Globális jelenségek

Én úgy veszem észre, ezeknek a vizsgálatoknak a nagy részében tisztán a statisztikai módszerek játszanak szerepet. Egy-egy lineáris trend-becslésnél megadják a meredekség és a tengelymetszet várható értékét és szórását.
A jég esetében a tengelymetszet a mostani jégmennyiség (szórása az elmúlt évek szórása). Ez alapján meg lehet mondani, hogy adott P valószínûséggel mekkora lesz a jégtakaró adott idõ múlva. Átfordítva: az is kiszámítható, hogy P valószínûséggel adott idõtartományon belül eléri a trend a 0-t (elfogy a jég). Szerintem ez az a 2020-2030-as tartomány, csak a hozzá tartozó valószínûséget nem adták meg (általában 90 vagy 95%-ra szokás számolni).
Ez tehát függvényként a szigorúan monoton trend ugyan, de a trendparaméterek szórásába beleépülnek az ingadozások.
Ez azért helytelen, mert a lineáris közelítés csak bizonyos (pár évnél általában nem nagyobb) idõtartományban érvényes, az annál hosszabb tartományon már romlik a korreláció a nagyobb idõskálájú változások miatt (tehát ott már másod, harmad fokú trendet kell feltételezni). (Sõt, bizonyos jégmennyiség-tartományból való kilépéskor is nemlineárissá válhat a trend.)
A "publikációs hiba" tehát az, hogy a még lineárisan viselkedõ tartományon történõ becslésekbõl olyan tartományokra is elõrejeleznek, ahol az idõfüggés már nem ismert (vagyis nem biztos, hogy lineáris).
(Bocs a hosszért, kicsit nehéz volt érthetõen fogalmazni.)

Az Élet és tudomány címû folyóirat már a '60-as évek végén arról cikkezett, hogy az Északi- jegestenger az ezredfordulóra elveszti a jegét. A jég azóta is, ha nem is túl jól, de megvan -köszöni szépen. Nem tudom, hogy az eljegetlenedésre most megadott 20-30 éves terminus becslésekor figyelembe vették-e a 2009-hez hasonló váratlan jégmennyiség növekedéseket, avagy monoton csökkenésre számítanak. A sarki jégtakaró nagyon szeszélyesen viselkedett a régmúltban is: ha jól emlékszem, a XVI. század végén olyan magas szélességet ért el egy hajós, melyet aztán pár évszázadig még megközelíteni se sikerült. Privát véleményem, hogy az Arktisz központi területén még nagyon sokáig lesz tengeri jégtakaró, a mostani csökkenõ tendencia ellenére is.

"Idén a mûholdas mérések szerint a jég újra elérte a 2007-es minimumot". Amelyik cikkre itt hivatkozik, annak aljn az ábra ennek ellent mond. (Sõt, ezt az ábrát õk maguk is kitették.) Akkor most mi van? Az angol forráscikk ráadásul nem is mond semmit az idei évrõl, csak annyit, hogy majd októberben kielemzik [ha jól értem], és egyéb félrefordításokat is találtam (pedig elvileg nem is tudok angolul).
Nomeg ilyenek is vannak tõlük: Link
Ez mutatja, hogy a Zindex mennyire megbízható "hírforrás" (semennyire).

Elérte a minimumot, de ahogy nézem a grafikont, kezd visszakanyarodni. Gyarapodik a jég gyorsan az átlaghoz képest jóval gyorsabban. Link

Köszönöm szépen, rendkívül tudományos és tanulságos írások!

Egy hibádzik ezzel globális "bla-bal-blával" (egy gondolatébresztõ, hosszú videó, még most se törölték le: Link ).
A jégborítás viszonyított átlag-idõszaka egy erõsen megtévesztõ, rövid, 21éves idõszak.

A hõmérsékleti adatsorok is mutatják, milyen megtévesztõ egy kiragadott, rövid idõszakhoz viszonytani, itt az elmúlt több ezer év leghidegebb, 1870-1910 közötti idõsáv a félrevezetõ (a hõmérsékleti mérés rohamos elterjedése épp egy komoly hideg-idõszakra esett).
Íme: Link
A felmelegedés...: Link

Azaz az ilyen rövid, megtévesztõ viszonyítási idõszakból gyártani általánosított eszmefuttatásokat, több mint megkérdõjelezhetõ.

A komolyabb nagyságrendek:
Link
Link
Link

Az északi jégsapka kiterjedése szeptember 9.-én elérte éves minimumát: Link

Sõt, a mai állás szerint a 2008-ast már le is verte a jég, és a 2010-es szintet súrolja, ami a 3. legkisebb borítottságot jelenti...ez elég látványos fordulat, kérdés meddig tart?-ha március közepéig akkor nem panaszkodhatunk hó-és jégkedvelõk...

E szerint elkezdett nagyobbodni a jégborítás északon Link és a 2007-es minimum rekordot nem döntöttük meg ,sõt célba vette a 2008-as jégborítást.

Valami ilyesmire gondoltam én is. Nem ástam bele magam a témába mert mint írjátok azért ez igencsak relatív dolog. Tipikus felmérések esete, bármibõl, bármit ki lehet hozni, azért ezekkel csínján kell bánni. És, hogy kinek van igaza, no azt senki sem tudja:-)

Mert mûholdról mérnek más-más hullámhosszon, és más korrekciókat alkalmaznak. Van aki 50%-os "jégkását" már jégnek vesz, van aki csak a szilárd. több cm vastagat. Van olyan módszer ami korrigált a jégfelszínt borító vizre, van ami nem. És még sorolhatnánk. Hát innen a különbségek

Hmm, azt pont nem ismertem, köszi szépen. Bizony azon megdõlt a többin nem, így még mindig kétségeim vannak a mérés miatt. Bár, lehet az a legpontosabb. Egy biztos, hogy nagyon lent vagyunk, ez kétségtelen.

Köszöntem a linkeket!

Lehet válogatni, nincs megegyeztõ grafikon jelentõsek az eltérések.

Ezen még a 2007 2008-as évet is magasan megelõzzük:
Link

Ezen a grafikonon egyértelmûen megdõlt a minimum:
Link

Itt a 2007-es érték fölött van valamivel:
Link

Itt is a 2007-es érték fölött van:
Link

A második link gyakorlatilag a Brémai egyetem adatait tükrözi, azaz a cikkre hivatkozó emberke is német, így gondolom ebbõl dolgoznak, itt van az összefüggés.


A grafikonok között jelentõs eltérés van, azt hogy ez mibõl adódik nem tudom, de az biztos, hogy más-más forrásból dolgoznak azért van az eltérés.

Bár nem tudom, ha egy ház alapterülete jól láthatóan 110 m2 akkor miért lenne 123 m2 ha másik tervezõ méri, a harmadik meg 106 m2-t mér ?

Ok, értem, de igazából egy grafikon sem ezt támasztott alá, sõt összehasonlításban sem úgy néz ki. Ám lehet, nem mértem le pontosan:-) Elfogadom az írását, nincs ezzel gond, õk a szakemberek. De az általam linket görbéken sem csökken a 2007-es szint alá, sõt ott ha jól látom nagyon lent van az az év. Nem kételkedem, de a szemem csal ezek szerint, vagy a grafikonok és az összeghasonlító fotó a rossz, ez is lehet.

Link

Nem én találtam ki a linkem alapján ("megdõlt a történelmi minimum") az én olvasatom alapján a 2007-es abszolut minimumot döntöttük most meg :

"Szeptember 8-án az északi-sarki jégkiterjedés mérete 4,240 millió négyzetkilométer volt, ami történelmi minimumnak számít" - mondta Georg Heygster, a németországi Brémai Egyetemen mûködõ Környezetfizikai Intézet távérzékelt felvételek fizikai elemzésével foglalkozó részlegének vezetõje. Az új érték nagyjából fél százaléknyival alacsonyabb a 2007. szeptember 16-án mért legutóbbi rekordnál.

Na-na megdöntöttük májusban, júniusban és júliusban is, ezek idõszakos információk, az abszolút minimum nagyjából 10 nap múlva áll majd be, ami még mindig a 2007-es év felett lesz várhatóan, így a 2. legalacsonyabb jégkiterjedés lesz idén, majd következik a 2008-as év.

A jegesedéssel úgy állunk hogy megdöntöttük a mindenkori minimum rekordot szeptember 8.-án:

Link
Ez a legfrissebb hír. Én nem izgulok, mert ez a rekord nem sokáig fog megmaradni 3 éven belül újra megdöntjük majd.

Néhány link:
Link
Link
Link
Link
Lehet válogatni:-)

Jegesedésben hogy állunk? Sajnos elhagytam a linketeket ...

Sziasztok!

Akinek van rá ideje, töltse ki (klímaváltozás kérdõív UPDATE), az OMSZ-ban biztos örülnének a minél nagyobb számú válaszadónak:

Link

Üdv
András

Ennyit tesz az állandó anticiklonális hatás. És itt már el lehet gondolkodni a télre vonatkozóan. Már elkezdõdött a lehûlési folyamat az elsõ -15 fokos izoterma is megjelent az elõrejelzéseken és egyre nagyobb a hidegbázis fent északon, lassan összeállnak a hidegmagok.

"Greenland sea" jege viszont jól tartja magát: Link Június vége óta átlag felett (ilyen se volt mostanába), több mint 2x annyi jég mint elõzõ év aug. 10-én, a jégfelület annyi mint 2010 október 15 vagy 24-én.

Ezzel ( Link ) valami nem stimmel. Több másiknál nem ilyen: Link Link Link Link

Most viszont fejreállt, és függõleges zuhanásban van a sarki jég! Ha így megy, nem lesz jégtakaró szept. elejére...néztétek? (ocean.dmi.dk)

Úgy tûnik vicces kedvében van a jég, avagy csak beleszédült a 2007-es mélységbe: Link 6-7 hét múlva a vhová a 3. 4. hely közé tippelem 2009 és 2010 közé. Az is lehet, h még tartogatja a slusszpoént..

Hát itt annyira együtt fut a 2011 a 2007-tel, hogy gyakorlatilag 50-50%. A legalább második helyezésre viszont 60% körüli esélyt adok most. Valószínûleg nem lesz totális fejre fordulás a makro-helyzetben nyár végéig, a légkörzési rendszer végig a mostanira hasonlíthat, még ha nem is nagy mértékben. Ez a magasan maradó minimumot szinte kizárja, így a legalább 4. helynek már 85%-ot adnék.

Sok idõ van még a szeptemberi minimumig az északi sarki jégnél, de én nagy esélyt látok rá, hogy alulmúljuk a 2007-es évet és új rekordminimum születik idén: Link

Így van. És különben is,akik a "globális felmelegedõ agyrémben" hisznek,azoknak akármennyi adatot elõ lehet szedni akármilyen elismert napvizsgáló intézettõl, úgyse fogja elhinni, csak a CO2 lebeg a szemük elõtt, meg a 45 fokos Kékestetõi nyarak A tisztánlátók meg készülnek az eljövendõ kis jégkorszakra,amit ez a naptevékenységi "hibernáció" fog elõidézni. Nem muszáj elhinni, de majd úgyis meglátjátok, hogy így lesz... Sun is driving the Earth's climate.

Nézz be a Csillagászat fórumba (#7527-tõl)
Amúgy a jelek egyértelmûnek tûnnek ugyan, de igazából ezek (is) csak találgatások, egyértelmû bizonyítékok nincsenek.

Ajánlom a figyelmetekbe, egyedülálló jelenség:
Link

Aktivitás hiányában elmaradhat a 25. napciklus.

A Nat Geo-n tegnap a Mindennapi tudomány azt hiszem 7. epizódjában az USA-ban kialakuló téli tornádókról volt szó: hevesebbek mint a nyári tornádók, és sokkal északabbra is felmennek, jóval a tornádó folyosón kívül. Az erõsödõ La Nina jelenségnek tulajdonítják.
Aki még nem látta, próbálja meg elkapni, hátha még ismétlik.

Mit takarhat pontosan az El-Nino aplitudo/erosseg?
Azt gondolom, hogy mire utalhat, de a skala pontos jelentese erdekelne... 1, 2?

Az átlagot reprezentáló görbe eszerint lassan, de monotonon emelkedik az elmúlt több, mint ezer évben. Ez nagyon érdekes, el kellene gondolkodni az okokon. Õszintén szólva, hirtelenjében lövésem sincs a miértre vonatkozólag.

El Nino évgyûrûkben: Link

Menetrendszerûen megtörtént az évszakváltás: többszörösen igazolt tapasztalati tény, hogy ha a februári hideg átnyúlik márciusra, akkor az márc. 10. táján (+- néhány nap) ér véget.
E szabályszerûség újbóli beigazolódása késztet írásra. Határozottan körvonalazott véleménye a fórumozók bizonyos csoportjának, hogy az idõjárásban semmiféle analógiák, szingularitások nincsenek -ilyenek feltételezése tévhit.
Ennek a felfogásnak újra és teljes határozottsággal ellent kell, hogy mondjak. Igenis vannak az idõjárásnak ugyanabban az idõben visszatérõ jelenségei (végsõsoron ez az analógia és a szingularitás lényege), mert a légkörnek "ÓRÁJA VAN". Az idõmérésnek és az idõ felosztásának az alapja mindig valami ciklikus folyamat, melynek stabil periódusideje van. Mechanikus órákban ilyen az inga lengése, kvarcórákban a kvarckristály elektromos feszültség kiváltotta rezgései. A légkör "lépéscsinálója" a zonális és meridionális áramlások ciklikus váltakozása, a Namias-féle mechanizmus. Ennek sémája: kiélezõdõ hõmérsékletkülönbség az északi és déli tájak között - felgyorsuló zonális áramlatok a polárfronton - ezek örvényesedése, az áramlások meridionálisra fordulása, a következményes hõkicserélõdés a magasabb és alacsonyabb szélességek között. Majd kezdõdik az egész elõlrõl.
Látható, hogy klasszikus ciklusos folyamatról van szó. A mechanikában a ciklusos folyamatok periódusidejét bizonyos paraméterek szabják meg: az inga lengésidejét annak hossza determinálja, a rugóra függesztett rezgõ testét a rugóállandó és a test tömege. A Namias-ciklusok periódusideje a találkozó hideg és meleg légtömegek hõmérsékletétõl, mennyiségétõl, valamint a földrajzi szélességtõl függ.(Nagyszerû lenne erre egzakt matematikai összefüggést találni, képletet felírni!) Ha ezek a paraméterek állandóak, akkor a periódusidõ is állandó, szabályosan jár az "óra". Tudjuk, a tengervíz és a felsõ légkör hõmérséklete viszonylag konstans, és hosszú ideig fennmaradó hõmérséklet-eloszlási mintát ad -ilyen esetben a Namias-óra egyenletesen "ketyeg".
Az "órát" be kell állítanunk valamilyen kezdõ idõpontra, be kell igazítanunk a pontos idõ szerint. A Namias-órát a napállás, mint nagyon pontos ciklikus jelenség "állítja be". Innentõl kezdve, ha a kiinduló feltételek konstansak, nagyon pontosan jár. Sok esetre emlékszem, hogy két vagy három egymást követõ évben szinte napra pontosan ugyanakkor jelentkeztek ugyanazok a történések, ugyanaz a felállás. Kitûnõ példája ennek a tavalyi és tavaly elõtti karácsonyi rekordenyheség fellépte. Mondhatja erre a fiatalabb korosztály, hogy mindez a véletlen mûve. Én, aki sajnos már nem vagyok annyira fiatal, túl sokat láttam ahhoz, hogy annak tarthassam.

Nincs mit .
Úgy tudom, az energiakibocsátása a Napnak a ciklus során nem változik eléggé erõsen. Az ionoszféra elnyeli az ionizáló sugárzást, s így ezen változások az ionoszféra külsõ határát tologatják, vastagságát kissé változtatják; de errõl nem tudok sokat, csak (tudományos értékét tekintve) kisebb cikkekben olvastam pár dolgot. (Csillagászok errõl többet tudnak valószínûleg.)

Még valami, a levegõ törésmutatója 1-nél alig nagyobb, ráadásul ugye nem ugrásszerûen nõ a légkör "határán", tehát optikai úton végképp nincs igazán reflexió (a Föld albedójának változása tehát nagyjából a felszín albedójának változásával egyezik). Más kérdés, hogy fényt hõvé tudja alakítani és tárolni is tudja (üvegházhatás ugye ), de ez meg már tudtommal nincs, vagy max. nagyon gyengén összefüggésben az alvedóval.

Angolul tudóknak ajánlom: Link

Mivel én vagyok egy komoly angol tudással rendelkezõ figura ezért egy rövid leírást ha tudna valaki adni azt megköszönném Annyit tudok hogy valami pólusváltozásos akármirõl van szó

Köszönöm. Egyben bocs, de már régóta mániám, lehet, hogy már emiatt kezeltetni kéne engem. Ha besugárzott energia érdemben nem változik a ciklikus naptevékenység változás hatására, valahol valaminek a reflexiós rendszerre való hatásában kell keresni az energia mérlegben megmutatkozó hatást. Sajnos kényszerzubbonyos nap hangulatjel nincs a listában. Továbbra is maximális tisztelettel : Lujó

Az energiatárolási mechanizmuson alapuló üvegházhatása nagyon kicsi. A troposzférikus ózon döntõ része a minimuális anyagáramlás révén jut le a sztratoszférából a jetek mentén. Itt lent viszont az ide lejutú 1150nm-nél kisebb fény hatására bomlik, és ez domináns reakció. A troposzférában nem keletkezhet ózon, csak speciális helyzetekben.
A legfontosabb, hogy a troposzférikus NO és NO2 jelenlétében már a 425nm alatti tartományban is keletkezik ózon: (NO2+hv->NO+O ; O+O2+m->O3+M), azonban ezt az NO fogyasztja is (O3+NO->O2+NO2), így ez a mérleg kiegyenlítõdik (vagyis a nettó reakció az az, hogy nem történt semmi). Ha azonban a levegõ az NO-forrástól elsodródik, akkor az NO-bevitel megszûnése miatt a légelemben feldúsulhat az ózon. Ez a fotokémiai szmog. Namost ennek tér és idõskálája néhány tíz km. ill. szerencsétlen esetben max. néhány nap.
(Másik két O3-keletkezés CO és CH4 segítségével jöhet létre, ennek nettó reakciója már O3-dúsulás [co+2*o2+hv->co2+o3 ; ch4+4*o2+2*hv->hcho+2*o3+h2o], azonban itt olyan köztes anyagok (szabad gyökök) kellenek, melyek tartózkodási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az NO-ké, így az NO-k ennél gyorsabban fogyasztanak.)
Összefoglalva, klimatikus hatásai az ózonmennyiség változásainak nem nagyon vannak. Mindemellett a napciklus változása annyi más változást is elindít, hogy az ózon-változás okozta hatás részarányát igen nehéz (mondhatni lehetetlen) lenne kimérni. Maga az effektus azonban, amit kérdezel, létezhet. Bár az ózonréteg maga direktben nem nagyon ver vissza, hisz az ózon bontására fordítódik az általa elnyelt energia, így semerre "nem jön ki" késõbb sem az ózonrétegbõl (legalábbis fény formájában, ugyanis belsõ energiává alakul).
/Kissé bizonytalan vagyok a pontos történetben, lehet, hogy pontosításra szorulhat ./

Szerintem is gyorsabban menne, de nem azért, mert a Dán-szoros befagyott, hanem szintén annak következtében, amiért ez megtörtént. Pl túl keletre vagy nyugatra korlátozódik az áramlás. Mint pl most inkább Grönland nyugati partjainak irányába. Remélem érthetõen fogalmaztam

Igazad van, köszi, benéztem néhány dolgot Elég alap dolgokat Tanul az ember
Viszont az azért még így is lehet, hogy gyorsabban menne a mögöttes területek jégképzõdése, nem? Azok a területek be szoktak fagyni egyébként is télen. Link (itt a benyúló lila tábla) - befagyva persze a 80-as években láttam utoljára az archívumot nézegetve...

1: Nem Golf ( Link )
2: tfh befagyna. Ami azért - tekintve az Észak-Atlanti drift behatolása ( Link Link ) miatti igen jelentõs hõtranszportot és a parttól K-DK felé meglévõ T gradienst, elég ritka lehet - miért kanyarodna ránk? Ha a Duna befagy, akkor kikanyarodik a medrébõl? Dehogy. Szinte ugyanúgy zajlanak az áramlások a jég alatt tovább, mint addig. Kb annyival szûkül a kersztmetszet, mintha kivakolnám egy alagút plafonját.

Egyetértek, bár szerintem azért nem fog összeérni, mert biztos erõs ott az áramlás, ami -20-as T850 esetén sem engedi beállni a jeget. Ellenben az elmúlt 1-2 hétben ott enyhe idõ volt (blokkoló AC behúzza oda a hideget) és az ilyen ciklonos helyzet viszont le-leránt egy adag hideget Grönlandról és ez a folyamat most kezdõdött el. Tehát eddig "meleg" volt ott, most jön a hideg.
Nagyon kíváncsi lennék, mi történne akkor, ha befagyna. Elvileg a Golf-áramlat ránk kéne, hogy forduljon, de az ugye most alig halad valamicskét felénk (elmegy Ny-nak) - lehet, még jobban blokkolná és az Izland mögötti területek gyorsan befagynának? Ilyet egyébként az archívumban nem találtam (volt, hogy közel voltak, de soha nem értek össze).
A hideg levegõnek egyébként olyan 160-200 óráig jelez utánpótlást a GFS fõfutása, utána pont a közeljövõben körvonalazható AC-hatás miatt ismét beenyhülne az idõ. Néhány kép:
Link most szakadt oda a hideg.
Link 90 óra, gyenge.
Link 120-240 óra: stabil hideg, csökkenõ ciklonaktivitás (kisebb szél).
Link 300 óra, történetesen még kitart.
Link "a lehetetlen". Persze 240 óra felett bizonytalan, de hideg lesz, ez a lényeg. Link

Nem fog összeérni, ezt szinte kizártnak tartom. Ha összeérne a jég( kicsit jelentõsebb vastagsággal(5-10cm)) akkor abból akár komolyabb gondok is lehetnek , mert ki tudja milyen hatással lenne ez az áramlatokra. De egyébként nem ezért tartom kizártnak hanem azért mert már több mint 1 hónapja ilyen távolságra van a jég Izlandtól, és nem hiszem hogy ez változna.

Kérdés : Tudtommal az ózon jelentõs üvegház hatást generáló gáz (ha nem, bocs az ostobaságomért, vagy hibás információmért, emlékezetemért). Lehetséges lehet-e, hogy a naptevékenység ciklikus változása az ionizáló sugárzás változása / ózonmennyiség változása / globális reflexiós rendszer változása útvonalon érdemben befolyásolhatja a klímát, ha már az átlagos W/m2 fûtést érdemben nem befolyásolja ??? Elõre köszi, maximális tisztelettel : Lujó

Biztos volt már rá példa: a Jégkorszakban... Hogy megtörténhet-e most is: -????-
Ha megtörténik, az újabb adalék lesz a Golf áramlat rendellenes viselkedéséhez, mert nyilván azzal függ össze.

A teóriád tutibiztos, hogy helyes, az általad leírt hatás létezik, csak (tudtommal) kicsi .
Még egy kis adalék: a troposzféra sokkal nagyobb energiát kap alulról, a felszíntõl, ezért csökken a hõmérséklet a magassággal. A sztratoszférikus ózonmennyiség változása az ózon-koncentráció maximumának magasságváltozásait idézi elõ (illetve az egész magasság szerinti eloszlást változtatja). Ha alulról eszik az ózont a freonjaink, akkor a max. szint pl. lejjebb süllyed, és még pár ilyen folyamat létezik, amit nem tudok most pontosan. Az azonban biztos, hogy a tropopauza környékén a hõméréskleti gradiens nagyságát az ózon-koncentráció gradiense határozza meg. Ennek változásai a közvetlenül a tropopauza feletti pár km. hõmérséklet-változásait okozzák. Ha ebben a helyzetben valahogy megnövekszik a zonális irányítású idõjárás klimatikus idõaránya (zonalitáskor nagyobb az anyagáram a tropopauzán át a jetek mentén), akkor elképzelhetõ, hogy a hatás mérhetõen nõne.

Link
90 órán át stabil hideg az Izland-Grönland közötti területen. Sajnos mondjuk alacsony nyomással jár, így erõs széllel is, de nem semmi, nem semmi, lehet összeér a jég? Volt ilyenre példa valaha is? Elõfordulhat egyáltalán?
Jelenleg: Link