Globális jelenségek
Kösz srácok! Most már tudom miaz. Látszik, hogy van mindennek ésszerû tudományos alapja és nem kell kitalálni rá dolgokat 
Nem tudom a második link mit hivatott bizonyítani, de ez szerintem egy SOHO felvétel egy napsúroló üstökösrõl. Még a koronográf is látszik a bal felsõben. Ráadásul egy kicsi csinos CME (Coronal Mass Ejection) is befigyel.
Szerk: Na Andris meg is elõzött
Szerk: Na Andris meg is elõzött
Svadasz: a második képen nem "lézertorpedó izé", hanem egy közönséges napsúroló üstökös látható. A Nap környezetét figyelõ SOHO ûrszonda képein ez megszokott látvány, sõt, ennél sokkal fényesebbek is elõfordulnak... pl. a januári McNaught-üstökös, amit még a Földrõl, kis távcsövekkel is látni lehetett a Nap mellett.
Egy jól ismert fizikusnak volt ugye egy mondása, ez most nagyon ül : "A világon csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsõben nem vagyok biztos".
OK, megnyugodtam, tudtam, hogy ide kell betenni - de azért még várok véleményeket, vegyünk-e még tartós tejet...
- de azért még várok véleményeket, vegyünk-e még tartós tejet... 
Már bocsánat, hogy ide írok, de ez kegyetlen, tényleg olvassátok el, ilyen bugyutaságokat még az ufómagazinban sem lehet olvasni, nem akarok kiemelni semmit az egész annyira nevetséges, hogy fájdalom arra gondolni, hogy egy makimajomnál fejlettebb számítógépet használó humanoid, hogy képes ezt egyáltalán elhinni. Szerintem az elsõ tudatmódosító tárcsát éppen az õ fejében helyezték el aztán hullámospapagájok forgatják összevissa
LYÉZUS MÁRILYA
A skalárfegyver ilyen, akkor én itt a radarnál jó sokat láttam már ilyet.
Amúgy ezt a betegséget úgy hívják, hogy üldözési mánia, valamint téveszme.
A skalárfegyver ilyen, akkor én itt a radarnál jó sokat láttam már ilyet.
Amúgy ezt a betegséget úgy hívják, hogy üldözési mánia, valamint téveszme.
Vagy ahogy tovább keresgélek, már majdnem ott vagyunk, amire gondoltam:
Skalárfegyver bevetésével "terelgetett" felhõrendszer jellegzetes, hatszögletes képe, mûholdfelvételen (az oldal harmadánál):
Link
(remélem, ezek mégnagyobb hülyeségek!)
Skalárfegyver bevetésével "terelgetett" felhõrendszer jellegzetes, hatszögletes képe, mûholdfelvételen (az oldal harmadánál):
Link
(remélem, ezek mégnagyobb hülyeségek!)
Pont így értettem én is Azaz én is a végletességet kritizálom, ami a mai hírszerkesztés fõ kritériuma. Amíg látszólag egyértelmü okok vannak (külsõ szemlélõ vagy a média számára), addig azt fel lehet fújni és lehet rajta lovagolni. Emellett persze örülök is a modellek ilyen irányú finomításának.
Azaz én is a végletességet kritizálom, ami a mai hírszerkesztés fõ kritériuma. Amíg látszólag egyértelmü okok vannak (külsõ szemlélõ vagy a média számára), addig azt fel lehet fújni és lehet rajta lovagolni. Emellett persze örülök is a modellek ilyen irányú finomításának.
Ezt aláírom, de amikor már mindenütt azt hallani, hogy ennek meg annak csak is csak a ühg lehet az oka, azt már igencsak túlzottnak tartom.
Egyébként is az antropogén (nem csak ühg növekedés, de az urbanizáció, földhasználat megváltozása, vagy pl hogy minden télen eltakarítjuk a havat - befolyásolva az albedot ezzel) hatás megváltoztatja az energia folyamatoka, melyek megváltoztaják a légkröi folyamatokat és annak van valami eredménye. Mikor nagyobb, mikor kisebb. Hol itt, hol ott.
Viszont a természetes hatások is képesek felülírni, vagy gyengíteni, de akár erõsíteni is folyamatokat. A kérdés csak az melyik az erõsebb adott helyen és idõben.
Egyébként is az antropogén (nem csak ühg növekedés, de az urbanizáció, földhasználat megváltozása, vagy pl hogy minden télen eltakarítjuk a havat - befolyásolva az albedot ezzel) hatás megváltoztatja az energia folyamatoka, melyek megváltoztaják a légkröi folyamatokat és annak van valami eredménye. Mikor nagyobb, mikor kisebb. Hol itt, hol ott.
Viszont a természetes hatások is képesek felülírni, vagy gyengíteni, de akár erõsíteni is folyamatokat. A kérdés csak az melyik az erõsebb adott helyen és idõben.
Érdekes felismerés a természetes folyamatok hatásának felértékelése, így a modellezés már sokkal inkább reális irányba haladhat. Fontos viszont egy egyensúlyi állapot megtartása, hogy a változás kiértékelése során ne billenjünk át a ló másik oldalára, azaz ne fogjunk mindent természetes okokra. Mindenzt csak azért írom le, mivel a médiavezérelte társadalomban az átlagos dolgoknak nincs hírértékük; hír csak az lehet, hogy "mindent azok a csúnya emberek okoztak", illetve "vaklárma volt az egész, mindenrõl a természet tehet, le a katalizátorral".
Kicsit ellentmondásosak az eredményeik a PREDICATE program eredményeivel. Ha a DePreSys (mely a HadCM3 fejlesztése) nem azonos azzal a modellel mely a PREDICATE program keretében is fut, akkor értem.
A PREDICATE programban 6 ország 8 intézménye vesz részt (Köztük a Headly Center is - Met Office).
A lényeg, hogy a 2007 júniusi publikációjukban eddigi eredményeiket mutatják be.
A vizsgálatok tanulsága szerint a földi felszíni átlaghõmérséklet 2010-15-ös idõszakra mindössze 0,3-0,4 ¢°C-os emelkedést jelez elõre a XX: század utolsó két dekádjához képest, míg az IPCC elõrejelzése 0,4-0,8°C-ot vár(t). (A 0,3-0,4 a mostani évekhez képest kb 0,1°c-ot jelent, szemben a DePreSys 0,3-asával.)
Sajnos a linkelt cikk által hivatkozott tudományos cikknek csaka szövegéhez jutottam hozzá, az ábrákhoz nem.
Mindenesetre a DePreSys a PREDICATE eredményeinél magasabb növekedést vár, mely már valamelyest közelíti az IPCC-ben foglalt 22 model együttes elõrejelzését.
Mégis a mostani és a PREDICATE eredmények is jól mutatják, a természetes változékonyság, a több évtizedes osszcillációk szerepe nagyobb, mint ahogy azt a jelenlegi globális éghajlati modellek érzékelik. Ezt valamelyest le is írták az IPCC-ben persze nem ezekkel a szavakkal.
Persze a fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a modellek a vulkáni tevékenységet és a Nap tevékenységét is a jövõben ugyanolyan szinten veszik, mint a jelenlegi állapota. Tehát ha valami nagy óriás vulkánkitörés történik, vagy éppen a Nap néhány ciklusa (24-25-26) bõven a szokásos alatt marad, akkor bizony borul minden eddigi forgatókönyv - legalábbis egy idõszakra (úgy egy-két évtized, avgy több). Dehát azok is csak egy lehetséges forgatókönyvek.
Nehéz ez az éghajlati elõrejelzés.
A PREDICATE programban 6 ország 8 intézménye vesz részt (Köztük a Headly Center is - Met Office).
A lényeg, hogy a 2007 júniusi publikációjukban eddigi eredményeiket mutatják be.
A vizsgálatok tanulsága szerint a földi felszíni átlaghõmérséklet 2010-15-ös idõszakra mindössze 0,3-0,4 ¢°C-os emelkedést jelez elõre a XX: század utolsó két dekádjához képest, míg az IPCC elõrejelzése 0,4-0,8°C-ot vár(t). (A 0,3-0,4 a mostani évekhez képest kb 0,1°c-ot jelent, szemben a DePreSys 0,3-asával.)
Sajnos a linkelt cikk által hivatkozott tudományos cikknek csaka szövegéhez jutottam hozzá, az ábrákhoz nem.
Mindenesetre a DePreSys a PREDICATE eredményeinél magasabb növekedést vár, mely már valamelyest közelíti az IPCC-ben foglalt 22 model együttes elõrejelzését.
Mégis a mostani és a PREDICATE eredmények is jól mutatják, a természetes változékonyság, a több évtizedes osszcillációk szerepe nagyobb, mint ahogy azt a jelenlegi globális éghajlati modellek érzékelik. Ezt valamelyest le is írták az IPCC-ben persze nem ezekkel a szavakkal
.Persze a fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a modellek a vulkáni tevékenységet és a Nap tevékenységét is a jövõben ugyanolyan szinten veszik, mint a jelenlegi állapota. Tehát ha valami nagy óriás vulkánkitörés történik, vagy éppen a Nap néhány ciklusa (24-25-26) bõven a szokásos alatt marad, akkor bizony borul minden eddigi forgatókönyv - legalábbis egy idõszakra (úgy egy-két évtized, avgy több). Dehát azok is csak egy lehetséges forgatókönyvek.
Nehéz ez az éghajlati elõrejelzés.
Közben azért megnéztem az idevonatkozó szakirodalmam, hogy nem hordtam-e össze hetet-havat a mediterrán ciklonok energiaháztatásával kapcsolatban (mert autodidakta lévén ezeket összeszedve és gyakran lapozgatva tudtam okosodni), lehet nagyvonalakban készpénznek venni (már a méretük is elgondolkoztató, mint átmeneti képzõdmények, ám mivel ez újabb témakör, nem is megyek bele), he-he !
Tény, h nyár végére, õsz elejére jól felmelegszik a felszín. Nem tudom se cáfolni se megerõsíteni amit írtál. Viszont a meleg talajfelszín fölé érkezõ nedves óceáni levegõ továbbra is labilis maradhat. Persze fontos tényezõ még, h nedves vagy száraz a talaj. Érdemes lenne ezeket a klimatológiai viszonyokat megvizsgálni.
Annyi igaz, hogy nem tölt be nagyobb szerepet, ám õszi statisztikai maximumuknak egyik oka a szárazföld hõje (az erõs hõmérsékleti kontraszt a mérsékelt övi társaiknak fontos szerintem, itt a trópusi ciklonokkal együtt a vízfelszínrõl felvett és a felszabaduló látens hõ a fõ motor), amit "õk" használni tudnak, eme ún. szenzibilis hõ a trópusi ciklonokkal ellentétben majdnem fele-fele arányban vesz részt energiautánpótlásukban (különben feloszlanának a szárazföld felett, mint a trópusi társaik, nemhogy erõsödnének), ezért nevezik õket átmenetnek a trópusi és a mérsékelt övi ciklonok között.
Amennyiben tévednék, gyorsan szólj, he-he !
Amennyiben tévednék, gyorsan szólj, he-he !
Lehet, h félre értettem, de télen a föld hõje nem hinném hogy jelentõsebb szerepet tölthet be, mint a meleg tengervíz. Nem mondom, h nem fontos, de a Balkán feletti kimélyülésnek egyik fõ oka inkább az erõs hõmérsékleti kontraszt, vagy egy gyengébb magasági hidegmag.
Ebben van egy kis érdekesség, mivel a mediterrán ciklonok fõleg télen egyedülállóak abban, hogy a szárazföld hõjét felhasználják és ezáltal nem gyengülnek, hanem fordítva, bár ez nem a mostani tárgytéma szintjén érvényes, csupán a mi viszonylatunkban, a kies medencénkben, gondoljunk a sok itt felettünk kiteljesedõ "aranyosokra", legjellemzõbb példái a 2003 februári ciklonok.
Én is hasonló képpen értelmeztem. Csak hát az újságírók, vagy nem tudom ki, gondolom nem sejtette, hogy mirõl is van itt szó igazából.
Még ha eredményezne is, akkor is ott van az Itáliai-félsziget és a Balkán-félsziget, melyek jó kis súrlódási tényezõvel járnak és a párolgás mértéke sem egyezik meg a Földközi-tengerével.
Az a gond, hogy a félreértelmezés irányított volt, he-he...
Ez így igaz, a nem véletlenül tekinti az általam nagyra tisztelt Czelnay a mediterrán ciklonokat a mersékelt övi és trópusi ciklonok közötti átmenetének.
Ám itt a hullámkeltõ tényezõ nem változik (Alpok), csak a bepörgés helyszínének esetleges hõmérséklete, ám gondoljunk 2003-ra, a szinte már trópusi hõmérsékletû Földközi-tenger nem eredményezett önmagában erõs ciklonokat.
Ez így igaz, a nem véletlenül tekinti az általam nagyra tisztelt Czelnay a mediterrán ciklonokat a mersékelt övi és trópusi ciklonok közötti átmenetének.
Ám itt a hullámkeltõ tényezõ nem változik (Alpok), csak a bepörgés helyszínének esetleges hõmérséklete, ám gondoljunk 2003-ra, a szinte már trópusi hõmérsékletû Földközi-tenger nem eredményezett önmagában erõs ciklonokat.
Az idézet utolsó mondata a lényeg: "Legalábbis a legérzékenyebb modellek számára az intenzitás növekedése egyértelmüen összehasonlítható a trópusi ciklonok kialakulásával." Azaz szerintem ez úgy értendõ, hogy hasonló gyorsasággal alakulnak ki a "mi" ciklonjaink, mint a trópusiak - tehát a kialakulás hevességét hasonlítják össze, nem a rendszerek hevességét.
Sajnos ezeket a szavakat használták a cikkben is.
Link
Azonban lehet, hogy amit láttak félreértelmezték - lehet azért mert nem szinoptikusok :
"...we find an increase in the extremes of cyclone intensity over the Mediterranean Sea under a climate change scenario...".
"At least for the most sensitive model, the increase in intensity is clearly associated with the formation of tropical cyclones."
Gondlom a leszakadó hidegcseppek ciklont generálnak a meleg Földközi-tenger vize felett és az pöröghet be annyira, hogy a szélsebesség eléri a kritikus értéket. Ahogy ez Vincénél is történt. Ott is egy magassági hidegörvény, a gyengülõ ciklonjával haladt délnek, majd elszakadva teljesen a mérsékeltövi mozgásoktól, az anticiklon délkeleti részén bepörgöt az átlagosnál jóval melegebb tengervíz felett. Az ilyen típusú ciklon képzõdmények azonban nem olyan erõsek és nem is válnak olyan erõssé, mint az igazi hurrikánok. Legalábbis én így tudom.
Link
Azonban lehet, hogy amit láttak félreértelmezték - lehet azért mert nem szinoptikusok
:"...we find an increase in the extremes of cyclone intensity over the Mediterranean Sea under a climate change scenario...".
"At least for the most sensitive model, the increase in intensity is clearly associated with the formation of tropical cyclones."
Gondlom a leszakadó hidegcseppek ciklont generálnak a meleg Földközi-tenger vize felett és az pöröghet be annyira, hogy a szélsebesség eléri a kritikus értéket. Ahogy ez Vincénél is történt. Ott is egy magassági hidegörvény, a gyengülõ ciklonjával haladt délnek, majd elszakadva teljesen a mérsékeltövi mozgásoktól, az anticiklon délkeleti részén bepörgöt az átlagosnál jóval melegebb tengervíz felett. Az ilyen típusú ciklon képzõdmények azonban nem olyan erõsek és nem is válnak olyan erõssé, mint az igazi hurrikánok. Legalábbis én így tudom.
Ez hatalmas ferdítés, trópusi ciklonok kialakulása nem csak vízhõmérséklettõl függ, jó kis hatásvadász írás ...
A hurrikánok felfelé kanyarodó és mérsékelt övi cikonná átalakuló ágai eddig is idõnként elérték Európát, az igen erõs 960hPa körüli ciklonok egy része is "hurrikán-import".
A hurrikánok felfelé kanyarodó és mérsékelt övi cikonná átalakuló ágai eddig is idõnként elérték Európát, az igen erõs 960hPa körüli ciklonok egy része is "hurrikán-import".
Ez a hurrikános rész megfogott tényleg elõfordulhatnak majd Európában is hurrikánok?
A héten újra megjelenik a 230 Klímafigyelõ - éghajlatváltozási hírlevél. Ha valakit érdekel és még nem íratkozott fel rá:
Link
(Korábbi szám letölthetõ ugyanitt.)
Link
(Korábbi szám letölthetõ ugyanitt.)
Termeszetesen a kritika is a TV-musort es annak szereploit illeti, csak itt elkerulhetetlenul neked cimzodott.
Andris: köszi a választ és a korrekciókat, de mégegyszer mondom, nem a saját véleményemet írtam le, csupán egy dokumentumfilm és stúdióbeszélgetés összefoglalóját
Anarki: ne keverjuk a szezont a fazonnal, az ozonreteg teljesen mas kerdes. Az ozon fogyasa miatt tobb UV-sugarzas eri el a foldfelszint, ami sok kellemetlenseget (leegest, borrakot, stb.) okozhat, de a homersekletre nincs szamottevo hatassal. Az ozont lebonto (hajto)gazok termeleset mar viszonylag eredmenyesen sikerult korlatozni, igy ez a veszely talan mar nem sulyosbodik tovabb, ill. a tavoli jovoben helyre is allhat az ozonreteg.
Az uveghazhatast (igy a felmelegedest) viszont mas anyagok, elsosorban a szen-dioxid, a metan es a vizgoz mennyisege szabalyozza. A magaslegkorbe juttatott kentartalmu reszecskek pedig napsugarzast (de nem UV-sugarzast!) vernenek vissza, ezzel csokkentve a homersekletet, es ellensulyozva az uveghazhatast... de eleg kiszamithatatlan a vegeredmeny. Velemenyem szerint jobb nem kockaztatni, es nem "belepiszkalni" a masik oldalrol is a legkorbe, ha mar egyfelol (a szen-dioxiddal) gyanutlanul megtettuk...
Az ozon fogyasa miatt tobb UV-sugarzas eri el a foldfelszint, ami sok kellemetlenseget (leegest, borrakot, stb.) okozhat, de a homersekletre nincs szamottevo hatassal. Az ozont lebonto (hajto)gazok termeleset mar viszonylag eredmenyesen sikerult korlatozni, igy ez a veszely talan mar nem sulyosbodik tovabb, ill. a tavoli jovoben helyre is allhat az ozonreteg.Az uveghazhatast (igy a felmelegedest) viszont mas anyagok, elsosorban a szen-dioxid, a metan es a vizgoz mennyisege szabalyozza. A magaslegkorbe juttatott kentartalmu reszecskek pedig napsugarzast (de nem UV-sugarzast!) vernenek vissza, ezzel csokkentve a homersekletet, es ellensulyozva az uveghazhatast... de eleg kiszamithatatlan a vegeredmeny. Velemenyem szerint jobb nem kockaztatni, es nem "belepiszkalni" a masik oldalrol is a legkorbe, ha mar egyfelol (a szen-dioxiddal) gyanutlanul megtettuk...
Nyuli: Nobel-dijak ide vagy oda, a "masik oldal" felsorolt ervei enyhen szolva komolytalanok. Valo igaz, az eddigi CO2-gyarapodasok nem okai, hanem okozatai voltak a felmelegedeseknek, amiket eredendoen joreszt a Fold palyajanak valtozasa valtott ki, es tobb pozitiv visszacsatolas is erositette oket. A visszacsatolasok egyike az, hogy a melegedo tengervizbol az oldott CO2 egy resze felszabadul (termeszetesen nem azonnal) az uveghazhatast erositve, es igy tovabbi felmelegedest generalva. Tehat semmi ellentmondas nincs abban, hogy a "meleg a melegedes hajtomotorja"! A masik, meg fontosabb ilyen jelenseg: amint a felszin egyre kisebb reszet boritja jeg, egyre tobb sugarzas nyelodik el rajta, tovabb segitve az olvadast, stb., stb...
A mostani helyzet termeszetellenes voltat epp az jelzi, hogy felcserelodott a sorrend. Az elmult 100-200 ev eleg volt ahhoz, hogy a CO2-szint joval magasabbra emelkedjen, mint az elozo 1-2 millio ev soran barmikor(!), a felmelegedes viszont egyelore a kimutathatosag hataran all.
"Kimutatták azt is, hogy az emberi tevékenység miatt csupán az összemennyiség 3 %-a kerül a légkörbe, a többi természetes úton képzõdik."
Erre a szamitasra kivancsi lennek... Azt eleg pontosan szamba tudjuk venni, hogy mennyi fosszilis tuzeloanyagot egetunk el evente, es ennek soran mennyi CO2 keletkezik: mostansag evi 27 milliard tonna. A legkor CO2-tartalma ennek az utemnek kb. felevel emelkedik. Tehat messze nem elhanyagolhato az emberi tevekenyseg, epp az szorul magyarazatra, hogy miert CSAK ennyi kerul a legkorbe, mikozben mi ketszer annyit termelunk! (A valasz elegge kezenfekvo: az oceanok viszonylag nagy tomegu CO2-t kepesek elnyelni, csak ki tudja, meddig...) Termeszetes forraskent szokas a vulkankitoreseket emlegetni - am a CO2-gorbe egyenletesen, a vilag iparosodas utemet pontosan tukrozve emelkedik, mikozben a Mount St. Helens (vagy akar korabban a Krakatau) kitoresetol meg sem rezzen: Link
Az uveghazgazok sugarzaselnyelo hatasa pedig sajnos nehezen vitathato, laboratoriumban is pontosan merheto jelenseg. Regota, mar a "klimamizeria" elotti idokbol ismert teny, hogy a beerkezo napsugarzas hatasara a Fold egyensulyi homerseklete -15 fok korul lenne. A termeszetes uveghazgazok okozzak a 30 fokos tobbletet, ebbol kb. 10 fokert felelos az ipari forradalom elott is ott levo CO2. (Ismetlem: egzaktul szamolhato, hogy adott koncentracioban milyen hullamhosszakon mennyi sugarzast nyel el!) Most jo uton haladunk afele, hogy ezt az eredeti CO2-mennyiseget megduplazzuk. Szerencsere az elnyelt energia ezzel nem fog duplajara novekedni, mivel az osszefugges nem linearis, de nehany fokos melegedeshez pont elegendo. Innentol bizony a "sotet oldalnak" kellene megmagyaraznia, hogy ha egyszeru fizikai torvenyszerusegek folytan a legkor tobb sugarzast kezd elnyelni, akkor miert nem fog emelkedni a homerseklete...
Termeszetesen en sem gondolom, hogy a "sotet oldal" minden kepviselojet az olajcegek penzelik. De ha nehany, a szakman belul tekintelyes kutatot megnyernek, az o elkepzeleseik sokkal szelesebb kort "megfertoznek". Ez kulonosen konnyen megy, ha az adott szakma regota ismeri az evmilliok alatt bekovetkezett oriasi klimavaltozasokat, es akaratlanul is ehhez viszonyitja a jelenlegi folyamatot. A nagykozonseg pedig nem veszi eszre, hogy a teveben megszolalo tudosnak magahoz a meteorologiahoz keves koze van. (Igaz, a "jo" oldalnak is vannak onjelolt kepviseloi, rengeteget artva az ugynek.)
Mondom mindezt az emlitett szakma kepviselojekent, jelenleg az olajipar altal finanszirozva.
Vegul: a kornyezetvedelembol valoban jo uzlet lehet, mint ahogy a kapitalizmusban mindenbol az lehet, amire ilyen-olyan okbol szuksege van az embereknek. (Tehat en ezzel az uruggyel semmit sem mernek kapasbol elitelni.) De az olaj- es gaziparban egyelore nagysagrendekkel nagyobb penzek forognak, es az sem veletlen, hogy nem a szel- vagy bioenergia-forrasokert folynak haboruk a vilagban. Es ahogy en latom, egyelore az emberek koreben is az a nepszeru, ha kedvukre autokazhatnak, futhetnek, legkondizhatnak... szavakban szivesen vedjuk a kornyezetet, de kenyelmi vagy anyagi (tehat az allitolagos "bomba uzletet" segito) aldozatot mar nehezebben hozunk erte.
A mostani helyzet termeszetellenes voltat epp az jelzi, hogy felcserelodott a sorrend. Az elmult 100-200 ev eleg volt ahhoz, hogy a CO2-szint joval magasabbra emelkedjen, mint az elozo 1-2 millio ev soran barmikor(!), a felmelegedes viszont egyelore a kimutathatosag hataran all.
"Kimutatták azt is, hogy az emberi tevékenység miatt csupán az összemennyiség 3 %-a kerül a légkörbe, a többi természetes úton képzõdik."
Erre a szamitasra kivancsi lennek... Azt eleg pontosan szamba tudjuk venni, hogy mennyi fosszilis tuzeloanyagot egetunk el evente, es ennek soran mennyi CO2 keletkezik: mostansag evi 27 milliard tonna. A legkor CO2-tartalma ennek az utemnek kb. felevel emelkedik. Tehat messze nem elhanyagolhato az emberi tevekenyseg, epp az szorul magyarazatra, hogy miert CSAK ennyi kerul a legkorbe, mikozben mi ketszer annyit termelunk! (A valasz elegge kezenfekvo: az oceanok viszonylag nagy tomegu CO2-t kepesek elnyelni, csak ki tudja, meddig...) Termeszetes forraskent szokas a vulkankitoreseket emlegetni - am a CO2-gorbe egyenletesen, a vilag iparosodas utemet pontosan tukrozve emelkedik, mikozben a Mount St. Helens (vagy akar korabban a Krakatau) kitoresetol meg sem rezzen: Link
Az uveghazgazok sugarzaselnyelo hatasa pedig sajnos nehezen vitathato, laboratoriumban is pontosan merheto jelenseg. Regota, mar a "klimamizeria" elotti idokbol ismert teny, hogy a beerkezo napsugarzas hatasara a Fold egyensulyi homerseklete -15 fok korul lenne. A termeszetes uveghazgazok okozzak a 30 fokos tobbletet, ebbol kb. 10 fokert felelos az ipari forradalom elott is ott levo CO2. (Ismetlem: egzaktul szamolhato, hogy adott koncentracioban milyen hullamhosszakon mennyi sugarzast nyel el!) Most jo uton haladunk afele, hogy ezt az eredeti CO2-mennyiseget megduplazzuk. Szerencsere az elnyelt energia ezzel nem fog duplajara novekedni, mivel az osszefugges nem linearis, de nehany fokos melegedeshez pont elegendo. Innentol bizony a "sotet oldalnak" kellene megmagyaraznia, hogy ha egyszeru fizikai torvenyszerusegek folytan a legkor tobb sugarzast kezd elnyelni, akkor miert nem fog emelkedni a homerseklete...
Termeszetesen en sem gondolom, hogy a "sotet oldal" minden kepviselojet az olajcegek penzelik. De ha nehany, a szakman belul tekintelyes kutatot megnyernek, az o elkepzeleseik sokkal szelesebb kort "megfertoznek". Ez kulonosen konnyen megy, ha az adott szakma regota ismeri az evmilliok alatt bekovetkezett oriasi klimavaltozasokat, es akaratlanul is ehhez viszonyitja a jelenlegi folyamatot. A nagykozonseg pedig nem veszi eszre, hogy a teveben megszolalo tudosnak magahoz a meteorologiahoz keves koze van. (Igaz, a "jo" oldalnak is vannak onjelolt kepviseloi, rengeteget artva az ugynek.)
Mondom mindezt az emlitett szakma kepviselojekent, jelenleg az olajipar altal finanszirozva.
Vegul: a kornyezetvedelembol valoban jo uzlet lehet, mint ahogy a kapitalizmusban mindenbol az lehet, amire ilyen-olyan okbol szuksege van az embereknek. (Tehat en ezzel az uruggyel semmit sem mernek kapasbol elitelni.) De az olaj- es gaziparban egyelore nagysagrendekkel nagyobb penzek forognak, es az sem veletlen, hogy nem a szel- vagy bioenergia-forrasokert folynak haboruk a vilagban. Es ahogy en latom, egyelore az emberek koreben is az a nepszeru, ha kedvukre autokazhatnak, futhetnek, legkondizhatnak... szavakban szivesen vedjuk a kornyezetet, de kenyelmi vagy anyagi (tehat az allitolagos "bomba uzletet" segito) aldozatot mar nehezebben hozunk erte.
Poni: Szerintem a mai alpi gleccserekben mar jelentektelen a pleisztocenbol szarmazo jeg tomege, ui. nagysagrendileg(!) 100 metert tesznek meg evente, a 10 ezer eves jeg tehat mar regen "lefolyhatott" rajtuk. Nem veletlen, hogy az innen vett jegmagokat (a gronlandiakkal szemben) nem tizezer vagy szazezer evek, csupan az elmult evezred klimajanak vizsgalatara hasznaljak. Egy gleccser termeszetesen kozeputt, a legvastagabb reszen halad leggyorsabban (hasonloan a folyokhoz), a peremeiken itt-ott joval idosebb (akar pleisztocen) jegmaradvanyok is lehetnek, de a jegmennyisegnek ezek elhanyagolhato reszet adjak. Otzinek tehat epp az volt a "szerencseje", hogy nem igazan gleccserbe kerult...
LAM: koszonom a pontositast, a mainal melegebb pleisztocen klima hianya elhamarkodott kijelentes volt reszemrol. A legtobb klimarekonstrukcio tenyleg egyetert abban, hogy egyes meleg periodusok csucsa a mainal 1-2 fokkal, egyes becslesek szerint akar 2-3 fokkal is melegebb volt. De ha jol tudom, ezek inkabb eles, kiugro csucsok, es nem stabilan beallo, a teljes interglacialisra (tehat min. 10-15 ezer eves idoszakra) jellemzo ertekek lehettek.
Az alpi melegkedvelo erdosegekrol esetleg tudsz forrast linkelni, vagy publikaciot emliteni? Szegyen, nem szegyen, ez ujdonsag szamomra. A pleisztocen allatvilagbol viszont nem vonnek le messzemeno kovetkezteteseket. Bar ez ugyben mar tenyleg laikuskent szolok hozza, nekem eleg bizonytalannak tunik, hogy mennyire hasznalhatjuk a recens analogiakat a tigrisek, orrszarvuak, vizilovak eseteben. Pl. a kardfogu tigrisre a mai tropusi es a sziberiai "rokonok" egyforman analogiakent kinalkoznak, pedig az elohelyuk abszolut eltero. De mas allatok is alkalmazkodhattak a hidegebb klimahoz, annak ellenere, hogy a mai megfeleloik melegkedveloek. A vizilovakrol abszolut komoly forrasbol hallottam olyan elkepzelest is, miszerint a pliocen soran Europaban elo populacio "maradeka" melegvizes forrasoknak koszonhetoen huzhatta ki jo darabig a pleisztocenben... (Tehat a glacialisokban is - ui. roluk nehez elkepzelni, hogy a renszarvasokhoz hasonloan tobb ezer km-t vandoroltak a klimavaltozasok nyoman.)
Az egyes novenyfajok (ill. inkabb -nemzetsegek) turokepessege viszont szerintem sem valtozhatott jelentosen az elmult 1-2 millio ev soran, ezert is erdekelne, amit a novenytakarorol irtal...
Az alpi melegkedvelo erdosegekrol esetleg tudsz forrast linkelni, vagy publikaciot emliteni? Szegyen, nem szegyen, ez ujdonsag szamomra. A pleisztocen allatvilagbol viszont nem vonnek le messzemeno kovetkezteteseket. Bar ez ugyben mar tenyleg laikuskent szolok hozza, nekem eleg bizonytalannak tunik, hogy mennyire hasznalhatjuk a recens analogiakat a tigrisek, orrszarvuak, vizilovak eseteben. Pl. a kardfogu tigrisre a mai tropusi es a sziberiai "rokonok" egyforman analogiakent kinalkoznak, pedig az elohelyuk abszolut eltero. De mas allatok is alkalmazkodhattak a hidegebb klimahoz, annak ellenere, hogy a mai megfeleloik melegkedveloek. A vizilovakrol abszolut komoly forrasbol hallottam olyan elkepzelest is, miszerint a pliocen soran Europaban elo populacio "maradeka" melegvizes forrasoknak koszonhetoen huzhatta ki jo darabig a pleisztocenben... (Tehat a glacialisokban is - ui. roluk nehez elkepzelni, hogy a renszarvasokhoz hasonloan tobb ezer km-t vandoroltak a klimavaltozasok nyoman.)
Az egyes novenyfajok (ill. inkabb -nemzetsegek) turokepessege viszont szerintem sem valtozhatott jelentosen az elmult 1-2 millio ev soran, ezert is erdekelne, amit a novenytakarorol irtal...
A Geo-Magazin szeptemberi számában lesz egy érdekes cikk: "Idõjárás és éghajlat" címmel. Ajánlom mindenkinek!
Szerintem sok igazság van abban, amit írsz. A környezetvédelem nagyon jó üzlet, de nem teljes mértékben rosszindulatú üzlet. Folyamatos intéseket kapunk a médián keresztül(néha elég radikális módon), de legalább amellett szólnak, hogy minnél kevésbé folytassuk a környezet szennyezését. Nem feltétlenül a felmelegedést lehet ezekkel megállítani, hanem több más környezetgazdaságtani következményekkel is járhatnak ezek a folyamatok. Én olyat hallottam több helyrõl, hogy a felmelegedés során az egy évben lehullott csapadékmennyiségnek elvileg növekednie kéne, csak ez az év minden hónapjára nem megfelelõ szórással lesz produkálva. Egyébként vissza az eredeti témához lenne egy kérdésem, ami elég költõi... Esetlegesen melegedõ periódusban vagyunk és azért nõ a föld átlaghõmérséklete. Kötve hiszem, hogy (most mondok egy számot) a pár száz millió évvel ezelõtt bekövetkezett meleg periódussal egyidõben vékonyodott volna jelentõsen az ózonréteg. A kérdésem lényegében erre irányulna, hogy a felmelegedés kísérõjelensége volt akkoris az ózonréteg vékonyodása? (mert ugye ezt mindenki a hajtógázok számlájára írja, tehát a környezetvédelem nagy része ennek a megállítására irányulna)
Ugye olvashattam valahol régebben a megdöbbentõ megoldásokat ebben az ügyben (pl.: egy amerikai tudós szerint, hogyha a légkör megfelelõ rétegeibe elégséges kén származékot lövünk fel, akkor az helyettesítheti az ózonréteg által elvégzett folyamatokat egy kénburok személlyében, csakhát ennek is jelentõs veszélyei vannak)
Ugye olvashattam valahol régebben a megdöbbentõ megoldásokat ebben az ügyben (pl.: egy amerikai tudós szerint, hogyha a légkör megfelelõ rétegeibe elégséges kén származékot lövünk fel, akkor az helyettesítheti az ózonréteg által elvégzett folyamatokat egy kénburok személlyében, csakhát ennek is jelentõs veszélyei vannak)
Ez azért lényeges mondat
"Our system predicts that internal variability will partially offset the anthropogenic global warming signal for the next few years."
Az eredeti cikk absztraktjából való:
Link
Ez lemaradt a magyar cikkból, pedig a külföldiben benne van :
"However, the Hadley Centre researchers said that the influence of natural climatic variations were likely to dampen the effects of emissions from human activities between now and 2009."
Link
Egy másik érdekes cikk:
Link
E szerint a városok valóban felerõsít(het)ik a zivatarokat.
"Our system predicts that internal variability will partially offset the anthropogenic global warming signal for the next few years."
Az eredeti cikk absztraktjából való:
Link
Ez lemaradt a magyar cikkból, pedig a külföldiben benne van :
"However, the Hadley Centre researchers said that the influence of natural climatic variations were likely to dampen the effects of emissions from human activities between now and 2009."
Link
Egy másik érdekes cikk:
Link
E szerint a városok valóban felerõsít(het)ik a zivatarokat.
Flookamóka, csupán az elsõ bekezdésedre reagálnék: Már két évvel ezelõtt sem vitatta senki az éghajlatváltozás tényét, csupán a kiváltó okokban (természetes - ember által okozott) volt nézeteltérés.
Amúgy most én is írok egy eretnekséget, ami legalábbis arra utal(hat), hogy a dolog nem 100%-osan fehér vagy fekete - aztán én is kapok majd legfeljebb
A sok, a klímaváltozást az emberi tevékenységre (pl. üvegházgáz) visszavezetõ tudományos (és sajnos áltudományos, szenzációhajhász) híradás, dokumentumfilm és jelentés mellett viszonylag kevés szó esik a "másik oldal" álláspontjáról. Azaz azokról, akik azt állítják, hogy nem emberi beavatkozás következménye a folyamat, hanem természetes. Ez a csoport (bár inkább tudóstömeg lenne a helyes megfogalmazás, miután legalább annyian vannak, mint az "erõ világos oldalán") szintén kutat, szintén készít jelentéseket - és NEM az olajipar, NEM a fémipar és NEM az egyéb, fokozottan szennyezõ iparágak által finanszírozva, hanem a saját tudományos igényességük okán - és ne feledjük azt sem, hogy 70 Nobel-díjas tudós is van közöttük. Összefoglalva: a "sötét oldal", azaz a természetes okok mellett kardoskodók is végeztek kutatásokat, többek között jégmintákkal, és arra jutottak, hogy kb. 10000 évvel ezelõtt is volt egy hasonló felmelegedési szakasz - de érdekes módon elõbb a hõmérséklet kezdett rohamosan emelkedni és csak 300 évvel KÉSÖBB kezdett növekedni a CO2-koncentráció. Kimutatták azt is, hogy az emberi tevékenység miatt csupán az összemennyiség 3 %-a kerül a légkörbe, a többi természetes úton képzõdik. Az üvegházgázok hatását tehát elég mérsékeltnek ítélik; náluk a hangsúly a légkörbe jutó vízgõzön van, mint a melegedés fõ mozgatója. Érdekes, hogy a dokumentumfilm végén megkérdeztek egy tudóst a "jó oldalról", és õ keserves kínok között csak azt tudta mondani, hogy a tudományos kutatások, mintavételek eredményei helytállóak (mármint a sötét oldalé!) - az egyetlen magyarázata az volt, hogy míg 10000 évvel ezelõtt "a meleg volt a melegedés hajtómotorja" (heee??) és emiatt nõtt meg a CO2-koncentráció, addig most a CO2 hajtja a melegedést. Zárszóképpen pedig (egy kérdésre válaszolva) a "zöld" tudós elmondta, hogy "igen, a környezetvédelem jó üzlet", és hozzátette, hogy "az emberi beavatkozás hatását propagálók hangosabbak, ez az oldal a népszerübb az emberek körében, ezért támogatja az ENSZ is ezt az irányt".
Mégegyszer, ez nem az én véleményem, csupán egy leírás. Az én véleményem: hm...
Amúgy most én is írok egy eretnekséget, ami legalábbis arra utal(hat), hogy a dolog nem 100%-osan fehér vagy fekete - aztán én is kapok majd legfeljebb
A sok, a klímaváltozást az emberi tevékenységre (pl. üvegházgáz) visszavezetõ tudományos (és sajnos áltudományos, szenzációhajhász) híradás, dokumentumfilm és jelentés mellett viszonylag kevés szó esik a "másik oldal" álláspontjáról. Azaz azokról, akik azt állítják, hogy nem emberi beavatkozás következménye a folyamat, hanem természetes. Ez a csoport (bár inkább tudóstömeg lenne a helyes megfogalmazás, miután legalább annyian vannak, mint az "erõ világos oldalán") szintén kutat, szintén készít jelentéseket - és NEM az olajipar, NEM a fémipar és NEM az egyéb, fokozottan szennyezõ iparágak által finanszírozva, hanem a saját tudományos igényességük okán - és ne feledjük azt sem, hogy 70 Nobel-díjas tudós is van közöttük. Összefoglalva: a "sötét oldal", azaz a természetes okok mellett kardoskodók is végeztek kutatásokat, többek között jégmintákkal, és arra jutottak, hogy kb. 10000 évvel ezelõtt is volt egy hasonló felmelegedési szakasz - de érdekes módon elõbb a hõmérséklet kezdett rohamosan emelkedni és csak 300 évvel KÉSÖBB kezdett növekedni a CO2-koncentráció. Kimutatták azt is, hogy az emberi tevékenység miatt csupán az összemennyiség 3 %-a kerül a légkörbe, a többi természetes úton képzõdik. Az üvegházgázok hatását tehát elég mérsékeltnek ítélik; náluk a hangsúly a légkörbe jutó vízgõzön van, mint a melegedés fõ mozgatója. Érdekes, hogy a dokumentumfilm végén megkérdeztek egy tudóst a "jó oldalról", és õ keserves kínok között csak azt tudta mondani, hogy a tudományos kutatások, mintavételek eredményei helytállóak (mármint a sötét oldalé!) - az egyetlen magyarázata az volt, hogy míg 10000 évvel ezelõtt "a meleg volt a melegedés hajtómotorja" (heee??) és emiatt nõtt meg a CO2-koncentráció, addig most a CO2 hajtja a melegedést. Zárszóképpen pedig (egy kérdésre válaszolva) a "zöld" tudós elmondta, hogy "igen, a környezetvédelem jó üzlet", és hozzátette, hogy "az emberi beavatkozás hatását propagálók hangosabbak, ez az oldal a népszerübb az emberek körében, ezért támogatja az ENSZ is ezt az irányt".
Mégegyszer, ez nem az én véleményem, csupán egy leírás. Az én véleményem: hm...
Endre: Ne kezd megint (bezzeg régen, ami nálad egy-két évtized, he-he ...), ezt két éve helyesen abbahagytad !
Egy patak kiszáradását ne néhány évtizedes idõtávra vizsgáld, ahhoz több évszázad kell, és egyéb vizsgálat (antropogén behatás, ami kis vízfolyásnál fontos faktor, hadd ne soroljam hány ilyen patak száradt ki itt északkeleten, és bizony az aszály mellett az "ilyen-olyan" vízkivétel is gyakori ok) !
Az általad alakalmazott peremciklon nem helyesen értelmezed, az bárhol létre tud jönni, ami a genovai-öböl felett, az mediterrán ciklon, ha klasszikus hidegletörés, ha egy ciklon hidegadvektív területe okozza.
Az éghajlati leírásokban rég óta benne van, hogy a Kárpát-medence csapadékosságának fontos faktora a fentebb említett ciklonfajta, kiemelten a Dél-Dunántúlon.
A medencénk igen rapszodikus csapadékellátottsága is így emiatt (is) van-volt (ezer éve modom, nézz már meg évszázados csapadékidõsorokat !).
Ennyit most (rohanok), ám folytassuk inkább az elõremutató témakörbejárást !
Egy patak kiszáradását ne néhány évtizedes idõtávra vizsgáld, ahhoz több évszázad kell, és egyéb vizsgálat (antropogén behatás, ami kis vízfolyásnál fontos faktor, hadd ne soroljam hány ilyen patak száradt ki itt északkeleten, és bizony az aszály mellett az "ilyen-olyan" vízkivétel is gyakori ok) !
Az általad alakalmazott peremciklon nem helyesen értelmezed, az bárhol létre tud jönni, ami a genovai-öböl felett, az mediterrán ciklon, ha klasszikus hidegletörés, ha egy ciklon hidegadvektív területe okozza.
Az éghajlati leírásokban rég óta benne van, hogy a Kárpát-medence csapadékosságának fontos faktora a fentebb említett ciklonfajta, kiemelten a Dél-Dunántúlon.
A medencénk igen rapszodikus csapadékellátottsága is így emiatt (is) van-volt (ezer éve modom, nézz már meg évszázados csapadékidõsorokat !).
Ennyit most (rohanok), ám folytassuk inkább az elõremutató témakörbejárást !
Véletlenül elküldtem , folyt.köv :
Felmerül a kérdés, hogy pl. 2 éve nyáron extracsapis év volt (pedig nem volt ilyen peremciklonos cucc), ugye júni júli és augusztus elején ragadt be ide 1-1 mediterrán jellegû ciklon ami ontotta az esõt, na a normál klima után ez az egyik véglet mikor rengeteg esõ van (ilyen blokkolt szitukból), itt ez a másik szélsõség amikor semmi, szemben a régi, sokkal több csapit, és egyenletesebb csapadékeloszlást produkáló klimával....
Emlékeim között még 10-15 évre visszamenõleg él 1-2 példa, mikor este 10-kor jött a zivi, semmi jég semmi szél semmi világvége, hanem csak rengeteg-rengeteg esõ (úgy folyt le az égbõl a viz éjszakákon keresztül hogy az valami félelmetes,) és rengeteg felhõvillám, na ezek tüntek el, de rendesen
Az hogy itt az ország egyik legcsapisabb részén kiszárad egy komoly vizhozammal rendelkezõ patak, amire példa 50 évre visszamenõleg nem volt, ez kegyetlen dolog!
, folyt.köv :Felmerül a kérdés, hogy pl. 2 éve nyáron extracsapis év volt (pedig nem volt ilyen peremciklonos cucc), ugye júni júli és augusztus elején ragadt be ide 1-1 mediterrán jellegû ciklon ami ontotta az esõt, na a normál klima után ez az egyik véglet mikor rengeteg esõ van (ilyen blokkolt szitukból), itt ez a másik szélsõség amikor semmi, szemben a régi, sokkal több csapit, és egyenletesebb csapadékeloszlást produkáló klimával....
Emlékeim között még 10-15 évre visszamenõleg él 1-2 példa, mikor este 10-kor jött a zivi, semmi jég semmi szél semmi világvége, hanem csak rengeteg-rengeteg esõ (úgy folyt le az égbõl a viz éjszakákon keresztül hogy az valami félelmetes,) és rengeteg felhõvillám, na ezek tüntek el, de rendesen
Az hogy itt az ország egyik legcsapisabb részén kiszárad egy komoly vizhozammal rendelkezõ patak, amire példa 50 évre visszamenõleg nem volt, ez kegyetlen dolog!
Hm...most már eljutottam oda hogy ha van bármiféle észrevételem, nem irom be a sorozatos lehurrogások miatt, de most van valami érdekes...
Régebben 1-2-3 éve sokat vitáztunk a klimaváltozás mikéntjérõl, sok példát elõhoztam, és sokan lehurrogtak hogy hülyeség nincs is klimaváltozás meg ezek csak szubjektiv példák...az egyik ilyen volt hogy az a bizonyos fronttipus, ami Zala megye többletcsapadékát adta, eltünt, kihalt mintha sosem lett volna....erre többen irták hogy ez nem igy van meg hasonlók...
Ma tudtam meg hogy a letenyei patak (Béci-patak) tökre ki van száradva, márpedig ilyenre az elmúlt 50 évben nem volt példa ! ! !
És emléxem, mikor voltak ezek az ominózus viták, irtam hogy ha nem lenne ez a fronttipus, ami peremciklont (ezek a frontok röviden ugy jellemezhetõek, hogy a front a Rhon-folyó völgyében egy központot hoz létre Genova felett(nem mediterrán ciklont, vagyis nem klasszikus hidegleszakadás generálta mediterrán ciklont) és igy 2 központú ciklon jön létre, mely felsõ központja messze északon ugye, a másik pedig az Alpok déli oldalán jön végig, és amikor itt kidugja az orrát az Alpok alól, pofánfvágja az északi ága (amibõl a Gyõr-Veszprém-Szeged vonalban zuhog már az ÉNY-i szél), és durva öszeáramlást reredményez, ami érhetõ módon komoly csapival jár, majd a peremciklon tovább halad Somogy-Tolna-Baranya megyében, de már lényegesen kisebb intenzitással) csinál itt és ezzel többletcsapadékot szolgáltat Zala megyének és a szük környezetének, akkor az ország egyik legszárazabb része lennénk...
Ime a példa, ezek a frontok nincsenek, és kiszáradt a Béci-patak....
Régebben 1-2-3 éve sokat vitáztunk a klimaváltozás mikéntjérõl, sok példát elõhoztam, és sokan lehurrogtak hogy hülyeség nincs is klimaváltozás meg ezek csak szubjektiv példák...az egyik ilyen volt hogy az a bizonyos fronttipus, ami Zala megye többletcsapadékát adta, eltünt, kihalt mintha sosem lett volna....erre többen irták hogy ez nem igy van meg hasonlók...
Ma tudtam meg hogy a letenyei patak (Béci-patak) tökre ki van száradva, márpedig ilyenre az elmúlt 50 évben nem volt példa ! ! !
És emléxem, mikor voltak ezek az ominózus viták, irtam hogy ha nem lenne ez a fronttipus, ami peremciklont (ezek a frontok röviden ugy jellemezhetõek, hogy a front a Rhon-folyó völgyében egy központot hoz létre Genova felett(nem mediterrán ciklont, vagyis nem klasszikus hidegleszakadás generálta mediterrán ciklont) és igy 2 központú ciklon jön létre, mely felsõ központja messze északon ugye, a másik pedig az Alpok déli oldalán jön végig, és amikor itt kidugja az orrát az Alpok alól, pofánfvágja az északi ága (amibõl a Gyõr-Veszprém-Szeged vonalban zuhog már az ÉNY-i szél), és durva öszeáramlást reredményez, ami érhetõ módon komoly csapival jár, majd a peremciklon tovább halad Somogy-Tolna-Baranya megyében, de már lényegesen kisebb intenzitással) csinál itt és ezzel többletcsapadékot szolgáltat Zala megyének és a szük környezetének, akkor az ország egyik legszárazabb része lennénk...
Ime a példa, ezek a frontok nincsenek, és kiszáradt a Béci-patak....
Örülök, hogy ennyi szakértõ hozzászólás született a témában. Igazából csak átfutni tudtam a hozzászólásokat.
Szerintem a gleccserek vizsgálatakor azért figyelembe kell venni, hogy milyen típusú jégfolyamot vizsgálunk.
Nem mindegy, hogy egy már szinte halottnak tûnõ ausztriai gleccsert, egy olyan hatalmas képzõdményt, mint az Aletsch- gleccser, vagy mondjuk a Mont-Blanc-ról lefutó meredek gleccsereket vizsgáljuk.
Az utóbbiaknál beszélhetünk leginkább "egyensúlyi állapotról", mivel gyors lefolyásuk révén gondolom fiatalabb jégrétegeket tartalmaznak. Ezen Gleccserek ma is egészen a fenyvesek közé (1300m) nyúlnak. Link Link Sõt, mivel ilyen magasságban már gyorsan olvad a felszínük, az ott megmaradó törmeléken már a növényzet is megtelepedhet. Miközben alatta még jég van. Link
Viszont egy ilyen, (nem gyüjtõ) gleccsernél a visszahúzódás és növekvés periódusai nem feltétlen egyenletesek és éghajlatfüggõk.
Itt elsõsorban a túlcsordulás folyamatára gondolok.
Évtizedekig (vagy tovább) nõ-növöget a jégtakaró, majd ha elér egy kritikus értéket, megindul lefelé a hegyrõl. De olyan mértékben, hogy ezt a leesett hó nem tudja pótolni, így egy idõ után újra nyugalmi állapotba kerül. Egész addig, míg a hegy tetején újra el nem éri az összegyûlt jégréteg a kritikus mennyiséget.
Hány éves jégrétegek találhatók agy alpoki gleccserben? Valaki biztosan tud közületek erre választ adni.
Mert csak abból kiindulva, hogy a nem is igazán gleccserben talált Ötzi korát is 5000 évesre teszik, bizony még bõven lehetnek jégkorszakból maradt rétegek az Alpok gleccsereiben.
Akkor meg miért ne nevezhetnénk jégkorszaki maradványoknak?
Szerintem a gleccserek vizsgálatakor azért figyelembe kell venni, hogy milyen típusú jégfolyamot vizsgálunk.
Nem mindegy, hogy egy már szinte halottnak tûnõ ausztriai gleccsert, egy olyan hatalmas képzõdményt, mint az Aletsch- gleccser, vagy mondjuk a Mont-Blanc-ról lefutó meredek gleccsereket vizsgáljuk.
Az utóbbiaknál beszélhetünk leginkább "egyensúlyi állapotról", mivel gyors lefolyásuk révén gondolom fiatalabb jégrétegeket tartalmaznak. Ezen Gleccserek ma is egészen a fenyvesek közé (1300m) nyúlnak. Link Link Sõt, mivel ilyen magasságban már gyorsan olvad a felszínük, az ott megmaradó törmeléken már a növényzet is megtelepedhet. Miközben alatta még jég van. Link
Viszont egy ilyen, (nem gyüjtõ) gleccsernél a visszahúzódás és növekvés periódusai nem feltétlen egyenletesek és éghajlatfüggõk.
Itt elsõsorban a túlcsordulás folyamatára gondolok.
Évtizedekig (vagy tovább) nõ-növöget a jégtakaró, majd ha elér egy kritikus értéket, megindul lefelé a hegyrõl. De olyan mértékben, hogy ezt a leesett hó nem tudja pótolni, így egy idõ után újra nyugalmi állapotba kerül. Egész addig, míg a hegy tetején újra el nem éri az összegyûlt jégréteg a kritikus mennyiséget.
Hány éves jégrétegek találhatók agy alpoki gleccserben? Valaki biztosan tud közületek erre választ adni.
Mert csak abból kiindulva, hogy a nem is igazán gleccserben talált Ötzi korát is 5000 évesre teszik, bizony még bõven lehetnek jégkorszakból maradt rétegek az Alpok gleccsereiben.
Akkor meg miért ne nevezhetnénk jégkorszaki maradványoknak?
Értelek már !
Ezek már a meteorológiai mûszerek világát érinti, melyben már nem igen vagyok kompetens.
Erre azért én is kíváncsi lennék. Mindenesetre, vannak szórványos, idõszakos mérések hazánkból is már az 1700-as évektõl. Mégis az OMSZ "hivatalosan" és más meteorológiai szervezet is az 1871-tõl kezdõdõ méréseket fogadja el. Lehet, hogy azért, mert a korábbiakról nem eldönthetõ, milyen pontossággal mértek? Vagy hogy egyáltalán mivel is mértek pontosan.
Még elõzõ évben, volt szerencsém egy Budapestrõl származó meteorológiai feljegyzéseket tartalmazó naplót kezembe venni, mely 1848-ról tartalmazott feljegyzéseket egész évre, sõt még pár másik évrõl is. Azon kívül, hogy szinte a kezemben omlott szét és hihetetlen érzés egy ilyet még csak szemügyre is venni, érdekes volt, hogy a mérési idõpontokat nem értettem.
Római számozássla valami 6ról indult és 13-14 fele abba maradt és máshogy folytatódott.
Régen sokszor elõfordult, hogy akkor mértek amikor tudtak. Pl ha aludtak akkor gondolom nem is émértek és hasonlók.
Ez is problémát okozhat ezen adatok feldolgozása során.
Akár milyen hihetetlen, de ahogy végig néztem a januári adatokat nem tûnt olyan borzasztóan hidegnek, de mégis -5,9 °C volt a havi középhõmérséklet (N. Bacsó D, 194
.
Mellesleg megjegyzem, hogy a mai felszíni mérések is néha jó kis kérdõjelet kaphatnak. Pl. a budapesti hõmérsékleti sor. A honlapon is található - homogenizált adatsor - számomra némi kérdõjellel kezelt. Noha nem firtatom, hogy éghajlati vizsgláódásokhoz a legjobb, ha olyan adatsorokat használunkm elyek hosszú ideje reprezentatívak egy adott helyre vonatkozóan. Azonban mégis édekes számomra, hogy 1962 és 1966 között a belvárosi és a pestszentlõrinci állomáson mért január havi középhõmérsékletek rendre közel megegyeztek, ezt követõen mindig átlagosan 1 °C-os eltérést mutattak.
Ha felteszem az érdekel, hogy a belvárosban hogyan változott a hõmérséklet tovább valóban az 1 °C-kal melegebb homogenizált adatsort használom, hiszen az reprezentájla a belvárost és vele együtt a városi hõszigetet is. De ha az érdekel, hogy a régi fõvárosnak megfelelõen hogy változotta hõmérséklet, akkor inkább a pestszentlõrincit használom.
Az eltérés pontos okát nem tudom, de számomra elég érdekes, mindenesetre az adatok valódiságát én nem kérdõjelezem meg, csak nem tudom hogy melyik a biztosabb, de itt felmerül a kérdés, hogy mi szerint.
Ilyen és más okoknál fogva elsõsorban inkább a 850 hPa-so szintre vonatkozó hõmérsékleti értékeket, vagy korábban említett virtuális hõmérsékleteket használom.
Ezzel kapcsiban megjegyzem, hogy a NASA GISS adatai meg gyakorlatilag túl nagy értékeket mutatnak évi középhõmérsékletnek Budapestre - az õ saját homogenizált, és nemtudom hirtelen milyen módszerekkel számolt adatai.
Még a belvárosi mért értéknél is magasabbat mutat az utóbbi 10-20 évben némelyik évre.
!Ezek már a meteorológiai mûszerek világát érinti, melyben már nem igen vagyok kompetens
.Erre azért én is kíváncsi lennék. Mindenesetre, vannak szórványos, idõszakos mérések hazánkból is már az 1700-as évektõl. Mégis az OMSZ "hivatalosan" és más meteorológiai szervezet is az 1871-tõl kezdõdõ méréseket fogadja el. Lehet, hogy azért, mert a korábbiakról nem eldönthetõ, milyen pontossággal mértek? Vagy hogy egyáltalán mivel is mértek pontosan.
Még elõzõ évben, volt szerencsém egy Budapestrõl származó meteorológiai feljegyzéseket tartalmazó naplót kezembe venni, mely 1848-ról tartalmazott feljegyzéseket egész évre, sõt még pár másik évrõl is. Azon kívül, hogy szinte a kezemben omlott szét és hihetetlen érzés egy ilyet még csak szemügyre is venni, érdekes volt, hogy a mérési idõpontokat nem értettem.
Római számozássla valami 6ról indult és 13-14 fele abba maradt és máshogy folytatódott.
Régen sokszor elõfordult, hogy akkor mértek amikor tudtak. Pl ha aludtak akkor gondolom nem is émértek
és hasonlók.Ez is problémát okozhat ezen adatok feldolgozása során.
Akár milyen hihetetlen, de ahogy végig néztem a januári adatokat nem tûnt olyan borzasztóan hidegnek, de mégis -5,9 °C volt a havi középhõmérséklet (N. Bacsó D, 194
.Mellesleg megjegyzem, hogy a mai felszíni mérések is néha jó kis kérdõjelet kaphatnak. Pl. a budapesti hõmérsékleti sor. A honlapon is található - homogenizált adatsor - számomra némi kérdõjellel kezelt. Noha nem firtatom, hogy éghajlati vizsgláódásokhoz a legjobb, ha olyan adatsorokat használunkm elyek hosszú ideje reprezentatívak egy adott helyre vonatkozóan. Azonban mégis édekes számomra, hogy 1962 és 1966 között a belvárosi és a pestszentlõrinci állomáson mért január havi középhõmérsékletek rendre közel megegyeztek, ezt követõen mindig átlagosan 1 °C-os eltérést mutattak.
Ha felteszem az érdekel, hogy a belvárosban hogyan változott a hõmérséklet tovább valóban az 1 °C-kal melegebb homogenizált adatsort használom, hiszen az reprezentájla a belvárost és vele együtt a városi hõszigetet is. De ha az érdekel, hogy a régi fõvárosnak megfelelõen hogy változotta hõmérséklet, akkor inkább a pestszentlõrincit használom.
Az eltérés pontos okát nem tudom, de számomra elég érdekes, mindenesetre az adatok valódiságát én nem kérdõjelezem meg, csak nem tudom hogy melyik a biztosabb, de itt felmerül a kérdés, hogy mi szerint.
Ilyen és más okoknál fogva elsõsorban inkább a 850 hPa-so szintre vonatkozó hõmérsékleti értékeket, vagy korábban említett virtuális hõmérsékleteket használom.
Ezzel kapcsiban megjegyzem, hogy a NASA GISS adatai meg gyakorlatilag túl nagy értékeket mutatnak évi középhõmérsékletnek Budapestre - az õ saját homogenizált, és nemtudom hirtelen milyen módszerekkel számolt adatai.
Még a belvárosi mért értéknél is magasabbat mutat az utóbbi 10-20 évben némelyik évre.
Általad és az általam használt minden hasonlat természetesen sántít.Ez a hasonlatok sajátos sajátossága!
Ezért került a GCM modell és a rekonstrukciós modell abba szövegkontextusba amibe került, vagyis csupán példálózás és nem összevetés.
Nyilvánvaló és egyértelmû, hogy az ez irányban folytatott - legyünk nagyképûek, paleoklíma - kutatások, különbözõ játékkockák kirakásából állnak össze, egy párizsi XVIII. századi légsúly méréstõl, egy kelemen-havasoki 600 éves cirbolya fenyõ fagysérüléses évgyûrûjén át a makroszinoptikus helyzetek modelezett reanaliziséig.
Személy szerint konkrétan a fellelhetõ, nevezzük történeti mûszeres adatok pontossága, megbízhatósága, egzaktsága érdekelne, akár Párizsból, akár Bécsbõl származik.
Mennyi és milyen adatsûrûség áll rendelkezésre pont légnyomási adatokból Bécsbõl, pl. a XVIII. századra vonatkozóan és mennyi pl. a London-Párizs térségbõl.Mennyire szórnak idõben és térben?
Mennyire kontrolálhatóak-korrigálhatóak pl. ezen input adatok alapján, a modellezések outputjai?Mennyire viszi el a kapott analízis értékeket egy-egy hibás adat, mik a hibahatárok, bizonytalanságok tényezõi? Mennyire állnak fenn prekoncepciók mentén való elmozdulások esélyei?
Csúnyán és nagyon köznapian, de nagyon közérthetõen:Mennyire gyerekcipõ ez még?
Ezért került a GCM modell és a rekonstrukciós modell abba szövegkontextusba amibe került, vagyis csupán példálózás és nem összevetés.
Nyilvánvaló és egyértelmû, hogy az ez irányban folytatott - legyünk nagyképûek, paleoklíma - kutatások, különbözõ játékkockák kirakásából állnak össze, egy párizsi XVIII. századi légsúly méréstõl, egy kelemen-havasoki 600 éves cirbolya fenyõ fagysérüléses évgyûrûjén át a makroszinoptikus helyzetek modelezett reanaliziséig.
Személy szerint konkrétan a fellelhetõ, nevezzük történeti mûszeres adatok pontossága, megbízhatósága, egzaktsága érdekelne, akár Párizsból, akár Bécsbõl származik.
Mennyi és milyen adatsûrûség áll rendelkezésre pont légnyomási adatokból Bécsbõl, pl. a XVIII. századra vonatkozóan és mennyi pl. a London-Párizs térségbõl.Mennyire szórnak idõben és térben?
Mennyire kontrolálhatóak-korrigálhatóak pl. ezen input adatok alapján, a modellezések outputjai?Mennyire viszi el a kapott analízis értékeket egy-egy hibás adat, mik a hibahatárok, bizonytalanságok tényezõi? Mennyire állnak fenn prekoncepciók mentén való elmozdulások esélyei?
Csúnyán és nagyon köznapian, de nagyon közérthetõen:Mennyire gyerekcipõ ez még?
Kicsit sántít a hasonlat: "...csatolt vagy beágyazott mezoskálájú, jövõbeni légköri kényszereket boncolgató elõrevetítések."
Egy GCM modell nem lehet összevetni egy ilyen euro-atlanti térségre vonatkozó modellell.
Egy GCM modell maga is rendkívül sok hibával dolgozik. Korábban azt gondoltam, hogy nagyon jól mûködnek - és ez igaz is, de szinte csak globálisan, vagy kontinentális léptékben.
Miután az IPCC WG1 8. részét átbújtam ... hát.... van még mit javítani ezeken a modelleken. Pl. A modellek az Antarktiszra ugyanolyan mértékben hibásan adták vissza a hõmérsékletet a múltra vonatkozóan, mint amilyen m értékben elõrejelzik a változását. (Pl. ha 3 fokos melegedést jeleznek elõre az necces, mert durván +/-3°C-os hiba tartománnyal fogták meg a multat is
- nagyon nagyon sarkított példa tudom.)
Persze minden rekonstruálás során van hiba lehetõség, nem is lehet pontosan vissza adni a dolgokat. DE! A tendenciákat, a lezajlott folyamatokat jól lehet visszaadni ezekkel a kisebb térségre dolgozó modellekkel.
Igaz, nem fogja pontosan tudni, hogy 1709 januárjában 1035, vagy 1037 hPa volt a havi légnyomás érték Európa északkeleti részén, de a lényeg, hgoy visszaadja, hogy pozitív légnyomás anomália volt.
Mellesleg a januárra vonatkozó rekonstruált hõmérsékleti mezõt összevetetttem Réthly A. által összegyûjtött feljegyzésekben szereplõ eseményekkel. A leírások nagyban segítették felismerni, milyen makroszinoptikus helyzet dominálhatott egyes idõszakokban és ez egybevághat-e a rekonstruált légnyomás mezõkkel. Azt kell, hogy mondja nagyon jól összepasszoltak.
Sok minden függ azon is, hogy milyen modellt mire használnak.
Spec az ilyen rekonstruáló modellek, melyek a mûszeres mérési adatokat és proxy adatokat használják fel, analízis mezõket készítenek inkább - hasonlóan az NCEP/NCAR, vagy ECMWF hõmrésékleti és egyéb reanalízis adataihoz.
Egyébként, ha mondjuk van Londonból, Rómából, Bécsból és Párizsból légnyomás értéked, máris sok makroszinoptikus légnyomási elrendezõdést kiszûrhetsz igaz még így is sok maradhat. Ezzen javíthat, ha rendelkezésedre vannak pl. a fa évgyûrûibõl rekonstruált hõmérsékleti, vagy csapadék idõsorok mondjuk Skandináviából és a Kárpátokból.
Egy-egy hónap - fõleg téli - légnyomás eloszlása, anomáliája elég jellegzetes és ha nincs is légnyomási adat a hõmérsékelti és csapadékviszonyok nagyon sokat segítenek annak kiderítésére, hogy mi lehetett.
Egy GCM modell nem lehet összevetni egy ilyen euro-atlanti térségre vonatkozó modellell.
Egy GCM modell maga is rendkívül sok hibával dolgozik. Korábban azt gondoltam, hogy nagyon jól mûködnek - és ez igaz is, de szinte csak globálisan, vagy kontinentális léptékben.
Miután az IPCC WG1 8. részét átbújtam ... hát.... van még mit javítani ezeken a modelleken. Pl. A modellek az Antarktiszra ugyanolyan mértékben hibásan adták vissza a hõmérsékletet a múltra vonatkozóan, mint amilyen m értékben elõrejelzik a változását. (Pl. ha 3 fokos melegedést jeleznek elõre az necces, mert durván +/-3°C-os hiba tartománnyal fogták meg a multat is
- nagyon nagyon sarkított példa tudom.)Persze minden rekonstruálás során van hiba lehetõség, nem is lehet pontosan vissza adni a dolgokat. DE! A tendenciákat, a lezajlott folyamatokat jól lehet visszaadni ezekkel a kisebb térségre dolgozó modellekkel.
Igaz, nem fogja pontosan tudni, hogy 1709 januárjában 1035, vagy 1037 hPa volt a havi légnyomás érték Európa északkeleti részén, de a lényeg, hgoy visszaadja, hogy pozitív légnyomás anomália volt.
Mellesleg a januárra vonatkozó rekonstruált hõmérsékleti mezõt összevetetttem Réthly A. által összegyûjtött feljegyzésekben szereplõ eseményekkel. A leírások nagyban segítették felismerni, milyen makroszinoptikus helyzet dominálhatott egyes idõszakokban és ez egybevághat-e a rekonstruált légnyomás mezõkkel. Azt kell, hogy mondja nagyon jól összepasszoltak.
Sok minden függ azon is, hogy milyen modellt mire használnak.
Spec az ilyen rekonstruáló modellek, melyek a mûszeres mérési adatokat és proxy adatokat használják fel, analízis mezõket készítenek inkább - hasonlóan az NCEP/NCAR, vagy ECMWF hõmrésékleti és egyéb reanalízis adataihoz.
Egyébként, ha mondjuk van Londonból, Rómából, Bécsból és Párizsból légnyomás értéked, máris sok makroszinoptikus légnyomási elrendezõdést kiszûrhetsz igaz még így is sok maradhat. Ezzen javíthat, ha rendelkezésedre vannak pl. a fa évgyûrûibõl rekonstruált hõmérsékleti, vagy csapadék idõsorok mondjuk Skandináviából és a Kárpátokból.
Egy-egy hónap - fõleg téli - légnyomás eloszlása, anomáliája elég jellegzetes és ha nincs is légnyomási adat a hõmérsékelti és csapadékviszonyok nagyon sokat segítenek annak kiderítésére, hogy mi lehetett.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat