Hydroinfo
2005.04.19 - 17:57
Jön az újabb árhullám
Bár a magyarországi folyószakaszok többségén stagnál, vagy gyengén apad a vízállás, a következõ két napra elõrejelzett csapadék hatására a Dunán és a Tiszán is újabb árhullámok alakulnak ki. A Fehér-Körösön I. fokú készültséget meghaladó árhullám kialakulására lehet számítani, ez a a Hármas-Körösre is kihat - közölte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi fõigazgatóság kedden.
A Tiszán levonuló árhullám keddre elhagyta Szolnokot, a vízszint lassan apad, a Dunán is a lassú apadás a jellemzõ, a Zagyva árhulláma Apcnál hajnalban 336 centiméterrel tetõzött, Hatvannál még árad, reggel 8 órakor 348 centiméter volt.
A reggel 8 órai állapot szerint készültséget 813 kilométer hosszúságú védvonalon tartanak, ebbõl II. fokú a készültség 71 kilométeren a Zagyva felsõ szakaszán Szentlõrinckáta felett. A Tisza mentén Kisköre és a déli országhatár között, valamint a mellékfolyók közül a Bodrog a Zagyva, és a Maros torkolati szakaszán, illetve a Hármas-Körös mentén I. fokú készültséget tartanak 742 kilométeren.
A készültségben levõ védvonalakon az igazgatóságok figyelõ- és õrszolgálatot látnak el. A Zagyva felsõ szakaszán ezen felül az árvízvédelmi gátakba épített zsilipeket idõben lezárták, a Maconkai tározó ürítõ zsilipjét nyitották - áll a közleményben.
A Zagyva felsõ vízgyûjtõjén hétfõn lehullott nagy mennyiségû csapadék Mátrakeresztest és Szuhát elöntötte, ezen kívül kisebb kiterjedésben mezõgazdasági területek kerültek víz alá. A hirtelen áradás utakat, hidakat is megrongált, Mátrakeresztest katasztrófa sújtotta területté nyilvánították - emlékeztetnek. Az árvízvédekezés becsült költsége január 1-jétõl göngyölítve 784 millió forint.
A csatornákban megemelkedett a vízszint, az elöntött területek nagysága nõtt. A belterületek, mezõgazdasági területek és a szivattyútelepek védelme érdekében több szivattyútelepet folyamatos üzemben kell mûködtetni, ezért több szakaszon másod-, illetve egy szakaszon harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Belvízvédekezés jelenleg a KÖVIZIG területén, összesen 35 szakaszon folyik. Ebbõl 29-ben I. fokozaton, 5-ben II. fokozaton és 1-ben III. fokozaton.
Az elöntött terület nagysága jelenleg 49.700 hektár, az elõzõ napi érték mintegy kétszerese, amelybõl 27.400 hektár a vetés-szántó. Az elmúlt napon 74 szivattyútelep és 2 mobil szivattyú üzemelt, 4 millió köbméter belvizet emeltek át. Összesen 39 belvíztározóban 50 millió köbméter vizet tároznak, az üzemelõ tározók szabad kapacitása 45,5 millió köbméter.
A belvízvédekezés napi kalkulált költsége megközelítõleg 7,2 millió forint, január 1-tõl göngyölítve 1,357 milliárd forint. Az árvíz- és belvíz-védekezési munkákban 500 fõ vett részt. Az ár- és belvíz-védekezési munkák becsült költsége, január 1-jétõl göngyölítve összesen 2,141 milliárd forint.
Forrás: Híradó Online
Jön az újabb árhullám
Bár a magyarországi folyószakaszok többségén stagnál, vagy gyengén apad a vízállás, a következõ két napra elõrejelzett csapadék hatására a Dunán és a Tiszán is újabb árhullámok alakulnak ki. A Fehér-Körösön I. fokú készültséget meghaladó árhullám kialakulására lehet számítani, ez a a Hármas-Körösre is kihat - közölte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi fõigazgatóság kedden.
A Tiszán levonuló árhullám keddre elhagyta Szolnokot, a vízszint lassan apad, a Dunán is a lassú apadás a jellemzõ, a Zagyva árhulláma Apcnál hajnalban 336 centiméterrel tetõzött, Hatvannál még árad, reggel 8 órakor 348 centiméter volt.
A reggel 8 órai állapot szerint készültséget 813 kilométer hosszúságú védvonalon tartanak, ebbõl II. fokú a készültség 71 kilométeren a Zagyva felsõ szakaszán Szentlõrinckáta felett. A Tisza mentén Kisköre és a déli országhatár között, valamint a mellékfolyók közül a Bodrog a Zagyva, és a Maros torkolati szakaszán, illetve a Hármas-Körös mentén I. fokú készültséget tartanak 742 kilométeren.
A készültségben levõ védvonalakon az igazgatóságok figyelõ- és õrszolgálatot látnak el. A Zagyva felsõ szakaszán ezen felül az árvízvédelmi gátakba épített zsilipeket idõben lezárták, a Maconkai tározó ürítõ zsilipjét nyitották - áll a közleményben.
A Zagyva felsõ vízgyûjtõjén hétfõn lehullott nagy mennyiségû csapadék Mátrakeresztest és Szuhát elöntötte, ezen kívül kisebb kiterjedésben mezõgazdasági területek kerültek víz alá. A hirtelen áradás utakat, hidakat is megrongált, Mátrakeresztest katasztrófa sújtotta területté nyilvánították - emlékeztetnek. Az árvízvédekezés becsült költsége január 1-jétõl göngyölítve 784 millió forint.
A csatornákban megemelkedett a vízszint, az elöntött területek nagysága nõtt. A belterületek, mezõgazdasági területek és a szivattyútelepek védelme érdekében több szivattyútelepet folyamatos üzemben kell mûködtetni, ezért több szakaszon másod-, illetve egy szakaszon harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Belvízvédekezés jelenleg a KÖVIZIG területén, összesen 35 szakaszon folyik. Ebbõl 29-ben I. fokozaton, 5-ben II. fokozaton és 1-ben III. fokozaton.
Az elöntött terület nagysága jelenleg 49.700 hektár, az elõzõ napi érték mintegy kétszerese, amelybõl 27.400 hektár a vetés-szántó. Az elmúlt napon 74 szivattyútelep és 2 mobil szivattyú üzemelt, 4 millió köbméter belvizet emeltek át. Összesen 39 belvíztározóban 50 millió köbméter vizet tároznak, az üzemelõ tározók szabad kapacitása 45,5 millió köbméter.
A belvízvédekezés napi kalkulált költsége megközelítõleg 7,2 millió forint, január 1-tõl göngyölítve 1,357 milliárd forint. Az árvíz- és belvíz-védekezési munkákban 500 fõ vett részt. Az ár- és belvíz-védekezési munkák becsült költsége, január 1-jétõl göngyölítve összesen 2,141 milliárd forint.
Forrás: Híradó Online
Jelentem már 96cm a Balaton, alakul ez szépen.
Holnap még jön egy újabb csapadékos nap...
Holnap még jön egy újabb csapadékos nap...
Érdekes, hogy az Évi Vízállástáblába csak 93 cm került be. Lehet, hogy annak az adatait korábbi idõpontban mérik?
Jelenleg a Balaton elérte a 94cm-t.Szépen haladunk a 100cm felé.Még egy csapadékos idõszak/pl a vasárnap hétfõ/ és máris közelítünk a méteres értékhez.
Ha pedig ez az "elõ-Medárd" még kitartana egy darabig, és követné egy átlagos Medárd, akkor elérhetnénk a kívánatosnak aposztrofált 110-et is.
Az egy hét kicsit utópisztikusnak tûnik számomra, bár ki tudja.... Én lennék megelégedve a legjobban, ha így lenne, ugyanis egy üveg chiantiban fogadtam még korábban, hogy idén meglesz a 100 cm. És szeretném mielõbb kortyolgatni....
Kell is emelkednie, hiszen "ráesett" kb. 30 mm. Ez legalább 3 centis emelkedés, + a befolyás, no meg ami -remélhetõleg- még ezen a héten jön hozzá.
Éppen erre való a lefolyási tényezõ, a területre hulló csapadék és a területrõl való lefolyás hányadosa. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb hányada folyik le a csapadéknak Ez a domborzat mellett a talaj fajtájától, növényzettõl, és a talajnedvességi viszonyoktól is függ. Ezek közül leginkább a legutóbbi a változékony. Tartósan csapadékos idõben a talaj, mivel nedvességgel telitõdik, az ilyenkor lehulló csapadék nagyobb része folyik le, mint szárazabb idõszakban hulló csapadék esetében. Ennek következtében a lefolyás igen szélsõségesen szokott viselkedni. Ha valakit érdekel, tudok mutatni a Balatonra hulló csapadék és hozzáfolyás grafikonokat.
Bakonyvár biztosan van benne valami,mert az elmúlt években/aszályosabb/ a pince elõtti vízfogóban nem volt víz. Most már megjelent,pedig a tél száraz volt itt. Kb 2km-re lakom a víztõl. Nyáron nemcsak a vízfelület párolgása miatt csökken a vízszint,hanem mert a réteg,vagy talajvizek kiegyenlítõdnek a meder és a Balaton környéki terület között,s ennek a párologtató/elszívó/ hatása is közrejátszik a vízszint ingadozásában.Szerintem.
Nekem logikusnak tûnne, ha így lenne és tényleg magyarázat lenne a néha nem igazán érthetõ vízszintváltozásokra.
Nekem az az érzésem,hogy van a csapadékon/belehulló és belefolyó/,a párolgáson kívül egy 3. tényezõ is a B. vízszintjének befolyásolásában.Ez megmagyarázná a csapadékviszonyoktól néha független vízszintingadozást.Valami összefüggés lehet a talaj és rétegvizekkel.Szárazságban intenzíven "elszívnak",csapadékos periódus után sokáig táplálnak valami mederbõl induló "források" révén ?Lehetséges ez ?
Fenrir: nekem mintha az rémlik, hogy 80 vagy 100 cm mélyen, feljebb nem lenne sok értelme, s lejjebb sem
Pedig valójában a tóra hulló csapadék, és a hozzáfolyás kb fele-fele arányban járul hozzá a tó vízszintjéhez, csapadékosabb idõszakban a hozzáfolyásnak, kevésbé csapadékos idõszakban pedig a tóra hulló csapadéknak nagyobb az aránya.
Majd elfelejtettem! Állítólag csak 110 centiméter felett fogják engedni, és akkor is csak akkor, ha biztosítottnak látszik a folyamatos 100 centi feletti vízszint. Nekem legalábbis határozottan ezt mondták, hozzátéve kérdésemre, hogy semmilyen "nyomás" hatására se engednek ebbõl. Úgy legyen!
Több évtizedes megfigyeléseim szerint a Zala vízgyûjtõjében esett csapadék alapvetõen sajnos nem nagyon befolyásolja a Balaton átlagszintjét. Pont az a baj a tavunkkal, hogy gyakorlatilag, döntõ többségben csak az a vízmennyiség van benne, ami "ráesik". Éppen ezért engem is meglepett ez a néhány centis emelkedés, de ezt én inkább azzal magyarázom, hogy a vízzel telített talajból a hirtelen enyülés miatt csak most volt képes jelentõsebb mértékben beszivárogni a téli csapadék. Egyébként tényleg több helyen mérik és átlagolják, ahogyan ezt Kocka említette..
Sióval pedig teljesen egyetértek abban, hogy valóban a két medence közt egy tartós és erõs dny-ny-i szél esetén több centinyi különbség lehet, nem említve itt a természetes ingását a Balatonnak. De ugyanez az "átáramlás" észlelehetõ tartós ény-i szélnél is, amikor a szél átnyomja a vizet a déli partra, több centis átmeneti "vízszintemelkedést" okozva ezzel.
Sióval pedig teljesen egyetértek abban, hogy valóban a két medence közt egy tartós és erõs dny-ny-i szél esetén több centinyi különbség lehet, nem említve itt a természetes ingását a Balatonnak. De ugyanez az "átáramlás" észlelehetõ tartós ény-i szélnél is, amikor a szél átnyomja a vizet a déli partra, több centis átmeneti "vízszintemelkedést" okozva ezzel.
Tényleg már 90cm-es a Balcsi.Ha annyi csapadék lesz hétvégén és jövõ hét elején amennyit elõre jeleznek akkor nem kell május végéig se várni a 100cm-es vízállásra,mert még azelött elérjük.
Én Szántodon nyaraltam évekig,tényleg megfigyelhetõ a révnél idõnként elég erõs sodrás,a két medence között,csak azt nem tudom mennyire befolyásolja ezt a kompok miatti fenékkotrás.
Én Szántodon nyaraltam évekig,tényleg megfigyelhetõ a révnél idõnként elég erõs sodrás,a két medence között,csak azt nem tudom mennyire befolyásolja ezt a kompok miatti fenékkotrás.
Kali! Tapasztalatom az,hogy 1-2 napos erõs keleties szél után napokig "visszafelé" folyik a víz. Valószínûleg jelentõs mennyiséget nyom át a mi oldalunkra. Meteorman lehet tudja a pontos választ,na majd ha jön a nyáron a siófoki OMSZ állomásra akkor megkérdezem.
sió: igen, ez nagyon jó kérdés (de talán 2005-ben már van olyan technika, amivel tudnak pontosan mérni, s talán több cm eltérést ez nem okoz)!
Amúgy a szél mellett a légnyomás is meghatározó lehet, bár nagy eltérések a két medence között nincs, de tizedeket lehetnek
Amúgy a szél mellett a légnyomás is meghatározó lehet, bár nagy eltérések a két medence között nincs, de tizedeket lehetnek
Arra azért kíváncsi lennék,hogy hogyan mérik meg a víz magasságát a Balatonon,amikor a keleti és a nyugati medence között a legtöbbször jelentõsen áramlik a víz a szél miatt. A két magasság között akár több cm eltérés is lehet! Aki pecázott már a tihanyi révben az tapasztalhatta milyen erõs a "sodrás" Tihany és Szántód között. Lehet ,hogy 1értelmû a dolog csak én nem értem. Válaszotokat várom.
Bakonyvár: a magyarázat igen egyszerû, a vízgyûjtõn hullott csapi most ér el Siófokig, a múlt hét elején esett 20 mm meghaladó csapi is arrafelé (pl Nagykanizsa)...
Éppen ez tûnt fel nekem is.Az év legmelegebb és legszárazabb hete ellenére 2 centi emelkedés.Most is kiváncsi lennék a szakmai értelmezésre.Mindenesetre bravó!!!5 hét múlva esõ nélkül is meglesz a 100 centi.Ha esne,nyithatják a zsilipet Siófokon...
Mi a fene ütött a Balcsiba, ma is emelkedett 1 centit, és már elérte a 90 centit És a nagy zuhéé még csak eztán jön
És a nagy zuhéé még csak eztán jön
Kedves Kocka!Látom érdemes volt beírnom egy két,lehet,hogy nem egészen helytálló megjegyzést,mivel így metneteseink is olvashatnak olyan szakmai hozzászólást,amit médiáinkból hiába várnánk.Nem kéne megvárni azt,hogy mindig én provokáljak ki végre valami értékes hozzászólást a hozzáértõktõl.Egyrészt én iszom meg a levét,másrészt szegényebbek vagyunk ezek nélkül.Ha így tálalnák a dolgokat,nem alakult volna ki bennem sem az az érzés,hogy valakik árvízre vágynak,vagy csak pénzt akarnak ezzel a gátmagasításokra.Február végétõl majdnem húsvétig napi téma volt a rekordhó és az árvíz réme.Már akkor polemizáltam/csak szelíden,így nem is lettem letromfolva/,hogy nem eszik olyan forrón a kását/esõ és nagymeleg nem látszott számomra készülõdni/.Most meg mindenki hallgat,erre beszóltam,hogy azért nem kellett volna ekkora felhajtás.Mosolyogni való/hogy ne csak én legyek letolva/,hogy egyesek el sem olvassák mirõl van szó,és azzal a régi nótával vádolnak,hogy szerintem szélsõséges az idõ pedig nem is az,meg hogy nálamnál mennyi helyen esett kevesebb csapi és hasonlók.Azt sem tudják mit akarnak bizonyítani,de tõled megkapták a választ.Mellesleg éppen én jöttem elõ azzal,hogy hogy nem biztos,hogy olyan szélsõséges a helyzet,hisz a Tisza vízgyûjtõjén márciusban nem is volt sok a csapi./úgy látom a Bodrog felelõs a mostani magas vízért,nem a Felsõ- Tisza ?!/Másrészt látható adataidból,hogy már volt ekkora hó máskor is,tehát önmagában nem a hótömeg extra-ahogy gondoltam-hanem a kései volta talán szokatlan.Ugyanakkor a hálózat méréseivel kapcsolatban megint -többedszer- provokálok.Szerintem a hórétegmérés még a csapimérésnél is ingoványosabb.Az OMSZ legalábbis olyan adatokat közöl,melynek hírbõl sincs köze a valósághoz/1.5 m Kékesen/.Erre nem alapoznék árvízi elõrejelzést.Azt sem akarom elhinni,hogy este 8-kor 2 fokkal legyen csak ilyenkor hidegebb a 14 órainál extrém kisugárzási viszonyok mellett.És a hõmérséklet is fontos faktor+ szél,felhõzet ,napsugi-ezeket is így mérik?Nem szül bizonytalan progikat légköri és vízügyi téren a sok pontatlanság ?
Elõször is néhány megjegyzés, néhány kérdésre:
- annak, hogy az ország északi része csontszáraz (10-20 mm) csak részben van köze a vízgyûjtõkhöz, hiszen a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen mértek 50-100 mm csapadékot,
- a száraz idõ nem egyenes úton jelent nagy párolgást, mert azt olyan csekélységek, mint a hõmérséklet, a napfénytartam és a páratartalom is jelentõsen befolyásolják,
- ebben az idõszakban a szabad vízfelszín napi párolgása is csak néhány tizedmilliméterre (napi 1 mm már magas értéknek számít) tehetõ, nagy valószínûséggel a jó fényvisszaverõ képességû hó felszíne sem párologtat többet,
- mivel a talajok telítettek és részben fagyottak is, a beszivárgás is csekély,
- nem csak az éjszakai fagyokkal kell számolni, hanem még vagy tízféle dologgal…
A többit talán kezdjük onnan, hogy mennyi hó is szokott felhalmozódni a Tisza-Szegedig tartó vízgyûjtõin. Ez az érték a tél végén (március elsõ napjaira), olyan 3,5 km3 körüli. Azért jellemzõen ez a dátum a várható árvízi esélylatolgatások alapja, mert nagyon ritka az, hogy márciusban tovább folytatódna a hófelhalmozódás. Persze abban az esetben, ha ez bekövetkezik, további számítások készülnek.
Idén március elején, több mint 9 km3 volt ez a vízkészlet. Az elmúlt 20 (1986-2005) évben ötször volt hasonló, vagy nagyobb vízkészlet. Sorrendben, 1987. január közepén ~ 10 km3, 1999. február közepén ~ 11 km3, 2000. január végén ~ 9 km3, 2003. február elején ~ 8,5 km3 2005. március elején ~ 9 km3. Ebbõl az 5 potenciálisan nagy vízkészletbõl 2 esetben igen csekély lefolyás volt (1987, 2003), 2 esetben pedig (1999, 2000) nagy árhullámok alakultak ki az olvadás folyamán. 1999-ben szinte csak a hó olvadása okozta a nagy árhullámot, míg 2000-ben már a március végi csapadék és egy április eleji mediterrán ciklon is rátett egy lapáttal.
Idén már lefolyt a vízkészlet legnagyobb része (azért március 30-án, még csaknem a tél végére várható átlag 3,4 km3 fenn volt www.hydroinfo.hu) és lassan már elmondható, hogy a veszély nagysága lassan, de csökkent. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy 2001 márciusában 2 km3-nyi hó olvadt el, hatalmas esõvel kísérve, tehát a lehetõség részben még mindig meg van. A 2001-eshez hasonló árhullám volt 1979. januárjának végén, de pl. 1993 és 1995. decemberében is. (persze ez utóbbi 3 azért szerencsére kisebbre sikeredett). A következõ 2-3 hét idõjárásán még sok múlik.
A mostani helyzet azért volt különösen veszélyes, mert az olvadás igen sokáig kitolódott és minden nappal nagyobb volt a lehetõsége egy tartós és intenzív olvadásnak. Azt sem lehet tudni, hogy a száraz idõt mikor követi nagyobb csapadék. Szerencsére úgy alakult, hogy a meleg sem volt tartós és csapadék sem hullott.
Amikor azt kell megmondani egy vízügyesnek, hogy a pillanatnyi helyzet (március 15-én 9 km3 hó) milyen fejlõdésen mehet keresztül, akkor különbözõ idõjárási forgatókönyveket figyelembe véve adhatjuk csak meg a várható következményeket. Ezeknek egyik véglete az árvízmentes, csendes levonulás, a másik a nagy árvíz. Az elõzõben semmi hír, az utóbbi meg hallottátok eleget a médiákban. Nem a vízügy harsogja nap-nap után, hogy mekkora árvíz lesz – ugyanakkor nem is hallgatja el annak lehetõségét.
Ha azt mondtuk volna, hogy levonulhat csendesen, az olyan lenne, mintha a meteorológus minden jégesõs, zivataros nap elõtt bemondaná, hogy sokfelé lehet az országban zivatar jégesõvel, de reméljük, hogy tévedünk és nem lesz.
Sajnos nagyon sok összetevõs egy árvíz kialakulása. Ilyenkor hóolvadáskor, több hónap összegzett csapadéka indulhat meg a folyók felé. Nincs vegetáció, a föld, az avar telített, csekély a párolgás, tehát kedvezõtlenek a lefolyási viszonyok. A nagy hóvízkészlet és az elõbbi tényezõk mind azt mutatják, hogy ilyenkor, az év nagy részében elvárhatónál lényegesen nagyobb eséllyel számíthatunk jelentõs árhullám kialakulására. Ezt elbagatelizálni nem lehet, még akkor sem, ha a média szokásos mûködésének következményeképp, minket okolnak a „riogatásért”.
Kedves Bakonyvár!
A fentieket nem kioktatásként írtam (sajnos idõ hiányában most csak ennyire futotta –egyébként egyik kedvencem az árvizek kialakulásának témaköre) és remélem, hogy a bejegyzéseidbõl sokszor sugárzó keserûség, vagy szkepticizmus (én ezt érzem) oka elõbb-utóbb megszûnik!
Üdv. Kocka
- annak, hogy az ország északi része csontszáraz (10-20 mm) csak részben van köze a vízgyûjtõkhöz, hiszen a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen mértek 50-100 mm csapadékot,
- a száraz idõ nem egyenes úton jelent nagy párolgást, mert azt olyan csekélységek, mint a hõmérséklet, a napfénytartam és a páratartalom is jelentõsen befolyásolják,
- ebben az idõszakban a szabad vízfelszín napi párolgása is csak néhány tizedmilliméterre (napi 1 mm már magas értéknek számít) tehetõ, nagy valószínûséggel a jó fényvisszaverõ képességû hó felszíne sem párologtat többet,
- mivel a talajok telítettek és részben fagyottak is, a beszivárgás is csekély,
- nem csak az éjszakai fagyokkal kell számolni, hanem még vagy tízféle dologgal…
A többit talán kezdjük onnan, hogy mennyi hó is szokott felhalmozódni a Tisza-Szegedig tartó vízgyûjtõin. Ez az érték a tél végén (március elsõ napjaira), olyan 3,5 km3 körüli. Azért jellemzõen ez a dátum a várható árvízi esélylatolgatások alapja, mert nagyon ritka az, hogy márciusban tovább folytatódna a hófelhalmozódás. Persze abban az esetben, ha ez bekövetkezik, további számítások készülnek.
Idén március elején, több mint 9 km3 volt ez a vízkészlet. Az elmúlt 20 (1986-2005) évben ötször volt hasonló, vagy nagyobb vízkészlet. Sorrendben, 1987. január közepén ~ 10 km3, 1999. február közepén ~ 11 km3, 2000. január végén ~ 9 km3, 2003. február elején ~ 8,5 km3 2005. március elején ~ 9 km3. Ebbõl az 5 potenciálisan nagy vízkészletbõl 2 esetben igen csekély lefolyás volt (1987, 2003), 2 esetben pedig (1999, 2000) nagy árhullámok alakultak ki az olvadás folyamán. 1999-ben szinte csak a hó olvadása okozta a nagy árhullámot, míg 2000-ben már a március végi csapadék és egy április eleji mediterrán ciklon is rátett egy lapáttal.
Idén már lefolyt a vízkészlet legnagyobb része (azért március 30-án, még csaknem a tél végére várható átlag 3,4 km3 fenn volt www.hydroinfo.hu) és lassan már elmondható, hogy a veszély nagysága lassan, de csökkent. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy 2001 márciusában 2 km3-nyi hó olvadt el, hatalmas esõvel kísérve, tehát a lehetõség részben még mindig meg van. A 2001-eshez hasonló árhullám volt 1979. januárjának végén, de pl. 1993 és 1995. decemberében is. (persze ez utóbbi 3 azért szerencsére kisebbre sikeredett). A következõ 2-3 hét idõjárásán még sok múlik.
A mostani helyzet azért volt különösen veszélyes, mert az olvadás igen sokáig kitolódott és minden nappal nagyobb volt a lehetõsége egy tartós és intenzív olvadásnak. Azt sem lehet tudni, hogy a száraz idõt mikor követi nagyobb csapadék. Szerencsére úgy alakult, hogy a meleg sem volt tartós és csapadék sem hullott.
Amikor azt kell megmondani egy vízügyesnek, hogy a pillanatnyi helyzet (március 15-én 9 km3 hó) milyen fejlõdésen mehet keresztül, akkor különbözõ idõjárási forgatókönyveket figyelembe véve adhatjuk csak meg a várható következményeket. Ezeknek egyik véglete az árvízmentes, csendes levonulás, a másik a nagy árvíz. Az elõzõben semmi hír, az utóbbi meg hallottátok eleget a médiákban. Nem a vízügy harsogja nap-nap után, hogy mekkora árvíz lesz – ugyanakkor nem is hallgatja el annak lehetõségét.
Ha azt mondtuk volna, hogy levonulhat csendesen, az olyan lenne, mintha a meteorológus minden jégesõs, zivataros nap elõtt bemondaná, hogy sokfelé lehet az országban zivatar jégesõvel, de reméljük, hogy tévedünk és nem lesz.
Sajnos nagyon sok összetevõs egy árvíz kialakulása. Ilyenkor hóolvadáskor, több hónap összegzett csapadéka indulhat meg a folyók felé. Nincs vegetáció, a föld, az avar telített, csekély a párolgás, tehát kedvezõtlenek a lefolyási viszonyok. A nagy hóvízkészlet és az elõbbi tényezõk mind azt mutatják, hogy ilyenkor, az év nagy részében elvárhatónál lényegesen nagyobb eséllyel számíthatunk jelentõs árhullám kialakulására. Ezt elbagatelizálni nem lehet, még akkor sem, ha a média szokásos mûködésének következményeképp, minket okolnak a „riogatásért”.
Kedves Bakonyvár!
A fentieket nem kioktatásként írtam (sajnos idõ hiányában most csak ennyire futotta –egyébként egyik kedvencem az árvizek kialakulásának témaköre) és remélem, hogy a bejegyzéseidbõl sokszor sugárzó keserûség, vagy szkepticizmus (én ezt érzem) oka elõbb-utóbb megszûnik!
Üdv. Kocka
Kali: Megtetted helyettem, igazad van, szûklátókörûség frázisokat csattogtatni egy-két évtized változékonysága alapján, meszemenõ éghajlati következtetésekhez több évtized(század) szükségeltetik, ld. Réthly Antal munkáit !
Az árvizes témához csak annyit, hogy a média a szokása szerint "púpozta" a helyzetet, ám azt tartom, hogy jó adag szerencse (száraz Március, visszahülések, erõs med.ciklonok nemléte, stb.) kellett, hogy nem volt komoly árhullám.
Az árvizes témához csak annyit, hogy a média a szokása szerint "púpozta" a helyzetet, ám azt tartom, hogy jó adag szerencse (száraz Március, visszahülések, erõs med.ciklonok nemléte, stb.) kellett, hogy nem volt komoly árhullám.
...még szerencse, hogy a légkör nem kifejezetten törekszik katasztrófa helyzetek kialakulására, hanem nagyon logikusan cselekszik/reagál: a csapadékos, téli hófelhalmozódásos periódus után "bedob" egy szárazabb idõszakot így csökkentve az árvízveszélyt, mivel nem felejti, hogy azért van egy éves csapadékátlag is. Nem lenne ártalmas, ha a szakik is így gondolkodnának...
Bakonyvárral az a baj, hogy õ nem tudja elfogadni, hogy szeszélyes is tud lenni az idõ, azt gondolja, minden évnek egyformának kell lennie, pedig ebben az õvbõl ez nem fog elõfordulni!
Vannak csapadékos helyek, idõszakok, és vannak szárazabbak!
S 5-10 év alapján nem lehetett következtetéseket levonni, bár az is igaz, a légkör folyamatosan változik, de ha mondjuk lenne 2-3 nagyon csapadékos évünk, akkor mindenhonnan az folyna, hogy csapadékosabbra vált az idõ a globális felmelegedés miatt, pedig ez nem bizonyított, csak éppen úgy alakult!
Szóval összességében kell nézni a helyzetet, pl Bp-en kevesebb csapi volt, mint Bakonyvárnál, de ÉK-en is kevesebb volt, csak körbe kell nézni... (de hát könnyebb lustának lenni, s csak a saját helyzetet ábrázolni, ami akár 1-2 km-re is már egészen más lehet)!
Vannak csapadékos helyek, idõszakok, és vannak szárazabbak!
S 5-10 év alapján nem lehetett következtetéseket levonni, bár az is igaz, a légkör folyamatosan változik, de ha mondjuk lenne 2-3 nagyon csapadékos évünk, akkor mindenhonnan az folyna, hogy csapadékosabbra vált az idõ a globális felmelegedés miatt, pedig ez nem bizonyított, csak éppen úgy alakult!
Szóval összességében kell nézni a helyzetet, pl Bp-en kevesebb csapi volt, mint Bakonyvárnál, de ÉK-en is kevesebb volt, csak körbe kell nézni... (de hát könnyebb lustának lenni, s csak a saját helyzetet ábrázolni, ami akár 1-2 km-re is már egészen más lehet)!
Persze,+ hát az egész függvénye az volt, bár nem sokat értek hozzá, hogy milyen gyorsan olvad el a nagy hótömeg. Hiszen lásd 2000-et mikor sokkal kevesebb hó halmozódott fel és mégis mekkora árvíz lett, na most belelehet gondolni, ha a mostani hótömeg olvad el úgy, mint a 2000-es.. Lehet itt akkora hó hogy betemet minket, ez a tavasz most szépen lassan terjeszkedett "felfelé" a hóhatár, így azthiszem már nincs mitõl tartani. A lényeg, hogy én nem nagy árvizet akartam, hanem csak egy jó erõs 750-800cm közötti tetõzést. De nembaj, esély jövõre!
"Maradt tehát a hetekig tartó árvízzel való ijesztgetés."
A vízügytõl ez távol áll, de a figyelmet fel kell hívni a veszélyre. Benne volt a tavaszban, hogy lesz árvíz, de naivitás, hogy azért nem tudták biztosra mert "rosszul számoltak". A média kiszinezte kicsit, de ha mégis lett volna, akkor persze az lenne a baj hogy nem figyelmeztettek kellõ mértékben + soha nem látott "szélsõségek" felemlegetése stb..
A vízügytõl ez távol áll, de a figyelmet fel kell hívni a veszélyre. Benne volt a tavaszban, hogy lesz árvíz, de naivitás, hogy azért nem tudták biztosra mert "rosszul számoltak". A média kiszinezte kicsit, de ha mégis lett volna, akkor persze az lenne a baj hogy nem figyelmeztettek kellõ mértékben + soha nem látott "szélsõségek" felemlegetése stb..
Az elõzõ 2 bejegyzésemet én töröltem, hisz talán túl erõs lett (bár jogosnak tartottam, csupán a felesleges konfrontálódást akartam elkerülni).
Csak annyit, hogy abszolút nem értek egyet Bakonyvárral, ill. tökéletesen egyetértek Kockával, Peti: Nemhiába nevezik hazánkat a "tízmillió szövetségi kapitány országának" !
Csak annyit, hogy abszolút nem értek egyet Bakonyvárral, ill. tökéletesen egyetértek Kockával, Peti: Nemhiába nevezik hazánkat a "tízmillió szövetségi kapitány országának" !
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat