Globális jelenségek

De még mindig jobb, mint fával és szeméttel fûteni, ahogy az vidéki emberek között egyre jobban elterjedt!
Jön a szemétszállítás napja - csütörtök, tehát ma délután megint erõs füstszag lesz a környéken, mivel a szemetet egyszerûbb még a tehetõsebbnek is elégetni, mint fizetni azért, hogy drága pénzen elszállítsa a város!

Ezért írtam, hogy csak az U + H alapú energiaellátás az egyetlen mûködõ megoldás, mert ott az építkezés után nincs CO2-termelés.

Annak meg az elõállítása emészt fel fosszilis tüzelõanyagokból elõállított energiát.

Igen, de a geotermikus fûtésnek jelenleg 25% villamos-energia igénye van kb, ami a mai leghatékonyabb 57%-os erõmûvel számolva is azt jelenti, hogy egy családi ház fûtéséhez 10-15 kWh-nyi CO2-t kell megtermelni, hacsak nem Paksról vagy az egyik szélkerékbõl jön.

Az sem rossz lehetõség, hogy geotermikus energiával fûtünk! A szigetelés megoldása után!
A nagyobbik fiam ebbõl ír diplomavizsgát. ;-)
Debrecen-Pacon már sok tehetõsebb ember ezzel fûti házát...
EU-s pénzekbõl már mérik a magyar geotermikus forrásokat. Link Link
Az ország kivételesen jó és könnyen kitermelhetõ geotermikus forrásokkal rendelkezik a vékony kõzetréteg és a magas hõfok miatt világviszonylatban is!
Egyszer kell oda is befektetni és utána le lehet és kell is az energiahálózatról kapcsolódni!
Fõleg, ha alkalmazzuk a magyar találmányt a napelemes tetõcserepeket Link , és akkor már tényleg nincs szükség a drága "állami" energiára!

Egy dologgal nem értek egyet, meg fogsz lepõdni mivel. A szigetelés drágaságával.

Egy nm 5 cm-s hungarocell 600 Ft kb, még egy 100 nm-es padlást is le lehet szigetelni (=lepakolni a táblákat és kész) 60000 Ftból. Tudom, hogy sokaknak ez is nagy összeg, de ha nem vesz cigit/piát + hozzászámolja a megtakarított fûtés árát, akkor nagyjából 1-2 év alatt erre is összejön a pénz.

Sokan azt hiszik, hogy hõszigetelni nagyon drága, pedig "igénytelenül", azaz csúnyán, de hatékonyan meg lehet csinálni a szigetelést nagyon kevés pénzbõl is.

A legdrágább része kb a függõleges falakra való nemesvakolat, az alatta lévõ ragasztó+hungarocell négyzetméterenkénti ára még 10 cm-vel számolva is 1600-2000 Ft körül van, még itt a drága Bp-en is. Ez tényleg sok pénz, meggondolandó sokaknak, viszont a fentebb leírt egyszerû padlásszigetelés (és pince mennyezetére ugyanez + 1200 Ft/25 kg csemperagasztó, ill a pinceajtók, ablakok 10 cm-s szigetelése télre) a hõkiáramlást jelentõsen csökkenti, ui. a meleg 20%-a a tetõ, 10%-a a föld felé megy el.

A radiátorok mögé tett hõtükrõk ára 300 Ft/m2, ez is megfizethetõ szerintem és 4-5%-ot ad szintén. A hidegben futó fûtéscsövekre a csõhéj méterenként 200-400 Ft körül van (1 cm vastag, lehet dupla réteget tenni rá), ez is elviselhetõ (1 doboz cigi ára).

A hõszigetelt üveg helyett is van megoldás: a régi dupla rétegû ablakok közé alulra be kell tenni egy 20-30 cm magas szivacsot, hogy ablaktól ablakig érjen, ezzel megszünteted a forgóajtó-szerû (külsõ üvegnél lehül, leszáll, befolyik a belsõ üveghez, ott felmelegszik, felszáll, fent kimegy a külsõ üveghez és kezdi elölrõl) légáramlást, megint spórolsz. (P-profillal le lehet zárni az ablak meg a keret közötti réseket is)

A szellõztetés ugyanez: minél kisebb a levegõ páratartalma, annál könnyebb felfûteni, lévén hogy a vízgõz fajhõje nagyobb mint a levegõé és jobb hõvezetõ is (mármint a vízgõz).

Ezekbõl láthatod, hogy nem mindig és elsõsorban a pénz a baj, hanem a hozzáállás elsõsorban és az emberek rövidlátása: egy ilyen olcsó, de hatékony szigetelés és egy korszerû kazán (ez már drága, 200+ ezer, cserébe a hatásfoka a régi ÉTI-25 80% alattijához képes (90-)93-98% és még a lángmagasságot is szabályozza) egy 100 m2-es háznál évi 30-70 ezret spórol.

Rég óta sejtések vannak efelõl.
Elég a Maunder-minimum idején fennállt kis-jégkorszakra gondolni, hogy lehet valami köze éghajlatunkhoz.

Továbbra sem az igazi a naptevékenység, már javában erõsödni kéne, ám csak kínlódik: Link

Elnézéseteket kérem, ha most nem a szén-dioxid éghajlatformáló szerepérõl irok, hanem másról. A Nature folyóiratban jelent meg még 1987-ben a következõ, csöppet sem érdektelen hir, miszerint egyesült államokbeli kutatók rámutattak arra, hogy kapcsolat lehet a Nap szakaszosan ismétlõdõ tágulása, illetve összehúzódása légkörünk lehûlése, illetve felmelegedése között. A francia Jean Picard és munkatársai a XVII. században pontos méréseket végeztek a napfoltok méretére, helyzetére vonatkozólag, s a pontos rajzaikból meghatározható a Nap tengely körüli forgásának sebessége. Az ugyancsak francia Elizabeth Ribes és mtsai végezték el a több száz éve készitett feljegyzések értékelését, s megállapitották, hogy a Maunder-minimumnak ismert kis jégkorszak idején a Nap 2000 km-rel nagyobb méretû volt, forgási sebessége pedig a mainál lassúbb.
(Az összehúzódó Nap mágneses tere viszont természetszerûleg erõsebb, nagyobb számú és méretû napfolt keletkezik a felszinén, igy nagyobb mennyiségû röntgensugárzás éri bolygónkat - ami elsõsorban az egyenlitõ melegitésében játszik szerepet. Lehet, hogy az éghajlati ingadozásoknak valóban okozója lehet a Nap?)

A pazarlás megszüntetése valóban minden szempontból hasznos lenne.De ezt nem csak azzal lehetne elérni,hogy pl. az energia árát az egekbe emeljük.Sajnos az így megszerzett pénznek a sorsa köztudott: gazdag olajsejkek,orosz milliárdosok,gázmágnások,megnövõ állami adóbevételek,melyeket lenyúlhatnak a korrupt politikusok stb.Ezt a plusz bevételt nem égig érõ tornyok építésére és 100 m hosszú limuzinokra kellene fordítani,melyek nem tudnak egy kanyart bevenni,hanem a hõszigetelési megoldások támogatására.
10-20 éve még olyan drága volt pl. egy hõszigetelt üveg vagy egy m2 dryvit,hogy 30 év kellett volna a megtérüléshez.Mióta 3-szoros az energiaár és olcsóbb az új technológia,már 10 év is elég,de a lakosság annyira elszegényedett(legalábis nálunk),hogy a korszerû megoldásra csak a felsõ decilis rendelkezik elég tõkével.Õk csökkentik ugyan az energiakiadásukat,de a szegények csak úgy tudják,ha cserébe fáznak(keményebb hidegben megfagynak: persze ezzel tehermentesítik a nyugdíjrendszert és az egészségügyet,de ezt hagyjuk...),vagy ellopják maguknak a szükséges fát.Így a helyzet annyit romlik legalább,mint amennyit javul.Vagyis a megoldás társadalmi változások,új közfelfogás és az új technológiák nagymérvû állami támogatása nélkül lehetetlen...

Az én szemben biztosan nem megbízhatóak.
Egyik ok az, amit személyesen tapasztaltam a klimatológia tudománya körül, ahogy telepítik és pakolgatják az állomásokat, ahogy kezelik az adatokat, ahogy elemzik a klímát, az klímaleírások körül érzékelhetõ káosz mind-mind arra utal, hogy nem mindig vannak ezek a tudósok a helyzet magaslatán.
Amikor pedig egy amatõr újat tud mondani a profi klimatológusoknak, amikor az amatõr el tudja gondolkodtatni a profikat, az mindenképpen figyelemreméltó dolog.
Pláne egy olyan tudományágban, ami könnyûszerrel megmérhetõ, megfigyelhetõ és agyonkutatott lehetett volna az elmúlt évszázadban.

"Mi ezek elégetésével az eltemetett és az élõvilág számára rendkívül értékes szén-dioxid egy részét visszajuttatjuk a légkörbe (a mészkõhegységek még több CO2-t raktároznak). Hatására a növények gyorsabban képesek növekedni, továbbá kevesebb vizet veszítenek(...)"

Szerintem alapvetõen rosszul tesszük, ha bármilyen ügyben azt gondoljuk: mi, emberek tudjuk legjobban, mire van szüksége a természetnek. Hasonló "jószándék" vezérelte (azaz szerencsére csak vezérelte volna) a szibériai folyók délre fordítását: milyen szép és jó lenne kizöldíteni azzal a vízzel a közép-ázsiai sivatagot... Mai eszünkkel persze tudjuk, hogy a károk óriásiak lettek volna. (Az Aral-tavat így is feláldozták a "nemes cél" érdekében.) De megvalósult példaként lehet említeni Ausztrália élõvilágának történetét az európai ember megjelenése óta, ahová számtalan növény- és állatfajt hurcoltak be "természetjobbító" szándékkal, melyek aztán rendre "váratlan módon" fékezhetetlenül túlszaporodtak. A lényeget ZMarton is leírta: a légkör esetében is (csakúgy, mint az élõvilágnál) túlságosan összetett rendszerrõl van szó, hogy ilyen egyszerûen eldönthessük, mi hasznos és mi káros, így azt tesszük a legjobban, ha nem is próbálunk belenyúlni.

Nem vagdalkozni akartam, csak példát hozni arra, hogy az abszolut értelemben kis változás nem biztos hogy jelentéktelen.

Az elsõ diagrammból nem csak az látszik, amit leírtál hanem még:

1. a kb 300 millió évvel ezelõtti lehûlés nagyon kilóg a sorból.
2. Az 550 és a 300 millió évvel ezelõtti lehûlést is kb 100 milló évvel megelõzte egy igen drasztikus CO2 koncentráció-változás.
3. A 150 milló évvel ezelõtti lehûlést megelõzte 30 milló évvel egy a 2. pontbelinél kisebb, de drasztikus CO2 változás.
4. A 260 millió évvel ezelõtti hirtelen felmelegedést megelõzte a CO2 konc. emelkedése, az utána közvetlen jövõ kismértékû lehûléssel pedig együtt járt a hasonlóan kismértékû CO2 csökkenés.


Ezekbõl talán le lehetne vonni azt is, hogy:

1. A drasztikus CO2 változást irányától függetlenül (ld. az 550 és 310 millió évvel ezelõttit) drasztikus hõmérséklet-változás követi, mégpedig kb 50 ezer év/ppm "távolsággal".
2. A hideg idõszakok vége elõtt kicsivel mindig megemelkedett a CO2 a légkörben és utána indult meg az erõs felmelegedés, ld a képedre behúzott függõleges fekete vonalakat.

Számomra ebbõl az következik (megint), hogy fogalmunk sincs, hogy mit okoz a CO2 változása.

A linkelt képeden (volstok.gif) teljesen más az ábra: minden lehûlés elõtt van egy határozott CO2 emelkedés, pl a 400 e évvel ezelõtt kezdõdött nagy lehûlés elõtt közvetlenül ott van egy 285-275-285 "V" betû a CO2-ben.

Ez most meg fog lepni, de az ilyen meredek CO2 emelkedés, amit mi produkálunk, szinte mindig egy hirtelen lehûléshez vezetett a diagrammok alapján.

Nem nagyon lehet sztem egyértelmû összefüggést mondani, az biztos hogy a CO2 változás hat az éghajlatra, de ennek sem az aránya, sem az iránya nem egyértelmû.

Vagy ha igen: töltsük fel a légkört annyira foszgénnel, mint amennyi CO2-van benne. Alig változtattunk valamit az egész légkörön, mégis emberek milliói halnának bele.

Ilyen hasonlatokra, és vagdalkozásra nincs szükség. Kérésedet teljesítve itt van az elmúlt 500 millió év:

A CO2 koncentráció változása 800 évvel követte a hõmérséklet változását (bizonyára a jövõ okozta a múltat). Ezzel ellentétben "kellõ távolságból" nézve a jégszelvényekbõl készült rekonstrukciók tökéletes bizonyítékai a magas éghajlati érzékenységnek, Al Gore be is vetette ezeket. Link

Nagyon szeretném, ha nem kerülne az ember által okozott éghajlatváltozás kérdése a környezetszennyezéssel összemosásra.
elolvashatnád mit írtam a fosszilis tüzelõanyagokról, nem vitattam a belõlük származó környezetszennyezést.

Az éghajlatot a környezetszennyezõ anyagok is változtatják erõsen, pl a szén égetésekor keletkezõ kén igen jó kondenzációs "anyag", növeli a felhõs idõszakok mennyiségét. Ezért nem mindig lehet szétválasztani a szennyezést és az éghajlatot.

Kérlek ábrázold számomra a légkör összetételében bekövetkezett változást kördiagrammon, nem fog menni.

Te meg ábrázold kördiagrammon a leghidegebb, legmelegebb és a mostani éghajlatra vonatkozó légkör összetételt mondjuk az elmúlt 500000 évbõl. Alig lesz eltérés, mégis mik történtek...

Sosem az abszolut változás számít, mindig a relatív. Nem a légkör tízerzred részét változtattuk meg, hanem a légkör melegét adó egyik gáz koncentrációját 20%-al! Nem ugyanaz.
Megint mondom: nem a CO2 változás érdekes, hanem a nem ismert folyamatok, amit elindít.



Vagy ha igen: töltsük fel a légkört annyira foszgénnel ( Link ), mint amennyi CO2-van benne. Alig változtattunk valamit az egész légkörön, mégis emberek milliói halnának bele.

A troposzférikus forró ponttal kapcsolatban javaslom olvasd el az IPCC AR4 ehhez kapcsolódó fejezeteit, amelyeket az elsõ munkacsoport 900 oldalas jelentésében találsz meg.

A CO2 szint megkétszerezõdésének "nyers" melegítõ hatása 0.5-0.7°c. Minden további hõmérséklet-emelkedés a feltételezett pozitív visszacsatolásokon alapul, ezek közül legnagyobb jelentõségû a vízpára-visszacsatolás. Amennyiben ez a mechanizmus létezne, akkor mind a mûholdas, mind a radioszondás megfigyelések esetében egyértelmûen érzékelnünk kéne a forró pontot a trópusok felett.

A forró pont hiányára az IPCC szakértõi sem tudnak választ adni. Dr. Benjamin Santer, a téma talán legtöbbet hivatkozott kutatója is csak arra volt képes 8 évi munkával, hogy kijelentse a "forró pont talán létezhet, viszont mi nem látjuk a megfigyeléseink bizonytalansága miatt". Ezt a konklúziót úgy sikerült elérnie, hogy statisztikai módszerekkel kiszélesítette a megfigyelési sorokból számítható trend bizonytalansági sávját.

Elgondolkodtató, hogy az IPCC által idézett tudósok sem tesznek olyan kijelentéseket, hogy "nem számít a forró pont hiánya".

Tudom ajánlani ezt az olvasnivalót, az International Journal of Climatology-ból: Link

Lesznek következményei, azonban közgazdasági megfontolásból nem mindegy, hogy ezek ránk nézve milyen irányúak és mértékûek lesznek. A hatások ismerete nélkül lehetetlen költség-haszon elemzés készítése, majd ez alapján a megfontolt döntéshozatal. Ne feledjük: egy tízezred részét sikerült megváltoztatni a légkörnek.

Kérlek ábrázold számomra a légkör összetételében bekövetkezett változást kördiagrammon, nem fog menni... Ezért ki kellett találni egy olyan mértékegységet, amely valójában nem is mértékegység. Ez az úgynevezett ppm (milliomodrész), vagy ppb (milliárdodrész). Ilyenekre nincs szükség, a légkör összetétele tökéletesen kifejezhetõ arányszámokkal. A CO2 diagram Y tengelyén 380pm helyett a logika törvényei szerint 0.000380 kéne szerepeljen, viszont ez jóval kevésbé attraktív.

Metán 1700 ppb helyett 0.0000017

Szerk.: elolvashatnád mit írtam a fosszilis tüzelõanyagokról, nem vitattam a belõlük származó környezetszennyezést.

Még egyszer mondom: a CO2 kibocsátással és minden más emberi tevékenységgel két baj van:

1. soha nem tapasztalt folyamatok a légkörben
2. a légkör kicsúszik az elmúl 1000-2000 évben megszokott keretekbõl (pont a CO2 miatt pl), ennek a következményeit nem ismerjük, de biztosan vannak.

Nem mondom hogy a CO2 rossz, csak azt, hogy a növekedésének a következményeit nem látjuk.

évszázmilliók alatt a tengeri és szárazföldi növények töredékére csökkentették a levegõ CO2 tartalmát

Pontosan. És mi most szépen visszállítjuk az x millió évvel ezelõtti állapotot anélkül hogy fogalmunk lenne hova vezet.


Értsd meg: mindegy mitõl csúszik el a légkör egyensúlya az eddigiekhez képest, most épp elcsúszásban van. És ennek lesznek következményei, ez biztos.


És még valami: a fosszilis energiahordozók mindig szennyezettek, a szén kénnel, a metán sok mással is, így a CO2 termelés (energiahordozók égetése) kötelezõen környezetszennyzéssel jár.

A megoldás mindkettõre az U + H alapú energiatermelés, semmi más. Minden más csak semmitérõ kamu.

Nagyon szeretném, ha nem kerülne az ember által okozott éghajlatváltozás kérdése a környezetszennyezéssel összemosásra. A levegõ, víz, talaj, fény- és hõszennyezés visszaszorítását célzó intézkedések szükségességével teljes mértékben egyetértek, amennyiben valóban környezetszennyezésrõl van szó.

A szén-dioxid kérdését semmilyen esetben sem szabadna egy lapon említeni a valós, kézzel fogható környezeti problémákkal. A CO2 ugyanis nem károsanyag, hanem az élet egyik feltétele. A növények napfény segítségével szén-dioxidból és vízbõl állítanak elõ szerves anyagot, és ez tartja életben a tápláléklánc magasabb szintjein álló élõlényeket is. Gyakorlatilag a testünkben lévõ minden egyes szénatom a levegõ szén-dioxidjából származik...

Az általunk légkörbe juttatott többlet CO2 pedig nem az ördögtõl való, évszázmilliók alatt a tengeri és szárazföldi növények töredékére csökkentették a levegõ CO2 tartalmát, maradványaik eltemetõdtek, belõlük keletkeztek a számunkra oly értékes fosszilis tüzelõanyagok. Mi ezek elégetésével az eltemetett és az élõvilág számára rendkívül értékes szén-dioxid egy részét visszajuttatjuk a légkörbe (a mészkõhegységek még több CO2-t raktároznak). Hatására a növények gyorsabban képesek növekedni, továbbá kevesebb vizet veszítenek (kevésbé párologtatnak, mert könnyebbé válik számukra a légzés). Ez olyan szinten elfogadott, hogy a fejlett országokban többfelé alkalmaznak 1000-1500ppm körüli CO2 tartalomra dúsított levegõt fóliaházakban.

Ennek ellenére természetesen rendkívül fontos az alternatív energiaforrások elõtérbe helyezése és az energiahatékonyság növelése. A gazdaságosan kitermelhetõ fosszilis tüzelõanyagok végesek, továbbá nem tudhatjuk, hogy a jövõ generációi a számukra rendelkezésre álló ismeretek birtokában nem tudják-e ezeket jobban felhasználni. A környezetszennyezés különféle fajtáit helyi szinten kell kezelni, visszaszorítva a városok és ipari területek légszennyezettségét, vagy éppen elérni, hogy a fejlõdõ országok esetében is Európához hasonló jogszabályok szavatolják a környezeti javak megõrzését. Sajnos utóbbi esetben komoly nehézséget jelent, hogy a környezet megõrzése iránti igény az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján csak egy bizonyos életszínvonal elérése után jelentkezik a társadalmakban. Amíg egy országban milliók napi 1-2 dollárból kényszerülnek eltartani magukat, addig nem alakul ki értékelhetõ környezetvédelmi mozgalom. Röviden és tömören feltétlenül szükség van környezetvédelemre.

Amire nincs szükség: klímapolitika, emisszió-kereskedelem, CO2-adó, önjelölt világmegmentõ személyek és szervezetek, általunk nem megválasztott delegáltak, akik a lehetõségeinket és életszínvonalunkat erõsen érintõ kérdésekrõl úgy tárgyalnak luxusszállodákban és világkonferenciák helyszínén, hogy meg sem kérdezték álláspontunkat. Nincs szükség az egyes nemzetállamok szuverenitásának részleges korlátozására sem globális egyezményekkel egy olyan légnemû anyag esetében, ami az élet feltétele.

A troposzférikus "forró pont" mint várható jelenség olyan szinten egyértelmû a légköri üvegházhatás erõsödése esetén, hogy az IPCC által elfogadott 23 klímamodell közül mindegyik egyhangúan ezt a felmelegedési mintázatot várta, ami nem következett be.


Ettõl még a modell többi része akár lehetne is kevésbé hibás, lehet hogy pont a troposzférikus forró pontra vonatkozó rész a legrosszabb, lehet hogy 10 fokkal melegebb vagy hidegebb légkör esetén sincs ilyen, de az is lehet hogy csak mondjuk 7 fokos melegedés után jön elõ, vagy az is lehet hogy csak különösen erõs hurrikánszezon (rossz példa, csak érzékeltetni akartam hogy kb akármilyen oka lehet) vagy akármi más, általunk nem ismert esetben jön elõ/tûnik el.

A kérdés "lesöprésérõl" egyáltalán nem beszéltem, azonban a jelenleg felvetett "megoldási javaslatok" teljesen használhatatlanok. Ennek ellenére óriási terhet akasztanának minden egyes állampolgár nyakába. Kvótakereskedelemmel és CO2-adóval nem lehetséges a kibocsátás visszaszorítása. Az energiakereslet ugyanis rendkívül rugalmatlan: a keresleti függvény árra való érzékenysége elhanyagolható.


Csak így lehet valami csökkenést elérni, amig az említett átállás az U + H alapú energiatermelésre meg nem történik.

Sajnos az ember olyan,hogy csak "büntetés" hatására javul, lásd amig 40 ft volt itthon a gáz, addig azt se tudták mi az a hõszigetelés, most meg (hogy már 120 Ft) a mellettünk épülõ vadúj ház északi oldalán 20-25 cm van.

Tessék csak az egekbe emelni a pazarló megoldások (nagyköbcentis autók, korszerûtlen gázkészülékek, szigeteletlen épületek, kis hatékonyságú erõmûvek stb.) árát, adóját, büntetését, ha már ép ésszel nem sikerül ezekrõl leszokni, így talán majd jobban megy.

"Amennyiben egy elmélet nem támasztható alá vagy cáfolható meg egyértelmûen a rendelkezésre álló megfigyelések (empirikus tudásunk) segítségével, akkor az nem tekinthetõ tudományos elméletnek. Utóbbi esetben puszta ideológiáról van szó."

Említenék pár ideológiát: érzelmek, egyes állatok földrengés-elõrejelzése, alugút-effektus megléte, stb.


Attól hogy nem tudsz bizonyítani, vagy leírni valamit, még nagyon is igaz lehet.

Nem arról kell vitatkozni, kinek van igaza és ki mekkorát téved.

Alapvetés, hogy az ember megváltoztatja a légkör háztartását, belép mint gáztermelõ és oxigénfogyasztó. Ehhez nem fér kétség. Hogy ennek lesznek-e következményei 1-2 pár ezer oldalas PDF-en meg ilyen vitákon túl, az majd kiderül. Egy tény: az utolsó 1000 évben olyan történik a légkörrel, ami eddig soha (emberi tevékenység), igy nem lehet találni semmilyen analógiát erre bármilyen múltbeli eseménybõl, azaz az ezekre alapított éghajlati és egyéb modellek majdnem biztosan hibásak.

Megint mondom: a CO2 vizsgálata magában nagyon kevés a visszacsatolások ismeretének tökéletes hiányában. Mondjuk hogy a CO2 miatt "csak" 2 fokkal melegszik a légkör. Emiatt elkezd a Szibéria környéki metánhidrid párologni, a metán üh-hatása sokkal erõsebb mint a CO2-é, ráadásul ez az egész öngerjesztõ folyamat lesz.

Lehet még ezer más nem ismert visszacsatolás is, senki nem állítja itt, hogy az 5-6 fokos emelkedést csak a CO2 koncentráció okozza. Az a mondás, hogy a CO2 koncentráció emelkedése miatt a légkör 5-6 fokkal is melegebb lehet, de az sehol nincs leírva, hogy csak a CO2 tartja a hõt a légkörben, csupán annyi, hogy a koncentráció emelkedése és az ebbõl következõ nem ismert folyamatok eredménye a légkör 5-6 fokos melegedése lehet. Nem ugyanaz.

A nyomással természetesen emelkedik a(z ideális gáz) fajhõje, egyrészt a vonatkozó gáztörvények miatt, másrészt simán csak azért, mert egységnyi térfogatban több gázmolekula lesz, azaz több hõt képes magában tartni 1 köbméter, mint addig.

Minden CO2-vel, energiapazarlással és légszennyezéssel kapcsolatos vitára egy dolog fog megoldást jelenteni, ha az energiatermelést (legyen az áram, fûtés, jármû) a lehetõ legkevésbé környezetszennyezõ módon oldjuk meg, azaz atomerõmû + fúziós erõmû + H2-vel "töltött" üzemanyagcella. Minden más erõfeszítés csak látszat, a probléma elodázása.

Lehet itt vitatkozni arról, hogy ki és mi okozza a változást, a tény az, hogy a légkör kicsúszik az elmúlt 1000 év keretei közül (ahogy nemrég írtam) és ennek következményei lesznek. Innentõl kezdve teljesen mindegy, hogy az ember vagy nem az ember okozta ezt, a légszennyezés erõs redukálása a fent írt módszerekkel mindentõl függetlenül is érdekünk, hiszen a CO2 (esetleges) hatásain kivül a légkörbe kerülõ por, kénszármazékok és minden más, ami az energiatermelésünkkel jelen pillanatban összefügg, erõteljesen befolyásolja az életminõséget akár hõmérséklet, akár felhõs napok száma (por+szmog+tsai), akár savas esõk, akár tödõrák szempontjából. Nehéz eldönteni, hogy mivel hatunk az éghajlatra és mivel nem, de az biztos, hogy minimális ráhatással kell lennünk a légkörre ha jót akarunk magunknak, ehhez pedig a CO2 és kénmentes energiatermelés az egyetlen út.

Az energiapazarlás mint jelenség természetesen nagyon is valós, és ez ellen minden érdemleges lépést csakis támogatni tudok. A szûkös erõforrások nem hatékony felhasználása közgazdasági szempontból nézve komoly problémát jelent. Sajnos, napjaink politikai döntéshozói egyre inkább a "cap-and-trade"-ben és a CO2 adóban gondolkoznak, ezeket azonban a leírtak miatt nem tartom elfogadható lépéseknek.

Abban szintén igazat kell adjak, hogy a légnyomás többszörösén a légkör hõtartó képessége is emelkedik. A Vénusznak és a Marsnak egyaránt CO2 légköre van, különbség mégis van a két égitest között (és nem csupán az eltérõ Naptól mért távolság miatt).

A RealClimate "hokicsapata" (Mann és társai, sajnos túl jól ismerem ezen személyek munkásságát) a telítõdéssel kapcsolatban a jól ismert érveket közlik, és ezek nem mondanak ellent a korábbi állításaimnak arról, hogy a szén-dioxid önmagában képtelen lenne 5-6 fokos felmelegedés kiváltására. Teljes telítõdés soha nem következhet be, logaritmusfüggvények nincs végtelenben vett véges határértéke. Erre tehát nem lehet hivatkozni, azonban a CO2 önmagában marginális hatására nagyon is lehet. Az IPCC elõrejelzésekben a vízpára-visszacsatolásé a fõszerep. Amennyiben ez nem a leírtaknak megfelelõen mûködik, akkor nagy baj van.

A CO2 hatása önmagában, 20ppm-enként:

A Kiotói Egyezmény szintén hasznavehetetlen. Még amennyiben sikerült is volna a betartása (és azt feltételezzük, hogy az IPCC-nek igaza van), akkor is csak néhány századfokkal lett volna képes visszatartani a Föld átlaghõmérsékletét.

Ebben viszont egyetértek veled, de ez már tényleg nem tudományos kérdés... Nyilvánvaló, hogy a Kiotói Egyezmény elõírásaitól (legfeljebb pár százalékos korlátozások) gyakorlatilag nem lassul a CO2-koncentráció növekedése, megállásról pedig végképp nem lehet szó. (Persze kérdés, mihez viszonyítunk: egy exponenciális továbbnövekedéshez képest ez is valami, és nem csupán századfokokban mérhetõ hatás.) Hogy a Kiotónál drasztikusabb megoldások mindenképp fájdalmasak, életszínvonal-csökkentõk lennének, arról viszont egyáltalán nem vagyok meggyõzõdve. Lépten-nyomon hihetetlen mértékû energiapazarlással találkozik az ember, aminek a megszüntetése senkinek sem ártana... Errõl szerintem érdemes lenne akár a fórumon, akár egy találkozón, elõadás keretében KP véleményét hallani.

Az egész IPCC-féle álláspont képtelen magyarázatot adni a Holocén során lezajlott markáns éghajlatváltozásokra. Például képtelen reprodukálni a középkori meleg periódust, továbbá az ennél sokkal nagyobb kilengéseket az elmúlt 10.000 évben.

Alley, R.B. 2000. The Younger Dryas cold interval as viewed from central Greenland. Quaternary Science Reviews 19:213-226.

Az elnyelési sávokat bemutató, belinkelt grafikonjaidhoz mindenképp tartozik egy-egy adott nyomás- és koncentrációérték, amire ezeket a sávokat meghatározták (vélhetõen a felszínközeli légkör jelenlegi állapota), e feltételek változása esetén a grafikonokat is át kell némileg rajzolni.

Hogy miért is? Link - a kulcsszavak: "spectral line broadening" és "pressure broadening". Vagy egy kissé szájbarágós stílusban: Link

A fent említett kulcsszavakra keresve természetesen tudományos cikket is bõven találni a témában, ha az elnyelési vonalak kiszélesedése "óriási tévedés", akkor errõl pl. ennek a cikknek a szerzõit is érdemes lenne felvilágosítani: Link

Óriási tévedés. Az elnyelési tartomány minden CO2 molekula esetében pontosan ugyanaz. Link Ez nem változik a koncentráció függvényében, hiszen ez az adott molekula fizikai adottsága.

Valóban hullámhossz-tartományokról van szó, viszont ezt az apróságot kár számon kérned egy olyan személyen, aki nemrég elemezte ezeket ugyanebben a fórumban.

A kérdés "lesöprésérõl" egyáltalán nem beszéltem, azonban a jelenleg felvetett "megoldási javaslatok" teljesen használhatatlanok. Ennek ellenére óriási terhet akasztanának minden egyes állampolgár nyakába. Kvótakereskedelemmel és CO2-adóval nem lehetséges a kibocsátás visszaszorítása. Az energiakereslet ugyanis rendkívül rugalmatlan: a keresleti függvény árra való érzékenysége elhanyagolható. Drágább energia esetén a háztartások elsõsorban a rendszertelenül megszerzett, drága javak (pl. utazás) fogyasztását fogják vissza. Ha az éghajlatváltozás vélt vagy akár valós társadalmi költségeit beépítjük az energiaforrások árába, azt a termelõk épp a rugalmatlan kereslet miatt képesek teljes egészében a fogyasztókra (állampolgárokra) áthárítani. Az életszínvonal masszív csökkenést szenved el, miközben a klímapolitika e lépése eredménytelen marad.

A Kiotói Egyezmény szintén hasznavehetetlen. Még amennyiben sikerült is volna a betartása (és azt feltételezzük, hogy az IPCC-nek igaza van), akkor is csak néhány századfokkal lett volna képes visszatartani a Föld átlaghõmérsékletét.

"A CO2 egy adott hullámhosszon képes csak a kisugárzás elnyelésére (attól függetlenül, hogy egy vagy végtelen sok molekuláról van szó)."

Ez nem egészen így van, hiszen nem adott hullámhosszakról, hanem hullámhossz-tartományokról van szó, amik a koncentráció ill. a nyomás növekedésével kiszélesednek. A kiszélesedés a földi légkörben szóba jöhetõ CO2-koncentrációváltozások esetében ugyan kismértékû, de nem elhanyagolható.

Amennyiben egy elmélet nem támasztható alá vagy cáfolható meg egyértelmûen a rendelkezésre álló megfigyelések (empirikus tudásunk) segítségével, akkor az nem tekinthetõ tudományos elméletnek. Utóbbi esetben puszta ideológiáról van szó.

Eszerint arról a kérdésrõl, hogy milyen lesz a Föld klímája 50 vagy 100 év múlva, eleve kizárt, hogy tudományos elméletet alkothassunk. Illetve majd az adott idõtartam elteltével (utólag) kiderül, hogy mi számít annak... csak épp az esetleges változással járó kockázatok (emberéletben, anyagiakban, stb.) egyszerûen nem engedik meg, hogy a szigorú tudományosság általad elvárt követelményeire hivatkozva a kérdést lesöpörjük az asztalról. Egyébként természetesen a klímamodelleket tesztelik oly módon, hogy pl. 1950 körüli bemenõ adatok és a légkör összetételének azóta történt (ismert) változás alapján megnézik, mit dob ki 2000-re, és ebbõl következtetnek arra, milyen pontosság várható a modelltõl a következõ 50 évre.

[egyébként ha a tudományosság követelményét ennyire szigorúan vesszük, akkor pl. egy karakószörcsökre szóló 1 napos idõjárás-elõrejelzés is puszta ideológia, amíg nincs ott szabványos mérõállomás, és így nem ellenõrizhetõ megfelelõen a beválás. vagy a földtörténet kutatását is átminõsíthetjük tudományból ideológiává, mert nincs idõgépünk, amivel visszamennénk 100%-osan ellenõrizni az elméleteket.]

A cikk szerzõje sajnos szemmel láthatóan elfogult, kimondottan megvetõ kifejezésekkel illeti az éghajlatváltozás szabad gondolkodóit. A baj az, hogy maga az IPCC sem tudta a mai napig bizonyítani állítása helyességét, csupán két jelentõs érveléstechnikai/logikai hiba elkövetésével "sikerült" kinyilatkoztatni, hogy a megfigyelt változások egyértelmûen az emberi tevékenység következményei:

"A közelmúltban megfigyelt változásokat nem magyarázhatják természetes folyamatok."

"A hõmérsékletváltozás modellekkel történõ reprodukciója csak akkor sikeres, ha az antropogén kényszereket is figyelembe vesszük"

Mindkét állítás alapvetõ logikai hibát tartalmaz. Az elõbbi az úgynevezett nemtudás, mint érv (argumentum ad ignorantiam) kategóriába sorolható. Amennyiben valamit jelenlegi tudásunkkal képtelenek vagyunk más módon is alátámasztani, az nem jelenti azt, hogy a jelenségre csak egyetlen magyarázat létezik. A rendelkezésünkre álló tudás véges, a Föld éghajlati rendszerét alakító természeti tényezõk közül rengeteget nem ismerünk eléggé - mi okozta például a középkori meleg periódust? Utóbbira az AGW elmélet képtelen magyarázattal szolgálni...

A második mondat egy körkörös érvelést tartalmaz. Az éghajlati modellek az ember által okozott éghajlatváltozás elméletére épülnek, a modellekben kiindulási feltételként szerepel az éghajlati rendszer magas érzékenységi szintje a co2 koncentráció változására. Egy adott elméleten alapuló számítógépes modell vagy modellek futásai semmilyen esetben sem szolgálhatnak bizonyítékkal az érintett elméletre.

A magas érzékenység lényegében azt jelenti, hogy a szén-dioxid szint megkétszerezõdésével (280 -> 560ppm) járó, a CO2 fizikai adottságaiból levezethetõ 0.5-0.7°c-os átlaghõmérséklet emelkedést felerõsítik a rendszert uraló pozitív visszacsatolások, elsõsorban az ún. vízpára-visszacsatolás. A melegedõ légkör több vízpárát képes felvenni, mint az alacsonyabb hõmérsékletû. Az már más kérdés, hogy ez valóban meg is teszi-e. A közelmúltban Usrin említette, hogy a CO2 koncentráció esetében a elsõ 30 százezrelék (300ppm) 7 fokkal képes emelni a Föld átlaghõmérsékletét. Nos, a "nyers" érték ennek töredéke, kb. 2.5°c. A maradék 4.5°c-ot a pozitív visszacsatolások feltételezése adja.

Bizonyára a fentiek alapján sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehet az elsõ 300ppm körüli CO2 hozzáadásának következménye 2.5°c melegedés, miközben a 280-ról 560 ppm-re növekedés csak 0.5-0.7°c további melegedést jelent. Az összefüggés logaritmikus, de miért? Erre létezik egy igen jó, és rendkívül aktuális hasonlat...

Képzeljük el, hogy intenzív havazásban több dróthálót helyezünk vízszintesen egymás fölé. A legfelsõ drótháló szerencsés esetben több centiméter havat felfog majd, a következõ is elég sokat, a harmadik már ennél kevesebbet, a huszadikon pedig már alig lesz hó. Egy idõ után hiába szerelünk fel még több hálót, próbálkozásaink nem járnak eredménnyel. Az üvegházhatással hasonló a helyzet. A CO2 egy adott hullámhosszon képes csak a kisugárzás elnyelésére (attól függetlenül, hogy egy vagy végtelen sok molekuláról van szó). 100%-os telítõdés soha nem következik be, de egyre kevesebb lesz az újabb hozzáadott CO2 "egységek" hatása.

Korábban említettem, hogy magas éghajlati érzékenységi szint esetén a legerõteljesebb felmelegedésnek kb. 8km-rel a trópusok felett kellett volna jelentkeznie. Amennyiben ez hiányzik, az nem a szén-dioxid üvegházgáz-voltát cáfolja, hanem ennek elhanyagolható hatását felerõsítõ pozitív visszacsatolások hiányát - ezáltal kizárja a katasztrofális ember által okozott éghajlatváltozás lehetõségét.

Usrin és ZMarton további érve volt, hogy nem feltétlenül kell keresni a melegedést a különféle hõmérsékleti adatsorokban, a légkör tehetetlensége miatt. A tudomány megköveteli az elméletek tesztelhetõségét, amit Karl Popper munkássága óta "falszifikálhatóság"-ként emlegetnek. Amennyiben egy elmélet nem támasztható alá vagy cáfolható meg egyértelmûen a rendelkezésre álló megfigyelések (empirikus tudásunk) segítségével, akkor az nem tekinthetõ tudományos elméletnek. Utóbbi esetben puszta ideológiáról van szó.

A troposzférikus "forró pont" mint várható jelenség olyan szinten egyértelmû a légköri üvegházhatás erõsödése esetén, hogy az IPCC által elfogadott 23 klímamodell közül mindegyik egyhangúan ezt a felmelegedési mintázatot várta, ami nem következett be.

Link

„Az biztos, hogy a természeti katasztrófák okozta károk növekedtek az elmúlt években. Hogy ez azért van, mert a szélsõségek erõsebbé váltak, vagy azért mert több lett a vagyonunk, és ezért nagyobb károkat tud okozni egy katasztrófa, azt általában ma még nem képes eldönteni a tudomány, és ezt a jelentés le is írja” – magyarázza Mika..............."

„A klímakutatást több százezren csinálják, egymással versenyben, itt nem nagyon lehet összeesküvéseket szõni” – mondja Mika. „Az utóbbi két évben többen próbálták megdönteni az IPCC állításait, de eddig csak ezt a 2035-ös dátumot sikerült felmutatniuk.”

Reméljük nem azon versengenek ki tud brutálisabb melegedést jósolni...

Néhány esemény, történet:


Ensemble reconstruction constraints on the global carbon cycle sensitivity to climate

Anthropogenic global warming is likely to be amplified by positive feedback from the global carbon cycle; however, the magnitude of the climate sensitivity of the global carbon cycle, and thus of its positive feedback strength, is under debate. By combining a probabilistic approach with an ensemble of proxy-based temperature reconstructions and pre-industrial CO2 data from three ice cores, this climate sensitivity is now shown to be much smaller than previously thought.

David C. Frank, Jan Esper, Christoph C. Raible, Ulf Buntgen, Valerie Trouet, Benjamin Stocker, & Fortunat Joos. Ensemble reconstruction constraints on the global carbon cycle sensitivity to climate. Nature, 2010; 463 (7280): 527 DOI: 10.1038/nature08769.

"Dr. Frank says: “for every degree Celsius of warming, natural ecosystems tend to release an extra 7.7 parts per million of CO2 to the atmosphere (the full range of their estimate was between 1.7 and 21.4 parts per million).

This stands in sharp contrast to the recent estimates of positive feedback models, which suggest a release of 40 parts per million per degree; the team say with 95% certainty that value is an overestimate.”
"
Link


Link


“In fact there are no predictions by IPCC at all. And there never have been. The IPCC instead proffers 'what if' projections of future climate that correspond to certain emissions scenarios,” Trenberth wrote in journal Nature's blog on June 4, 2007. Trenberth also admitted that the climate models have major shortcomings because “they do not consider many things like the recovery of the ozone layer, for instance, or observed trends in forcing agents. There is no estimate, even probabilistically, as to the likelihood of any emissions scenario and no best guess."
Link

"Hurricane expert Christopher W. Landsea of NOAA's National Hurricane Center, was both an author a reviewer for the IPCC's 2nd Assessment Report in 1995 and the 3rd Assessment Report in 2001, but resigned from the 4th Assessment Report after charging the UN with playing politics with Hurricane science. Landsea wrote a January 17, 2005 public letter detailing his experience with the UN: "I am withdrawing [from the un] because I have come to view the part of the IPCC to which my expertise is relevant as having become politicized. In addition, when I have raised my concerns to the IPCC leadership, their response was simply to dismiss my concerns." "I personally cannot in good faith continue to contribute to a process that I view as both being motivated by pre-conceived agendas and being scientifically unsound," Landsea added.

In addition, a Greenpeace activist co-authored a key economic report in 2007. Left unreported by most of the media was the fact that Bill Hare, an advisor to Greenpeace, was a lead co- author of a key economic report in the IPCC's 4th Assessment. Not surprisingly, the Greenpeace co-authored report predicted a gloomy future for our planet unless we follow the UN's policy prescriptions.

The UN IPCC's own guidelines explicitly state that the scientific reports have to be "change[d]" to "ensure consistency with" the politically motivated Summary for Policymakers."

'"I was at the table with three Europeans, and we were having lunch. And they were talking about their role as lead authors. And they were talking about how they were trying to make the report so dramatic that the United States would just have to sign that Kyoto Protocol," Christy told CNN on May 2, 2007. - Alabama State Climatologist Dr. John Christy of the University of Alabama in Huntsville, served as a UN IPCC lead author in 2001 for the 3rd assessment report and detailed how he personally witnessed UN scientists attempting to distort the science for political purposes.'
Link


"January 17, 2005

Dear colleagues,

After some prolonged deliberation, I have decided to withdraw from participating in the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC). I am withdrawing because I have come to view the part of the IPCC to which my expertise is relevant as having become politicized. In addition, when I have raised my concerns to the IPCC leadership, their response was simply to dismiss my concerns.

With this open letter to the community, I wish to explain the basis for my decision and bring awareness to what I view as a problem in the IPCC process. The IPCC is a group of climate researchers from around the world that every few years summarize how climate is changing and how it may be altered in the future due to manmade global warming. I had served both as an author for the Observations chapter and a Reviewer for the 2nd Assessment Report in 1995 and the 3rd Assessment Report in 2001, primarily on the topic of tropical cyclones (hurricanes and typhoons). My work on hurricanes, and tropical cyclones more generally, has been widely cited by the IPCC. For the upcoming AR4, I was asked several weeks ago by the Observations chapter Lead Author – Dr. Kevin Trenberth – to provide the writeup for Atlantic hurricanes. As I had in the past, I agreed to assist the IPCC in what I thought was to be an important, and politically-neutral determination of what is happening with our climate.

Shortly after Dr. Trenberth requested that I draft the Atlantic hurricane section for the AR4’s Observations chapter, Dr. Trenberth participated in a press conference organized by scientists at Harvard on the topic “Experts to warn global warming likely to continue spurring more outbreaks of intense hurricane activity” along with other media interviews on the topic. The result of this media interaction was widespread coverage that directly connected the very busy 2004 Atlantic hurricane season as being caused by anthropogenic greenhouse gas warming occurring today. Listening to and reading transcripts of this press conference and media interviews, it is apparent that Dr. Trenberth was being accurately quoted and summarized in such statements and was not being misrepresented in the media. These media sessions have potential to result in a widespread perception that global warming has made recent hurricane activity much more severe.

I found it a bit perplexing that the participants in the Harvard press conference had come to the conclusion that global warming was impacting hurricane activity today. To my knowledge, none of the participants in that press conference had performed any research on hurricane variability, nor were they reporting on any new work in the field. All previous and current research in the area of hurricane variability has shown no reliable, long-term trend up in the frequency or intensity of tropical cyclones, either in the Atlantic or any other basin. The IPCC assessments in 1995 and 2001 also concluded that there was no global warming signal found in the hurricane record.

Moreover, the evidence is quite strong and supported by the most recent credible studies that any impact in the future from global warming upon hurricane will likely be quite small. The latest results from the Geophysical Fluid Dynamics Laboratory (Knutson and Tuleya, Journal of Climate, 2004) suggest that by around 2080, hurricanes may have winds and rainfall about 5% more intense than today. It has been proposed that even this tiny change may be an exaggeration as to what may happen by the end of the 21st Century (Michaels, Knappenberger, and Landsea, Journal of Climate, 2005, submitted).

It is beyond me why my colleagues would utilize the media to push an unsupported agenda that recent hurricane activity has been due to global warming. Given Dr. Trenberth’s role as the IPCC’s Lead Author responsible for preparing the text on hurricanes, his public statements so far outside of current scientific understanding led me to concern that it would be very difficult for the IPCC process to proceed objectively with regards to the assessment on hurricane activity. My view is that when people identify themselves as being associated with the IPCC and then make pronouncements far outside current scientific understandings that this will harm the credibility of climate change science and will in the longer term diminish our role in public policy.

My concerns go beyond the actions of Dr. Trenberth and his colleagues to how he and other IPCC officials responded to my concerns. I did caution Dr. Trenberth before the media event and provided him a summary of the current understanding within the hurricane research community. I was disappointed when the IPCC leadership dismissed my concerns when I brought up the misrepresentation of climate science while invoking the authority of the IPCC. Specifically, the IPCC leadership said that Dr. Trenberth was speaking as an individual even though he was introduced in the press conference as an IPCC lead author; I was told that the media was exaggerating or misrepresenting his words, even though the audio from the press conference and interview tells a different story (available on the web directly); and that Dr. Trenberth was accurately reflecting conclusions from the TAR, even though it is quite clear that the TAR stated that there was no connection between global warming and hurricane activity. The IPCC leadership saw nothing to be concerned with in Dr. Trenberth’s unfounded pronouncements to the media, despite his supposedly impartial important role that he must undertake as a Lead Author on the upcoming AR4.

It is certainly true that “individual scientists can do what they wish in their own rights”, as one of the folks in the IPCC leadership suggested. Differing conclusions and robust debates are certainly crucial to progress in climate science. However, this case is not an honest scientific discussion conducted at a meeting of climate researchers. Instead, a scientist with an important role in the IPCC represented himself as a Lead Author for the IPCC has used that position to promulgate to the media and general public his own opinion that the busy 2004 hurricane season was caused by global warming, which is in direct opposition to research written in the field and is counter to conclusions in the TAR. This becomes problematic when I am then asked to provide the draft about observed hurricane activity variations for the AR4 with, ironically, Dr. Trenberth as the Lead Author for this chapter. Because of Dr. Trenberth’s pronouncements, the IPCC process on our assessment of these crucial extreme events in our climate system has been subverted and compromised, its neutrality lost. While no one can “tell” scientists what to say or not say (nor am I suggesting that), the IPCC did select Dr. Trenberth as a Lead Author and entrusted to him to carry out this duty in a non-biased, neutral point of view. When scientists hold press conferences and speak with the media, much care is needed not to reflect poorly upon the IPCC. It is of more than passing interest to note that Dr. Trenberth, while eager to share his views on global warming and hurricanes with the media, declined to do so at the Climate Variability and Change Conference in January where he made several presentations. Perhaps he was concerned that such speculation – though worthy in his mind of public pronouncements – would not stand up to the scrutiny of fellow climate scientists.

I personally cannot in good faith continue to contribute to a process that I view as both being motivated by pre-conceived agendas and being scientifically unsound. As the IPCC leadership has seen no wrong in Dr. Trenberth’s actions and have retained him as a Lead Author for the AR4, I have decided to no longer participate in the IPCC AR4.

Sincerely, Chris Landsea"
Link



Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?
Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?

Wolfgang Knorr

Department of Earth Sciences, University of Bristol, Bristol, UK

Several recent studies have highlighted the possibility that the oceans and terrestrial ecosystems have started loosing part of their ability to sequester a large proportion of the anthropogenic CO2 emissions. This is an important claim, because so far only about 40% of those emissions have stayed in the atmosphere, which has prevented additional climate change. This study re-examines the available atmospheric CO2 and emissions data including their uncertainties. It is shown that with those uncertainties, the trend in the airborne fraction since 1850 has been 0.7 ± 1.4% per decade, i.e. close to and not significantly different from zero. The analysis further shows that the statistical model of a constant airborne fraction agrees best with the available data if emissions from land use change are scaled down to 82% or less of their original estimates. Despite the predictions of coupled climate-carbon cycle models, no trend in the airborne fraction can be found.
Knorr, W. (2009), Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?, Geophys. Res. Lett., 36, L21710, doi:10.1029/2009GL040613.


"Essenhigh (2009), Professor of Energy Conversion at The Ohio State University, addresses the residence time (RT) of anthropogenic CO2 in the air. He finds that the RT for bulk atmospheric CO2, the molecule 12CO2, is ~5 years, in good agreement with other cited sources (Segalstad, 199, while the RT for the trace molecule 14CO2 is ~16 years. Both of these residence times are much shorter than what is claimed by the IPCC. "
"Essenhigh (2009) points out that the IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) in their first report (Houghton et al., 1990) gives an atmospheric CO2 residence time (lifetime) of 50-200 years . This estimate is confusingly given as an adjustment time for a scenario with a
given anthropogenic CO2 input, and ignores natural (sea and vegetation) CO2 flux rates. "
"Sundquist (1985) compiled a large number of measured RTs of CO2 found by different methods. The list, containing RTs for both 12CO2 and 14CO2, was expanded by Segalstad (199, showing a total range for all reported RTs from 1 to 15 years, with most RT values ranging from 5 to 15 years. Essenhigh (2009) emphasizes that this list of measured values of RT compares well with his calculated RT of 5 years (atmospheric bulk 12CO2) and ~16 years (atmospheric trace 14CO2). Furthermore he points out that the annual oscillations in the measured atmospheric CO2 levels would be impossible without a short atmospheric residence time for the CO2 molecules. "
Link

Idén bekövetkezett a polarsplit, amikor az északi sarki hidegmag több részre szakad, és e részek dél felé indulnak, helyébe pedig dél felõl melegebb levegõ áramlik. Ilyenkor mindig kemény telek alakulnak ki, és ez, ha jól tudom, nagyjából ciklikus, 3-6 évente bekövetkezik.
1998.12.10: Link
1999.01.10: Link
1999.01.31 (Erõs blocking is közrejátszott): Link
1999.02.20 (Kezd regenerálódni a sarkvidék, elég hamar): Link
Aztán:
2002.12.10: Link
2003.01.10: Link
2003.02.10 (Jóval gyengébb, mint '99, és itt nem is ez a kiváltó ok): Link
Aztán:
2002.12.10: Link
2007.01.10: Link
2007.01.31: Link
2007.02.20 (Számunkra rossz helyre kerültek végül a hidegmagok): Link

És most:
2009.11.10: Link
2009.12.10 (Sokkal erõsebb szétválás és korábban is, de számunkra rossz helyen a hidegmagok): Link
2010.01.10: Link
Ma (Másodszor válik szét): Link

Mindent egybevéve az utóbbi keményebb telek közül most van a legerõsebb polarsplit. Kétlem, hogy ezt a napfoltok befolyásolnák. Amúgy továbbra is alig van napfolt, elõbb-utóbb, ha ez tartósabban fennáll, már valóban lehet hatása, de azt kimutatni finoman szólva nem lenne egyszerû.

Jóska!
Mi a helyzet a napfoltokkal?
Mert az a gyanúm, az idei tél az elmúlt több mint egy év gyenge napfolttevékenységének az erednénye.
Az, hogy szokottnál erõsebb a tél az északi féltekén a jégtérképnél jobban mutatja a hótérkép, amely szerint nem csupán Európában, hanem Észak-Amerikában is meglepõen délen van a hóhatár. Márpedig a kettõ általában ellentétesen mûködik. Ráadásul most a brit szigetek éppen hómentesek, bár idén arrafelé is szokatlanul sok volt eddig a hó.
Mindenesetre szezon végén csinálok majd egy 20 városos összehasonlítást 1990-ig visszamenõleg.

Gondolom, 2007-re gondolsz, mert 2006 januárjában komoly fagyok voltak, a 2006-07-es tél volt rendkívül enyhe.

Amit most az eumet.hu vázol, az szerintem nem éghajlaváltozást követeztet, hanem szélsõségekkel gazdagodó idõjárást: zivatar karácsonykor, szibériai hideg január végén, miután 2006-ban jóformán csak elvétve voltak fagyok télen.

Ohh akkor jó megnyugodtam!Köszönöm a linkeket

Íme egy diagramm: Link

A következõ télhez közvetlenül semmi köze.

A jövõ évit semmiképpen sem, még az ideit sem túlzottan.

Egyébként nem teljesít az olyan rosszul, csak középszerû formáját hozza eddig: Link

Mindezt annak ellenére teszi, hogy az északi-sarkvidéken pillanatnyilag a sokéves átlag alatti hõmérsékletek uralkodnak: Link

Wow, 1 másodperccel elõztem meg Snowhuntert

Régen volt szó az északi jégtakaróról, hát mit ne mondjak elégé gyengén teljesít, nem rég láttam, egy diagramot amin még a 2006-2007-es alá bukott(!), szerintetek ez befolyásolhatja a jövõ évi telet?

Link Ezen a kis videón mindenki megtekintheti mely területekrõl rendelkezünk hõmérsékleti adatokkal az elmúlt 150 évben, és hogyan is készülnek a globális hõmérsékleti adatsorok. Csak ajánlani tudom

Egy-egy 5x5 fokos adatpont értékét az idõszak kezdetén gyakran egyetlen állomásból határozták meg, az 1961-90-es átlag alapján. Gyakori probléma, hogy az 1850 körül még természetes környezetben vagy kisvárosban lévõ állomás 1961-re hõszigethatás alá került, ezért a valósnál magasabb emelkedõ trendet mutat.

Az esetek döntõ többségében biztosan nem hazudnak, jóval összetettebb kérdés ez ennél. Viszont olyan esetet is könnyen tudnék mondani, ahol a körülményekbõl adódóan egyértelmûnek tûnt a szándékos félrevezetés.

A globális hõmérsékleti adatsorokat jelen pillanatban alig 1000 db állomás adataiból frissítik hónapról-hónapra (lásd itt: Link ). Engem személy szerint annyira érdekelt az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor összeállítása és fõbb tulajdonságai, hogy "szétszedtem", majd a saját számítógépemen a szakmai folyóiratokban megjelent eredeti publikációk alapján sikerült reprodukálnom az anomália térképeiket. A felszíni megfigyelésekbõl számított adatsorok pontossága az elmúlt 30 évben kielégítõ lehet, ugyanis igen erõsen együtt mozog a mûholdas megfigyelésekkel, amelyek nem terheltek inhomogenitásokkal, valamint a városiasodás okozta hõszennyezéssel.

Az 1850-1970 idõszak pontosságában a látottak alapján már korántsem vagyok ennyire biztos. A CRU által használt kalkulációs séma magában hordozza a felmelegedési folyamat túlbecslését hosszú távon (150 év alatt).

Errõl a grafikonról ki tudjátok-e találni mi lehet a gond? Várom a tippeket Apró segítség: a globális hõmérsékleti adatsorokat egy általában 5x5 fokos felbontású anomália mezõ segítségével állítják össze. Minden egyes hónapra vonatkozóan meghatározzák a különféle területek anomáliáját, amit az adott rácspont környékére esõ állomások átlagtól való eltérései alapján határoznak meg.

Jogos.

Nem olvastad el a cikket? Bastardi csak belinkelte, nem õ írta. A grafikon is a cikkbõl van, nem tõle. Picit figyelmesebben

Persze, de vannak ennél egyszerûbb módok is

Na mindegy, vissza az eredetihez: továbbra sem látom a bizonyítékát annak, hogy bastardi igazat mond, pl semmi ellenszámítás nincs, csak egy grafikon, ami ... mitõl is lenne igaz?

Oszd meg és uralkodj...

A történelemben már sokszor bizonyította, hogy mûködik!

Meg, de azt nem hiszem hogy az usa kormánya szándékosan "gyártana" magának egy pár tíz vagy százmilliós ellenszenvezõ csoportot.

Azt pláne nem, hogy ne tudott volna a manipulációról, ha mégis szándékosan csinálták.

Azt meg aztán végképp nem, hogy majd egy bulvárlap szintû újság tudja meg...

Azt már inkább, hogy a sunday timesnak a kormányuk súgott hogy még egy ellenérvet gyárthasson a klimaváltozással együttjáró egyezmények ellen, de ez esetben a noaa jelentése mégis igaz.

Ja és még vmi: ugye kb 6000 állomás méricskél most itt-ott a világban. Nem egy pilótavizsgás dolog összegyûjteni az adataikat 15 évre visszamenõleg és ellenõrizni kinek van igaza. Ezt biztos megtették páran és nem hiszem hogy eddig senki nem jött volna rá ha hazudtak volna.

Továbbra sem hiszem, hogy a noaa hazudik.

Simán hihetõ hogy ezt is manipulálták. Elég csak 2001.09.11.re gondolni...

Nagyon naivan látod, sajnos. Semmi sem manipulálhatatlan, és a globális felmelegedés profetizálásának is megvan az érdekeltségi köre.