Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280048 - 2015-07-07 12:17:3
Mûködik köszi!
Mûködik köszi!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280047 - 2015-07-07 12:04:45)
Itt Link lépj be a régi jelszavaddal és látni fogod "Model data"-nál az ECM és a GFS térképeit.
Itt Link lépj be a régi jelszavaddal és látni fogod "Model data"-nál az ECM és a GFS térképeit.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280039 - 2015-07-07 11:05:2
Megtudja valaki mondani hogy lehet ide regisztrálni? Nem találom a regisztrációs fület. Már régebben regisztráltam de nem tudok belépni.. az ecm-et szeretném elérni de nem találok olyan oldalt ahol labilitást látok stb...
Link
Megtudja valaki mondani hogy lehet ide regisztrálni? Nem találom a regisztrációs fület. Már régebben regisztráltam de nem tudok belépni.. az ecm-et szeretném elérni de nem találok olyan oldalt ahol labilitást látok stb...
Link
A hullámzásnak van köze hozzá, de nem a mérési körülmények, hanem a szinoptikus helyzetbõl fakadó szél miatt. A kiterjedt, tartós anticiklon hatására a Földközi-tenger északi részén gyakorlatilag szélcsendes napok követik egymást jó ideje: Link Az anticiklon keleti peremén, részben a kis-ázsiai sekély ciklonnak is köszönhetõen viszont nagyobb a nyomási gradiens, így ott folyamatosan fúj a szél: Link
Így a szélcsendesebb helyeken szépen meg is ugrott a tenger hõmérséklete, már sokfelé 25-27 fokos, míg a tartósan szeles helyeken mindvégig 22-23 fok körüli a vízhõmérséklet.
Emellett egyébként biztosan vannak kisebb mérési pontatlanságok is, és nem biztos, hogy mindenhol ugyanolyan mélységben mérik (ha jól tudom, erre is csak egy intervallumos ajánlás van a WMO-tól, mint a "2 méteres" hõmérsékletre).
Így a szélcsendesebb helyeken szépen meg is ugrott a tenger hõmérséklete, már sokfelé 25-27 fokos, míg a tartósan szeles helyeken mindvégig 22-23 fok körüli a vízhõmérséklet.
Emellett egyébként biztosan vannak kisebb mérési pontatlanságok is, és nem biztos, hogy mindenhol ugyanolyan mélységben mérik (ha jól tudom, erre is csak egy intervallumos ajánlás van a WMO-tól, mint a "2 méteres" hõmérsékletre).
Nem kizárt, hogy ugyanazzal állunk szemben, mint a levegõ hõmérsékletének mérésekor.
Kitudja mindenhol ugyanolyan helyen mérik-e!?
Úgy értem van ahol nyugodt csendesebb öbölben ahol jobban felmelegszik, máshol meg erõsen hullámzó, átkeverésre hajlamosabb részen, vagy ahol pont olyan áramlás van helyileg, hogy a vizet alulról keveri fel, ami ugye hidegebb.
Kitudja mindenhol ugyanolyan helyen mérik-e!?
Úgy értem van ahol nyugodt csendesebb öbölben ahol jobban felmelegszik, máshol meg erõsen hullámzó, átkeverésre hajlamosabb részen, vagy ahol pont olyan áramlás van helyileg, hogy a vizet alulról keveri fel, ami ugye hidegebb.
Köszi a gyors választ. Szóval akkor egy pár km2-en hûvõsebbé váló területen kívül semmi sem történne.. Egy újabb megbukott gondolat 
Gyakorlatilag semennyiben. Az általános légkörzés okán éppen oda esik a passzát leszálló ága, vagyis az Egyenlítõ környékén feláramló levegõ ott süllyed le. Ennek köszönhetõ, hogy az Afrika és Kis-Ázsia közé beékelõdött szûk tengereknek sincs semmilyen hatásuk a klímára (azt kivéve, hogy a part közeli szûk sávban kissé hûvösebb van), azokat is sivatagos területek övezik.
Ha egy kicsit délebbre lenne, akkor lehetne esetleg némi hatása nyáron, amikor az ITCZ északabbra húzódik, mivel plusz látens hõt biztosítana a trópusi zivatarrendszereknek. Bár az is igaz, hogy a növényi párologtatás sokkal hatékonyabb felhõképzõdés szempontjából, mint a nyílt vízfelületrõl történõ párolgás. Ez még itthon is megfigyelhetõ néha, amikor a Balaton felõl fújó szél kinyírja a gomolyokat egy szûk sávban a tó (akár tágabb) környezetében.
Ha egy kicsit délebbre lenne, akkor lehetne esetleg némi hatása nyáron, amikor az ITCZ északabbra húzódik, mivel plusz látens hõt biztosítana a trópusi zivatarrendszereknek. Bár az is igaz, hogy a növényi párologtatás sokkal hatékonyabb felhõképzõdés szempontjából, mint a nyílt vízfelületrõl történõ párolgás. Ez még itthon is megfigyelhetõ néha, amikor a Balaton felõl fújó szél kinyírja a gomolyokat egy szûk sávban a tó (akár tágabb) környezetében.
Mostanában elgondolkodtam (nem tudom miért) ezen a teljesen abszurd dolgon. A képen látható tó, ha létezne, mennyiben változtatna Afrika klímáján?
Mi lehet az oka, a Földközi-tenger pöttyös hõmérsékleti térképének? Link Fõleg mondjuk az Adriai-tengert nézve érdekes, zárt rész relatív, szinte homogén T, víz mélységben sincs nagy különbség.
Felénk is éjjel hull nagyobb csapadék, lehet az a intenzív le áramrásnak, és a kevés szélnek.
Nekem még az tûnt fel hogy térségemben éjszaka nagyobb eséllyel kíséri kiadós csapadék a zivatarokat nagyobb területen, mint mondjuk napközben. 
Köszi mindenkinek, aki hozzászólt. Igazából ilyenkor jövök rá, hogy mennyire rohadtul nem értek én ehhez. De azért jó néha okoskodni így is. Nagyjából egyébként beigazolva érzem a primitív megfigyeléseim és elképzeléseim. A dörgéses témához... Én is megfigyeltem ezt. Majd amikor lesz egy jó kis MKR. És elvonul a mûsor, már csak csendes esõ van a visszamaradó, szétterülõ üllõbõl... Na akkor figyeljétek, hogy amikor 10-15percenként megszólal a cucc és jön egy hosszan elnyúló dörgés, utána általában jönnek a nagyobb cseppek és az intenzitás is nõ. Látom, alább már meg is lett ez a dolog cáfolva, de valamiért akkor nemcsak én vettem ezt észre.
De azért jó néha okoskodni így is. Nagyjából egyébként beigazolva érzem a primitív megfigyeléseim és elképzeléseim. A dörgéses témához... Én is megfigyeltem ezt. Majd amikor lesz egy jó kis MKR. És elvonul a mûsor, már csak csendes esõ van a visszamaradó, szétterülõ üllõbõl... Na akkor figyeljétek, hogy amikor 10-15percenként megszólal a cucc és jön egy hosszan elnyúló dörgés, utána általában jönnek a nagyobb cseppek és az intenzitás is nõ. Látom, alább már meg is lett ez a dolog cáfolva, de valamiért akkor nemcsak én vettem ezt észre. 
Nálunk a május 6.-i erdõt pusztító esti vihar (21-22 óra) szinte csak felhõvillámot produkált. A kisülések egymásba értek, folyamatos volt a morajlás a 6-7 oktás égbolton. A pusztító szél elõbb érkezett. Vége felé erõsödött a csapadék hullás,akkor volt 3-4 lecsapó is.( készítettem egy videót is, de megnézem nem-e töröltem )
Így van! Tipikus véletlen egybeesés. Mármint abból a szempontból, hogy nem a lecsapó okozza az intenzitásnövekedést. Ha ez így lenne, akkor azt a párezer métert a csapadékképzõdés helyétõl a cseppeknek ~10 mp alatt kellene leküzdeni, ami egyszerû számítással is jóval közelebb van a hangsebesség nagyságrendjéhez, mint a válós 4-10 m/s-hoz
Van intenzitásnövekedés villámok hatására, de az jóval késõbb jelentkezik, és nem feltétlen a lecsapó közelében.
Van intenzitásnövekedés villámok hatására, de az jóval késõbb jelentkezik, és nem feltétlen a lecsapó közelében.
Nos, eléggé belekevertem magam ebbe az ügybe 
Szóval kiderült, hogy rosszul emlékszem arra, hogy ennek a témának a nagy villám biblia ( Link ) szentel egy fejezetet. Hát nem. Így csak arra tudok támaszkodni, ami rám ragadt az elmúlt években a témában.
A megfigyelés az volt, hogy egyes zivatarokban néha szinte csak felhõvillámok (IC, CC, CA), míg másokban a felhõ-föld villámok (CG) dominálnak. Elsõ megközelítésben az elõbbi állítás kicsit "erõsebb", hiszen elõforduhat az is, hogy pl nappali zivatar esetében szinte nem is érzékeljük a felhõvillámokat. Fényét nem látjuk, hangját vagy a környezeti zajok, vagy a kisülés kis energiája, vagy a speciális rétegzõdés miatt nem halljuk. Persz ezek nem olyan gyakori esetek.
Mi kell ahhoz, hogy kisülés keletkezzen? Elsõsorban két töltésgóc. (most a speciális töbpólusú stb esetektõl eltekintve). Másodsorban, hogy ezek között szabad legyen az átjárás a töltések számára. Ez a töltésvándorlás lesz majd tulajdonképpen a villám. Ami biztos, hogy a töltések csak egy dologra összpontosítanak, hogy elérjék a célukat, a kiegyenlítõdést. Ennek megfelelõen a villám minden irányban "bepróbálkozik" Az, hogy végül beteljesül-e a szerelem, a két tartomány közötti légálapottól függ. Nyilván ott lesz nagyobb esély rá, ahol a térerõsség olyan szint felé nõ, hogy az út folyamán végig megfelelõen támogatja a töltésáramlást. A térerõsség pedig attól is, hogy mekkora a gócok közötti távolság. Eze egy nagyon-nagyon leegyszerüsített séma, de látszik, hogy így sem egyszerû.
Akkor most jöhet a kérdés, hogy mik azok a konvektív paraméterek, amik a fenti szereplõk közül bármelyiket is támogatja, avagy gátolja?! Felhõvillám (fõleg) akkor fog keletkezni, ha a fõ negatív töltöttségû régió pl aránylag közel van a fõ pozitívhoz és nincs nagyobb akadálya a töltéscserének annál, mintha a föld felé indulnának el a hordozók. Egy átlag esetben persze mindkettõ bekövetkezik egyszerre, hiszen egy zivatarban tapasztalunk felhõ és felhõ-föld villámot is. Egyik vagy másik akkor jut dominanciára, ha valami "zavar" esetében az egyikre lecsökken az lehetõség. Pl a pozitív töltések a jet nyírása miatt kifutnak messze az üllõbe (persze ez nem megy ilyen könnyen), vagy a magas felhõalap, a kedvezõtlen keveredési arányok és a 0 fok magas szintje miatt a talajtól messzebb tud felépülni a fõ negatív zóna. Ebbõl a két példából is látszik, hogy nem várhatunk nagy korrelációt a villámfajták aránya és bármelyik konvektív paraméter között. Pl CAPE=1000 J/Kg esetén sok olyan töltéselhelyzkedés elképzelhetõ amelyeket más paraméterek alakítanak ki.
Általában a CG-k arányát szokták vizsgálni egyéb mérhetõ paraméterekhez. Úgymint reflektivitás, csapadékintenzitás, LI, VT stb A reflektivitással van összefüggés, hiszen általában az erõsebb és kiterjedtebb reflektivitás esetén nagyobb eséllyel kerül a megfelelõ magasságba a töltésszétválasztás zónája (ezt egyébként általában a 35 dBZ térfogatával szokták prezentálni). A LI is nem annyira meglepõen jól korrelál a lecsapószámmal (nem a CG/IC aránnyal!!!) részben az elõzõ okok miatt. Néhány tanulmányban írják még a TTI-t, hogy aránylag jó közelíthetõ az értéke a CG-k abszolút számával.
Nem sok minden, de ez van...
De most ezen felb..ódtam, szóval addig megyek ameddig nem találok valami mérést, vagy bármit errõl
Szóval kiderült, hogy rosszul emlékszem arra, hogy ennek a témának a nagy villám biblia ( Link ) szentel egy fejezetet. Hát nem. Így csak arra tudok támaszkodni, ami rám ragadt az elmúlt években a témában.A megfigyelés az volt, hogy egyes zivatarokban néha szinte csak felhõvillámok (IC, CC, CA), míg másokban a felhõ-föld villámok (CG) dominálnak. Elsõ megközelítésben az elõbbi állítás kicsit "erõsebb", hiszen elõforduhat az is, hogy pl nappali zivatar esetében szinte nem is érzékeljük a felhõvillámokat. Fényét nem látjuk, hangját vagy a környezeti zajok, vagy a kisülés kis energiája, vagy a speciális rétegzõdés miatt nem halljuk. Persz ezek nem olyan gyakori esetek.
Mi kell ahhoz, hogy kisülés keletkezzen? Elsõsorban két töltésgóc. (most a speciális töbpólusú stb esetektõl eltekintve). Másodsorban, hogy ezek között szabad legyen az átjárás a töltések számára. Ez a töltésvándorlás lesz majd tulajdonképpen a villám. Ami biztos, hogy a töltések csak egy dologra összpontosítanak, hogy elérjék a célukat, a kiegyenlítõdést. Ennek megfelelõen a villám minden irányban "bepróbálkozik" Az, hogy végül beteljesül-e a szerelem, a két tartomány közötti légálapottól függ. Nyilván ott lesz nagyobb esély rá, ahol a térerõsség olyan szint felé nõ, hogy az út folyamán végig megfelelõen támogatja a töltésáramlást. A térerõsség pedig attól is, hogy mekkora a gócok közötti távolság. Eze egy nagyon-nagyon leegyszerüsített séma, de látszik, hogy így sem egyszerû.
Akkor most jöhet a kérdés, hogy mik azok a konvektív paraméterek, amik a fenti szereplõk közül bármelyiket is támogatja, avagy gátolja?! Felhõvillám (fõleg) akkor fog keletkezni, ha a fõ negatív töltöttségû régió pl aránylag közel van a fõ pozitívhoz és nincs nagyobb akadálya a töltéscserének annál, mintha a föld felé indulnának el a hordozók. Egy átlag esetben persze mindkettõ bekövetkezik egyszerre, hiszen egy zivatarban tapasztalunk felhõ és felhõ-föld villámot is. Egyik vagy másik akkor jut dominanciára, ha valami "zavar" esetében az egyikre lecsökken az lehetõség. Pl a pozitív töltések a jet nyírása miatt kifutnak messze az üllõbe (persze ez nem megy ilyen könnyen), vagy a magas felhõalap, a kedvezõtlen keveredési arányok és a 0 fok magas szintje miatt a talajtól messzebb tud felépülni a fõ negatív zóna. Ebbõl a két példából is látszik, hogy nem várhatunk nagy korrelációt a villámfajták aránya és bármelyik konvektív paraméter között. Pl CAPE=1000 J/Kg esetén sok olyan töltéselhelyzkedés elképzelhetõ amelyeket más paraméterek alakítanak ki.
Általában a CG-k arányát szokták vizsgálni egyéb mérhetõ paraméterekhez. Úgymint reflektivitás, csapadékintenzitás, LI, VT stb A reflektivitással van összefüggés, hiszen általában az erõsebb és kiterjedtebb reflektivitás esetén nagyobb eséllyel kerül a megfelelõ magasságba a töltésszétválasztás zónája (ezt egyébként általában a 35 dBZ térfogatával szokták prezentálni). A LI is nem annyira meglepõen jól korrelál a lecsapószámmal (nem a CG/IC aránnyal!!!) részben az elõzõ okok miatt. Néhány tanulmányban írják még a TTI-t, hogy aránylag jó közelíthetõ az értéke a CG-k abszolút számával.
Nem sok minden, de ez van...
De most ezen felb..ódtam, szóval addig megyek ameddig nem találok valami mérést, vagy bármit errõl
Szerintem nem pont erre értette, hanem késöbb, a csapadékhullás folyamán, tehát amikor már böven átment a peremfelhö. En is emlékszem ilyenekre, de semmi összefüggést nem látok a teljesen lokális, azaz csak az adott észlelöpontra jellemzö pillanatnyi csapadékintenzitás és a korántsem ilyen lokális "nagy lecsapó" villám között, amit elég nagy területen észlelhetnek közeli lecsapóként, mondjuk legalább 1-1,5 km-es sugarú körben a villám körül.
Mivel a csapadékintenzitás zivatarban ált. igen gyorsan változik, másodpercröl-másodpercre is, így egy villamnak nem nagy kunszt pontosan két intenziv szakasz között "lecsapnia", föleg, ha a kevésbé intenziv szakaszok hosszabbak vagy gyakoriabbak. Ezeket aztán villam ide vagy oda, intenzivebb csapadékú szakasz követheti, így villámlást követöen úgy tünhet, mintha "amiatt" nött volna meg az intenzitás.
De ha valaki tudd jobbat, leirhatja
Mivel a csapadékintenzitás zivatarban ált. igen gyorsan változik, másodpercröl-másodpercre is, így egy villamnak nem nagy kunszt pontosan két intenziv szakasz között "lecsapnia", föleg, ha a kevésbé intenziv szakaszok hosszabbak vagy gyakoriabbak. Ezeket aztán villam ide vagy oda
, intenzivebb csapadékú szakasz követheti, így villámlást követöen úgy tünhet, mintha "amiatt" nött volna meg az intenzitás.De ha valaki tudd jobbat, leirhatja
" nagyobb lecsapok után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása."
Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod a hirtelen közelben bevágó lecsapot akkor pillanatok kérdése hogy a markáns csapadéksav rádhuzodjon.
De elõfordul az is hogy pont a határán maradasz és megúszod a kiadós erõs csapadékot, ellenben sokáig élvezheted a dübörgõ lecsapokat a közelben.
Na ezt imádom.
Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod a hirtelen közelben bevágó lecsapot akkor pillanatok kérdése hogy a markáns csapadéksav rádhuzodjon.
De elõfordul az is hogy pont a határán maradasz és megúszod a kiadós erõs csapadékot, ellenben sokáig élvezheted a dübörgõ lecsapokat a közelben.
Na ezt imádom.
Izgató kérdések ezek, valóban. Egyébként megfigyeléseidet nagyjából meg tudom erõsíteni én is.
Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene kapirgálni (bár az okosok nyilván már teljesen kivesézték a témát)
Az is nagyon érdekes (magam is többször megfigyeltem), hogy nagyobb lecsapók után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása. Erre a jelenségre többféle magyarázat van, jó lenne, ha valaki errõl is írna valamit.
Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene kapirgálni (bár az okosok nyilván már teljesen kivesézték a témát)
Az is nagyon érdekes (magam is többször megfigyeltem), hogy nagyobb lecsapók után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása. Erre a jelenségre többféle magyarázat van, jó lenne, ha valaki errõl is írna valamit.
Azt én írtam De igen, este abban is megnézem, hogy mire emlékszek jól/rosszul.
De igen, este abban is megnézem, hogy mire emlékszek jól/rosszul.
Kíváncsi vagyok. Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz.
Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz.
Ó, ez nagyon összetett és egyáltalán nem lényegtelen Van (gyenge) korreláció a CAPE-pel, az átlagos légnedvességgel, a töltésgócok elhelyezkedésével stb stb. Remélem este lesz egy szabad órám és leírom dióhéjban.
Van (gyenge) korreláció a CAPE-pel, az átlagos légnedvességgel, a töltésgócok elhelyezkedésével stb stb. Remélem este lesz egy szabad órám és leírom dióhéjban.
Sziasztok! Nagyon ritkán írok be ide, de az egyik nap morfondíroztam egy kicsit. Lehet nagyon amatõr és lényegtelen kérdést teszek fel, de érdekelne valami.
Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a másikban meg csak Cc villámok vannak? Mitõl függ, hogy a lecsapók, vagy a felhõvillámok vannak túlsúlyban?
Én azt figyeltem meg, hogy talán emelt konvekciós helyzeteknél inkább a Cg-k dominálnak, talaj alapúnál pedig inkább Cc-k. Valamint minél melegebb van, annál több a lecsapó, az igazi hõzivatarok gyakran csak recsegõs nyilakat eregetnek. 
Na mindegy, ezeket csak megjegyeztem. A kérdést az elején megfogalmaztam.
Nagyon ritkán írok be ide, de az egyik nap morfondíroztam egy kicsit. Lehet nagyon amatõr és lényegtelen kérdést teszek fel, de érdekelne valami.Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a másikban meg csak Cc villámok vannak? Mitõl függ, hogy a lecsapók, vagy a felhõvillámok vannak túlsúlyban?
Én azt figyeltem meg, hogy talán emelt konvekciós helyzeteknél inkább a Cg-k dominálnak, talaj alapúnál pedig inkább Cc-k. Valamint minél melegebb van, annál több a lecsapó, az igazi hõzivatarok gyakran csak recsegõs nyilakat eregetnek.
Na mindegy, ezeket csak megjegyeztem. A kérdést az elején megfogalmaztam. 
Nagyon szépen köszönöm!
Hamarosan megosztom a galyatetõi adatokat, melyeket 2014 júliusa óta jegyzem a naplómba (egyszerûen imádom a különféle meteorológiai adatok lejegyzését, hátha késõbb még hasznomra válnak az adatok )
Az adatokat kb. 930 méteren mértem, a hegy délebbre fekvõ oldalán, a Vasas utcában.
További szép napot!
Hamarosan megosztom a galyatetõi adatokat, melyeket 2014 júliusa óta jegyzem a naplómba (egyszerûen imádom a különféle meteorológiai adatok lejegyzését, hátha késõbb még hasznomra válnak az adatok
) Az adatokat kb. 930 méteren mértem, a hegy délebbre fekvõ oldalán, a Vasas utcában.
További szép napot!
Szia!
Az éghajlati napló vezetéséhez adatfeltöltési jog szükséges, amit ebben a pillanatban ki is osztottam neked.
A jobb felsõ menüben az Adatfeltöltésre kattintva rögzítheted a méréseket.
Várjuk szeretettel az adatokat! :-)
Az éghajlati napló vezetéséhez adatfeltöltési jog szükséges, amit ebben a pillanatban ki is osztottam neked.
A jobb felsõ menüben az Adatfeltöltésre kattintva rögzítheted a méréseket.
Várjuk szeretettel az adatokat! :-)
Sziasztok!
Tudnátok segíteni, hogy hogyan lehet egy nap adatait felvenni az 'elmúlt idõ'---> 'napi körkép'-hez?
Az a helyzet, hogy próbálkozok kattintani, de mindig egy üres oldalt tölt be.
Köszi szépen!
Tudnátok segíteni, hogy hogyan lehet egy nap adatait felvenni az 'elmúlt idõ'---> 'napi körkép'-hez?
Az a helyzet, hogy próbálkozok kattintani, de mindig egy üres oldalt tölt be.
Köszi szépen!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#33649)
Vagy ez is csak a szokásos, vagyis hogy a nagy esõ mindig 5 napon túl érkezik.
Mindenesetre tényleg biztató csak maradjon is így.
Mindenesetre tényleg biztató csak maradjon is így.
Kb. mennyi idõ múlva mutatkozhat szerintetek reális esély arra, hogy ismét országszerte kiadós esõ hulljon? [esõ]
De, ezt akartam, de mikor az elsõ három napot beadta rákattintottam a "Langtidsvarsel-re" és akkor is hibaüzit írt ki, de már oké.
Nem ezt akarod megnézni? Link Mert itt nálam bejön az összes nap. Amit te linkeltél, ott alapból is csak az elsõ három napot adja ki mindig.
Sziasztok!
Nektek is hibakódot ír ki a böngészõtök ha be akarjátok tölteni az alábbi oldalt? Link
Reggel óta próbálkozom az yr.no-t betölteni, de nem sikerül.
Nektek is hibakódot ír ki a böngészõtök ha be akarjátok tölteni az alábbi oldalt? Link
Reggel óta próbálkozom az yr.no-t betölteni, de nem sikerül.
Sziasztok! Szerintetek Sopronban a holnapi nap folyamán jelentõs összegû csapadék is lehullhat akár felhõszakadás szerû intenzitással?
Szívesen
Ma azért javultak a kilátások, de kiterjedt területen 20 mm-t nem tartok valószínûnek, inkább 5-10 mm között.
Ma azért javultak a kilátások, de kiterjedt területen 20 mm-t nem tartok valószínûnek, inkább 5-10 mm között.
Kár, mert lenne helye bõven...
Azért köszi a gyors választ!
Azért köszi a gyors választ!
Szerintetek a keddi napon (ápr. 28.) összejöhet a fõváros környékén 20 mm körüli csapi? [esõ]
(A modellek eléggé csapongóak e téren, ahogy az lenni szokott...)
(A modellek eléggé csapongóak e téren, ahogy az lenni szokott...)
Szia! Azt hiszem meg kell lenni a 100 db észlelésnek a professzionális felülethez. A képfeltöltést pedig itt kell kérni: Link
[így van, a linkelt totyikban ment is már válasz mindkét kérdésre. 21es]
[így van, a linkelt totyikban ment is már válasz mindkét kérdésre. 21es]
Sziasztok! Professzionális észlelõfelülethez mi szükséges? Továbbá avatar feltöltéshez engedély kell?
Füstkarika. Vulkánkitörésekkor többször elõ szökött fordulni, itt van egy jó videó, ezen a környezõ füst által szépen látszanak a gyûrû körüli áramlási viszonyok is: Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat