Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én hétvégén a Vadorzó-hágóra mentem fel. Nekem ott is melegem volt, persze tettem is érte.
Hajnal 5-kor kelek, még javában sötét van olyankor. Júniusban akkorra már a nap is felkelt.
Itt van már az ősz, csak az időjárás nem igazodott még a naptárhoz.
Fél 8-kor, mikor elindulok a munkába, még friss és kellemes a levegő. Júniusban ekkortájt már fülledt meleg volt, s kellemetlen volt a napon tartózkodni.
Most meleg van odakint (kb 32 fok), de nem csüggedek, mert tudom, hogy napról napra egyre korábban kezd sötétedni. A kimerítő forróság napjai meg vannak már számlálva.
Alig várom a sütőtök illatát
Itt van már az ősz, csak az időjárás nem igazodott még a naptárhoz.
Fél 8-kor, mikor elindulok a munkába, még friss és kellemes a levegő. Júniusban ekkortájt már fülledt meleg volt, s kellemetlen volt a napon tartózkodni.
Most meleg van odakint (kb 32 fok), de nem csüggedek, mert tudom, hogy napról napra egyre korábban kezd sötétedni. A kimerítő forróság napjai meg vannak már számlálva.
Alig várom a sütőtök illatát
Az augusztusi csapadékösszeg : 1 mm ( némi jóindulattal ) Utóljára július 17-én esett érdemi mennyiség, azóta csak a forró szárazság !
Nálunk a tavalyelőtti aszályt követően a tavalyi nyár is aszályos volt , eltérően az Alföld nagy részétől és ez az idei is kegyetlen. Komolyabb csapadék továbbra sem látszik a közeljövőben, a növényzet sínylődik, a vadállomány helyzetéről szívesen olvasnék egy korrekt tájékoztatást. Azon szerencsések kivételével, melyek valamely folyó, vagy egyéb víz közelében élnek, nem is tudom,hogy tudják átvészelni ezt az időszakot. A madáritatókban is folyamatos a forgalom, ilyenkor érez rá az ember, mekkora kincs is a víz.
Nálunk a tavalyelőtti aszályt követően a tavalyi nyár is aszályos volt , eltérően az Alföld nagy részétől és ez az idei is kegyetlen. Komolyabb csapadék továbbra sem látszik a közeljövőben, a növényzet sínylődik, a vadállomány helyzetéről szívesen olvasnék egy korrekt tájékoztatást. Azon szerencsések kivételével, melyek valamely folyó, vagy egyéb víz közelében élnek, nem is tudom,hogy tudják átvészelni ezt az időszakot. A madáritatókban is folyamatos a forgalom, ilyenkor érez rá az ember, mekkora kincs is a víz.
Édes istenem de imádom ezt az időt. Persze nagyon jó lenne az eső, de egész évben élném ezt a meleget
Itt az Alföldön(bár még nagyon sok helyen) katasztrófa a helyzet, minden szárad el/ki.
Talán a hétvégén lehet kisebb eső most úgy néz ki, de hol van ez még, lehet el tolja egy hónapot
Hétvégén is csudaszupi idő volt a Balatonon, csak a napsütéses órák számából mondom meg hogy itt az ősz. Reggel 9kor már simán lehetett fürdeni... Remélem tart ez az idő májusig csak több esővel, aztán jöhet a nyár
Itt az Alföldön(bár még nagyon sok helyen) katasztrófa a helyzet, minden szárad el/ki.
Talán a hétvégén lehet kisebb eső most úgy néz ki, de hol van ez még, lehet el tolja egy hónapot
Hétvégén is csudaszupi idő volt a Balatonon, csak a napsütéses órák számából mondom meg hogy itt az ősz. Reggel 9kor már simán lehetett fürdeni... Remélem tart ez az idő májusig csak több esővel, aztán jöhet a nyár
Csak nem?:
Link
Aztadurva, lemehetünk du.is 30 fok alá -- bár a kontroll nem hagyja magát...
De ne elégedetlenkedjünk (annyira), legalább megjelent a változás, s nemcsak az agroinformos cikkben -- ez is valami...
Link
Aztadurva, lemehetünk du.is 30 fok alá -- bár a kontroll nem hagyja magát...
De ne elégedetlenkedjünk (annyira), legalább megjelent a változás, s nemcsak az agroinformos cikkben -- ez is valami...
Érdemes végigolvasni, a végén ott a csattanó :
"a hónap végén akár már fagypont közelébe csökkenhet reggelre a hőmérséklet."
Egy klasszikust idézve:
"majd verifikálunk (30-án)"
"a hónap végén akár már fagypont közelébe csökkenhet reggelre a hőmérséklet."
Egy klasszikust idézve:
"majd verifikálunk (30-án)"
Nálunk a mamutfenyő is jól növöget. Nem tudod hány éves korban terem majd a mandulafenyő?
Ez így igaz. Bár a kedvenc fenyőm, a mandula fenyő a mediterrániumból imádja ezt az időt, igényli is a meleget
Alpokalja (meg a magasabb hegyeink) kivételével sajnos ez nem fenyőnek való vidék, bár sose volt az…
Idén két fenyőfánk is tönkrement, kiszáradt. Az első képen felül jobb oldalt van egy mókus fészek, szegény egész télen dolgozott rajta..
Elolvastam, de már a második sora következetlen.
Vannak fenntartásaim.
Vannak fenntartásaim.
Tegnap megnéztük a Bágyom-ér eredését (a 2022-es nagy aszály óta mániám lett a kis vízfolyások, patakok becserkészése) Vereben, és csodák csodájára jött a forrásból víz, de nem olyan sok, hogy az már lejusson a Velencei-tóig, már csak kisebb pocsolyák vannak a mederben, meg a mellékágak pláne ki vannak száradva, úgyhogy eddig jól bírta, mert valamennyi víz eddig volt benne mindig (néha nem is értettem, hogy honnan jött ennyi..) és visszafelé kicsit kocsikáztunk a környéken (a mellékágakat is megvizslatva), és pl. Pázmándon ahhoz képest nem is rossz a helyzet, a fű nincs kiégve általában, a napraforgó is jobban néz ki, és a kukoricában is felfedezhető enyhe zöld pasztellszín.... de ha jól emlékszem, arrafelé nagyobb adagok estek le augusztusban, mint nálunk.
Nektek mennyi a havi?
Nektek mennyi a havi?
Csapadékmennyiséget majd ráérsz csütörtök-péntek magasságában nézni
Érdemes ilyen helyzetben a fáklyákat is meglesni az operatív mellé.
Minden modellen mutatós csapadék esélyek vannak.
Minden modellen mutatós csapadék esélyek vannak.
Nah, az ECM-ről is ennyit. Mit csinál ez is? Gyakorlatilag 300-500 km-et pakolgatja az özönvizet!
Természetesen sehol, olyannyira nem, hogy a hurrikán útvonalában éppen egy leheletnyit hűvösebb volt a víz már előtte is, mint attól keletre és főleg nyugatra.
A következő hasonló megalapozatlan kijelentés 7 napot fog érni.
Ja közben nézem, nem arra reagáltál, de mindegy, ettől függetlenül ez is érvényes.
A következő hasonló megalapozatlan kijelentés 7 napot fog érni.
Ja közben nézem, nem arra reagáltál, de mindegy, ettől függetlenül ez is érvényes.
Nem tudom volt e már, de kijött a várható hóvastagság anomáliáról készült írás a severe weather-től. Ahogy látom ebben a szezonban sem lesz slágercikk a hólapát nálunk.
Link
Link
Csak óvatosan azzal a 60mm-el tegnap még csont száraz volt,GFS pedig most is egy kisebb hétvégi csapadéknál többet nem vár,és csont száraz jövő hétre is.Persze ez a nyers mindkettőn ,de ha az idei tendenciát nézzük,akkor nagyon nem kell elhinni ezeket az özönvizeket!
Más:A reggelek már egész élhetőek,4-5 napja 15 és 16 fok közé hűlünk hajnalra,a völgy és a (kiszáradt) patakpart kedvező hatásának köszönhetően.Tehát éjjel szellőztetés ezerrel.Még pár nap és csak vége lesz ennek a rémálomnak!Már nagyon várom a változást.
Más:A reggelek már egész élhetőek,4-5 napja 15 és 16 fok közé hűlünk hajnalra,a völgy és a (kiszáradt) patakpart kedvező hatásának köszönhetően.Tehát éjjel szellőztetés ezerrel.Még pár nap és csak vége lesz ennek a rémálomnak!Már nagyon várom a változást.
"Szeptemberi nyárban" - köszönet Iminek a szép Tóth Enikő - versért! Érdemes végigolvasni...
Reméljük, hogy a meleg tengervíz fog a Mediterráneumban jóféle, szelíd, esőhozó medi-ciklonokat generálni.
...de... a tenger akkor is lehet a szokásosnál melegebb, ha több szennyezést tartalmaz, és esetleg nem tud megfelelően párologni miatta.
A Katrina hurrikán idejében, még az ottani SST hozzáférhető volt (számomra is) és érdekes volt látni, ahogyan a folyó szennyezett (és rendes körülmények között is melegebb) felületi hő-csóvája, ami már napokkal előtte kiterjedt és erős volt, szinte felvezette a városra a vihart.
A felületi olajszennyezések nem csak a vízhőt növelik meg lokálisan, de az extrém folyamatokat is ráviszik a szennyezőre.
Tudjuk, az emberi tevékenység milyen technológiai fegyelemmel dolgozik mai napság, és nem csak a Mediterráneum, de sajnos a Fekete-tenger vidékén is... ezért nem jelenthető ki az, hogy a melegebb vízfelület lineáris kapcsolatban lenne a kihullható -szelíd - csapadékkal.
...de... a tenger akkor is lehet a szokásosnál melegebb, ha több szennyezést tartalmaz, és esetleg nem tud megfelelően párologni miatta.
A Katrina hurrikán idejében, még az ottani SST hozzáférhető volt (számomra is) és érdekes volt látni, ahogyan a folyó szennyezett (és rendes körülmények között is melegebb) felületi hő-csóvája, ami már napokkal előtte kiterjedt és erős volt, szinte felvezette a városra a vihart.
A felületi olajszennyezések nem csak a vízhőt növelik meg lokálisan, de az extrém folyamatokat is ráviszik a szennyezőre.
Tudjuk, az emberi tevékenység milyen technológiai fegyelemmel dolgozik mai napság, és nem csak a Mediterráneum, de sajnos a Fekete-tenger vidékén is... ezért nem jelenthető ki az, hogy a melegebb vízfelület lineáris kapcsolatban lenne a kihullható -szelíd - csapadékkal.
***dobpergés, fanfárok*** Megvan az idei 50. trópusi éjszaka 21,4 fok lett a minimum.
Igazad van, a Fehér - tó kiszáradása önmagában teljesen megszokott nyár végén. De a fotóimon nem is a tavat, vagyis annak helyét örökítettem meg, hanem az azt körülvevő tájat, amit még sosem láttam ennyire kopárnak, kietlennek.
Egyik, ha nem a kedvenc helyemről van szó, nagyon sokszor járok ki oda. Szeretek ott kicsit lelassulni, gondolkozni, egyedül lenni. Idén nyáron viszont nem jártam ki oda egyeltalán, mert sejtettem, hogy valami ilyesmi fogad majd odakint. De már hetek óta terveztem, hogy mostmár kimegyek és szétnézek, hát elég negatív élmény volt...
Ha már a tavak kiszáradása szóba került, akkor sokkal aggasztóbb, hogy a Kakasszéki-tavak is kiszáradtak. Páratlan élővilága volt, régebben híres gyógyfürdőként emlegették. A horgászok is imádták, állítólag számos vidra családnak is otthont adott.
Egyik, ha nem a kedvenc helyemről van szó, nagyon sokszor járok ki oda. Szeretek ott kicsit lelassulni, gondolkozni, egyedül lenni. Idén nyáron viszont nem jártam ki oda egyeltalán, mert sejtettem, hogy valami ilyesmi fogad majd odakint. De már hetek óta terveztem, hogy mostmár kimegyek és szétnézek, hát elég negatív élmény volt...
Ha már a tavak kiszáradása szóba került, akkor sokkal aggasztóbb, hogy a Kakasszéki-tavak is kiszáradtak. Páratlan élővilága volt, régebben híres gyógyfürdőként emlegették. A horgászok is imádták, állítólag számos vidra családnak is otthont adott.
Olyan szép álmom volt éjszaka, szakadt az eső, a radaron vége láthatatlan csapadéksáv terítette be az egész országot... A friss modellek megint szépen kezdik csökkenteni a csapadékot, GFS az ismét száraz, Icon is kezd száradni, friss ECM is gondolom majd kiveszi...
Az elmúlt 5 nap csapadékmentessége után mától kezdve várhatóan a következő 5 nap is csapadékmentesen telik majd, így pikk-pakk összejöhet a zsinórban 10 db csapadékmentes nap.
Utána szombattól kezdve minimum 100 mm csapadékot kérek 1 héten belül, aztán további jó sokat a hónap végéig.
A hó legvégén nem szeretném meglátni azt, hogy 100 mm alatt végez a havi csapadékösszeg, sőt inkább 150+ mm legyen.
Utána szombattól kezdve minimum 100 mm csapadékot kérek 1 héten belül, aztán további jó sokat a hónap végéig.
A hó legvégén nem szeretném meglátni azt, hogy 100 mm alatt végez a havi csapadékösszeg, sőt inkább 150+ mm legyen.
Az ECM véget vet a száraz forró nyárnak, szombattól keddig Egerre 60 mm eső 30 fok alatti maximummal,Így legyen !
A képek láttán nekem is a Kazah táj jut az eszembe, viszont a klíma mégis más ott, mivel hosszú zord telek vannak arrafelé, ami hazánban ugye fehér holló kategória! Egyébként a Nyugat- Kazahsztáni éves csapadék kb 300- 400 mm ami kevesebb mint az Alföldön, de ugye az ottani zord tél miatt a párolgás is jóval alacsonyabb mint itt!
Természetesen, a lesújtó látvány ellenére, kissé erős túlzás a "sivatag, vagy sivatagosodás" kifejezést bármiféle értelemben használni a Dél-Alföldön jelenleg zajló, rendkívül gyors és drasztikus szárazodási folyamatra.
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával.
A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával.
A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...
Bocsánat, rosszul fejeztem ki magam. Sorry!
Ekvivalens potenciális hőmérséklet. Erre gondoltam. Így már szakmaibb.
Ekvivalens potenciális hőmérséklet. Erre gondoltam. Így már szakmaibb.
“Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz. ”
Persze, hogy az, ezért is írtam, hogy ez a hajó már elment, nevetséges dolgokkal próbálják menteni a csaknem menthetetlent
Amúgy érdekes, hogy a hőtöbblet mekkora mértékben növeli a csapadékmennyiségét, ha ki tud csapódni.
Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz.
Hazánkban nyaranta az Alföldön a legmagasabb általában a T850 és 2 méteren mért hőmérséklet is.
Mikor a csapadékképződéshez kedvezőek a feltételek, nagyszerűen megmutatkozik az, hogy az Alföldön mennyivel több csapadék tud hullani egy zivataros helyzetben ( itt most nem kifejezetten a ciklonális hatásokra, hanem időállásra gondolok, mikor anticiklon vagy peremhelyzet van és a csendes, nyugalmas légkörben napi menettel alakulnak ki helyi hőtivatarok ). Tudom nem kéne, de mégis mindig meglepődöm, hogy orografikus rásegítés nélkül nagyobb felhőszakadások alakulnak ki az Alföldön, mint az alacsonyabb hőmérsékletű Kisalföld térségében.
Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz.
Hazánkban nyaranta az Alföldön a legmagasabb általában a T850 és 2 méteren mért hőmérséklet is.
Mikor a csapadékképződéshez kedvezőek a feltételek, nagyszerűen megmutatkozik az, hogy az Alföldön mennyivel több csapadék tud hullani egy zivataros helyzetben ( itt most nem kifejezetten a ciklonális hatásokra, hanem időállásra gondolok, mikor anticiklon vagy peremhelyzet van és a csendes, nyugalmas légkörben napi menettel alakulnak ki helyi hőtivatarok ). Tudom nem kéne, de mégis mindig meglepődöm, hogy orografikus rásegítés nélkül nagyobb felhőszakadások alakulnak ki az Alföldön, mint az alacsonyabb hőmérsékletű Kisalföld térségében.
Délután Zivipötty azzal vádolt, hogy hatásvadász húzás volt a részemről az, hogy magyar sivatagot említettem.
Nem azért, de az előbb javítottam néhány kép minőségén, mert kicsit homályosak voltak. Remélem nincs több kétség!
Nem azért, de az előbb javítottam néhány kép minőségén, mert kicsit homályosak voltak. Remélem nincs több kétség!
Nem lennék meglepve, a floo-s szorulás/ hasmenés kombináción! Csak nehogy csónak legyen a vége .....