Globális jelenségek

Földgömb-ben volt tán egy éve, vagy kicsit kevesebb ideje egy többrészes cikk a jégtakarónk csökkenésérõl, hasonló döbbenetes tényekkel. Meg ellentmondásokkal is, melyeket persze a "klímaáltozás-ellenesek" ki is használnak. Példaként az Ararátot s környékét hozták fel, gyönyörûen levezetve, hogy a csökkenõ hosszú gleccserek délies kitettségû lejtõkön vannak, míg a növekvõk (mert ilyet is látni!) az északiason. Magyarul nem pusztán olvadásról van szó, hanem a vízrajzi határok áthelyezõdésérõl, nagyobb léptékben nézve ez a vízgyûjtõk megváltozásár jelenti, ami önmagában is irdatlan veszélyeket rejt. Ha a lehulló csapadék mértéke nem is változik lényegesen, az elveztetésének iránya igen, s ahol mondjuk korábban évszázadokon át egy gyenge kis hegyi patak volt, mondjuk pásztorkodásra alkalmas rétekkel, hömpölygõ folyó lehet (kisarkítva a dolgot persze), s ahol meg folyó, mely a völgyében élõk mezõgazdaságát, megélhetését biztosította, a kiapadás miatt ellehetetleníti az ottani életet. S ez csak egy kis, adott hegyvidéki körzet változása, viszonylag rövid, belátható idõn belül.

A múlt héten a Grossglockernél (Ausztria) jártunk, megnéztük az ottani legnagyobb gleccsert, a Pasterze-t.
Kíváncsi voltam, még sosem láttam gleccsert és érdekelt a hírhedett visszahúzódás is.
A Franz Josef Höhe-rõl egy nagyon mély völgybe kellett leereszkedni a gleccser széléhez. Mint sokan mások mi is gyalog indultunk neki a 15-20 perces meredélynek. Lehetett volna gleccservasúttal is menni(kényelmesebbeknek).
A völgy felénél láttuk, hogy vége van a gleccservasútnak, szállnak ki az emberek, és tovább lefelé már õk is gyalogolnak, mint mi. Még el is gondolkodtam, hogy ilyen hülyék lennének a sógorok, hogy csak a völgy feléig építenek vasutat, miért nem a gleccserig, ha már egyszer gleccservasútnak hívják ezt a közlekedési eszközt.
Mikor ereszkedtünk tovább, megértettem.
Az elsõ tábla, 1980, eddig ért a gleccser magassága és hossza. Második tábla, 1985, harmadik, negyedik egészen 2005-ig.
Döbbenetes volt látni, így igazán nem is lehet visszaadni, de döbbenetes volt az a mennyiségû jégtömeg ami 25 év alatt elolvadt, elpárolgott. Becslésem szerint kb.: 80-100m(!) vastagságú jég olvadt el 25 év alatt.
A megoldás tehát a gleccservasút rejtélyében: egyszerûen elolvadt a jég a (nem tudom pontosan, de szerintem a 60-70-es években építhették) a gleccservasút alól!

Szomorú és döbbenetes volt látni ezt a jégvisszahúzódást. Az osztrákok szerint a 2040-es évekre teljesen elovad a Grosslockner gleccsere.

Ezzel persze nem azt mondtam, hogy itt a világ vége, de talán ez az egyik legérzékenyebb területe a felmelegedésnek.
Aki teheti nézze meg, tanulságos.
Bocs a hosszért.

Sziasztok! A pozitív hõmérsékleti anomáliák mellett azért érdemes megfigyelni a negatív anomáliákat is.
Július (23-ig):
Link
Európa nyugati részén több fokkal marad el a szokásostól a T850 érték. Ugyanez a helyzet Szibéria közé-északi részein. Nem maradhat ki perzse a felsorolásból USA keleti része sem.
Ha a még korábbi két hónapot nézem, akkor is többnyire Kanada és Szibéria részein találok területeket, ahol negatív hõmérsékleti anomália van.

Link Július 29-én +30°c T850 Szibériában! Idén nyáron másodszor fordul elõ a Bajkál-tó térségében 40°c-os hõség (június elején volt már rá példa, valahol mértek a környéken +40 felett, másutt "csak" +37-39°c volt), ez azért már elgondolkodtató, akármennyire is egyedülálló hõmérsékleti kilengéseirõl híres a terület.... A globális T850 térképre is érdemes vetni 1 pillantást: Link

Persze hogy nem az, de láttál ilyet az elmúlt 10 évben?

1990. augusztus 30-án délelõtt 10 órakor.

Ugye, te sem gondoltad komolyan, hogy EGY ilyen muholdkep maris bizonyitek? Illusztracionak termeszetesen szep! Bar ha mostanaban jonne egy ilyen, azt az Alpokon levo hullam miatt lazan lemediciklonoznad, es fennen hangoztatnad, hogy a regi szep idokkel szemben mar nem atlanti frontokbol, hanem mediciklonokbol jon a csapadek. (Volt mar ra pelda...)

Ez a mûholdkép melyik évszakban készült?

Ja és ami durva hullámzás, 2 hete mikor horvátba voltam nagyon hüvös volt itt, aztán múlt héten melegrekord, ma reggel hidegrekord dõlt meg egy sima derült éjszakán, 1 héten belül 2 rekord ellenkezõ elõjellel...nemsemmi....

Dabrony küldött nekem egy képet mélbe, azzal a szöveggel, hogy valamikor régen irtam olyat, hogy az igazi brutál atlanti frontok száma jelentõsen megcsappant, amik régen nagy számban voltak jelen, és van egy képe egy régebbi ilyesfajta ciklonról, tegyem be Nektek bizonyítékul
Ime : Link

Usrinedig Õ sok szempontból etalon ám!

LAM: a kaptafa nekem is eszembe jutott... és ezúttal nem nyírbogáti barátunkra gondoltam.

Ezért is írtam az interpretálásról amit írtam.Persze ki tudja, de nehezen hiszem, hogy ekkora koponyából ez jöjjön ki.Bár talán bölcsebb lett volna ha a paleontológus marad a kaptafánál inkább vagy annak közelében...:/

Ebbol a cikkbol valoban nehez visszakovetkeztetni arra, hogy mit mondott az interjualany... pl. "a mostani felmelegedésnek rajtunk kívül álló okai vannak", vagy "az embernek is van szerepe, de semmiképpen nem 100 százalékban"? Nem mindegy (legfeljebb egy ujsagironak)...

Ez viszont komoly tevedes:
"Ha van globális felmelegedés, ha nincs, a tengerek szintje 100-150 év alatt 50 centimétert emelkedhet. Ehhez nem kell a jégsapkák olvadása, hanem elég egy 0,5 fokos melegedéssel járó hõtágulás – fogalmazott a szakember."

Csak arrol feledkezett meg, hogy a legkor melegedese legfeljebb az oceanok felso 100-200 meteres reteget melegiti fel kozvetlenul, a melyvizekig tobb ezer ev alatt jutna el a hatasa. Igy 100-150 ev alatt csak az olvadekvizek emelhetik a tengerszintet, a hotagulas szerepe ilyen tavon elhanyagolhato...

Kordos proftól kicsit futurisztikus, de persze koránt sem biztos, hogy ezt Õ pontosan így interpretálta:
Link

ITCZ pozíciójának adatairól tud valaki valami linket, forrást? Esetleg archív adatokat?

Érdekes olvasmány:
Link

Az utóbbi 8 évet számoltam,azt nem mondtam,hogy csak ezt az évszázadot,hanem 2000-tõl 2007-ig.Mivel az elmúlt évek idõjárásában nincs a 2000-es év adata és 2000 decembere kell a 2001-es télhez,ezért jobb híján országos adat helyett Budapest átlagával pótoltam(met.hu százéves adatsor,BP),ahogy írtam is,+hozzátettem 1999-2000 telét is.Így ezt kaptam:2000:+0,83-2001:+2,2-2002:+0,37-2003:-2,4-2004:+0,17-2005:-0,47-2006:-0,8-2007+4,1.
Vagyis sehogy sem állt össze 6 hidegebb tél.(8-ból csak 3)

Link

Akkor az a gyanúm rosszul számoltad. Egy téli átlag nem a tárgy év hónapjaiból áll, hanem decembertõl februárig. 2000-2001 pedig még az elõzõ évszázadhoz számít, hiszen 2000-es az elsõ hónapja.
Egyébként összességében így -0,6 az átlag a legutolsó nélkül.
A másik, hogy érdekes módon Budapesten nagyobb a negatív anomália ebben az idõszakban. (A budapesti adat azért érdekes, mert annak és Debrecennek van fent a teljes elmúlt évszázadi adatsora.)

A met.hu elmúlt évek idõjárása-hõmérsékletek diagramjaiból számoltam.Link

Ez alapján kihirdethetjük a sorrendet az elmúlt 25 év leghidegebb nyarairól
1.1984
2.1996
3.1987

Az észrevétel teljesen jogos, elnéztem! Bocsánat!
1984 volt az.
1984-06 18.2 23.2 1984-06-22 13.4 1984-06-07
1984-07 19.7 27.4 1984-07-13 13.7 1984-07-04
1984-08 20.7 25.6 1984-08-05 16.9 1984-08-19

Csak kiváncsiságtól vezérelve, összehasonlításul:
1987 nyara Bp.:
havi kh.:06.:19.8, 07.:23.5, 08.:19.1
legmagasabb napi kh.:06.:26.9, 07.:28.5, 08.:24
legalacsonyabb napi kh.:06.:15 , 07.:16 , 08:14.3
1996 nyara Bp.:
havi kh.:06.:20.9, 07.:20.3 08.:21.2
legmagasabb napi kh.:06.:27.8, 07.:25.3 , 08.:25
legalacsonyabb napi kh.:06.:13.5, 07.:14.8, 08.:15.9

Eloszlásokban tér el inkább csak a két kiugró év a három nyári hónapra vetítve. Hajszálnyival talán 1996 tûnik a Bp-i adatok alapján a hidegebb-hûvösebb nyárnak.
A három hónap kh. átlaga teljesen megegyezik a két évben:20.8C°.
A legmagasabb napi kh. átlagában is 1996 0.4-el kevesebb, illetve a legalacsonyabb napi kh.-k három havi átlaga is 0.3-es eltérés 1996 javára. De ezek tényleg csak hajszálak, nagyjából azonos a két éve, a havi szintre lebontott eloszlásokat kivéve.

Egyébként szignifikánsan nem is az 1996-os, hanem az 1987-es nyár volt az utolsó hideg. Én legalábbis azt tekintem annak, amely legalább egy fokkal eltér az átlagtól. 1-2 tized eltérést még nem érzek meghatározónak. Ha így tekintjük, azóta csak az átlagnál melegebb nyarak voltak.

Megmondanád hol lelhetõk fel azok az OMSZ-adatok?
Mert, ami az OMSZ oldalán fenn volt, illetve nem hivatalosan megkaptam, azok egyértelmûen azt mutatják, hogy nem 50-50, hanem hat hideg tél volt, amelyek olyan komoly negatív anomáliát hoztak, hogy az elmúlt rendkívül meleg tél sem tudta átlagos szintre emelni. Az 1961-90 közötti átlag pedig megtévesztõ, mert a telek esetében a hetvenes évektõl tekinthetõ a globális felmelegedés mo-i hatása. Ezek tények, ezeket az adatokat - 2000-ig - megosztja velünk az OMSZ a honlapján.

Én tavasszal jártam úgy, hogy a cseresznye nem lerohadt a fáról, hanem megaszalódott, kicsi vörös gömbök lettek, nedveség nélkül, de nagyon finom édesek....bár ilyen klíma mellett szerintem a dinnye is megaszalódna ha kitennénk

Valósággal megaszalódtak?

Olyat még nem láttam,mint szegény gyönyörû muchu almámon.Az egész nap tûzõ napon lévõ almák megégtek,-sültek,-olvadtak(nem tudom mi a megfelelõ kifejezés).

Egészen Kanizsától-Kaposvárig km-eken keresztül??
Nem-nem, láthatóan ki van sülve, de ha a jég verte volna el, most meg kisül, akkor még durvább, nincs biztonságban a növényzet.....

Jóvanna, elirtam, egy t-t vegyél le, szal Kaposvárra jöttem dolgozni, de ebben az idöben ez egy hadi úttal ér fel
A lényeg hátrébb van!

Te Floo, nem ezt a kukoricást verte sz@rrá a jég pár hete?

ööö, mi az a "hadi utut reá" ?

Gyárekeek!

Kaposvárra menõ hadi utut reá, hát nagyon durva, a kukorica általam még sosem látott állapotban van, óriási táblák csontsárgák, a tövüktöl a csúcsukig el vannak égve száradva megsülve, embertelen látvány.....

Ami nagyon durva lehetne, ez persze csak egy fantáziálás, de ha bejönne egy hûvös esõs 2 hét, a növényzet azt olyan módon élné meg, hogy újra kizöldülne minden, szerintem brutál másodvirágzás várható az erre hajlamos növényeken, ami elõrevetitheti egy október végi novemberi fagy katasztrófális hatátást, ugyanis a növények nem tudnak az újraéledés után befásodni....
Csak jár az agyam

Mindkét év (2005 és 2006) júniusának elsõ felében voltak nagyon hûvös, esõs napok. Tavaly a hónap elsõ néhány napja, 2005-ben az elsõ dekád második fele.

Szerintem ez a június tavaly volt(elsején 0 fokok,majd két hét múlva 30-35 fok melegek).Tavaly júniusban írtam fel elõször a napi adatokat az éghajlati naplóba,vissza lehet nézni a kontrasztot.Ekkor fûtött az ország,de fûthetett 2005 júniusában is,amikor Pécsett délután 7 fokkal minimumrekord született és egész nap szakadt az esõ orkánszerû szélben(ezt a hónapot hõmérsékletileg nem örökítettem még meg,de ott az OMSZ havi összesítõje).A feleségem az osztályát akkor vitte oda kirándulni.A gyerekek nem fogadták meg a szavait,melegruha nélkül mentek(a szülõk nem tudom mivel foglalkoztak,de nem a gyerekkel az biztos).Az asszonykám odaadta egy gyerkõcnek a pulcsiját,hogy ne fagyjon meg,erre Õ fázott meg kegyetlenül...

Nem tudom-e megvan-e valahol, ja igen megtaláltam 2005 júniusa volt az általad is soxor emlegetett hónap, mikor fûteni kellett május végén-június elején, Somogyban elfagyott a dinnye (azóta biztos infóim is vannak róla, hogy nem szétrohadt hanem elfagyott, na persze nem -10 fokban, mindegy nem ez a lényeg), utána meg a június második fele dögmeleg volt....
Ha megnézed, az átlag tök jó, mindössze 0,1 fokkal volt melegebb az átlagnál, ami még simán belefér (gondolom nem tudom 0,1 fokos eltérés belefér-e, de ha nem akkor is lehetne akár 0,0002 is, és az tuti belefér), a lényeg hogy 200 év múlva visszanézed, hoppá tök átlagos június volt, közben megfagyás és szétrohadás után megsülés jött és kiszáradás.....

OK, koszonom, utananeztem. Tizedre kerekitve a 2005-os "anomalia" 0,0 fok, szerintem az en forrasomban ezert nem kerult be a negativak soraba...

Nem én számoltam,hanem az OMSZ !Én csak egy bonyolult helyrõl,a met.hu éghajlati adatokból kigyûjtöttem 2001-2007 havi anomáliáit és évszakos anomáliát számoltam belõlük.(2000 anomáliáit Budapest adataiból számoltam,az nem országos !)Hogy az OMSZ mit ért országoson,hány hely adataiból számolta fogalmam sincs.

Ez jó meglátás; különbözõ tanulmányok is készültek már ebben a témában. A szept. 11-i terrortámadások kapcsán elrendelt repülési tilalom során "jó" lehetõség nyílt a részletesebb vizsgálatra, és igazából megállapítást nyert, hogy a szennyezõ anyagok csökkenése növekvõ hõmérséklethez vezet. A jelenséget a "global dimming", azaz globális árnyékolás névvel illették. Több tanulmány megemlíti ezen kívül is (korábbról, ill. aktuálisak is), hogy a hõmérsékletemelkedés igazából összefüggésben van a 80-as években elkezdõdött környezetvédelmi tevékenységgel (paradox módon), attól kezdve ugyanis folyamatosan csökken a károsanyag-kibocsátás (viszonylagosan, nem abszolút értelemben), így a csökkenõ árnyékolás melegedéshez vezet(het). Természetesen mint minden elméletnek és tanulmánynak, így ennek is vannak védelmezõi és ellenzõi.

Egy kérdés, ötlet:


Érdemes lenne vizsgálni a középhõmérséklet és a légkör szennyezettségének változását? Lehet hogy a tisztuló légkör hozzátesz pár tized fokot a felmelegedéshez?

Bakonyvár: mely allomasok adataival szamoltal? Ugy tudtam (sajnos a forrast mar nem tudnam felidezni), hogy orszagos atlagban 2005 nyara sem volt huvosebb az atlagnal, igy 1996-ban volt az utolso negativ anomalia... de most elbizonytalanodtam. (Szolnokra ez biztosan igaz, de orszagosan?)

Készítettem egy OMSZ adatokon nyugvó összefoglalót egy hónapja arról,hogy országosan mely telek és nyarak mekkora anomáliával bírtak,ill. mennyi volt az éves anomália.Beírásod alapján nem nagyon olvastad.A lényeg :2000 óta egyetlen nyár és egyetlen év volt pár tizeddel hidegebb az 1961-90-es évek átlagánál:2005.A telek kb. fele hidegebb,fele melegebb volt,összességében az átlagot hozták az orbitálisan melegebb(+4,1 fok!)idei tél nélkül.Ennyit a hûvös nyarakról és a sorozatban dermesztõen hideg telekrõl...

Floo: inkabb csak azert tunhetett huvosnek a 2005-os nyar, mert az elmult egy-ket evtizedben annyira hozzaszoktunk az atlagnal melegebbekhez, hogy mar-mar azt tekintjuk "normalisnak". Valojaban 1996(!) volt a legutolso nyar, aminek a kozephomerseklete orszagos viszonylatban a korabbi sokeves atlagok (pl. 1961-1990) alatt maradt...

Jójó nem úgy értem hogy végig 15 fokban esik majd az esõ, de ennél azért hüvösebbre gondoltam, egyébként a 2005-ös nyár emlékeim szerint azért csapadékos és hüvös volt itt nálunk, emléxem 1 hete voltam nyaralni a Balcsin, és pont az az egy hét volt egész nyáron kánikula július végén, de rengeteg esõ volt....
Hogy milyen lesz a jövö nyár, azt persze nem lehet tudni, csak arra akartam rávilágitani, hogy az 2. évezred elsõ telei mind kemények voltak, és erre hirtelen jött egy ilyen "forró" tél, vagyis nyugodtan lehet esõs hüvös (átlagos nyár....
Persze a Te elméletedben is van logika, hogy 4-5 hideg tél után jön néhány enyhe, pl. én is effelé hajlok...majd meglásuk

230 Klímafigyelõ az éghajlatváltozásról:

Link

Azt már most le merem fogadni, hogy nem lesz hûvös. Persze, ez relatív kifejezés, hiszen volt, aki 2004 és 2005-öt is hûvösnek érezte, pedig teljesen átlagos volt.
A hûvös - a korábbi átlagnál 1 fokkal hidegebb - nyarak szerintem már nem térnek vissza. Kíváncsi vagyok, a következõ negyven évben egyszer is lesz-e példa rá, hogy az 1900-as évek átlagánál egy nyár 1 fokkal bármikor is hûvösebb legyen.

Aztán lehet a jövõ nyár meg hüvös és esõs lesz....

Mint ahogy egy korábbi bejegyzésemben is utaltam rá, szomorú hogy még itt tartunk...