Globális jelenségek
Szerintem, nem fokozzuk, mert más malomban ölünk, és úgysem gyõzzük meg egymást!:-)
"Attól, hogy valaminek 99 százalék az esélye, lehet, hogy kétszer egymásután sem következik be. De a második alkalommal már nem 99 százalék az esélye, hanem 99,99. Ettõl még megtörténhet, hogy az egy tízezred következik be."
Ez tévedés. Annak valóban 99,99% az esélye, hogy 2-bõl legalább egyszer bekövetkezik ez az esemény. De ez pont úgy jön ki, hogy ha elvégzel 10 ezer ilyen, 2 próbálkozásból álló "sorozatot", ebbõl várhatóan 100-szor lesz sikertelen az elsõ, és EBBÕL A SZÁZBÓL(!) 1-szer lesz sikertelen a második is. Ha ilyenkor 99,99%-ra nõne a valószínûség, akkor csak egymillió ilyen "sorozatból" egyszer lenne mindkét próbálkozás sikertelen!
Ez tévedés. Annak valóban 99,99% az esélye, hogy 2-bõl legalább egyszer bekövetkezik ez az esemény. De ez pont úgy jön ki, hogy ha elvégzel 10 ezer ilyen, 2 próbálkozásból álló "sorozatot", ebbõl várhatóan 100-szor lesz sikertelen az elsõ, és EBBÕL A SZÁZBÓL(!) 1-szer lesz sikertelen a második is. Ha ilyenkor 99,99%-ra nõne a valószínûség, akkor csak egymillió ilyen "sorozatból" egyszer lenne mindkét próbálkozás sikertelen!
Saját magadnak mondansz ellent. Levezeted, hogy mennyi az esélye annak, hogy tíz pénzfeldobásból tízszer lesz fel, majd visszalépsz az elsõ lépcsõfokra, az egyedire.
Ezt írtam. Ha két önmagában igaz állítás van, de az nem jelenti azt, hogy egymással összefüggésben vannak.
A te felvetésed szerint 18 százalék az esélye annak, hogy 3000 húzás esetén mindig az öt szám között van az 1-es.:-)
Remélem, ezt nem képzeled.
Ezt írtam. Ha két önmagában igaz állítás van, de az nem jelenti azt, hogy egymással összefüggésben vannak.
A te felvetésed szerint 18 százalék az esélye annak, hogy 3000 húzás esetén mindig az öt szám között van az 1-es.:-)
Remélem, ezt nem képzeled.
Én értelek, de az a baj, hogy te egynél ragadsz le, amikor sorozatot vizsgálsz.
Ha valaminek 50 százalék az esélye, akkor csak az elsõ esetben 50 százalék. Attól függõen, hogy bekövetkezett vagy sem, a következõre romlik vagy javul az esélye. Nem minden egyes esetben ugyanannyi, mert van elõzménye, ami statisztikai értelemben az esélyt változtatja.
Attól, hogy valaminek 99 százalék az esélye, lehet, hogy kétszer egymásután sem következik be. De a második alkalommal már nem 99 százalék az esélye, hanem 99,99. Ettõl még megtörténhet, hogy az egy tízezred következik be.
Ha valaminek 50 százalék az esélye, akkor csak az elsõ esetben 50 százalék. Attól függõen, hogy bekövetkezett vagy sem, a következõre romlik vagy javul az esélye. Nem minden egyes esetben ugyanannyi, mert van elõzménye, ami statisztikai értelemben az esélyt változtatja.
Attól, hogy valaminek 99 százalék az esélye, lehet, hogy kétszer egymásután sem következik be. De a második alkalommal már nem 99 százalék az esélye, hanem 99,99. Ettõl még megtörténhet, hogy az egy tízezred következik be.
"Az egyszeri alkalomra vonatkozó törvényt hiba folyamatra vonatkoztatni."
A vita szerintem épp onnan indult, hogy te egy folyamatra vonatkozó törvényt ("nagy számok törvénye") egyedi eseményre vonatkoztattál... Egy egyszerûbb példa: dobjunk fel pénzérmét, ami ugyebár 50% eséllyel lesz fej, 50% eséllyel írás. A te logikád szerint, ha mondjuk egymás után kilencszer fejet dobtunk, a tizedik dobásnál már 50%-nál nagyobb lesz az írás esélye, hiszen az anomália "ki akar egyenlítõdni". Valóban igaz is, hogy 10-bõl 10-szer sokkal nehezebben kapunk fejet (1/1024 eséllyel), mint 10-bõl 9-szer (10/1024). Hiszen a tízdobásos sorozatnak 2^10=1024 lehetséges kimenetele van, amibõl 10 tartalmazza a "9-fej-1 írás" változatot, és csak egyetlenegy lehetõség a "10 fej-0 írás". De a kilencedik dobás után, ha addig mindegyik fej lett, az 1024-bõl 2 lehetõség maradt (a 10 darab "9 fej-1 írás" változat közül is kiesett 9), melyek valószínûsége megint csak 50-50%. Tehát a tizedik dobás kimenetelére pont ugyanazok az esélyek, mint a sorozat elején voltak az elsõre...
A vita szerintem épp onnan indult, hogy te egy folyamatra vonatkozó törvényt ("nagy számok törvénye") egyedi eseményre vonatkoztattál... Egy egyszerûbb példa: dobjunk fel pénzérmét, ami ugyebár 50% eséllyel lesz fej, 50% eséllyel írás. A te logikád szerint, ha mondjuk egymás után kilencszer fejet dobtunk, a tizedik dobásnál már 50%-nál nagyobb lesz az írás esélye, hiszen az anomália "ki akar egyenlítõdni". Valóban igaz is, hogy 10-bõl 10-szer sokkal nehezebben kapunk fejet (1/1024 eséllyel), mint 10-bõl 9-szer (10/1024). Hiszen a tízdobásos sorozatnak 2^10=1024 lehetséges kimenetele van, amibõl 10 tartalmazza a "9-fej-1 írás" változatot, és csak egyetlenegy lehetõség a "10 fej-0 írás". De a kilencedik dobás után, ha addig mindegyik fej lett, az 1024-bõl 2 lehetõség maradt (a 10 darab "9 fej-1 írás" változat közül is kiesett 9), melyek valószínûsége megint csak 50-50%. Tehát a tizedik dobás kimenetelére pont ugyanazok az esélyek, mint a sorozat elején voltak az elsõre...
Te is leírtad, hogy az 1% esély nem azt jelenti, hogy valami minden századik esetben következik be. Lehet, hogy egymás után kétszer vagy háromszor is megtörténik, de lehet, hogy sorozatban 1000 esetbõl egyszer sem. Én ez utóbbi lehetõségrõl beszéltem, ill. arról, hogy egy ilyen sorozat bekövetkezése semmit sem változtat a további próbálkozások során érvényes valószínûségen.
Usrin!
Butaságot ne írjál!
Akkor annak nem 1 százalék az esélye, csupán 1 ezrelék. Ez a matematika.
Butaságot ne írjál!
Akkor annak nem 1 százalék az esélye, csupán 1 ezrelék. Ez a matematika.
"Ha valaminek 1 százalék az esélye, az nem azért egy százalék, mert minden századik esetben igazolódik."
Igen. Pont ezért nincs olyan, hogy már "itt az ideje" egy esemény bekövetkezésének, és emiatt valószínûbbé válik. Ha 999 esetbõl egyszer sem igazolódott, az ezredik próbálkozásnál éppúgy csak 1% eséllyel számíthatunk rá...
Igen. Pont ezért nincs olyan, hogy már "itt az ideje" egy esemény bekövetkezésének, és emiatt valószínûbbé válik. Ha 999 esetbõl egyszer sem igazolódott, az ezredik próbálkozásnál éppúgy csak 1% eséllyel számíthatunk rá...
Ahogy az alább írtam.
A te állításod lényege, hogy ami ma nem történik meg, az lehet, hogy soha nem is fog.
Ilyen pedig a matematikában nincs. Mindennek van egy esélye, és ha egy ideig annál ritkábban következett be, akkor egy idõ után sûrûbben fog. Lehet, hogy az inga jobban kileng, de attól még visszalendül.
A te állításod lényege, hogy ami ma nem történik meg, az lehet, hogy soha nem is fog.
Ilyen pedig a matematikában nincs. Mindennek van egy esélye, és ha egy ideig annál ritkábban következett be, akkor egy idõ után sûrûbben fog. Lehet, hogy az inga jobban kileng, de attól még visszalendül.
Ha két össze nem illõ tényt egymással akarunk erõsíteni, akkor juthatunk olyan vakpályára, mint te.
Az egyik tény, hogy elméletilen minden egyes húzáskor minden golyónak egyforma az esélye.
Egy másik tény pedig a nagyszámok törvénye, amely szerint elõbb-utóbb minden valószínûtlen esemény is bekövetkezik.
Ha valaminek 1 százalék az esélye, az nem azért egy százalék, mert minden századik esetben igazolódik, hanem hosszútávon 10000-bõl 100-szor bekövetkezik. Néha kicsit ritkábban, néha sûrûbben.
Az egyszeri alkalomra vonatkozó törvényt hiba folyamatra vonatkoztatni.
Ilyen a nyílvesszõ és a teknõbéka esete. Talán ismered, ókori történet. Ha tisztán matematikai alapon tekintjük, akkor a nyílvesszõ soha nem érheti utol a teknõsbékát, mert egy adott idõintervallum alatt mindkettõ megtesz egy bizonyos távolságot, így mindig marad közöttük távolság.
Az egyik tény, hogy elméletilen minden egyes húzáskor minden golyónak egyforma az esélye.
Egy másik tény pedig a nagyszámok törvénye, amely szerint elõbb-utóbb minden valószínûtlen esemény is bekövetkezik.
Ha valaminek 1 százalék az esélye, az nem azért egy százalék, mert minden századik esetben igazolódik, hanem hosszútávon 10000-bõl 100-szor bekövetkezik. Néha kicsit ritkábban, néha sûrûbben.
Az egyszeri alkalomra vonatkozó törvényt hiba folyamatra vonatkoztatni.
Ilyen a nyílvesszõ és a teknõbéka esete. Talán ismered, ókori történet. Ha tisztán matematikai alapon tekintjük, akkor a nyílvesszõ soha nem érheti utol a teknõsbékát, mert egy adott idõintervallum alatt mindkettõ megtesz egy bizonyos távolságot, így mindig marad közöttük távolság.
Stelvio: amit te állítasz, az fizikai képtelenség. Ha a lottóhúzásnál egy golyó két éve nem került elõ, akkor szerinted valahonnan "tudni" fogja, hogy most már eljött az õ ideje, és a keveréskor nagyobb eséllyel jön fel a gömb tetejére? Ilyesmi fizikai ok nélkül nem történhet meg. A golyó sûrûsége viszont nem fog attól lecsökkenni, hogy két éven át nem húzták ki. 
Stelkvio: ez nem elmélet, hanem bizonyított tény, és szerencsére nem függ senki véleményétõl. Attól, hogy te nem hiszed, attól még így van.
Kb ugyanúgy, mintha én nem hinném el, hogy a gyilkos galóca halálos, ha megeszem, attól még meghalok, ha megeszem.
A tény az tény, vitatkozni nincs sok értelme vele.
Kb ugyanúgy, mintha én nem hinném el, hogy a gyilkos galóca halálos, ha megeszem, attól még meghalok, ha megeszem.
A tény az tény, vitatkozni nincs sok értelme vele.
Noli!
Nem azt írtam, hogy lesz, csupán arra utaltam, hogy a globális felmelegedést rengeteg tényezõ - akár egy szupervulkán - lassíthatja. Az azonban vitathatatlan, hogy jelenleg csillagászati az esélye, hogy teljesen megússzuk a felmelegedést, ám ennek konkrét magyarországi hatásai jelenleg még csak találgatások.
Néhány éve, amikor sorozatban jöttek a szárazabb évek, agrárszakemberek arról beszéltek, hogy a mezõgazdaságban el kell kezdeni a szárazságtûrõ kultúrák terjesztését. Momentán, azonban két az átlagnál csapadékosabb éven vagyunk túl. Ez persze nem jelenti, hogy hosszútávon valóban nem lesz szárazabb az itteni klíma.
Nem azt írtam, hogy lesz, csupán arra utaltam, hogy a globális felmelegedést rengeteg tényezõ - akár egy szupervulkán - lassíthatja. Az azonban vitathatatlan, hogy jelenleg csillagászati az esélye, hogy teljesen megússzuk a felmelegedést, ám ennek konkrét magyarországi hatásai jelenleg még csak találgatások.
Néhány éve, amikor sorozatban jöttek a szárazabb évek, agrárszakemberek arról beszéltek, hogy a mezõgazdaságban el kell kezdeni a szárazságtûrõ kultúrák terjesztését. Momentán, azonban két az átlagnál csapadékosabb éven vagyunk túl. Ez persze nem jelenti, hogy hosszútávon valóban nem lesz szárazabb az itteni klíma.
Hello!
Nem tévedés. Ismerem azt az elméletet, miszerint minden húzásnál minden számnak egyforma esélye van, de ez szerintem nem igaz. A nagyszámok törvénye ugyanis éppen a kiegyenlítõdésrõl szól.
Ha 35 év lottóhúzását megnézed, akkor a leggyakrabban elõforduló szám durván ötven százalékkal szerepel többet, mint a legritkábban húzott. Viszont egy éven belül hatszoros is lehet az eltérés, illetve több, hiszen a 0-t bármennyivel szorzod nulla.:-)
Nem tévedés. Ismerem azt az elméletet, miszerint minden húzásnál minden számnak egyforma esélye van, de ez szerintem nem igaz. A nagyszámok törvénye ugyanis éppen a kiegyenlítõdésrõl szól.
Ha 35 év lottóhúzását megnézed, akkor a leggyakrabban elõforduló szám durván ötven százalékkal szerepel többet, mint a legritkábban húzott. Viszont egy éven belül hatszoros is lehet az eltérés, illetve több, hiszen a 0-t bármennyivel szorzod nulla.:-)
No miért, szerinted nem elképzelhetõ egy hazai Hargitás katasztrófafilm Badárral a fõszerepben? ;-)
Teljes mértékben egyetértek, a lényeg szerintem ez:
"Még a jól ismert és agyonvizsgált vulkánok esetében sem lehet pontosan megmondani a kitörés bekövetkeztének idejét, csak valószínûsíteni lehet az erõsödõ szeizmikus tevékenységbõl, a megváltozott gázösszetételbõl és mennyiségbõl, hõmérsékletemelkedésbõl, stb."
A pontenciális "szupervulkánok" esetében pedig egyelõre ilyen elõjelek sincsenek, úgyhogy a róluk szóló "elõrejelzések" egyszerû tippelésnek minõsíthetõk.
Egyébként az "élõ" magmakamra léte sem jelent garanciát arra, hogy egy vulkán még valaha ki fog törni. A Yellowstone-nál persze majdnem 100%, hogy valamikor lesz még kitörés (mondjuk a következõ 1 millió éven belül). De egy kialvó vulkán sem úgy szûnik meg, mintha az utolsó kitörés után "elvágták volna": pl. a Hargita D-i része alatt (ami 30-40 ezer éve mûködött utoljára) sem állt még le minden aktivitás, csak valószínû, hogy a kitöréshez az ott mozgó magma már soha nem lesz elegendõ. (Bár ha nem Erdélyben, hanem valamelyik amerikai nagyváros szomszédságában lenne, már biztos filmet készítettek volna a kitörésérõl...)
"Még a jól ismert és agyonvizsgált vulkánok esetében sem lehet pontosan megmondani a kitörés bekövetkeztének idejét, csak valószínûsíteni lehet az erõsödõ szeizmikus tevékenységbõl, a megváltozott gázösszetételbõl és mennyiségbõl, hõmérsékletemelkedésbõl, stb."
A pontenciális "szupervulkánok" esetében pedig egyelõre ilyen elõjelek sincsenek, úgyhogy a róluk szóló "elõrejelzések" egyszerû tippelésnek minõsíthetõk.
Egyébként az "élõ" magmakamra léte sem jelent garanciát arra, hogy egy vulkán még valaha ki fog törni. A Yellowstone-nál persze majdnem 100%, hogy valamikor lesz még kitörés (mondjuk a következõ 1 millió éven belül). De egy kialvó vulkán sem úgy szûnik meg, mintha az utolsó kitörés után "elvágták volna": pl. a Hargita D-i része alatt (ami 30-40 ezer éve mûködött utoljára) sem állt még le minden aktivitás, csak valószínû, hogy a kitöréshez az ott mozgó magma már soha nem lesz elegendõ. (Bár ha nem Erdélyben, hanem valamelyik amerikai nagyváros szomszédságában lenne, már biztos filmet készítettek volna a kitörésérõl...)
Elõbb-utóbb elõkerülnek a régen húzott számok, de egy konkrét húzásnál (vagy a vulkánok esetében: a következõ 100 évben) semmit nem változik az esély attól, hogy milyen régen történt ez meg utoljára.
"magasból jól láthatóan vulkáni kitörésre alkalmas hely" JAJJ
:-) Ez olyan jól hangzik!
Szupervulkán dologgal sokan foglalkoznak, hálás téma ugyanis. Legnagyobb kitörési valószínûsége a Yellostone területén lévõ szupervulkánnak van, errõl elég sokat olvastam is, az ottani óriási magmakamra "élõ" voltát mindenféle mérésekkel igazoltnak vélik. Mivel nem egy szapora, hanem többszázezer éves ritmusú vulkán rejtõzik Maci Laci segge alatt, így a matematikai alapú jóslat is csak ilyen nagyságrendben gondolkodhat. Ez alapján elképzelhetõ egy kitörés az elkövetkezõ százezer év során valamikor, ha amúgy a vulkán viselkedése nem változik meg. Ha bekövetkezik, többé egyetlen Bush nevû embert sem választanak az USA elnökévé. Sem másmilyen nevût. ( A Yellowstone Volcano Observatory: Link )
De itt ugye nem errõl van szó.
A világunk nem úgy mûködik, mint egy ébresztõóra, ami minden nap reggel 4:28-kor csörög. Ha egy évet nézel, csörög ugyan 365-ször, de ebbõl simán lehet, hogy egy nap négyszer, aztán egy hétig nem csörög, stb. Ez a Valóság.
Ráadásnak azt, hogy egy köbkilométeres nagyságrendû magmakamra mikor ér el egy olyan telítettséget, ami biztosan kitöréshez vezet, nem is nagyon tudni. Nem sok ilyen irányú tapasztalat van ugyanis. Még a jól ismert és agyonvizsgált vulkánok esetében sem lehet pontosan megmondani a kitörés bekövetkeztének idejét, csak valószínûsíteni lehet az erõsödõ szeizmikus tevékenységbõl, a megváltozott gázösszetételbõl és mennyiségbõl, hõmérsékletemelkedésbõl, stb.
Érdekes dolog persze eljátszani a gondolattal, hogy mit tenne ma egy szupervulkán, ha köhintene egyet, de egy ilyen gondolat nem jelenti azt, hogy holnap bekövetkezik a kitörés és holnapután "Holnapután" lesz.
:-) Ez olyan jól hangzik!
Szupervulkán dologgal sokan foglalkoznak, hálás téma ugyanis. Legnagyobb kitörési valószínûsége a Yellostone területén lévõ szupervulkánnak van, errõl elég sokat olvastam is, az ottani óriási magmakamra "élõ" voltát mindenféle mérésekkel igazoltnak vélik. Mivel nem egy szapora, hanem többszázezer éves ritmusú vulkán rejtõzik Maci Laci segge alatt, így a matematikai alapú jóslat is csak ilyen nagyságrendben gondolkodhat. Ez alapján elképzelhetõ egy kitörés az elkövetkezõ százezer év során valamikor, ha amúgy a vulkán viselkedése nem változik meg. Ha bekövetkezik, többé egyetlen Bush nevû embert sem választanak az USA elnökévé. Sem másmilyen nevût. ( A Yellowstone Volcano Observatory: Link )
De itt ugye nem errõl van szó.
A világunk nem úgy mûködik, mint egy ébresztõóra, ami minden nap reggel 4:28-kor csörög. Ha egy évet nézel, csörög ugyan 365-ször, de ebbõl simán lehet, hogy egy nap négyszer, aztán egy hétig nem csörög, stb. Ez a Valóság.
Ráadásnak azt, hogy egy köbkilométeres nagyságrendû magmakamra mikor ér el egy olyan telítettséget, ami biztosan kitöréshez vezet, nem is nagyon tudni. Nem sok ilyen irányú tapasztalat van ugyanis. Még a jól ismert és agyonvizsgált vulkánok esetében sem lehet pontosan megmondani a kitörés bekövetkeztének idejét, csak valószínûsíteni lehet az erõsödõ szeizmikus tevékenységbõl, a megváltozott gázösszetételbõl és mennyiségbõl, hõmérsékletemelkedésbõl, stb.
Érdekes dolog persze eljátszani a gondolattal, hogy mit tenne ma egy szupervulkán, ha köhintene egyet, de egy ilyen gondolat nem jelenti azt, hogy holnap bekövetkezik a kitörés és holnapután "Holnapután" lesz.
Az tévedés, hogy ha egy szám 2 évig nem jön ki, akkor a következõkben nagyobb valószínûséggel jön ki.
A vulkánkitörések hatása azonban rosszul is elsülhet. Ha az éghajlat alakulása elve egy hûvösödõ korszak fele tendál, egy vulkánkitörés nagyot lódíthat rajta.
A globális flemelegedés, vagy bármilyen más éghajlatváltozás során néha nem a "cél éghajlat" a veszélyes, hanem a hozzá vezetõ út. Ezzel persze nem azt akarom mondnai, hogy tegyük fel nem olyan nagy gond hogy a modellek szerinte átlag 1 és 5 °C között fog 2100-ra emelkedni a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom idejéhez képest. Persze ez is nagyon nagy baj.
Sajnos sokan még mindig úgy vélik, hgoy ezek a tendenciát jelzõ számok alapján fog változni a klíma. Pl hogy Magyarországon is ilyen szép emelkedõ tendenciával melegszik majd a klímánk. Pedig a múlt nagyon szépen mutatja, hogy nem valószínû hogy így lesz, ha folytatódik a melegedés.
A globális felmelegedés is lokálisan néhány helyen szinte kegyetlen teleket fog jelenteni, míg máshol nagyon hosszú õszöket, míg máshol hatalmas esõzéseket.
Feltéve, hogy 2100-ig valóban 5°C meg lesz melegedést tekintve, az drasztikus klíma átalakulást jelentene az egész bolygónkra. Már a 3 °C is 12-14 °C-os emelkedést jelentene éves szinte a sarki területeknél. Már most jelentõsen csökkent éves szinten a trópusi és sarki területek közötti hõmérséklet különbség. Télen meg fõleg. Ilyen értékek mellett a téli hõmrséklet különbség a sarki és trópusi területek között nyári szintûre csökkeni, vagyis alig lenne ciklon aktivitás, jet. 5 °C-nál meg gyakorlatilag nyáron megszûnne a hõmérsékleti kontraszt? Eltudjátok képzelni milyen az az általános légkörzés tekintetében? Még a 3 °C-nál is a sarki területek felett telente az átlagos havi hõmérséklet -15, -20 °C körül lenne. A Rossby hullámszám ekkor már valószínûleg nem 3-4 lesz többnyire, vagyis gyakori lesz az anticiklon, sekély anticiklon aktivitás, és egy egy gócban fog jelentkezni a hideg, viszonylag aktív ciklonokat okozva. Sarki vihar ciklonok lesznek... Már az elgondolás végig futattása, hgoy mit jelentenek aklíma értékek szinoptikus szempontból sejteti, hogy nem a mai világban megszokott klíma lehet. Viszont az is érzékelhetõ, hogy mindez nagyon rövid idõn belül valósul meg, és ezen is van a hangsúly. Fontosak azok az eredmények, amelyek sejtetik milyen lesz majd a klímánk 25, 50, 70, vagy 100 év múlva. Viszont az is fontos, hogy milyen úton jutunk el majd oda, miknek kell törétnniük. Nem kizárt az sem (én általam inkább reálisnak tûnõ verziók egyike), hogy egy erõs melegedõ tendenciát, egy visszaesés követ, mely többek között az Észak-atlanti áramlat gyengülésének köszönhetõ, valamint az általános légkörzés módosulása következtében megvalósuló ciklon-anticiklon aktivitás módosulásának. Ezen visszaesés (mely egy egy évben jelentõs is lehet, akár évi 2-3 °C is regionálisan) után egy még markánsabb melegedés indulhat be, mely a számunkra katasztrófális éghajlat fele visz. Mindez kb 30-50 éve alatt már akár. Persze ez egy kicsit radikálisnak tûnõ verzió, de valahogy a múltat vizsgálva és a jelennel is foglalkozva, nem az a tapasztalat szûrhetõ le, hgoy ez a mi kis klímaváltozásunk "ember-barát" módon zajlik majd le, ha tovább folytatódik.
A globális flemelegedés, vagy bármilyen más éghajlatváltozás során néha nem a "cél éghajlat" a veszélyes, hanem a hozzá vezetõ út. Ezzel persze nem azt akarom mondnai, hogy tegyük fel nem olyan nagy gond hogy a modellek szerinte átlag 1 és 5 °C között fog 2100-ra emelkedni a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom idejéhez képest. Persze ez is nagyon nagy baj.
Sajnos sokan még mindig úgy vélik, hgoy ezek a tendenciát jelzõ számok alapján fog változni a klíma. Pl hogy Magyarországon is ilyen szép emelkedõ tendenciával melegszik majd a klímánk. Pedig a múlt nagyon szépen mutatja, hogy nem valószínû hogy így lesz, ha folytatódik a melegedés.
A globális felmelegedés is lokálisan néhány helyen szinte kegyetlen teleket fog jelenteni, míg máshol nagyon hosszú õszöket, míg máshol hatalmas esõzéseket.
Feltéve, hogy 2100-ig valóban 5°C meg lesz melegedést tekintve, az drasztikus klíma átalakulást jelentene az egész bolygónkra. Már a 3 °C is 12-14 °C-os emelkedést jelentene éves szinte a sarki területeknél. Már most jelentõsen csökkent éves szinten a trópusi és sarki területek közötti hõmérséklet különbség. Télen meg fõleg. Ilyen értékek mellett a téli hõmrséklet különbség a sarki és trópusi területek között nyári szintûre csökkeni, vagyis alig lenne ciklon aktivitás, jet. 5 °C-nál meg gyakorlatilag nyáron megszûnne a hõmérsékleti kontraszt? Eltudjátok képzelni milyen az az általános légkörzés tekintetében? Még a 3 °C-nál is a sarki területek felett telente az átlagos havi hõmérséklet -15, -20 °C körül lenne. A Rossby hullámszám ekkor már valószínûleg nem 3-4 lesz többnyire, vagyis gyakori lesz az anticiklon, sekély anticiklon aktivitás, és egy egy gócban fog jelentkezni a hideg, viszonylag aktív ciklonokat okozva. Sarki vihar ciklonok lesznek... Már az elgondolás végig futattása, hgoy mit jelentenek aklíma értékek szinoptikus szempontból sejteti, hogy nem a mai világban megszokott klíma lehet. Viszont az is érzékelhetõ, hogy mindez nagyon rövid idõn belül valósul meg, és ezen is van a hangsúly. Fontosak azok az eredmények, amelyek sejtetik milyen lesz majd a klímánk 25, 50, 70, vagy 100 év múlva. Viszont az is fontos, hogy milyen úton jutunk el majd oda, miknek kell törétnniük. Nem kizárt az sem (én általam inkább reálisnak tûnõ verziók egyike), hogy egy erõs melegedõ tendenciát, egy visszaesés követ, mely többek között az Észak-atlanti áramlat gyengülésének köszönhetõ, valamint az általános légkörzés módosulása következtében megvalósuló ciklon-anticiklon aktivitás módosulásának. Ezen visszaesés (mely egy egy évben jelentõs is lehet, akár évi 2-3 °C is regionálisan) után egy még markánsabb melegedés indulhat be, mely a számunkra katasztrófális éghajlat fele visz. Mindez kb 30-50 éve alatt már akár. Persze ez egy kicsit radikálisnak tûnõ verzió, de valahogy a múltat vizsgálva és a jelennel is foglalkozva, nem az a tapasztalat szûrhetõ le, hgoy ez a mi kis klímaváltozásunk "ember-barát" módon zajlik majd le, ha tovább folytatódik.
Ja!
ha már egy ilyennél a magma telítettséget kimutatják, az régen rossz, akkor már belátható idõn belül következhet a kitörés.
Úgyhogy remélhetjük, hogy a Nápoly környéki nem a mi idõnkben robban, mert az ránk nézve is katasztrófát jelentene.
Ahogy Kréta pusztulásakor történt.
ha már egy ilyennél a magma telítettséget kimutatják, az régen rossz, akkor már belátható idõn belül következhet a kitörés.
Úgyhogy remélhetjük, hogy a Nápoly környéki nem a mi idõnkben robban, mert az ránk nézve is katasztrófát jelentene.
Ahogy Kréta pusztulásakor történt.
1. magam is jeleztem, hogy csupán 10-15 éves átmeneti változást hozna.
2. Ahogy St. Helen és Pinatubo évszámai is mutatják, a Földön átlagosan 10-15 évente van olyan nagyerejû kitörés, amely 5-ös vagy 6-os, és 1-2 évre már képes módosítani a légkört.
3. Matematikailag - éppen a nagy átlagok miatt - igenis az idõ múlásával nõ az esély. A lottó jó példa volt, ugyanis a régen húzott számok elõbb-utóbb elõkerülnek.:-) Csak azt nem lehet tudni, melyik héten. De a piramiselmélet alapján a ritka is mindig kijön.
2. Ahogy St. Helen és Pinatubo évszámai is mutatják, a Földön átlagosan 10-15 évente van olyan nagyerejû kitörés, amely 5-ös vagy 6-os, és 1-2 évre már képes módosítani a légkört.
3. Matematikailag - éppen a nagy átlagok miatt - igenis az idõ múlásával nõ az esély. A lottó jó példa volt, ugyanis a régen húzott számok elõbb-utóbb elõkerülnek.:-) Csak azt nem lehet tudni, melyik héten. De a piramiselmélet alapján a ritka is mindig kijön.
A magaslégkörbe juttatott szemcsék kiülepedési ideje még a legnagyobb kitörés (vagy meteoritbecsapódás) után is néhány év, vagy legfeljebb 1-2 évtized, az üvegházgázoké ennél jóval hosszabb... Az elsõdleges hatás persze mindig a lehûlés (világátlagban), utána viszont átveheti a fõszerepet az üvegházhatás. Egy "normál" vulkánkitörés gázmennyisége persze ehhez jelentéktelen. De pl. a kréta végi kihalást okozó meteoritbecsapódást, ill. a törmelék miatti néhány éves globális lehûlést vélhetõen az addiginál is melegebb idõszak követte, az említett okból.
Igen, a vulkánprognózist illetõen ettõl a "matematikai idõszerûségtõl" féltem... Ha egy esemény átlagban 2000 évente fordul elõ, akkor a "következõ 100 évben" mindig 5% körül lesz az esélye, függetlenül attól, hogy 100 vagy 3500 éve következett be utoljára. (A lottóhúzásnál sem válik esélyesebbé egy szám amiatt, hogy már 2 éve nem húzták ki.) Ha pl. azt észlelnék, hogy az említett Nápoly környéki terület alatt telítõdik egy magmakamra, ebbõl már el lehetne kezdeni elõrejelezni, de a "matematikai idõszerûség" nem ad semmilyen plusz információt.
Igen, a vulkánprognózist illetõen ettõl a "matematikai idõszerûségtõl" féltem... Ha egy esemény átlagban 2000 évente fordul elõ, akkor a "következõ 100 évben" mindig 5% körül lesz az esélye, függetlenül attól, hogy 100 vagy 3500 éve következett be utoljára. (A lottóhúzásnál sem válik esélyesebbé egy szám amiatt, hogy már 2 éve nem húzták ki.) Ha pl. azt észlelnék, hogy az említett Nápoly környéki terület alatt telítõdik egy magmakamra, ebbõl már el lehetne kezdeni elõrejelezni, de a "matematikai idõszerûség" nem ad semmilyen plusz információt.
Bocs!
A jelenlegi ismeretek szerint hat-nyolc olyan hely van, amely szupervulkán helyszíne lehet. Az egyik Nápoly mellett, de nem a Vezúv, hanem egy látszólag lapályos, de a magasból jól láthatóan vulkáni kitörésre alkalmas hely. Ezek egyike sem hagyományos magas vulkáni hegy, hanem alacsonyan fekvõ, de több kilométeres kráter kialakulására alkalmas terület, ahol egyébként van vulkéni tevékenység.
A jelenlegi ismeretek szerint hat-nyolc olyan hely van, amely szupervulkán helyszíne lehet. Az egyik Nápoly mellett, de nem a Vezúv, hanem egy látszólag lapályos, de a magasból jól láthatóan vulkáni kitörésre alkalmas hely. Ezek egyike sem hagyományos magas vulkáni hegy, hanem alacsonyan fekvõ, de több kilométeres kráter kialakulására alkalmas terület, ahol egyébként van vulkéni tevékenység.
Az NG-n volt egy mûsor, amely ezt elemezte. Az utolsó szupervulkán-kitörés mintegy 3500 éve volt utoljára. Ezért nem lehet tudni, jövõre vagy 1000 év múlva lesz-e, de matematikailag idõszerû.
A vulkánkitörések viszont soha nem rásegítenek a felmelegedésre, hanem a sztratoszba juttatott szennyezõdéssel a napsugárzást gyengítik, és éppen a nagy magasság miatt tartós a hatás, hiszen ott sokáig tudnak lebegni a szemcsék.
Egyébként nem ellentmondtam, csupán jeleztem, hogy bármikor ellenkezõjére fordulhat - igaz csak átmenetileg - a felmelegedés.
A vulkánkitörések viszont soha nem rásegítenek a felmelegedésre, hanem a sztratoszba juttatott szennyezõdéssel a napsugárzást gyengítik, és éppen a nagy magasság miatt tartós a hatás, hiszen ott sokáig tudnak lebegni a szemcsék.
Egyébként nem ellentmondtam, csupán jeleztem, hogy bármikor ellenkezõjére fordulhat - igaz csak átmenetileg - a felmelegedés.
Kíváncsi vagyok, milyen forrásból származik ez a "szupervulkán"-várakozás... Nekem olyannak tûnik, mintha pl. azt jelenteném ki, hogy jövõre tornádó lesz Szolnokon. Nem abszolút lehetetlen esemény, de a valószínûsége csekély, és ilyen idõtávon reménytelen elõrejelezni. Egyébként adott földrajzi helyre, vagy egyszerûen a Föld bármelyik vulkáni területére várják a kitörést? Tudományos alapja ui. csak adott területre szóló prognúzisnak lehet, mert a teljes Föld vulkanizmusának legfeljebb százmillió év nagyságrendû ciklicitása van, olyan tényezõ pedig nincs, ami emberi idõskálán egyszerre mindenütt megnövelné a kitörés esélyét...
Egyébként a klímára gyakorolt hatás nagyon-nagyon összetett lenne - pl. ha lehûlne a légkör, a sarkokon máris kevesebb jég olvadna be, sósabbá válnának a felszíni vizek, amitõl erõre kaphatna a Golf. Emellett egy vulkán az aeroszolok mellett üvegházgázokat (CO2, H2O...) is jócskán kibocsát, meglehet, hogy a törmelék kiülepedése után ez venné át a klíma alakítását, épp a melegedésre rásegítve...
Egyébként a klímára gyakorolt hatás nagyon-nagyon összetett lenne - pl. ha lehûlne a légkör, a sarkokon máris kevesebb jég olvadna be, sósabbá válnának a felszíni vizek, amitõl erõre kaphatna a Golf.
Emellett egy vulkán az aeroszolok mellett üvegházgázokat (CO2, H2O...) is jócskán kibocsát, meglehet, hogy a törmelék kiülepedése után ez venné át a klíma alakítását, épp a melegedésre rásegítve...
Ez persze nem kiszámítható!
Nagyon sokan ugyanis rövid idõn belülre - 100 év - várják a szupervukán kitörését.
St. Helen (USA) 1986 VÉP 5-ös volt
Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1995 VÉP 6-os
Ezek 0,5-1,5 fokos lehûlést hoztak a földre 1-2 évre. Egy szupervulkán 1,5-3 fokosat hozhatna 10-15 évre, vagy még hosszabb idõre. És akkor a Golfról még nem beszéltünk, amely gyengülhet a globális felmelegedés közben.
Szóval veszélyes dolog az élet, és az idén lesz még HÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!:-)
Nagyon sokan ugyanis rövid idõn belülre - 100 év - várják a szupervukán kitörését.
St. Helen (USA) 1986 VÉP 5-ös volt
Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1995 VÉP 6-os
Ezek 0,5-1,5 fokos lehûlést hoztak a földre 1-2 évre. Egy szupervulkán 1,5-3 fokosat hozhatna 10-15 évre, vagy még hosszabb idõre. És akkor a Golfról még nem beszéltünk, amely gyengülhet a globális felmelegedés közben.
Szóval veszélyes dolog az élet, és az idén lesz még HÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!:-)
Mondjuk a TV cikkben benne van, hogy melyik állomások adataiból számoltak, a NG cikkben ilyen nincs. Esetleg adódhat ebbõl az eltérés. Vagy nem tudom, mibõl, és melyik cikk adatai nem helyesek, de persze lehet valami olyan módszerbéli eltérés is, amibõl különbözõ eredmény jön ki.
Érdekes, a NG cikkében leírtak szerint 1,7 fokkal lett magasabb a téli átlaghõmérséklet, a Természet Világában meg azt olvastam, hogy a december hidegebb lett, a január nagyjából maradt, egyedül a február hõmérséklete emelkedett. Annyit emelkedett volna, hogy a decemberi csökkenéssel együtt kijön az 1,7 fok?
A Discovery-n volt egy sorozat, a szélsõséges éghajlatú helyekrõl. Ott mondták, hogy Ojmjakonban a -28 fok télen hõhullámnak számít. Tüzet raknak a teherautók alatt, hogy el lehessen indítani õket. (Dízelmotorról szó sem lehet.) A defekt felér egy halálos ítélettel és az elfogyasztott vodka mennyiségét tartálykocsiban mérik. Majdnem.
tényleg!
-10 C, az min. tavasz. ilyenkor már -30 -40 C szokott lenni, hogy aztán decembertõl márciusig döngjenek a -50 C fokok!
-10 C, az min. tavasz. ilyenkor már -30 -40 C szokott lenni, hogy aztán decembertõl márciusig döngjenek a -50 C fokok!
Sziasztok!
1000 és 1 éve nem jártam erre....akkor egy kis vészmadárkodás.
"Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia - hangsúly az alkalmazkodáson" - Link
Szóval elgondolkodtató, hogy már nem a megelõzésen és a csökkentésen, hanem az alkalmazkodásra kerül át a hangsúly. Az is érdekes, hogy a prognózisok elöszõr 2050 - 2100 közé teszi a klímaváltozás felgyorsulását, de az utóbbi idõben már 2040-2050 között már drasztikus változásokat prognosztizálnak. Azt már meg sem említem, hogy az IPCC által 2001-ben beharangozott - Link - elõrejelzésében(?) olvasottakra nap mint nap "bizonyíték" van.
- A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt
- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;
- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;
- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;
- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;
- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.
A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése
- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.
- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen
- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- Sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
-A legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- A hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- Emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- Néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
- Számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;
- A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
1000 és 1 éve nem jártam erre....akkor egy kis vészmadárkodás.
"Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia - hangsúly az alkalmazkodáson" - Link
Szóval elgondolkodtató, hogy már nem a megelõzésen és a csökkentésen, hanem az alkalmazkodásra kerül át a hangsúly. Az is érdekes, hogy a prognózisok elöszõr 2050 - 2100 közé teszi a klímaváltozás felgyorsulását, de az utóbbi idõben már 2040-2050 között már drasztikus változásokat prognosztizálnak. Azt már meg sem említem, hogy az IPCC által 2001-ben beharangozott - Link - elõrejelzésében(?) olvasottakra nap mint nap "bizonyíték" van.
- A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt
- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;
- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;
- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;
- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;
- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.
A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése
- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.
- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen
- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- Sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
-A legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- A hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- Emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- Néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
- Számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;
- A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
Tanulságos cikk! Ahogy olvastam, eszembe jutott, hogy az írás megjelenése után 8 nappal halt meg Sztálin!
Jómagam 14 telet átfogó adatsora is (ld. honlapom statisztikai oldalát) hasonló csökkenõ hõmérsékleti tendenciát mutat Télen (igaz nálam Január, Február, December a rangsor), ám ezt csak érdekességként írtram le, mert ebbõl a szempontból eme idõszelet igen kevés.
Hm. Ezek nem újdonságok számomra, de belelapozgatok. Sajnos anyagilag nulla vagyok, komolyan. 
A december hûlése nem is kismértékû. A diplomamunkám során ahogy dolgoztam fel az adatokat, elég jelentõs hûlés volt decemberben az utóbbi 28 évben, melynek oka az erõsebb inverziós hajlamra volt visszavezethetõ.
Januárban egy nagyon szép osszcilláció mutatkozik, a február pedig valóban melegedett. Az eredményekete azthiszem feltudom rakni netre majd.
A december hûlése nem is kismértékû. A diplomamunkám során ahogy dolgoztam fel az adatokat, elég jelentõs hûlés volt decemberben az utóbbi 28 évben, melynek oka az erõsebb inverziós hajlamra volt visszavezethetõ.
Januárban egy nagyon szép osszcilláció mutatkozik, a február pedig valóban melegedett. Az eredményekete azthiszem feltudom rakni netre majd.
Pont ezt akartam mondani, mindenképpen megéri megvenni. Egyébként éppen ellenkezõ tapasztalatok vannak a téli hõmérséklet változásával kapcsolatban, mint amire számítottak, ugyanis a mérések szerint az elmúlt idõszakban a decemberi átlaghõmérséklet kismértékben csökkent, a január majdnem változatlan, míg a február határozottan emelkedik. Ezzel szemben a nyári hónapok átlagai határozottan emelkedtek.
Röviden ennyi, de tényleg érdemes megvenni az újságot, a többi cikk miatt is.
Röviden ennyi, de tényleg érdemes megvenni az újságot, a többi cikk miatt is.
svadasz: ha érdekel, holnap beszkennelem, ha már ideért az újságosomhoz, ma nem volt idõm bemenni hozzá, de szerintem nyugodtan vedd meg a lapot, minden szempontból megéri!
Röviden tudnál írni róla, hogy mit is. Speciál a tél eléggé érintett téma a szememben, fõleg ha éghajlatváltozás tükrében vizsálják.
A Természet Világa legfrissebb számában van egy cikk, Kalmár Elena írta, "Téi idõjárás az éghajlatváltozás tükrében" címmel. Érdemes elolvasni.
Valószínû, hogy az volt, nem emlékszem jól, bár úgy félévente kerülök TV közelébe csak...
A NG-on volt, a MegaStructures c. mûsorban, mely a holland gátrendszer építésével foglalkozott. Ott egy elég jelentõs részt kapott az epizódon belül az 53 januári katasztrófa. Persze amikor láttam, én sem mulasztottam el rögtön megnézni az archívumot Tényleg izmos ciklon volt...
Tényleg izmos ciklon volt...
Egyszer láttam valami tévén is egy filmet errõl a viharról, illetve a következményeirõl, ezt követõen teljesen átszervezték a hollandok a gátak õrzését, megerõsítését, nagy pofon volt nekik. Mutattak eredeti felvételeket is, és rémítõ látvány volt. De azért azt se feledjük, hogy a tenger csak vissza akarta venni, amit a hollandok elszedtek tõle. Semmi sem mûködhet büntetlenül, és nagyon okosan kell valamit felépíteni ahhoz, hogy kibírja az extrém idõjárási helyzeteket is.
Ami érdekes számomra a cikkben, hogy ma sem gyorsabb a hírek átvétele, mint 50 éve volt! Február elsején volt a vihardagály, 25-én jött ki a cikk. Ha egy mostani eseményt nézek, hasonlóan 2-3 hét, mire bekerül az ÉT-ba. Pedig ma van net, stb. Mondjuk amilyen anyagi helyzetben van az ÉT, örülhetünk, hogy egyáltalán még kiadják...
Ami érdekes számomra a cikkben, hogy ma sem gyorsabb a hírek átvétele, mint 50 éve volt! Február elsején volt a vihardagály, 25-én jött ki a cikk. Ha egy mostani eseményt nézek, hasonlóan 2-3 hét, mire bekerül az ÉT-ba. Pedig ma van net, stb. Mondjuk amilyen anyagi helyzetben van az ÉT, örülhetünk, hogy egyáltalán még kiadják...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat