Földtan
Ha már vulkán:
Link
Kongóban pár napja kitört a Nyamulagira vulkán a Virunga Nemzeti Parkban. Errõl a parkról még annyit kell tudni, hogy a világon egyedül itt vannak olyan csimpánzok, amelyek a szárazsággal sújtó 2-3 hónapot úgy vészelik át, hogy vizet raktározó gyökereket esznek (a laza vulkáni talaj nem tartja meg a vizet s csapi hiányában így nem tudnak vízhez jutni).
Link
Kongóban pár napja kitört a Nyamulagira vulkán a Virunga Nemzeti Parkban. Errõl a parkról még annyit kell tudni, hogy a világon egyedül itt vannak olyan csimpánzok, amelyek a szárazsággal sújtó 2-3 hónapot úgy vészelik át, hogy vizet raktározó gyökereket esznek (a laza vulkáni talaj nem tartja meg a vizet s csapi hiányában így nem tudnak vízhez jutni).
Aki fogni tudja az osztrák 3Sat-ot, annak mindenképpen ajánlom a mai témanapot, egész nap a vulkánokról van szó, dokumentumfilmekkel, egy normális filmmel, stb. Nagyon érdekes, leélgztelállító felvételeket mutatnak, azaz nem feltétlenül szükséges németül tudni
Ejj, mindig lemaradok az ilyen játékokról
A mediterrán-fanatikus Iain Stewart Törökországban bemutatott egy pár ilyen példát. Volt egy benzinkút, ahol tankolás után már a szomszéd telekre kellett menni a shopba A '9X évi nagy földrengés persze arra durván rásegített.
A mediterrán-fanatikus Iain Stewart Törökországban bemutatott egy pár ilyen példát. Volt egy benzinkút, ahol tankolás után már a szomszéd telekre kellett menni a shopba A '9X évi nagy földrengés persze arra durván rásegített.
De jóó. Mit kapok?
Viszont nem is biztos hogy szekunder hullám csinál csak ilyet [töpreng]..
Nem semmi képek..
Viszont nem is biztos hogy szekunder hullám csinál csak ilyet [töpreng]..
Nem semmi képek..
Az ám!
Link
Ez is egy narancsligetes fotó, 1940-es földrengéskor csúsztak el a sorok egymástól. A narancsligetet kettészeli a Szent András amúgy, ezért egy csepp csodálkozni való sincs benne, ha nem állnak szépen sorban a fák. :-)
A kerítéseket is rengések tekerték meg. Ahogy ezt a sínt Link Kobe-ban.
Vagy ezt: Link
Link
Ez is egy narancsligetes fotó, 1940-es földrengéskor csúsztak el a sorok egymástól. A narancsligetet kettészeli a Szent András amúgy, ezért egy csepp csodálkozni való sincs benne, ha nem állnak szépen sorban a fák. :-)
A kerítéseket is rengések tekerték meg. Ahogy ezt a sínt Link Kobe-ban.
Vagy ezt: Link
Ööö.. Ezen nem látok semmi különöset..
Link bár úgy láttam, teljesen sík a terület..
Szerk: jaa, földrengés hullám lesz akkor szerintem.. Mégpedig szekunder.
Link bár úgy láttam, teljesen sík a terület..
Szerk: jaa, földrengés hullám lesz akkor szerintem.. Mégpedig szekunder.
Részeg volt a gazda?
Egyébként valamikor, pár évvel ezelõtti órámon talán még tanították is ezt nekem, de abszolút nem emlékszem már
Hari, akkor már inkább a 3. szerintem!
Egyébként valamikor, pár évvel ezelõtti órámon talán még tanították is ezt nekem, de abszolút nem emlékszem már
Hari, akkor már inkább a 3. szerintem!
Ott található egy törésvonal, ami mentén oldalirányú elcsúszás következett be (transzform vetõ?).
Ja azt nem transzformvetõnek hívják.. Hm..
Ja azt nem transzformvetõnek hívják.. Hm..
Köszi szépen. Én is ilyet tudtam, azért volt furi, hogy a leállt szót használod. :-)
Tulajdonképpen nem állt le, most is igencsak vékony alatta a kéreg, és tektonikailag aktív az a zóna. De a széthúzás még csak annyira sem erõs, mint a Kelet-afrikai-ároknál. Míg ott azért vita tárgya, hogy leszakad-e valaha a keleti rész (bár valószínû, hogy nem), a Bajkálnál nyilvánvaló, hogy nem fog szétszakadni Ázsia.
Biztos, hogy leállt?
Idézet Logatchev N. A. és Zorin Yu. A. Baikal rift zone : structure and geodynamics c. cikkébõl: "Rifting activity commenced during the Oligocene and is still active as evident from high seismicity of the Baikal rift zone."
Igaz, ez csak egy cikk, meg én nem is értek hozzá
De itt sem említik Link (de jó kis oldal, megvan az olvasnivalóm az elkövetkezõ pár napra )
Idézet Logatchev N. A. és Zorin Yu. A. Baikal rift zone : structure and geodynamics c. cikkébõl: "Rifting activity commenced during the Oligocene and is still active as evident from high seismicity of the Baikal rift zone."
Igaz, ez csak egy cikk, meg én nem is értek hozzá
De itt sem említik Link (de jó kis oldal, megvan az olvasnivalóm az elkövetkezõ pár napra )
Azt meg tudod mondani, hogy a Bajkál esetében kb mikor állt le a folyamat?
Ehhez túl sokat már nem szükséges hozzátenni. Ahogy LAM leírásából is kitûnik, bizony gyakran elõfordul, hogy a húzóerõk nem elegendõek ahhoz, hogy a "repedés" (azaz a rift) tovább táguljon, és valódi óceán keletkezzen. Jó néhány ilyen félbemaradt riftesedés van a Földön. Pl. mielõtt az Északi-Atlanti-óceán az eocénre végleg kinyílt volna, elég sok helyen indultak kisebb-nagyobb riftedések már a jurától kezdve, amik azóta is megmaradtak keskeny ároknak. Pl. ilyen az Írországtól nyugatra lévõ Porcupine-medence, vagy az északi-tengeri Viking-árok. Emellett a Bajkál-tó sem véletlenül a világ legmélyebb tava, ez is egy óceánná nem tágult riftesedés árkában gyûlt össze.
Valószínû, hogy a mostani Kelet-afrikai-árok is tényleg meg fog rekedni ebben a stádiumban. A jelenlegi tendenciák alapján ilyen lesz a kontinensek helyzete 50 millió év múlva: Link És 250 millió év múlva: Link
Valószínû, hogy a mostani Kelet-afrikai-árok is tényleg meg fog rekedni ebben a stádiumban. A jelenlegi tendenciák alapján ilyen lesz a kontinensek helyzete 50 millió év múlva: Link És 250 millió év múlva: Link
Mielõtt saját családi földtanászunk ideér Norvégiából, egy kis háttérinformáció Gábris Gy. prof után szabadon...
A Föld legnagyobb két kontinensre kiterjedõ törésrendszere a törökországi Iskenderuni-öböltõl indul és mintegy 5600 km hosszban a Zambéziig tart. E felszínalaktani képzõdmény afrikai része, a Kelet-afrikai árokrendszer, melynek képzõdése a harmadidõszaki szerkezeti és tektonikai mozgások következtében indult meg.(A madagaszkári leválás nem tartozik szorosan ide.Kréta korú történet, melyben a Gondwana szétdarabolódásának utolsó fázisa és a mai Dekkán (India) leválása és észak felé mozgása a kulcs.)Valójában az afrikai törésrendszer a Gondwana középidei szétdarabolódási folyamatának harmadidejû folytatása.Egy fejlõdésében megakadt, szárazföldön húzódó óceánközépi hasadékrendszer vagyis rift.A rendszer fejlõdése azonban nem egységes képet alkot, egyes szakaszai eltérõ utat járnak, jártak be.A riftesedés az árok egyes szakaszain ma is aktív.Pl. a Vörös-tenger alján már óceáni bazaltos kéreg formálódik.Máshol, fõleg a szárazföldi kelet-afrikai szakaszon , nyilván geodinamikai okok mentén, elakadtak a szétválási folyamatok.Jól látszik, hogy a topográfiai értelemben az oligocén óta meglévõ árok két oldalának távolsága e jelenség átlagos léptékeihez mérten viszonylag csekély, csupán 30-50 km.A képet bonyolítja, hogy az afrikai szakaszon egy transzform vetõ mentén, a törésrendszer kettéválva eltolódott,így alakulhatott ki, hogy van keleti és nyugati ága.Természetesen az árokrendszerben ma is folyik aktív vulkanizmus, de ez is a pl a pliocénban volt a leghevesebb intenzitású.
A Föld legnagyobb két kontinensre kiterjedõ törésrendszere a törökországi Iskenderuni-öböltõl indul és mintegy 5600 km hosszban a Zambéziig tart. E felszínalaktani képzõdmény afrikai része, a Kelet-afrikai árokrendszer, melynek képzõdése a harmadidõszaki szerkezeti és tektonikai mozgások következtében indult meg.(A madagaszkári leválás nem tartozik szorosan ide.Kréta korú történet, melyben a Gondwana szétdarabolódásának utolsó fázisa és a mai Dekkán (India) leválása és észak felé mozgása a kulcs.)Valójában az afrikai törésrendszer a Gondwana középidei szétdarabolódási folyamatának harmadidejû folytatása.Egy fejlõdésében megakadt, szárazföldön húzódó óceánközépi hasadékrendszer vagyis rift.A rendszer fejlõdése azonban nem egységes képet alkot, egyes szakaszai eltérõ utat járnak, jártak be.A riftesedés az árok egyes szakaszain ma is aktív.Pl. a Vörös-tenger alján már óceáni bazaltos kéreg formálódik.Máshol, fõleg a szárazföldi kelet-afrikai szakaszon , nyilván geodinamikai okok mentén, elakadtak a szétválási folyamatok.Jól látszik, hogy a topográfiai értelemben az oligocén óta meglévõ árok két oldalának távolsága e jelenség átlagos léptékeihez mérten viszonylag csekély, csupán 30-50 km.A képet bonyolítja, hogy az afrikai szakaszon egy transzform vetõ mentén, a törésrendszer kettéválva eltolódott,így alakulhatott ki, hogy van keleti és nyugati ága.Természetesen az árokrendszerben ma is folyik aktív vulkanizmus, de ez is a pl a pliocénban volt a leghevesebb intenzitású.
Ha kontinentális talapzat elkezd riftesedni, akkor az alatt feltehetõen kellõen nagy erõk vannak. Ezért sem tartom valószínûnek, hogy a riftesedés abbamaradhat. Maximum lépcsõzetesen bontakozik ki.
Korábban én is úgy tanultam, hogy a riftesedés bármelyik szakaszában abbamaradhat(pl. Kelet-Afrikai rift öv), míg a Vörös-tenger valószínûleg óceánná szélesedik. Vagyis a riftesedés jelenleg is zajlik, kérdés, hogy meddig.
Én csak azért linkeltem be, mert nekem meg 2005-ben azt tanították földrajz szakon, hogy ott nincs riftesedés.
Nekem sokadik próbálkozásra sem jön be az oldal, de ha ez a lényege a cikknek, akkor komolyan érdekelne, hogy mi ebben az újdonság. Én úgy tudom, hogy már rég megkezdõdtek ott a riftesedési folyamatok. A Kelet-Afrikai törésvonal (benne a nagy tavak sorozatával és számos vulkánnal) már gondolom ennek köszönhetõ. Sõt, nekem úgy rmlik, hogy már volt egy korábbi szakasza (Madagaszkár, de ezt lehet nem jól tudom)
András?
András?
Így van.
Nekem egyszer etilént kellett szabadra engednem (azonnali, szükség szülte döntés volt, kis mennyiségben), mit mondjak, izgalmas volt...
A metán (és a hidrogén, együtt kezelem õket, hisz a mi technológiánkban -145°C alatt egy térben zajlik a forráspont vezérelte halmazállapot szerinti elválásuk) közös ömlések azonban a legfélelmetesebbek, azonnal nitrogénes oszlatást alkalmazunk, ha a nem kívánt fáklyaútvonalon, hanem szabadra ömlõ anyagot nem lehet meggyújtani.
Hú, sok izgalmas dolgot tudnék mesélni, he-he...
Nekem egyszer etilént kellett szabadra engednem (azonnali, szükség szülte döntés volt, kis mennyiségben), mit mondjak, izgalmas volt...
A metán (és a hidrogén, együtt kezelem õket, hisz a mi technológiánkban -145°C alatt egy térben zajlik a forráspont vezérelte halmazállapot szerinti elválásuk) közös ömlések azonban a legfélelmetesebbek, azonnal nitrogénes oszlatást alkalmazunk, ha a nem kívánt fáklyaútvonalon, hanem szabadra ömlõ anyagot nem lehet meggyújtani.
Hú, sok izgalmas dolgot tudnék mesélni, he-he...
Igen, olajipari cégek biztonságtechnikai tanácsadójaként nekem is ez volt az elsõ gondolatom... ráadásul lakott területen van az egész. Annál is inkább, mert a metán levegõvel 4,4 térfogatszázaléktól kezdve robbanásveszélyes keveréket képez. Ez pedig egy kis területen, kedvezõ környezeti feltételek mellett könnyen létrejön, akár szabad területen is.
Ejha, szénhidrogénekkel napi kapcsolatban lévõként (olefingyári munkahely...) írom, nagy felelõtlenség nem lefáklyázni a (mennyisége okén üvegházügyben jelentéktelen mennyiségû) metánt...
Értem, köszi a választ. A robbanásveszély nagyon is fennáll (márcsak ezért sem értem, miért nem fáklyázzák le), hiszen a környék pont ezen okból le van zárva.
Egy tipp: a Bécsi-medencében (persze több ezer méter mélységben) közép-európai mércével jelentõs "hagyományos" szénhidrogén-mezõk vannak, bár ezekbõl gyakorlatilag már mindent kitermeltek, amit gazdaságosan lehetett. Azaz volt a medencében szerves anyagban dús kõzet, amibõl a földtörténeti múltban a mély betemetõdés hatására annak rendje-módja szerint kialakult az olaj és a gáz. A mezõk kialakulásához még egy dolog kell: zárókõzet (pl. agyagréteg), ami nem engedi, hogy a szénhidrogén felfelé megszökjön a tárolóból. Viszont elõfordulhatnak olyan helyek is, ahol a zárókõzet nem folytonos, vagy minõsége nem tökéletes. Ilyenkor a gáz (vagy olaj) nem halmozódik fel egy tárolókõzetben, hanem elkezd felfelé mozogni. Persze ez a mozgás geológiai idõskálán zajlik, azaz könnyen lehet, hogy a pár millió éve kialakult gáz egy ilyen, zárókõzet-hiányos részen szép lassan megindult felfelé, és megszökése most épp harminc-egynéhány méterre jár a felszíntõl.
Az Északi-tengeren is vannak hasonló elõfordulások 100-200 m mélységben, olyan helyeken, ahol gáz ugyan keletkezett, de a gyenge zárókõzet miatt "hagyományos" mezõ nem tudott kialakulni. Egy-két ilyet próbálnak mûvelés alá vonni, de a kis mélység kis nyomást jelent, az ominózus kõzet porozitása sem a legjobb, így aztán nem könnyû a dolgot gazdaságossá tenni.
Azért én úgy sejtem, a bécsi gázfeltörés nagysága a globális üvegházhatás szempontjából jelentéktelen... gondolom ezt abból, hogy komolyabb metántartalom esetén már csak a robbanásveszély elkerülésére is muszáj lenne fáklyában elégetni a gázt.
Az Északi-tengeren is vannak hasonló elõfordulások 100-200 m mélységben, olyan helyeken, ahol gáz ugyan keletkezett, de a gyenge zárókõzet miatt "hagyományos" mezõ nem tudott kialakulni. Egy-két ilyet próbálnak mûvelés alá vonni, de a kis mélység kis nyomást jelent, az ominózus kõzet porozitása sem a legjobb, így aztán nem könnyû a dolgot gazdaságossá tenni.
Azért én úgy sejtem, a bécsi gázfeltörés nagysága a globális üvegházhatás szempontjából jelentéktelen... gondolom ezt abból, hogy komolyabb metántartalom esetén már csak a robbanásveszély elkerülésére is muszáj lenne fáklyában elégetni a gázt.
Egy kis érdekesség: a múlt héten Bécsben, a metróépítés próbafúrásakor 38 m-es mélységben egy gázbuborékra bukkantak, melybõl metán tört elõ. Megpróbálták ugyan tömíteni a furatot, de nem sikerült, így egy hosszabbító csõvel kb. 5 m-re emelték a kilépés szintjét és abban bíztak, hogy csakhamar kiürül a gázbuborék. Nos, ez nem történt meg, a mai napig változatlan erõvel tör elõ a gáz, így ma már geológusok vizsgálják meg a mezõ kiterjedését. Fura, mindenesetre, hogy ezt a CO2-nél 25-ször veszélyesebb üvegház-gázt csak így a légkörbe engedik; ha már hasznosítani nem lehet, egy fáklyával mindenképpen a minimumra lehetne csökkenteni a károkozást. Geológus szakértõinktõl pedig azt kérdezném tisztelettel, hogy ilyen viszonylag csekély mélységben mi okozhatja egy metán-mezõ kialakulását?
Itt egy cikk, amely mind földtani, mind jogi szempontból foglalkozik a témával: Link
Kösz a választ, ez esetben valóban nagyon megéri még a Közel-Kelet, az más kérdés persze, hogy az arab országok felismerve olajkincsük egyedülállóságát, felsrófolják az árakat. Az olaj azonban egyre drágább és drágább lesz. Az olajjal a közgondolkodás gyakran csak a jármûvek üzemanyagát hozza összefüggésbe, noha a vegyipar, a sok mûanyag, a gyógyszeripar is óriási felvevõ, számtalan olyan termék alapja, amely nélkül hirtelen nagy hiányérzete lenne a jelenlegi fogyasztói társadalomnak. Nem beszélve arról, hogy a modern gépesített mezõgazdaság szintén óriási mértékben olajfüggõ is (vegyipar - mûtrágya stb., üzemanyag illetve a termékek szállítása a felvevõ piacra). Szóval gondok csakhamar jelentkezhetnek. Így az olaj már nem csupán exportcikké válhat, hanem az adott ország sajátnak tudható mezõi arra is kellenek majd, hogy életben tartsák a gazdaságukat, még olyan áron is, ha a kitermelhetõség költségei csaknem veszteségesek, hiszen az egyéb ettõl függõ iparágaik nyereségtermelését fenn kell tartsák. Persze ez esetben is azok az államok járnak a legrosszabbul, amelyeknek nincsenek saját mezõik. Hacsak nem keresünk újabb technikákat persze, így nem véletlenül fektetnek már óriási pénzeket az alternatív energiaiparba, vagy legalábbis ezidáig el nem képzelhetõ pénzeket. Néhány nagy felfedezéssel olyan vállalatbirodalmak nõhetnek ki, mint pl. a 60-as években indult Microsoft. Egyelõre azonban az olaj és annak birtoklása még mindig a politikai uralomra törekvés meghatározó eleme és ebben változás még egyhamar nem várható, annál még több olaj van.
Hogy ne csak off legyen: Valaki, aki a geológiában járatos, írhatna a kontinentális talapzatról, némileg érintve ennek politikai vetületét is.
Hogy ne csak off legyen: Valaki, aki a geológiában járatos, írhatna a kontinentális talapzatról, némileg érintve ennek politikai vetületét is.
Adaz hozzászólására az Éghajlatváltozásból:
"az arab olaj rentábilis kitermelhetõsége már zuhanó ágban van..."
Ez ebben a formában legfeljebb a nyugati olajcégek szempontjából igaz, köszönhetõen annak, hogy az arab államok egyre keményebb feltételeket szabnak számukra, gyakran az eladott olaj árának 90-95%-át adóként beszedve. Ha csak a kitermelés technikai költségeit nézzük, az messze az ottani mezõkön a legalacsonyabb, jellemzõen hordónként 5 dollár alatti. (Ezt vesd össze a tavaly 140 dollár, most 70 dollár körüli eladási árral!) Mivel már bizonyított, termelés alatt álló mezõkben is vannak évtizedekre elegendõ készleteik, ebben 10-20 éven belül semmiképp sem lesz érdemi változás.
A Föld más területein ennél csak magasabb költségek fordulnak elõ. Pl. Oroszország szárazföldi területein durván 10-15, az Északi-tengeren 20-25 dollárból jön ki egy hordó olaj kitermelése. A Hoosier tegnapi térképén megjelölt sarkvidéki területek nagy részén pedig már a mostani eladási ár körül alakulnak a költségek, így ott már tényleg kérdés, hogy megéri-e egyáltalán belevágni az üzletbe.
"az arab olaj rentábilis kitermelhetõsége már zuhanó ágban van..."
Ez ebben a formában legfeljebb a nyugati olajcégek szempontjából igaz, köszönhetõen annak, hogy az arab államok egyre keményebb feltételeket szabnak számukra, gyakran az eladott olaj árának 90-95%-át adóként beszedve. Ha csak a kitermelés technikai költségeit nézzük, az messze az ottani mezõkön a legalacsonyabb, jellemzõen hordónként 5 dollár alatti. (Ezt vesd össze a tavaly 140 dollár, most 70 dollár körüli eladási árral!) Mivel már bizonyított, termelés alatt álló mezõkben is vannak évtizedekre elegendõ készleteik, ebben 10-20 éven belül semmiképp sem lesz érdemi változás.
A Föld más területein ennél csak magasabb költségek fordulnak elõ. Pl. Oroszország szárazföldi területein durván 10-15, az Északi-tengeren 20-25 dollárból jön ki egy hordó olaj kitermelése. A Hoosier tegnapi térképén megjelölt sarkvidéki területek nagy részén pedig már a mostani eladási ár körül alakulnak a költségek, így ott már tényleg kérdés, hogy megéri-e egyáltalán belevágni az üzletbe.
Rádióban hallottam, hogy a helyiek csak morajlást hallottak, s azt hitték, hogy a közeli vasút zaja. :-)
A nagy kihalások nyomában fellépõ "gombacsúcs" voltaképpen nem újdonság. A perm-triász határrétegekbõl jó néhány helyrõl leírták a gombaspórák számának drasztikus emelkedését, és a jelenség oka (a hirtelen elõálló, nagy tömegû szerves maradvány) is elfogadottnak tekinthetõ. Az új eredmény, a hírben szereplõ konkrét gombanemzetségrõl, ennek "csak" újabb megerõsítését adja.
A nagy kihalások viselt dolgairól - arról, hogyan áll össze elszórtan fellelhetõ, egészen különbözõ jellegû nyomokból a teljes sztori, annak minden izgalmával - magyarul Pálfy József írt egy nagyon jó könyvet Kihaltak és túlélõk címmel: Link (Ebben is van szó a gombák perm végi rendkívüli elterjedésérõl.) Akit érdekelnek a hasonló kérdések, és netán még nem olvasta, annak mindenképp ajánlom!
A nagy kihalások viselt dolgairól - arról, hogyan áll össze elszórtan fellelhetõ, egészen különbözõ jellegû nyomokból a teljes sztori, annak minden izgalmával - magyarul Pálfy József írt egy nagyon jó könyvet Kihaltak és túlélõk címmel: Link (Ebben is van szó a gombák perm végi rendkívüli elterjedésérõl.) Akit érdekelnek a hasonló kérdések, és netán még nem olvasta, annak mindenképp ajánlom!
Én csak azt furcsállom, hogy azon senki nem akad fenn, hogy negyedmilliárd év távlatából is micsoda eszközeink vannak egy adott kor rekonstruálására, hogy mennyire csodálatos a tudomány teljesítménye és milyen izgalmasak ezek a kérdések... Pedig szeritnem pont ez a fontos, hogy nem pusztán geológiai eszközökkel lehet a régmúltat felderíteni, s egy rakat különbözõ tudományterület információiból majd valamikor összeáll egy igen átfogó kép is. Én úgy vélem, ez a legfontosabb üzenete az ilyen felfedezéseknek. Egy földtani eseményt egy élõlény elterjedési csúcsával összhangban találva egy csomó egyéb eseményre következtethetünk. Engem legalábbis lenyûgöz az ilyesmi.
Na ja, de az már nem élõsködik Élõsködni csak élõ dolgon lehet, erre gondolt Hari is szerintem.
Ok, kifejezést illetõen igazad van. Szóval akkor az elpusztult fát emésztõ gombafajról van szó. Így OK? :-))
A korhadó fán?Én úgy tudom,hogy azon egy csomó gombaféle él.Azért korhad. Meg a bútor sem él már,mégis van benne szú.