Globális jelenségek
Ha mindenki annyira meg akarná rendezni, akkor valószínûleg nem a saját érdekeikért kiállni képtelen országok (alapesetben az afrikaiak, ha már Európában kell választani, akkor pedig "természetesen" a keleti fele) részesülnének ebben a "dicsõségben", hanem a gazdag nyugatiak.
Tény, hogy nem ez a legeslegnagyobb környezetszennyezés a világon, mindenesetre károsnak káros. Nem feltétlenül a kibocsátott gázok, inkább "egyszerûen" a természet megzavarása miatt. A letaposott növényeknek, elüldözött állatoknak sem vigasz, hogy ettõl nem pusztul el a Föld, de a legkárosabb az egésznek az üzenete: az, hogy a természettel nem muszáj törõdnünk, ott bármit megtehetünk, amit mi jó szórakozásnak találunk. Az általad említett nagyobb ügyekben csak azután várhatunk eredményt, ha kicsiben, pl. egy autóverseny károkozásával szemben már fel tudunk lépni...
Tény, hogy nem ez a legeslegnagyobb környezetszennyezés a világon, mindenesetre károsnak káros. Nem feltétlenül a kibocsátott gázok, inkább "egyszerûen" a természet megzavarása miatt. A letaposott növényeknek, elüldözött állatoknak sem vigasz, hogy ettõl nem pusztul el a Föld, de a legkárosabb az egésznek az üzenete: az, hogy a természettel nem muszáj törõdnünk, ott bármit megtehetünk, amit mi jó szórakozásnak találunk. Az általad említett nagyobb ügyekben csak azután várhatunk eredményt, ha kicsiben, pl. egy autóverseny károkozásával szemben már fel tudunk lépni...
Ezt a tökéletlen értelmetlen baromságot a világ összes országa megakarja/ta rendezni. Hatalmas reklám ez az országnak,nagy bevételekkel és büszkék rá ezrek,milliók hogy nálunk van ez a verseny.Fontos a természet,de nem ettõl fog elpusztulni a Föld az biztos. Sok fórumon túl van lihegve ez a természetvédelem téma. Illetve rossz dologra fordítja a figyelmet. Kína,India,USA károsanyag kibocsájtása ellen kéne erélyesebben fellépni és nem 1-1 verseny vagy rendezvény ellen. Ami hozhat az országnak valamit és szennyezésben porszem a sivatagban,azt tiltsuk le,ami a 70-80%-át okozza a szennyezésnek az ellen meg immel-ámmal szót emelünk.Én ezt tartom értelmetlen dolognak.
Bocsi, rosszul fogalmaztam. Csak a ralit szervezték, a másik nap már adott volt.
Sajnos mindkét témához egyforma egyesek hozzáállása. :-(
Ezen már én is gondolkoztam, vajon cinizmus vagy szimpla érdektelenség miatt szervezték a Föld Napjára mindkettõt. Tulajdonképpen mindegy, mindenképpen bunkóság.
Ezen már én is gondolkoztam, vajon cinizmus vagy szimpla érdektelenség miatt szervezték a Föld Napjára mindkettõt. Tulajdonképpen mindegy, mindenképpen bunkóság.
Nem szorosan a klímaváltozáshoz, inkább a környzet- és természetvédelem témaköréhez kapcsolódik, hogy a Közép-Európa Rali anélkül zajlott, hogy megkapta volna a környzetvédelmi engedélyt a versenyre, pontosabban ez az engedély érvényes lett volna. Önmagában is elég nagy cinizmus a szervezõktõl, hogy ezt a tökéletesen értelmetlen baromságot éppen a Föld napjára szervezték: Link :-(
Bár az élõvilág minden szeglete úgy lenne védve, mint a madarak, ekkora lobbival semmi nem épülhetne, a szennyzés nélküli szélerõrmûveket meg gátolják (nem a madarak ellen vagyok, hanem annak erõsen túlzó lobbijával, a kettõs mérce tipikus esete, az élõvilág más szeglete meg magasról le van...) ...
Egyet kéne megérteni: Az olajlobbit letörni (ami 100$ felett elérhetõ lenne, és a társadalmak teljes kizsákmányolsását meggátolnák vele), bármi ésszerû áron.
Abszolút fúziópárti vagyok, az átmenetet és késõbb kisléptékben a szegmenset a szél/víz/termál/nap energia képezné.
Egyet kéne megérteni: Az olajlobbit letörni (ami 100$ felett elérhetõ lenne, és a társadalmak teljes kizsákmányolsását meggátolnák vele), bármi ésszerû áron.
Abszolút fúziópárti vagyok, az átmenetet és késõbb kisléptékben a szegmenset a szél/víz/termál/nap energia képezné.
A szélerõmûnél nem feltétlen a gazdaságosság számit, hanem az, hogy nem szennyez.
Más kérdés, hogy nálunk a nem a legjobban eltalát szabályozás és egyéb miatt egy szélerõmû építése elvileg az áram árának emelkedésével jár a nagyon magas (persze csak innen nézve, az erõmû üzemeltetõje felõl nézve nem magas..) kötelezõ áramátvételi árak miatt. Viszont sztem kellemesebb ezt fizetni, mint pl tankerrel szállítani Ciprusra a vizet, ahogy tegnap mondták a hírekben.
A sötétzöldeket meg egyszerûen be kellene tiltani. Régen is voltak szélmalmok, azok se irtották ki a madárvilágot, a szélerõmû sem fogja, a madaraknak van agyuk, csak igen elenyészõ számban fognak belerepülni.
A rövidtávú megoldás az olajfogyasztás drasztikus visszafogása (de nem teljes technológiaváltás, mert annak több kára van, mint haszna) és minden lehetõ pénz atom/fúziós erõmûvekbe való befektetése lenne.
Más kérdés, hogy nálunk a nem a legjobban eltalát szabályozás és egyéb miatt egy szélerõmû építése elvileg az áram árának emelkedésével jár a nagyon magas (persze csak innen nézve, az erõmû üzemeltetõje felõl nézve nem magas..) kötelezõ áramátvételi árak miatt. Viszont sztem kellemesebb ezt fizetni, mint pl tankerrel szállítani Ciprusra a vizet, ahogy tegnap mondták a hírekben.
A sötétzöldeket meg egyszerûen be kellene tiltani. Régen is voltak szélmalmok, azok se irtották ki a madárvilágot, a szélerõmû sem fogja, a madaraknak van agyuk, csak igen elenyészõ számban fognak belerepülni.
A rövidtávú megoldás az olajfogyasztás drasztikus visszafogása (de nem teljes technológiaváltás, mert annak több kára van, mint haszna) és minden lehetõ pénz atom/fúziós erõmûvekbe való befektetése lenne.
Lehet, hogy félreérthetõen írtam: a tó létében (mármint a jég alatti tóéban) nem kételkedem, de ennek semmi köze a klímaváltozáshoz, hiszen ahogy mondod, a "jégkorszakokban" is léteztek ilyenek. Ez a víz nem is tud "csak úgy" kiszabadulni a tengerbe, hiszen elõbb a felette lévõ 3 km jégnek kell elolvadnia, ami nem megy egyik napról (vagy egyik évtizedrõl) a másikra.
A gazdaság mûködése mögött sajnos tényleg az emberi természet rejlik... De ezen nem is kell mindenáron változtatunk (jó lenne, de ez csak szép álom). Már az is elég volna, ha 10-20 évnél hosszabb távon vizsgálnánk a beruházások hasznos vagy káros voltát. Hiszen ennél hosszabb távon a klímaváltozás óriási veszteséghez vezethet akkor is, ha csak a száraz gazdasági mutatókat vizsgáljuk!
A mindent ellenzõ, alternatívát nem adó környezetvédelmet (pl. a szélerõmûvek elleni tiltakozást, de nálam az atomenergia is ide tartozik) egyébként én is túlzásnak tartom... De valami azért van a felvetéseikben: tényleg megnyugtatóbb, ha minél kevesebb madár útjába kerülnek bele a szélkerekek, vagy minél kevesebb radioaktív hulladékot kell elhelyeznünk. Így aztán akkor is sokkal jobban meg kell tanulnunk takarékoskodni az energiával, ha nem fosszilis forrásokból nyerjük.
A gazdaság mûködése mögött sajnos tényleg az emberi természet rejlik... De ezen nem is kell mindenáron változtatunk (jó lenne, de ez csak szép álom). Már az is elég volna, ha 10-20 évnél hosszabb távon vizsgálnánk a beruházások hasznos vagy káros voltát. Hiszen ennél hosszabb távon a klímaváltozás óriási veszteséghez vezethet akkor is, ha csak a száraz gazdasági mutatókat vizsgáljuk!
