Globális jelenségek
Már megint nem veszed magadhoz a tényeket, világosan le lett vezetve...
Usrin !
A nagy számolgatás közepette kifelejtetted az arányokat.
Az élõlények max. 36-39 C-ot bocsájtanak ki, az autók meg 70-80 C-ot is akár...
Nos melyik a több?
Zoli
A nagy számolgatás közepette kifelejtetted az arányokat.
Az élõlények max. 36-39 C-ot bocsájtanak ki, az autók meg 70-80 C-ot is akár...
Nos melyik a több?
Zoli
Azért van ennek egy másik oldala is: a környezetvédelmi (nem olcsó) beruházások díját valakinek meg is kell fizetni. Képzeld el mekkora hõzöngés lenne, ha bejelentenék, hogy mondjuk a földalatti CO2 tárolók építési költsége miatt 10 Ft-al drágább az áram holnaptól.
Vagy végre ki kellene jelenteni, hogy holnaptól nem támogatjuk az értelmetlen, környezetvédelminek látszó (repce, kukorica és tsai) beruházásokat - fõleg hogy a világ szegényebbik fele kezd éhenhalni a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt - , csak azokat, aminek igazán van haszna (H, magfúzió, hordozható nukleáris/fúziós erõforrások). És mondjuk maximáljuk 2000 köbcentiben az eladható autók térfogatát, az ebbõl kihozható maximálisan 400-420 lóerõ bõségesen lefedi a mai lóerõ-kínálatot.
Vagy végre ki kellene jelenteni, hogy holnaptól nem támogatjuk az értelmetlen, környezetvédelminek látszó (repce, kukorica és tsai) beruházásokat - fõleg hogy a világ szegényebbik fele kezd éhenhalni a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt - , csak azokat, aminek igazán van haszna (H, magfúzió, hordozható nukleáris/fúziós erõforrások). És mondjuk maximáljuk 2000 köbcentiben az eladható autók térfogatát, az ebbõl kihozható maximálisan 400-420 lóerõ bõségesen lefedi a mai lóerõ-kínálatot.
Ha nem a közvetlen hõtermelésre, hanem a szennyezõ gázok kibocsátására gondolsz, abban már tényleg jelentõs a közlekedés szerepe, ráadásul itt sokkal nehezebb "megúszni" a kibocsátást. Pl. ha akarnánk, egy erõmû kéményébõl összegyûjthetnénk és közömbösíthetnénk vagy tárolhatnánk a CO2-t (kár, hogy az akarat hiányzik), de az autóknál ez megoldhatatlan. Azaz tényleg a tömegközlekedésé (és az elektromos meghajtásé) kell, hogy legyen a jövõ, hiszen az erõmûvi energiát sokkal könnyebb környezetbaráttá tenni.
Igen, benéztem kicsit, mert csak a "nem-Amerikai" területeket néztem, igy jobban megnézve inkább az látszik ,hogy a jégtakaró és vele a havas terület (Szibéria-Norvégia) - (Alaszka-Kanada) irányban "csúszkál".
Szia Usrin !
Korrekt volt a számokkal, köszi :-)
Egész jól levezetted, meggyõzõ volt.
Ha nem baj, azért én még mindig a megnövekedett gépjármûforgalmat okolnám. mivel a gyárak pontszerû szennyezõdést okoznak, az autók, meg mindenütt jelen vannak, és ugyanolyan hatásfokkal bocsájtják ki a szennyezõ anyagokat.
Szolnokon csináltam egész jó képeket tavaly szélcsendes idõben a 4-es fõút feletti levegõrõl. Vastag fekete csík a 4-es felett reggel...
Üdv. Zoli
Korrekt volt a számokkal, köszi :-)
Egész jól levezetted, meggyõzõ volt.
Ha nem baj, azért én még mindig a megnövekedett gépjármûforgalmat okolnám. mivel a gyárak pontszerû szennyezõdést okoznak, az autók, meg mindenütt jelen vannak, és ugyanolyan hatásfokkal bocsájtják ki a szennyezõ anyagokat.
Szolnokon csináltam egész jó képeket tavaly szélcsendes idõben a 4-es fõút feletti levegõrõl. Vastag fekete csík a 4-es felett reggel...
Üdv. Zoli
Így van, sõt, SOKKAL kisebb fajsúlyú - erre (is) próbáltam rávilágítani a számokkal.
szerintem a hõsziget-probléma egy kicsit kisebb fajsúlyú gond, mint a USA, Kína vagy India gyáraiból kiengedett több millió tonna szennyezõanyag.
Ne hari, de amit leírtam, azt nem én álmodtam, a városi hõsziget képzõdését rengetegen kutatták már. Akár tetszik, akár nem, a betont a napsugárzás akkor is felmelegíti, ha nincsenek autók - érj csak hozzá nyári napsütésben, és meglátod...
Számoljunk csak!
A világon 600 millió autó van (ez tény). Tegyük fel, hogy egyszerre 10%-uk mûködik (valójában kevesebb, de kerekítsünk felfelé). Legyen a teljesítményük átlagosan 100 lóerõ (ez megint csak felfelé kerekítés): 100 LE = 75 kilowatt = 75 000 watt. Ez végsõ soron hõvé alakul, tehát a világ autóforgalma összesen 60 000 000 * 75 000 = 4500 milliárd watt (4500 GW) hõt termel.
Összehasonlításként: van a Földön 6 milliárd ember, õk fejenként (ne feledjük, a testünk is 36-37°C-os) 120 wattot termelnek. Tehát az emberiség összesen 6 000 000 000 * 120 = 720 milliárd wattot (720 GW). És akkor hol van még az állatvilág? Ha mindent összeadunk, az élõlények messze felülmúlják az autók hõtermelését, azt pedig talán nem kell ecsetelni, hogy a Föld egésze szempontjából ez mennyire jelentéktelen.
A Földet érõ napsugárzás teljesítménye pedig 174 000 000 GW, azt hiszem, ez már nem igényel kommentárt.
Számoljunk csak!
A világon 600 millió autó van (ez tény). Tegyük fel, hogy egyszerre 10%-uk mûködik (valójában kevesebb, de kerekítsünk felfelé). Legyen a teljesítményük átlagosan 100 lóerõ (ez megint csak felfelé kerekítés): 100 LE = 75 kilowatt = 75 000 watt. Ez végsõ soron hõvé alakul, tehát a világ autóforgalma összesen 60 000 000 * 75 000 = 4500 milliárd watt (4500 GW) hõt termel.
Összehasonlításként: van a Földön 6 milliárd ember, õk fejenként (ne feledjük, a testünk is 36-37°C-os) 120 wattot termelnek. Tehát az emberiség összesen 6 000 000 000 * 120 = 720 milliárd wattot (720 GW). És akkor hol van még az állatvilág? Ha mindent összeadunk, az élõlények messze felülmúlják az autók hõtermelését, azt pedig talán nem kell ecsetelni, hogy a Föld egésze szempontjából ez mennyire jelentéktelen.
A Földet érõ napsugárzás teljesítménye pedig 174 000 000 GW, azt hiszem, ez már nem igényel kommentárt.
Így van, helyreállítaná magát elõbb-utóbb, ahogy már számtalanszor tette.
Ha nem változtatunk magatartásunkon...nos, akkor is a természet lesz a nyertes, tudnillik visszavág.
Bízok, reménykedek. Hátha hamarosan elkezdik kidolgozni a lépéseket a környezetbarát technológiák bevezetésére.
Vagy ha már elkezdték, a multik, gyárak , autógyártók is belátják, hogy végsõ soron MINDENKINEK jobb lesz.
Ha nem látják be, tovább változik az éghajlat. A mezõgazdaságban katasztrófák lehetnek, az ellátás komoly problémákkal szembesül, olyanokkal, amelyeket mi okoztunk.
Kíváncsi vagyok mi lesz ebbõl...
Ha nem változtatunk magatartásunkon...nos, akkor is a természet lesz a nyertes, tudnillik visszavág.
Bízok, reménykedek. Hátha hamarosan elkezdik kidolgozni a lépéseket a környezetbarát technológiák bevezetésére.
Vagy ha már elkezdték, a multik, gyárak , autógyártók is belátják, hogy végsõ soron MINDENKINEK jobb lesz.
Ha nem látják be, tovább változik az éghajlat. A mezõgazdaságban katasztrófák lehetnek, az ellátás komoly problémákkal szembesül, olyanokkal, amelyeket mi okoztunk.
Kíváncsi vagyok mi lesz ebbõl...
A városi hõsziget jelentõs és nagyobb része télen a fûtésbõl származik, mivel óriási tüzelési-szigeteési hatásfokaink miatt a környezetet fûtjük javarészt.
Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.
Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.
Usrin !
Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.
Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)
Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.
Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.
Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.
Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.
Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.
Üdv. Zoli
Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.
Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)
Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.
Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.
Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.
Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.
Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.
Üdv. Zoli
Robbie!
Annak kell bekövetkeznie, ami be is fog: Az emberiség saját magát fogja kipusztítani nem is olyan sokára....
Több dolgot lehetne tenni a drasztikus és negatív irányba történõ éghajlatváltozás ellen, csak az a baj, hogy a pénz beszél.
Pl.
- Támogatnám és finanszíroznám a tömegközlekedés fejlesztését.
- Alternatív energiával hajtott jármûvek feljesztésére különítenék el komoly pénzeket.
- Bevezteném a környezetvédelmi adót azoknak, akik valamilyen káros anyag kibocsájtással pontszerû szennyezõdést okoznak (gyárak, de akár személyautók is) és a befolyt összegbõl a fenti két pontban foglaltakat támogatnám.
Az a baj, hogy ezt osrszágos szinten megoldani édeskevés, uniós, vagy inkább globálisabb szinten kellene lépni.
Higyjétek el, igaz nem olyan sokára, de a természet helyreállítaná magát.
Üdv.
Zoli
Annak kell bekövetkeznie, ami be is fog: Az emberiség saját magát fogja kipusztítani nem is olyan sokára....
Több dolgot lehetne tenni a drasztikus és negatív irányba történõ éghajlatváltozás ellen, csak az a baj, hogy a pénz beszél.
Pl.
- Támogatnám és finanszíroznám a tömegközlekedés fejlesztését.
- Alternatív energiával hajtott jármûvek feljesztésére különítenék el komoly pénzeket.
- Bevezteném a környezetvédelmi adót azoknak, akik valamilyen káros anyag kibocsájtással pontszerû szennyezõdést okoznak (gyárak, de akár személyautók is) és a befolyt összegbõl a fenti két pontban foglaltakat támogatnám.
Az a baj, hogy ezt osrszágos szinten megoldani édeskevés, uniós, vagy inkább globálisabb szinten kellene lépni.
Higyjétek el, igaz nem olyan sokára, de a természet helyreállítaná magát.
Üdv.
Zoli
A városi "hõszennyezésért" az autók csak nagyon kis részben felelõsek. Ha leállítjuk az összes jármûvet, a Nap akkor is sokkal könnyebben felmelegíti a falakat, betont, aszfaltot, mint egy növényzettel borított területet, és a szûk utcákban akkor is megreked a meleg levegõ. Nyáron ez a hõsziget oka, télen pedig a lakások fûtésébõl (és tökéletlen szigetelésébõl) eredõ hõtöbblet. Ehhez képest az autók sehol sincsenek: "õk" a kibocsátott szén-dioxiddal okozhatnak komoly károkat, hiszen az egyenletesen elkeveredik a légkörben, így üvegházhatásával az egész Földet képes melegíteni.
Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.
Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.
mzoli, tökéletesen egyetértek veled !
Szennyezés réges-régen is elõfordult, de akkor legalább a természet okozta azokat, amiket ki is hevert és helyre is "igazította" saját magát. Tehát megvolt a természet saját körforgása. Régen is voltak komoly éghajlatváltozások, hideg majd forró periódus, de ezek ezer-millió éve alatt mentek végbe.
De ez a durva, undorító méretû szennyezés, CO2, metán és sok más egyéb nagyon de nagyon beleszól az éghajlat alakulásába !!!
Képzeljétek el, mennyivel tisztább lenne minden a több millió tonna CO2 nélkül, amit évente kiengedünk a légkörbe. Mi jogon ??? "Kérdezhetné" a természet...
"Miért nem vigyáztok rám? Ott van a szélenergia, napenergia, ha nem is tudnátok a teljes energiaszükségletet ezekkel pótolni, legalább vegyetek vissza a szennyezésbõl! Minden szennyezésbõl ! "
Közben csak tüntessük ez az õserdõket is...
Nem tudom minek kell bekövetkeznie, hogy felébredjenek a multik, gyáróriások?!?!
Szennyezés réges-régen is elõfordult, de akkor legalább a természet okozta azokat, amiket ki is hevert és helyre is "igazította" saját magát. Tehát megvolt a természet saját körforgása. Régen is voltak komoly éghajlatváltozások, hideg majd forró periódus, de ezek ezer-millió éve alatt mentek végbe.
De ez a durva, undorító méretû szennyezés, CO2, metán és sok más egyéb nagyon de nagyon beleszól az éghajlat alakulásába !!!
Képzeljétek el, mennyivel tisztább lenne minden a több millió tonna CO2 nélkül, amit évente kiengedünk a légkörbe. Mi jogon ??? "Kérdezhetné" a természet...
"Miért nem vigyáztok rám? Ott van a szélenergia, napenergia, ha nem is tudnátok a teljes energiaszükségletet ezekkel pótolni, legalább vegyetek vissza a szennyezésbõl! Minden szennyezésbõl ! "
Közben csak tüntessük ez az õserdõket is...
Nem tudom minek kell bekövetkeznie, hogy felébredjenek a multik, gyáróriások?!?!
Szia Cauchy !
A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.
Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".
Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.
Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.
Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.
Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...
Üdv. Zoli
A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.
Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".
Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.
Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.
Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.
Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...
Üdv. Zoli
"Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze."
"nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés"
Most akkor melyik?
Nekem nem ennyire egyértelmû a helyzet. A mai tudományos álláspont szerint az éghajlatváltozásnak vannak emberi és nem emberi komponensei. A vita azon van, hogy a komponensek közül melyiknek mekkora a szerepe és milyen idõtávon zajlik.
"nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés"
Most akkor melyik?
Nekem nem ennyire egyértelmû a helyzet. A mai tudományos álláspont szerint az éghajlatváltozásnak vannak emberi és nem emberi komponensei. A vita azon van, hogy a komponensek közül melyiknek mekkora a szerepe és milyen idõtávon zajlik.
Sziasztok !
Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.
Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.
Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.
Miért?
Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.
Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.
Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.
Megoldás?
Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....
Üdv. MZoli
Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.
Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.
Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.
Miért?
Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.
Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.
Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.
Megoldás?
Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....
Üdv. MZoli
"Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás."
Pedig elhiheted,a pénz nagyobb úr sajnos.De még ha össze is fogna minden ország annak eredménye csak jó 50 vagy még több év múlva lenne.
Pedig elhiheted,a pénz nagyobb úr sajnos.De még ha össze is fogna minden ország annak eredménye csak jó 50 vagy még több év múlva lenne.
1:A sarki jég elolvadásásához nem évek kellenek, évszázadok-ezredek, a grönlandi jégsapkához pedig tíz és százezrek.
2: Nem úgy tûnik, hogy gyorsuló irányba tolódnánk, sõt stagnálunk az utóbbi évtizedben.
2: Nem úgy tûnik, hogy gyorsuló irányba tolódnánk, sõt stagnálunk az utóbbi évtizedben.
Én is ezt akartam írni...
Ha nem is állna le de lennének szélsõségek, elmaradások, erõsödések, stb... Itt a Kárpát-medencében pedig nagy aszályok, hirtelen, erõs viharok, télen pedig extrém hidegek. Az egészre pedig a kevés csapadék lenne a jellemzõ.
Ha valaki pedig azt hinné hogy magamtól okoskodok itt, ezt valahol olvastam már régebben...
Ha nem is állna le de lennének szélsõségek, elmaradások, erõsödések, stb... Itt a Kárpát-medencében pedig nagy aszályok, hirtelen, erõs viharok, télen pedig extrém hidegek. Az egészre pedig a kevés csapadék lenne a jellemzõ.
Ha valaki pedig azt hinné hogy magamtól okoskodok itt, ezt valahol olvastam már régebben...
Ha 5-10 év múlva esetleg elolvadna az Északi-sark jege, szerintetek milyen folyamatok indulhatnak el és milyenek erõsödhetenk ?
Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
Azt vettem észte, hogy ez évben a jég inkább mintha Alaszka felé lenne tolódva.
Meg azt, hogy a hóval borított szárazföldi terület viszont nem nagyon volt kisebb egyszer sem, mint most így szemre, de persze egzaktabb módon le kéne mérni. 2003 és 2006, talán még 2001 szembetûnõ, a többit jobban kell bogarászni.
Meg azt, hogy a hóval borított szárazföldi terület viszont nem nagyon volt kisebb egyszer sem, mint most így szemre, de persze egzaktabb módon le kéne mérni. 2003 és 2006, talán még 2001 szembetûnõ, a többit jobban kell bogarászni.
Az a baj, hogy megint csak egy változót nézünk. Nevezetesen a CO2-t. Ennél egy "kicsit" összetettebb ez a rendszer.
Amúgy egy "kis" távlati kitekintés a távoli klímára is:
Természet világa május ill júniusi száma, Hargitai Henrik, Gaia halála c. cikke.
Amúgy egy "kis" távlati kitekintés a távoli klímára is:
Természet világa május ill júniusi száma, Hargitai Henrik, Gaia halála c. cikke.
Ha a kialakuló éghajlat a fotoszintézisnek kedvezõbb, de más életfolyamatokat (pl. a tápanyagfelvételt) ellehetetlenít, akkor ez is sovány vigasz... A nálunk honos növények nagy része semmiképp sem érezné jól magát, sõt, sok közülük kipusztulna (jó esetben északabbra vándorolna) már néhány fokkal magasabb átlaghõmérséklet mellett is.
Igen, azt elfelejtettem említeni, hogy az optimális átlaghõmérséklet 25 fok a C3 típusú fotoszintézisnél. Mondjuk 10000 ppm körül nem tudom mennyi lenne a Föld átlaghõmérséklete, de azért biztos nem 500.
Hát, ha garantálják nekik, hogy kellemetlen mellékhatásként nem fõnek meg és nem száradnak ki, akkor biztos a CO2-re szavaznának. De 5000 ppm felett már alighanem számolniuk kellene néhány hasonló kellemetlenséggel. (Sõt könnyen lehet, hogy az éghajlati körülményeket tekintve már 500-nál sem lenne fenékig tejfel az élet.)
Annyit azért hozzátennék hogy a mérsékelt övi növények fotoszintéziséhez (C3 fotoszintézis) az optimális CO2 szint olyan 5000-10000 ppm körül van. Persze ennyi nemigen volt még a szárazföldi élet megjelenése óta, de ha már köszönnék szépen, akkor õk inkább a CO2-re szavaznának.
Ja, a cikket nem olvastam. Köszönöm szépen, nekem elég volt az idézet is
Ja, a cikket nem olvastam. Köszönöm szépen, nekem elég volt az idézet is
Mivel a földgáz ára 9 hónappal követi az olaj árát, azért akkora csodát nem kell várni tõle. Nem beszélve a metanollal együtt járó szokásos költségekrõl, ártalmakról.
Meg persze arról hogy a CO2-bõl hova lesz a szén? Ez a folyamat az össz CO2 kibocsátását nem érinti, sõt a hatásfok okán több CO2-be kerül visszatermelni az O-t a CH4-be, mint amennyit nyerni lehetne ezzel.
Ezek szerintem látszatmegoldások, az igazi áttöréshez nem visznek közelebb.
A méregdrága benzinnek viszont van hatása: itthon is már 2.3%-al csökkent a fogyasztás, ez az igazi környezetvédelem, persze a mindem más káros hatás ezt a hasznot simán elviszi...
Meg persze arról hogy a CO2-bõl hova lesz a szén? Ez a folyamat az össz CO2 kibocsátását nem érinti, sõt a hatásfok okán több CO2-be kerül visszatermelni az O-t a CH4-be, mint amennyit nyerni lehetne ezzel.
Ezek szerintem látszatmegoldások, az igazi áttöréshez nem visznek közelebb.
A méregdrága benzinnek viszont van hatása: itthon is már 2.3%-al csökkent a fogyasztás, ez az igazi környezetvédelem, persze a mindem más káros hatás ezt a hasznot simán elviszi...
Több energia = magasabb középhõmérséklet ( c*m*T mondjuk )
Ez igy igaz is lehetne akár, csak kicsit általános)
Egy kicsit off:
a pár hónappal ezelõtt emlegetett erõs, de takarékos (2 liter, 204 LE) dízelmotoros autó immár itthon is kapható, sztem a legjobb környezetvédelem lenne ennyi köbcentiben maximálni a térfogatokat, az általa leadott teljesítmény mindenre elég.
On.
Ez igy igaz is lehetne akár, csak kicsit általános
)Egy kicsit off:
a pár hónappal ezelõtt emlegetett erõs, de takarékos (2 liter, 204 LE) dízelmotoros autó immár itthon is kapható, sztem a legjobb környezetvédelem lenne ennyi köbcentiben maximálni a térfogatokat, az általa leadott teljesítmény mindenre elég.
On.
Annyi kiegészítést tennék, hogy nem 1-2 tornádó/év az, amit ilyen statisztika szerûen lehet emlegetni. Tudtommal durván évente 10-15 eset van, de ebbõl talán 1-2 az, ami kitudódik, vagyis láthatóvá válik, lefotózták, stb... Valószínûleg ezen utóbbi megfigyelési szám az, amely most az utóbbi 1-2 évben megemelkedett. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt 1-2 évben mondjuk úgy "divat lett az éghajlatváltozás keresése mindenben". Valószínûleg az emberek is fogkényobbak lettek az idõjárási események figyelésére...
Én is ugyanezt gondolom!
Amennyiben régen valóban a szakma által gondolt 1-2 tornádós eset volt csak évente, ez a mostani tuba-tornádószám növekedés ahhoz képest azt vetítené elõre, hogy 3 év múlva F5-ös tornádók fognak rohangászni mindenfelé!
Ilyen mérvû klímaváltozás nem lehet!
Hallottam ilyet klímakutatótól hogy több az energia a légkörben!
Ezt pl. nem igen tudom értelmezni, mert nem tudom miben mutatzkozik az meg hogy több az energia a légkörben?!
A klímaváltozás kutatásának többek között az az egyik legnagyobb problémája, hogy senki sem tudja, milyen volt régebben a klíma!
Igy azt sem tudjuk, a változás valóban változás-e?!
Amennyiben régen valóban a szakma által gondolt 1-2 tornádós eset volt csak évente, ez a mostani tuba-tornádószám növekedés ahhoz képest azt vetítené elõre, hogy 3 év múlva F5-ös tornádók fognak rohangászni mindenfelé!
Ilyen mérvû klímaváltozás nem lehet!
Hallottam ilyet klímakutatótól hogy több az energia a légkörben!
Ezt pl. nem igen tudom értelmezni, mert nem tudom miben mutatzkozik az meg hogy több az energia a légkörben?!
A klímaváltozás kutatásának többek között az az egyik legnagyobb problémája, hogy senki sem tudja, milyen volt régebben a klíma!
Igy azt sem tudjuk, a változás valóban változás-e?!
Ajjaj...
Az ózonpajzs regenerálódása egyes tudósoknak rossz hír, mert erõsíti a globális felmelegedést...
Link
Az ózonpajzs regenerálódása egyes tudósoknak rossz hír, mert erõsíti a globális felmelegedést...
Link
Érthetõ magyarázatot erre az esetre még nem hallottam...Mindenki csak találgat...
Pedig nagyon egyszerû...Régebben nem igazán figyelte senki ezeket az eseményeket,a gátéri tornádó óta sokkal többen figyelik zivatarok idején az eget,a másik ok pedig hogy régebben nem igazán voltak ilyen feljett dokumentáló eszközök,mint manapság(gondolok pl. laptop,kamera,digi.fényképezõ,stb.)
Szóval régebben is volt bõven belõlük!
Pedig nagyon egyszerû...Régebben nem igazán figyelte senki ezeket az eseményeket,a gátéri tornádó óta sokkal többen figyelik zivatarok idején az eget,a másik ok pedig hogy régebben nem igazán voltak ilyen feljett dokumentáló eszközök,mint manapság(gondolok pl. laptop,kamera,digi.fényképezõ,stb.)
Szóval régebben is volt bõven belõlük!
A tornádókra és a tubákra valaki vmi értelmes magyarézatot nem tudna adni? Miért alakulnak ki ilyen sûrûn? A sûrût arra értem h a héten legalább 2 tornádó és 4-5 tuba volt az országban! Korábban évente max 1-2...Érthetõ magyarázatot erre az esetre még nem hallottam...Mindenki csak találgat...
ezek tajparasztok !!
Sok barom "tudós" , akiket lehet lefizettek vagy megkérték õket, hogy ezt mondjátok.
Mi lesz ennek a vége??
Ja, hát akkor úgyis lehet engedni a gázokat a levegõbe, nem fogják az emberek úgy érezni, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsájtást! De attól a levegõ még nem lesz tisztább !!!!
Ennyi agyatlant!
Sok barom "tudós" , akiket lehet lefizettek vagy megkérték õket, hogy ezt mondjátok.
Mi lesz ennek a vége??
Ja, hát akkor úgyis lehet engedni a gázokat a levegõbe, nem fogják az emberek úgy érezni, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsájtást! De attól a levegõ még nem lesz tisztább !!!!
Ennyi agyatlant!
"A nyilatkozat aláírói szerint semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy az emberi tevékenység hatására katasztrofális mértékben felmelegedne a bolygó hõmérséklete(...)"
És mi a tudományos bizonyíték arra, hogy ha megduplázzuk az üvegházhatású CO2 mennyiségét a légkörben, az NEM fog melegedést okozni? Ez a változat az, ami nem triviális, így ez az, ami bizonyításra szorulna!
"A klíma változása természetes folyamat, amin a Föld már sokszor átesett."
Bizony, sokszor átesett, de az emberi civilizáció még egy ilyennel sem szembesült. Másrészt, a természetes klímaváltozások hatására élõlények is sokszor tûntek már el élõlények a Földrõl, pedig a legtöbb ilyen változás nem évtizedek, de nem is évszázadok alatt következett be.
"Szilárd alapokon álló tudományos bizonyítékaink vannak arra, hogy az atmoszférába jutó széndioxidnak számos jótékony hatása van a növényi és állati élõvilágra."
Valóban, a fotoszintézishez CO2 kell, ez elvileg már egy ötödikes számára sem hat az újdonság erejével. De a növények köszönik szépen, jól érezték magukat az iparosodás elõtti CO2-koncentrációval is. Egy hirtelen változás csak a kialakult egyensúlyt boríthatja fel: pl. ha egyes nõvények a több CO2 hatására sokkal gyorsabban kezdenek növekedni, kiszoríthatnak másokat, amikre kevésbé hat ez a "jótékony" hatás. Az éghajlatváltozás hatását pedig ez nem ellensúlyozza: ha egy növény nem kap elég vizet, azon nem segít a több szén-dioxid...
És mi a tudományos bizonyíték arra, hogy ha megduplázzuk az üvegházhatású CO2 mennyiségét a légkörben, az NEM fog melegedést okozni? Ez a változat az, ami nem triviális, így ez az, ami bizonyításra szorulna!
"A klíma változása természetes folyamat, amin a Föld már sokszor átesett."
Bizony, sokszor átesett, de az emberi civilizáció még egy ilyennel sem szembesült. Másrészt, a természetes klímaváltozások hatására élõlények is sokszor tûntek már el élõlények a Földrõl, pedig a legtöbb ilyen változás nem évtizedek, de nem is évszázadok alatt következett be.
"Szilárd alapokon álló tudományos bizonyítékaink vannak arra, hogy az atmoszférába jutó széndioxidnak számos jótékony hatása van a növényi és állati élõvilágra."
Valóban, a fotoszintézishez CO2 kell, ez elvileg már egy ötödikes számára sem hat az újdonság erejével. De a növények köszönik szépen, jól érezték magukat az iparosodás elõtti CO2-koncentrációval is. Egy hirtelen változás csak a kialakult egyensúlyt boríthatja fel: pl. ha egyes nõvények a több CO2 hatására sokkal gyorsabban kezdenek növekedni, kiszoríthatnak másokat, amikre kevésbé hat ez a "jótékony" hatás. Az éghajlatváltozás hatását pedig ez nem ellensúlyozza: ha egy növény nem kap elég vizet, azon nem segít a több szén-dioxid...
Az akác egy rendkívül agresszív özönnövény, ha csak õ tûnne el, direkt jó volna...
mintha az akácfák is kezdenének eltünni a vidékrõl, azok sem bírják az egyre elhúzódó szárazságot
Egy valamirevaló országos esõ sem tud már kialakulni. [esõ]
ahogy már írtam, remélem a május és netán a június még ilyen lesz és egy csapadékos nyárban és õszben (és egyáltalán : tovább is!) lesz részünk. igen, tõlem aztán lehetne csapadékos nyár, ezek után !!
Egy valamirevaló országos esõ sem tud már kialakulni. [esõ]
ahogy már írtam, remélem a május és netán a június még ilyen lesz és egy csapadékos nyárban és õszben (és egyáltalán : tovább is!) lesz részünk. igen, tõlem aztán lehetne csapadékos nyár, ezek után !!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat