Globális jelenségek

Ami problémát okozhat még, hogy minél sûrûbb a rácshálózat, annál kisebb és több idõlépcsõt kell lefuttatni, valószínû ezért is gyorsan nõnek a hibák.

Cauchy: azért kétlem, hogy a távérzékeléssel nyert adatok pontossága vetekedne egy met. állomással (vagy akár egy WS-sel)... épp ezért már a bemenõ adatok hibáját is növelheti a rács sûrítése. Gondolom, egy 10 km-es nagyságrendû rács egy-egy pontja olyan sok, a rácspont környezetébõl származó adat átlagából áll elõ, hogy a hibák többnyire már kiegyenlítik egymást. Ha sûrítjük a rácsot, akkor viszont rögtön "kibukhat" a távmérések pontatlansága.

A káosz és a határozatlanság egy tõrõl fakadnak.
Usrin: Már most is lehetséges lenne a légkör minden köbcentiméterébõl adatot nyerni mûholdak segítségével. A globális modellek is használnak ilyen adatokat.
Sõt, lehet a modelleket sokkal finomabb rácsozással futtatni, nincs már ehhez kapacitáshiány, hanem - ha jól elmléklszem - a probléma a rácsok sûrítésénél a jelentkezõ hibák exponenciális növekedése.

Cauchy: szerintem bármennyit fejlõdik a technika, odáig soha nem fogunk eljutni, hogy a határozatlansági elv legyen az idõjárási elõrejelzések fõ korlátja. Lehet, hogy nagy túlzás, de úgy gondolom, ez kb. akkor kezdene sokat számítani, ha már a légkör minden egyes köbcentiméterébõl másodpercenként jutnánk pontos p, T, nedvesség, stb. adatokhoz, és a számítógépes kapacitás is meglenne mindennek a feldolgozásához... De hogy tennénk minden köbcentiméterbe egy miniatûr met. állomást, ráadásul úgy, hogy a maga a mûszer jelenléte ne befolyásolja a mérendõ adatokat?

Viszont a 2 hónapon túli elõrejelzést nem tartom lehetetlennek, határozatlanság ide vagy oda. Nagyon valószínû persze, hogy soha nem fogjuk azt megmondani októberben, hány fok lesz pontosan dec. 31-én 19 órakor egy adott helyen. De szerintem egy kaotikus rendszerben is lehetnek olyan tényezõk, amik módosítják a lehetséges kimenetek valószínûségét. Ha ezeket kellõen megismerjük, akkor valószínûségben megfogalmazott elõrejelzéseket nyugodtan készíthetünk (olyan szinten, hogy pl. "december átlaghõmérséklete 75% eséllyel magasabb lesz az átlagnál"). Távoli hasonlat, de szerintem ez olyasmi, mintha egy dobókockát dobálva megpróbálnánk kitalálni a sokadik dobás eredményét. Persze ez lehetetlen - viszont ha tudjuk, hogy a kocka súlypontja nem a középpontban, hanem a 6-os lap közelében van, akkor "megjósolhatjuk", hogy a véletlen 16,67% helyett teszem azt, 60% eséllyel 6-ost fogunk dobni. Ennek a "jóslásnak" is bõven van információtartalma, nem érdemes elintézni a dolgot azzal, hogy a dobás kimenete úgyis véletlenszerû, kár is próbálkozni az elõrejelzésével...

Nekem a dec. 30-ai pálya tetszett Hosszú idõ után komolyabb hófuvást láthattam itthon.

A mediterrán ciklonok nekem külön kedvenceim, külön foglalkozva velük egy észrevétel.
Nekem inkább a számuk, az ami indikátorjelleget adhat több évtizedet átfogva, nem a pályájuk, ami a mi speciális helyzetünk miatt a felkanyarodásuknak a mértékét jelöli, ez pedig nüanszokon múlik.
Hisz a tõlünk délre elvonuló és még komolyabban az idõjárásunkba beleszóló országos (vagy csak déli) havat adó, a köztes, nálunk valahol felmenderezõ, az országot kettészelõ (vagy csak Ék-en, vagy csak Tiszántúlon, vagy a Dunától keletre esõ, attól nyugatra hó, vagy épp az ország javán esõ és csak ÉNy-on hó) helyzetet adó ciklonpálya már "csak" részletkérdés, lényeg, hogy a makroszinoptikus helyzet mennyire engedi a kialakulásukat.

