Globális jelenségek
Ha már sikerülne 1500 MW fogyasztást megspórolni, akkor már érdemesebb lenne szénerõmûveket bezárni, amivel a CO2-kibocsátásunk azonnal sokat csökkenne. (Nem is beszélve a szénerõmûvek radiaoktív kibocsátásáról, ami felér egy-egy "nagyon komoly" atomerõmûvi üzemzavaréval... azzal a különbséggel, hogy utóbbi csak percekig v. órákig tart, a szénerõmû pedig évtizedeken át mûködik.)
A potenciális szélenergia nyilván igen nagy, de ez csak egy elméleti számítás eredménye, senki nem fogja teleépíteni az országot szélerõmûvel.. Valahol földet is kell mûvelni, valahol a természetnek is helyet kell hagyni, stb... És ne feledjük: amint valakinek a lakóhelye közelébe akarják a szélkereket telepíteni. majdnem olyan vehemens ellenzõvé válik, mintha atomerõmûrõl lenne szó...
Egyébként ha a példabeli kertem nem szeizmikusan aktív területen van, a föld alatt pedig ott egy 100 km3-es gránittest, akkor simán beleegyeznék, hogy annak a kellõs közepébe tegyék a radioaktív hulladékot. A kertben persze nem engedném, de ez erõs csúsztatás volt, a világon senki nem akar ilyen anyagot felszínen elhelyezni....
A potenciális szélenergia nyilván igen nagy, de ez csak egy elméleti számítás eredménye, senki nem fogja teleépíteni az országot szélerõmûvel.. Valahol földet is kell mûvelni, valahol a természetnek is helyet kell hagyni, stb... És ne feledjük: amint valakinek a lakóhelye közelébe akarják a szélkereket telepíteni. majdnem olyan vehemens ellenzõvé válik, mintha atomerõmûrõl lenne szó...
Egyébként ha a példabeli kertem nem szeizmikusan aktív területen van, a föld alatt pedig ott egy 100 km3-es gránittest, akkor simán beleegyeznék, hogy annak a kellõs közepébe tegyék a radioaktív hulladékot. A kertben persze nem engedném, de ez erõs csúsztatás volt, a világon senki nem akar ilyen anyagot felszínen elhelyezni....
Persze használjuk az engergiát, de lehetõleg ésszerûen.
Egyébként, a Paksi energiatermelés (közel 1500MegaWatt) kiváltható lenne, ha a háztartásokban megvalósulna az energiahatékonyság. Az MTA tanulmánya szerint a fennt írt értéknél több a potenciálsi energia csak a szelet tekintve a megújulók közül.
Kérlek a válaszaim kérdéseim, ne provokációnak vegyétek. Szeretnék csak arra rávilágítani, hogy nem szabad csak egy oldalúan nézni a dolgokat (ezért említettem a nukleáris energia termelésnél a teljes vertikumot a szállításon át a tárolásig). Továbbá, hogy ezek jóval bonyolultabbak, mintsem hogy iylen egyszerû válaszokkal megoldható lenne, hiszen ha úgy lenne, akkor már rég nem lenne vita róla talán.
Az elhelyezés problémáját nézzétek úgy inkább, hogy ha valaki megkérdezné tõletek, hgoy õ elhelyezheti-e a Ti kertetekben ezeket a hulladékokat, mit válaszolnátok?
A Nagy-Brittaniában épülõ szélfarmot azért hoztam példaként, hogy lehet jelentõs energiát fedezni egy ilyen szélfarmból. Mellesleg a Dunántúlon már üzemben van a MOL elsõ kb 2 megawattos kísérleti geotermális erõmûve.
Valóban növekedni fog globális szinten az energiafelhasználás, de ez nem azt jelenti, hgoy nem válik hatékonyabbá a felhasználás. Az angliai eset jó példa erre. Iszonyatos mértékben kezdik visszafogni az ÜHG kibocsátásukat. Erdõket kezdenek újra telepíteni, szélfarm....
Minden országnak meg kellene néznie mi az amibõl van neki rendesen, mármint megújulókból és kihasználni azt, fedezni vele az energia felhasználásnak azt a részét, amit csak lehetne. Attól mert azt tételezzük fel hogy nõni fog az energiaigény és csak a foszilis és atom elégítheti ki, addig tényleg nem fog változni semmi. Ebbõl látszik, hogy nem techniakai dolgokon múlik jócskán, hanem csak a szemléleten. Hát igen, mi emberek nem valami bölcsek vagyunk......
Egyébként, a Paksi energiatermelés (közel 1500MegaWatt) kiváltható lenne, ha a háztartásokban megvalósulna az energiahatékonyság. Az MTA tanulmánya szerint a fennt írt értéknél több a potenciálsi energia csak a szelet tekintve a megújulók közül.
Kérlek a válaszaim kérdéseim, ne provokációnak vegyétek. Szeretnék csak arra rávilágítani, hogy nem szabad csak egy oldalúan nézni a dolgokat (ezért említettem a nukleáris energia termelésnél a teljes vertikumot a szállításon át a tárolásig). Továbbá, hogy ezek jóval bonyolultabbak, mintsem hogy iylen egyszerû válaszokkal megoldható lenne, hiszen ha úgy lenne, akkor már rég nem lenne vita róla talán.
Az elhelyezés problémáját nézzétek úgy inkább, hogy ha valaki megkérdezné tõletek, hgoy õ elhelyezheti-e a Ti kertetekben ezeket a hulladékokat, mit válaszolnátok?
A Nagy-Brittaniában épülõ szélfarmot azért hoztam példaként, hogy lehet jelentõs energiát fedezni egy ilyen szélfarmból. Mellesleg a Dunántúlon már üzemben van a MOL elsõ kb 2 megawattos kísérleti geotermális erõmûve.
Valóban növekedni fog globális szinten az energiafelhasználás, de ez nem azt jelenti, hgoy nem válik hatékonyabbá a felhasználás. Az angliai eset jó példa erre. Iszonyatos mértékben kezdik visszafogni az ÜHG kibocsátásukat. Erdõket kezdenek újra telepíteni, szélfarm....
Minden országnak meg kellene néznie mi az amibõl van neki rendesen, mármint megújulókból és kihasználni azt, fedezni vele az energia felhasználásnak azt a részét, amit csak lehetne. Attól mert azt tételezzük fel hogy nõni fog az energiaigény és csak a foszilis és atom elégítheti ki, addig tényleg nem fog változni semmi. Ebbõl látszik, hogy nem techniakai dolgokon múlik jócskán, hanem csak a szemléleten. Hát igen, mi emberek nem valami bölcsek vagyunk......
Sajnos reálisan nézve tényleg tuti... pedig nem dõlne össze a világ, ha csökkenteni kezdenénk a felhasználást, bõven volna honnan lefaragni.
A skóciai és a hazai szélviszonyok közti különbség azért nem elhanyagolható. 
És még Nagy-Britanniában is csak az energiaellátás 20%-át akarják megújuló forrásokból fedezni, amiben a szél mellett már sok minden (pl. a sokat szidott vízenergia is) beletartozik... Egyébként teljesen egyetértek azzal, amit írtál, nem csak új energiaforrásokat kellene keresnünk, hanem az energiapazarlást is sürgõsen meg kellene szüntetni. Ezzel máris többet érnénk, mint megannyi szélfarmmal... (Meg merem kockáztatni, hogy ha Magyarországon az állam a fûtésszámlák helyett a házak hõszigetelését támogatta volna az elmúlt 10-15 évben, azzal anyagilag is mindenki jól jár, és még a globális környezetért is tettünk volna valamit...)
És még Nagy-Britanniában is csak az energiaellátás 20%-át akarják megújuló forrásokból fedezni, amiben a szél mellett már sok minden (pl. a sokat szidott vízenergia is) beletartozik... Egyébként teljesen egyetértek azzal, amit írtál, nem csak új energiaforrásokat kellene keresnünk, hanem az energiapazarlást is sürgõsen meg kellene szüntetni. Ezzel máris többet érnénk, mint megannyi szélfarmmal... (Meg merem kockáztatni, hogy ha Magyarországon az állam a fûtésszámlák helyett a házak hõszigetelését támogatta volna az elmúlt 10-15 évben, azzal anyagilag is mindenki jól jár, és még a globális környezetért is tettünk volna valamit...)
Bátaapátiban már építik a tárolót, amire gondolsz, de ez csak a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére fog szolgálni. A nagy aktivitású használt fûtõelemek ügye sajnos világszerte megoldatlan, bár a megoldásnak nem természeti akadálya van...
Usrin: itt Pécsett felmerült a bányába való visszaszállítás, illetve tároló kialakítása, de ha jól tudom ez nem valósult meg. Aztán másfelé kerestek neki helyet, de pontosan az általad leírtak miatt mindenhonnan kiebrudalták.
Nem emlékszem a település nevére, de mintha valahol nemrég jóváhagyták volna...
Nem emlékszem a település nevére, de mintha valahol nemrég jóváhagyták volna...
Link
Csak egy cikk arra, hogy a megújuló energia nem keveset jelent.
Továbbá, az tény, hogy egy fajta megújuló energiaforrásra alapozni nem feltétlen hatékony. Viszont ma Magyarországon mindenki több energiát fogyaszt, mint amennyire valóban szüksége lenne. Ugyanis jelenleg nagymértékben támogatja az állam (nem sokáig, egyre inkább megfog szûnni és végre annyit fizetünk, mint amennyiben valóban kerül)...... Bocánat most lépnem kell, de jövök vissza
Csak egy cikk arra, hogy a megújuló energia nem keveset jelent.
Továbbá, az tény, hogy egy fajta megújuló energiaforrásra alapozni nem feltétlen hatékony. Viszont ma Magyarországon mindenki több energiát fogyaszt, mint amennyire valóban szüksége lenne. Ugyanis jelenleg nagymértékben támogatja az állam (nem sokáig, egyre inkább megfog szûnni és végre annyit fizetünk, mint amennyiben valóban kerül)...... Bocánat most lépnem kell, de jövök vissza
hulladékot a bányákba "vissza"helyezni tényleg nem nyerõ ötlet: az urán jellemzõen üledékes kõzetekben dúsul, amik nem épp tömörségõkrõl és vízzáróságukról híresek... Emiatt a természetes urántelepek is többszörösére tudják emelni a háttérsugárzást a fölöttük lévõ területen - végig lehet gondolni, mi történne, ha a helyükre a sokkal erõsebben sugárzó hulladékot tennénk. Viszont tényleg bõven vannak a világon olyan geológiai szerkezetek, amik gyakorlatilg hermetikusan elzárják a hulladékot arra a pár ezer v. tízezer évre, ami alatt veszélytelenné válik. (Ill. valójában nagységrendekkel hosszabb idõre.) Ez a kérdés szerintem csak az emberek irreális félelmei miatt nincs megoldva - alkalmas hely bõven lenne, de amíg mindenütt fel lehet lármázni a lakosságot az "atom" veszélyeivel, addig sehol sem engednek lerakót építeni...
Egyébként nem hiszem, hogy egy ugyanannyi pénzbõl kijövõ szélfarm akár csak megközelítõleg annyi energiát tudna termelni, mint az atomreaktor... Másrészt: még ha olcsó is lenne, mekkora földterületet kellene felhasználni ahhoz, hogy pl. annyi energiát termeljen, mint Paks? Ezt a területet kitõl, mitõl vennéd el? Ill. ha az ország fogyasztásának jelentõs részét akarnánk széllel fedezni, akkor mivel pótolnánk szélcsendben a hiányt? A geotermikus energiának szintén megvannak a korlátai. Helyi energiaellátásra (fõleg fûtésre, melegvízre) kiváló, de hogy az áramtermelésbõl jelentõs részt kapjon, ahhoz iszonyatos méretû erõmûvek kellenének...
Egyébként nem hiszem, hogy egy ugyanannyi pénzbõl kijövõ szélfarm akár csak megközelítõleg annyi energiát tudna termelni, mint az atomreaktor... Másrészt: még ha olcsó is lenne, mekkora földterületet kellene felhasználni ahhoz, hogy pl. annyi energiát termeljen, mint Paks? Ezt a területet kitõl, mitõl vennéd el? Ill. ha az ország fogyasztásának jelentõs részét akarnánk széllel fedezni, akkor mivel pótolnánk szélcsendben a hiányt? A geotermikus energiának szintén megvannak a korlátai. Helyi energiaellátásra (fõleg fûtésre, melegvízre) kiváló, de hogy az áramtermelésbõl jelentõs részt kapjon, ahhoz iszonyatos méretû erõmûvek kellenének...
Idóközben felfigyeltem az elõrejelzések között az ún. "arktikus hurrikánra" : Link
A kanadaiak illetve sarkvidék iõjárásával és klímájával foglalkozók nevezik így a rövid idõ alatt kialakuló viharciklont
melynek tulajdonásgai sokban hasonlótanak a hurrikánékhoz. Természetesen nem az. A szelek viszont hasonló mértékûek. Kegyetlen dühöngõ viharok ezek.
Az is érdekes, hogy a legtöbb mostanság kifejlõdött ciklonban, cikklon családban mindig van egy két nagyon kis területû hirtelen kifejlõdõ ciklonmag, heves szélrohamokkal. Mintha rengeteg enregia lenne a légkörben és már nem csak nagy ciklonok felõdnek ki. Sõt az Ásziában már jó ideje jelen levõ hideg csepp is még sokáig lesz "életben".
A kanadaiak illetve sarkvidék iõjárásával és klímájával foglalkozók nevezik így a rövid idõ alatt kialakuló viharciklont
melynek tulajdonásgai sokban hasonlótanak a hurrikánékhoz. Természetesen nem az. A szelek viszont hasonló mértékûek. Kegyetlen dühöngõ viharok ezek.
Az is érdekes, hogy a legtöbb mostanság kifejlõdött ciklonban, cikklon családban mindig van egy két nagyon kis területû hirtelen kifejlõdõ ciklonmag, heves szélrohamokkal. Mintha rengeteg enregia lenne a légkörben és már nem csak nagy ciklonok felõdnek ki. Sõt az Ásziában már jó ideje jelen levõ hideg csepp is még sokáig lesz "életben".
Egyet értek veled Svadasz, azonban Cauchynak ott van igaza, hogy jelenleg a fosszilis korszak kiváltására csak az atomenergia képes ekkora volumenben.
A megújuló energia volumenjei szerényebbek, mert jelenleg atomenergiával lehet egy ország energiaszükségleteinek java részét fedezni, ám megújulóakkal nehéz lenne.
Pl.: Egy nagyobb szélfarm is maximum néhány tíz MW-ot produkálhat (hazánk legnagyobbbja Mosonmagyaróvár mellett 20MW), és bizony a nagyobb hagyományos (és atom)erõmûvek száz MW-okban utaznak.
Ám a jövõ mellettük van.
A megújuló energia volumenjei szerényebbek, mert jelenleg atomenergiával lehet egy ország energiaszükségleteinek java részét fedezni, ám megújulóakkal nehéz lenne.
Pl.: Egy nagyobb szélfarm is maximum néhány tíz MW-ot produkálhat (hazánk legnagyobbbja Mosonmagyaróvár mellett 20MW), és bizony a nagyobb hagyományos (és atom)erõmûvek száz MW-okban utaznak.
Ám a jövõ mellettük van.
Csak önmagam tudom idézni: "a többi energiaforrás energiasûrûsége és folytonossága elenyészõ."
valamint: "pénz"
Svadász: szerinted az kevésbé káros, amit a szén/kõolaj/gáz erõmûvek kibocsátanak?
Két fõ oka lehet, hogy eddig még nem fejleszették ki a tárolókat:
1: emberi sötétség és butaság
2: a fosszilisek hatalmas erõfölénye
A szélerõmûvek nagyon szépek meg biók, csak éppen teljességgel haszontalanok ipari méretekben, fõleg, hogy az energiaigény ennél csak jobban fog növekedni.
valamint: "pénz"
Svadász: szerinted az kevésbé káros, amit a szén/kõolaj/gáz erõmûvek kibocsátanak?
Két fõ oka lehet, hogy eddig még nem fejleszették ki a tárolókat:
1: emberi sötétség és butaság
2: a fosszilisek hatalmas erõfölénye
A szélerõmûvek nagyon szépek meg biók, csak éppen teljességgel haszontalanok ipari méretekben, fõleg, hogy az energiaigény ennél csak jobban fog növekedni.
Ha szerinted nem olyan nehéz elhelyezni, akkor miért van az, hogy évtizedek óta nincs ez megoldva?
Az meg hogy ugyanoda kerüljön ahonnan kibányászták nem reális, hiszen radioaktív hulladékról beszélünk, mely elhelyezése nem a legegyszerûbb. Raádasul, nem cask a robbanás lehet vészes egy esetleges reaktor baleset során. Inkább veszélyesebb az a radioaktív anyag mely a légkörbe kerül és hónapokig hat és messzi tájakra jut el. Csernobil után a radioktív mennyisége egész Skandináv-fsz-et ellepte és Kanadába is átjutott. Arról nem is beszéltem, hgoy a környezõ terület több kilométeres körzetben hosszú ideig radioaktív szennyezést kap. Persze ez egy nagyon rossz forgató könyv, de még a szerényebbõl sem kérek. A Paksi Atomerõmûben történt incidens sem éppen egy ejnye bejnye eset volt. Ami költséget belevernek egy atomerõmû beruházásába majd a fenntartásba (védelem is) majd a hulladékoknak megfelelõ tározók kialakításába (márha lehetséges) szállításába, nem hinném hogy annyiból ne lehetne egy szélfarmot összehozni, vagy éppen egy geotermikus erõmûvet létrehozni.
Az meg hogy ugyanoda kerüljön ahonnan kibányászták nem reális, hiszen radioaktív hulladékról beszélünk, mely elhelyezése nem a legegyszerûbb. Raádasul, nem cask a robbanás lehet vészes egy esetleges reaktor baleset során. Inkább veszélyesebb az a radioaktív anyag mely a légkörbe kerül és hónapokig hat és messzi tájakra jut el. Csernobil után a radioktív mennyisége egész Skandináv-fsz-et ellepte és Kanadába is átjutott. Arról nem is beszéltem, hgoy a környezõ terület több kilométeres körzetben hosszú ideig radioaktív szennyezést kap. Persze ez egy nagyon rossz forgató könyv, de még a szerényebbõl sem kérek. A Paksi Atomerõmûben történt incidens sem éppen egy ejnye bejnye eset volt. Ami költséget belevernek egy atomerõmû beruházásába majd a fenntartásba (védelem is) majd a hulladékoknak megfelelõ tározók kialakításába (márha lehetséges) szállításába, nem hinném hogy annyiból ne lehetne egy szélfarmot összehozni, vagy éppen egy geotermikus erõmûvet létrehozni.
Nem azt mondom, hogy nem kmoly, hanem azt, hogy nem megoldhatatlan. MIndez csak pénz kérdése.
A legfontosabb érv mellette, hogy nem szennyezi globálisan a légkört.
A legfontosabb érv mellette, hogy nem szennyezi globálisan a légkört.
Pedig bizony Cauchy komoly dolog az "eltüntetése" a fûtõelemeknek.
Ezzel együtt jómagam az atomenergia újgenerációs felhasználása (fúziós technolóiák) mellett vagyok.
Ezzel együtt jómagam az atomenergia újgenerációs felhasználása (fúziós technolóiák) mellett vagyok.
Mondom: gondoljátok végig: nincs más értelmes és versenyképes alternatíva, ha abba kaarjuk hagyni a fosszilis (és más éghetõ) tüzelõanyagok légkörbe juttatását: a többi energiaforrás energiasûrûsége és folytonossága elenyészõ.
Egyszerûen támogatni kéne az atomenergetikai kutatásokat. Nem hinném, hogy annyira lehetetlen lenne az atomhulladékot rendesen elrakni.
Ugye azt senki sem gondolja, hogy az energiafelhasználás csökkenni fog. Amíg a tömeg sötét marad, addig az csak egyre nõ. A kormányok pont ezért nem támogatják sok helyen az atomenergiát, hiszen a nép felvilágosítása több pénzbe kerülne, mint amennyi hasznuk lenne az atomerõmûvön. Ha meg nekiállnának atomerõmûvet építeni, akkor jönnének a zöldek és odaláncolnák magukat a sínekhez.
Szerintem igazából azzal sincs gond, megfelelõ tárolóhely neki az a bánya, amelyikbõl kibányászták. Csak az embereket kéne felvilágosítani, hogy ne az legyen, hogy ha meghallják az atom szót, akkor rögtön valami misztikus félelemmel vegyes utálat uralkodjon el rajtuk.
Leifurnak igazat kell adnom. Ugyanis elég nehézkes a rádioaktív hulladék tárolása. Itt gondolhattok a kis és közepes aktivitású hulladékra is. Persze régóta az a válasz hogy hamarosan megoldják. Hát ezt már jó néhány éve, sõt évtizede hallani. A kiégett fûtõelemek meg sokasodnak. Sok európai nukleáris erõmûbõl Oroszországba visszaszállítják a hulladékot ott valahol próbálják elhelyezni.
Még ha el is helyezik, akkor is azok még több évtizedig, évszázadik radioaktív sugárzása meg lesz.
Ha végig kíséred a fûtõ elemek elõllításának szállításának, üzembehelyezésének, majd eltávolításának és hulladéktároló helyekre való elhelyezésének teljes vertikumát, akkor nem hinném hogy kevésbé káros lenne, mint pl ha otthon kályhában fával tüzelünk telente.
Az emeriség mohó és nem ésszerû energiafogyasztása súlyos gondokat okozott és okoz mai nap is. Ésszerûbben kellene az energiát hasznosítani.
A vulkánkitöréssel kapcsiban annyi megjegyzésem lenne, hgoy valóban az emberiség történelmében számtalan olyan esemény van melyet valamely természeti katasztrófa közvetlenül, vagy közvetetten meghatározta.
Még ha el is helyezik, akkor is azok még több évtizedig, évszázadik radioaktív sugárzása meg lesz.
Ha végig kíséred a fûtõ elemek elõllításának szállításának, üzembehelyezésének, majd eltávolításának és hulladéktároló helyekre való elhelyezésének teljes vertikumát, akkor nem hinném hogy kevésbé káros lenne, mint pl ha otthon kályhában fával tüzelünk telente.
Az emeriség mohó és nem ésszerû energiafogyasztása súlyos gondokat okozott és okoz mai nap is. Ésszerûbben kellene az energiát hasznosítani.
A vulkánkitöréssel kapcsiban annyi megjegyzésem lenne, hgoy valóban az emberiség történelmében számtalan olyan esemény van melyet valamely természeti katasztrófa közvetlenül, vagy közvetetten meghatározta.
Van igazságod, de azért a nukleáris hulladék elhelyezését se felejtsük ki, az is elég komoly tétel a negatívumok terén.
Köszönöm Noli, hát nem volt választás sajnos, fel kellett szállni a repülõre hazafelé, de azért kihasználtunk minden pillanatot, beleértve az éjszakákat is, ha már egyszer világos volt.
Nagy kérdés, hogy mely téynezõ károsabb az éghajlatra: az álladó pöfékelés, folyamatos szennyezés, vagy a kis valószínûséggel bekövetkezõ nukleáris baleset.
Én úgy gondolom, hogy az elsõ sokkal veszélyesebb, mert a másodikat könnyebb lokalizálni, ha jól csináljuk nem lesz globális hatása.
Én úgy gondolom, hogy az elsõ sokkal veszélyesebb, mert a másodikat könnyebb lokalizálni, ha jól csináljuk nem lesz globális hatása.
Igen, az emberi tényezõ... Ha azt valahogy ki lehetne iktatni... :-(
Nem azzal van baj, hogy nem tudnánk biztonságos erõmûvet tervezni, hanem azzal, hogy szükség van emberekre az építéshez, üzemeltetéshez. Esetleg spórolunk bizonyos védõ technológiákon. Mármint nem mi, hanem a tulajdonosok...
Alapvetõen minden baleset magában hordozza az emberi tényezõt, legyen az egy anyagfáradásól adódó repülõgépkatasztrófa, mely a megfelelõ ellenõrzésekkel megelõzhetõ lett volna; vagy legyen az egy szimpla karambol valamelyik fõúton...
Nem azzal van baj, hogy nem tudnánk biztonságos erõmûvet tervezni, hanem azzal, hogy szükség van emberekre az építéshez, üzemeltetéshez. Esetleg spórolunk bizonyos védõ technológiákon. Mármint nem mi, hanem a tulajdonosok...
Alapvetõen minden baleset magában hordozza az emberi tényezõt, legyen az egy anyagfáradásól adódó repülõgépkatasztrófa, mely a megfelelõ ellenõrzésekkel megelõzhetõ lett volna; vagy legyen az egy szimpla karambol valamelyik fõúton...
Anyám, végigbõgtem a képeidet. Kimondhtatalanul gyönyörûek, pedig vagy millió izlandi fotót végignéztem már életemben.
Külön tetszik, hogy a helyneveket a mefelelõ írásmóddal rögzítetted! Hogy a frászban voltál képes onnan hazajönni? Én biztos nem fogok, ha egyszer eljutok oda. Szerencsére már az uramat is meg tudtam gyõzni (korábban nyár párti volt...).
Köszönöm, hogy megmutattad õket!
Külön tetszik, hogy a helyneveket a mefelelõ írásmóddal rögzítetted! Hogy a frászban voltál képes onnan hazajönni? Én biztos nem fogok, ha egyszer eljutok oda. Szerencsére már az uramat is meg tudtam gyõzni (korábban nyár párti volt...).
Köszönöm, hogy megmutattad õket!
A láncreakció szabályozott fenntartásához valóban lassú neutronokra van szükség, a fékezést a moderációs közeg végzi. Ha eltünik ez a moderációs közeg, akkor csak a láncreakció szakad meg - a hasadási hõ azonban "dolgozik" tovább. Ha a hütõrendszer kiesése egy maximumra járatott reaktornál következik be (ahol a szabályzórudak kinti helyzetben vannak), azaz már eleve magas hõterheléssel van dolgunk, akkor a maradék hasadási hõ is magas. Ha belegondolsz, túl egyszerü is lenne a dolog, hiszen akkor valóban biztonságos reaktorokat tudnánk építeni: elég lenni kihúzni a dugót a lefolyóból, és máris leállna az egész erõmü; egy kis vizet belelötybölve pedig elindulna (nagyon leegyszerüsítve a dolgot).
A "maradék víz" nem bomlik fel (ahhoz elektromos áramot kellene belevezetni), viszont nagyon gyorsan nagynyomású radioaktív gõzzé alakul.
Természetesen nem nukleáris robbanás következik be, Csernobilban sem az történt. Ott a hütés kiesése és a kikapcsolt szabályozás miatt igen gyorsan elpárolgó folyadék és fém okozta a robbanást.
A "maradék víz" nem bomlik fel (ahhoz elektromos áramot kellene belevezetni), viszont nagyon gyorsan nagynyomású radioaktív gõzzé alakul.
Természetesen nem nukleáris robbanás következik be, Csernobilban sem az történt. Ott a hütés kiesése és a kikapcsolt szabályozás miatt igen gyorsan elpárolgó folyadék és fém okozta a robbanást.
Ezt most nem értem, ezt hol írják? Én úgy tudtam, hogy a reaktorokban a reakcióhoz lassú neutronok szükségesek, így ha nezek nincsenek, akkor a reakció is leáll. Az igaz lehet, hogy a felhalmozódott hõ a hûtés hiányában reakciót okoz, de ez esetben nem nukleáris robbanás történik, hanem esetleg a maradék víz felbomlásakor keletkezõ durranógáz robban be.
Víz-moderációs atomreaktor esetén a láncreakció automatikus megszakítása (pl. a hütõközeg elpárolgása miatt) nem garancia arra, hogy nem következik be a mag megolvadása. Ennek oka az ú.n. utólagos hasadási hõ, mely az aktív hütõrendszerek meghibásodása esetén elegendõ az olvadási folyamatok beindítására. Ha ebben az esetben (mint az várható) a fütõelemek geometriai elrendezése megváltozik (mivel olvadék keletkezik), a reaktor újból kritikus állapotba kerül. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy aktív reaktor esetén bekövetkezõ áramkimaradáskor a szabályzórudak "kinti" helyzetben vannak (tehát a neutron-abszorbáló anyagok nem fékezik a láncreakciót), balátható, hogy miért is katasztrofális egy ilyen helyzet.
Persze mindenki az atomrobbanással riogat, de ez kb olyan, mint amikor a repülést hûdeveszélyesnek titulálják, amikor lezuhan egy-egy repülõgép és meghal 1-200 ember. Autóbalasetben nagyságrendekkel többen halnak meg. Ugyanígy elõfordul baleset és szennyezés ami egyedi nagyobb károsodást okoz, de az össze sem hasonlítható a fosszilis tüzelõanyagok okozta szennyezéssel.
Nem tudom, hogy mylen reaktor az, de hûtõközeg nélkül a reakció leállt volna, nem pedig megszalad. Csernobilban az volt a gond, hogy kikapcsolták az összes vészautomatikát és a neutronokat fékezõ - azaza a reakciót gyorsító elemek bennragadtak a amgban, így tudott megszaladni a reakció.
Amúgy a modern világ energiaszükségletét környezetkímélõ módon kizárólag a nukleáris energia tudja kiszolgálni. A többi "alternatív" energiaforrás világméretben telejesen versenyképtelen.
Amúgy a modern világ energiaszükségletét környezetkímélõ módon kizárólag a nukleáris energia tudja kiszolgálni. A többi "alternatív" energiaforrás világméretben telejesen versenyképtelen.
Németül én se tudok, ám látom István fordításából (köszi), nagyjából lefedtem a témát.
Imádom a veszélyes iparágakban (minálunk az olefinüzemben is) a vészleállásokat, pl. a teljes áramkimaradásokat ...
Imádom a veszélyes iparágakban (minálunk az olefinüzemben is) a vészleállásokat, pl. a teljes áramkimaradásokat ...
Ez így van Maci, a hûtés folyamatosan (igen, üzem közben is)szükséges, ám azért emeltem ki a vészleállást, mert annak a ténye már jelent valami gubancot, ld. mostanit is, aközben sok esteben vannak váratlan problémák (más területén dolgozom az iparnak, ám a petrolkémiai ipar némely szelete is több hirosimai töltet energiáját tarja kordában, saját példám itt van) és ha ezek érintik a védelmi rendszereket, akkor bizony ld. az idézetteket.
A következõ dolgok történtek volna:
- 18 perccel késõbb annyira lecsökkent volna a hütõközeg mennyisége (azaz elpárolgott volna a hütõvíz), hogy megkezdõdött volna a fütõelemekben az ellenõrizetlen, szabályozatlan láncreakció;
- 5 órával ezután a teljes hütõközeg elpárolgott volna, a fütõelemek megolvadtak volna (szabályozhatatlan és visszafordíthatatlan láncreakció) és hatalmas nyomású radioaktív gõz keletkezett volna.
Tények:
- a személyzet már megkapta az engedélyt az ú.n. Wallmann-szelepek megnyitására, ami a reaktortartályban kialkuló radioaktív gõz szabadba (!) vezetését teszi lehetõvé, azaz egy ideig el lehetett volna odázni a katasztrófát (?)
- az erõmü teljes villamosenergiaellátása megszünt, az erre az esetre telepített vész-gázgenerátor nem indult el (!) és a 4 redundáns dízel-generátorból is csak kettõ indult el, az esemény 15. percében (az ok: a hirtelen potenciálkülönbségtõl a generátorok egyszerüen tönkrementek...)
- a hütõvíz szintje már csak 1,9 m-rel volt a fütõelemek felett, amikor a két generátor elindult - ettõl számított 18. percben váltak volna szabaddá a fütõelemek.
A katasztrófa nagyságát (nagyobb, mint Csernobil) nem indokolta egy jelentés sem, talán a fütõelemek mennyiségérõl lehet szó.
- 18 perccel késõbb annyira lecsökkent volna a hütõközeg mennyisége (azaz elpárolgott volna a hütõvíz), hogy megkezdõdött volna a fütõelemekben az ellenõrizetlen, szabályozatlan láncreakció;
- 5 órával ezután a teljes hütõközeg elpárolgott volna, a fütõelemek megolvadtak volna (szabályozhatatlan és visszafordíthatatlan láncreakció) és hatalmas nyomású radioaktív gõz keletkezett volna.
Tények:
- a személyzet már megkapta az engedélyt az ú.n. Wallmann-szelepek megnyitására, ami a reaktortartályban kialkuló radioaktív gõz szabadba (!) vezetését teszi lehetõvé, azaz egy ideig el lehetett volna odázni a katasztrófát (?)
- az erõmü teljes villamosenergiaellátása megszünt, az erre az esetre telepített vész-gázgenerátor nem indult el (!) és a 4 redundáns dízel-generátorból is csak kettõ indult el, az esemény 15. percében (az ok: a hirtelen potenciálkülönbségtõl a generátorok egyszerüen tönkrementek...)
- a hütõvíz szintje már csak 1,9 m-rel volt a fütõelemek felett, amikor a két generátor elindult - ettõl számított 18. percben váltak volna szabaddá a fütõelemek.
A katasztrófa nagyságát (nagyobb, mint Csernobil) nem indokolta egy jelentés sem, talán a fütõelemek mennyiségérõl lehet szó.
Snowhunter: ha jól tudom az új fajta reaktoroknál a hûtöközeg szükséges a reakció fenntartásához. Ha ez eltûnik akkor leáll a reakció.
András: Az atomreaktorok fûtõelemeit folyamatos hûtés alatt kell tartani bármilyen vészleállás közben, ennek hiánya a láncreakció robbanásszerû és irreverzibilis megszaladását vonná maga után, erre vonatkozhat a 18 perc, hogy a védelmi rendszerek beavatkozásai nélkül ennyi idõ alatt bizony-bizony lehet nukleáris bombát csináni egy reaktorblokkból.
A csernobili katasztrófa ennyiben hasonló volt, csak ott szándékosan próbálkoztak a védelmi rendszer "takarékossági by-passolásával" leállás közben.
A csernobili katasztrófa ennyiben hasonló volt, csak ott szándékosan próbálkoztak a védelmi rendszer "takarékossági by-passolásával" leállás közben.
Sajnos németül nem igazán értek, leírná valaki, mit is takart ez a 18 perc? Ha 18 percig nem történik beavatkozás, akkor lett volna katasztrófa? (Ez azért elég képtelen eshetõség...) Ill. mibõl állt volna a csernobilinál nagyobb baleset? Ui. nehéz elképzelni annál durvább esetet, hogy beindul a láncreakció, ami az egész szerkezetet szétrepíti. Atombombaként mégsem tud felrobbanni egy erõmû...
Tizenéves korom óta életem egyik nagy célja eljutni Izlandra; azt hiszem, sehol másutt nincs olyan közel az ember a természet erõihez, mint ott.
Húha, döbbenetes hírek, nesze neked reklám "atom-lobbi" ...
Bizony svájci és izlandi nyugdíjas élet az álom netovábbja, igaz erre a csigák mondása: Oda születni kell ...
Bizony svájci és izlandi nyugdíjas élet az álom netovábbja, igaz erre a csigák mondása: Oda születni kell ...
Igen, igazad van, az egyik közvetett okként szerintem sem vitatja senki.
Hát ja, én is lennék majd izlandi nyugdíjas, de ez a kiváltság sajnos keveseknek adatik meg. Az izlandi nyugdíjasok viszont hihetetlenül sokáig élnek, ehhez viszont döntõen járul hozzá az, hogy a nyugdíj elõtti életüket is Izlandon élik le. Amúgy egyfolytában vágyakozunk vissza, egyszerûen fájt eljönni, komolyan, van néhány kép, de szkenneltek sajna [bocs ha már linkeltem korábban] Link
Hát ja, én is lennék majd izlandi nyugdíjas, de ez a kiváltság sajnos keveseknek adatik meg. Az izlandi nyugdíjasok viszont hihetetlenül sokáig élnek, ehhez viszont döntõen járul hozzá az, hogy a nyugdíj elõtti életüket is Izlandon élik le.
Amúgy egyfolytában vágyakozunk vissza, egyszerûen fájt eljönni, komolyan, van néhány kép, de szkenneltek sajna [bocs ha már linkeltem korábban] Link
Pl. itt, de még rengeteg errõl szóló (hasonló tartalmú) jelentés van (mind németül): Link
Jaj, te jártál Izlandon? Oda akarok költözni majd nyugdíjas éveimre. Ha megérem, persze. :-)
Egyébként az Általad idézett szöveg is írja, hogy termésevisszaesés volt tapasztalható, kb 3 éven át. Azt se feledjük, hogy mindeközben a francia udvar egy cseppet sem élt takaréklángon, így az alsóbb rétegek éhezése mellett ott volt ellenpéldának a fényûzés. Szóval nem egyedüli ok volt, de valószínûleg nem akkor és nem olyan sikeresen következett volna be a forradalom a Lakí nélkül.
És nem ez az egyetlen történelemformáló kitörés a világon.
Egyébként az Általad idézett szöveg is írja, hogy termésevisszaesés volt tapasztalható, kb 3 éven át. Azt se feledjük, hogy mindeközben a francia udvar egy cseppet sem élt takaréklángon, így az alsóbb rétegek éhezése mellett ott volt ellenpéldának a fényûzés. Szóval nem egyedüli ok volt, de valószínûleg nem akkor és nem olyan sikeresen következett volna be a forradalom a Lakí nélkül.
És nem ez az egyetlen történelemformáló kitörés a világon.
Az energiatémához egy kisabb, de annál komolyabban veendõ adalék: a pár héttel (hónappal?) korábban a svédországi Forsmark atomerõmüben bekövetkezett "eseményt" utólag vizsgálva az erre szakosodott német erõmübiztonságtechnikai szervezet arra a megállapításra jutott, hogy 18 perc választotta el Európát egy a csernobilinál is sokkalta nagyobb katasztrófától.
(Bocsánat, a hosszú "ü"-m valahol elveszett...)
(Bocsánat, a hosszú "ü"-m valahol elveszett...)
Az igazi baj, hogy az energialobbi a fosszilis hordozók felhasználásában érdekelt.
Csak nálunk, milliárdokat lehetne megspórolni, és közel 10 százalékos fosszilis energiafelhasználást lehetne megtakarítani csak a napenergiával. De ennek a fejlesztése esetén a csillagos ég a határ.
Már a jelenlegi technika mellett is folyamatos ellátást lehetne biztosítani a panelházak lépcsõházainak a világítására. Ám ezt nem támogatja az állam, csak a nyíllászárócserét, mert az energialobbinak garantált haszonnal privatizálták az Elektromos Mûveket.
Csak nálunk, milliárdokat lehetne megspórolni, és közel 10 százalékos fosszilis energiafelhasználást lehetne megtakarítani csak a napenergiával. De ennek a fejlesztése esetén a csillagos ég a határ.
Már a jelenlegi technika mellett is folyamatos ellátást lehetne biztosítani a panelházak lépcsõházainak a világítására. Ám ezt nem támogatja az állam, csak a nyíllászárócserét, mert az energialobbinak garantált haszonnal privatizálták az Elektromos Mûveket.
Valóban semmi új keletû nincs az egészben, esetleg új részletek lehetnek. A Laki közelében túrázva olvasgattunk errõl mi is, tényleg elég komolyan foglalkoztak már a témával. A francia forradalommal kapcsolatos közvetlen okozati összefüggést azért "kimondott igazságnak" nem merném nevezni, mondjuk azt, hogy vannak ilyen elméletek is.
Mindenesetre a közvetlen következmények leírását tömören összefoglalja ez az idézet is:
"The Effects of the Skaftáreldar Eruption on Other Countries
The sulphurous cloud from the eruption gradually spread across most of the northern hemisphere,
affecting the climate across a wide area.
Two days after the onset of the eruptions, the cloud of gases had become a mist that reached
the Faroe Islands, Norway and Scotland. By the middle of June, it spread across mainland Europe.
By June 24, a black mist hung over all of Europe, reaching as far as Finland and covering countries
as distant as the Balkans. The European press portrayed the sun as a blood-red disc at sunrise
and sunset. They wrote that the midday sun shone so dimly that people could look at it directly
with the naked eye.
By July the mist had reached Russia, Siberia and China. At its peak, it covered one quarter
of the earth’s surface – all of the land north of latitude 30°N.
After Iceland, the ecological effects of the mist were felt most in the other Nordic countries,
Western Europe and the British Isles, causing crop failures. The acid rain defoliated trees and
withered smaller plants. The overall temperature dropped by 1.3 °C (2 °F). The cold spell lasted
three years with harmful effects reaching around the world. The mist penetrated even the farthest
parts of the planet. As quickly as the very summer of 1783 there was a serious failure of Japan’s
rice crop caused by cold and wet weather, resulting in the worst period of famine in Japan’s
written history. Similar stories came out of Alaska, where entire townships died out.
The French Revolution marked a turning point in the evolution of republicanism and civil rights.
One theory suggests that the French Revolution had its roots in Laki, when, as previously mentioned,
the effects of the mists had altered weather patterns across Europe."
forrás: Link
Mindenesetre a közvetlen következmények leírását tömören összefoglalja ez az idézet is:
"The Effects of the Skaftáreldar Eruption on Other Countries
The sulphurous cloud from the eruption gradually spread across most of the northern hemisphere,
affecting the climate across a wide area.
Two days after the onset of the eruptions, the cloud of gases had become a mist that reached
the Faroe Islands, Norway and Scotland. By the middle of June, it spread across mainland Europe.
By June 24, a black mist hung over all of Europe, reaching as far as Finland and covering countries
as distant as the Balkans. The European press portrayed the sun as a blood-red disc at sunrise
and sunset. They wrote that the midday sun shone so dimly that people could look at it directly
with the naked eye.
By July the mist had reached Russia, Siberia and China. At its peak, it covered one quarter
of the earth’s surface – all of the land north of latitude 30°N.
After Iceland, the ecological effects of the mist were felt most in the other Nordic countries,
Western Europe and the British Isles, causing crop failures. The acid rain defoliated trees and
withered smaller plants. The overall temperature dropped by 1.3 °C (2 °F). The cold spell lasted
three years with harmful effects reaching around the world. The mist penetrated even the farthest
parts of the planet. As quickly as the very summer of 1783 there was a serious failure of Japan’s
rice crop caused by cold and wet weather, resulting in the worst period of famine in Japan’s
written history. Similar stories came out of Alaska, where entire townships died out.
The French Revolution marked a turning point in the evolution of republicanism and civil rights.
One theory suggests that the French Revolution had its roots in Laki, when, as previously mentioned,
the effects of the mists had altered weather patterns across Europe."
forrás: Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat