Globális jelenségek
Hát ez a fotó tavaly ilyentájt,április végén készült, de lehet most is.
Gábor bácsi ugyan mit tud vetni a lába körülötti homokba?
Link
Gábor bácsi ugyan mit tud vetni a lába körülötti homokba?
Link
Az egészben az az aggasztó, hogy nem csak a fosszilis energia, hanem egyéb nyersanyagok elfogyása is fenyeget, persze az idõ elõrehaladtával, ha elég pénz van benne, a környezõ bolygók kiaknázása is számításba jöhet. Azonban, ha nem változunk alapvetõen, semmit sem fog javulni a helyzet.
Meglátásom szerint (csúnya utópia) elõbb utóbb az lesz, hogy genetikai úton fogják az embereket megváltoztatni olyan természetûvé, hogy ne akarjon magának semmit, csak melózzon, mint egy hangya dolgozó, s a pár "királynõ" akár vegyi úton, akár másképp tudja befolyásolni a tömegek viselkedését. Ha ezt megoldják, a faj is megmarad, meg nem is fog senkit zavarni, ha másnak több/jobb/nyugodtabb élet jutott. Az biztos, hogy önmagától NEM fog változni a tömeggondolkodás. Igazságos elosztáson alapuló diktatúrát globálisan pedig nem lehet létrehozni, akárhogy is ez volna a valódi megoldás.
Meglátásom szerint (csúnya utópia) elõbb utóbb az lesz, hogy genetikai úton fogják az embereket megváltoztatni olyan természetûvé, hogy ne akarjon magának semmit, csak melózzon, mint egy hangya dolgozó, s a pár "királynõ" akár vegyi úton, akár másképp tudja befolyásolni a tömegek viselkedését. Ha ezt megoldják, a faj is megmarad, meg nem is fog senkit zavarni, ha másnak több/jobb/nyugodtabb élet jutott. Az biztos, hogy önmagától NEM fog változni a tömeggondolkodás. Igazságos elosztáson alapuló diktatúrát globálisan pedig nem lehet létrehozni, akárhogy is ez volna a valódi megoldás.
A fogyasztás csökkentése - a környezet szempontjából értékelhetõ mértékben - olyan gazdasági válságot okozna, amibõl csak a háború lenne a kiút egy idõ után. Ez sem megoldás, fõleg úgy nem hogy több Föld elpusztítására (teljes kiirtására) való atomtöltet van mindenféle rakétasilókban.
Ki kell böjtölni (ha tetszik, ha nem), amig elfogy az olaj és ez meg fogja oldani kényszerbõl a problémát. Vagy amig olyan drága nem lesz a benzin/gázolaj, hogy az emberek kényszerbõl a legkisebb fogyasztású autókat fogják venni, az sztem autónként és 100 km-enként legalább átlagosn 3 liter megtakarítást jelent, ami kb 10 kg CO2 csökkenés /autó/100 km. Ez már értékelhetõ eredmény lesz.
Ki kell böjtölni (ha tetszik, ha nem), amig elfogy az olaj és ez meg fogja oldani kényszerbõl a problémát. Vagy amig olyan drága nem lesz a benzin/gázolaj, hogy az emberek kényszerbõl a legkisebb fogyasztású autókat fogják venni, az sztem autónként és 100 km-enként legalább átlagosn 3 liter megtakarítást jelent, ami kb 10 kg CO2 csökkenés /autó/100 km. Ez már értékelhetõ eredmény lesz.
Attól tartok, akármilyen világjárvány jön is, nem lesz akkora a visszaesés a népességben, hogy a Föld megmaradt lakosai normálisan megélhessenek majd, s ettõl sem fog változni a gondolkodásmód... Legföljebb kitalálnak valami új vallást, oszt ráfogják a nyuszira azt, amit mi most cseszünk el.
Iszonyatos vagy nem errõl szól a kapitalizmus,teljesen természetes velejárója.Volt egy másfajta felállás is,de az Isten ments hogy az visszajöjjön...Tökéletes világ az sajnos utópia.A fogyasztás csökkenni fog,hiszen ebben a "tökéletes" steril világban ahol élünk,napról napra fejlõdnek olyan vírusok,baktériumok amik ellen nincs egyenlõre ellenszer.Egy-két ilyen valószínûleg a következõ években,évtizedekben végig fog söpörni világjárványként,ami rengeteg ember halálát okozhatja majd,sajnos.Egyfajta XXI. századi pestisként. Ugyanúgy a fejlett és a fejlõdõ országokban is. Az éhínség,a háborúk csak növelhetik az áldozatok számát. Szóval a következõ idõszakban,jelentõsen csökkenhet a fogyasztók száma,így a fogyasztás is.Ezenfelül,a fogyasztás csökkentésére szerintem se lehet rávenni az embereket,ezért a kulcs abban lesz,hogy milyen gyorsan tudunk globálisan átállni az energiatakarékos,természetbarát energiaforrásokra...
Mindig elképedek ha a környezetemben élõk arról panaszkodnak, milyen szerencsétlenek, hogy a Lajtán innen élnek. Nem is tudnak arról, mennyire a szerencse fiai-lányai: van hol álomra hajtani fejüket, minden napra jut betevõ falat és legtöbbjük még valamilyen kedvtelésének is hódolhat. Azt hiszik ez jár nekik! Amíg a "civilizált" világ polgárai nem érzik a KÉNYSZERT a cselekvésre, nem is fognak cselekedni.
A természet kitalálta erre a megoldást, melyet Te az imént ecseteltél...
...örülök, hogy majd' tíz év elõnyöm van veled szemben(bár így kevesebb infóm lesz a égkifejletrõl)!
A természet kitalálta erre a megoldást, melyet Te az imént ecseteltél...
...örülök, hogy majd' tíz év elõnyöm van veled szemben(bár így kevesebb infóm lesz a égkifejletrõl)!
Sajnos én is így látom... Ma olvastam, hogy Európában csak Albánia és Moldávia ökolgiai lábnyoma van a Föld által biztosított mérték alatt, minden más ország többet fogyaszt, mint lehetne.
Ráadásnak a szegény és a gazdag rétegek közti különbségek tovább nõttek, mármint globálisan. A világ 3 leggazdagabb emberének több a vagyona, mint a világ 47 legszegényebb országának éves GDP-je. Ez valami iszonyatos dolog!!! Ezt nem lehetséges fenntartani, háborúk lesznek (vagy inkább átfogó terrorizmus, és még csak el sem lehet ítélni a nyomorultakat, hogy nem tetszik nekik az a luxus, amiben mi is élünk...), szóval örülök, hogy már elmúltam 40 és talán a legdurvább részét már nem élem meg.
Ráadásnak a szegény és a gazdag rétegek közti különbségek tovább nõttek, mármint globálisan. A világ 3 leggazdagabb emberének több a vagyona, mint a világ 47 legszegényebb országának éves GDP-je. Ez valami iszonyatos dolog!!! Ezt nem lehetséges fenntartani, háborúk lesznek (vagy inkább átfogó terrorizmus, és még csak el sem lehet ítélni a nyomorultakat, hogy nem tetszik nekik az a luxus, amiben mi is élünk...), szóval örülök, hogy már elmúltam 40 és talán a legdurvább részét már nem élem meg.
Szerintem soha nem fog bekövetkezni, hogy emberek tömegei önként csökkentsék fogyasztásukat! Nem erre vannak programozva. A lehetõ legtöbbet dolgozni(keresni, fogyasztani, birtokolni), ez az emberek elsõdleges célja.
Mikor fogunk végre arról beszélni, hogy a FOGYASZTÁSt mennyivel kell csökkenteni ahhoz, hogy életben maradjunk???
Tegnap hallottam, hogy jelen pillanatban a világ mg-i földterületeinek 2-3%-án termelnek bioüzemanyagnak való növényeket.
