2024. november 25., hétfő

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#4189
Nem, ok elveszik mastol.
#4188
A bankárok is fotoszintetizálnak talán?
#4187
Apropo, nem tudom ismeritek-e ezt az oldalt?
Link
#4186
"Azért nem fenntartható, mert a pénz mint eszköz pusztán a javak birtoklásának szimbóluma, s mint ilyen, véges mennyiségben áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy A-nak növekedjen a vagyona, B-nél csökkennie kell, s ha B pénze elfogy, A már nem tud többre szert tenni."

Ez nem igaz. A gazdasag folyamatosan novekedik, meghozza a folyamatos termeles miatt. A penzaram folyamatosan novekszik, egyaltalan nem veges a mennyisege. Ezert van annyi szo a gazdasagi novekedesrol, hiszen ez eppen azt jelenti, hogy a forgasban levo ertek no. Termeszetesen emiatt van inflacio is, es a penz mindig leertekelodik. Ha tenyleg ugy lenne ahogy allitod, akkor nem lenne gazdasag.

Egy jo analogia, ha belegondolsz, hogy az elolenyek sem egymastol nyerik teljesen az energiat, hiszen a novenyek eppen azok, akik a nap reven allitanak elo tapanyagokat. Ha ez egy nulla osszegu jatek lenne, nem lenne elovilag.

Ettol fuggetlenul a legegyszerubb modja a vagyonosodasra, ha elveszed mastol. Erteket teremteni sokkal nehezebb.
#4185
Sopron,Szombathely,Pápa,Sárvár és környéke, magyarul az ország nyugati-északnyugati része szenved ettõl az általatok, általunk írt béna idõjárástól.A mai hidegfront ezt nagyon jól példázza!
Sajna nem tudom, mikor szakad meg és tér vissza a normál kerékvágásba, de ez már NAGYON UNALMAS, az biztos!
EGYSZER VISSZA KELL TÉRNIE A JÓ ZIVIS IDÕNEK ÉS A HAVAZÁSOKNAK IDE NYUGATRA(is) ! Ebbõl ne mengedek, csak nehogy már hajlott korúak legyünk addigraszomoru
#4184
#4161. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: bali (#4148.)

Én itt leirtam hogy mi lehet az oka....
#4183
Így igaz, a tapasztalataid (meg Balié is) ide hozzám is érvényesek. A "száraz hidegfrontok" száma jelentõsen megnõtt, és érdekes, hogy nagyon jelentõsen csökkent a szeles napok száma.
#4182
Azt nem értem,hogy jelenleg is Burgenlandban és a Keleti-Alpokban megannyiszor brutális zivifelhõket mutatnak a radarok,és a pár km-re levõ Sopront évek óta nem érintik úgy becsületesen ?Pápán sincsenek 30 mm feletti zivatarok évek óta,de a környéken nemegyszer voltak.Egyes helyek antizivatargenerátorokként mûködnek ?
#4181
Ez az! Még ideírhattam volna a havakat is, de akkor már egy regény kerekedett volna ki az egészbõl!
Akit érdekelnek az adataim, írjon mailt, szívesen írok a közelmúlt szép esemémyeirõl!
#4180
Robi!
ehhez nincs mit hozzátenni, maximálisan így van. Annyit esetleg, hogy mivel én a város teljesen ény-i részérõl észleltem, egy-két zivatart amit betettél nálam több csapadékot okozott, de ez normális is azt hiszem!
egy biztos, 3 éve semmi, és ez nem normális.
de a helyzet az, hogy nem akarok párhuzamot keresni, de 3 éve normális hó sem esik Sopronban, az is kikerül minket. Utolsó emlékezetes hóesés itt október 23-a, amikor 30cm hó robbant le egy éjjel alatt.
Sopron kezd rettenetesen csapadékszegény lenni, sõt már MOST IS AZ, ÉS ENNEK OKAI VANNAK!
#4179
Bali hozzászólásához:
Teljesen egyetértek! Jómagam 1988 05.16. óta jegyzem az idõjárást és bizony a változás kézzelfogható! Az okokat keresem, de egyértelmû a Nyugat-Mo. ezen térségének kiszáradásos jellege. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy példátlan, mert aki a Réthly könyvek bármelyikét olvasta, vannak ott durvább dolgok is (pl. a Fertõ kiszáradása)!
Ez ugye minket a jelen idõben nem nyugtat meg. A zivis napok száma 24-35 között változott és sok olyan volt, ami komoly csapit okozott, itt a 30 mm felettieket sorolom:
Sajna mérni csak 1991.-tõl tudtam,így ebbõl merítek:
1992.06.06. : heves zivatar, jégesõ, felhõszakadás! Az összeg 43,9 mm. Az egyébként aszályos "92 nyarán júniusban két hét alatt 150
mmj csapi esett.
1992.10.05. Erõs esti zivatar, a csapi 31,7 mm
1995.06.06.: Napi két zivi, 33,2 mm!
1993.09.14.: Késõ esti zivibõl 31,6 mm.
1996.06.20.: Napi két zivatar, az elsõ példátlan jégveréssel, a jég 11 percig esett, ebbõl 8 percig szárazon! Este újabb, igen heves kisülésekkel és felhõszakival járó zivatar,a csapi 38,8 mm.
1996.06.29. Hidegfront elõtt Délután és késõ este heves zivik jéggel,felhõszakival, 46,2 mm!
1996.07.06.HIDEGFRONT elõtti zivatar, 32,8 mm.
1996. 08.12. Heves zivatarok, 47,1 mm
1996.08.28. Ua. 33,7 mm
1997.05.21: Aluljárót elárasztó, heves zivi: 40,0 mm!
1998.05.17. Délután erõs zivi,jéggel: 34,3 mm
1998.07.27. Széviharral kísért heves zivi: 45,4 mm
1999.07.09. Erõs zivatarok: 42,8 mm
1997.07.10.: Ua: 32,3 mm
1999.08.16. Heves zivi, felhõszaki: 43,4 mm
2001.07.20. Napi két erõs zivi, az utóbbi szélviharral: 39,0 mm
2002.08.06 ÉS 11. A két napon 40.6, illetve 48,9 mm esett.
2003.05.12. Délután erõs jégesõ,amely a város NW részén tetemes károkat okozott, az egyes jégszemek átmérõje elérte a 4 cm-t!
2003.06.13-14. A két napon 56.0 mm esett zivikbõl.
Aztán, mintha elvágták volna!
Ezzel semmit nem akarok bizonyítani, csak a tényeket írtam le!
#4178
Nagyon is lehetséges....szomoru
#4177
Ha így megy tovább, ez meg is fog történni...
A Föld nem tud ennyi embert olyan színvonalon eltartani, amilyet ma mi is élünk. Egy darabig még menni fog a szakadék mélyülése, aztán a leszakadtak "kipusztulnak" (éhínség, járványok, természeti katasztrófák, háborúk, stb.), s az "elit" réteg alatt élõk szépen visszaállnak egy nagyon csekély számú, sérülékeny kis közösséggé. Ez persze jelenleg sci-fi kategória, de egy lehetséges jövõ, amelynek van is esélye...
#4176
Szomorú, de sokan így gondolják, sõt ki is mondják.... szomoru
#4175
Ne extrém esetekbõl induljunk ki!
Ilyen alapon minden ember bocsájt ki CO2-t, akkor írtsuk ki az emberiség egy részét, a maradék kevesebb energiát igényel, és kevesebb CO2-t bocsát ki.
#4174
Azért nem fenntartható, mert a pénz mint eszköz pusztán a javak birtoklásának szimbóluma, s mint ilyen, véges mennyiségben áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy A-nak növekedjen a vagyona, B-nél csökkennie kell, s ha B pénze elfogy, A már nem tud többre szert tenni. Ez eléggé zárt rendszer a mai formában. Vagy úgy növeli tovább A a vagyonát, hogy kiiktatja a hozzá hasonlókat (lásd: háborúk) s ezzel az övé lesz azok vagyona is, vagy sehogy (illetve de, ám akkor el kell hagyniuk a bolygót s máshol folytatni a vagyonosodást...). Ha a rendszer növekedése az Általad képzelt módon fenntartható volna, nem lettek volna soha háborúk...
Tehát valóban efelé halad a világ, de ez nem egy végtelenbe veszõ lehetõség.
#4173
Nem értem, miért ne lenne fenntartható a pénz koncentrálódása: a világ pontosan efelé halad.
Az már egészen más kérdés, hogy mi felé KÉNE haladnia. De sajnos nem afelé halad...
Elég csak itt az országban szétnézni..
#4172
Természetesen az exponenciális görbét egy véges értelmezési tartományon kell érteni, sõt, inkább úgy, mint növekvõ ütemû növekedést
#4171
Cauchy: Van egy nagy tévedésed. Azt írod 100%, hogy exponenciálisan tovább nõ az energiafogyasztása. Sajnos ez 100%, hogy nem tud nõni, hiszen mint matekos jól tudod, hogy az exponenciális görbe a végtelenbe igyekszik.

A koncentrált energiatermelés magában hordozza a pénz koncentrálódását is, ami szintén nem fenntartható. Az egyetlen jövõ szerintem a decentralizált rendszereké, a minigrideké, többek között ilyen tanulmányokban segédkeztem legutóbb, és nagyon ígéretesek.

A hülyeséget szerintem is írtani kell, de itt a Metnet-en nagyon sok értékes összefoglaló gyûlt össze, csak általában még rövidek a tendenciózus dolgok kiszûréséhez. De az idõ - mindkét értelemben - nekünk dolgozik.
#4170
Jójó persze ez a 45 fok ez túl van lihegve, sõt én azt mondom, ami õsszel-tavasszal-télen volt idõjárás, sokkal közelebb van a normálishoz (tudom-tudom mi a normális??), mert ott voltak fellelhetõ jegyek a régiesebb klimából....az hogy extrém lett abból is ami amúgy közelebb áll a régihez hát ez is jelez valamit....
Volt dinamikája az idõjárásnak, jöttek mentek a frontok, mégha néha gyengébben is de volt dinamika, nem ez a bedöglött kotyvasz volt ami elõtte 2 éven át, meg most is...
Szerintem ebben van elásva a kutya, hogy sokkal több a blocking, hajlamosabb az idõjárás a bedöglésre, mint volt anno....
#4169
Nem gondolom magam tévedhetetlennek. :-)
A gond, csak az, ha a napkollektorra ráesik 40cm hó, vagy egy hónapig -30Cfok-ban nem süt a nap, akkor is kell melegvíz, tehát kell mellé hagyományos gázkazán is. De lehet, hogy kevesebb így a káros hatása, mintha csak a kazán lenne.(A napkolektor elõállítása is CO2 kibocsájtással jár :-) ) A szélerõmûverõl amit beírtam Dán és Német tapasztalatok...
#4168
Vannak azért tévedéseid.
A legújabb napkollektorok a fátyolfelhõ mellett is képesek az energiatermelésre, egyre nagyobb házak fútésrendszere tér át, és csupán kiegészítõ marad a gáz. Nemrég adtak át egy ilyent Lõrincen, ahol egy 32 lakásos társasházat fûtenek, és óvatos számítások szerint a melegvíznél, fûtésnél 60-70 százalékos megtakarítással számoltak.
Szélerõmûvet nyílván oda kell építeni, ahol van, miként a geotermikus energiát is ott kell hasznosítani. De ezeken kívül azért millió lehetõség van. Majd néhány évtizeden belül ezt be fogják bizonyítani, mert rákényszerülünk.
#4167
Ha nem haragszol, én Nolival értek egyet.
Amire igazán akarnak, találnak pénzt, csak az a kérdés, hogy a gazdasági közeg azt segíti elõ, vagy mást. Ez éppen az állam feladata. Például nagyobb adókkal sújtani az olajforgalmazókat, és adómentessé tenni az alternatív felhasználást. A napkollektorok áráról le lehet venni a forgalmi adót, stb...
Ha akkora üzlet lesz ez, mint a fosszilis energia, vagy csak fele akkora, akkor a technikai fejlesztésbe is belenyomják a pénzt.
#4166
Szóval:
az éghajlatváltozást, mint folyamatot én nem vitatom. Amit vitatok az az állandó bizonyítékéhség generálta fûben-fában katasztrófát látó és fõleg alattomosan, cinikusan és áltudományosan sugalmazó hozzászólások helyénvalósága, amik fõleg olyankor jelennek, meg amikor esetleg nem a szájízüknek megfelelõ véleménnyel találkoznak.
A tolerancia és véleményszabadság jegyében az õ álláspontjuktól ellenkezõ véleményeket egyszerûen átgondolni sem hajlandók.
Pl a GFS elõrejelez 46 fokot 2 hétre és ez rögtön beáll a sorba , mint az éghajlatváltozás fényes bizonyítéka, amikor még egyáltalán be sem következett, sõt nem is fog. Ugyanúgy, mint a téli -25 fokok sem.
A másik dolog, amivel nem értek egyet, az a teljesen egyoldalú véleményalkotás a témában, fõleg a teljesen hozzánemértõktõl, ilyenkor szoktam beírni néhány példát, kicsit ellentmondásként.
Ha valaki végignéz a tudományon, akkor azt látja: olyan még sose volt, hogy valaki zéró tudással megalkotta a nagy Igazságot, így ez itt ugyancsak nem fog bekövetkezni.

Azzal nem értek egyet, hogy a megváltás az energiatakarékosság lesz, hiszen én abban 100%ig biztos vagyok, hogy a világ lakosságának ergiafogyasztása tovább folytatja az exponenciális növekedését, így csak a rendkívül koncentrált és tiszta energiaforrásoknak van jövõje: most ilyenek: az radioaktivitásból és a fúzióból (egyre inkább ebbõl) származó energia. A megújuló és egyéb kissûrûségû energiaforrások fejlesztését is nagyon támogatni kell ellenben, fõleg a közlekedésben és a kisebb települések, magángazdaságok húzhatnak hasznot belõle.

Összegezve: Éghajlatváltozás van, de az itt (a Metneten) felsorolt bizonyítéknak nevezett idõjárási anomáliákat én nem tartom annak, ez a véleményem, ezzel tisztában kéne lennie már mindenkinek, annyira sokszor elmondtam, ellenben meggyõzhetõ és kíváncsi avgyok minden értelmes vitára és hozzászólásra a témában, de nem azoktól, akik csak összevissza hülyeségeket képesek beírni oda sem figyelve az esetleg õket cáfoló bizonyítékokra
#4165
Hidegvíz keringetése? Ahhoz speciális radiátor kell, különben kicsapódik rá a kondenzvíz! 30C-fokon 50% RH mellett a harmatpont 18C fok, azzal pegig hûteni nem lehet!
#4164
Húha jókora hozzászólásmennyiség!
#4163
Sziasztok!
Új vagyok itt, de már 3 éve olvasom a Metnetet és rengeteget tanultam tõletek. Nagyon örülök, hogy itt ilyen magas színvonalon folyik a társalgás. Ehhez azért lenne egy-két észrevételem:

Sajnos pillanatnyilag csak az atomerõmûvek jelentik az egyetlen tiszta és valós igényeket kielégítõ erõmû típust. Két gond van velük: a hulladék elhelyezés és az urán készletek végessége. Fõleg az elsõ de a második problmára is megoldást jelenthet a zárt üzemanyagciklus, azaz a reprocesszálás. Különbözõ elõre mutató és reménykeltõ fejlesztések folynak a hulladékrecirklulációs atomerõmûrendszerekkel. Ez utóbbihoz negyedik generációs erõmûvi blokkok(pl. gyorsreaktorok) kellenek. Itt a bökkenõ is, mert ezeknek a fejlesztése csak most indult el ismét, az idõ pedig fogy. A zöld szervezetek indokolatlanul sokat tiltakoznak az atomenergia ellen. Módszereik sem túl kifinomultak, például lásd Csernobillal kapcsolatos néphülyítést: Fekete-fehér képekkel keltik a félelmet az emberekben(a média is), pedig Aszódi professzor látott ott zöldet is:
Link

A zöld, megújuló energiák háza táján bizony nagyon sok a turpisság és kezd olyan érzésem lenni, hogy erõsen hasonlít az olaj lobbira :-( Miért is? A napenergiával kapcsolatos technológiák hatásfoka a 0 környékén mozog, és mint tudjuk elég egy vékony fátyolfelhõ, akkor már hasznavehetetlen. A vízenergiával sajnos egyre több a zöldek baja. A biomassza egyrészt néphülyítés, mert sose fogja tudni kiváltani a kõolaj-felhasználás negyedét se, egyszerûen nincs is annyi növény a földön! Másrészt ott az élelmezési probléma Afrikában, mi itt pedig elégetjük a gabonát?

Végére maradt napjaink sztárja a szélenergia. Például, építünk x Megawatt szélerõmûvet, csak ugye a szél nem mindig fúj. Ezért x Megawatt hagyományos, hamar a rendszerbe állítható erõmûvet(ez pedig sok CO2-õt bocsájt ki) is kell mellé építeni, hogy amikor nem fúj a szél akkor is legyen áram… A szélerõmûvekrõl gyakran elhallgatják azt is, hogy a névleges teljesítményük, jó 20-30%-át nyújtják, rendkívül nehéz szabályozni sok szélerõmû esetén az áram-ellátást. Óriási pénzek mennek el ezekre, a megbízhatatlan energiaforrásokra, miközben a hatásfokuk alacsony, a velük megtermelhetõ energia –a vizet kivéve- nagyon csekély.
#4162
Noli, példaként írtam. De írtam mellé tippet is hogy hol talál ilyenekbõl számtalant. Na de vissza az éghajlatváltozáshoznevet
#4161
Szerintem nagyon egyszerû az oka hogy hova és miért tüntek el a soproni zivik....
Én a zonalitás gyengülésében és a blocking (bedöglött) helyzetek számának nagy arányú növekedésében látom a fõ okot, mégpedig azért, mert ahogy Becsehely sem, Sopron sem ideális hely a helyi zivatarok kialakulása szempontjából...
Sopronban szerintem régen a NY-ÉNY felõl érkezõ markáns ciklonok frontzivatarjaiból voltak ilyen általad emlitett heves események....na ez a típusu front talán túlzás hogy kihalt, de lényegesen kevesebb a számuk....
Ha jött egy ilyen front, nem nézett se istent se máriát, se Alpokot, jött és söpört, tehát volt elég erõ benne hogy a hegyek közül kilépve Sopront is lerohanja...míg a mostani idõkben az látható hogy jön erölködik nyugat felõl Sopron felé és a hegyekbõl kilépve 2 mp alatt elhal szétesik....
Ez viszont arra enged következtetni hogy az a fronttípus ami régen oly" gyakori volt ezek szerint, mára szinte kihalt, eltûnt....viszont ebbõl megint következik valami............
#4160
Az ûrprogramot kár idekeverni, azt egyértelmûen a hidegháború miatt pénzelték a kormányok, s mivel okafogyottá vált mára, ezlrt vonják ki a lét is belõle. Elméleti szinten irdatlan találmányok vannak pl. pont egy holdbázis felépítését illetõen is, melyeket kísérletileg próbálgatnak itt a Földön. Science@NASA nagyon sok érdekes dologról írt az elmúlt 2-3 év során.

Azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy valami módon összefogjon a bolygó lakossága... Ahhoz, hogy átálljunk, olyan pénzeknek kell forogniuk, melyek azokba a bizonyos zsebekbe mennek, ahová eddig is ment a fosszilis haszna.

Én még mindig azt mondom, hogy életformaváltás, takarékosság is kellene...
#4159
Persze, én is ezt mondom! Ezzel csak Stelvio azon válaszára reagáltam hogy 50 év múlva teljesen áttérhetünk a foszilisrõl a zöldre.
Azt egyébként csak most látom hogy félreolvastam, mert õ 50 év alatt gondolta. Nem mindegynevet

Stelvio, a holdraszállás után azt mondották vala hogy 2000-re Hold-bázis meg marsutazás meg trillili-trallala... De egyébként csak nézz meg valami jövõkutató honlapot és ott vannak "verifikációk" isnevet
#4158
Mondjál konkrét példákat!
Már a klónozás is megvalósulóban, ha nem állítják le, szerintem már tömeggyártásban menne.
20 éve az energialobbi ebben nem volt érdekelt. De ha érdekeltté teszik, akkor beindul az üzlet, és vele a technikai forradalom ezen a területen.
#4157
Szerintem meg most muszáj. Most van "50 év múlva" és nem 50 év múlva lesz.
#4156
Ezzel hibás úton jársz. Azt is mondhatnám hogy közhelyeket puffogtatsz. Ha tudnád hogy mennyi dolog volt amit mára elképzelhetõnek tartottak 30-40 éve....aztán még most is azt mondjuk hogy minimum 100 év.
#4155
A 70-es években elképzelhetetlennek tûnt a mobiltelefon, még a tömeges számítógép-használat is, aztán a piaci érdek meghozta a tömeggyártást.
Hasonló érdekek technológiai robbanást hozhatnak az energia-felhasználásban.
#4154
Ó dehogy becsülöm én alá. Csak nem látom hogy miként lehetne belõle kihozni 30-40000 GWh-t. Én örülnék neki a legjobban.
A másik: 50 év mulva hár nem választás kérdése lesz, hanem a muszáj.
#4153
Igazad van, de szerintem vagy nem ismered, vagy alábecsülöd a zöldenergiában rejlõ lehetõségeket.
Már jelenleg is képesek lennénk 20 százalékkal csökkenteni az ország széndioxid kibocsájtását a zöldenergia-felhasználással, és ez a szám tíz év alatt megduplázódhat. Pontosan nem ismerjük a mértéket, mert még mindig kevés tõkét fordítanak ezek fejlesztésére.
De gondolj bele húsz éve hol tartott a számítógépes, a telefonos technológia, és hol tart most. Ahogy igazán üzletté válik a zöldenergia-felhasználás, úgy fognak rohamosan több tõkét fordítani ezen technológiák fejlesztésére. meggyõzõdésem, hogy kellõ akarat esetén 50 év alatt 100 százalékosan kiválthatóak lennének a fosszilis energiaforrások.
#4152
Hát épp ez az hogy nem áll készen a techonógia. A szélerõmûvek még talán, de napelemek még annak ellenére sem elég hatékonyak hogy az utóbbi években tagadhatatlanul sokat fejlõdött a hatásfokuk. Ahhoz hogy Magyarország villamosenergia-fogyasztását fedezni tudjuk, iszonyú beruházásokra lenne szükség. Az atomerõmûnél nem különben, de azért ott ez még mindig kissebb. Akkorhát megint visszakanyarodtunk a tõkéhez.
Attól hogy valaki bombát gyárt, nem kérdõjlezheti meg az erõmû létjogosultságát. Már csak azért sem mert ha annyira akar akkor egy, vagy kis számú kisérleti reaktorban is összekuporgat annyi anyagot ami ehhez kell (lásd Észak-Korea).
A lényeg (és ebben gondolom egyetértünk) hogy minél hamarabb csökkenteni kell a ÜHG emissziót. Az ezt, és az energiaigényt is kielégítõ azonnali cselekvéshez viszont csak az atomenergia áll jelenleg a rendelkezésünkre.
Egyébként legyen szó akár zöld, akár atomenergiáról, csak totyorog mindenki mint a szaró galamb. Ettõl nehezebb megszabadulni mint a megoldást megtalálni.
#4151
Most látom, hogy te is majdnem ugyanezt írtad. Az a különbség, hogy szerintem az atomenergiát már nem kellene erõltetni, hanem egybõl a takarékosság, és a zöld-energia felé kell nyitni. A technológia és a potenciál ugyanis már adott hozzá, ezért kár kiszórni a pénzt azokra a pénzzabáló és avult technológiákra.
#4150
Nanovich: Az elzárkózás oka nagyon egyszerû. Az atomenergia nem fenntartható, ezért teljes zsákutca. Persze csak akkor, hogy ha hosszú idõtávon gondolkozunk. 20 évre jó megoldásnak tûnhet - leszámítva néhány apróságot, mint pl a nukleáris fegyverek elõállítása, az emberi felelõtlenségbõl származó kockázat - de hosszú távon nyilvánvaló hogy nem lehet arra támaszkodni. Ha másért nem, pl elfogy az urán, hogy mást ne mondjak, de persze nem csak emiatt sérül a fenntarthatóság, hanem pl amiatt, hogy fél millió évre hagyunk nagy aktivitású hulladékot magunk után, amivel persze nem nekünk, hanem az unokáinknak kell bajlódni. Így persze könnyû. Ezért gondolom azt, hogy az éghajlatváltozás ellen nem megoldás, mert egy probléma kezelésével jó pár másikat gyártunk. Arról nem is beszélve, hogy az a hatalmas pénz, amit az atomenergetikába nyomnak, pl az energiatakarékosság, és a hatékonyságba fektetve 10-szeresen érvényesülne. Ezért ez még egy érv ellene, hogy túl nagy a tõkekoncentráció. Ráadásul csak állami támogatással életképes egy ilyen beruházás, na és ugye arról lehet tudni, hogy mennyit javít a költséghatékonyságon úgy általában. Ezt még megspékelve a magyar viszonyokkal, hát abba bele se merek gondolni...

Az éghajlatváltozás a hosszú távú gondolkodásra ösztönzi az embereket, hiszen arról szól az egész, hogy mi lesz majd az unokáinkkal. Ebben a fórumban már sokszor leírtam, hogy az a gond, hogy amit most "érzünk" az már a légkörben elmúlt 100-150 évben akkumulálódott ÜHG-nak köszönhetõ. Amit most küldünk a levegõbe, azt mi még nem érezzük igazán. Innen jön tehát az unokáink iráni felelõsség. Az csak az unokáink szerencséje, hogy már a saját bõrünkön is érzeni...
#4149
Kanadában viszonylag könnyû dolguk volt a légkondival. A Nagy-tavak partján fekvõ városok alkalmazzák ezt a módszert ha jól tudom. Toronto ebben a legnagyobb "felhasználó". Köszönhetõen az Ontario-tó geológiai adotságainak, már a parttól nem messze nagy mélységbõl tudnak kiemelni 2-3°C-os vizet a nyár közpén is, amelyet közvetett módon a légkondicionáló-rendszerbe juttatnak. Így valóban rengeteg energiát spórolnak meg. Azonban ehhez kell egy megfelelõen nagy tömegû vízforrás, és oda kell figyelni tisztaságának védelmére is. Ez nálunk, ahol bár sok a rétegvíz,ez minden bizonnyal nehezebben valósítható meg.
Gyuri (Verplét) alkalmazta is ezt a módszert azt hiszem, amikor a fúrott kút hideg vizét kötötte a fûtésrendszerre.
KP, továbbra sem értem teljesen hogy miért zárkóztok el annyira az atomerõmûvektõl. Jelenleg, és az elkövetkezõ évtizedben (de inkább 2-ben), ez kínálkozik az egyettlen olyan energiatermelési módszernek, mellyel kielégíthetõek a szükségletek. Nem rendelkezünk olyan zöldáram-technológiával ami ezt megoldaná (még akkor sem ha most hírtelen mindenki spórolna mint az állat) Vagy ha igen, akkor a befektetett energia/pénz nagyságrendileg annyi mint amennyit kitermelne. A legfontosabb most a CO2 emisszió drasztikus csökkentése lenne, ez pedig a nukleáris energia nagyobb mértékû bevonása nélkül lehetetlennek tûnik. Persze kimerül az is, de van 30-40 évünk mire át kell állni teljesen a zöldenergiára.
#4148
Floo barátomtól kaptam egy felkérést, hogy tegyem közzé, hogy Sopronban a zivataros napok számának drasztikus csökkenését miben látom, vagy, hogy egyáltalán erõsítsem ezt meg.
TÉNY:
Sopron a zivatarok városa volt 1990-1998 között /az én emélekeimet-adataimat mondom/. Elõfordult napi több zivatar ezen idõszakban, és kiugróan heves események is. Sok részletet is tudnék írni, de mivel helyismerettel csak soproniak rendelkeznek ezért nem mond senkinek semmit az, hogy az aluljáró méteres vizben állt, az érettségi bizi kiosztásakor akkora jégverés volt a Kuruc-domb környéki területen, hogy lapátolni lehetett a jeget, és a Jerevánon is hasonló események zajlottak. Rengeteg olyan zivatar tudnék felsorolni amiben hatalmas /nem túlzás ami mostanában szokás itt/ elektromos tevékenység volt. Szinte menetrendszerû volt ilyen nyarakon az esti zivatar, ami délután kettõtõl lassan felépülve nem gomolyos szerkezetben érkezve érkezett. Annyit lehetett látni, hogy sötétedik az ég alja Ausztria felõl, majd még sötétebb-még sötétebb és már ömlött a jég! Nem vicc!
98-2003 közötti idõszakot a zivatarok hanyatlásának idõszakának nevezem itt. Egyre kevesebb zivi vonult fel, látványosan DNY-ÉK pályára helyezõdtek az érkezései, ami Sopronnak csak nagy ritkán kedvez. Ezek általában a Fertõt és az ottani osztrák területeket áztatták. Ezen idõben azért még egy-két komolyabb zivi becsúszott, de össze sem lehet hasonlítani a régiekkel.
2003-tól Sopron megszûnt a zivatarok városa lenni. Szinte minden alkalommal csak a szélei érintették a várost, ami itt csak szelet produkált. Csodálhatta mindenki a tõlünk 5-8km-re elhúzó felhõket és a szél akkor is áldásos-hûtõ hatását, de esõ és elektromos tevékenység szinte semmi.
Ezen tendencia évrõl évre folytatódott, erõteljesen ritkult a zivatarok száma Sopronban, és ma már ott tartunk, hogy lessük, ahogy tõlünk nyugatra, ÉK-re, DK-re hatalmas zivatarok verik el a tájat-komoly károkat elõidézve, mindezt olyan területeken ahol csak elvétve láttak zivatart abban az idõben amikor itt valami bõdület dolgok voltak.
Az okok? érdekes tanulmány lenne, de nyilvánvalóan megváltoztak a zivatarok kialakulásának feltételei, teljesen más vonalon közlekednek. Akármilyen hihetetlen ilyen dolgokon lehet leméri a légkör változásait, és ilyen dolgokon látni hogy igenis komolyan változik a légkör.
Ne mondja nekem senki azt, hogy normális dolog, hogy szinte minden alkalommal keleten jégverés kíséri a zivatarokat, óriási károkat okozva, özönvizek vannak, és elõfordul, hogy méterre ugyanott több napon keresztül.
Be lehet csukni a szemünket, lehet elnagyolni ezt az éghajlatváltozás dolgot, DE EZ AKKOR IS KÕKEMÉNYEN ZAJLIK!

reményeim szerint Robi tesóval kidolgozunk egy elfogadható elméletet arról, hogy mi lehet az oka a soproni kiszáradásnak, mert kiszáradásról beszélhetünk, mert ez a csapadékmentes idõszak nem csak a nyári idõszakra vonatkozik.
#4147
Noli: Az elsõ mondatom és légkondi témát válaszd el, utóbbiba csak a példával szóltam hozzá.
Az igazán hideg víz sem óriási probléma, nem különösebben hatalmas hõcserés beruházással (a villamos energia pazarlás sokszorosa térülne meg vele igen rövid idõ alatt) 0-10°C-os elõremenõ vizet lehet csinálni, ehhez a pénz és a "lobbiletörés" egyensúlya kell.
Igen hatékony, komoly lemezes hõcserélõk vannak már az iparban, gyárunkban több tíz tonnányi anyagáramok több 50-100°C-al történõ hõm-i fel-le "mozgatása" történik kevés hûtõközeg vagy egyébként a termelésben felesleges hõenergiával (pozitív vagy negatív) rendelkezõ anyagáram alkalmazásával eme újgenerációs hõcserélõkben (döbbenetesen kicsi méretekkel rendelkeznek).

A fürdõvíz->slozi alkalmazás igen megfontolandó lehetne, a két példa együt pedig ...
#4146
Na ezé sem fog soha bebizonyosodni adatokkal hitelesen a klimaváltozás, képzeld csak el a világ összes állomásának adatait összevetik az elmúlt 100 év adataival, és az jön ki hogy 2 tized fokot emelkedett a középérték...lehet ez azért van mert pár állomást áttettek fagyzugból dombtetõre....
Az elv a lényeg, mármint a klimaváltozás vizsgálati elve, persze sok állomást kellene felpakolni dombra ahhoz hogy mérhetõ változás legyen, de a kicsiny országunkban az elmúlt pár évben tettek át 2 csúnya fagyzugból dombra állomást, és csak errõl tudok....
#4145
#34402. - Bakonyvár (Pápa) válasz
2007-06-14 13:50:00
Az állomások áthelyezgetése teljesen összezavarja a dolgokat.Pl.Pápán sokszor melegebbet mérek mint az OMSZ.Azt hittem a reptéren van az automata(a honvédség is mér természetesen),de a múltkori meghiúsult elõrejelzési forduló kapcsán tudtam meg,hogy tõlem 10 km-re,Nyárádon van az automata,gondolom egy füves pusztán,de hogy völgyben vagy dombtetõn az jó lenne tudni.(a falu temploma és házainak egy része is egy dombon van)
A múlt század elején a gimnáziumban mértek a város közepén,majd egy met. állomás volt a városon kívül,amíg fel nem számolták.Ha 3 évtizedenként máshol,és fõleg más mikroklímájú helyen mérnek,akkor nehéz klimatológiai következtetéseket levonni.

#4141
Azért nem csak eszetlen hobbi, van, akinek az élete múlik azon, hogy nem 35 fokos lakásban / irodában rohad, hanem esetleg 25-27 fokosban. A hidegvíz keringetése nem lehet rossz ötlet, persze ahhoz igazán hideg víz kellene...
No meg vannak olyan országok is, ahol két vízvezeték megy a falakban, egy ivóvíznek, egy kevésbé tisztított meg fürdéshez, slozihoz. Vannak olyan tanyák, ahol a fürdõvizet egy tartályba vezetik, s azzal húzzák le a slozit. Stb. Ésszerû lehetõség van milliószám, csak pénz kell a kiépítésre, megvalósításra.
#4140
A légkondi-hobbira annyit, érdekes, a gazdaságos "boltban" dolgoztam nyáron 2 éve, egész nyár hüvös, vagy inkább kevésbé meleg csapadékos volt, aztán július végén volt 1 hét mikor kiakadtak a hõmérõk, a nép özönlött be a "boltba", vitték a légkondit és a ventilátorokat, 2 nap alatt elfogyott, micsinált a "bolt", rendelt egy kamionnal ,mondom nekik nemkéne mert egy hét lesz csak kánikula, utána visszatér a hüvös ideõ....hát ott is maradt a nyakukon a sok ventillátor, ej ha hallgattak volna rám nevetnevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-25 08:26:59

Szentmártonkáta

-0.6 °C

na00

RH: 92 | P: 1027.9

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.