Csillagászat és űrkutatás
Nano, szerintem ne így közelítsd meg a dolgot. Kérdezzük meg Attilát, hogy mi az a hatás, amelynek segítségével egy szem napfolt láthatósága befolyást gyakorol a ciklongenezisre? Hogyan lehet kimutatni, hogy az adott ciklon nem alakult volna ki, ha nincs a napfolt? Miért van kitüntetett szerepe az Attila által említett szélességi övnek a napfoltokkal összefüggõ ciklongenezisben?
Szerintem ezek egyszerû kérdések, amihez nem kell publikációkat se megnézni, hiszen pár szóban megválaszolhatóak.
Szerintem ezek egyszerû kérdések, amihez nem kell publikációkat se megnézni, hiszen pár szóban megválaszolhatóak.
Egy tudós nem holmi linkekbõl él, hanem a folyóiratok, könyvek, konferenciaanyagok stb. mind ott sorakoznak a polcán.
Köszönöm, de ezekkel én sajnos nem tudok mit kezdeni. Így vitázni sem. Pedig megtenném.
Próbáld megszerezni a XXV. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szemninárium anyagából készült válogatást tartalmazó füzetét (Sopron, 2006. november 6-8.), amelyben a tanulmányom cime "Lehetséges kapcsolat bizonyos napfoltok és idõjárási ciklonok között". Angol nyelven ajánlhatom az OMSZ és az MMT által rendezett és megjelentetett tanulmánykötetet: Seventeenth International Conference on Carpathian Meteorology-t (Visegrád, 14-18 October, 1996. A tanulmány cime The sunspot-activity and the appearance of the meteorological cyclones in the Carpathian Basin (társszerzõvel) vagy egy másik tanulmány ugyancsak társszerzõvel: "Observational evidence for contributions to cyclogenesis due to short-term variations within the lower troposphere caused by sunspots". The Journal of Meteorology (UK), Vol. 26, no. 261, September, 2001. Linkkel sajnos nem szolgálhatok.
Szerintem nincs olyan idõpillanat, amikor nincs a Földön minimum 10 erõs hidegfronttal (definíció?) rendelkezõ ciklon. Ha ez ilyen egyszerû lenne...
De még mielõtt véglegesen vitába szállnék, kérnék szépen linket/linkeket vagy valamilyen elérhetõséget a munkáidhoz. Köszönöm!
De még mielõtt véglegesen vitába szállnék, kérnék szépen linket/linkeket vagy valamilyen elérhetõséget a munkáidhoz. Köszönöm!
Három helyet érdemes emliteni, ahol az ilyen "jellegtartó" (legkevesebb 20 ezer km umbra-méret, stabil szerkezet a láthatósága idején) napfolt(csoport) erõs hidegfronttal rendelkezõ ciklon hatni képes: az egyik Észak-Amerika északnyugati része, a másik Oroszország északkeleti része, a harmadik - súlypontjával - Északnyugat-Európa, de a hatás nagyjából a 35. szélességi fokig megfigyelhetõ (ide tartozik a Kárpát-medence is) idõromlás (jelentõs lehûlés és csapadék, erõs szél) formájában. Az eredmény szép, Gauss-féle haranggörbe, de a Pearson-párkorreláció is kiállja a próbát.
Az 1131-es számú monopoláris napfolt dec. 2-án kelt, 8-án volt szemben a Földdel, 14-én nyugodott. Legközelebb kb. dec. 29-én várható újbóli felbukkanása, a Nap centrálmeridiánjára 4-én vagy 5-én esedékes.
Az 1131-es számú monopoláris napfolt dec. 2-án kelt, 8-án volt szemben a Földdel, 14-én nyugodott. Legközelebb kb. dec. 29-én várható újbóli felbukkanása, a Nap centrálmeridiánjára 4-én vagy 5-én esedékes.
Attila, és ez HOL történik? Mert bár a foltok az egész Földrõl látszanak (kivéve az épp sötétben ülõ sarkvidéket), az idõjárás NEM egyformán mozog világszerte.
A világért sem! Egészen komolyan beszélek. Számos magyar és angol nyelvû szakmai közlés (Visegrád, Soproni Egyetem, Szombathelyi Egyetem), angolul a Journal of Meteorology-ban, illetve számos EGS (European Geophysical Society) konferencián volt bemutatva munkám Hamburg-ban, Genf-ben, Hágában, Bécsett, Nizzában. Bizonyos követelményeknek eleget tevõ napfolt(csoport)ok extratropikális ciklogenezist inditanak el. De orosz és cseh kutatók is hasonlló következtésre jutottak - elõbbiek sikra szállnak a trópusi ciklonok szoláris eredete mellett.
Pedig milyen jó lenne ilyen egyszerûen megjósolható idõjárással bírni!
Nincs. De ha az 1131. sorszámú, szabadszems napfolt (amely jelenleg még a Nap túlsó oldalán tartózkodik) folyó hó végén változatlan formában visszatér, és megjelenik a Nap keleti peremén, akkor január 5-e táján újra erõs lehûlésre és jelentõs havazásra, szélre számithatunk. Meglátjuk. Szép napot!
MOST éppen tiszta, de pár napja még szép szabadszemes foltja volt, keress vissza a fórumban, lesz kép róla. :-)
Nagyon szépek!
Valaki be tudna dobni egy olyan naptárat, amin a teljes holdfogyatkozûások vannak feltüntetve?
Valaki be tudna dobni egy olyan naptárat, amin a teljes holdfogyatkozûások vannak feltüntetve?
Én a dok. filmjeit nézegetem és csodálom, valamint csodálkozom, hogy miért nem kapott még Nobel-díjat?
Korunk egyik legnagyobb (csillagász, sci-fi...) gondolkodója!
Már régóta tolókocsihoz van kötve, de az elméje száguld (a dimenziókban)!
Korunk egyik legnagyobb (csillagász, sci-fi...) gondolkodója!
Már régóta tolókocsihoz van kötve, de az elméje száguld (a dimenziókban)!
Köszönöm, de fõként a 3200 Phaethon kisbolygónak köszönjük hogy beterítette az egünket.
Olvasta már a fórumtagok közül valaki Stephen Hawking The Grand Design - A nagy terv címû könyvét?
Azt vélem, alaptézisei még komoly vitákat fognak gerjeszteni. Aki nem akarja/tudja megvenni, letöltheti a netrõl "audiobook-hangoskönyv" formájában is, bár csak angolul.
Azt vélem, alaptézisei még komoly vitákat fognak gerjeszteni. Aki nem akarja/tudja megvenni, letöltheti a netrõl "audiobook-hangoskönyv" formájában is, bár csak angolul.
Igen, a károk valóban sokkal nagyobbak voltak, de csupán amiatt, mert 1859-ben a távírón kívül nem nagyon volt még más, amit károsíthatott volna. A kanadai esetben hatalmas területek maradtak 2-3 napra áram nélkül, látni a neten fotót erõsen pörkölt trafóállomásról is. Az olajvezetékek, villamos távvezetékek mind alkalmasak arra, hogy a mágneses vihar hatására áram indukálódjon bennük.
Ma még sokkal durvább lenne a helyzet, hisz azóta még inkább elektronika-függõvé lett az életünk...
Ma még sokkal durvább lenne a helyzet, hisz azóta még inkább elektronika-függõvé lett az életünk...
Én úgy emlékszem, 1989-ben Kanadában még nagyobb károkat okozott egy hasonló erejû napkitörés. Persze, a technika fejlõdésével volt miben kárt tennie központi csillagunknak.
Hát a cím eléggé gáz, de a cikk igazságtartalmában megáll aszerint, hogy tényleg most volt (dec.13-17) SF-ban az AGU nagy konferenciája Link
Szóval a cím helyesen így hangzott volna, ha léteznének ésszel bíró és nem szenzációhajhász újságírók: "Minden eddiginél alaposabban megfigyelt napkitörésrõl számolt be a NASA" - persze, ez tuti nem mutat jól egy újságban... Legfeljebb azok számára, akik komolyan veszik a tudományos híreket. :-)
Feltehetõleg az 1859-es Carrington-esemény volt a közeli múlt legnagyobb napkitörése, amit ember megfigyelt és érzékelhette a hatását, lévén, hogy ekkor már voltak elektromosságon alapuló holmijaink. Az akkori távíróvezetékek igen nagy területen kiégtek, volt, ahol a távírászt is elintézte a vezetékben indukálódott áram... Ha tudsz angolul és érdekel, keress rá, hogy "Carrington event 1859".
Szóval a cím helyesen így hangzott volna, ha léteznének ésszel bíró és nem szenzációhajhász újságírók: "Minden eddiginél alaposabban megfigyelt napkitörésrõl számolt be a NASA" - persze, ez tuti nem mutat jól egy újságban... Legfeljebb azok számára, akik komolyan veszik a tudományos híreket. :-)
Feltehetõleg az 1859-es Carrington-esemény volt a közeli múlt legnagyobb napkitörése, amit ember megfigyelt és érzékelhette a hatását, lévén, hogy ekkor már voltak elektromosságon alapuló holmijaink. Az akkori távíróvezetékek igen nagy területen kiégtek, volt, ahol a távírászt is elintézte a vezetékben indukálódott áram... Ha tudsz angolul és érdekel, keress rá, hogy "Carrington event 1859".
Na igen :-)Valamikor akkortájt kelt a Vénusz, a körül nem túl egzakt idõpont. :-)
Érdemes a Stellarium-ot használni, abban pontosan be lehet állítani az órát, illetve pörgetni lehet az idõt. Én ilyesmire ezt használom.
De a Szaturnusz tényleg elég halvány, ha lesz ég egyik reggel, nézd meg, hasonlítsd össze a Vénusszal.
Érdemes a Stellarium-ot használni, abban pontosan be lehet állítani az órát, illetve pörgetni lehet az idõt. Én ilyesmire ezt használom.
De a Szaturnusz tényleg elég halvány, ha lesz ég egyik reggel, nézd meg, hasonlítsd össze a Vénusszal.
A csillagászatos link, amin megnéztem az ijesztõ csillagot, az MCSE Jelenségnaptára volt. Mivel nekem csak annyit mondott Peti, hogy 4 óra körül, ezért én arra állítottam az idõpontot. És a leírásának a Szaturnusz is pont megfelelt. Ezt linkeltem neki: Link
17:40-kor Skyshooter látott egy irgalmatlan szép fényes szétesõs meteort Bp-en, a Várban volt és K felé látta, kb 45° magasból indulva függõlegesen esett.
Valaki látta esetleg?
Valaki látta esetleg?
Emlékszem erre a képedre!
Vasárnap hajnalban talán lesz rá esélyem, hogy csináljak ilyen Vénuszos fenyõs képet. Vénuszkelte után kicsit még fenn lesz a Hold, ad egy kis derítést is a tájnak. De jó lenne!
Vasárnap hajnalban talán lesz rá esélyem, hogy csináljak ilyen Vénuszos fenyõs képet. Vénuszkelte után kicsit még fenn lesz a Hold, ad egy kis derítést is a tájnak. De jó lenne!
Azt a képet én is szívesen megnézném. Szép fényes mostanában a Vénusz még a reptér fényszennyében is. Még februárban felraktam a Holdat egy fenyõ tetejére. Ez lett az eredmény:
Jó ötlet :-) Valamelyik (kevéssé borult) reggel keresek egy havas fenyõt a csúcsán Vénusszal és lefényképezem Neked. :-)
Köszi a választ! Számomra akkor is nagyon durva a Vénusz, brutálisan tiszta égen annyira nagynak és fényesnek látszik, hogy kicsit félek is tõle... Legszívesebben kinyújtanám a kezem és "leakasztanám az égrõl". Szépen mutatna a karácsonyfán csúcsdísznek.
A Szaturnusz messze nem ilyen fényes. :-) Nem IJESZTÕEN fényes. :-)))) Amúgy meg a bolygók gyorsan mennek idébb-odább az égen, innen a nevük :-)
Hülyeséget félretéve: egy hónapja volt a Szaturnusz ott hajnal 4-kor, ahol most a Vénusz.
Ha ezen megnézed: Link
A Szat. a horizonton látható kis világos épület felett van kb a kép középvonalában, kicsit felette egy hozzá hasonló fényességû cucc, ami a Porrima nevû csillag a Szûzbõl.
Ha ezen Link nézed, még sötétebb égnél, akkor meg a kép bal oldalán kb olyan távolságra a bal széltõl, mint a másik felén az akácfa, ott is látni a Szaturnuszt felette a Porrimával, közvetlen a fenyõk felett.
Hülyeséget félretéve: egy hónapja volt a Szaturnusz ott hajnal 4-kor, ahol most a Vénusz.
Ha ezen megnézed: Link
A Szat. a horizonton látható kis világos épület felett van kb a kép középvonalában, kicsit felette egy hozzá hasonló fényességû cucc, ami a Porrima nevû csillag a Szûzbõl.
Ha ezen Link nézed, még sötétebb égnél, akkor meg a kép bal oldalán kb olyan távolságra a bal széltõl, mint a másik felén az akácfa, ott is látni a Szaturnuszt felette a Porrimával, közvetlen a fenyõk felett.
Hm...akkor a Vénusz volt. Párom nézte meg a múltkor valami csillagászatos linken, hogy akkor az a Szaturnusz volt. Csodálkoztam rajta, de nem vitatkoztam. Akkor is kb. hajnali 4 óra volt.
Brutálisan nagy fényes Vénuszt láttál. A Szaturnusz +1,25, a Vénusz -4,2 magnis. Fél négy felé kelt fel ez utóbbi, így remekül láthattad 4-kor izzani az égen.