Pl az USA (a világ legnagyobb kukoricaexportõre) kukoricatermése 1/3-ából csinált tavaly bioüzemanyagot, Mo.-n másfélszeresére nõtt a repce termõterülete, Indonéziában az esõerdõket irtják a bioüzemanyag miatt.
A gond ezekkel az, hogy a világ termõföld-kínálata rugalmatlan, új területeket gyakorlatilag csak (esõ)erdõk irtásával lehet bevonni, ezzel nem csak az éghajlat-változást segítve elõ, hanem még a CO2 egyensúlya is romlik, ugyanis az esõerdõk irtásával a bioüzemanyagok CO2-egyenlege még kérdésesebb lesz.
Pl az USA (a világ legnagyobb kukoricaexportõre) kukoricatermése 1/3-ából csinált tavaly bioüzemanyagot, Mo.-n másfélszeresére nõtt a repce termõterülete, Indonéziában az esõerdõket irtják a bioüzemanyag miatt.
A gond ezekkel az, hogy a világ termõföld-kínálata rugalmatlan, új területeket gyakorlatilag csak (esõ)erdõk irtásával lehet bevonni, ezzel nem csak az éghajlat-változást segítve elõ, hanem még a CO2 egyensúlya is romlik, ugyanis az esõerdõk irtásával a bioüzemanyagok CO2-egyenlege még kérdésesebb lesz.
"Az eddigi kutatások alapján viszonylag egyöntetû volt a vélemény a szakértõk körében, hogy a melegedõ óceánok a trópusi viharok számának és intenzitásának növekedését okozzák."
Ez a cikkben szereplõ mondat ilyen formán nem igaz, ugyanis abban nem volt egyetérték hogy a viharok száma növekedhet. Abban volt Némi egyetértés hogy növekedhet esetleg az intenzitás de ennek az egyetértésnek az erõssége elég kicsi volt.
Más.
Egy újabb kutatás végleg megerõsítette azt, ami az IPCC jelentéseiben megjelenítve volt. Vagyis, hogy a modellek eléggé rosszul adják visssza az antarktiszi terület hõmérsékleti viszonyait. Történetesen a mérések kezdete óta igazából szignifikáns hõmérséklet változás nincs egészében véve az Antarktiszon. Területileg lebontva a mostani kutatás alapján elmodható, hogy nagyobb területet érint a lehûlési tendencia, amely az elmúlt évtizedekben megfigyelhetõ volt, mint a melegedési tendencia esetén.
Link
Ez a cikkben szereplõ mondat ilyen formán nem igaz, ugyanis abban nem volt egyetérték hogy a viharok száma növekedhet. Abban volt Némi egyetértés hogy növekedhet esetleg az intenzitás de ennek az egyetértésnek az erõssége elég kicsi volt.
Más.
Egy újabb kutatás végleg megerõsítette azt, ami az IPCC jelentéseiben megjelenítve volt. Vagyis, hogy a modellek eléggé rosszul adják visssza az antarktiszi terület hõmérsékleti viszonyait. Történetesen a mérések kezdete óta igazából szignifikáns hõmérséklet változás nincs egészében véve az Antarktiszon. Területileg lebontva a mostani kutatás alapján elmodható, hogy nagyobb területet érint a lehûlési tendencia, amely az elmúlt évtizedekben megfigyelhetõ volt, mint a melegedési tendencia esetén.
Link
Ha Dániában laknék, engem sem izgatna az éghajlatváltozás 
Kellõen északon van meg kellõen magasan (nem úgy mint Hollandia) . A fickó meg alig demagóg Ráadásul a 18 és 59-nek nem 30, hanem 38.5 a közepe (a mértani meg kb 33), ha a többi adatot is ilyen pontosággal használta....
Sztem csak pénzet akar keresni a könyvével, semmi több.
Kellõen északon van meg kellõen magasan (nem úgy mint Hollandia) . A fickó meg alig demagóg Ráadásul a 18 és 59-nek nem 30, hanem 38.5 a közepe (a mértani meg kb 33), ha a többi adatot is ilyen pontosággal használta....Sztem csak pénzet akar keresni a könyvével, semmi több.
Máig sem értem azokat akik a tengerszint 30,60 vagy akár 100 cm-es emelkedésétõl tartanak 100 év alatt.Ha valaki 1 m magasan a tengerszint fölé építette házát,egy trópusi ciklon,egy cunami vagy egy sima orkán rég elvitte(lásd New.O.Rangoon,Indonézia,Banglades stb).Ilyenkor órák,percek alatt métereket emelkedik a tenger,van is pusztulás rendesen.Ha évente 5 vagy 10 mm-ert emelkedik a tenger,igazán van idõ felkészülni, a bátor partlakóknak beljebb húzódni.Ahol a tengerár meg már elvitt mindent,jó lenne nem visszaépíteni az elúszott kalyibákat.Szerintem ezerszer fontosabb és veszélyesebb jelenségek vesznek körül bennünket ennél.Ezek többsége ellen még nincs meg az ellenszer,de a szárazföldek lassú csökkenése(ha tényleg van ilyen)éppen az,amelynek hatásaira van idõ,és nem nehéz felkészülni.Csak ha katonai huntákra,indokolatlanul háborúkat kirobbantgató elnökökre bízzuk a lebonyolítást,vajmi csekély eredménye lesz...:-(
A dugóhoz visszatérve: a szennyezést igen nagy mértékben lehetne csökkenteni a lámpák optimalizálásával, a forgalom szervezésével, a szabályok betartatásával, az indokolatlanul kint hagyott (sebességkorlátozó többnyire) táblák eltüntetésével, értelmes keresztezõdések és utak építésével, stb.
Adminisztratív módon is: a kismotoros autók nagyon nagymértékû támogatásával, stb.
Adminisztratív módon is: a kismotoros autók nagyon nagymértékû támogatásával, stb.
Bakonyvár:
valóban nem tudok elképzelni én sem szigeteletlen födémet, max nem kõzetgyapotot hanem vmi lépésálló szigetelést tennék rá.
A fûtési ktg-eid valóban lassabban térülnek meg, ha meleg a tél, de a 15 év is már egy jó közelítés, ha meg még kétszer megemleik a gáz árát (meg fogják, kb 9 hónappal követi az olajárat), már csak 10 év és megtérül.
Ha meg egy hideg tél is becsúszik, akkor csak 7. Ezért éri meg (szerintem).
A szelet félreértettem, igazad van, hogy egy komoly vihar megbonthatja a falon lévõ hungarocellt, de erre (gondolom) lehet biztosítást kötni. Meg az is kérdés hogy magától bomlott-e le, vagy a szél nekicsapott valamit és az bontotta meg, bár gondolom ez is, az is.
Noli: egyszerûen kritikán aluli amit mûvelsz, a hozzászólásaidban pl számológéppel 1 perc alatt bizonyítható tévedések vannak (olcsóbb-e a vonat mint az autó, ki kinek a nyugdíját fizetni, mibõl él az egyetemista stb), emellett ez a hangnem megengedhetetlen, bár úgy égeted magad, ahogy jólesik.
valóban nem tudok elképzelni én sem szigeteletlen födémet, max nem kõzetgyapotot hanem vmi lépésálló szigetelést tennék rá.
A fûtési ktg-eid valóban lassabban térülnek meg, ha meleg a tél, de a 15 év is már egy jó közelítés, ha meg még kétszer megemleik a gáz árát (meg fogják, kb 9 hónappal követi az olajárat), már csak 10 év és megtérül.
Ha meg egy hideg tél is becsúszik, akkor csak 7. Ezért éri meg (szerintem).
