Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
...és képes voltál 2 napot erre várni, nem ettél, nem ittál, nem aludtál, holott indokot sem adott a hsz-e???
Ó, Breki...
---------------------------
Kösz az üzit, végre írt nekem is valaki! [esõ]
Itt lezártam részemrõl..
Alig érzékelhetõ szitálás van már bõ 1 órája..
Én elhiszem ,hogy Karcagon szállingózik a hó ,arra elég sötétszürke felhõk húztak el.
Én elhiszem ,hogy Karcagon szállingózik a hó ,arra elég sötétszürke felhõk húztak el.
De lesz,csak zonalitásnál sokkal biztosabb a jövõkép mint blockingnál,de ezt Te is tudod.
?
Mi a gondod azzal a hsz-szel?
inkább egy ecm térképet linkeltél volna be...
Mi a gondod azzal a hsz-szel?
inkább egy ecm térképet linkeltél volna be...
A met.hu órás hõtérképein is szépen nyomon lehetett követni a helyzet alakulását, Szentlélek (-4) és Árpádtetõ (-6) vonatkozásában is.
Az elmúlt télen Szentlélek is egy ilyen könyöklésnek köszönhette az elmúlt ~ 10 évének legalacsonyabb minimumát.
Most nincs elõttem az adatsor, de -18 körüli értékre emlékszem.
Az elmúlt télen Szentlélek is egy ilyen könyöklésnek köszönhette az elmúlt ~ 10 évének legalacsonyabb minimumát.
Most nincs elõttem az adatsor, de -18 körüli értékre emlékszem.
Palui: köszi, szépen látszik, ahogy elérte Kékest a stratus teteje, s hullámzik is, ahogy szokott. Mint egy kis tenger
Dom: akkor alábbi elméletem szerint egy szennyezettebb vagy jégkristályképzõdést elõsegítõ szennyezésû helyen vagy
Dom: akkor alábbi elméletem szerint egy szennyezettebb vagy jégkristályképzõdést elõsegítõ szennyezésû helyen vagy
Ezt mind nagyon szépen alátámasztja a Kekestetõi adatsor: Link Látszik, hogy nagyjából mikor érhette el a Stratus teteje (ami ugye a lehgidegebb réteg, Derick az imént nagyon szépen le is írta miért). Szóval ott hullámzott a teteje végig a Kékesnél és kb. -5°C lehet most a leghidegebb rétege (Ami nem zárja ki, hogy máshol ez alacsonyabb, és akár a szemcsés hó is ki tud alakulni). Most is ott van a Kékesen a határ Link hiszen nyílt köd van.
Csütörtök környékén egy gyenge hidegcsepp okozhat látványhóesést, ECM-en is ott van. DK-re esélyes jelenleg.
Ejj, ilyen "fontos" kérdés eldöntésénél nem vagyok otthon.
Személyes véleményem szerint szitálás lehetett. De teljes bizonyossággal kizárni a szemcsés hó lehetõségét nem szabad. Örök rejtély marad. (pl:fekete szövetkabátban az ilyen megfigyelés nagyon megtévesztõ lehet.)
A "kedvenc" szezonális elõrém már napok óta szépen tartja decemberre az átlagon felüli csapadékot.Link
Személyes véleményem szerint szitálás lehetett. De teljes bizonyossággal kizárni a szemcsés hó lehetõségét nem szabad. Örök rejtély marad. (pl:fekete szövetkabátban az ilyen megfigyelés nagyon megtévesztõ lehet.)
A "kedvenc" szezonális elõrém már napok óta szépen tartja decemberre az átlagon felüli csapadékot.Link
Ahogyan nézegettem jövõ hét végét, az akicsi havacska is el illan addig meg marad ez a sötét idõ
Ma reggelre nem hûlt le annyira a levegõ, mint az elmúlt napokban. Néha kibújik a napocska a ködmezõbõl, 2 fok körül vagyunk Link
Éjféli Bp-i rádiószondás felszállás: Link
Azóta vastagodnia kellett a hidegpárnának, mert a stratus teteje nem 850 m körül van, hanem valahol 1000 m felett. Így a mostani helyzetre módosítva a T és Td görbéket az alsó rétegekben, +1°C körüli 2 m-es T-rõl indítva ilyesmi lehet a helyzet: Link
Ebben látszik egy -5°C körüli (becsléssel kb -7 és -4°C közötti) hõmérsékletû réteg, ahol a stratusban túlhûlt vízcseppek vannak, de ez még nem tûnik egyértelmûen elégnek a szemcsés hóhoz, ahhoz ennél alacsonyabb T kedvezõbb. Itt jöhetnek képbe a szennyezõanyag részecskék, amelyekre kifagynak a túlhûlt vízcseppek, és kész is a szemcsés hó. Kérdés, hogy a szennyezõanyag fajtája és koncentrációjabeli eltérés okozhatja-e azt a különbséget, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló hõmérsékleti görbe mellett egyes helyeken létre tud jönni a szemcsés hó, másutt csak szitálás (mert ott nem tudott kifagyni a túlhûlt vízcsepp)?
Ez a kérdés minden télen elõjön hasonló hõmérsékleti viszonyok mellett, és szerintem szinte lehetetlenné teszi hogy elõrejelzhetõ legyen, hogy adott helyen (ónos) szitálás vagy szemcsés hó forduljon elõ. Talán tényleg a szennyezõanyag eltérés lehet a ludas...
Ja, és ha tényleg tud ilyen görbénél szemcsés hó keletkezni, akkor - bár tényleg nagyon kicsi és könnyen elolvad - de csupán a felszín közvetlen közelében van most pozitív hõmérsékletû réteg a stratus rétegét és az alatta lévõ réteget tekintve, mondjuk a legalsó 50-100 méteren, s azt talán még kíbírja a szemcsés hó is, fõleg negatív Td mellett
Azóta vastagodnia kellett a hidegpárnának, mert a stratus teteje nem 850 m körül van, hanem valahol 1000 m felett. Így a mostani helyzetre módosítva a T és Td görbéket az alsó rétegekben, +1°C körüli 2 m-es T-rõl indítva ilyesmi lehet a helyzet: Link
Ebben látszik egy -5°C körüli (becsléssel kb -7 és -4°C közötti) hõmérsékletû réteg, ahol a stratusban túlhûlt vízcseppek vannak, de ez még nem tûnik egyértelmûen elégnek a szemcsés hóhoz, ahhoz ennél alacsonyabb T kedvezõbb. Itt jöhetnek képbe a szennyezõanyag részecskék, amelyekre kifagynak a túlhûlt vízcseppek, és kész is a szemcsés hó. Kérdés, hogy a szennyezõanyag fajtája és koncentrációjabeli eltérés okozhatja-e azt a különbséget, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló hõmérsékleti görbe mellett egyes helyeken létre tud jönni a szemcsés hó, másutt csak szitálás (mert ott nem tudott kifagyni a túlhûlt vízcsepp)?
Ez a kérdés minden télen elõjön hasonló hõmérsékleti viszonyok mellett, és szerintem szinte lehetetlenné teszi hogy elõrejelzhetõ legyen, hogy adott helyen (ónos) szitálás vagy szemcsés hó forduljon elõ. Talán tényleg a szennyezõanyag eltérés lehet a ludas...
Ja, és ha tényleg tud ilyen görbénél szemcsés hó keletkezni, akkor - bár tényleg nagyon kicsi és könnyen elolvad - de csupán a felszín közvetlen közelében van most pozitív hõmérsékletû réteg a stratus rétegét és az alatta lévõ réteget tekintve, mondjuk a legalsó 50-100 méteren, s azt talán még kíbírja a szemcsés hó is, fõleg negatív Td mellett
Igen, annak örülne mindenki, csak meg lehet különböztetni az ónos szitálást és a szemcsés havat, a fénykép megmutatja.
Szia! Ha következõleg lesz ilyen esemény azonnal viszem a fényképezõgépet!
Itt is esik valami, de nagyon apró. Köd az már egyáltalán nincs, csak megemelkedett Stratus.
Hát jó, akkor minden bizonnyal korpás a haja az illetõnek. Más karcaginak esetleg vannak még ilyen problémái, vagy valóban szemcsés hó esik?
Fényképet kérünk akkor, ez van.
Fényképet kérünk akkor, ez van.
Mert akkor elhinném a 10 méter alatti látástávolságot, ami a legdurvább tengeri ködök esetében is jónak számít.
Amúgy: Link
Amúgy: Link
Ködös, nyirkos enyhén zúzmarás idõ, -0,5 fok van, talán ma is olvad majd keveset, sok jó nem várható ma sem, folytatódik a szürke egyhangú idõ, legalább december elejéig.....
Szerencsére megtört a jég, november már 0,2 mm-nél tart a szitálásnak és a zúzmarának köszönhetõen, nem lesz csapadékmentes a hónap.....de ez mint tudjuk a vetésnek nem sok jót jelent.
Szerencsére megtört a jég, november már 0,2 mm-nél tart a szitálásnak és a zúzmarának köszönhetõen, nem lesz csapadékmentes a hónap.....de ez mint tudjuk a vetésnek nem sok jót jelent.
Nagyon szépen leírtad a folyamatot.
Nekem a kedvenc részem a folyamatból a 2-3 fázis,és annak is a St. teteje, amikor már kisugárzási felszínként képes mûködni.
Ott van egy réteg, ami ahogy írtad, jó látástávot ad, brutálisan kiszárad, ezáltal iszonyat harmatpontokra képes ilyenkor az a réteg. Na ez az a rész ami engem különösen izgat.
Fõleg, ha kombinálható a Fennsíkon azzal a bizonyos 650-750 m-es magasságával.
Volt a héten belõle bõven rá példa, így remélhetõleg mért adatokkal alátámasztható lesz, mikor hol "járt" éppen ez a réteg. Elvileg elsõként a Lusta-völgyi mérésben kell tükrözõdnie, majd a Vörös Meteoros, és a végén a Magas töbörben. De Bánkút síház. vs. Csurgói ház mérésekben is tükrözõdnie kell majd a jelenségnek.
Nekem a kedvenc részem a folyamatból a 2-3 fázis,és annak is a St. teteje, amikor már kisugárzási felszínként képes mûködni.
Ott van egy réteg, ami ahogy írtad, jó látástávot ad, brutálisan kiszárad, ezáltal iszonyat harmatpontokra képes ilyenkor az a réteg. Na ez az a rész ami engem különösen izgat.
Fõleg, ha kombinálható a Fennsíkon azzal a bizonyos 650-750 m-es magasságával.
Volt a héten belõle bõven rá példa, így remélhetõleg mért adatokkal alátámasztható lesz, mikor hol "járt" éppen ez a réteg. Elvileg elsõként a Lusta-völgyi mérésben kell tükrözõdnie, majd a Vörös Meteoros, és a végén a Magas töbörben. De Bánkút síház. vs. Csurgói ház mérésekben is tükrözõdnie kell majd a jelenségnek.
Ha azt mondja egy észlelõ, hogy nála szemcsés hó esik, akkor az minden bizonnyal úgy is van! Nem értem még mindig, hogy miért kell állandóan hitetlenkedni..
.............................................................................................
Zúzmarás köd+ónos szitálás van nálam a -2,2 fokban.
.............................................................................................
Zúzmarás köd+ónos szitálás van nálam a -2,2 fokban.
Sajnos ez pontosan nem így van. Ilyen helyzetben minimális a különbség pl. Szolnok és Karcag fölötti légtér hõmérsékletében. Maga a hidegpárna is nagyjából ugyanabban a magasságban szünik meg. Ez nem mediterrán cikon, hogy Sárváron szakad a hó -2 fokkal Szolnokon meg +5 fokban esik az esõ.
A hidegpárna is tud nem kis különbségeket okozni nem túl nagy területen, van rá példa jelenleg is, nem csak ott.
Hát pedig itt telenként rengetegszer van hasonló ilyen helyzetben, és mint tudjuk, a gyengén negatív felszínközeli hõmérséklet nem zárja ki a szilárd csapadék földet érését (negatív T850 esetén sem).
Mind egy kint voltam vagy 3-4 percig több megfigyelés alapján is szilárd halmazállapotú csapadék hullik
Én teljesen kizárom. Rákóczifalváról is engem erõsítenek meg. Nem hinném, hogy Karcagon hószállingózás van. Amilyen helyzet van most az alföld közepén kizárom a szilárd csapadékot.
Méghozzá nagy területen van szitálás az alföldön.
JoeJack: A hideg könyök elég vékony rétegû.
Méghozzá nagy területen van szitálás az alföldön.
JoeJack: A hideg könyök elég vékony rétegû.
Semmi köze a mostani csapadéknak a 850 hPa-os szint hõmérsékletéhez. A talajfelszíni T sem mérvadó ebben, inkább a talaj és a stratus teteje (mondjuk 1200 m körül) közötti réteg hõmérséklete és telített volta...
Valóban enyhébbek a hõmérsékleti viszonyok, mint pár napja, ami inkább a szitálást, vagy negativ felszini T esetén az ónos szitálást támogatná, de kizárni a szemcsés havat teljesen...?
Valóban enyhébbek a hõmérsékleti viszonyok, mint pár napja, ami inkább a szitálást, vagy negativ felszini T esetén az ónos szitálást támogatná, de kizárni a szemcsés havat teljesen...?
Megint kivittem a fekete kabátomat lesepertem róla a hópelyhet kétszer is és újra ráesett. Nagyon szürke felhõk vannak az égen.
1500 méteren valóban 3-4 fok van, de 1000 méteren már csak -4.
Speciel itt is csak alig érzékelhetõ szitálás van. Amolyan aeroszol-szerû.
Nálam csak szitálás van. Szerintem nálad se a hó esik. 3-4 fok van 1500 m-en, talajon is 0:+2 fok, így nem eshet hó.
A nagy modellek egyetértenek a zonális télkezdetben,ezek szerint december végéig,utolsó harmadáig nagy valószínûséggel nem lesz tartós,jelentõs hó(hacsak jövõ hétvégén nem lesz szerencsénk,de ha igen az is gyorsan el fog olvadni). Ez mostanra szinte garantált,az lesz a következõ nagyon fontos kérdés,hogy meddig tarthat a zonalitás...
Igen, a hidegpárnának is több fázisa van: kezdeti/kialakulási fázis, fejlõdõ szakasz, érett stádium.
Nagyon szépen és jól lehet követni a dologokat, és az is változó, h egy kezdõ szakaszból milyen gyorsan lesz érett. Kezdetben nincs köd, a talaj által kisugárzott hosszúhullámú hõveszteség lehûti az alsó rétegeket és kicsapdóik a vízgõz, ez a köd. (kezdeti szakasz) A második szakaszban a köd már nem enegedi a talaj további kuságrzását hisz elnyeli annak jó részét, ekkor a köd teteje válik ksugárzási felszínné, és a köd fölötti réteget hûti a kicsapódásra, így tehát a köd "teteje is beködöl" ami olyan hatást kelt, h elkezd emelkedni, de közben alul -ahogy írtad is- egyre távolabb kerül a levegõ a harmatpontjától, így ott megszûnik a köd és marad a párásság. Mindez ha nincs szél és van elég nedvsség a köd fölött, akkor akár 800-1000 m-ig is felviheti a rétegfelhõt. Közben a köd ill. majd St teteje egyre hidegebb, hisz folyamatos ott a kisugárzás, az az inverzió alja (olyan mintha a talajfelszínt felemelnénk). A St fölötti réteg a napok során szélsõségesen kiszáradhat, hacsak nem áramlik oda nedvesség, ezért ott (közvetlenül a St fölött) rendkívül jó látási viszonyok alakulnak ki. Nagyon szépen látszik ez a folyamat a rádiószondás felszállásokon is. A St alatti T-rétegzõdés pedig valamelyest közelít az adiabatához, így emiatt ahogy emelkedik a tetõ úgy egyre nagyobb légtérben tudnak elkeveredni a légszennyezõ anyagok, vagyis csökken a talajközeli koncentrációjuk.
Egyébként, ha egy St-os helyzet késõbb ködösre vált, akkor aki ismeri a jelenséget tudhatja, h vmi történt a hidegpárnával(hidegadvekció, szél megbontotta), mert lejjebb jött a teteje(leszállt a St), vagy megszûnt, és ekkor a folyamat elõrõl indul.
Bocsánat a hosszért, de ez a jelenség legalább annyira a miénk mint a Balcsi, vagy a Tokaji bor, de mégis elég kevesen tudnak errõl.(mármint, h mi miért történik)
Nagyon szépen és jól lehet követni a dologokat, és az is változó, h egy kezdõ szakaszból milyen gyorsan lesz érett. Kezdetben nincs köd, a talaj által kisugárzott hosszúhullámú hõveszteség lehûti az alsó rétegeket és kicsapdóik a vízgõz, ez a köd. (kezdeti szakasz) A második szakaszban a köd már nem enegedi a talaj további kuságrzását hisz elnyeli annak jó részét, ekkor a köd teteje válik ksugárzási felszínné, és a köd fölötti réteget hûti a kicsapódásra, így tehát a köd "teteje is beködöl" ami olyan hatást kelt, h elkezd emelkedni, de közben alul -ahogy írtad is- egyre távolabb kerül a levegõ a harmatpontjától, így ott megszûnik a köd és marad a párásság. Mindez ha nincs szél és van elég nedvsség a köd fölött, akkor akár 800-1000 m-ig is felviheti a rétegfelhõt. Közben a köd ill. majd St teteje egyre hidegebb, hisz folyamatos ott a kisugárzás, az az inverzió alja (olyan mintha a talajfelszínt felemelnénk). A St fölötti réteg a napok során szélsõségesen kiszáradhat, hacsak nem áramlik oda nedvesség, ezért ott (közvetlenül a St fölött) rendkívül jó látási viszonyok alakulnak ki. Nagyon szépen látszik ez a folyamat a rádiószondás felszállásokon is. A St alatti T-rétegzõdés pedig valamelyest közelít az adiabatához, így emiatt ahogy emelkedik a tetõ úgy egyre nagyobb légtérben tudnak elkeveredni a légszennyezõ anyagok, vagyis csökken a talajközeli koncentrációjuk.
Egyébként, ha egy St-os helyzet késõbb ködösre vált, akkor aki ismeri a jelenséget tudhatja, h vmi történt a hidegpárnával(hidegadvekció, szél megbontotta), mert lejjebb jött a teteje(leszállt a St), vagy megszûnt, és ekkor a folyamat elõrõl indul.
Bocsánat a hosszért, de ez a jelenség legalább annyira a miénk mint a Balcsi, vagy a Tokaji bor, de mégis elég kevesen tudnak errõl.(mármint, h mi miért történik)
Vannak adatok arra nézve, hogy a vízellátás is zavart szenved a csapadékszegény idõjárás miatt?
Azért ez már borzasztó!
Azért ez már borzasztó!
Már a tavaszt sem lehet várni, mert hangulatkeltés? Hová fajul ez az oldal?
Ricso, errõl nekem más a véleményem, mármint az ac-s õsz tekintetében. És ez most független a nyárszeretetemtõl.
A legvalószínûbb folytatás az, hogy kemény zonalitás indul be december elejére, de ha nem is az akkor kvázi zonalitás: Link
És már ne haragudjatok meg, de én ennek rohadtul örülök, mert szeretem. Persze egy-egy perturbáció ragaszkodik a blockinghoz, ami tartja a bizonytalanságot, de ilyen közel még sosem voltunk hozzá.
Ricso, errõl nekem más a véleményem, mármint az ac-s õsz tekintetében. És ez most független a nyárszeretetemtõl.
A legvalószínûbb folytatás az, hogy kemény zonalitás indul be december elejére, de ha nem is az akkor kvázi zonalitás: Link
És már ne haragudjatok meg, de én ennek rohadtul örülök, mert szeretem. Persze egy-egy perturbáció ragaszkodik a blockinghoz, ami tartja a bizonytalanságot, de ilyen közel még sosem voltunk hozzá.
A www.sat24.com magyarországi mûhold képén érdekes, szabálytalan, egymást keresztezõ vonalak látszanak a stratuson több országnál is. Mintha valaki összefirkálta volna a képet.
Mi okozhatja ezt?
Mi okozhatja ezt?
Sajnos, az ECMWF nov. 28.-ra vonatkozó izobár térképén az is látszik, hogy a ciklon mögött, amelynek hátoldalán a hidegöblítést kapnánk, újabb, igen fejlett légörvény jelenik meg Izlandnál. Ez a kép nem sejtet valami jót: blokkoló AC sehol, mediciklon sehol. Inkább induló zonalitást nézek ki belõle. Sebaj: egyrészt addig még 10 nap, módosulhatnak a dolgok. Másrészt az általad linkelt térképeken következetesen ott van a derék hidegláb, mely Szibériából nyúlik errefelé. Én inkább ebben bíznék.