A mindent ellenzõ, alternatívát nem adó környezetvédelmet (pl. a szélerõmûvek elleni tiltakozást, de nálam az atomenergia is ide tartozik) egyébként én is túlzásnak tartom... De valami azért van a felvetéseikben: tényleg megnyugtatóbb, ha minél kevesebb madár útjába kerülnek bele a szélkerekek, vagy minél kevesebb radioaktív hulladékot kell elhelyeznünk. Így aztán akkor is sokkal jobban meg kell tanulnunk takarékoskodni az energiával, ha nem fosszilis forrásokból nyerjük.
A nagy tó szerintem is némileg túlzás, de én közel sem tartom annyira elképzelhetetlennek, épp a napokban hallottam arról, hogy a jégkorszakban több helyen isössze tudott gyûlni egy ilyen túlhûlt vizzel teli "tó" ami a nagy nyomás miatt jócskán 0 fok alatt maradt. Nekem a túlzás a tó méretét illeti mert azt nehezn képzelem el, hogy nagy nyomás alatt akkor mennyiségû víz lehetne... A gazdasági hatásnál pedig ott van sok-sok probléma, például a környzetvédõk akiket zavarnak a szélerõmûvek-ami még érthetõ is, pláne ha épp egy madár átvonulási helyre teszik, de most komolyan nem lehet gazdaságosan olyan helyre telepíteni szélerõmûvet ahol ne találnák madár árvonulási területet, hsiezn az 1-2 darab elszigetelten kihelyezet szélerõmû nem éppen a gazdaságosság példaképe, de ugyanilyen probléma merül fel a nap erõmûvekkel... A legnagyobb gond meg talán az, hogy az energetikai globális váltás egész addig váratni fog magára amíg jobban megéri a nemmegújjuló energiaforrások hazsnálata. Rivid távú? Az. De sajnos ilyen az emberi természet, ilyen volt és ilyen is lesz. Ha megnézzük a gõz korszaknak is akkor lett vége amikor már jobban megérte olajat használni.
"Másrészt Grönland közepén már most egy nagy tó van."
No comment... Na jó, mégis: a grönlandi jégsapka felszínén, ahol soha nem emelkedik 0°C fölé a hõmérséklet, biztos nincs semmiféle tó. Ha lenne, azt látnánk a mûholdképeken, és az ott járó expedíciók is belebotlanának... Ha a több km vastag jégtakaró ALATT lévõ vízre gondol, annak pedig semmi köze a klímához, a nagy jégsapkák alatt mindig is összegyûlik némi víz a nyomás ill. a Föld belsõ hõje hatására. Van ilyen "tó" az Antarktisz alatt is: az izotópos összetétele és a benne lévõ baktériumok alapján több millió éve el van zárva a külvilágtól, tehát nem mostanában keletkezett.
Ha az éghajlatváltozás leírásával nem is, a gazdaság mûködésére vonatkozó résszel nagyjából egyetértek. Szerintem is ott van a legnagyobb gond, hogy a vállalatok csak a viszonylag rövid távú anyagi hasznot keresik, évszázados távra senki nem fektetne be pl. megújuló energiaforrásokba. Márpedig a klímaváltozás, ill. emiatt valamiféle "összeomlás" veszélye tényleg reális, akkor is, ha ez nem úgy nézne ki, ahogy a cikkben szerepel.
No comment... Na jó, mégis: a grönlandi jégsapka felszínén, ahol soha nem emelkedik 0°C fölé a hõmérséklet, biztos nincs semmiféle tó. Ha lenne, azt látnánk a mûholdképeken, és az ott járó expedíciók is belebotlanának... Ha a több km vastag jégtakaró ALATT lévõ vízre gondol, annak pedig semmi köze a klímához, a nagy jégsapkák alatt mindig is összegyûlik némi víz a nyomás ill. a Föld belsõ hõje hatására. Van ilyen "tó" az Antarktisz alatt is: az izotópos összetétele és a benne lévõ baktériumok alapján több millió éve el van zárva a külvilágtól, tehát nem mostanában keletkezett.
Ha az éghajlatváltozás leírásával nem is, a gazdaság mûködésére vonatkozó résszel nagyjából egyetértek. Szerintem is ott van a legnagyobb gond, hogy a vállalatok csak a viszonylag rövid távú anyagi hasznot keresik, évszázados távra senki nem fektetne be pl. megújuló energiaforrásokba. Márpedig a klímaváltozás, ill. emiatt valamiféle "összeomlás" veszélye tényleg reális, akkor is, ha ez nem úgy nézne ki, ahogy a cikkben szerepel.
Végre nem csak én látom így 
Ezt mondom régóta hogy a biodizelnél még a hagyományos dizel is jobb, de sokan annyira be vannak zöldülve, hogy elfelejtettek számolni , pedig a négy alapmûvelet - na meg egy kis kémia - is elég ahhoz hogy kiderüljön hogy a biocuccok többet ártanak mint használnak.
Tisztelet a kivételnek !
Ezt mondom régóta hogy a biodizelnél még a hagyományos dizel is jobb, de sokan annyira be vannak zöldülve, hogy elfelejtettek számolni
, pedig a négy alapmûvelet - na meg egy kis kémia - is elég ahhoz hogy kiderüljön hogy a biocuccok többet ártanak mint használnak. Tisztelet a kivételnek !
Egy a napokban közzétett tanulmány szerint (persze, tudom, ezekbõl sok van) az eddig az egekbe magasztalt bio-üzemanyagok sokkal jelentõsebben károsítják a környezetet ill. a klímát, mint a most használt fosszilis üzemanyagok, emellett pedig nagyban hozzájárulnak az élemiszerek jelentõs drágulásához, az esõerdõk kiírtásához. Kimutatták, hogy pl. a repce a talajból és a trágyából nagy mennyiségben vesz fel nitrogént, amit a növény a különösen káros kéjgázzá (dinitrogén-monoxid) alakít át. A hatalmas területeken termesztett repce esetén a légkör kéjgáz-terhelése akár a többszázszorosára is nõhet, a csak élemezési célra termesztett repcemennyiséghez képest.
Így van, szerintem mindannyian nagyjából ezekre az alternatívákra gondoltunk.
Borka és Usrin:
Csak és kizárólag a fúziós, atom (bár ebbõl is kb 50 évi készlet van jelen tudásunk szerint), szél, nap, vízenergia lehet a megoldás.
Hogy miért?
1. A bármi többi energiaforrás
- elfogy
- olyan kicsi az energiasûrûsége (szalma, energiafû stb), hogy nem lehet érdemi mennyiségû energiát elõállítani belõle
- az energiasûrûség és egyéb korlátok (szállítás, biodizelnél a fogyasztás növekedése, termõföldek kimerülése, hiánya) miatt az össz CO2 (és energia és pénzügyi) mérleg bõven negatív lesz.
2. A felsorolt 4 (+atom de az kicsit kivétel) forrás korlátlan, energiasûrûsége, helyben való elérhetõsége (fúzió: víz, a többi magától értetõdik) megoldott
3. Lényegesen tisztábbak mint ma bármi más
4. Végtelen ideig megújulnak
6. Megfizethetõ áron adnak energiát
7. Pl a napenergiából sok mai olajtermelõ ország éghajlatánál fogva (sivatag..) igen komoly mennyiséget tudna exportálni megintcsak, nem kerülnének gazdasági válságba
8. Mert nem lesz más megoldás.
Borka: Usrinnal egyetértve semmiféle energiaválság nincs, egyszerûen piaci alapokon addig emelik az olaj árát, amig van rá fizetõképes kereslet. Közgáz alapismeretek.
Bõségesen van energia és tartalék nyersanyag, termelési kapacitás bármekkora ma feltételezhetõ energiaigény kielégítésére.
Viszont itt az ideje lassan minden kutatási pénzt a fúziós energiába fektetni, bár pont tegnap olvastam, hogy 2030-50 felé már terveznek egy 2 GW-os fúziós erõmûvet az ITER projekt folytatásaként.
Az olaj és a jelen szennyezés: pl az autómotorok térfogatának 1 literre korlátozása (ez is 100 LE, ami bõven elég bármire) gyakorlatilag végeláthatatlan távolba odázná el az olaj elfogyását és egy csapásra megoldaná a CO2 kérdését is. Emellett a kereslet olyan mértékben csökkenne, hogy az olaj ára is elindulna lefelé, amit segítene az is, hogy a készletek hirtelen nagyon bõségessé válnának.
Sztem ez az egyik, mostanában kivitelezendõ is igen jó megoldást adó irány, ami azonnal, sokat segítene.
Csak és kizárólag a fúziós, atom (bár ebbõl is kb 50 évi készlet van jelen tudásunk szerint), szél, nap, vízenergia lehet a megoldás.
Hogy miért?
1. A bármi többi energiaforrás
- elfogy
- olyan kicsi az energiasûrûsége (szalma, energiafû stb), hogy nem lehet érdemi mennyiségû energiát elõállítani belõle
- az energiasûrûség és egyéb korlátok (szállítás, biodizelnél a fogyasztás növekedése, termõföldek kimerülése, hiánya) miatt az össz CO2 (és energia és pénzügyi) mérleg bõven negatív lesz.
2. A felsorolt 4 (+atom de az kicsit kivétel) forrás korlátlan, energiasûrûsége, helyben való elérhetõsége (fúzió: víz, a többi magától értetõdik) megoldott
3. Lényegesen tisztábbak mint ma bármi más
4. Végtelen ideig megújulnak
6. Megfizethetõ áron adnak energiát
7. Pl a napenergiából sok mai olajtermelõ ország éghajlatánál fogva (sivatag..) igen komoly mennyiséget tudna exportálni megintcsak, nem kerülnének gazdasági válságba
8. Mert nem lesz más megoldás.
Borka: Usrinnal egyetértve semmiféle energiaválság nincs, egyszerûen piaci alapokon addig emelik az olaj árát, amig van rá fizetõképes kereslet. Közgáz alapismeretek.
Bõségesen van energia és tartalék nyersanyag, termelési kapacitás bármekkora ma feltételezhetõ energiaigény kielégítésére.
Viszont itt az ideje lassan minden kutatási pénzt a fúziós energiába fektetni, bár pont tegnap olvastam, hogy 2030-50 felé már terveznek egy 2 GW-os fúziós erõmûvet az ITER projekt folytatásaként.
Az olaj és a jelen szennyezés: pl az autómotorok térfogatának 1 literre korlátozása (ez is 100 LE, ami bõven elég bármire) gyakorlatilag végeláthatatlan távolba odázná el az olaj elfogyását és egy csapásra megoldaná a CO2 kérdését is. Emellett a kereslet olyan mértékben csökkenne, hogy az olaj ára is elindulna lefelé, amit segítene az is, hogy a készletek hirtelen nagyon bõségessé válnának.
Sztem ez az egyik, mostanában kivitelezendõ is igen jó megoldást adó irány, ami azonnal, sokat segítene.
Én nem is a bioenergia mellett vagyok, inkább az alternatív energiaforrásokat KELLene támogatni, nemcsak szóban, de mindinkább anyagilag.
Valamint több erdõt telepíteni ; az esõerdõket nem tovább pusztítani, a már letarolt területeket újra telepíteni fával, hogy a faipar se szenvedjen (túl nagy) hiányt.
Valamint több erdõt telepíteni ; az esõerdõket nem tovább pusztítani, a már letarolt területeket újra telepíteni fával, hogy a faipar se szenvedjen (túl nagy) hiányt.
Az energianövényeket illetõen igazad van, különösen, ha Brazíliáról van szó. Õk "élenjárónak" számítanak a bioüzemanyagok gyártásában és felhasználásában, de ennek több esõerdõ esik áldozatul, mint bármilyen olajkitermelésnek. Hiszen valahonnan el kell hozzá venni a földterületet...
De ahogy látom, nem is ajánlott itt senki az ominózus olajmezõ helyett bioüzemanyagot. Az alternatív energiaforrások tárháza ennél sokkal szélesebb, én pl. az atomenergiát is ide sorolnám. Másfelõl: lehet, hogy egy-egy alternatív forrás a MAI formájában nem oldja meg a gondjainkat, de ha ezek fejlesztésére akkora pénzeket áldoznának, mint az olajmezõk feltárásába, hamar változhatna a helyzet. Csak sajnos úgy tûnik, a mai olajárak sem elég magasak ahhoz, hogy ez gazdaságilag megérje azoknak, akiknek elég tõkéje volna hozzá... Ill. arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire elkényelmesedett és energiapazarló világban élünk: már a pazarlás csökkentése is sokkal közelebb vihet a válság elkerüléséhez.
Egyébként úgy gondolom, nem is annyira energiaválság, inkább környezeti válság fenyeget minket. Olajból, gázból több évtizedre vannak készleteink (habár egyre drágább lesz õket kitermelni), és ha ez elfogy, ott van az évszázadokra(!) elegendõ kõszén. Azaz, a következõ néhány generációnak még lesz fosszilis energiaforrása, és gazdaságilag, rövid távon leginkább ezeket éri majd meg kitermelniük.
De remélem, õk már lesznek annyira bölcsek, hogy ne csak a 10-15 éven belül jelentkezõ, pénzben kifejezhetõ haszonnal számoljanak, mint napjaink gazdasági és politikai vezetõi (tisztelet a kivételnek)...
De ahogy látom, nem is ajánlott itt senki az ominózus olajmezõ helyett bioüzemanyagot.
