetben messze lemaradtak.
Valakinek esetleg lenne elképzelése arról, hogy miért ez a kontraszt?
Amennyiben jó vagyok a minimum kiszámításában, úgy miért vagyok rossz a maximum tekintetében? (Vagy fordítva.) beteg
(A várható csapadékmennyiséget nézve inkább nem is ecsetelném, hogy mire jutottam, mert kiábrándító lenne. Szerintem a GFS legnagyobb gyengéje éppen ez.) havazas

#91
Akkor én modellezek egyet vidám
A meteorológiai modellek úgy dolgozzák fel (prognosztizálják) a dolgokat, hogy többváltozós differenciálegyenleteket oldanak meg (olyan egyenlettípusok, amelyek deriváltakat tartalmaznak). Görbe zé per görbe té + stb... formában (igazából a változásokat írjuk fel), absztrakt módon. Sokszor probléma, hogy nem ismert a kezdeti értékeket, ezt mi adjuk meg, már ha van.
Ez csak egy nagyon sematikus kép, és a dolgok lényegének mindössze 20%-át takarja le, amit most elmondtam. Remélem lesz, aki pontosabb képet fog adni, ugyanis hirtelenjében csak ennyi jutott eszembe. Nem akarok senkit sem elkeseríteni, sajnos az egész egy nagy matek (ugye ami a háttérben áll) hány .
#89
Valaki modellezzen már valami modellel, mert elhanyatlik a fórum!
#88
Pedig igen egyszerû, az elsõ linken a napsütés erõssége a paraméter lényege, hogy milyen erõs a besugárzás. A második linken a légáramlatoknak megfelelõen a domborzat emelõ hatása van indexbe megadva, az utolsó pedig a nedvességgel kapcsolatos paraméter, a kondenzáció... persze jobban megnézve azokon a helyeken, ahol van konvekció is, mert az ott érdekes.
#87
Kösz mindkettõtöknek! Csak egy kicsit már magas volt a dolog. zivatar
#86
A "shortwave radiation" szerintem a felszínt elérõ összes napenergiát jelenti. (Ahogy írtad is, a hosszúhullámokat a Föld sugározza vissza, a bejövõ energiában nincs számottevõ részesedésük.) Ezt a paramétert a meteorológiai állomások "globálsugárzás" néven mérik, leírása és átlagos területi eloszlása pl. Magyarország éghajlati atlaszában is megtalálható.

Az "orographic lifting" térkép magyarázata itt rejlik: "Orographic lifting estimated from 900hPa wind speed and terrain slope". A térképen valóban ott vannak a 900 hPa-os szélvektorok is; ez alapján a modell egyszerûen azt számolja ki, hogy az adott szélirány és szélerõsség mellett az ismert domborzat milyen sebességû emelkedésre kényszeríti a levegõt. Érdemes lesz ellenõrizni: elvileg mindig a hegyláncok szél felõli oldalán kell az emelésnek jelentkeznie, pl. északi áramlásban az Alpok északi oldalán, déli szélben a déli oldalán.
#85
Mondjuk remélem nem fordítottam el a dolgot nagyon, mert van a rövidhullámú sugárzás, amit most fejtettem ki az elõbb... és van a légköri rövidhullám, ami megint kicsit másabb dolog. Szerintem ezen a térképen a rövidhullámú sugárzást mutatja a WRF... valaki javítson, ha nem így van.

A rövid és hosszúhullámú sugárzásnak még az az érdekessége, hogy a légkörünk sokkal könnyebben átengedi a rövidhullámú sugarakat, mint a hosszú hullámokat, így fõként a földfelszínrõl visszaverõdõ hosszúhullámok bizonyos része nem képes visszaverõdni a világûrbe, gyakorlatilag ezt nevezik üvegházhatásnak, de ez csak apró érdekesség.
#84
Az elsõ linken lévõ paraméter a napsugárzással van kapcsolatban, legalábbis ha jól tudom. Lényege, hogy a napról a földre érkezõ energiákra a rövidhullámok jellemzõk, a napsugárral érkezõ fotonok sokkal nagyobb energiával rendelkeznek, mint a Földrõl a világûrbe visszaverõdõ energia, amiket már a hosszúhullámok jellemeznek.

Vannak bizonyos légköri rövidhullámok, amik környezetében a napsütés a földfelszínrõl kipárologtatja a nedvességet, ezzel igen nagy energia szabadul fel, tehát fontos paraméter a zivatarok elõrejelzésénél is, mert közben nagy energia keletkezik a légkörben.

A második linken a fellépó orografikus energiát próbálja megbecsülni m/s-ban a WRF..., de ha végigjátszod, látod a kék vonalakat, ami a 90% feletti relatív nedvességgel rendelkezõ légrészeket mutatja 900 hPa magasságban, ami együtt fontosabb lehet az orografikusan keletkezõ csapadék elõrejelzésében. Az, hogy konkrétan miért m/s azt nem értem, de talán ennyit gyorsít az orográfia az emelkedõ levegõn... vagy mi a szösz! nevet

Az utolsó link a kondenzációval, tehát fõként a nedvességgel van kapcsolatban..., szerintem ez a kihullható vízhez hasonlít, mivel a mértékegysége kg/négyzetméter..., valószínûleg ennyi nedvesség tudna kikondenzálódni egy adott négyzetméter feletti légoszlopból..., lehet inkább a keverési arányra hasonlít. Mindenesetre ezek nélkül a paraméterek nélkül még lehet élni! nevet
#83
Lenne pár kérdésem... Egy-két elõrejelzési térképekrõl lenne szó:
- Link
- Link
- Link
Ezek a térképek mit jeleznek elõre?
(A 2. talán valamiféle orografikus emelésrõl ad információt?)
#82
Már megint botrány, amit a szélnyírás terén lemûvel a GFS a 00z futás után a 06z-re! Nem is beszélve az örvényességi mezõkrõl! Nevetséges!
#81
Arra is gondolj, hogy eme igen aktív konvektív idõszakokban a zivatarrendszerek jól összekócolják a dolgokat idelenn, ez pedig a kiinduló adatokat máris eltorzíthatja.
#80
Mérges vagyok a GFS-re, ugyanis extrémen mellényúlt ma! A 00z futásban lévõ teknõt a 06z-re felrakta a szlovák-lengyel határhoz, ráadásul 600 j/kg labilitással többet adott északnyugatra, mint a fõfutás, ami már amúgyis rossz volt! A 12z futás egyenesen pocsékra sikerült, én teljesen tanácstalanul állok a GFS elõtt, mert ilyen szarvashibákat ejteni nem szokott azért! A 12z futás még sose volt ennyire pocsék mint ma, de ma egyetlen futás se mondta meg még csak körülbelülre se, hogy mi a helyzet... esküdj ilyen nincs!

Snowhunter... gondoltam én erre, de a 00z futásban akkoris nagyot csalódtam! Az az alapfutás, aminek elvileg jónak kellene lenni, de talán még brutálisabban rossz volt, mint a 06z!

Sírni tudnék, olyan rossz volt! vidám
#79
A GFS vs. konvekcióhoz itt egy technikai leírás, ebbõl kiderül pár dolog, pl. hogy hogyan kezeli a konvekciót: Link

Hogy pontosabban hogyan van ez parametrizálva arról itt részletesebben: Link

Itt bennem is felmerült pár kérdés, mondjuk ott, hogy:

"Parcel starting level : Chosen from the lowest 30% of the atmosphere the level with the largest moist static energy"

Most akkor onnan indítja a részecskét, ahol a MUCape a legnagyobb?


"Trigger : The level of free convection must exist and must be within 150 hPa of the parcel starting level."

A CIN nem lehet nagyobb mint 150mb?

"Cloud workfunction: the vertical integral of the buoyancy term (with virtual temperature corrections)."


Ez a CAPE lenne virtuális hõmérséklettel számolva?
#78
Hú ezek király linkek, köszi! Hát egy biztos érdekes az egész! Gbond kicsit jobban benne van a modelltémában, mint én, de kutatok azért énis tovább!
#77
Megvan, itt egy összefoglaló táblázat az input adatokról:
Link
#76
Érdekes dolgok ezek.

Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az ezt korrigáló, az aktuális megfigyelésekbõl tevõdik össze.

A 06 és 18z-s futásokbba viszont a szonda-adatokon kívül szinte minden más belekerül, ami így sem kevés, pl synop, metar, mûhold stb.. Ez utóbbit mondjuk 1 fokos felbontással asszimilálják, és ezekbõl lehet következtetni a légkör vertikális hõmérsékleti és nedvességi profiljaira is, szélre, stb. amik persze gondolom jóval durvábbak, és pontatlanabbak, mint egy szonda felszállás.
Az szinte biztos, hogy a déli félgömbön és a trópusokon nem annyival rosszabbak a 06 és 18z-s futások, mint itt északon, ahol olyan sok helyrõl vannak szonda adatok.

Ezen két futás közti jelentõs minõségbeli különbség nem tudom mitõl lehet, talán a napszaknak is lehet hozzá köze, amit írtatok, meg hát a 00z-s analízis csak jobb hátteret biztosít a következõ futásnak, mint a déli.

A megfigyelések szelektálása is érdekes lehet.
Pl. ha Bp-n vagy Szegeden van egy kis kiterjedésû zivatar, és pont beleszáll a szonda, akkor azt a mérést érdemes kihagyni a futásból, mivel 50-100km-es léptékekben hamis képet adhat. (nem úgy 1-2km-en). Szóval akkor ezek a mérések ugrottak szerintem is, ahogy írtad, 00z-s analízist viszont nem annyira zavarják az ilyen események, és több, jó minõségû információból indulhat ki a modell.

Ezekrõl az input-adatokról valahol van egy táblázat is, amit naponta frissítenek, csak most hirtelen nem találom.

A 4 ciklusról statisztikát egyébként itt lehet elérni: Link


Remélem érthetõen fejeztem ki magam, mert az igazság az, hogy egyrészt elég késõ van, másrészt újra kellett írnom az egészet, mert frissített a lap. szomoru

#75
Azt pontosan nem tudom, hogy a 06 és 18 futásnak mi az alapja? A 00z futás 06h térképe az alap a 06z futás többi térképének? A kérdés pontosan az, hogy hogy adhat különbözõ modellkimenetet..., mert a két fõfutást még megértem, de mi lehet az a plusz, amivel a 06 és 08z számol?
#74
Én arra értettem, hogy ha van egy futás, akkor annak 6 órás elõrejelzése rosszabb, mint az azt megelõzõ futás 12 órás elõrejelzése ugyanarra az idõpontra. Szerintem hasonló dologról beszélünk, a 00UTC-s futást tekintve pedig fõleg nevet
#73
Az jó ötlet, megpróbálok énis kiszenvedni valamit! nevet Két eltérõ véleményen vagyunk, ezért külön érdekes lesz! nevet Ezt a hidegfrontot kihagyom még, de a következõ zivataros idõjárásváltozást már lementem... le is fogom tojni a 06z-t, engem csak a 00z és 12z érdekel... fõleg az, hogy 12z jelenidõben mit tud elrontani! nevet Mert nem egy példa volt rá - ...!

Na jó, lehet hozzáveszem a 06z futást, de a fõfutások vizsgálata azért is lenne jó, mert a WRF is abban a két idõpontban készül..., na elgondolkozok rajta majd!
#72
Ezzel kapcsolatban nekem is van egy megfigyelésem: a konvektív eseményeket nézve, a GFS +12 órás elõrejelzése általában mintha jobb eredményt adna, mint a +6 órás.
Ezt jelenleg nem tudom alátámasztani, de majd fogok csinálok errõl is valami statisztikát a konvektív szezon után.
#71
Rövidtáv(24-36hán belül):
Nyáron nálam is hasonló a helyzet, a 0 és 06Z-s futás a megbízható átlagban.
Télen azonban egyre kiegyensúlyotottabb a helyzet, akkor szinte csak a 18Z-s lóg ki, a 06Z-s egyre megbízhatóbb.

Hosszabb távon (36-xh) azonban a nyári félévben a 06Z-s nagyon megbízhatatlan, akkor csak a 0Z-s az, ami igazán mérvadó átlagában.

A téli félévben erre az idõtávra is a kiegyensúlyozódás jellemzõ.
#70
Ez nagyon érdekes.
#69
Azt hiszem, hogy nálunk:

00z - 06:00-06:10 között kezõdik
06z - 12:00-12:10
12z - 18:00-18:10
18z - 00:00-00:10

becsülve ilyenkor kezdõdnek, hogy mitõl függ a többi azt ne kérdezd.... nevet
#68
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz...

Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl igencsak mellé! Én leginkább már úgy csoportosítanám a futásokat, hogy 00z és 06z viszonylag megbízható, a 12z az esetek 40%-ában mehet a kukába, a 18z pedig ettõl függõen csak még használhatatlanabb! Elmondom miért...:

- ugye a 00z futás az éjféli szondafelszállásokat használja.. ilyenkor az esetek 99%-ában már nincsen talajról induló konvekció, tehát a CAPE értéket sokszor nehéz elrontani, viszont MUCAPE-vel számol a modell, amihez leginkább a virtuális hõmérsékletet számolja, vagy abból a légrészbõl indít részecskét, ami a leginstabilabb...
- a másik tényezõ az, hogy nem zivataros idõszakban a 00z futás teljesen megbízható, mondjuk akkor a 12z is az

A probléma akkor kezdõdik, ha a 12z futásba bezavar egy két olyan helyen keletkezett zivatar, ami nem volt benne se a 00z-ben se a 06z-ben. Ha ez a zivatar vagy zivatarrendszer esetleg több rácspontot is átér... vagy éppen egy felszállás közelébe kerül, akkor jelentõsen megváltoztatja a felszállás által mért légprofilt. Vagy ha még kisebb a zivatar termete, akkor lokálisan a felszállás közelébe keveredve csúnyán stabil légrétegzõdést mutathat, amit a GFS úgy tekint, mintha nagyobb területen is fennállna, így azon a 100-200-300 km-n amíg nincs egy másik felszállási hely, vagy rácspont... ott csúnyál alábecsli a labilitást.

Ugyan voltam olyan hülye, hogy nem mentettem le térképeket, de ha a Pestet elérõ szupercellára gondolok, akkor a 00z WRF futásban is benne volt (ami GFS alapú), de a 12z futásban már nem volt benne, pedig elvileg az közelebb van az idõponthoz, de biztosan történt valami olyan zivatar tõlünk északnyugatra, ami belezavart egy felszállásba és onnantól már nem olyan értékekkel számolt a modell, mint az akkor még "zivatar által nem zavart" környezetben.

Én azt vettem észre, hogy a 00z és 06z megbízható, nem zivataros helyzetben a 12z is pontos és ahoz függõen a 18z is az - ... zivataros helyzetben (front elõtt, hidegcsepp elõtt) a 12z egy kalap kaksit se ér, fõleg, ha hamarabb elindulnak a zivatarok.

A fennti 00z és MUCAPE kapcsolatot csak azért hoztam fel, mert ott már szinte nyugodtan elronthatja a talajon alapuló CAPE értéket, ugyanis a GFS 0-180 mb CAPE értékkel számol fõként... vagyis ebben a szintben keresget... ez a sima CAPE... az más kérdés, hogy a 0-180 mb MLCAPE már átlagolja az értékeket! Emelt konvekciónál más autómatizmusokat vesz figyelembe és arra nincs mindig hatással a front mögötti stabilizáló ÉNY szél sem... vagy egy zivataros hideg légtó!

Most ennyit a megfigyelésrõl, megpróbálok adatokat is gyûjteni, hogy valahogy alá tudjam támasztani.

Összefoglalva a 00z és 06z modellfutások állnak legközelebb a valósághoz, a 12 és 18z futások az esetek majdnem felében jelenidõben sem azt mutatják, mint ami tényleg történt 14:00-kor az országban.
#67
A MetNet-es GFS mikor frissül? Még mindig a 18Z futást mutatja. Remélem nem túl amatõr a kérdés, de tényleg nem tudom, mikor frissülnek ezek a modellek.
#66
Köszönöm szépen a nagyszerû tájékoztatást mindenkinek!!! zivatar kacsint
#65
Na leírom a véleményemet énis errõl az LCL - LFC ügyrõl!

Ugye az LCL az emelési kondenzációs szint,az a pont, ahogy száraz adiabatikus emelkedésbõl, telített adiabatikus emelkedésre vált a légrészecske. Ez ugye a részecske módszert veszi figyelembe (egyszerûsített modell a vertikális légrészek vizsgálatához), ami azt mondja ki, hogy nincs hõcsere a környezet és az emelkedõ légrész között, tehát csak légnyomási és sûrûségi változásokból származtatják a hõmérsékletcsökkenést vagy emelkedést. A száraz adiabatikus hõcsökkenés vagy emelkedés sokkal nagyobb, mint a nedves adiabatikus... ezért is olyan fontos az LCL szint. Minnél alacsonyabban van, annál kevésbé tudja hamarabb átvenni a környezet hõmérsékletét a nedvesebb levegõ..., ha túl magasan van, akkor könnyebben elõfordulhat inverzió... sõt még zivatar se nagyon alakulhat ki, mert túlzott magassága a határréteg rendkívül nagy szárazságára enged következtetni... ebbõl lehet következtetni, hogy a száraz levegõ hamarabb ad le és vesz fel hõt.

Az LCL több dolog miatt fontos..., ha nagyon alacsonyan van, akkor alacsony lehet a felhõalap... abban az esetben, ha az LCL egybeesik a CCL-el (konvektív kondenzációs szint). Az esetek 99% százalékában ezek egybeesnek majdnem, de elõfordul, amikor nem... pl hegyvidékek közelében. Elõfordulnak olyan esetek, hogy az LCL ugyan igen alacsonyan van, de nincs elérve a gomolykiváltó hõmérséklet, ilyenkor gomolyfelhõ sem képzõdik... Végülis ez a része annyira nem fontos, csak érdekességképpen mondtam.

Olyan jó magasan 2000 m felett már nem igazán jó a talajról induló konvekciónak... ilyenkor a CAPE térképen jó magas CIN lesz, nincs az a konvergencia, ami azt átlépi... ahoz már több szinten is mélynek kell lenni.

Az LFC és LCL különbségbõl több dologra is lehet következtetni..., az egyik alacsony LCL és magas LFC... ugye ez emelt konvekció. Éjszakánként gyakran láthatunk ilyet... általánosságban MNSZ közelében is nagy a különbség köztük. Az a lényeg, hogy az LCL felett melegadvekciónak kell lenni, így a környezet és az emelkedõ légrész között kisebb lesz a hõmérsékletkülönbség... így magasabbra kerül az LFC. A másik dolog, amire lehet következtetni, hogy hiba van alacsony LCL... ebbõl nem fog következni a tornádó, mert ugye az pont a heves feláramlások eredménye. Ha magas az LFC, akkor 0-1 km-n biztos, hogy nincsenek erõs feláramlások, tehát tornádóra számítani nem nagyon lehet.

A nagy LCL-LFC különbség (pontosabban magas LFC), a kemény jégesõknek nagyon kedvezhet..., ha a megfelelõ szinten van a WBZ magasság, akkor igen komoly jegek eshetnek. A magas LFC miatt nem akadályozza a feláramlás a jegek lefelé esését és ezzel olvadását, hanem hamar a földre ér nagyobb méretben. Persze ha szélnyírás van, akkor mind1 a dolog, mert úgyse a feláramlási zónán esik át.

A többit Svadasz jól elmondta, ennyivel egészíteném ki.
#64
Teljesen igazad van!
Jóra gondoltam, csak rosszat írtam, köszi a javítást! nevet
#63
Az LFC az nem szabad kondenzációs szint, hanem A szabad KONVEKCIÓ szintje.
#62
Köszönöm Zoli az újabb hasznos adalékot a dologhoz! nevet
#61
Azt azért én sem tudnám hirtelen hogy a CAPE értéke hogy viszonyul az LCL-LFC dif.-hez. Abban jó volt a sejtésed, jó a sejtésed, hogy az alakjára hathat. De arra mondjuk az is hat, hogy milyen a hõmérsékleti rétegzõdése a környezetnek. Ha száraz, akkor jó kövér tud lenni a CAPE területe, ha nedves akkor inkább vékony.
#60
Köszönöm a kiigazítást!!! Te hogyne volnál profi!??? vidám
Mint ahogy írtam is, a dolog ezen részébe nem voltam biztos, ezt igazából (ezek szerint rossz szálom elindulva) inkább csak kikövetkeztettem. Sajnos rosszul!
Leglább most megint tanultam valamit!!! nevetnevetnevet
Bocsi Jack, és köszi Svadasz! nevet
U.i.: továbbra is tartom, hogy kicsit fel kellene pörgetni a topicot, nem??? vidám
#59
Én sem vok profi, de én úgy tudtam, hogy az a jobb, ha kisebb az LFC-LCL különbség. Ugyanis ha nagy, az annyit jelent hogy nagy azon a szakaszon kell valami plusz erõ, ami átlöki a részecskét, hogy beinduljon a szabadkonvekció.

A negatív terület, amin át kell valahogy jutnia a részecskének az ugye a kiindulási pont és LFC közötti rész (LCL kettõ között van). Utána van, ahogy mondtad az EQL-ig a pozitív rész. Az LCL-LFC különbség arányos a CIN-nel szinte. Viszont ha a magas LCL-LFC különbséget leküzdi a rendszer akkor viszont nagyon durranhat a cella.
#58
Ez a topic nagyon jó, csak egy kicsit több élet kellene bele!!! laza laza laza
UFF! Akarom mondani: OFF, BOCSI! nevetnevetnevet
#57
laza Majd kiderül, lehet beírja valamelyik profi, hogy ne beszéljek hülyeségeket!!!! laza laza laza
Érdekel a téma az biztos, próbáltam minél többet megérteni ezekbõl, de még sok a homályos folt nekem is, úgy érzem! nevetnevetnevet
#56
A szupercellán szépen kiképeztek/kiképezted magad. laza

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-21 18:27:03

Budapest IV. - Káposztásmegyer

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.