Annyi tapasztalatai megfigyelkésem volt azért, hogy az 1995 elõtti években nagyobb számban voltak erõsebben falkanyarodó pályák (így nagyobb számban jártak itt keleten esõvel), mint az utána jövõkben, pont az 1995/96-os tél volt ebben éles határ, a 2005 évvégi pályák remélem nem visszarendezõdést vetítenek elõre, he-he !

Én pedig még mindig ezt hiszem
Pontosabban, hogy folyamatosan lehet csökkenteni a bizonytalanságot, hacsak nem minden centimétérre pontosan akarjuk megmondani az idõjárást.
Az idõjárás elõrejelezhetetlensége inkább káoszelméleti probléma, mint kvantummechanikai. Attól még elég messze járunk, hogy atomi szinten szimuláljuk a légkört, de szerintem erre nincs is szükség, ezen a szinten már nemcsak a kvantummechanika zavar be, hanem a "pillangó szárnycsapása" is, meg sok egyéb modellezhetetlen dolog.

Cauchy hû maradt önmagához. Szerencsére, hiszen ritka erény manapság.

Komolyra fordítva a szót, Usrin felvetése a "hóhatár" változásaival kapcsolatosan valóban nagyon érdekes indikátora lehetne, az alább tárgyalt folyamatoknak. Amennyiben lenne hosszabb távú kiértékelhetõ adatbázis lokális szinten (hegységenként) erre vonatkozóan. Fontos adatokhoz és következtetésekhez lehetne jutni, a tendenciákat illetõen, akár kis hazánk középhegységeit, 15-20 éves idõintervallumban vizsgálva és az egyes idõjárási szituációkat hozzárendelve (pl. az ominózus mediciklonok).
Csak egy 10-15 éves tapasztalásra támaszkodó, de nem egzaktan tudományos alaposságú személyes megfigyelés.
A Börzsöny hegységben - az utóbbi néhány (5-6) évben - jelentõsen megemelkedett a "hóhatár" tszf. magassága. A tárgyalt téli idõjárási szituációkban a korábban átlagosan 300-350 m tszf. magasságban kezdõdõ tartós hótakaró, ma már csak általában 400-450 méter környékén kezdõdik, természetesen kitettségtõl függõen. Alatta általában a kevert csapadékból vagy nagyobb intenzitásból megmaradó foltos és vékony hómezõk maradnak meg ideig-óráig. Ezzel ellentétben a 500 méteres szint felett szinte ugrásszerûen nõhet a hóvastagság. 550 méter felett, a hegylábi területek max. 1-5 cm-es lepleivel ellentétben gyorsan fél méteres hóban gázolhat az ember. Emellett ami korábban ritka jelenség volt, (a híres börzsönyi hótartosság) gyakoriak a magasabb régiókban is (700 m felett) a gyors és drasztikus melegbetörések és az ezzel járó hirtelen olvadások. A gyakoribbá váló erdei jégkárok ( pl.bükkösök gallytörései) és pusztítások is ezeknek a folyamatoknak a jelzõi a térségben.

Na erre jó az én 3-as ciklusos elméletem,ezt küszöböli ki,mert a modell nem tud gondolkodni
A téma most a hosszútávúban folytatódik vagy itt??

Ja és a hosszútávúba akartam írni .

Na sikerült kissé anti-magyarul írnom, ha valami nem világos: kérdezzetek

Nem tudom, hogy ki lett-e itt mondva már, hogy a hosszútávú elõrejelzések igazi problémája. sokan azt hiszik, hogy hosszabb távon az elõrejelzés nagy hibáját az adatok kezdeti hibája valamint a számítépes programok pontatlansága, a teljesítmény korlátossága miatt van. Sajnos ha így lenne, akkor elõbb-utóbb a tudomány és a technika fejlõdésével ezek a hibák kiküszöbölhetõk lennének. Az igazság viszont az, hogy a pontatlan ság egy részéért felelõsek a fentebb felsorolt fiogyatékosságok. A fõ probléma az, hogy a légkör nemcsak, hogy összetett folyamat, hanem atomi szinten kaotikus rendszer, azaz részecske szinten nem tudjuk feltérképezni 100%-ig a részecskék mozgásállapotát (A korlát itt egy természeti alaptörvény, a Heisenberg-féle határozatlansági elv), így bármiylen pontos adatok, bármekkora számítógépkapacitás ellenére is lesznek elõre megjósolhatatlan folyamatok.
Példaként azt lehetne felhozni, még Einstein és a a kvantummechanika felfedezése elõttrõl, amikor a "makromechanikus" világszemlélet uralkodott, azaz mivelé a részecskék kis tömegpontoknak tekinthetõk, meghatározhatók a sebességük, mozgásirányuk, ezért egy adott pillanatban ismerve minden részecske eme állapotát a világegyetem bármely idõpillatata levezethetõ elõre és visszafelé is, és a pontosságnak csak a kezdeti adatok pontossága szab határt. E szép és kényelmes elmélet hívõinek egyenesen katasztrófa a határozatlansági-elv. Valahol olvastam, hogy a határozatlansági-elv akár az "isteni beavatkozásnak" is tekinthetõ a világegyetem folyamataiba, hiszen egy részecske ugyanolyan állapotából két teljesen más sajátállapot is létrejöhet. Annyit tudunk csak mondani róla, hogy az esetek hány %-ban következik be az egyik illetve a másik állapot. Az elõrejelzések így sohasem tudnak a folyamatok alapbizonytalanságánál jobbak lenni, bármennyi adat, bármiylen számítógép és bármennyi idõ is áll majd a rendelkezésre.
Arra, hogy mekkora az az idõ, amire elõre lehet majd jelezni a tökéletes adatokból és tökéletes számítógépekkel, ha jól emlékszem 2 hónap (azaz 2 hónap után az elõrejelzés beválási valószínûsége 50%-ra esik, ami azt jelenti, hogy nincs hozzáadott információtartalma).
Tehát aki itt hosszútávról beszél, az felejtse el azt a nézetet, hogy a hibák az adatokból meg a modellek hibáiból adódnak, és majd egyszer eljön a kánaán.

Más kérdés, hogy maga a matematika hová fog fejlõdni, nem találunk egyes esetekben kiskapukat a határozatlansági-elven, más fizikai törvényeken, de ez most még csak fikció. A tudomány mai állása szerint maga a természet akadályozza meg a pontos elõrejelzést, aki ezt nem ismeri el, annak a véleménye csak szubjektív, a tudományosságtól távolálló spekuláció.

Dexion:

Nao: ha jól sejtem, a hosszútávúba belinkelt légnyomáselõrjelzés is a 95-96os télhez hasonlót vetít elõre... legalábbis remélem

Usrint erõsítendõ, egy emlék:
1995-1996 egy nagyon cspadékos (havas) tél volt. alacsony NAO-index-szel a Balti-tenger-Svédország-Norvégia dli része feletti több hetes AC-vel. a Mediterrániumban sorra generálódtak a ciklonok az AC keleti-déli oldalán nyugat felé szálíított szibériai hidegtõl. valahogy nem akart elmozdulni az AC hetekig. a ciklonok középpontja éppen Horvátország-Szerbia vonalban haladt el tõlünk délre, de a felhõzete és csapadéka még bõven beborított minket. nagyon havas, hideg tél volt. ha mindez 200 km-rel északabbra történik, lucsogtunk volna.
egy tipikus helyzet azon a télen:
wetterzentrale - kartenarchive - 1996/02/14

Dexion: továbbra is úgy gondolom, hogy a ciklonokon belüli idõjárásfajta sokkal inkább a ciklonok útvonalán múlik, nem egy általános hõmérsékleti tendencián. Én még a gyors hóolvadásokat is ide sorolnám - ha a mediciklonokat nézed, ebbõl is akkor lesz sok, ha gyakran kerülsz a hideg és meleg oldal ide-oda tolódó határára. (És azért függ az évszakoktól is: egy novemberi v. márciusi mediciklon sokszor a hideg oldalán is csak gyorsan olvadó havat képes produkálni, januárban pedig ugyanolyan helyzetben a fél országot betemeti a hófúvás.) A hegyek hóhatárának magassága már többet mondhat, pl. azt érdemes lehetne megnézni, hogy adott magasságokban a téli csapadék mekkora része jön le esõben, és ebben van-e valamilyen változás. (Ez már jórészt nem az éles területi hõm. kontrasztokon dõlne el, hanem azon, hogy mennyire meleg levegõt hoznak fel a ciklonok - ebben kis hõm. különbség is több 100 méterrel eltolhatja a hóhatár magasságát.)

A stabil helyzetekben teljesen egyetértek veled... szerintem is legjobb a hótakarós, fagyos, stb. napok számában keresni a tendenciát. (Adott hosszúságú, pl. 100 éves adatsor is sokkal jobb viszonyítási alap olyan eseménybõl, ami ezalatt 10 ezerszer bekövetkezett, mint egy olyan szélsõségbõl, amibõl volt 1 vagy 2 a teljes idõszakban...)

Azért azt se feledjétek, hogy nemcsak ok az, hogy 0 fok körül vagy kissé felette sokszor esik a hó, hanem okozat is, hiszen alapállapotban hóeséskor ha pozitív a hõmérséklet, akkor az olvadó hó az "elvont" olvadáshõével hûti a levegõt, egészen 0 fok közeléig, viszont ha megközelíti a 0 fokot, akkor az ismét megfagyó hószemcsék felszabaduló fagyáshõje melegíti a környezetet. Ezért van az, hogy a legtöbb hóesés a kissé 0 fok feletti tartományban esik, a talajon megmarad, viszont amint eláll a kissé melegebb levegõ és a talaj hõje elolvasztja a havat. Összefoglalva a fizikai folyamatok a havazások hõmérsékleteloszlását a kissé nulla fok fletti hõmérséklet-tartomány felé torzítják.

Dexion: az utolsó mondatodhoz annyit (szerintem jól gondolod), hogy a szélsõségek valóban nem (vagy csak valamiféle módon súlyozva) mérvadóak az éghajlatváltozás megállapításában, mivel maga az éghajlat (klíma) a légkör ÁTLAGOS állapotát jellemzi.

Usrin:

A gyors olvadás alatt az esés közbeni, de max 12-18 órán belüli olvadást értem, az utolsó télen nálunk minden hóesés ilyen volt, és kb a fele olyan, hogy -0.5 fok felett, vagy eleve olvadva esett.

Az ilyenek aránya mondhat valamit esetleg.

Az hogy mikor mennyi ciklon van, nem is érdekes, csak a ciklonokon "belüli" idõjárásfajták arányai, (majdnem) mindegy hogy 2 vagy 15 ciklonból nézzük.

Általában is azt gondolom, hogy az éghajlati változások a látványos határok körül látszódnak legjobban, olyan idõjárási elemek esetében, amikor nagyon kis változás is teljesen másféle idõjárást ad, pl a mediciklonok, hóesés határának le-fel mászkálása, esetleg jégesõk (bár ez lehet hogy szélsõség és nem jó példa), tornádók (lehet ez is) kialakulása...

A másik pedig a stabil helyzetek hossza, pl a kevés havas Karácsony, hótakarós napok száma a hegyekben, fagyos napok száma, 5/10/15 fokos középhõmérséklet tartós átlépése stb.


Lehet hogy rosszul gondolom, de szerintem a szélsõségek a legrosszabb iránymutatók az éghajlatváltozás vizsgálatához.

Sajnos a leglátványosabb paraméter - a hó - annyiféle egyéb paraméter függvénye, hogy talán ez tekinthetõ a legkevésbé indikátorként.

Dexion: sokszor elõfordul, hogy egy-egy télen át nagyon hasonló útvonalat követnek a mediciklonok, én még abban sem lennék biztos, hogy 10 év elég a kiegyenlítõdéshez... Mondjuk 20 vagy 30 már valószínûleg igen, és ekkora adatsor még bõven volna.

Viszont én épp arra gondoltam, hogy a hideg/meleg oldal hõmérsékleti viszonyairól a halmazállapotok megoszlása nem sokat árul el... Persze, akitõl 5 km-re van a hóhatár, az pár tized °C hõm. változástól átkerülhet a túloldalra, de aki 50 km-re vagy még messzebb van tõle (és ez az ország túlnyomó része), annál kb. annyi változna, hogy -4°C helyett -3°C-ban esne a hó, vagy +2°C helyett +3-ban az esõ... Vagyis, ha kimutatnák, hogy valahol a "határesetekbõl" gyakoribbá vált az esõ, én ebbõl általános felmelegedés helyett inkább a ciklonpályák eltolódására következtetnék. A gyors olvadások mennyisége pedig azon is múlik, hogy a tél melyik szakaszában érkezik több mediciklon. Ha február-márciusra "indulnak be", akkor természetesen nem lesz belõlük olyan tartós hótakaró, mint januárban egy hasonló helyzetbõl. Viszont hogy melyik idõszak lesz "mediciklonosabb", annak megint csak kevés a köze a hõmérsékletváltozáshoz...

Usrin ez igaz, de a ciklonpályák hosszú idõ alatt egyenletesen szóródnak, igy mondjuk a 85-95 és a 95-05 közötti összes med ciklonra nézve mérhetõ a dolog.

A hõmérsékleti kontraszttal kapcsolatban igazad van, viszont a hideg/meleg oldal hõmérséklete is jó jelzõ lehet, ezt elég könnyû mérni, lásd a téli dühöngéseket, amikor valakitõl 5km-re van a hóhatár

Másrészt pl az utolsó télen Bp-en egyszer sem esett (a XVIII. kerben) úgy a hó, hogy ne olvadt volna meg 12, max 24 órán belül (anno ezért adtam 2-es alá osztályzatot a télre). Az ilyen gyors olvadások gyakorisága is mérhetõ, tartogathat összefüggéseket.

Dexion: úgy gondolom ezek a helyzetek sokkal inkább 50-100 km-eken, mint fél fokokon múlnak... A tipikus "necces" helyzetben, amikor a ciklon meleg oldala esõt, a hideg oldala havat kap (lásd pl. 2005. dec. 30-át, amikor kettészelte az országot a választóvonal), minden attól függ, hogy merre halad el a ciklonközéppont. A hõmérsékleti kontraszt szerintem annyira éles ilyenkor, hogy ha mindkét oldal hõmérsékletét 1-2°C-kal növelnéd vagy csökkentenéd, az csak néhány 10 km-rel tolná el a választóvonalat, vagyis a terület egészén a hó és esõ aránya nem sokat változna...

Noli:

Félreértettél.

Arra gondoltam, hogy meg kellene nézni, hogy a mediterrán ciklonok milyen eloszlásban és arányban adtak megmaradó havat/látványhavat/esõt.

Mivel ezeknél a ciklonoknál a csapadék halmazállapota fél fokokon múlik, azt hiszem, hogy ha tényleg melegszik az éghajlat, akkor a mediterrán ciklonok által lerakott megmaradó hó aránya csökkenne.

Igy már vili?

Noli:Ettem már érett, piros erdei málnát és láttam virágzó szedret december 1-én, 700 méteren a Börzsönyben.
A szakmámból eredõen is egyértelmû a dolog.
Csak pont olvastam a tudósítást, és jól passzolt a beírásodhoz. Így belinkeltem és megengedtem magamnak egy nem feléd irányuló "Cauchy féle" kis ironizálgatást.
A nyitott szemmel járással pedig tökéletesen egyetértek (a többivel is) és csak javasolni tudom mindenkinek.

LAM, ilyen mindig volt, legalábbis az én közel 40 évem alatt, szóval ha változás, akkor sokkal hosszabb idõ óta változott a világ. Mint lentebb is írtam, idõnként, ha kellemes neki a helyzet, bizony szó nélkül képes kinyílni szeptember végén, október elején. Nem valami csoda, nem a felmelegedés, hanem természetes folyamat. Akkor lenne deviáns, ha minden évben így volna...

Dexion: ez már nem a "mi lett volna, ha..." kategória lenne, ami nem kimondottan túl tudományos megközelítése a problémának? Szerintem úgy nem lehet felmérni valamit, hogy elképzeljük, vajon az a fél - egy fok, ami hiányzik a hóhoz, az milyen oknál fogva hiányzik. Ekkora különbség nagyon sok okból adódhat, amit a tendenciák nem tudnak megmutatni szerintem.

Eszembe jutott valami...

Azt ugye jól sejtem, hogy téli mediterrán ciklonos nagy megmaradó / látványhóesések illetve esõk között gyakran fél - egy fokon múlik a dolog.

Talán mutatna valamit (ha mást nem, totális összevisszaságot ), ha kiderülne, hogy "necces" helyzetek melyik télen milyen arányban eredményeztek hótakarót, látványhavat vagy simán esõt, esetleg nem csak Magyarországon, hanem a környékén is.

Akkor ez most nem is éghajlatváltozás?
Link

Amikor gimibe jártam, több, mint 20 éve, rendszeres volt, hogy októberben újra kinyílik pár tõ ibolya, néhány évente az orgona is, és teljesen megszokott volt, hogy november végén virágzik az aranyvesszõ. Ma is ugyanezt tapasztalom. Aki nem jár nyitott szemmel, annak egy virágzó orgonabokor októberben éghajlatváltozási szenzációt jelent, nekem kellemes idõjárás okozta növényi aktivitást, ami néhány évente feltétlen elõfordul.
Mondjuk elég jó próbája lehet az évszakok eltolódásának a kõszegi "Szõlõ jövésének könyve", melybe minden év Szent György napján pontosan berajzolják, milyen állapotú a szõlõ hajtása. 1740 óta. Ha ott van valami eltolódási tendencia, az szépen látható kell legyen.

Nao: én tudom, hogy nincs köze, de nem mindenki tudja, és ma divat bármiylen "megszokottól eltérõ" dolgot egybõl az éghajlatváltozás bizonyítékaként tekinteni.

Apró megjegyzés:
Éghajlati belebeszélés nélkül igenis jellemzõ éghajlatunkra, hogy a Február-Március ill. a November-December idõjárása megcserélõdhet, erre vannak bizonyító statsztikák (csak a saját teli félévet átfogó adataim mutatnak szép példákat), valamint a meteorológiai alappal rendelkezõ népi hagyományaink is utalnak erre, a gyertyaszentelõi és Katalin-napi hiedelem képében.
Azaz nem minden eltérõ havi anomális eltolódás, az általánosítás káros, hiszen egyébként évtizedeket átfogó ide-oda eltolódások voltak és lesznek is idõjárásunkban, ez benne van, ám azért legyünk tisztába a dolgokkal (pl. a Március több évszázadig téli hónap volt, negatív havi középT-vel, csak a XIX.sz. végétõl vált tavaszi hónappá, ld. Réthly munkáit, újra és újra).

nem az anomália szubjektív, mert az mérhetõ, hanem annak a megítélése, hogy milyen hosszú anomáliát tekintünk érdemlegesnek. szerintem egy 3 hetes már az.

és ennek az éghajlatváltozáshoz semmi köze, persze, csak - és akkor jön a "szokásos" szöveg - ha 10-20-50 éven át tapasztalható. akkor lehet csak a klíma változásának (vagy annak egy jelének) tekinteni.

látod, pont azért nincs értelme errõl bveszélni, mert ez szubjektív. Csak az a baj, hogy ha valaki megemlíti a SAJÁT SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNYÉT arról, hogy eltolódnak az ébvszakok, az olvasók arra következtetnek ebbõl, hogy íme fényes bizonyítéka az éghajlatváltozásnak, mert már az évszakok sem akkor vannak, mint RÉGEN, meg minden káosz, bezzeg Régen mekkora telek voltak, most meg csak márciusban esik a hó, stb.
Persze az is jön ilykor, hogy aki beírja, az utána tiltakozik, miért szól neki valaki, mert ugye mindenki azt ír be amit akar. Felelõsség semmi.

Cauchy:
"Akkor beszélhetnénk eltolódásról esetleg, ha egész márciusban és április elején is hótakaró lenne"

szerinted

nekem 2-3 hét is elég, akkor már úgy tapasztalom, hogy "késik" a tavasz/õsz

Az átmenet lényege, hogy a második évszak elején lehetnek az elõzõ évszakra jellemzõ értékek és az elõzõ évszak végén pedig a következõ évszakra jellemzõ értékek. Havazás és téli idõ márciusban még teljesen normális. Akkor beszélhetnénk eltolódásról esetleg, ha egész márciusban és április elején is hótakaró lenne. Másrészt maga a tél is a márciusi napéjegyenlõségig tart.

a hivatkozás:

Link

a 2006 március "elmaradását" jól leírja pl. az OMSZ hivatalos éghajlati összefoglalója:

"Az év elsõ két hónapjához hasonlóan március is több mint 1 fokkal hidegebb volt a sokévi átlagnál, a hónap középhõmérséklete országos átlagban 3,6 °C-nak adódott. A negatív anomália túlnyomórészt a március elsõ felében uralkodó, az átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb idõszaknak volt köszönhetõ: március 20-ig mindössze két napon haladta meg a normálértéket a napi középhõmérséklet."

tehát egy 2-3 hetes hõmérsékleti anomália, amely megtöri az egyenletes változást "eltolódásnak" tapasztalunk. ugyanez történt - csak fordítva - szeptemberben is.

Azoktól kérdezem, akik azt mondják, hogy eltolódnak az évszakok, hogy mi is pontosan az õsz definíciója. Mik azok a hõmérséklet értékek, amiktõl az az idõszak már õszi?

Usrin:
köszi a korrekciót. magam is gondoltam, hogy a hõségnapnál Tmax-nak is van kritériuma, de nem voltam biztos benne.

kiváncsi vagyok idén marad-e ez a fáziskésés vagy "elmarad" az õsz. emlékszem pl. pár éve okt. 23-án este Pesten 0 fok volt és havazott (persze még elolvadt a meleg aszfalton).

Nao: a hõségnap kritériuma a 30 fokot elérõ T(max), függetlenül a minimumtól. A 20 fokos minimum a "meleg éjszaka" jelzõszáma, persze a maga nemében ez sem semmi október elején. (Bár 06 UTC-kor már 19 fok volt, így a minimum is biztosan 20 fok alatt lesz.)

Az évszakok "tolódását" az elmúlt néhány évrõl tényleg meg lehet állapítani, de ezt tendenciának nem nevezném. 12 éves idõszakot (1994-2005) nézve Szolnokon épp a szeptember és a december volt az a két hónap, amelynek az átlaghõmérséklete alacsonyabb lett a megelõzõ sokéves átlagnál. Ez alapján épp mintha hamarabb jönne az õsz és a tél (persze ezt általánosítani éppúgy túlzás lenne)...

ami lemaradt:

Siófok, Tact

Október
04. 05:00 szerda 20

Október
04. 04:00 szerda 20

Október
04. 03:00 szerda 20

Október
04. 02:00 szerda 20

Október
04. 01:00 szerda 20

Október
04. 00:00 szerda 22

...

Október
03. 14:00
kedd szeles 26 222 40 1006 51
Október



az elõrejelzési verseny miatt figyeltem...

azért nem semmi éjszaka!
ha jól tudom, a hõségnap kritériuma, hogy Tmin nem esik 20 fok alá.

tényleg tolódnak az évszakok (ezért írtam ide). elmaradt a március, viszont kaptunk egy plusz augusztust.

Link

Tegnap du. a Kossuth rádóban volt a Digitális c. mûsorban a Tisza vízgyûjtõjének csapadéktendenciáiról (egy számítógépes modellkísérlet kapcsán került ebbe a mûsorba). Érdemes visszahallgatni, érdekes téma volt!:
Link

Persze nem azt mondom ezzel hogy klimaváltozás van és jön a világvége,csak reagáltam a hozzászólásodra....

Árvaüllõ!
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...

Árvaüllõ: ezek mind csak elméletek. Két lehetséges forgatókönyvet láttam én, amiknek talán van tudományos alapjuk:
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.

Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.

Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.

Szerbusztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.

Link

Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek

Köszönöm!