Meteorológiai társalgó

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22030)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22029)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#2202

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22027)

Nem tudom felétek van -e gomba, de itt a bõséges csapadékok után dömping van! Tegnap itt a S [esõ] okoró dombjain barangolva hihetetlen gomba kavalkád fogadott, jön a fenyõ pereszke is, a lila pereszke úgyszintén. Azonban vigyázni kell, mert még egyes mérgezõ nyár végi -kora õszi fajok is megjelentek. Ne szedjünk tehát " késõ õszi rutinból"!! A holnapi esõ aztán újra kedvezõ lehet, pl: Lila tönkû pereszke ( Rába környéki rétek) - Késõi laska ... Tegnap még Rizikét, és GYûrûs fenyõtinórút is szedtem, Kertész lakhelyéhez egészen közel.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22026)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22025)

Mókuskerék. Tavaly már november legelején az látszott, hogy nehezen jövünk ki az AC uralom alól Link , ki is tartott egész hónapban. Akkor Mikulás környékén jött a váltás esõvel, igazi áttörést most is akkor várok, de idén hidegebb kiadásban.

Fehérkõtõl lefelé a kék pluszon láttunk 1-2 helyen, de mivel nem vagyok semmilyen szinten gombaevõ, ezért nem is figyeltem.

A jövõhét nekünk kimarad, következõ a Szellemes Szép Lélek túra lesz!

Az ECMWF alapján ti illetve Észak-Dunántúl kap bõséges csapadékot.

Szeva szomszéd!

Jó képek.
Gomba nem volt?
A mai melengetõ napsütésben én is voltam itt a lábas erdõben.
Madarakat próbáltam fotózni, nem sok sikerrel.

Remélem a jövõhet végére várható köd, magasköd ad majd témát lent is, fent is.

Szép idõ volt ma.......legalább is gondolom, kb 10 perc adatott a levegõn.
Minden esetre a szántást sikerült abszolválni.

Pár kép a mai túránkról. Minõségért sorry, egy õsrégi kis Olympus géppel "fotózok".

Link

(Komlóstetõ - Szederbokor - Bükkszentkereszt - Fehérkõlápa - Diósgyõri vár)

Na megint mi, Alpokalja kapjuk a csapadékot, most már könnyen áradna a Rába elég pár 10mm csapadék.

Szerintem létezhet, bár nem egy könnyen alakulna ki...

A 2009/2010-es Angliában rekord hideg télen többször próbálkozott ilyesmi összeállni, több-kevesebb sikerrel. Pl. 2009.dec.23: Link vagy 2010.febr.23: Link

Azért némi hasonlóságokat lehet találni ezekben, mint amit mutattál 1929-bõl, még ha nem is olyan bivaly erõs anticiklon híd van rajtuk.
A légnyomás jóval magasabb volt az 1929-es példán Európa felett és környékén, pl. elég viccesen néz ki az az 1020-as angliai ciklon ott

AC híd Grönland és Kelet-Európa között. Nem semmi...
Link

Létezhet ma, 2012-ben ilyen?

Ha megnézel egy hemiszférikus térképet, akkor jól látható, hogy valóban vannak hidegmagok, amelyek néha a Sarkvidék körül, néha délebbre összpontosulnak. Link Ha kellõen nagy hullámokat vet a poláris front, akkor akár egyidejûleg is lehet szigorú tél Kanadában és Európában.

Nem a hosszú ú szúrta a szemem a legjobban. Hozzá sem szóltam volna, ha az lett volna az egyetlen baj.

Havas reggel: Link

Link

Én csak azért írtam, amit írtam, mert egyesek itt azt szokták mondani, h a hidegmagnak közel kell lenni Európához a hideghez, hacsak nem alakul ki anticiklon, ami behúzza a hideget egészen Szibériából.

Nanovich elnézést kérek Tõled a hosszú u miatt. Látom, nagyon szúrta a szemed.

Nálunk bármikor jön amikor megnyitom a csapot
Egész jó idõ van, 10 fok körüli T-vel

(Egyelõre) nem fog ideérni.

Sõt, azért mert ott (tegyük fel: egész Kanadában) negatív anomália van novemberben, az nem jelenti azt, hogy máshol csakis pozitív lehet, ráadásul "az egész tél folyamán". Ááááááá, agyrém

Ez teljes félreértése ám a dolgoknak! Az igaz, hogy Észak-Amerika keleti, északkeleti része (keleti part) és Európa idõjárása között télen gyakran van egyfajta libikóka játék, antagonizmus. Az ide szakadó hideg által az Atlanti-óceánon generált ciklonok elõoldala enyhe, óceáni levegõvel áraszt el minket.
Az általad linkelt hõanomália térképeken ellenben éppen az látszik, hogy decemberben a keleti part vaskosan pozitív anomáliát mutat fel, februárban átlag közeli. Egyedül január az, ami a Labrador-félsziget környékén hidegebbnek néz ki az átlagnál.
Nyugatabbra valóban negatív az anomália, de az ránk sokkal kevésbé van melegítõ hatással.

Jön a víz Link

Egy legújabb GFS kontroll futás igaz 300 óra felett.Ez bizony szép hidegleszakadás lenne!Ez persze még semmit sem jelent.Link

Szerk:.Közben kiragadtam azokat a tagokat amelyek említésre méltóak.
p3 tag:Link
p8 tag: Link
p11 tag:Link
p12 tag:Link
p14 tag:Link
p15 tag:Link

Nyugatabbra került az AC az utóbbi futásokban, ez talán kicsit eltolja a hidegpárna kezdetét.
Link
Talán még szezonrekord minimum is lehet belõle.
A folytatás érdekesnek néz ki, lehet ugyan gyenge ciklon tevékenység a mediterrán térségben, de az AC nem engedné be a térségbe, viszont helyette becsurogna némi lábas, persze komoly hidegektõl nem kell tartani.

Ezen te hol látsz ÖSSZPONTOSÚLÁST?

Új GFS futás elég szép téli verziót kezd felvázolni nov.23 környékétõl. Még a végén igaza lesz a román met intézetes figurának

GFS jelen futásában 2m-en is nagyon jól látszik az északkeleti hideg expanziója dny felé a terminus végén. Nov. 26-27.-én a 0 fokos izoterma erõsen megközelíti a Kárpátok vonulatát, Moszkva környékén -10 fok közelében van, míg innen északabbra, a sarkkör közelében -30 fok és az alatti. A modell szerint csinos hidegmag alakulna ki északkeleten november végére. Azonban hangsúlyozni kell, mindez ûridõ.

Ehhez nekünk nem sok közünk van.Amerika (és Kanada)idõjárása csak közvetve van hatással Európára közvetlenül nem.Elég sokszor kitárgyaltuk már hogy egy Amerikára rázúdult hideg leszakadás által keltett ciklon,elég sokszor nem tud direkt módon érvényesülni az öreg kontinensen.Fõleg ha blokkoló AC van ny-ény Európa felett.Tehát ilyenkor nagyon nagy jelentõsége van a magasnyomású központok elhelyezkedésének.
1980-81, 1986-87, 1995-96, csak két kiragadott példa,(biztos van még több is)hogy igenis lehet mindkét kontinensen egyszerre hideg,havas tél.És nem csak egy-két jelentõsebb,hanem többszöri hidegelárasztással. Fõleg 1995-96-ban.

Na, akkor nézzük át újra a dolgokat, lehet, az elõbb nem tudtam elég jól kifejezni magam.
Én a GFS fõfutás alapján nyilatkoztam, nov. 25-26-27 tekintetében (Te nov. 21.-i térképeket mutattál) Feltételes módban beszéltem: a hideglevegõ utat találhat hozzánk. Nem azt akartam mondani, hogy a jelzett idõpontban hideghullám látszik nálunk, csupán azt, hogy a mutatott kép alapján a szinoptikai helyzet a hidegelárasztás felé tendál (aztán, hogy eléri-e ezt az állapotot, már kérdés) Utaltam az ûridõre is, a november végi szinoptikai térképeket természetesen nem szabad kész tényként fogadni.
Ami a légnyomás eloszlásnál és az áramlási iránynál sokkal fontosabb, az az északkeleti hidegfelhakmozódás ténye, ami a GFS-nél 144 óránál kezd mutatkozni.
Abban neked igazad van, hogy télen a kontinens északkeleti pereme rendszerint hidegebb az egyéb részeinél. De a mutatott -20 fokos T850 ott sem olyan gyakori novemberben. Ráadásul sokat számít a Grönland környéki, ill. a Skandináviától északkeletre elhelyezkedõ hidegtömegek aránya. Ha ez utóbbi relatív erõs, sokkal inkább várhatunk téli hidegeket országunkban, mintha fordítva volna. GFS szerint pedig a grönlandival összehasonlítva is nagy lesz az északkeleti hideg mennyisége.
Tapasztalataim azt mutatják, ha van kellõen nagy tömegû hideglevegõ észak-északkeleten, amellett megvan az alacsonyabb szélességek felé mozdulási hajlam, akkor az aktuális nyomáseloszlás nem sokat számít. Ilyen esetben reménytelenül elõoldali, zonális áramlási képek néhány nap alatt a legdurvább hidegelárasztásosra képesek fordulni.

Nem is tudom honnan várni lehûlést, mikor nagy valószínûséggel Kanadára fog összpontosúlni a hideg a tél folyamán Link , ahogy már meg is érkezett a három nyugati és középsõ tartományba, amit jól szemléltetnek a linkek: Link Link Link

Ez a nyomáseloszlás, ti. délnyugaton és középen alacsony, északon és északkeleten magas, a kontinens nagy része tekintetében keleties légmozgással jár, ami alapjában ellentmond a tartós téli enyheségnek. Különösképp így van ez, ha számottevõ hidegtömegek helyezkednek el északkeleten.
Persze, abban igazad van, hogy a mutatott képet kézenfekvõ elõoldali helyzetként értelmezni.
De a fentiek fényében lehet úgy is, hogy a délnyugati ciklonok enyhe, nedves levegõt sodornak fölénk az elõoldalukon, mely éppen fölöttünk keveredik az északkeleti hideggel: esik a hó.
Például, 1993 híres novemberében is fõleg délies komponensû -elsõsorban dk-i- szelek voltak. Mégis nagyon hideg volt és sok hó.
Persze, hasztalan elõre inni a medve bõrére (vagy keseregni), hisz távelõrejelzésrõl van szó, amit hiba készpénznek venni.

Én sajnos ilyen tényeket nem tudok megerõsítani. A kontinens ÉK határás állandóan hideg halmozódik fel novemberben. És az a hideg kizárólag dél felé mozdul el, azaz Kelet-európára. Az ÉK -i AC valóban makacs épp ezért van ilyen idõ nálunk amilyen és ilyen is néz ki még hosszabb ideig. Nem látom azt a makroszinoptikus helyet kialakulását amit te említesz.
Lásd ENS ECM:
24 h:
Link
240 h:
Link
ugyanaz !
JMA: Link
Nincs változás
Fáklya szórása minimális és végig átlag feletti !
Link
GEM
24h:
Link
240 h:
Link
Ugyanaz a kettõ
CPTEC:
Link
Nincs változás
Egyedül a BOM erõsíti meg az általad vázoltakat:
Link

A januári T anomália térkép valóban elgondolkodtató...

De én ezen a nyomás anomália térképen erõs elõaldali helyzetet látok..

Az tény, hogy a GFS már többedik futásban mutatja a kontinens északkeleti határán felhalmozódó hideg légtömeget. Hogy arrafelé alacsonyabb szélességek irányába mozdul a sarki hideg, a makacskodó északkelet-európai AC is tanúskodik.
A terminus vége felé (nov.27) pedig olyan szinoptikai helyzet van kialakulóban (ciklonok tõlünk kelet-délkeletre, magasnyomás északon és nyugaton), hogy a hideglevgõ utat találhat hozzánk.
Igaz, még ûrtávlat, de elgondolkodtató.

Mondjuk tényleg érdekes, hogy gyakorlatiag egész télre kemény negatív anomáliával számol hõmérsékletileg.
Link
Link
Link
Ez így az évtized leghidegebb tele lenne minden bizonnyal.

Méghozzá tartós keleti áramlás miatt, hiszen a magas nyomás területeket Észak európára számolja, ami nálunk gyakori keleti szibériai hideget jelentene:
Link

Én tegnap nézegettem szezonális anomália térképeket. Be sem linkeltem egyet se mert volt egy rakat de nem tudtam elmenni rajtuk. Az egyik hidegebbet, a másik melegebbet jelzett, csapadékban dettó. És nem találtam leírást mi a különbség a térképek között.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22022)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22021)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22020)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#22019)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#2201

Ha már kiragadtad a pozitív példákat
, akkor beírom az én 325mm-es értékemet is.

Érdekes ez a CFS csapadék anomáliás sokhónapos térképe. Pár hete nézegetem, szinte kivétel nélkül DNY-ra mutat átlagnál kevesebb csapit télen-nyáron Link (piros a több). Ide meg vagy eleget vagy sokat, még ha hideg vagy nagyon hideg telet mutat akkor is.

Menjünk vissza a latinra,az még komolyabb történelmi hagyományokra tekint vissza!

Még annyit az origo-s cikk miatt akartam, hogy a klimatológiában egy idõsorból készített statisztikát azért csinálunk, mert szeretnénk megtudni, hogy az adott meteorológiai elemnek a jövõben milyen értékei mekkora valószínûséggel fordulhatnak elõ.
Az idõsor elemeire illeszthetõ egy valószínûségi sûrûségfüggvény.

A hõmérséklet pl. normális eloszlású(nak tekinthetõ, a 0 Kelvin elég messze van ehhez). (Méghozzá akármelyik hõmérséklet, a napi közép, az éves absz. max és a havi ötödik legkisebb 9:30-kor mért T is.) Az eloszlás két paraméterét többféleképpen határozhatjuk meg, de normális eloszlásnál az jön ki, hogy az egyik épp az adatok átlaga, a másik meg épp az adatok szórása, ez puszta véletlen. Az is véletlen, hogy az eloszlás várható értéke szintén az adatok átlag, szárasa pedig szintén az adatok szórás (ne keverjük össze a fogalmakat). Fontos azt is megjegyezni, hogy ha az adatok végtelen pontosak, akkor azok átlaga és szórása is végtelen pontos, de az eloszlás paramétereinek mégis van hibája.
Ebbõl az eloszlásból pedig közvetlenül meg tudjuk mondani, hogy az adott elem két konkrét értéke közötti elõfordulásának mi a valószínûsége.
Másik, hogy az adatokra (közvetlenül az idõsorra) illeszthetünk görbét. Ennek is vannak paraméterei, és ennek is lesznek hibái. Megtehetjük azonban azt is, hogy az adatok helyén egy környezõ (állandó hosszú) idõsor-darabra kiszámoljuk az eloszlás paramétereit, és arra illesztünk. Ez azért fontosabb, mert ezzel a várható érték és a szórás változását jelezhetjük elõre.
(Bonyolultabb módszer, de minden elemre jó, hogy nem egy konkrét eloszlást próbálunk illeszteni, hanem közvetlenül az adatok átlagát, szórását, ferdeségét, csúcsosságát és a többi eloszlás-paramétert, vagy még inkább közvetlenül a momentumokat határozzuk meg. A baj csak az, hogy ezekbõl végtelen sok van, és mindet ismerni kell ahhoz, hogy az eloszlást meg tudjam határozni.)

Nézzük most a jelzõnapok éves számát (tkp. a most következõk miatt írtam az egész hsz-t, és az origo-s cikkre is itt fogok utalni). Azzal a legnagyobb gond az, hogy két érték között kell lennie. Az egyszerûség kedvéért vegyünk olyat, ami általában kevésszer fordul elõ. (Általában max. 30-50, de mondjuk ritkán mehet 100 köré is.) Errõl azt feltételezhetjük, hogy lognormál eloszlású, aminek az a tulajdonsága, hogy negatívban nincs értelmezve. Annak is van két paramétere, de pl. az "átlag"-nak megfelelõ paraméter, a várható érték, és az adatok átlaga itt három különbözõ érték lesz, csakúgy mint a szóráshoz "hasonlító" értékek. (Az illesztési módszertanból pl. az jön ki, hogy az átlagnak megfelelõ paraméter az adatok logaritmusának az átlaga.)
Az ilyen idõsorokra is illeszthetünk görbéket. Fontos azonban, hogy olyan görbét illesszünk, ami az adatok természetének megfelel, és itt jön a lényeg. Lognormál eloszlású változó idõsorára nem illeszthetõ polinom, mert az negatívba is mehet. Az origo-s cikkben is ezt láttam a "hõhullámos" (forró?) napoknál. Ha meghosszabbítjuk, a XIX. sz. elején már kb. -3 ilyennek kellene lennie évente.
A lognormál eloszlás olyan változó eloszlása, melynek a logaritmusa normális eloszlású. Tehát a jelzõnapok logaritmusa lehet normális, és arra illeszthetõ lineáris trend-görbe is, vagyis a jelzõnapra magára exponenciális (exp[a*x+b]) illesztést lehet csinálni. Ez pl. a mindig viszonylag "nagy" számban elõforduló nyári napok esetében egy száz éves idõsoron lineárishoz igen közeli lehet.

(Ezen kívül az idõben változó eloszlás-paraméterekre a sztochasztikus folyamatokra vonatkozó törvények további megkötéseket szabnak.)

Én is menek.
Most,hogy megéttem a sült tikmonyt, meg a kolompért, a serclit kidobom, aztán felhúzom a muffot és járok egyet mámma.

Hives idõ van. Mire pitymallik tán 5 fok se lösz.