Globális jelenségek

A maradék 12-bõl hány volt átlag feletti?
Még egy kérés, és befejeztem, nagyon kíváncsi lennék mondjuk 84 elõtti idõszak ugyanilyen vizsgálatára is?
Köszi

Ha az 1901-2000 közötti idõszak középértékét tekintjük átlagosnak, akkor 1984 óta a következõ telek voltak átlag alattiak:

1984/85
1986/87 (mindkettõ sokak számára emlékezetes tél volt)
1990/91
1991/92
1992/93
1995/96
1998/99
2001/02
2002/03 (ez is igen emlékezetes)
2003/04
2004/05
2005/06

Debrecenben 1985 és 2008 között 24 télbõl 12 volt átlag alatti (szintén 50%).

És ugyanígy, az 1901-2000 közti 100 év átlagát hasonlítva ugyanezen 24 év telét mi jön ki?

"Utoljára 1984-ben(!) volt átlagosnál hidegebb nyár."

Attól függ, pontosan mit is tekintünk átlagosnak. Amennyiben az 1961-90 közötti 30 éves idõszak átlagát, akkor a fenti állítás igaz lesz. Az 1901-2000 közötti 100 év átlagára hivatkozva viszont igen távol áll a valóságtól.

Utóbbi esetben 1985-91 között minden, valamint 1993, 1998, 2001, 2004 és 2005 nyara is átlag alatti volt. Tehát az 1985 és 2008 közötti 24 nyárból 12 nem volt átlag feletti, ez pedig pontosan 50%-os arány.

A fentiek alapján felelõtlenségnek tûnhet kijelenteni, hogy az éghajlatváltozás néven emlegetett, már-már legendás, ennek ellenére teljesen természetes jelenség csupán a nyári hõmérsékletek alakulására hatna ki.

Megnyugodhatsz, viszontlátjuk mi még az 1970-es, 80-as évekre jellemzõ hûvösebb nyarakat. A nyári átlaghõmérsékletek megugrása az AMO pozitív fázisának köszönhetõ. Az AMO egy-egy pozitív ill. negatív fázisa 30-40 évig tart, a következõ váltás 2025 környékén várható.

A jelenlegi nyári hõmérsékletek egyáltalán nem példátlanok:

Ezt én már fejtegettem korábban, szerintem a nyugati irányítás, az atlanti frontok számának drasztikus csökkenése, az anticiklonos idõszakok számának növekedése az ok, hiszen egy anticiklonos helyzet télen hideget hoz (ha derült idõ akkor száraz fagy hideg éjszakákkal vagy havas fagy méghidegebb éjszakákkal, ha borult akkor meg hidegpárna szintén hideg idõvel), nyáron pedig magától értetõdõen meleget, melegebbet. Ezért maradtak ugyanolyan hidegek a telek és lettek melegebbek a nyarak.

Ez egy óriási tévedés, nem szárazabb, csak kedvezõtlenül alakul a csapadékeloszlás.
A nyarak jelentõsen csapadékosabbak, ám csendes esõ helyett a zivatarok kapnak nagy hangsúlyt. Az elmúlt évek nyarai sokkal több csapadékot hoztak az átlagnál, ám a tavasz szárazabb lett. A sok csapadék ellenére is jelentõsen átlag felett alakulnak nyári hónapok, utoljára 1984-ben(!) volt átlagosnál hidegebb nyár.
Érdekes módon a nyarainkra látványosabb kihatással van az éghajlatváltozás, mint a telekre.

Áthelyezve innen: Metnet fejlesztések, információk (#8678 - 2009-08-17 08:46:51)

Köszönöm a naptevékenységrõl szóló cikket Snowhunter Józsinak! ;-)
Figyelemmel kísérem egy ideje az éghajlatváltozás rovatban a témát. Engem is az írás végén feltett kérdés izgat - milyen változást hozhat ez egyre szárazabb éghajlatunkra?!

A kérdés nem az, hogy vajon a következõ érkezésérõl idõben tudni fognak elegen, hanem hogy kik fognak tudni róla.

Hogy konkrétan a magyarra milyen hatással van, azt nem tudom. De egy igen hosszantartó napfoltmentes idõszak eddig szinte mindig kapcsolatba volt hozható alacsonyabb átlaghõmérsékletekkel, kis jégkorszakokkal, stb.

Jóska: lehet, de ez nem az én statisztikám A ciklus hosszúságát jól mutatja, hogy a 2007-es év is benne van az elmúlt száz év toplistájában.

Konkrétan inkább kontinensnyi méretekkel lehet számolni.
Egyértelmû ok-okozati viszony nem állapítható meg, ám tudott, a XV.-XVIII. század közötti ún. kis-jégkorszak egybeesik az ugyanekkor fennálló ún. naptevékenységi minimummal (Wolf, Spörer és Maunder minimum: Link ).
Ezen felül a naptevékenység pozitív fázisaiban bizonyíthatóan melegebb volt a klíma (XII. és pl. XX.század).

És ennek milyen kihatása van a magyar idõjárásra?

Szerencsésebb a minimumi idõszakokat figyelembe venni.
Az évek statisztikailag jól mutatnak, ám az idõszakok azok, amik egy esetleges tendenciát kijelölhetnek.
A még ki tudja mikor véget érõ mostani minimum már most egy lapon említhetõ az 1910 körüli, a stabil mérések 1850 körüli kezdete óta tartó idõszak legmasszívabb minimumával és még egy-két hónap és azt is lekörözi.

A ranglistát az 1913-as év vezeti, de 2008 rögtön utána a második helyen van, 2009 még nincs figyelembe véve: Link

Így van, elsõ ránézésre is legutóbb 1910 körüli minimum volt hasonló erõsségû, ám tüzetesebben megnézve még az sem.
Íme: Link

Érdekes az is, hogy az elmúlt 10 napciklus napfoltmentes napjainak átlaga 485 - a mostani napfoltmentességben viszont már 687 foltmentes napnál tartunk, azaz a minimum elég mély és tartós (forrás: Spaceweather). Ráadásul a Nap a másik oldalán sem produkál foltokat: Link

Így van, naponta figyelem, egyre érdekesebb a dolog, hisz sokadik tologatás után most kellene kezdõdni az aktivizálódásnak, amiben szkeptikus vagyok.

Eközben tovább tart a Nap tökéletes foltmentessége, immáron 33 napja (a korábbi foltok inkább csak maszatok voltak és nem is nagyon ebbe a ciklusba tartoztak): Link

Nekem az ábra legérdekesebb eleme a nyár görbéje. Gyakorlatilag stagnál már másfél évszázada. Miért pont ez az évszak a legstabilabb?

Az ábra azt hiszem mindent elmond, ami lényeges:

A már sokszor emlegetett XX. század elejei hirtelen felmelegedés, amely az északi sarkvidék térségében igen komolyan jelentkezett, a grönlandi felszíni középhõmérsékletben is megmutatkozott, és ki is mutatható elég jól.
A most nem rég publikált kutatásban bemutatják és igazolják, hogy a jelenlegi évtizedekben folyó északi sarkvidéki erõteljes melegedés egyrészt nem példa nélküli, másrészt ennél erõteljesebb melegedés volt a xx. század elején bekövetkezett.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a xx. század elejei melegedés még az IPCC-ben bemutatott éghajlati modellek futásai alapján is természetes eredetû folyamatok eredménye volt.

A melegedés szorosan összefügg az észak-atlanti termohalin cirkulációhoz kapcsolódó változáshoz, amely ugye az AMO indexben megmutatkozik.

Mint ismeretes, ha a termohalin cirkuláció mondjuk úgy hogy erõsebb, vagyis nagyobb a hõenergia transzport mint általában, a felszíni tengervíz hõmérséklet is területi átlagot nézve emelkedik. Ha gyengül, akkor csökken. Ezt a több évtizedes lassú folyamatot írja le szépen az AMO index.

Nem rég megjelent kutatások megerõsítették azt a korábban is feltételezett teóriákat, miszerint elég, hogy regionális szinten jelentkezzen egy "zavar", amely azután képes kihatni akár az egész észak-atlanti medence folyamataira, vagy akár tovább az évtizedek elõrehaladtával. Ilyen zavar lehet akár a légköri áramlás irányának markáns, hosszabb idejû megváltozása a téli idõszakban egy adott körzetben - mondjuk Labradornál, vagy éppen Izland és Skandináv-félsziget között. Pl. a zonális áramlást meridionális váltja fel évtizedekre, hosszú-hosszú évekre.

A kutatók azt is igazolták az elmúlt években, hogy ha felismerhetõ válnak a légkör-óceán kapcsolat rendszerben bármilyen ilyen jellegû zavar nyoma - amely ugye a minél hatékonyabb és pontosabb megfigyelést sürgeti-, akkor akár évekkel elõtte fel lehet készülni egy várható éghajlatváltásra akár regionális akár nagyobb térségben.

A XX. század elejei rendkívül gyors sarkvidéki melegedést alig egy-két bõ évtizeddel - mikor az AMO a tetõzés éveiben volt - követte a már ismeretes XX. század közepén jelentkezõ mini jégkorszak az északi féltekén.

Vajon a következõ érkezésérõl idõben tudni fognak elegen?

Igaz ez már inkább hosszútáv, de ha a kérdés itt merült fel, itt válaszolok rá.

Az amerikai oldalán nem nagyon értem, miért várnak az északkeleti államokban hideg telet. Habár lehet, hogy inkább havasra várják, mint hidegre.

Link
A fenti linken egy El Nino-s és La Nino-s idõszakban általában megfigyelt téli jellemzõ idõszak látható. Mivel El Nino várható a téli félévben, így az ábrán jól látható, hogy ilyen idõszakban rendszerint inkább a délkeleti, délebbi államokban szokott hûvösebben alakulni az idõ a megszokotthoz képest. Ugyanakkor fõleg az északnyugati, északi államokban melegebben alakul az átlaghoz képest rendszerint.



Ami az európai telet illeti, a válasz hogy nem. Legalábbis ilyen szoros közvetlen kapcsolatot nem igen lehet a kettõ között felállítani.

Sok, nagyon sok olyan fogalom keveredik (vagy nem keveredik, mert nem tudják hogy létezik, vagy nem tudják, hogy szét kellene õket választani) még a kutatók fejében is, amik amig nem kerülnek tisztázásra, addig össze-vissza fognak beszélni az elképzelt globális felmelegedés és klímaváltozás várható következményeirõl.

Nekem is van egy történetem, éppen fordított elõjelû a gyapottal, és ráadásul sokkal reálisabb, sõt, könnyedén megvalósítható lehetett volna, ha értettek volna hozzá. A kivirõl van szó, amit behoztak és meg akartak honosítani, mégpedig egy Zala megyei helyre csináltak egy ültetvényt az 1980-as évek elején. Az ültetvény nem termett, ugyanis összevissza ültették, nem értettek a termesztéséhez, álterméseket hozott stb. Aztán pechü(n)kre jött az 1985-ös tél, amikor Olaszország szerte szétfagyott minden, naná hogy nálunk is, és ráfogták hogy nem is terem, el is fagy, akkor Zala megye túl hideg és hûvös a kivihez, fogták, levitték a Villányi-hegység déli oldalába. Mivel a kivi nagyon vízigényes, naná hogy kiszáradt meg kiégett ott. Zalába kifagy meg nem terem, dél-Baranyában meg kiég meg elszárad, a kivi nem termeszthetõ Magyarországon. Az állatok. Közben kivinagyhatalom lehetnénk, és ennek teljesen reális valóságalapja van, az elmúlt 4-6 év tapasztalatai bõven feljogosítanak erre a kijelentésre, míg a gyapothoz azért szerintem több kell, ha egy hûvös nyári idõszak tönkreteszi.
Persze aztán kérdés, hova ültették azt a gyapotot, mert ha a szeptemberi fagy elvitte, akkor az nem lehetett egyszerû hely, ugyanis egyrészt szeptermberben nem sûrûn fagy (a mi dombjainkon például még októberben is csak ritkán), másrészt lehet, valami mélyen fekvõ hely volt.
És igaza van Snowhuternek, nem kellett volna 3 enyhe tél után felbuzdulni a gyapoton, mint ahogy nem kellett volna a 85-ös tél után feladni a kivit, ami 10 évente van 2-3.
Sok mindent elszúrtak elõdeink a hozzánemértésük okán.
Aztán most, hogy jön a globális felmelegedés, lehet újra megpróbálkoznak vele, mint ahogy kertészeti egyetemeken már kísérletek folynak melegigényû növények magyarországi termeszthetõségét illetõen, mégpedig oly módon, hogy a középhõmérséklet mellett vizsgálják a növények reakcióit. Totálisan hibásan, tévesen teszik. Csak senki nincs, aki felhomályosítaná õket.

Ez az érdekesség igazából a hosszútávban írottakkal együtt nyerne értelmet. Arra utaltam volna, hogy a gyapottermelésnek a pozitív AMO fázis negatívba való átmeneti fázisa vetett véget meglehetõsen gyors véget, mintegy utalva az idõjárás társadalmi-gazdasági alakító szerepére is. Utólag a klimatológiai adatok egyértelmûen megmutatják, hogyha akkoriban tudtak volna arról, hogy a negatív fázis már nem várat magára sokáig, eszükbe sem jut milliókat beleölni ilyesmibe. (Habár a Rákosi rezsim szellemi színvonalát tekintve lehet, hogy igen, de ez már nem meteorológia). Jelenleg pedig felvethetõ, hogy egy hasonló átmeneti idõszakot élünk meg. Ahogy ma is egyesek "elmediterránosodásról" beszélnek, miközben lehet, hogy csak pozitív csúcsban vagyunk, ahonnét elõbb utóbb csak negatív irányba vezethet, vagy már vezet is az út.

Nem hiszem.

Nem váltott a klíma, hanem szépen hozta a kárpát-medencei jellegét.
A hiba arra a két enyhe télre való alapozásban volt.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61771 - 2009-08-09 16:15:17)

Hopp és el is felejtettem egy érdekességet, találtam egy cikket a magyar gyapottermesztésrõl, amiben az 50-es években bekövetkezett éghajlati változás mutatta meg, hogy termesztési feltételei hosszútávon bizonytalanok. 50-51-52-ben kiváló átlagokat értek el köszönhetõen az enyhe teleknek is, egyesek új gyapotnagyhatalomról beszéltek már, majd 53-tól tartósan váltott a klíma, ami egyben termesztési próbálkozások sorsát meg is pecsételte.Link

Snowhunter, Svadász: Tehát lehet ezzel az erõsebb északi jégborítottsággal magyarázni, hogy miért várnak egyesek átlagnál hidegebb telet Északkelet-Amerikában és Európában?

Ez igaz, május elején írtam errõl: Link
Éppen ezért figyelemre méltó a néhány hete tartó megváltozó tendencia, hisz a sarki jégborítás kulcsidõszakai a minimum és a maximum körüli hetek.

Egyébként pont június körül van az egyik olyan idõszak, amikor az egyes évek közötti jégborítás különbsége erõsen lecsökken: Link

Mindezek ellenére az északi sarkvidék jégborítottsága majdnem a gyalázatos, 2007 szint alá csökkent június elején.
Link
Májusban átlag körül volt, sõt... Az utóbbi 4 évben a májusi jégborítottság nõtt.

Bizony, az Északnyugati-átjáró környéke rég látottan jeges állapotban várja a szeptemberi minimum-kiterjedést.
A teljes északi térség jégborítása is szemmel látható erõsödést mutat, azaz a nyár eleji erõs csökkenési ütem a múlté.
Ami a figyelmemet még lekötötte, az Atlanti-Óceánon egyre szebb kiterjedést és egyre nagyobb negatív anomáliát mutató térség: Link

Nézzük ezt a tengeri jégborítottságot az északi sarkvidéki területen.
Jelenleg még a Hudson-öbölben is van jég. Ez miért érdekes? Augusztus elsõ napjaiban nem mondható, hogy gyakori lenne a jég ezen a vidéken.
Az Északnyugati-átjárót (talán így írják) még mindig jég borítja.
Link
Ráadásul a Baffin-öböl, Davis-szoros kanadai oldalán is még elõfordul némi tengeri jég.
Elõttünk lévõ két évben nem volt ezen fentiek megfigyelhetõk:
Link
A mostani helyzet talán a 2005-ös állapotokhoz hasonlítható, ha egészében nézzük a kiterjedés jellegét:
Link
Azonban, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mikor fordult utoljára elõ a mostanihoz hasonló helyzet, hogy a Hudson-öbölben tengeri jég található így augusztus elején, akkor bizony legalább 2004-ig kell visszamennünk, de még ez sem éppen az igazi:
Link
Igazából 1992-ig (!!!) kellene visszamennünk, ha azt szeretnénk tudni, hogy hasonló területi eloszlású tengeri jég mikor volt ebben a bizonyos öbölben:
Link

Ez bizony 17 év.

Az északi tengeri jégtakaró által lefedett terület nagysága egyébként 2005-2006 körüli értékekhez hasonló:
Link

Az idei év során eltudom képzelni, hogy szeptemberre a mélypont nem megy a tavalyi év alá, sõt inkább a 2003-2006-os idõszakhoz hasonlíthat majd leginkább.

Mint, ahogy azt egy külföldi kutatócsapat igazolta, az északi sarkvidék térségének hõmérsékleti viszonyaira az AMO-nak nagy hatása van. Az AMO pedig az elmúlt években, ezekben az években tetõzött a jelek szerint és valószínûleg nem fog tovább erõsödni hosszabb távon (évek, évtizedek). Sõt! A következõ néhány évtizedben az AMO várhatóan ismét negatív fázisba válthat át. Ezzel egy idõben pedig elképzelhetõ, hogy évrõl évre tendencia szerûen nem hogy csökkeni nem fog, de még talán növekedhet is a tengeri jégborítottság nyári minimum értéke.

Cikk (Origo)
Link

Arctic air temperature change amplification and the Atlantic Multidecadal Oscillation

A cikk absztraktja elmond minden lényeges dolgot:
Link

Egy kis idézet:
"“In the following analysis we confirm that the Arctic has indeed warmed during the 1970-2008 period by a factor of two to three faster than the global mean in agreement with model predictions but the reasons may not be entirely anthropogenic. We find that the ratio of the Arctic to global temperature change was much larger during the years 1910-1970.”

“We consequently propose that the AMO is a major factor affecting inter-decadal variations of Arctic temperature and explaining [the] high value of the Arctic to global temperature trend ratio during the cooling period of 1940-1970.”"

Hosszú ideje vártam arra, hogy végre valaki megírja ezt...
Ideje lenne már, ha a tényleges ránk váró problémával foglalkoznánk. Az idõ telik...

Egyre gondoltunk.

....meg hemialgia, meg hemiataxia, meg hemipermeábilis, meg hemipelágikus, meg hemiptera meg..meg.meg..szakirány szerint Köszönöm a hemi szó értelmezésében nyújtott értõ segítséget! A cerebrum hemispheriális kérdéskörében a tények azonban valóban így pontosak!Bár itt nem ezen volt a lényeg. S az is igaz, némelyeknek az akut hiány miatt a szférák nem zenélnek odabenn!

Pontosabban az agyfélteke. Amibõl -általában (sajnos nem mindenkinek ) kettõ van (jobb és bal). Miként a Földnek is: északi és déli.

(A hemi valaminek a felét jelenti. Pl.: hemiparesis, hemiplegia stb.)

A nagy-agyvelõ is hemiszféra

A hemiszférát nem féltekének hívjuk magyarul? ;-)

A grafikon valóban azt mutatja, ám a térképek más
Link
Link

Az Északi Hemiszféra egészére inkább az elmúlt évekhez hasonló borítást látok: Link

A múlt héten, hosszú szünet után valóban létrejött egy foltcsoport a Nap felszínén, ám átmeneti volt, így erõsödési tendencia nem fedezhetõ fel, tovább tart a rég tapasztalt (1910 óta nem volt ilyen makacs minimum: Link ) aktivitáshiánya csillagunknak.

Aktuális napfelvételek, napfolt nélkül Link Link

Sajnos én sem találtam rá linket, de az egyik szlovák TV-ben egy asztronomus mondta, hogy megjelentek az elsõ napfoltok, és azota is keletkeznek ujjabbak. Ha nem mondok igazat, nem én találtam ki.

Honnan veszed, hogy aktívabb lett a nap? Errõl sehol nem olvastam, az elmúlt hetekben inkább éppen az ellenkezõjével találkoztam?

Nem tudom felfigyeltetek-e rá, de az északi jégmennyiség július elején szokatlanul sok. 2005 óta nem volt ennyi jég július elején, sõt a Hudson-öbölben 1995 óta nem mértek ennyi jeget ilyenkor, de ezen a területen inkább a 80-as években volt jellemzõ ez a jégmennyiség.
Nagyon is elképzelhetõnek tartom, hogy mindez a napfoltminimummal van összefüggésben, s attól függõen, meddig tart ez az idõszak, akár vissza is vetheti a globális felmelegedést. Mindenesetre a következõ télre közvetlen hatása lehet.

Valóban El Ninóra utalnak a jelek.
Íme a beszédes egy hónapi változás az SST-anomália-térképen:
2009.06.08.:Link
2009.07.09.: Link

Ellenben addig nem lehet El Ninoról vagy La Nináról beszélni, amíg zsinórban öt három hónapos átlag-eltérésben nincs 0,5°C-nál nagyobb kilengés a kulcsterületen, íme a legfrissebb: Link

Azaz hiba máris El Ninóról beszélni...

Íme egy kis figyelmet ébresztõ dolog:
A 2007/2008-as nagy La Nina utáni semleges idõszakot követõen a most hátunk hagyott télen majdnem egy újabb La Nina jött, ám csak négy referencia-idõszakot tett ki az eltérés.
Utána márciusra nagyon úgy nézett ki, hogy bizony megjöhet a La Nina, erõs negatív-anomália terjedt ismét a kulcsterületen.
2009.02.09.: Link
2009.03.09.: Link
Aztán áprilisra kiderült, hogy nem lesz La Nina, 2009.04.09.: Link

Azaz egy tendencia elindulta még nem biztos utal erre vagy arra.

Viszont most a hirtelen erõsödõ napaktivitás, és még az egyre erosodö El-Nino... nem lesz ennek jo vége