Az alternatív energiaforrások tárháza ennél sokkal szélesebb, én pl. az atomenergiát is ide sorolnám. Másfelõl: lehet, hogy egy-egy alternatív forrás a MAI formájában nem oldja meg a gondjainkat, de ha ezek fejlesztésére akkora pénzeket áldoznának, mint az olajmezõk feltárásába, hamar változhatna a helyzet. Csak sajnos úgy tûnik, a mai olajárak sem elég magasak ahhoz, hogy ez gazdaságilag megérje azoknak, akiknek elég tõkéje volna hozzá... Ill. arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire elkényelmesedett és energiapazarló világban élünk: már a pazarlás csökkentése is sokkal közelebb vihet a válság elkerüléséhez.Egyébként úgy gondolom, nem is annyira energiaválság, inkább környezeti válság fenyeget minket. Olajból, gázból több évtizedre vannak készleteink (habár egyre drágább lesz õket kitermelni), és ha ez elfogy, ott van az évszázadokra(!) elegendõ kõszén. Azaz, a következõ néhány generációnak még lesz fosszilis energiaforrása, és gazdaságilag, rövid távon leginkább ezeket éri majd meg kitermelniük.
De remélem, õk már lesznek annyira bölcsek, hogy ne csak a 10-15 éven belül jelentkezõ, pénzben kifejezhetõ haszonnal számoljanak, mint napjaink gazdasági és politikai vezetõi (tisztelet a kivételnek)... 
Az már megint egy másik történet. . .
Ja, és az olaj nem fogja megoldani az energiaválságot!
Ja, és az olaj nem fogja megoldani az energiaválságot!
És nem lesz sokkal több éhezõ ember sem azért mert búza helyett repcét nevelgetnek...
tessék már megérteni hogy a bioenergia meg az energiafû meg a többi ilyesmi egy nagy maszlag, nulla haszonnal... számoljatok már utána, mielõtt szidjátok az olajat...
tessék már megérteni hogy a bioenergia meg az energiafû meg a többi ilyesmi egy nagy maszlag, nulla haszonnal... számoljatok már utána, mielõtt szidjátok az olajat...
Hú, szegények, ráadásul még a pénz- és hatalomsóvár Egyesült Államok is a közelükben van. . .
Akkor tényleg jól láttam ,hogy +1°c volt az olimpiai láng poróltása közben.
A havazásról a zivi-hó lesben már érdeklõdtem,(sõt reggel valaki fejtegette,hogy milyen erõs hullám éri el a Német tartományokat) késõbb mindenki inkább a markánsabb eseményekkel (tornádó )és vihar elõrejelzésre koncentrál.
Be kellene adni a zivi lesekebe,mivel ott nagyobb a forgalom!
üdv.
A havazásról a zivi-hó lesben már érdeklõdtem,(sõt reggel valaki fejtegette,hogy milyen erõs hullám éri el a Német tartományokat) késõbb mindenki inkább a markánsabb eseményekkel (tornádó )és vihar elõrejelzésre koncentrál.
Be kellene adni a zivi lesekebe,mivel ott nagyobb a forgalom!
üdv.
Szóval bõven van változó az egyenletrendszerben. Déli oszcilláció, AMO, csillagászati tényezõk, antropogén hatások, stb, stb, stb.
Mondtam hogy változik! :-)
Köszi a linket, ezt nem gondoltam, hogy ennyire nincs szabályszerûség az ismétlõdésben.
Köszi a linket, ezt nem gondoltam, hogy ennyire nincs szabályszerûség az ismétlõdésben.
Az El nino okozta a tavalyi rekordmeleget nálunk is? És mikor várható a következõ ilyen?
A mûanyagokat nem metánból gyártják, az túl könnyû, fõtõgázként használatos javarészt.
A mûanyagok alapanyagait a benzin/gázolaj pirolizálásával és frakcionált desztillációjával állítják elõ, ez az olefingyártás (ez a munkahelyem).
Ennek két, telítetlen terméke a mûanyaggyártás alapanyaga, az etilén és a propilén.
Amirõl beszéltem, az nem tisztán mûanyag, van benne más hulladéktermék is, sajnos még a lobbi letörve tartja, ám még (jelzem, még) nincs eladva a találmány.
A mûanyagok alapanyagait a benzin/gázolaj pirolizálásával és frakcionált desztillációjával állítják elõ, ez az olefingyártás (ez a munkahelyem).
Ennek két, telítetlen terméke a mûanyaggyártás alapanyaga, az etilén és a propilén.
Amirõl beszéltem, az nem tisztán mûanyag, van benne más hulladéktermék is, sajnos még a lobbi letörve tartja, ám még (jelzem, még) nincs eladva a találmány.
Hát igen. . de ha elfogy az olaj, az az igazán kérdéses...
Jól tudom hogy a mûanyagokat általában metánból gyártják polimerizálással, ami ugye földgáz, másrészt nem kis energia kell hozzá... képes lesz ez a technológia az igényeket kielégíteni ?
Jól tudom hogy a mûanyagokat általában metánból gyártják polimerizálással, ami ugye földgáz, másrészt nem kis energia kell hozzá... képes lesz ez a technológia az igényeket kielégíteni ?
Az aszfalt kiváltásának technológiája már többé-kevésbé kiforrott (mûanyagokkal), ám a fosszilis lobbi a nehézfrakcióra is kiterjed, hisz amíg a kõolaj-frakcionálásra, azaz finomításra szükég van, addig lesz fenéktermék: pakura/bitumen.
Nagy kérdés, milyen forrásból nyerik az energiát, ha ehhez atomerõmûvet vagy fúziós erõmûvet használnak (vagy valami csoda folytán nap/szél/vízenergiát), akkor még jó döntés is lehet.
A betonnal az a baj, hogy veszettül kopik, emellett nagyon koptatja a gumit is. Ez a vonal szerintem sokkal inkább meghozza majd a technológiai váltást, mint az, hogy az üzemanyag elfogy.
Persze a nyerõ megoldás az lehetne (idõvel úgysem marad más), hogy fúziós erõmûvekben elõállított árammal töltött /minireaktorral felszerelt villanyautók, esetleg vízbõl helyben áromot (persze a szükséges Pt alapú katalizátorok ma még igenigen drágák) elõállító "üzemanyagcellás" járgányok, terjedjenek el, hogy ezek aztán hogyan haladnak (gurulnak úton, sinen, lebegnek EM mezõn, vagy bármi más), másodlagos.
Könnyítene a helyzeten a nagymértékû erdõtelepítés is, hiszen egyrészt a helyi klímát kiegyensúlyozza, másrészt a CO2-t megköti. Ez esetben viszont gondoskodni kell róla hogy a kipusztult fákból a CO2 ne kerülhessen vissza a légkörbe.
A betonnal az a baj, hogy veszettül kopik, emellett nagyon koptatja a gumit is. Ez a vonal szerintem sokkal inkább meghozza majd a technológiai váltást, mint az, hogy az üzemanyag elfogy.
Persze a nyerõ megoldás az lehetne (idõvel úgysem marad más), hogy fúziós erõmûvekben elõállított árammal töltött /minireaktorral felszerelt villanyautók, esetleg vízbõl helyben áromot (persze a szükséges Pt alapú katalizátorok ma még igenigen drágák) elõállító "üzemanyagcellás" járgányok, terjedjenek el, hogy ezek aztán hogyan haladnak (gurulnak úton, sinen, lebegnek EM mezõn, vagy bármi más), másodlagos.
Könnyítene a helyzeten a nagymértékû erdõtelepítés is, hiszen egyrészt a helyi klímát kiegyensúlyozza, másrészt a CO2-t megköti. Ez esetben viszont gondoskodni kell róla hogy a kipusztult fákból a CO2 ne kerülhessen vissza a légkörbe.
Igaz: az aszfalt a kõolaj lepárlásánál visszamaradó legsûrûbb, üzemanyagként már használhatatlan frakcióból készül. Vannak olyan szénhidrogén-telepek is, amik szinte csak ezeket a nagy molekulájú anyagokat tartalmazzák - ezekbõl nagyobb tartalékaink vannak, mint a hagyományosan termelt könnyû olajból. Aszfaltgyártásra pl. kiválóak lennének a sokat emlegetett kanadai olajhomokok. Bár sajnos a terv az, hogy a hosszú szénláncú molekulákat elbontva (jókora energiabefektetéssel!) ebbõl is benzint és gázolajat állítanak elõ...
Az is megfordult a fejemben, hogy a mûanyagokhoz hasonlóan újra lehetne hasznosítani az aszfaltot (bár nem tudom, ez mennyiben rontaná a minõséget)... De kézenfekvõ megoldásként ott van még a beton - vagy pedig az, ha autópálya helyett inkább vasutat építünk, aminek sok más elõnye is lenne.
Az is megfordult a fejemben, hogy a mûanyagokhoz hasonlóan újra lehetne hasznosítani az aszfaltot (bár nem tudom, ez mennyiben rontaná a minõséget)... De kézenfekvõ megoldásként ott van még a beton - vagy pedig az, ha autópálya helyett inkább vasutat építünk, aminek sok más elõnye is lenne.
Azthiszem erre két példát is feltudok hozni, hogy miért hiszem, hogy lehet ilyen - most tekintsük el attól, hogy antropogén, vagy természetes esemény okozta, habár a példából ki fog derülni úgyis hogy mi lehetett .
1. A csendes-óceáni "nagy váltás" a "70-es évek végén következett be:
Link
Link
Link
Az azt megleõzõ 20-25 évben a La Nina volt a domináns, azóta az El Nino, azonban az elmúlt pár évben úgy tûnik újabb váltás fele fordulhatunk. A hatása eléggé döntõ volt, hiszen tudjuk, hogy az El Nino - La Nina jelenség milyen hatásokkal jár.
2. Az AMO nagy váltásai:
Link
Link
Az 50-es évek végétõl pár év alatt bekövetkezett erõteljes atlanti-óceáni hûlés komoly hatással volt a Szahel övezet csapadék viszonyaira. Ugyanakkor a század eleji erõs melegedése után beköszöntöttek az Egyesült Államokban az óriási aszályos idõszakok.
A fent említett példák jól jelzik, hogy röpke pár év kevseebb mint egy évtized alatt történik/történhet olyan váltás - amely akár elõrejelezhetõ is volna, de mindenesetre sejthetõ -, melynek hatására nem csak kis területekre korlátozódva jelentõs változások következtek be a csapadék és hõmérsékleti viszonyokban.
Vagy vegyük azt, hogy Európa évi középhõmérséklete egyik évrõl a másikra akár 1 °C-ot is változhat. Vagy említhetnénk a évszakos szinten is nagyobb mértékû változásokat.
Végül pedig, hogy kérdésedre konkrétan válaszoljak: látok esélyt, hogy az éghajlat egy térségben gyorsan pár év, egy évtized alatt sokat változzon, egy durva drasztikus változást, mondjuk egy 5 fokos földi átlagos melegedést 10-20-30 év alatt nem tudok elképzelni.
.1. A csendes-óceáni "nagy váltás" a "70-es évek végén következett be:
Link
Link
Link
Az azt megleõzõ 20-25 évben a La Nina volt a domináns, azóta az El Nino, azonban az elmúlt pár évben úgy tûnik újabb váltás fele fordulhatunk. A hatása eléggé döntõ volt, hiszen tudjuk, hogy az El Nino - La Nina jelenség milyen hatásokkal jár.
2. Az AMO nagy váltásai:
Link
Link
Az 50-es évek végétõl pár év alatt bekövetkezett erõteljes atlanti-óceáni hûlés komoly hatással volt a Szahel övezet csapadék viszonyaira. Ugyanakkor a század eleji erõs melegedése után beköszöntöttek az Egyesült Államokban az óriási aszályos idõszakok.
A fent említett példák jól jelzik, hogy röpke pár év kevseebb mint egy évtized alatt történik/történhet olyan váltás - amely akár elõrejelezhetõ is volna, de mindenesetre sejthetõ -, melynek hatására nem csak kis területekre korlátozódva jelentõs változások következtek be a csapadék és hõmérsékleti viszonyokban.
Vagy vegyük azt, hogy Európa évi középhõmérséklete egyik évrõl a másikra akár 1 °C-ot is változhat. Vagy említhetnénk a évszakos szinten is nagyobb mértékû változásokat.
Végül pedig, hogy kérdésedre konkrétan válaszoljak: látok esélyt, hogy az éghajlat egy térségben gyorsan pár év, egy évtized alatt sokat változzon, egy durva drasztikus változást, mondjuk egy 5 fokos földi átlagos melegedést 10-20-30 év alatt nem tudok elképzelni.
Ez a 400 év engem is meglepett. Elég komolytakanul hangzik. Talán a koncentrált energiafelhasználású helyekre érti csak. Pl. USA annyit fogyasztott mint a városai területét érõ napsugárzás*400. Bár még így el elégne minden.
Te nem látsz semmi esélyt rá, hogy az éghajlat igen gyorsan (1-2- 5- 20 év alatt) nagyon sokat változzon középhõm és csapadék tekintetében ? Hogy mondjuk 10 év alatt 2-3-4 fokot emelkedjen (csökkenjen? ) az átlag Európa (vagy a világ) valamely nagyobb részén?
Szerintem van még egy, a kõolaj elfogyásából fakadó és méltatlanul keveset emlegetett problémakör: az aszfalt nagyon nagy részben kõolajszármazék, ha jól tudom... ezt mivel fogják ilyen mennyiségben pótolni, amikor még a mai állapotok között is az igazán jó minõségû aszfalt igen drága ?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat