Csillagászat és űrkutatás

100000%, hogy nem valami égbõl pottyant holmi volt. Az max. pár másodpercig látszik.
Nem hiszem, hogy sokan látták, lévén nagyrészt borult volt az országban. :-(((
Szerintem ez vmi repülõ, léghajó, ilyesmi volt. Sõt, mivel éjjel az ember nem nagyon tud távolságot, nagyságot becsülni, simán lehetett ez is kínai lámpás. Van olyan webkamera Oh-n, ami felvette esetleg s elérhetõ archívuma van? Vagy valahol a környéken?
Felhõszint hol lehetett? Egy ilyen lámpás meglepõen magasra tud menni, modnjuk egy 200-300m felhõalapot elérhet sztem. Szélirány mennyiben korrelált a repülés irányával?
Tegnap vasárnap volt, simán lehetett vmi szülinapi buli, esküvõ is akár, ahonnan a lámpást felbocsáthatták. Link
Azért mutasd meg azt a képet, ha tudod, kérlek!

Szép napot!
Nem tudom, hogy valaki esetleg értesült-e róla, vagy netán nem-e látta a tegnap esti rendkívül érdekes jelenséget? Egy laikus számára elég ijesztõ is volt.
Kb. 20:45 tájékán a lakásból a folyosóra kilépve elképesztõ látvány tárult a szemem elé. Az ÉK-i horizonton egy rakétakilövéshez hasonló fényjelenséget pillantottam meg, ami szinte bevilágította az egész égtájat, majdnem egy robbanáshoz hasonlított. Ekkor ledermedtem, de volt lélekjelenlétem, hogy a család többi tagjának is szóljak. Tehát nem egyedül néztem végig a dolgot. Az izzó tárgy emelkedni kezdett, mint egy tüzijátékrakéta, csak sokkal lassabban. Egy darabig majdnem azt hittem, hogy egy jelzõrakétát engedett fel valaki. A tûzgömb lassan tehát emelkedni látszott, majd közelített, éppen irányunkba. De közben szabad szemmel is jól láthatóan lobogott, mint egy fáklya. Kezdtünk megijedni, egy pillanatig az is felmerült bennem, hogy kigyulladt egy repülõgép. Hangjelenség nem volt. Ezt követõen a tárgy kb. "fölénk" ért. Nem lehetett elõször megállapítani, hogy a felhõk alatt, vagy felett volt-e, teljesen átvilágította a bárányfelhõket. De aztán kezdtünk megvilágosodni, hogy ez bizony egy nem mindennapi meteorit lehet. Rendkívül látványos, de félelmetes volt, nem tudtam ilyenkor fenáll-e egy esetleges becsapódás lehetõsége. Ekkor berohantunk a lakásba távcsõért és telefonért, mert a kamera és fényképezõ le volt merülve. A telóval készítettem is egy felvételt, ami nem túl látványos lett, mert ekkor már távolodott a tûzgömb DNY-NY felé. Ami érdekes volt, hogy néha gyorsabban, aztán lassabban mozgott a tárgy, legalábbis így tûnt. És a haladási iránya is, mintha nem egészen egyenes vonalú lett volna, de ez lehet, hogy optikai csalódás volt. Döbbenetes, de ilyen hossszú ideig tartó "meteorithullást", vagy nem is tudom ezt minek nevezik, még nem láttam, kb. 3-4 percig volt jól látható. És szokatlanul erõs volt a fényjelenség. Nekem nem volt idõm a távcsõbe pillantani, de tesóm és édesanyám elmondása szerint egy jól látható, szabályos vörös golyó volt, aminek a széle lilásan lángolt.
Hosszó percekig, sõt egész este az esemény hatása alatt voltam, életemben nem láttam ilyet, csak katasztrófafilmekben.
Kíváncsi lennék, hogy ha ez nappal történik, láttunk volna belõle valamit? Vagy húzhatott-e maga mögött füstcsíkot? Valamint mekkora területen lehetett ezt vajon látni?
Valaki szakértõ ha elmondaná, hogy egészen pontosan mit láthattunk, megköszönném. Esetleg ki lehetne nyomozni, hogy valami webkamera valahol nem-e felvehette a jelenséget?

Elsült!

"Sunspot 1158 has just unleashed the strongest solar flare of the year, an M6.6-category blast @ 1738 UT on Feb. 13th. The eruption appears to have launched a coronal mass ejection (CME) toward Earth. It also produced a loud blast of radio emissions heard in shortwave receivers around the dayside of our planet."
Forrás: Link A Vödör

Köszi a segítséget.

Legegyszerûbb nappal elvégezni a párhuzamosítást!
A fõ távcsõbe beállítasz pl. egy kémény sarkát (vagy akármilyen távoli, kicsi tárgyat) pontosan a látómezõ közepére és a keresõt addig állítgatod ide-oda, míg a két szálkereszt metszéspontjában nem látod a pl. kémény sarkát.
A legpontosabban éjszaka, csillagra is elvégezni (pontosítani) a beállítást! Ugyanis a csillag pontszerû, konkrétabb referenciát jelent.

Lenne egy kérdésem, van egy Luna 70 Skywatcher refraktor-om ( csillagászati távcsõ ) de nem tudom hogy kell beállítani a keresõt mert ha az objektum a keresõ közepébe szépen látszik akkor magába a távcsõbe még nyoma sincs, valaki tudna segíteni?
Ha igen írjon.
ÜDV.:kvagenhoffer

Link

Én a skymapon végignéztem a megadott koordinátákat, de semmit az ég adta világon nem láttam ott

Jó szeplõs õnapsága:

Nagyban: Link
Kár, hogy nem látni a felhõktõl...

A legszebb a sztoriban, hogy akitõl indult az egész rémhír (aki a fotókat csinálta a 3 " idegen ûrhajóról") még az egyik legnagyobb ufóhívõ lap (nem magyar) által is ismert ufóhamisító, aki ráadásnak már a hetvenes években is lopott fotóból csinált ufót... Szóval ez sztem eleve csak itt keleten olyan nagy hír...

Ha valóban lenne ilyen, akkor a NASA már sipolna ezerrel, és itthon UFO bulit rendeznének! Én nem találtam semmit a NASA oldalán, és ami ott nincs fent ezügyben, az kérem nem létezik!

(Igen, úgy értettem, hogy õk igazítanak helyre minket, hogy mások valótlant írtak... amúgy persze )
Egyébként olvastam a kommenteket is a borsonline-n, azért vannak az ott regisztráltak között is, akik helyén kezelték a hírt. Pedig az egyik "legszennyebb"-nek tartom ezt a lapot. (Amúgy ez tetszik a legjobban: "Feleségem most szólt, hogy a csészealjak már a spájzban vannak! ")
Különben meg szép az ég, jó az átlátszóság, annak ellenére, hogy nagyon vékony Ci-réteg lehet, amit csak a Hold körüli igen halvány 22°-osból lehet sejteni.

Húú, ez a kép de komoly!
Köszönöm a magyarázatot!!!

Igen, láttam én is. De ez nem helyreigazítás, hanem ez a SETI honlapja.
Helyreigazítást az szokott közzétenni, aki valami hülyeséget, valótlanságot állít/jelentet meg. A "szenzációs hírt" nyilvánosságra hozó médium nyilván nem fog ilyet tenni, hiszen ha egyik nap leírja hogy " Hééé, embörök,gyünnek a ZUFÓKOK! " aztán egy két nappal késõbb cáfolja a " szenzácijót " , hiteltelenné válik...
Akik meg olvassák ezt a lapot; hááát, nem vagyok benne biztos, hogy tudják mi is az a SETI, vagy esetleg rendszeresen nézik a SETI honlapját, vagy bármilyen tudományosabb oldalt...
Arról nem is beszélve, hogy nem vagyok biztos benne, hogy tudják ki az a Dr. Seth Shostak... Esetleg ha úgy hívnák, hogy VV Shosi, vagy Shoshi Barat...

És itt a helyreigazítás is: Link (bár ez angolul van).

Hát én kidülledt szemekkel végignéztem azt az égtérképet de semmint nem találtam

Link

Azért ez már súrolja a rémhírterjesztés kategóriáját...
"Btk. 270. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság elõtt olyan valótlan tényt – vagy való tényt oly módon elferdítve – állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

Forrás: Link

Az inverziós réteghatáron volt a Szíriusz, ami gyakorlatilag pontszerû fényforrás, így az inverziós határfelület legkisebb változásaira is színváltozással reagál. Az oka ugyanaz, mint a napkelte / napnyugta zöld fényének, csak ott túl nagy a napkorong ahhoz, hogy ennyi színt láss. A Vénusz-sarlóval tavalyelõtt csináltak olyan képeket, amiken a sarló volt színes lenyugváskor, ezek itt vannak a vödörön:
Link
pl:

Mivel a Vénusz már nem pontszerû fényforrás, hanem korong (itt sarló), vagyis látható kiterjedése van, így a színek is ennek megfelelõen terülnek el a felületén. Az inverziós réteg felerõsíti a légkör prizmahatását, mivel eltérõ a fénytörése a felette lévõ levegõrétegétõl, ezért a színek még jobban kitérnek (a Reylegh-szórás miatt). A Szíriusz elõtt mozgott a különféle irányba kitérítõ réteg, s ezért változott a színe, hogy egészen egyszerû legyek.

Errõl még nem is hallottam.Ezt mi okozza?!
Nagyon jó a kép!

De így legalább egyértelmû, hogy mirõl beszéltem, lehet, hogy Te tök másra gondoltál. Azért, ha vékony felhõk vannak, amin átlátszanak a csillagok, próbáld meg! Élõben is nagyon jól mutatnak.

Jó kép!

Elhízott kifli: Link

Az oka ugyanaz, ami miatt a Nap eltorzul. FB-on írta Sánta Gábor: "január 4-én hajnalban ugyanott ezt a Szíriusszal láttuk: ott táncolt az inverziós felhõzet tetején vagy negyed órán keresztül, a szivárvány összes színében."

Az a második kép csodálatos!

Hello! A múltkor videóztam a horizonthoz közel a Szíriuszt(?)..
Link
..elõször repülõnek néztem, aztán ahogyan feljebb jött és én is jobban láttam, akkor figyeltem meg, hogy egy csillag az Oriontól D-Ny-ra.. Utána hosszú expóval fotóztam és jól látható volt ahogyan a légkörön keresztül vibrált.. különös, hogy közel a horizonthoz a videón láthatóan szinte csak pirosan világított, feljebb pedig mindenéle színben.. Link : )

Valószínû másra érzékeny a szemed akkor, mint a többi embernek. Nézd csak: Link
Ilyenre gondoltam. A felhõ párája megszórja a csillag körül a fényt, s kiemeli a színét.

Tegnap az éjszaka elsõ óráiban tisztább idõ lehetett, mert fényesebben ragyogtak a csillagok. akkor feltûnõ volt a színbeli különbség. Késõbb már mintha halványabbak lettek volna, nem is volt már olyan magasan az Orion, akkor már kevésbé volt számomra feltûnõ a különbség.

Szemmel mondom, a távcsõ nagyon nem az én mûfajom. De ha ragaszkodsz hozzá, hogy ki se akarod próbálni, a Te dolgod, Te hagyod ki, nem én. :-)

Távcsõvel nézve lehet, de szabad szemmel nekem akkor volt feltûnõbb, mikor fényesebben ragyogott Õ is meg a többi is. Így erõsebb volt a kontraszt közöttük. (Gondolom azért, mert a pára a többi fényét is megszûri).

Párás idõben, _vékony_ felhõrétegen át méginkább kijön a vörössége, mert a pára megszórja a fényét s egyúttal a színét is. Alkalmasint próbáld ki!

Brett és Elzoli, köszönöm szépen a választ! Jó érzés a "felfedezés" tudata, hogy egy vörös óriást láttam vörösnek!

Az, hogy vörös óriás. Tiszta idõben nagyon jól látszik a vörös színe. Az Orion csillagkép része, kedvenc csillagom. Sugara kb. 650-ször nagyobb a Napnál.

Szia!
A Betelgeuse egy vörös óriáscsillag, azért a szép vöröses színe Egyébként élete vége felé jár, csillagászati értelemben hamar látványos szupernóvarobbanással fogja befejezni pályafutását. Ez akár a mi életünkben is megtörténhet, de az is lehet, hogy csak évezredek múlva...

Sziasztok!
Ilyen vörösen fénylõ csillagot (a Naptól eltekintve) még nem láttam: DDNy felé látható 3 egyvonalban lévõ csillag fölött. A Stellarium programon megnéztem: a Betelgeuse lehet. Ennek mi lehet az oka?

Köszönöm szépen, srácok! Valamikor a maiak is sorra fognak kerülni...

Nagyon szépek Noli! Gratula!

Hú ezek gyönyörûek.

Tegnap esti fûzfõi képek: Link
Négy nagyban: Link
Link
Link
Link

Tegnap Balatonfûzfõn fotóztam Ladányi Tomival a Jupiter-Hold kettõség meg pár kis fénypontocskát odafenn, a képek még feldolgozásra várnak. Ma reggel Látóhegyen voltam kinn kb 4 órát, látszott a Tejút (sajnos csak kis darabja van fenn), volt ISS, Vénusz-kelte, stb. Láttam egy kb -2-es meteort, rohadt gyors volt, kép nincs róla.
Felvételek valamikor.... Elég hulla vagyok...

Sziasztok! : ) Ma este:
Link Link ..és 1 nap változása Link

Mai Hold: Link

...és ez így van! Beszélgetni, elmélkedni vagy éppen álmodozni lehet a témáról csupán. Az, hogy egy exobolygóra léphessen egy ember, annak mérhetetlenül kicsi az esélye. Jelen pillanatban a Marsig eljutni 2 évbe telik, és akkor még csak a szomszédban vagyunk. Szóval ha valami több fényévnyire van, hát... A leküzdhetetlen távolságon túl ott van egy másik probléma, ha egy ûrhajónyi legénység még valahogy oda is tudna menni, az itthon maradt több, mint 6 milliárd ember sorsa még ettõl adott marad. Persze ez egy kicsit pesszimista hozzáállás, de ez van. Egyébként is, amikor ezek a kérdések ténylegesen felszínre kerülhetnek, addigra a Föld vagy az emberiség bevégzi az emberek sorsát.

Erkély-jelenet:

Hold-Jupiter együttállás Link

Ebben egyetértek, a 0,xx%-ot ez esetben már mindenképp messze felülmúlná az élet esélye. Viszont van egy olyan érzésem, hogy efféle spektroszkópiai eredmények után még születnének publikációk a bolygók belsejében vagy légkörében elméletileg elképzelhetõ víz- (elvetemültebb esetben egyéb molekula-) bontó folyamatokról és oxigént pöfögõ vulkánokról. Ezekre aztán rengetegen hivatkoznak majd (fokozva a szerzõk dicsõségét), mert vitatkozni remekül lehet a témán, véglegesen megcáfolni viszont szinte csak akkor sikerülhet, ha odautazunk.

Szerintem nem kell hozzá 100 év. Legalábbis a közvetett bizonyítékok - ha lesznek - nemsokára az asztalra kerülnek. Elég lesz, ha egy ilyen, kémiailag instabil légkört tudunk majd detektálni, mint a miénk. Ez spektroszkópiai szempontból nem olyan nagy kihívás, mint ha el kéne oda utazni Például a Földön az oxigén relatíve gyorsan kiürülne a légkörbõl ha valamilyen zavar nem lenne a kémia játszóterén. Ez a zavar a földi élet. Egy ilyen szép N-O légkört észlelve, már erõs közvetett bizonyítékunk lenne a Földön kívüli életre. Amit nagyon nehéz lesz megmondani (ha egyáltalán valaha képesek leszünk rá), hogy milyen szintû az élet az olyan bolygón.

Nem igazán váratlan, de tényleg történelmi jelentõségû felfedezés: eddig még nem lehetett kizárni, hogy a méret és a csillagtól mért távolság alapján a Földhöz hasonló bolygók különlegességnek számítanak, mostantól ezt elfelejthetjük. Folytatódik az a sorozat, amiben az 100-150 évben elveszítettük jópár addig hitt "különlegességünket": a Napról is kiderült, hogy szokványos csillag, a Tejútrendszerrõl, hogy szokványos galaxis, lassanként most a Naprendszerrõl és a Földrõl is megtudjuk, hogy egy a sok hasonló közül...

A földi életrõl viszont azt hiszem, még minimum 100 évig nem fogjuk eldönteni, hogy különlegesnek számít-e a Világegyetemben... pedig most ez lesz a legizgalmasabb kérdés. Egyelõre csak tippelgetni tudunk, hogy a lakhatósági zónákban keringõ bolygókon 99%, vagy netán 0,00000000000001% valószínûséggel alakul ki az élõvilág. (És persze ez a kérdés is tovább bontható: lehet, hogy kialakul, de megreked az egysejtûeknél, stb., stb...)

Link
Gyönyörû 22 órás holdkifli, Kansasbõl, Doug Zubenel képén.

Napok óta nincs itt hozzászólás, szóval, hogy legyen egy kis csócsálgatni való, hátha valaki kíváncsi rá! Link

Reggeli képek Hold-Vénusz ügyben:
Link
Link
Link (ezen van egy kis meteor is, volt fényesebb is, de a zeniten, úgyhogy arról csak elmefotó készült)
Link
És a franc egye meg, hogy milyen hamar világosodik már...

Értem. Köszi szépen.

Ha a félgyûrûst úgy érted, hogy gyûrûs napfogyatkozás, melynek van totális szakasza akkor igen. De a szakaszt szó szerint kell érteni, nem pedig idõbeli szakaszról van szó. A lényeg, hogy a teljes árnyék kúpjának vége nem sokkal a földfelszín felett halad. Ilyenkor a felszínrõl "csak" gyûrûs fogyatkozás látszik. Azonban - mivel a Föld jó közelítéssel gömb alakú - a teljes árnyék egy idõ után belefut a gömb "kidudorodásába" így az árnyékkúp eléri a felszínt, azaz ekkor már teljes napfogyatkozás figyelhetõ meg. A fogyatkozás végére általában az umbra ismét elemelkedik a felszíntõl és újra gyûrûs lesz a fogyatkozás.

No, talátam egy jó ábrát: Link