A szelet félreértettem, igazad van, hogy egy komoly vihar megbonthatja a falon lévõ hungarocellt, de erre (gondolom) lehet biztosítást kötni. Meg az is kérdés hogy magától bomlott-e le, vagy a szél nekicsapott valamit és az bontotta meg, bár gondolom ez is, az is.
Noli: egyszerûen kritikán aluli amit mûvelsz, a hozzászólásaidban pl számológéppel 1 perc alatt bizonyítható tévedések vannak (olcsóbb-e a vonat mint az autó, ki kinek a nyugdíját fizetni, mibõl él az egyetemista stb), emellett ez a hangnem megengedhetetlen, bár úgy égeted magad, ahogy jólesik.
Te valamit eltévesztesz. Az én nyugdíjamat ÉN fizetem meg MOST. Nem Te fogod, meg nem más, nem az állam bácsi (meg úgyis megszüntetik, mire oda jutnék). Az az idõ már lejárt. Akik most nyugdíjasok, azok meg végigdolgozták az életüket, éheztek gyerekként, cukros kenyeret ettek selyemsonka meg primõr paradicsom helyett, a délutánokat nem a neten lógva töltötték, hanem dolgoztak a szüleikkel együtt, hogy neked legyen hova lerakni a fenekedet és lehetõleg ne oroszul vagy németül beszélhess magyar helyett. Amit meg õk befizettek anno, az valamelyik pártvezér nyaralójában vagy ékszereiben sunnyad.
Nyugodj meg, nem túl gyakran kell utaznom, mert van lábam. A gyerekek ráadásul valóban az én adómból járnak iskolába... Egyetemre is félanalfabétán, úgy, hogy könyv nem volt a kezükben a Micimackó óta. Isten mentsen meg attól, hogy ezek bármelyike hozzám nyúljon, de még boncorvosként se...
Amelyik egyetemistának meg autóra telik, annak teljesárú menetjegyre is és nem fél kiló kenyér árából húz Pestre bulizni... Huszonötbõl egy az, aki érdemes arra, hogy tanulhasson, meg esetleg lesz is valaki belõle, a többi 24 csak alibiegyetemista... Sose fog olyan munkát végezni, amihez valóban kell a diploma, sõt, jó eséllyel egyáltalán nem fog elhelyezkedni a diplomájával. Lehet, hogy lesz, aki tervez házat, de nem lesz, aki felépítse, mert kettes átlagtól felfelé mindenki egyetemre jár, kõmûves meg ács nincs lassan egy szál se.
Szép új világ, na. Örülök, hogy nem én fogom megérni a végét...
Nyugodj meg, nem túl gyakran kell utaznom, mert van lábam. A gyerekek ráadásul valóban az én adómból járnak iskolába... Egyetemre is félanalfabétán, úgy, hogy könyv nem volt a kezükben a Micimackó óta. Isten mentsen meg attól, hogy ezek bármelyike hozzám nyúljon, de még boncorvosként se...
Amelyik egyetemistának meg autóra telik, annak teljesárú menetjegyre is és nem fél kiló kenyér árából húz Pestre bulizni... Huszonötbõl egy az, aki érdemes arra, hogy tanulhasson, meg esetleg lesz is valaki belõle, a többi 24 csak alibiegyetemista... Sose fog olyan munkát végezni, amihez valóban kell a diploma, sõt, jó eséllyel egyáltalán nem fog elhelyezkedni a diplomájával. Lehet, hogy lesz, aki tervez házat, de nem lesz, aki felépítse, mert kettes átlagtól felfelé mindenki egyetemre jár, kõmûves meg ács nincs lassan egy szál se.
Szép új világ, na. Örülök, hogy nem én fogom megérni a végét...
Megelõztél,pontosan errõl gondoltam még írni.A nyugdíjasokkal nincs baj,hanem azokkal,akik így akarják szavazataikat megnyerni.Én sok olyan nyugdíjast ismerek(ellentétben 80 éves érszûkületes,szívbeteg,csontritkulásos,parkinson kóros és rákos édesanyámmal,akit mindenhova kocsival kell vinni,mert az ingyenes busz megállójáig sem bír menni),aki vígan utazgat az országban,kirándul,unokát látogat és beutazik a 20 km-re lévõ metróba ,mert ott mondjuk olcsóbb a kenyér.Ismerek olyat,aki Csesznekrõl budapesti fürdõkbe utazgat,hogy ott gondolom nyugdíjas jegyet vegyen.Sajnos az állami adómilliárdokból olyanok ingyenutazását is finanszírozzák,akik lehet hogy milliárdosok,rokkantnyugdíjba itták magukat,3/3-asok voltak,vagy éppen egész életükben egy gyerek felnevelését sem vállalták.Azoktól nem sajnálom,akik végigdolgozták életüket(többek közt õk építették útjainkat) és mellesleg néhány gyermeket is felneveltek.
Ha van valakinek egy öt éves gyereke,Pesten megveheti a 200 forintos buszjegyet neki,míg egy multimilliomos nyugdíjas(bár ilyenek tudom nem sokat buszoznak)ingyen felszállhat a jármûre...
Ha van valakinek egy öt éves gyereke,Pesten megveheti a 200 forintos buszjegyet neki,míg egy multimilliomos nyugdíjas(bár ilyenek tudom nem sokat buszoznak)ingyen felszállhat a jármûre...
Úgy bizony... A budapesti 4-es metró ráadásul korántsem fog annyit javítani a város közlekedésén, mint a nyugat-európai városok metróvonalai. Ha már metrót építünk, legalább az elõvárosi vasutakkal való összekötést meg lehetett volna oldani. Egy átszállás nélküli kapcsolat kedvéért vélhetõen tényleg lemondanának az autózásról olyanok, akik a külvárosokból vagy az agglomerációból ingáznak a belvárosba. De ha a Keletiig vagy Kelenföldig (a metróvégállomásokig) autóval megy a delikvens, ott már nem fog leparkolni és metróra szállni. Illetve ha mégis átszáll, az legfeljebb egy kis területnek segít, a Thököly, a Kerepesi vagy a Budaörsi út környezetszennyezõ dugói továbbra is megmaradnak...
A 65 éven felüli nyugdíjasokkal egy nagy baja van a közlekedési vállalatoknak, hogy csak körülbelül sejtik, hogy mennyien használják ingyen a szolgáltatásaikat. Azaz az állam hasraütésszerûen térít, pontos számot senki se tud...
A közlekedési vállalatok igazi baja, hogy az állam nem tériti meg a költségeiket, holott erre törvény kötelezi. Nemhogy fejlesztés, de a szinten tartás se megy, immár két évtizede.
A tömegközlekedés a világ nagy részén veszteséges, ezért írja elõ az EU, hogy a keletkezõ veszteségeket a megrendelõnek meg kell térítenie...
A közlekedési vállalatok igazi baja, hogy az állam nem tériti meg a költségeiket, holott erre törvény kötelezi. Nemhogy fejlesztés, de a szinten tartás se megy, immár két évtizede.
A tömegközlekedés a világ nagy részén veszteséges, ezért írja elõ az EU, hogy a keletkezõ veszteségeket a megrendelõnek meg kell térítenie...
A budapesti 4-es metró egy rémálom. 1000db(!) környezetszennyezõ és vészesen elavult buszt, kb. 200db visszatáplálásra képtelen villamost, az összes (szintén nem visszatápláló) HÉV-szerelvényt kellene lecserélni, tegnap. Nem holnap, nem holnapután, hanem tegnap! Annyira elavult és környezetszennyezõ jármûvekrõl van szó, hogy nem egy soha nem megtérülõ, kihasználatlan metrócskát kellene építeni, hanem a hálózatot fejleszteni, mert az már a 20évvel ezelõtti elveknek sem felel meg. :-(((
Gondold meg,mit milyen stílusban mondasz. Az a sok hülyegyerek menti majd meg az életedet a kórházban,az a sok hülye fog tervezni házakat,az a sok hülye fogja fizetni a TE nyugdíjadat. Jobb ha nem utazol pénteken,meg vasárnap mert ennyivel több hely marad.A nyugdíjasok ha 5 évente utaznak,akkor az összes pesti nyugdíjas ezt most hétvégén letöltötte Hévízen,mert nem lehetett tõlük mozdulni a vonaton. Nekem semmi bajom velük,azért van a vonat-busz hogy minnél több ember utazzon rajta (MÉG A HÜLYEGYEREK IS,AKI TANUL (NEM CSÖVEZIK) TEHÁT HÜLYE.),inkább mint autóval.
Hát én nem gondolom, hogy a nyugdíjasok vitték csõdbe a BKV-t. Máshol is van nyugdíjas, mégse roppant meg a közlekedés... Attól tartok, a politikai érdek- és baráti körök inkább tehetnek róla...
Ami luxus, az a diákok hetente hazautazgatása akár 200-300 kilométerrõl is, csak mert nem tudják kimosni az albiban a bugyikájukat, s szaladni kell anyuhoz, hogy az mosson... Na ezt betiltanám... Pénteken és vasárnap már nem vagyok hajlandó sehova utazni, mert nem lehet felférni a buszra-vonatra a sok hülyegyerektõl, akik a fél tonnás táskáikkal terpeszkednek mindenhol. Lehetne nekik is korlátozott a kedvezmény, ahogy az általad károsnak véleményezett nyugdíjasnak... (Hova utazik egy nyugdíjas: évente egyszer temetõbe, meg mondjuk 5 évente gyógyfürdõbe, ha befizetik a gyerekei... Ezt nem nagyon kell sajnálni ám. A városon belül hova utazik? Piacra, teszkóba. Máshova nem. Nem jár esténként moziba, koncertre, kocsmázni a haverokkal.)
Ami luxus, az a diákok hetente hazautazgatása akár 200-300 kilométerrõl is, csak mert nem tudják kimosni az albiban a bugyikájukat, s szaladni kell anyuhoz, hogy az mosson... Na ezt betiltanám... Pénteken és vasárnap már nem vagyok hajlandó sehova utazni, mert nem lehet felférni a buszra-vonatra a sok hülyegyerektõl, akik a fél tonnás táskáikkal terpeszkednek mindenhol. Lehetne nekik is korlátozott a kedvezmény, ahogy az általad károsnak véleményezett nyugdíjasnak... (Hova utazik egy nyugdíjas: évente egyszer temetõbe, meg mondjuk 5 évente gyógyfürdõbe, ha befizetik a gyerekei... Ezt nem nagyon kell sajnálni ám. A városon belül hova utazik? Piacra, teszkóba. Máshova nem. Nem jár esténként moziba, koncertre, kocsmázni a haverokkal.)
A városi dugók elmaradhatnának,ha a felszíni közlekedés jobb és korszerûbb (ill.nem túl drága)lenne,és kevesebben választanák a személyautót.Sajnos pl.Bp-en fele lakos kiváltságokat élvez(nyudíjas,diák vagy egyéb kedvezmény ,ingyenesség stb.míg mások inkább kocsiba szállnak,mert nem akarnak 200 ft-ot fizetni egy km megtételéért)ezek után nem csoda,hogy a BKV csõdben van,s a bliccelõkrõl nem is beszéltem.Ha a társadalom egyre nagyobb szelete,a nyugdíjasok(pont akiknek fix jövedelmük van és nagy horderejû életcéljuk csak az életbenmaradás)ingyen fognak az új metrón utazni,az is csõdbe megy,ha a nem nyugdíjasok egyre fogyatkozó tábora(nálunk fogy a népesség,de nem a nyugdíjastömeg !)nem fog különadót fizetni,az internetadó után mondjuk metróadót.Nem is értem,miért nem vetnek ki az autópályákhoz hasonló használati díjat a metrón?Legalább annyiba kerül mint az autópálya és sokkal drágább az üzemelése.Furcsa:miért nem utazhat a nyugdíjas az autópályán ingyen?Ja persze,mert szinte ingyen mehet busszal,meg vonattal.
Nekem a házam nagy része régi falazatú,rossz hõszigetelõ, 30-40 cm-es ,tömör téglából készült,amit 4-5 centis hungarocellel szigeteltem.Az újabb téglafalakon nincs,de a födém jól szigetelt és hõszigetelt nyílászárókat tettem.3 évig nem volt a falon szigetelés és jegyeztem pontosan a gázfogyasztást(kéményes gázkazán)szigetelés elõtt és után.Épp 110 nm-t fûtök,de csak 21 fokra és nem folyamatosan(termosztáttal is szabályozhatom a fûtést
okan a szót sem értik).Tudniillik felesleges ha nem vagy otthon és meleg takaró alatt szunyálsz 21 fok is.
Ha a szigetelés utáni fogyasztást nézem kb.2400 m3-ról 2200-ra ment le.A havi fogyasztás alakulása pontosan követi a havi középhõmérsékletet.Egy átlagnál 3 fokkal melegebb téli hónap 100 m3 megtakarítást hoz,vagyis egy átlagnál melegebb tél többet hoz a konyhára a falszigetelésemnél.Annak idején a szigetelés a színezéssel együtt 300 000 Ft volt,akkori gázáron évi 10000 Ft volt a megtakarítás egy télen,most már 20000.Eleinte 30,most már csak 15 év kell a megtérüléshez.A sorozatban enyhe telek miatt lassú a térülés.Jobban befolyásolja most a pénztárcát az,hogy kapunk-e gázárkompenzációt.De hol vannak már a mélyen fagypont alatti átlagú telek Pápán ?Mindenesetre nálam ha nem lenne gázár támogatás,akkor sem jön ki sehogy sem a 120000 ft éves megtakarítás,maximum egy igazi télen a fele.
A tetõrõl meg nem értem mit írsz.A födémszigetelésen nem a vízszigetelõ tetõfóliát értem.A padlást kell üveg meg bazaltgyapottal stb. szigetelni,már ahol(mint nálam)nincs beépítve,mert ott sok meleg elmegy.Gondolom,már nem is tudsz beépítetlen tetõtérre gondolni :-).
Én a mennyezetre pl. gipszkartont tettem még 2000-ben és fölötte 2,5 cm-es légrés van.Szerintem egy ilyen 60 éves háznál ez legalább annyit fog meg a melegbõl,mint az 5 centis falszig(lehet,hogy ezért volt a falszig. elõtt is kicsi a gázfogyasztásom,és nem lett nagy a megtakarítás,no meg a fûtési szokások,alacsonyabb hõfok ill.a nap felé nézõ nagy ablakok:üvegházhatás !).A vihar nem ezt bontja meg,hanem a fal oldalán lévõ hungarocellt,mint azt sorozatban látni fényképes orkántudósításokon.
Nekem a házam nagy része régi falazatú,rossz hõszigetelõ, 30-40 cm-es ,tömör téglából készült,amit 4-5 centis hungarocellel szigeteltem.Az újabb téglafalakon nincs,de a födém jól szigetelt és hõszigetelt nyílászárókat tettem.3 évig nem volt a falon szigetelés és jegyeztem pontosan a gázfogyasztást(kéményes gázkazán)szigetelés elõtt és után.Épp 110 nm-t fûtök,de csak 21 fokra és nem folyamatosan(termosztáttal is szabályozhatom a fûtést
okan a szót sem értik).Tudniillik felesleges ha nem vagy otthon és meleg takaró alatt szunyálsz 21 fok is.Ha a szigetelés utáni fogyasztást nézem kb.2400 m3-ról 2200-ra ment le.A havi fogyasztás alakulása pontosan követi a havi középhõmérsékletet.Egy átlagnál 3 fokkal melegebb téli hónap 100 m3 megtakarítást hoz,vagyis egy átlagnál melegebb tél többet hoz a konyhára a falszigetelésemnél.Annak idején a szigetelés a színezéssel együtt 300 000 Ft volt,akkori gázáron évi 10000 Ft volt a megtakarítás egy télen,most már 20000.Eleinte 30,most már csak 15 év kell a megtérüléshez.A sorozatban enyhe telek miatt lassú a térülés.Jobban befolyásolja most a pénztárcát az,hogy kapunk-e gázárkompenzációt.De hol vannak már a mélyen fagypont alatti átlagú telek Pápán ?Mindenesetre nálam ha nem lenne gázár támogatás,akkor sem jön ki sehogy sem a 120000 ft éves megtakarítás,maximum egy igazi télen a fele.
A tetõrõl meg nem értem mit írsz.A födémszigetelésen nem a vízszigetelõ tetõfóliát értem.A padlást kell üveg meg bazaltgyapottal stb. szigetelni,már ahol(mint nálam)nincs beépítve,mert ott sok meleg elmegy.Gondolom,már nem is tudsz beépítetlen tetõtérre gondolni :-).
Én a mennyezetre pl. gipszkartont tettem még 2000-ben és fölötte 2,5 cm-es légrés van.Szerintem egy ilyen 60 éves háznál ez legalább annyit fog meg a melegbõl,mint az 5 centis falszig(lehet,hogy ezért volt a falszig. elõtt is kicsi a gázfogyasztásom,és nem lett nagy a megtakarítás,no meg a fûtési szokások,alacsonyabb hõfok ill.a nap felé nézõ nagy ablakok:üvegházhatás !).A vihar nem ezt bontja meg,hanem a fal oldalán lévõ hungarocellt,mint azt sorozatban látni fényképes orkántudósításokon.
Azért a Bp-nek kb harmada méretû Münchenben nem véletlen van asszem 6 metróvonal.
A metró szerepe az, hogy a közutak terhelését a névleges kapacitás 70%-a alá szorítsa (ebben a troli nem segít), ugyanis bármely ilyen tipusú hálózat (az internet is...) 70%-os terhelés felett exponenciálisan kezd el hibázni és lassulni.
Ehhez persze rá kell venni a kaminonokat hogy ne jöjjenek be Bpre: ingyenes M0, méregdrága Hungária krt és tsai.
Ja és az egy helyben pöfögõ autónál nincs szennyezõbb.
A metró szerepe az, hogy a közutak terhelését a névleges kapacitás 70%-a alá szorítsa (ebben a troli nem segít), ugyanis bármely ilyen tipusú hálózat (az internet is...) 70%-os terhelés felett exponenciálisan kezd el hibázni és lassulni.
Ehhez persze rá kell venni a kaminonokat hogy ne jöjjenek be Bpre: ingyenes M0, méregdrága Hungária krt és tsai.
Ja és az egy helyben pöfögõ autónál nincs szennyezõbb.
Nem metrót kell építeni, hanem a felszíni kötöttpályás tömegközlekedést fejleszteni, ahogyan ezt a környezetvédelemben "kicsit" tudatosabb országokban teszik. A metró azzal, hogy az utasforgalom egy részét a föld alá viszi, teret enged a nagyobb gépkocsiforgalomnak. Vagyis növeli a városba behajtó gépjármûvek számát, ami a növekvõ forgalom miatt pusztán ideig-óráig jelent dugómentes közlekedést, emellett növeli a károsanyag kibocsátást is.
Ennek (a hangulatnak) az az oka, hogy észérveid vannak
Igen, a magyar támogatási rendszer nem erre van kihegyezve... bár sztem az megitélés kérdése, hogy egy 10 (nagyon max 20) év alatt biztosan megtérülõ befektetést (akár korszerû gázfûtés, akár nap/szél/vízenergia, akár geotermikus fûtés, hõszigetelés) kell-e támogatni, hiszen józan ésszel is belátható a szükségessége, haszna, innentõl egy számológéppel bárki meggyõzõdhet arról, hogy érdemes megcsinálni.
A fúzió... az lesz a megváltás, hiszen mindeféle energiaéhség és szennyezés megszûnik vele gyakorlatilag.
Igen, a magyar támogatási rendszer nem erre van kihegyezve... bár sztem az megitélés kérdése, hogy egy 10 (nagyon max 20) év alatt biztosan megtérülõ befektetést (akár korszerû gázfûtés, akár nap/szél/vízenergia, akár geotermikus fûtés, hõszigetelés) kell-e támogatni, hiszen józan ésszel is belátható a szükségessége, haszna, innentõl egy számológéppel bárki meggyõzõdhet arról, hogy érdemes megcsinálni.
A fúzió... az lesz a megváltás, hiszen mindeféle energiaéhség és szennyezés megszûnik vele gyakorlatilag.
Öszevetésem a hagyományos gázfûtésre vetítettem, a kondenzációs kazán valóban a gáz felé billenti a mérleg nyelvét, addig, amíg a gáz nem lesz 150-200Ft/m3...
Ellenben a geotermikus fûtés nem nagymérvû áramigényét biztosíthatja kisebb nagyságrendû alternatív energia (szél, nap), ezzel kiváltható a fosszilis lobbi, ám ez csak elméleti sík, amíg nem lesz itt német mintájú alternítív-támogatás.
Látom egyben egyetértünk, a fúziós technológiát illetõen, he-he!
Ui: Azért jó látni, hogy a párbeszédünk pozitív hangulatú, he-he!
Ellenben a geotermikus fûtés nem nagymérvû áramigényét biztosíthatja kisebb nagyságrendû alternatív energia (szél, nap), ezzel kiváltható a fosszilis lobbi, ám ez csak elméleti sík, amíg nem lesz itt német mintájú alternítív-támogatás.
Látom egyben egyetértünk, a fúziós technológiát illetõen, he-he!
Ui: Azért jó látni, hogy a párbeszédünk pozitív hangulatú, he-he!
Pontosan nem tudom a mostani szorzót, de azt viszont igen, hogy 1 m3 földgázban legalább 9x annyi energia van, mint a 1 kWh áramban ( 32/40 MJ vs 3.6 MJ) és a jobb kond. kazánok hatásfoka 85% felett van, ami azt jelenti, hogy 1 m3 gázból 20 MJ energia biztosan kinyerhetõ, ami még gázár-áramár közötti ötszörös szorzó esetén is a gáz javára billenti a mérleget, így a geotermikus fûtés 4,5 kW hõ / 1 kW áram arányával is a legjobb esetben egyenértékû tud lenni a korszerû gázfûtéssel, ami igy megfontolandó, bár az itt felhasznált áram elõállításának CO2 kibocsátása erõsen negatív tényezõ.
Viszont áramszünet (még) gyakrabban van, mint gázszünet, így egyelõre személy szerint maradok a nagyon korszerû kondenzációs kazános fûtés mellett, aminek az energiaigényét (mágnesszelep, keringetõszivattyú) egy gagyi aggregátor is képes biztosítani, ellentétben a geotermikus fûtés nagyobb energiaigényével (100 m2-es házhoz 10-12 kW fûtésteljesítmény kell, ehhez 2-3 kW aggregátor geotermikus fûtés esetén).
Ezen érvek alapján álláspontom a fúziós és atomerûvek terjedésével, a tiszta (CO2 kibocsátás nélkül elõállított) villamosáram elterjedéséig nem nagyon fog változni, hiszen a fentiek alapján egy jó (kondenzációs, lángszabályzós) gázkazán bocsátja ki a legkevesebb CO2-t összességében annak érdekében, hogy egy lakást felfûtsön.
Viszont áramszünet (még) gyakrabban van, mint gázszünet, így egyelõre személy szerint maradok a nagyon korszerû kondenzációs kazános fûtés mellett, aminek az energiaigényét (mágnesszelep, keringetõszivattyú) egy gagyi aggregátor is képes biztosítani, ellentétben a geotermikus fûtés nagyobb energiaigényével (100 m2-es házhoz 10-12 kW fûtésteljesítmény kell, ehhez 2-3 kW aggregátor geotermikus fûtés esetén).
Ezen érvek alapján álláspontom a fúziós és atomerûvek terjedésével, a tiszta (CO2 kibocsátás nélkül elõállított) villamosáram elterjedéséig nem nagyon fog változni, hiszen a fentiek alapján egy jó (kondenzációs, lángszabályzós) gázkazán bocsátja ki a legkevesebb CO2-t összességében annak érdekében, hogy egy lakást felfûtsön.
Értelek én.
A bioüzemanyagok valóban csalókák, ellenben a geotermikus fûtés általad számolt verziójánál ne feledd, hogy a villanyár/gázár között sajnos nem 1/3-os a váltószám már most sem, és 1kW elektromos energia felhasználásával 4,5 kW hõteljesítményt állít elõ egy geotermikus hõszivattyú.
A falakon elvesztett 30-40%-os sugárzási veszteséggel szemben a nyílászárócserével (a nálunk most beépített fa-nyílásszárók 20 év garanciával rendelkeznek és speciális réteggel bevontak, 20 évig festeni se kell újra õket) és padlásszigeteléssel hasonló arányú veszetséget lehet kiküszöbölni, és a viharok/jégesõk nem okoznak akkora kárt bennük, mint a szanaszét szakadó hungarocellek.
Több építészmérnökkel konzultálva mondom, hogy hiába jogos a falszigetelés elviekben, gyakorlatban nem biztos, hogy már ennyire jogos az ekkora divat feléjük.
A légrések kivitelezése még mesze nincs kiforrva, ezt újgenerációs téglablokkokkal lehet majd megoldani.
A bioüzemanyagok valóban csalókák, ellenben a geotermikus fûtés általad számolt verziójánál ne feledd, hogy a villanyár/gázár között sajnos nem 1/3-os a váltószám már most sem, és 1kW elektromos energia felhasználásával 4,5 kW hõteljesítményt állít elõ egy geotermikus hõszivattyú.
A falakon elvesztett 30-40%-os sugárzási veszteséggel szemben a nyílászárócserével (a nálunk most beépített fa-nyílásszárók 20 év garanciával rendelkeznek és speciális réteggel bevontak, 20 évig festeni se kell újra õket) és padlásszigeteléssel hasonló arányú veszetséget lehet kiküszöbölni, és a viharok/jégesõk nem okoznak akkora kárt bennük, mint a szanaszét szakadó hungarocellek.
Több építészmérnökkel konzultálva mondom, hogy hiába jogos a falszigetelés elviekben, gyakorlatban nem biztos, hogy már ennyire jogos az ekkora divat feléjük.
A légrések kivitelezése még mesze nincs kiforrva, ezt újgenerációs téglablokkokkal lehet majd megoldani.
Mindezekkel csak azt akarom mondani, hogy igen komoly számításokat kell végezni, mielõtt pálcát törünk egy "régi, elavult, szennyezõ" technológia felett és teljess mellszélességgel odaállunk valami új csoda mellé, mert lehet hogy az új jobban hangzik , de összességében sokkal nagyobb szennyezés, ld biodízel, geotermikus fûtés egyes fajtái, stb...
A világ igen sok városában trend a közlekedés föld alá vitele, talán nem véletlen, a dugók elmaradásával visszanyert járulékos költségeket is bele kellene venni egy ilyen számításba, hogy valóban érdemes-e metrót építeni (na nem ennyiért, hanem normális áron...)
Sajnos a falszigetelést most még sokan ki tudják fizetni, mint irtam, 1 cm hungarocell 4-8 cm téglával ér fel, de a gázszámlát nem biztos hogy mindenki ki fogja tudni fizetni 10 év mulva.
A másik az, hogy egy ilyen szigetelésnek egyáltalán nincs horribilis költsége, pár (3-9) ezer Ft falnégyzetméterenként, gyarkorlatilag a hungarocell a legkisebb ktg benne (4-600 Ft/5cm/nm).
Pl egy 50 cm-s falú, 110 nm-es házra a közelítõ éves gázigény adatok (2008 áprilisi számítás, 22 fok hõmérséklet-különbséggel számolva átlagosan 180 napig) :
szigetelés nélkül sima kazánnal: 3500 m3/év, kondenzációs kazánnal 2800 m3/év.
5 cm hungarocell, födémszigetelés után sima kazánnal 2400 m3/év, kondenzációs kazánnal 1900 m3/év.
Az adatok természetesen közelítõ jellegûek, függenek attól hogy hány fok van télen a lakásban, de látható, hogy maga az 5 cm szigetelés mai gázáron számolva (110 m3) évi 120 ezer Ft megtakarítást is jelenthet még sima kazánnal is.
Na ezért éri meg szigetelni.
A tetõt meg.. hát kérem, normálisan kell megépíteni, a szigetelés nem a tetõn van (ill a párazáró fólia igen, de a többi nem), van olyan cserép, ahol 35 kg 1 nm, azt biztos nem viszi el a szél... a szigetelésnek semmi köze hozzá, hogy és mikor viszi el fölüle a tetõt a szél.
Sajnos a falszigetelést most még sokan ki tudják fizetni, mint irtam, 1 cm hungarocell 4-8 cm téglával ér fel, de a gázszámlát nem biztos hogy mindenki ki fogja tudni fizetni 10 év mulva.
A másik az, hogy egy ilyen szigetelésnek egyáltalán nincs horribilis költsége, pár (3-9) ezer Ft falnégyzetméterenként, gyarkorlatilag a hungarocell a legkisebb ktg benne (4-600 Ft/5cm/nm).
Pl egy 50 cm-s falú, 110 nm-es házra a közelítõ éves gázigény adatok (2008 áprilisi számítás, 22 fok hõmérséklet-különbséggel számolva átlagosan 180 napig) :
szigetelés nélkül sima kazánnal: 3500 m3/év, kondenzációs kazánnal 2800 m3/év.
5 cm hungarocell, födémszigetelés után sima kazánnal 2400 m3/év, kondenzációs kazánnal 1900 m3/év.
Az adatok természetesen közelítõ jellegûek, függenek attól hogy hány fok van télen a lakásban, de látható, hogy maga az 5 cm szigetelés mai gázáron számolva (110 m3) évi 120 ezer Ft megtakarítást is jelenthet még sima kazánnal is.
Na ezért éri meg szigetelni.
A tetõt meg.. hát kérem, normálisan kell megépíteni, a szigetelés nem a tetõn van (ill a párazáró fólia igen, de a többi nem), van olyan cserép, ahol 35 kg 1 nm, azt biztos nem viszi el a szél... a szigetelésnek semmi köze hozzá, hogy és mikor viszi el fölüle a tetõt a szél.
Csak egy-két megjegyzés:
A társadalom hagyja magát kizsákmányolni, amig az utakon vannak 2000 köbcenti feletti autók, addig nem kell sajnálni egyetlen társadalmat sem...
A szigetelés:
A leggagyibb hungarocell (mint itthon elterjedt falszigetelési mód, másutt ennél jobb anyagokat használnak) is 0,025 W/m2K tényezõt tud, ezt az értéket csak a majdnem teljesen száraz levegõ képes teljesíteni. A jelenlegi technológiákkal 16 cm szigetelést tudnak feltenni viszonylag kényelmesen. Ha ehelyett ekkora légrést építesz a faladba, az igen komoly építészeti töblettel jár, gyakorlatilag dupla falat kell építeni és az oda bezárt, idõvel benedvesedõ levegõ rosszabb szigetelést tud, mint a hungarocell, a födém kivitelezhetõségérõl és a dupla falakba szinte kötelezõ jelleggel beépített hõhidakról már nem is beszélve.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a hungarocell utólag is felszerelhetõ, a légrés nem igazán.
A mai modern (és megfizethetõ és tartós) nyilászárók nagy része mûanyagból van, ami ugyanúgy nem szellõzik, csak a kötelezõen beépített automatikusan nyitó szellõzõrésekkel, de az erre vonatkozó számítások szerint ez elég komoly veszteséget generál.
A fa nyílászárókkal más a helyzet, de azokat a jelen állapotban 10, max 15 év alatt szétsüti a nap (mármint a többség által megfizethetõ árú kategóriát).
A mai 0,7-es K-t tudó ablakokkal már a fal is jelentõs hõvesztõ tényezõ, a 16 cm hungarocell szigetelés gyakorlatilag 90-140 cm téglafalat helyettesít (a 80-as években használt tégla hõvezetése 0,3-0,5, a maiak már kicsit jobbak), igy a fûtési ktg harmada spórolható, ami mondjuk a 10 év múlva elõálló 250 Ft-os gázárnál elég komoly tétel lesz.
Ha a nem fosszilis energiáknál a geotermikus fûtésre gondoltál, azzal az a probléma, hogy 4-5 kW hõenergia elõállításához 1 kW villanyáram kell, ami mind árában, mind szennyezésében, mind energiatartalmában vetekszik 1 m3 gázzal: 1 kWh = 3,6 MJ, 1 m3 gáz = 32 MJ, PB-gáz: 40 MJ. Így az 1 kWh áram árán elégetett gáz (1/3 m3 kb) kellõ hatékonyságú - pl kondenzációs - kazánban elégetve több hõt ad, mint a geotermikus módszer, az 1 kW áram elõállításhoz kapcsolódó szennyezésrõl már nem is beszélve.
A többi fûtési módszer valóban jobb, mint a fosszilis energia.
A passzív házhoz egy megjegyzés: folyamatos szellõztetés van, tehát nem biztos, hogy nem lélegzik, számításokat kellene végezni arra nézve, hogy egy átlagos ház természetes levegõcseréje és a passzív házban mesterségesen kicserélt levegõ térfogata hogyan aránylik egymáshoz.
A társadalom hagyja magát kizsákmányolni, amig az utakon vannak 2000 köbcenti feletti autók, addig nem kell sajnálni egyetlen társadalmat sem...
A szigetelés:
A leggagyibb hungarocell (mint itthon elterjedt falszigetelési mód, másutt ennél jobb anyagokat használnak) is 0,025 W/m2K tényezõt tud, ezt az értéket csak a majdnem teljesen száraz levegõ képes teljesíteni. A jelenlegi technológiákkal 16 cm szigetelést tudnak feltenni viszonylag kényelmesen. Ha ehelyett ekkora légrést építesz a faladba, az igen komoly építészeti töblettel jár, gyakorlatilag dupla falat kell építeni és az oda bezárt, idõvel benedvesedõ levegõ rosszabb szigetelést tud, mint a hungarocell, a födém kivitelezhetõségérõl és a dupla falakba szinte kötelezõ jelleggel beépített hõhidakról már nem is beszélve.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a hungarocell utólag is felszerelhetõ, a légrés nem igazán.
A mai modern (és megfizethetõ és tartós) nyilászárók nagy része mûanyagból van, ami ugyanúgy nem szellõzik, csak a kötelezõen beépített automatikusan nyitó szellõzõrésekkel, de az erre vonatkozó számítások szerint ez elég komoly veszteséget generál.
A fa nyílászárókkal más a helyzet, de azokat a jelen állapotban 10, max 15 év alatt szétsüti a nap (mármint a többség által megfizethetõ árú kategóriát).
A mai 0,7-es K-t tudó ablakokkal már a fal is jelentõs hõvesztõ tényezõ, a 16 cm hungarocell szigetelés gyakorlatilag 90-140 cm téglafalat helyettesít (a 80-as években használt tégla hõvezetése 0,3-0,5, a maiak már kicsit jobbak), igy a fûtési ktg harmada spórolható, ami mondjuk a 10 év múlva elõálló 250 Ft-os gázárnál elég komoly tétel lesz.
Ha a nem fosszilis energiáknál a geotermikus fûtésre gondoltál, azzal az a probléma, hogy 4-5 kW hõenergia elõállításához 1 kW villanyáram kell, ami mind árában, mind szennyezésében, mind energiatartalmában vetekszik 1 m3 gázzal: 1 kWh = 3,6 MJ, 1 m3 gáz = 32 MJ, PB-gáz: 40 MJ. Így az 1 kWh áram árán elégetett gáz (1/3 m3 kb) kellõ hatékonyságú - pl kondenzációs - kazánban elégetve több hõt ad, mint a geotermikus módszer, az 1 kW áram elõállításhoz kapcsolódó szennyezésrõl már nem is beszélve.
A többi fûtési módszer valóban jobb, mint a fosszilis energia.
A passzív házhoz egy megjegyzés: folyamatos szellõztetés van, tehát nem biztos, hogy nem lélegzik, számításokat kellene végezni arra nézve, hogy egy átlagos ház természetes levegõcseréje és a passzív házban mesterségesen kicserélt levegõ térfogata hogyan aránylik egymáshoz.
Valósággal kultusza van ma már a falszigetelésnek(még a kiváló építõanyagból készült új házaknál is)ugyanakkor szerintem is a padlások és régi,rossz nyílászárók sokszorta több meleget engednek ki.Szerintem a házbecsomagolások óriási költségei a valóságban(persze az energiaárak függvényében)lehet,hogy évtizedek alatt térülnek meg(és az elõállításuk,szállításuk,felrakásuk is energiaigényes).Ugyanakkor egy orkán,jégesõ könnyedén letépheti,nem is tudhatjuk,hogy évtizedeket egyáltalán kibírnak-e ?Sokszor ész nélkül akarunk takarékoskodni,és ez igaz a közlekedésre is.
Szerintem egy ilyen ritkán lakott területen,mint a Bakony vidéke,nem biztos,hogy a tömegközlekedés(amely egyébként kritikán aluli járatsûrûség,minõség,lefedettség tekintetében)fejlesztése lenne a fontos a személygépkocsikkal szemben.De egy nagy metropolisz esetében ha leépítik a lassú és korszerûtlen tömegközlekedést és autóznak(ha kisebb kocsikkal is)az emberek,nem hiszem,hogy jobb lenne.Dugókban nem lehet gyorsan haladni,nõ a szennyezés és gond a parkolás.Orvoslása ennek nagyon költséges és energiaigényes,ráadásul nõ a balesetek száma !
A metró gigantikus költséggel épül,hihetetlen energia az elkészítése ugyanakkor az üzemeltetése szintén falja az energiát.Kiszámolta már valaki a metró világításigényét,hisz éjjel nappal lámpamilliók üzemelnek ?A mozgólépcsõrendszerek tömege százezreket szállít le majd fel a mélybe megállás nélkül,aztán lehet,hogy 2-3 megállót megy csak a metrón.Ezek energiája nem kellene a felszínen !A trolibuszok nem szennyezik a levegõt tudtommal,sokkal olcsóbbak,de sosem hallok fejlesztésrõl e téren ?Mert elveszik a helyet a városokban flangáló batár luxusterepjáróktól ?
Arról sem tudok,hogy metróépítés esetén mi lesz a milliárdnyi köbméter kitermelt földdel,kõvel stb ?Hova suvasztják el?Mi errõl a környezetvédõk véleménye?
Sokszor úgy látom,hogy közlekedési szakemberek vannak-de minek ?
Szerintem egy ilyen ritkán lakott területen,mint a Bakony vidéke,nem biztos,hogy a tömegközlekedés(amely egyébként kritikán aluli járatsûrûség,minõség,lefedettség tekintetében)fejlesztése lenne a fontos a személygépkocsikkal szemben.De egy nagy metropolisz esetében ha leépítik a lassú és korszerûtlen tömegközlekedést és autóznak(ha kisebb kocsikkal is)az emberek,nem hiszem,hogy jobb lenne.Dugókban nem lehet gyorsan haladni,nõ a szennyezés és gond a parkolás.Orvoslása ennek nagyon költséges és energiaigényes,ráadásul nõ a balesetek száma !
A metró gigantikus költséggel épül,hihetetlen energia az elkészítése ugyanakkor az üzemeltetése szintén falja az energiát.Kiszámolta már valaki a metró világításigényét,hisz éjjel nappal lámpamilliók üzemelnek ?A mozgólépcsõrendszerek tömege százezreket szállít le majd fel a mélybe megállás nélkül,aztán lehet,hogy 2-3 megállót megy csak a metrón.Ezek energiája nem kellene a felszínen !A trolibuszok nem szennyezik a levegõt tudtommal,sokkal olcsóbbak,de sosem hallok fejlesztésrõl e téren ?Mert elveszik a helyet a városokban flangáló batár luxusterepjáróktól ?
Arról sem tudok,hogy metróépítés esetén mi lesz a milliárdnyi köbméter kitermelt földdel,kõvel stb ?Hova suvasztják el?Mi errõl a környezetvédõk véleménye?
Sokszor úgy látom,hogy közlekedési szakemberek vannak-de minek ?
Amíg lesz olaj, ésszerûen nem lesz használva.
Addig a lobbi tartja magát és kizsákmányolja a társadalmakat (sajnos benne dolgozom, ismerem a rendszert).
A passzív-ház nekem szaglik, szó szerint, ami nem lélegzik, az nem lehet nagyon jó, ezért is a falszigetelés ellen vagyok (egy ház sugárzási veszteségének alig harmada megy a falon ki, a java alul-felül és a nyílászárókon megy ki).
Új építés esetén a házat építsék jó minõségû téglával, légréssel a falakon (a levegõnél jobb hõszigetelõ kevés van), szigeteljék le alul-felül és jó nyílászárók berakásával, ezt kombinálják nem fosszilis fûtési technológiákkal (a Föld hõje önmaga fûteni tud, hagy fûstön), a fal viszont hagy lélegezzen.
Addig a lobbi tartja magát és kizsákmányolja a társadalmakat (sajnos benne dolgozom, ismerem a rendszert).
A passzív-ház nekem szaglik, szó szerint, ami nem lélegzik, az nem lehet nagyon jó, ezért is a falszigetelés ellen vagyok (egy ház sugárzási veszteségének alig harmada megy a falon ki, a java alul-felül és a nyílászárókon megy ki).
Új építés esetén a házat építsék jó minõségû téglával, légréssel a falakon (a levegõnél jobb hõszigetelõ kevés van), szigeteljék le alul-felül és jó nyílászárók berakásával, ezt kombinálják nem fosszilis fûtési technológiákkal (a Föld hõje önmaga fûteni tud, hagy fûstön), a fal viszont hagy lélegezzen.
Pedig jobb lenne az egész világnak, ha a franciák felhagynának az autógyártással.
Nem biztos hogy le kell törni az olajlobbit... hogy miért? Mert a pofátlanul drága (lesz az 150 dollár is nemsoká) olaj fogja a legjobban takarékoskodásra serkenteni az országokat, embereket.
Egyik legjobb példa erre, hogy már az usaban is terjednek a kismotoros (ottani szemmel persze), kisebb fogyasztású autók.
Nemrég egy német figura azt mondta, hogy 4 EUR-os benzinárat vár pár éven belül. Na ez tényleg takarékoskodásra buzdítana, más kérdés hogy sokaknak, pl nekem is igen fájna, mert a napi 40-50-60 km-t BKV-val nem nagyon lehet értelmes idõbern leközlekedni...
Sztem kifejezetten jó kezdeményezés volt, hogy az autógyárak teljes termékpalettájának kibocsátása nem haladhatja meg a 125 g/km-t (ha jól tudom a számot), mert igy nem sírhatnak hogy "ménemgyárthatunknagyerõsbenzinzabálóstátuszluxuskocsit", viszont az össz eladott járgányok mégis környezetbarátabbak lesznek, mint eddig, fõleg ha mondjuk évi 1 g-al csökkenne a határ.
Meg persze pl agyonra kellene támogatni az épületek hõszigetelésének javítását, ugyanis normális szigeteléssel akár felezni, harmadolni is lehet a gázfogyasztást (ld. Pilisszentlászlón a passzív ház: Link )
Az olaj nem ördögtõl való gonosz, csak értelmesen kell használni és megfelelõ irányba kell terelni a birka társadalmakat a felhasználás tekintetében, mert szomorú tény, hogy a CH-k által biztosított energiasûrûségre szükségünk van, akár tetszik, akár nem.
Az megint más kérdés, hogy egy Mo-nyi területû napelem-rendszer a Szaharából szó szerint elláthatná a fél Európát energiával (nyáron biztosan), de ez meg mission impossible...
Egyik legjobb példa erre, hogy már az usaban is terjednek a kismotoros (ottani szemmel persze), kisebb fogyasztású autók.
Nemrég egy német figura azt mondta, hogy 4 EUR-os benzinárat vár pár éven belül. Na ez tényleg takarékoskodásra buzdítana, más kérdés hogy sokaknak, pl nekem is igen fájna, mert a napi 40-50-60 km-t BKV-val nem nagyon lehet értelmes idõbern leközlekedni...
Sztem kifejezetten jó kezdeményezés volt, hogy az autógyárak teljes termékpalettájának kibocsátása nem haladhatja meg a 125 g/km-t (ha jól tudom a számot), mert igy nem sírhatnak hogy "ménemgyárthatunknagyerõsbenzinzabálóstátuszluxuskocsit", viszont az össz eladott járgányok mégis környezetbarátabbak lesznek, mint eddig, fõleg ha mondjuk évi 1 g-al csökkenne a határ.
Meg persze pl agyonra kellene támogatni az épületek hõszigetelésének javítását, ugyanis normális szigeteléssel akár felezni, harmadolni is lehet a gázfogyasztást (ld. Pilisszentlászlón a passzív ház: Link )
Az olaj nem ördögtõl való gonosz, csak értelmesen kell használni
és megfelelõ irányba kell terelni a birka társadalmakat a felhasználás tekintetében, mert szomorú tény, hogy a CH-k által biztosított energiasûrûségre szükségünk van, akár tetszik, akár nem. Az megint más kérdés, hogy egy Mo-nyi területû napelem-rendszer a Szaharából szó szerint elláthatná a fél Európát energiával (nyáron biztosan), de ez meg mission impossible...
Sztem amig a kínai cuccok felébe kerülnek mint bármi más, addig meg fogják venni. Márpedig ha meg fogják venni, akkor azt elõ is fogják állítani, mert megéri. És hogy fogják elõállítani? A lehetõ legolcsóbban, azaz ktgminimalizálással, ez pedig a környezetvédelm totális mellõzését jelenti.
Magyarul amig van piaca az ilyen módon készült dolgoknak, addig lesz környezetszennyezés is, ralitól meg minden mástól függetlenül.
Magyarul amig van piaca az ilyen módon készült dolgoknak, addig lesz környezetszennyezés is, ralitól meg minden mástól függetlenül.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat