Hydroinfo
Amúgy nem biztos, hogy szerencsés dolog az eresztést a szezonális, többhavi elõrejelzésekre alapozni, pl idén nyárra, õsz elejére is készült ilyen elõrejelzés, valamint ebbõl vízszint elõrejelzés, és augusztust az átlagosnál szárazabbra várták, így szeptember elsejére 86 centit, ehelyett a csapadék az átlag minimum duplája lett, a vízszint meg 108 centi. Kérdés, lehet-e rövidtávúbb (1 hét) elõrejelzésekre vízszintszabályozást alapozni, elég-e ennyi idõ a beavatkozásra?
Még mindig 108 centi a vízszint a hydroinfo szerint, engedik egyáltalán? Azért annyi kis különbség van a mostani és a 2000-es helyzet között, hogy akkor az általában negatív vízkészletváltozású idõszak elején engedték a vizet, most meg a vége fele, azaz most nagy kárt talán nem tudnak okozni, mert a még a szárazabb téli félévekben is szokott 20-30 centit emelkedni a Balcsi, csakhát már annyira hozzászoktunk a zárt zsilipekhez. Ami meg a telkeket illeti, bár lenne ilyen gondom, hogy bejön a víz a vízparti telkemre...
Még mindig 108cm a Balaton vízszintje.
Úgy látszik a Zala vízhozama egyenlõre tényleg pótolja a Sió-Csatornán át leengedett / ha jól emlékszem 11m3 / vízmennyiséget.
Úgy látszik a Zala vízhozama egyenlõre tényleg pótolja a Sió-Csatornán át leengedett / ha jól emlékszem 11m3 / vízmennyiséget.
Kedves Haraszin!
Ne gondold hogy olyan hülye vagyok hogy én azt hiszem hogy a feltöltéstõl emelkedik a vízszint. Szerintem Te is nagyon jól tudod mire gondoltam.
De azért köszönjük hogy kiszámoltad...tanulságos volt. Ha másért nem hát azért mert látjuk hogy tudjuk még alkalmazni a V=A/m képletet.
Ne gondold hogy olyan hülye vagyok hogy én azt hiszem hogy a feltöltéstõl emelkedik a vízszint. Szerintem Te is nagyon jól tudod mire gondoltam.
De azért köszönjük hogy kiszámoltad...tanulságos volt. Ha másért nem hát azért mert látjuk hogy tudjuk még alkalmazni a V=A/m képletet.
Kedves, Haraszin!
Elõször is -bár nem asztalom megvédeni Nanovich* barátunkat-, mégis megteszem. Nem azt írta, hogy a töltések miatt emelkedett 110-re a tó, hanem azt, hogy a szabálytalanul töltött területeket veszélyezteti elsõsorban a magasabb vízállás.
Ellentétben Veled, én azzal is elégedett lennék, ha abbahagynák az engedést 90-nél....
A parti telektulajdonosokról annyit, hogy amennyiben valóban kár éri õket, természetesen kárpótolni kell, de ez még mindig elenyészõ anyagi megterhelés az évek alatt kiesett bevételhez képest. Azt pedig már csak halkan és egyáltalán nem bántó szándékkal említem, hogy egy parti teleknek annyi, de annyi elõnye van, hogy emellett lehet némi kellemetlenség is. És igazán nem bántásból mondom, hogy még ilyetén körülmények közt is lenne egy esetlegesen feladott hírdetésre tömeges jelentkezõ, aki szíves-örömest venné az Általad említett kényelmetlenségeket cserében egy parti telek birtoklásáért....
Adóról beszéltél. Nos az ominózus 2-3 évben a déli parton csónak-, vizibicikli és egyéb kölcsönzõk tömege nem tudott bevételt felmutatni, akik szintén adót fizetnek. A visszaesett vendégforgalom miatt a déli parton -a nagyrészt vendégekbõl élõ- lakók tízezrei szintén nem elhanyagolható bevételtõl estek el, viszont õk is tisztességgel fizetik az adókat.
Ezeket tényleg nem bántásból írom le, csak azért, hogy próbáljunk -a saját problémáinkat természetesen szem elõtt tartva- azonosulni mások gondjaival is.
Ha jártál a déli parton két éve, akkor láthattad azokat a siralmas, tényleg katasztrófális viszonyokat. Nem hiszem, hogy egyetlen jóérzésû ember szeretné kockáztatni annak a lehetõségét, hogy ez újfent elõfordulhasson. Mindenesetre a déli oldalon élõk közül szerintem egy sincs ilyen....
Tisztelettel:
Télember
Elõször is -bár nem asztalom megvédeni Nanovich* barátunkat-, mégis megteszem. Nem azt írta, hogy a töltések miatt emelkedett 110-re a tó, hanem azt, hogy a szabálytalanul töltött területeket veszélyezteti elsõsorban a magasabb vízállás.
Ellentétben Veled, én azzal is elégedett lennék, ha abbahagynák az engedést 90-nél....
A parti telektulajdonosokról annyit, hogy amennyiben valóban kár éri õket, természetesen kárpótolni kell, de ez még mindig elenyészõ anyagi megterhelés az évek alatt kiesett bevételhez képest. Azt pedig már csak halkan és egyáltalán nem bántó szándékkal említem, hogy egy parti teleknek annyi, de annyi elõnye van, hogy emellett lehet némi kellemetlenség is. És igazán nem bántásból mondom, hogy még ilyetén körülmények közt is lenne egy esetlegesen feladott hírdetésre tömeges jelentkezõ, aki szíves-örömest venné az Általad említett kényelmetlenségeket cserében egy parti telek birtoklásáért....
Adóról beszéltél. Nos az ominózus 2-3 évben a déli parton csónak-, vizibicikli és egyéb kölcsönzõk tömege nem tudott bevételt felmutatni, akik szintén adót fizetnek. A visszaesett vendégforgalom miatt a déli parton -a nagyrészt vendégekbõl élõ- lakók tízezrei szintén nem elhanyagolható bevételtõl estek el, viszont õk is tisztességgel fizetik az adókat.
Ezeket tényleg nem bántásból írom le, csak azért, hogy próbáljunk -a saját problémáinkat természetesen szem elõtt tartva- azonosulni mások gondjaival is.
Ha jártál a déli parton két éve, akkor láthattad azokat a siralmas, tényleg katasztrófális viszonyokat. Nem hiszem, hogy egyetlen jóérzésû ember szeretné kockáztatni annak a lehetõségét, hogy ez újfent elõfordulhasson. Mindenesetre a déli oldalon élõk közül szerintem egy sincs ilyen....
Tisztelettel:
Télember
Kedves Télember !
Kompromisszum lehetõség mindig van. El lehet érni egy olyan szintet, ami még mindenkinek jó. Jó a tónak és elfogadható a telektulajdonosoknak is, meg a vitorlástársadalomnak is, meg mindenkinek. Egy biztos: nem szabad olyan durva beavatkozást csinálni, mint azt tették a "szakértõk" asszem 2000-ben, amikor leeresztették, mert azt hitték, hogy jövõre is sok esõ jön majd. A hit helye a templom.
Ha most 10 cm-t leeresztenének, akkor én már elégedett lennék. De nem fognak, mert mint ma olvastam, csak a további növekedést állítja meg a leeresztés. Ha viszont az
õsz is ilyen esõs lesz, ez már kevés lesz.
Más : nemcsak a házak és fák károsodnak, hanem pl az utak is. Nekem kb. 40-50 eFt ba fog kerül anyagárban, hogy a
szétáztatott 60 cm széles kimenõ utat rendbehozzam. Ezt megszorozva a
parti telkek és egyéb létesítmények számával már szép summa jön ki.
Tisztelettel
HZ.
Kompromisszum lehetõség mindig van. El lehet érni egy olyan szintet, ami még mindenkinek jó. Jó a tónak és elfogadható a telektulajdonosoknak is, meg a vitorlástársadalomnak is, meg mindenkinek. Egy biztos: nem szabad olyan durva beavatkozást csinálni, mint azt tették a "szakértõk" asszem 2000-ben, amikor leeresztették, mert azt hitték, hogy jövõre is sok esõ jön majd. A hit helye a templom.
Ha most 10 cm-t leeresztenének, akkor én már elégedett lennék. De nem fognak, mert mint ma olvastam, csak a további növekedést állítja meg a leeresztés. Ha viszont az
õsz is ilyen esõs lesz, ez már kevés lesz.
Más : nemcsak a házak és fák károsodnak, hanem pl az utak is. Nekem kb. 40-50 eFt ba fog kerül anyagárban, hogy a
szétáztatott 60 cm széles kimenõ utat rendbehozzam. Ezt megszorozva a
parti telkek és egyéb létesítmények számával már szép summa jön ki.
Tisztelettel
HZ.
Csinaltunk fenyképeket a megnyitásról, pár nap múlva felrakom õket, most nem érek rá. Úgy tünik a szeptember nyugis lesz.
A partmenti magas talajvízszintnek-talajnedvességnek nem csak a Balaton az okozója, hanem az a 200 mm körüli csapadék, ami augusztusban hullott és az alacsonyabban fekvõ területek felé áramlik. Ha egy szárazabb szeptember-október lesz, valószínûleg javulni fog a helyzet. Télen viszont csökkenteni kell a vízszintet, hogy az idõjárás ne tegyen nagy kárt a partok mentén és legyen helye a tavaszi vizeknek.
Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy egy ilyen lassan feltöltõdõ tónál mint a Balaton, milyen hosszútávú stratégiát érdemes követni - eliindítani. A mostani állapot szerint a vízszintemelés csak "korlátolt" átmeneti lehetõség, a vízpótlás nehéz, drága és sok kárt is okozhat, az iszap elhelyezése nem könnyen megoldható, szóval problémás a tó. Persze el lehet fogadni a természetes folyamatot (lassú feltöltõdést) is, de egyéb szempontok miatt ez sem egy várható "jó kicsengése" az ügynek.
Most sokan úgy gondolhatják, hogy a mi életünkben (még 50-80 év) nagy dolog nem fog történni (lerakódik még 20 cm iszap), majd a következõ generációk megoldják a dolgot. Ezt azért õszintén remélem, hogy nem így fogjuk kezelni...
Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy egy ilyen lassan feltöltõdõ tónál mint a Balaton, milyen hosszútávú stratégiát érdemes követni - eliindítani. A mostani állapot szerint a vízszintemelés csak "korlátolt" átmeneti lehetõség, a vízpótlás nehéz, drága és sok kárt is okozhat, az iszap elhelyezése nem könnyen megoldható, szóval problémás a tó. Persze el lehet fogadni a természetes folyamatot (lassú feltöltõdést) is, de egyéb szempontok miatt ez sem egy várható "jó kicsengése" az ügynek.
Most sokan úgy gondolhatják, hogy a mi életünkben (még 50-80 év) nagy dolog nem fog történni (lerakódik még 20 cm iszap), majd a következõ generációk megoldják a dolgot. Ezt azért õszintén remélem, hogy nem így fogjuk kezelni...
Kedves, Haraszin!
Természetesen így látatlanban is elfogadom, hogy a Te házad szabályosan épült. Ettõl függetlenül szeretném megkérdezni, hogy a "szûk öt esztendõt" megelõzõen, amikor nem is egy alkalommal és tartósan volt ilyen magas a Balaton vízszintje, miért nem volt ekkora visszhangja a parti telkek tulajdonosai részérõl érkezõ szembenállásnak?
Ettõl függetlenül továbbra is fenntartom véleményemet, hogy döntõen azok a kertek kerülnek víz alá, melyek szabálytalan helyen épültek, és ugye abban megegyezhetünk, hogy ilyen nem kevés van....? Sõt.... Itt születtem, sajnos már elég öreg is vagyok, és úgy általában nyitott szemmel szoktam járni-kelni a világban, azaz valamennyi tapasztalat mondatja ezt velem. Ráadásul az általam ismert, és a tó dolgaival rendszeres foglalkozó helyiek véleménye is egyezik az enyémmel.
Elismervén, hogy vannak, akiket ez rosszul érint, szeretném a figyelmedet felhívni egy abszolút nem elhanyagolható tényre. Egy olyan -sokakat érintõ- probléma, mint a Balaton vízszintjének megemelése nyilvánvalóan sért érdekeket. Sajnos olyan megoldás nem létezik, amivel mindig, mindenki jól jár. De, amikor ilyen döntéseket hoznak, azt mindenekelõtt mérlegelik, hogy népgazdaságilag mi a helyes. Megoldást találni azoknak a telektulajdonosoknak, akik -mint Te is- szabályosan épitkeztek, mégis kár éri õket, vagy felvállalni újból az elmúlt évek -rengeteg negatív kampányt gerjesztõ- ijesztõ állapotát, amit talán Te is észleltél ott az északi parton....
Vajon helyes-e az ország idegenforgalmi bevételének döntõ részét kitevõ Balatont olyan helyzetbe hozni, amibe hozták, és kockáztatni sok-sok milliárdos bevételet?
Költõi a kérdés. Meg is válaszolom. Nem, nem szabad. Az megint egy más kérdés, hogy a jogosan épült telkeknek a kárát enyhíteni kell, de legalábbis megoldást keresni a problémára. Mégis, hangsúlyozom: gazdasági szempontból a vízszint megemelése, és lehetõség szerinti magasan tartása az egyetlen járható út.
Tisztelettel:
Télember
Természetesen így látatlanban is elfogadom, hogy a Te házad szabályosan épült. Ettõl függetlenül szeretném megkérdezni, hogy a "szûk öt esztendõt" megelõzõen, amikor nem is egy alkalommal és tartósan volt ilyen magas a Balaton vízszintje, miért nem volt ekkora visszhangja a parti telkek tulajdonosai részérõl érkezõ szembenállásnak?
Ettõl függetlenül továbbra is fenntartom véleményemet, hogy döntõen azok a kertek kerülnek víz alá, melyek szabálytalan helyen épültek, és ugye abban megegyezhetünk, hogy ilyen nem kevés van....? Sõt.... Itt születtem, sajnos már elég öreg is vagyok, és úgy általában nyitott szemmel szoktam járni-kelni a világban, azaz valamennyi tapasztalat mondatja ezt velem. Ráadásul az általam ismert, és a tó dolgaival rendszeres foglalkozó helyiek véleménye is egyezik az enyémmel.
Elismervén, hogy vannak, akiket ez rosszul érint, szeretném a figyelmedet felhívni egy abszolút nem elhanyagolható tényre. Egy olyan -sokakat érintõ- probléma, mint a Balaton vízszintjének megemelése nyilvánvalóan sért érdekeket. Sajnos olyan megoldás nem létezik, amivel mindig, mindenki jól jár. De, amikor ilyen döntéseket hoznak, azt mindenekelõtt mérlegelik, hogy népgazdaságilag mi a helyes. Megoldást találni azoknak a telektulajdonosoknak, akik -mint Te is- szabályosan épitkeztek, mégis kár éri õket, vagy felvállalni újból az elmúlt évek -rengeteg negatív kampányt gerjesztõ- ijesztõ állapotát, amit talán Te is észleltél ott az északi parton....
Vajon helyes-e az ország idegenforgalmi bevételének döntõ részét kitevõ Balatont olyan helyzetbe hozni, amibe hozták, és kockáztatni sok-sok milliárdos bevételet?
Költõi a kérdés. Meg is válaszolom. Nem, nem szabad. Az megint egy más kérdés, hogy a jogosan épült telkeknek a kárát enyhíteni kell, de legalábbis megoldást keresni a problémára. Mégis, hangsúlyozom: gazdasági szempontból a vízszint megemelése, és lehetõség szerinti magasan tartása az egyetlen járható út.
Tisztelettel:
Télember
Kedves Nanovich !
Petõfi óta mindenki tudja, hogy a Tisza mekkorákat szokott áradni. Ezért nem is épít közvetlen a partra senki, vagy ha igen, akkor indulhat a segélyakció. A Balatonnál nincs ekkora ingadozás, az önkormányzatok meg minden nm2-t eldtak, hogy pénzhez jussanak. Szóval míg a Tiszánál méterekben mérhetõ a problémás szintingadozás, addig a Balatonnál már a fenti ok miatt néhány deciméter ingadozás is gondot okoz.
A vízszint õsszel már nem csökken, csak nõni fog az õszi esõktõl, meg a téli hótól. 30 fokos kánikulában napi 1 cm-t csökken a Balaton. Hol várható mostanában 10-15 napos kánikula ??? Ergo csökkenés sem lesz természetes módon.
Disznó dolog feltölteni a partot, de ha akárhány teherautó töltést is hordtak a mederbe, akkor sem az okozza a színtnövekedést, hanem az esõ. Egyébként igen rövid számítással kijön, hogy 10 cm vízszintemelkedéshez 4 millió hétszázezer db 6 m3 -es teherautó rakományát kellett volna a vízpartra hordani az alacsony vízállásnál. Szóval kicsit óvatosabban a számokkal és a vádaskodásokkal. Ugyanis rossz számokból rossz következtetések vonhatók le.
Kedves Télember !
A vízelvezetõ árkok biztosan problémát okoznak az Alföldön, de a balatonparti telkeket nem fentrõl önti el az esõ, hanem alulról a Balaton. Aki meg nem ismeri a kapát-lapátot és mégis föntrõl önti el a víz, az magára vessen. Ja igen, merthogy a víz az lefelé folyik, nem fölfelé!! A Balatonnál van egy jó nagy vizelvezetõ árok és azt úgy hívják, hogy SIÓ !! A befizetett adónkból kéretik rendben tartani és használni.
Ha 120 cm lenne a színt, akkor csak a gumicsizma és csónakárusok járnának jól, mert pl. én is csónakkal járhatnék a nappalimban. Ez nem is volna vicces.
Petõfi óta mindenki tudja, hogy a Tisza mekkorákat szokott áradni. Ezért nem is épít közvetlen a partra senki, vagy ha igen, akkor indulhat a segélyakció. A Balatonnál nincs ekkora ingadozás, az önkormányzatok meg minden nm2-t eldtak, hogy pénzhez jussanak. Szóval míg a Tiszánál méterekben mérhetõ a problémás szintingadozás, addig a Balatonnál már a fenti ok miatt néhány deciméter ingadozás is gondot okoz.
A vízszint õsszel már nem csökken, csak nõni fog az õszi esõktõl, meg a téli hótól. 30 fokos kánikulában napi 1 cm-t csökken a Balaton. Hol várható mostanában 10-15 napos kánikula ??? Ergo csökkenés sem lesz természetes módon.
Disznó dolog feltölteni a partot, de ha akárhány teherautó töltést is hordtak a mederbe, akkor sem az okozza a színtnövekedést, hanem az esõ. Egyébként igen rövid számítással kijön, hogy 10 cm vízszintemelkedéshez 4 millió hétszázezer db 6 m3 -es teherautó rakományát kellett volna a vízpartra hordani az alacsony vízállásnál. Szóval kicsit óvatosabban a számokkal és a vádaskodásokkal. Ugyanis rossz számokból rossz következtetések vonhatók le.
Kedves Télember !
A vízelvezetõ árkok biztosan problémát okoznak az Alföldön, de a balatonparti telkeket nem fentrõl önti el az esõ, hanem alulról a Balaton. Aki meg nem ismeri a kapát-lapátot és mégis föntrõl önti el a víz, az magára vessen. Ja igen, merthogy a víz az lefelé folyik, nem fölfelé!! A Balatonnál van egy jó nagy vizelvezetõ árok és azt úgy hívják, hogy SIÓ !! A befizetett adónkból kéretik rendben tartani és használni.
Ha 120 cm lenne a színt, akkor csak a gumicsizma és csónakárusok járnának jól, mert pl. én is csónakkal járhatnék a nappalimban. Ez nem is volna vicces.
Kedves Télember !
Az én északi parton szabályosan épített házam is rossz helyen van, mert a kert Balaton felõli végébe már csak gumicsizmában tudunk kimenni és akkor bokáig ér a víz. A környéken van néhány hasonló telek, amit én láttam. A túl magas vízállás nem tesz jót az alapoknak, süllyednek a házak. Nyilván nem csak egy ház, és nem csak itt , hanem sok, körben a Balaton mellett. A magas vízállás miatt például fák pusztulnak ki a parton, mert elrohad a gyökerük !!
Kellett a normális vízállás, de a mostani azért már túlzás.
A zsilipet nagyon okosan azért találták ki, hogy szabályozni lehessen. A most emlegetett pót-pót-víztározó meg egy nagy m.haság. Üdv.
Az én északi parton szabályosan épített házam is rossz helyen van, mert a kert Balaton felõli végébe már csak gumicsizmában tudunk kimenni és akkor bokáig ér a víz. A környéken van néhány hasonló telek, amit én láttam. A túl magas vízállás nem tesz jót az alapoknak, süllyednek a házak. Nyilván nem csak egy ház, és nem csak itt , hanem sok, körben a Balaton mellett. A magas vízállás miatt például fák pusztulnak ki a parton, mert elrohad a gyökerük !!
Kellett a normális vízállás, de a mostani azért már túlzás.
A zsilipet nagyon okosan azért találták ki, hogy szabályozni lehessen. A most emlegetett pót-pót-víztározó meg egy nagy m.haság. Üdv.
2005.08.30 16:33:46 Meteorológia Forrás: Békés Megye Online
Az éves csapadékmennyiség harmada zúdult Berényre
Kiemelten foglalkozott a belvízhelyzettel pénteki ülésén a mezõberényi képviselõ-testület. Cservenák Pál Miklós polgármester beszámolójából kiderült, néhány nap alatt az éves csapadékmennyiség egyharmada zúdult a városra, a kritikus augusztus 16-ai éjjelen 110-120 milliméter esõ esett.
A kárfelmérés folyamatban van, de végleges adatok csak a víz levonulása után várhatók. Király Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere a térség ivóvízminõség-javító programjáról tájékoztatott. Mint elmondta, az uniós irányelvek miatt fejlesztésekre lesz szükség a régió összesen 225 településén. A szakember kifejtette, a mezõberényi ivóvízben az arzéntartalom, ha kis mértékben is, de meghaladja az uniós direktívát.
Az éves csapadékmennyiség harmada zúdult Berényre
Kiemelten foglalkozott a belvízhelyzettel pénteki ülésén a mezõberényi képviselõ-testület. Cservenák Pál Miklós polgármester beszámolójából kiderült, néhány nap alatt az éves csapadékmennyiség egyharmada zúdult a városra, a kritikus augusztus 16-ai éjjelen 110-120 milliméter esõ esett.
A kárfelmérés folyamatban van, de végleges adatok csak a víz levonulása után várhatók. Király Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere a térség ivóvízminõség-javító programjáról tájékoztatott. Mint elmondta, az uniós irányelvek miatt fejlesztésekre lesz szükség a régió összesen 225 településén. A szakember kifejtette, a mezõberényi ivóvízben az arzéntartalom, ha kis mértékben is, de meghaladja az uniós direktívát.
Hát ezaz! A vizszint szerintem most magától is visszacsökkenne arra a szintre amit most a leeresztéssel el akarnak érni.
A víz alatt lévõ telkekrõl meg annyit hogy nem kell 30 cm-es vízállásnál 60 teherautónyi földdel feltölteni a partot (persze jogtalanul) és nem lesz víz alatt 110 cm-en sem.
A víz alatt lévõ telkekrõl meg annyit hogy nem kell 30 cm-es vízállásnál 60 teherautónyi földdel feltölteni a partot (persze jogtalanul) és nem lesz víz alatt 110 cm-en sem.
Doki!
Kétségtelenül igazad van, de egy dolgon el kellene gondolkodni, vagy legalábbis elõrelátni. Mégpedig arra, hogy egy leeresztést követõen pótlódik-e a leeresztett mennyiség. Ugyanebbe a hibába estek 2000-ben is. Volt egy hosszabban elhúzódó csapadékos idõszak, és ennek megfelelõen engedték a Siót. Arra gondoltak, hogy ez mindig így lesz. Hát láttuk, egyáltalán nem lett így! Azt gondolom, hogy többekkel egyetemben -de a tó partján élõkkel együtt mindenképpen- szeretnénk azt látni, hogy valamiféle elõrelátás van a Balaton vízszint-szabályozásában. Nevesítve: nem ártana egy komolyabb leeresztés elõtt átnézni tüzetesen a közép- ill. hosszútávú prognózisokat csapadék szempontjából! Most erre lehet azt mondani, hogy megnézik az erre illetékesek, de az elmúlt néhány év engem abszolút nem gyõzött meg errõl. Sõt az ellenkezõjérõl....
Úgy tûnik, hogy belátható idõn belül nem lesz jelentõs csapadék, és mivel ilyenkor még késõ nyáriasan meleg van /különösen, ha szelesebbé válna az idõ..../, meglehetõsen komoly párolgással kell számolnunk. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem ártana egy kicsit elõre gondolkodni.... Ha azt mondjuk, hogy az optimális vízszint 110 cm, akkor vajon miért kell a 110 elérésekor eszetlenül engedni, különösen egy ilyen várható idõjárási helyzet elõtt? Matematikailag a 110 cm optimalizálása szerintem azt jelenti, hogy 100 és 120 között kellene szóródnia. Ezzel lehetne adni 20 cm esélyt a változásoknak, és szépen lehetne "játszani" a zsilip nyitásával-zárásával. Azért vagyok-vagyunk egy kicsit megijedve, mert ugyanez zajlott le 5 évvel ezelõtt....
Más, de idevágó. Olvasom, hogy a parti telkek vízben állnak a Balaton magas vízállása miatt, ez is komoly indokként szerepel a leeresztés-pártiaknál. Nos ez a legnagyobb hazugság! Azon telkeknek, melyrõl ez a hír szól, legfeljebb néhány százaléka állhat a vízszint miatt vízben, vagy annyi sem! Szerintem, ha ilyen vízszint mellett vízben áll a telek, akkor annak két oka lehet:
1., néhány százalékról tehet, hogy a telken nem szabályos helyen épült az ingatlan! Nagyon sok ilyen van!
2., döntõ része miatt pedig a vízlevezetõ árkok állapota, illetve abszolút meg nem léte okolható!
Ezen kellene elgondolkodni, és nem ész nélkül, hanem elõrelátó módon hozzányúlni egy nagyon törékeny egyensúlyú csodához!
Kétségtelenül igazad van, de egy dolgon el kellene gondolkodni, vagy legalábbis elõrelátni. Mégpedig arra, hogy egy leeresztést követõen pótlódik-e a leeresztett mennyiség. Ugyanebbe a hibába estek 2000-ben is. Volt egy hosszabban elhúzódó csapadékos idõszak, és ennek megfelelõen engedték a Siót. Arra gondoltak, hogy ez mindig így lesz. Hát láttuk, egyáltalán nem lett így! Azt gondolom, hogy többekkel egyetemben -de a tó partján élõkkel együtt mindenképpen- szeretnénk azt látni, hogy valamiféle elõrelátás van a Balaton vízszint-szabályozásában. Nevesítve: nem ártana egy komolyabb leeresztés elõtt átnézni tüzetesen a közép- ill. hosszútávú prognózisokat csapadék szempontjából! Most erre lehet azt mondani, hogy megnézik az erre illetékesek, de az elmúlt néhány év engem abszolút nem gyõzött meg errõl. Sõt az ellenkezõjérõl....
Úgy tûnik, hogy belátható idõn belül nem lesz jelentõs csapadék, és mivel ilyenkor még késõ nyáriasan meleg van /különösen, ha szelesebbé válna az idõ..../, meglehetõsen komoly párolgással kell számolnunk. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem ártana egy kicsit elõre gondolkodni.... Ha azt mondjuk, hogy az optimális vízszint 110 cm, akkor vajon miért kell a 110 elérésekor eszetlenül engedni, különösen egy ilyen várható idõjárási helyzet elõtt? Matematikailag a 110 cm optimalizálása szerintem azt jelenti, hogy 100 és 120 között kellene szóródnia. Ezzel lehetne adni 20 cm esélyt a változásoknak, és szépen lehetne "játszani" a zsilip nyitásával-zárásával. Azért vagyok-vagyunk egy kicsit megijedve, mert ugyanez zajlott le 5 évvel ezelõtt....
Más, de idevágó. Olvasom, hogy a parti telkek vízben állnak a Balaton magas vízállása miatt, ez is komoly indokként szerepel a leeresztés-pártiaknál. Nos ez a legnagyobb hazugság! Azon telkeknek, melyrõl ez a hír szól, legfeljebb néhány százaléka állhat a vízszint miatt vízben, vagy annyi sem! Szerintem, ha ilyen vízszint mellett vízben áll a telek, akkor annak két oka lehet:
1., néhány százalékról tehet, hogy a telken nem szabályos helyen épült az ingatlan! Nagyon sok ilyen van!
2., döntõ része miatt pedig a vízlevezetõ árkok állapota, illetve abszolút meg nem léte okolható!
Ezen kellene elgondolkodni, és nem ész nélkül, hanem elõrelátó módon hozzányúlni egy nagyon törékeny egyensúlyú csodához!
2005.08.29 16:10:47 Meteorológia Forrás: Békés Megye Online Árhullám és belvízvédekezés
Csárdaszállás(Mezõberénytõl 10km NY-ra) térségében a sokévi augusztusi átlag hatszorosa, több mint 272 milliméter esõ hullott, így aztán nem csoda, hogy jelentõs területek kerültek a térségben víz alá.
A Körösök vízgyûjtõjében a hétvégére csak elvétve volt csapadék, a körösszakáli és a nagytóti gátõrháznál 1011 milliméter csapadékot mértek. A múlt hét közepén a folyók erdélyi vízgyûjtõjében leesett esõ hatására a Berettyó vízszintje megemelkedett, Szeghalomnál elsõfokú készültség feletti vízszinttel tetõzött az árhullám. Ugyancsak kisebb árhullám vonult le a Fekete- és a Fehér-Körösön.
A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén folytatódott a belvízvédekezés, 1600 hektár vetést, 400 hektár legelõt és több mint 100 hektár egyéb területet borított a belvíz. A vízügy hét szivattyútelepet üzemeltetett, melyek 1 millió 720 ezer köbméter vizet emeltek át a befogadókba.
A Körösberettyói, valamint a Körösi Vízgazdálkodási Társulat 23 szivattyút üzemeltetett. Továbbra is harmadfokú a belvízvédelmi készültség Csárdaszálláson, Gyomaendrõdön, Köröstarcsán és Mezõberényben. Másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben Békésen, Kamuton, Körösladányban, Méhkeréken és Sarkadon.
Csárdaszállás(Mezõberénytõl 10km NY-ra) térségében a sokévi augusztusi átlag hatszorosa, több mint 272 milliméter esõ hullott, így aztán nem csoda, hogy jelentõs területek kerültek a térségben víz alá.
A Körösök vízgyûjtõjében a hétvégére csak elvétve volt csapadék, a körösszakáli és a nagytóti gátõrháznál 1011 milliméter csapadékot mértek. A múlt hét közepén a folyók erdélyi vízgyûjtõjében leesett esõ hatására a Berettyó vízszintje megemelkedett, Szeghalomnál elsõfokú készültség feletti vízszinttel tetõzött az árhullám. Ugyancsak kisebb árhullám vonult le a Fekete- és a Fehér-Körösön.
A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén folytatódott a belvízvédekezés, 1600 hektár vetést, 400 hektár legelõt és több mint 100 hektár egyéb területet borított a belvíz. A vízügy hét szivattyútelepet üzemeltetett, melyek 1 millió 720 ezer köbméter vizet emeltek át a befogadókba.
A Körösberettyói, valamint a Körösi Vízgazdálkodási Társulat 23 szivattyút üzemeltetett. Továbbra is harmadfokú a belvízvédelmi készültség Csárdaszálláson, Gyomaendrõdön, Köröstarcsán és Mezõberényben. Másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben Békésen, Kamuton, Körösladányban, Méhkeréken és Sarkadon.
Kedves Nanovich*!
A Balaton víszintje a ráesõ csapadéktól és a hozzáfolyástól növekszik. Ez a bevetéli oldal. A kiadási oldalon a párolgás áll. A bevétel a kiadásnak több, mint másfélszerese. Tehát a párolgás nem képes ellensúlyozni a vízgyûjtõre és a Balaton felszínére hulló csapadékmennyiséget. Ezért van szükség a mesterséges lefolyásra, azaz a leeresztésre. Különben a Balaton felületének minimum a kétszeresének kellene lennie ahhoz, hogy leeresztés nélkül is többé-kevésbé állandó vízszint alakuljon ki.
Tehát hosszú távon elkerülhetetlen a leeresztés. De mindig lesznek olyan évek (és voltak is), amikor a csapadék és a hozzáfolyás együttes mennyisége kevesebb, mint a párolgás.
A Balaton víszintje a ráesõ csapadéktól és a hozzáfolyástól növekszik. Ez a bevetéli oldal. A kiadási oldalon a párolgás áll. A bevétel a kiadásnak több, mint másfélszerese. Tehát a párolgás nem képes ellensúlyozni a vízgyûjtõre és a Balaton felszínére hulló csapadékmennyiséget. Ezért van szükség a mesterséges lefolyásra, azaz a leeresztésre. Különben a Balaton felületének minimum a kétszeresének kellene lennie ahhoz, hogy leeresztés nélkül is többé-kevésbé állandó vízszint alakuljon ki.
Tehát hosszú távon elkerülhetetlen a leeresztés. De mindig lesznek olyan évek (és voltak is), amikor a csapadék és a hozzáfolyás együttes mennyisége kevesebb, mint a párolgás.
Tisza parti gyerek vagyok, épen ezért magyarázza már el nemkem valaki hozzáértõ hogy most miért kell leengedni a Balaton vizét pár hónapra rá meg sírni hogy nincs benne elég?? Elnézést ha a kérdés triviális és borzoltam az idegeket de ezt tényleg nem értem.
Cauchy!
Nem tartozik ide, de igazad van. Mi vagyunk a világ "leggazdagabb országa".... Csak nagyon rossz látni, érezni, hogy szomszédos országok, melyek még néhány évvel ezelõtt mögöttünk kullogtak, miként rohannak el mellettünk. És ezt mindenféle politikai háttér nélkül mondom.
Bocsi a nem ideillõ témáért!
Nem tartozik ide, de igazad van. Mi vagyunk a világ "leggazdagabb országa".... Csak nagyon rossz látni, érezni, hogy szomszédos országok, melyek még néhány évvel ezelõtt mögöttünk kullogtak, miként rohannak el mellettünk. És ezt mindenféle politikai háttér nélkül mondom.
Bocsi a nem ideillõ témáért!
Télember: ..és ha csak ez lenne az egyetlen hely, ahol a kutatásokat a pénz elherdálására használják, akkor ez lenne a világ leggazdagabb országa.
Elvégre az alkohol- és dohányfogyasztásban valamint adóban is az élbolyban vagyunk.
hamarosan kész az idei csapadékstatisztikám, ha valakinek van iylenje, azt is szívesen olavsnám
Elvégre az alkohol- és dohányfogyasztásban valamint adóban is az élbolyban vagyunk.
hamarosan kész az idei csapadékstatisztikám, ha valakinek van iylenje, azt is szívesen olavsnám
Lám, lám.... a jó, öreg Balcsi megtelet, az idõjárás helyrehozta az elmúlt évek csapadékhiányát....
Csak azt nem tudom, hogy az "okosok" most miért nem teszik fel a kezüket: Hölgyeim és Uraim! Nagyon nagy marhák voltunk, hogy két éve mindenféle idióta tervvel álltunk elõ vízpótlás ügyében. Lehet, hogy nem is értünk hozzá.... Viszont a tervekkel és ilyen-olyan pályázatokkal jól kerestünk....
Egyébként javasolnám imént említett uraknak, hogy a magas vízszint miatt jó lenne, ha ismét kiírnák a pályázatokat. Most az elvezetés ügyében....
Csak azt nem tudom, hogy az "okosok" most miért nem teszik fel a kezüket: Hölgyeim és Uraim! Nagyon nagy marhák voltunk, hogy két éve mindenféle idióta tervvel álltunk elõ vízpótlás ügyében. Lehet, hogy nem is értünk hozzá.... Viszont a tervekkel és ilyen-olyan pályázatokkal jól kerestünk....
Egyébként javasolnám imént említett uraknak, hogy a magas vízszint miatt jó lenne, ha ismét kiírnák a pályázatokat. Most az elvezetés ügyében....
Meteorman, a víz fölött kipattanó zivatarok kialakulásához mekkora minimum vízfelszín szükséges kb.?
Csütörtökön 13kor csapolják a Balatont, mert megtelelt (nol.hu).
Danaparti!
Még régebben kérdezted, h azon a bizonyos hétfõi napon miért volt az, h 2 fok utana 1 és nem olyan sokra rá ismét kettõ, miközben nálatok nem volt szél.
Nos az alapkoncepció az, h a 2 fok minnél rövidebb ideig legyen fenn, hiszen akkor nem lehet szinte semmit csinálni a vízben. Akkor én éjszakáról menetem haza, nappal az egyik kollegam volt es kérdésemre elmondta, h gardiens helyzet volt akkor kis hideg advekcióval. Elkezdett csökkenni a gradiens ezért levette, majd ismételten elkezdett növekedni és egy kis hideg advekció is lehetett mellette, ami ismételt erõsödést okozott, olyannyira, h Fonyódon meg volt a 17 m/sec lökés, máshol nem, csak abban a sávban volt jelentõsen nagyobb. Ugyhogy jó volt, ha az egész Balatonra nézzük. Részletesen nem folynék bele, nem én voltam szolgálatban.
Viszont, amit meséltél az elég durva, annak utána néznénk. MIkor volt? Most igy elsöre az lehet, h a Balaton fölött kialakuló helyi zivatar volt. Ha elég meleg a víz, akkor éjszaka lehûlve a szárazföld sokszor csak a víz fölött pattognak ki a zivik, ha ugy általában labilis a légkör
Danaparti!
Még régebben kérdezted, h azon a bizonyos hétfõi napon miért volt az, h 2 fok utana 1 és nem olyan sokra rá ismét kettõ, miközben nálatok nem volt szél.
Nos az alapkoncepció az, h a 2 fok minnél rövidebb ideig legyen fenn, hiszen akkor nem lehet szinte semmit csinálni a vízben. Akkor én éjszakáról menetem haza, nappal az egyik kollegam volt es kérdésemre elmondta, h gardiens helyzet volt akkor kis hideg advekcióval. Elkezdett csökkenni a gradiens ezért levette, majd ismételten elkezdett növekedni és egy kis hideg advekció is lehetett mellette, ami ismételt erõsödést okozott, olyannyira, h Fonyódon meg volt a 17 m/sec lökés, máshol nem, csak abban a sávban volt jelentõsen nagyobb. Ugyhogy jó volt, ha az egész Balatonra nézzük. Részletesen nem folynék bele, nem én voltam szolgálatban.
Viszont, amit meséltél az elég durva, annak utána néznénk. MIkor volt? Most igy elsöre az lehet, h a Balaton fölött kialakuló helyi zivatar volt. Ha elég meleg a víz, akkor éjszaka lehûlve a szárazföld sokszor csak a víz fölött pattognak ki a zivik, ha ugy általában labilis a légkör
2005.08.25 15:40:12 Meteorológia Forrás: HírTV
Árhullám a Körösökön és a Berettyón
A Körösök hegyvidéki vízgyûjtõ területein lehullott csapadék miatt a Fehér- és a Fekete-Körösökön árhullám vonul le - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKÖVIZIG) vezetõje.
Bak Sándor elmondta, hogy az igazgatóság számításai szerint a két folyón levonuló árhullámok Magyarországra érve akadályozni fogják a belvizes területekrõl gravitációs úton történõ vízelvezetést.
Berettyó folyó vízgyûjtõjén leesett nagy mennyiségû esõ miatt a KÖRKÖVIZIG arra számít, hogy a folyó Szeghalomnál az elsõ fokú árvízvédelmi készültségi szint felett fog tetõzni.
Az igazgatóság mûködési terültén csütörtök reggel másodfokúra mérsékelték a mezõberényi védelmi szakaszon a belvízvédelmi készültséget. Továbbra is másodfokú a készültség a Kettõs-Körös jobb parti és a gyomai védekezési szakaszokon.
A készültségben lévõ védelmi szakaszokon 6250 hektár elöntést tartanak nyilván, amelybõl 4600 hektár vetés, 1100 hektár pedig szántó.
Az igazgatóság által mûködtetett nyolc szivattyútelep az elmúlt 24 órában 1,684 millió köbméter vizet emelt át a fõbefogadókba.
Az önkormányzatok közül négy településen tartanak harmad-, hét településen másod- és négy településen elsõ fokú belvízvédelmi készültséget.
Árhullám a Körösökön és a Berettyón
A Körösök hegyvidéki vízgyûjtõ területein lehullott csapadék miatt a Fehér- és a Fekete-Körösökön árhullám vonul le - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKÖVIZIG) vezetõje.
Bak Sándor elmondta, hogy az igazgatóság számításai szerint a két folyón levonuló árhullámok Magyarországra érve akadályozni fogják a belvizes területekrõl gravitációs úton történõ vízelvezetést.
Berettyó folyó vízgyûjtõjén leesett nagy mennyiségû esõ miatt a KÖRKÖVIZIG arra számít, hogy a folyó Szeghalomnál az elsõ fokú árvízvédelmi készültségi szint felett fog tetõzni.
Az igazgatóság mûködési terültén csütörtök reggel másodfokúra mérsékelték a mezõberényi védelmi szakaszon a belvízvédelmi készültséget. Továbbra is másodfokú a készültség a Kettõs-Körös jobb parti és a gyomai védekezési szakaszokon.
A készültségben lévõ védelmi szakaszokon 6250 hektár elöntést tartanak nyilván, amelybõl 4600 hektár vetés, 1100 hektár pedig szántó.
Az igazgatóság által mûködtetett nyolc szivattyútelep az elmúlt 24 órában 1,684 millió köbméter vizet emelt át a fõbefogadókba.
Az önkormányzatok közül négy településen tartanak harmad-, hét településen másod- és négy településen elsõ fokú belvízvédelmi készültséget.
Cauchy!
Látod éppen ez a szép az idõjárásban,hogy egy-két évre elõre megmondani, hogy milyen lesz, a tudomány mai állása szerint lehetetlen.Éppen ezért a Balaton vízszintjét sem lehet elõre jelezni ilyen idõtávon.
Ki gondolta volna két évvel ezelõtt,hogy ennyivel magassabb lesz a víz a Balcsiban idén.
Jövõre is csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban,ahogy néztem a statisztikát 50 évre visszamenõleg a legvalószínûbb szerintem ,hogy csökken a vízszint az ideihez képest,de csak kisebb mértékben.A fogadó irodákban én most jövõ augusztusra 80-95cm közé tenném a várható értéket,de ez már csak játék ,és semmi tudományos alapja nincsen.
Látod éppen ez a szép az idõjárásban,hogy egy-két évre elõre megmondani, hogy milyen lesz, a tudomány mai állása szerint lehetetlen.Éppen ezért a Balaton vízszintjét sem lehet elõre jelezni ilyen idõtávon.
Ki gondolta volna két évvel ezelõtt,hogy ennyivel magassabb lesz a víz a Balcsiban idén.
Jövõre is csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban,ahogy néztem a statisztikát 50 évre visszamenõleg a legvalószínûbb szerintem ,hogy csökken a vízszint az ideihez képest,de csak kisebb mértékben.A fogadó irodákban én most jövõ augusztusra 80-95cm közé tenném a várható értéket,de ez már csak játék ,és semmi tudományos alapja nincsen.
S mielõtt még valaki leharapja a fejem, hozzá kell tenni, hogy ettõl még lehet, hogy jövõre újra száraz és forró nyár lesz, és 36 cm es vízállás
Gitár: látod hányféleképpen lehet ezt értelmezni? A katasztrófahívõk ezt úgy mondanák, hogy mekkora szélsõségek vannak az idõjárásban, az egyik évben minimumrekord, a másikban meg maximumrekord
Szenzor!!!
Egyettértek veled abban,hogy nyilván az elmúlt évtizedekben többször is kinyitották a Siózsilipjét,erre céloztam amikor azt írtam,hogy"itt lehet,hogy a Siócsatornát is kinyitották".
Mindenestre az biztos,hogy az elmúlt 50 év egyik legmagassabb vízállású éve az idei.
Ahhoz képest,hogy tavalyelõtt még az egyik legalacsonyabb vízállás volt.
-Szépen korrigálta magát a természet.
Egyettértek veled abban,hogy nyilván az elmúlt évtizedekben többször is kinyitották a Siózsilipjét,erre céloztam amikor azt írtam,hogy"itt lehet,hogy a Siócsatornát is kinyitották".
Mindenestre az biztos,hogy az elmúlt 50 év egyik legmagassabb vízállású éve az idei.
Ahhoz képest,hogy tavalyelõtt még az egyik legalacsonyabb vízállás volt.
-Szépen korrigálta magát a természet.
Nem baj. Azért öröm látni, hogy így teli van a Tó. Inkább legyen 110 cm, mint 30. MIndent összevetve: egyik oldalon a károk, az ár- és belvíz, a heves esõk, másik oldalon a üdezöld erõd/vetések, szerintem inkább legyen így, mintsem a kiszáradt tavak és kiégett vetések látványa fogadjon.
Ebbõl az elhúzódó emelkedésbõl is látszik, hogy csak számít valamit az a fránya hozzáfolyás is De jó lenne lemenni megnézni ezt a nagy vizet, ha még 1 hónapot elhúzódik a felvételem, akkor le is megyek.
Már 107-s a Balcsi, úgy látszik ez a ciklon szépen tudott dobni rajta, s talán még holnap-holnapután esik hozzá, s meglesz a 110
Amindenit!! Ilyet még nem láttam, mára 3cm-t áradt a Balaton, így 106cm! Húú, nem semmi.
Hát ez a 106cm-es vízmagasság a Balatonon, augusztus végén igencsak ritkaság .
Utánna néztem az elmúlt 50 évben ezen a napon ilyen magas vízállás nem volt a Balatonon.
Az elmúlt tíz év adatai:
1995: 93cm
1996: 97cm
1997: 98cm
1998: 97cm
1999: 97cm
2000: 67cm
2001: 61cm
2002: 51cm
2003 30cm
2004 65cm
---------------
2005: 106CM
---------------
1987-ben hasonlóan magas vízállás volt , aug.20-án még 106cm volt a vízállás,de 24-re 99cm-re csökkent a vízszint.
1972-ben aug. 6-án volt 106cm,de 24-re 102cm lett a szint.
1965-ben volt az elmúlt 50 év legmagasabb vízszintje augusztus folyamán a Balatonnál,akkor aug.3-án ,aug. 8-án és aug.9-én is elérte a vízmagassága a 110cm-t./itt lehet,hogy a Siócsatornát is kinyitották./
Mindenesetre 24-én már "csak" 100cm-t mutatott a mérce.
Utánna néztem az elmúlt 50 évben ezen a napon ilyen magas vízállás nem volt a Balatonon.
Az elmúlt tíz év adatai:
1995: 93cm
1996: 97cm
1997: 98cm
1998: 97cm
1999: 97cm
2000: 67cm
2001: 61cm
2002: 51cm
2003 30cm
2004 65cm
---------------
2005: 106CM
---------------
1987-ben hasonlóan magas vízállás volt , aug.20-án még 106cm volt a vízállás,de 24-re 99cm-re csökkent a vízszint.
1972-ben aug. 6-án volt 106cm,de 24-re 102cm lett a szint.
1965-ben volt az elmúlt 50 év legmagasabb vízszintje augusztus folyamán a Balatonnál,akkor aug.3-án ,aug. 8-án és aug.9-én is elérte a vízmagassága a 110cm-t./itt lehet,hogy a Siócsatornát is kinyitották./
Mindenesetre 24-én már "csak" 100cm-t mutatott a mérce.
Nem csoda, ha ilyen sok a víz a Balcsiban, ha ennyi esõ esett ott az elmúlt 2 hétben:
Link
Link
Rovaniemi: már csak 4 centi Bár felõlem zárva is maradhat, oszt majd a Beach gyepszõnyegére járnának ívni a halak
A balatonnál nem szokatlan egy kicsit hogy augusztus vége felé van a maximum? de lehet h. ebbõl még szeptember is lesz.. emlékeztetõben két éve ilyenkor 28 cm volt, és homokszigetek voltak mint apálykor az Északi-tengeren.
Ma reggel II.fokúra mérsékelték a készültséget Szt.gotthárdnál, ahogy megy az ár lefelé jelentõsen el fog lapulni, de így is meglesz az I.fok egészen. Árpásig.
Mura: I.fok Letenyénél.
Hatalmas esõzés kezdõdött tegnap délután a Bajor-Alpokban, Vorarlbergben és Nyugat-Tirolban, melynek hatására rohamosan megemelkedtek a vízszintek. Helyenként 110-120mm/24h esett. A helyzet a Lech és az Iller mentén a legkritikusabb, ott sokfelé a legmagasabb a készültség.
Ami a Dunát illeti, a magyar szakaszt várhatóan csak a holnapi nap 2.felében éri el ez a hullám, jelentõsen "lecsendesedve", de az I.fok lehet hogy kelleni fog.
(még jó, hogy nem estek egybe a mellékfolyók árhullámai...)
Mura: I.fok Letenyénél.
Hatalmas esõzés kezdõdött tegnap délután a Bajor-Alpokban, Vorarlbergben és Nyugat-Tirolban, melynek hatására rohamosan megemelkedtek a vízszintek. Helyenként 110-120mm/24h esett. A helyzet a Lech és az Iller mentén a legkritikusabb, ott sokfelé a legmagasabb a készültség.
Ami a Dunát illeti, a magyar szakaszt várhatóan csak a holnapi nap 2.felében éri el ez a hullám, jelentõsen "lecsendesedve", de az I.fok lehet hogy kelleni fog.
(még jó, hogy nem estek egybe a mellékfolyók árhullámai...)
Aki esetlen innen remél tájékoztatást a Ny-Dt-i árvízrõl:
Nincs javulás a Felsõ-Rába-szakaszon, továbbra is stagnál.
A III.fok tartósnak ígérkezik Sz.gotthárd és Körmend között.
Kiöntött a Gerence, és sejtésem szerint a Torna, Hajagos is Bakonyalján.
Nincs javulás a Felsõ-Rába-szakaszon, továbbra is stagnál.
A III.fok tartósnak ígérkezik Sz.gotthárd és Körmend között.
Kiöntött a Gerence, és sejtésem szerint a Torna, Hajagos is Bakonyalján.
Mint az már tegnap késõ este várható volt, 3.fokú áv.készültséget rendeltek el a Rábán. A folyó ausztriai szakaszán, Feldbachnál órák óta igen magas vízálláson stagnál. Vészhelyzet alakulhat ki akkor, ha erre ráfut egy újabb árhullám (van rá esély délelõtt).
Szentgotthárdnál még délelõtt emelkedni fog, de egyre csökkenõ mértékben.
A heves árhullám kiváltója a Graztól ÉK-re lévõ hegyekben (a Rába forrásvidékén) lehullott hatalmas mennyiségû (100mm körül) esõ.
Szentgotthárdnál még délelõtt emelkedni fog, de egyre csökkenõ mértékben.
A heves árhullám kiváltója a Graztól ÉK-re lévõ hegyekben (a Rába forrásvidékén) lehullott hatalmas mennyiségû (100mm körül) esõ.
Nagyon durván áradnak a patakok és folyók Kelet-Stájerországban és Burgenlandban. A következmények hazánkat is érintik: a Rábán este 1.fokú készültséget rendeltek el, reggelre ezt bizonyosan 2.fokra emelik, de nem kizárt a 3.fok sem, tekintettel a folyó felsõ szakaszán tapasztalt késõ esti vízszintekre.
Fel lehet készülni tehát az ott árvízi helyzet esetén érintett területeken lakóknak, hogy Szentgotthárd - Körmend térségében holnap igen magas lesz a vízállás a Rábán, és mellékvizein: a Strémen és Lafnitzon és a Pinkán is.
A Körmendtõl lefelé élõk tájékozódjanak a holnap reggeli adatokból a a Vitukiból, vagy itt a Hydroinfoban.
Nagyon árad a Mura Graz feletti szakasza is, várhatóan azon is lesz készültség holnap napközben.
Fel lehet készülni tehát az ott árvízi helyzet esetén érintett területeken lakóknak, hogy Szentgotthárd - Körmend térségében holnap igen magas lesz a vízállás a Rábán, és mellékvizein: a Strémen és Lafnitzon és a Pinkán is.
A Körmendtõl lefelé élõk tájékozódjanak a holnap reggeli adatokból a a Vitukiból, vagy itt a Hydroinfoban.
Nagyon árad a Mura Graz feletti szakasza is, várhatóan azon is lesz készültség holnap napközben.
Még egy érdekesség. Mezõberényben régi hagyománya van a téglaiparnak. Így nem egy bánya és halastó található területünkön. Ezek a tavak az elmúlt idõszak száraz idõjárásnak köszönhetõen, gyakorlatilag, majdnem kiszáradtak.
Most 2-3 éjszaka alatt lehullott csapadéktól (140mm) szinte csordúltig megteltek, pedig egyáltalán nem kicsi, nem sekély vizek. A mezõberényi csatornarendszer nem volt képes elvezetni ezt a nagy mennyiségû csapadékot, így megteltek az árkok és az alacsonyabb részeket elöntötte a belvíz. Már 3 napja folyik a védekezés, helyreállítás, de még mindig vannak víz alatt lévõ házak.
Lassan Berényrõl leszivattyúzzák a vízet, de mivel a csatornahálózat telített, a víz, a Körös helyett a Mezõberény K-i részén fekvõ kertekre, nyaralókra folyik rá. Ott már 50-100cm magasan áll. Számításom szerint kb. 1 teljes hétre lesz szükség ahhoz, hogy ezt a csapadékmennyiséget elvezessék, és az árkok, csatornak annyira leürüljenek, hogy befogadóképesek legyenek közepes 30-50mm csapadékokra.
Ha, bekövetkezik az, amit a modellek már sejtettnek, hogy vasárnap estétõl-szerdáig ismételten igen nagy mennyiségû csapadék várható min: 40mm, de a 100mm sem elképzelhetetlen, akkor itt nagyon nagy problémák lesznek.
A rendszerek még az elõzõ csapadék mennyiségét sem vezették el, amikor újra nagy mennyiségû csapadékot kapnak.
Hiába tisztítják és szélesítik ki az átjárokat, árkokat, ha a befogadó nagy csatornák (pl. Nagyzúgi) telítettek. Visszaduzzad a víz, és ismét a városon marad.
Nagyon magabiztosan állította egy vízügyi szakember, hogy mostmár jöhet a csapadék el tudják vezeti.
Sajnos ebben még a fent vázolt körülmények esetén nem hiszek.
Képeim a belvízrõl:
Link
Link
Most 2-3 éjszaka alatt lehullott csapadéktól (140mm) szinte csordúltig megteltek, pedig egyáltalán nem kicsi, nem sekély vizek. A mezõberényi csatornarendszer nem volt képes elvezetni ezt a nagy mennyiségû csapadékot, így megteltek az árkok és az alacsonyabb részeket elöntötte a belvíz. Már 3 napja folyik a védekezés, helyreállítás, de még mindig vannak víz alatt lévõ házak.
Lassan Berényrõl leszivattyúzzák a vízet, de mivel a csatornahálózat telített, a víz, a Körös helyett a Mezõberény K-i részén fekvõ kertekre, nyaralókra folyik rá. Ott már 50-100cm magasan áll. Számításom szerint kb. 1 teljes hétre lesz szükség ahhoz, hogy ezt a csapadékmennyiséget elvezessék, és az árkok, csatornak annyira leürüljenek, hogy befogadóképesek legyenek közepes 30-50mm csapadékokra.
Ha, bekövetkezik az, amit a modellek már sejtettnek, hogy vasárnap estétõl-szerdáig ismételten igen nagy mennyiségû csapadék várható min: 40mm, de a 100mm sem elképzelhetetlen, akkor itt nagyon nagy problémák lesznek.
A rendszerek még az elõzõ csapadék mennyiségét sem vezették el, amikor újra nagy mennyiségû csapadékot kapnak.
Hiába tisztítják és szélesítik ki az átjárokat, árkokat, ha a befogadó nagy csatornák (pl. Nagyzúgi) telítettek. Visszaduzzad a víz, és ismét a városon marad.
Nagyon magabiztosan állította egy vízügyi szakember, hogy mostmár jöhet a csapadék el tudják vezeti.
Sajnos ebben még a fent vázolt körülmények esetén nem hiszek.
Képeim a belvízrõl:
Link
Link
2005.08.19 19:07:04 Általános Forrás: uno.hu
Több mint kilencezer hektárt öntött el a belvíz Békés megyében
Több mint kilencezer hektárt öntött el a belvíz Békés megyében az elmúlt napok esõzései miatt - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKÖVIZIG) vezetõje.
Az igazgatóság területén négy védelmi szakaszon, köztük a gyomai és a mezõberényi részeken kellett különbözõ fokozatú belvízvédelmi készültséget elrendelni - mondta Bak Sándor. A KÖRKÖVIZIG egyebek mellett a mezõberényi és a gyomaendrõdi térségben kilenc szivattyútelepet mûködtet folyamatosan. Az elmúlt 24 órában ezek a berendezések 1,5 millió köbméter belvizet szivattyúztak át a befogadókba - tette hozzá.
Több mint kilencezer hektárt öntött el a belvíz Békés megyében
Több mint kilencezer hektárt öntött el a belvíz Békés megyében az elmúlt napok esõzései miatt - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKÖVIZIG) vezetõje.
Az igazgatóság területén négy védelmi szakaszon, köztük a gyomai és a mezõberényi részeken kellett különbözõ fokozatú belvízvédelmi készültséget elrendelni - mondta Bak Sándor. A KÖRKÖVIZIG egyebek mellett a mezõberényi és a gyomaendrõdi térségben kilenc szivattyútelepet mûködtet folyamatosan. Az elmúlt 24 órában ezek a berendezések 1,5 millió köbméter belvizet szivattyúztak át a befogadókba - tette hozzá.