Globális jelenségek
De nem csak Bencsik úr áll hadilábon a tényekkel, hanem te is
Az igaz, hogy 2001-02 és 2005-06 között minden tél hidegebb volt a 100 éves átlagnál, ám az már nem, hogy mindegyik hidegebb volt a lagutóbbi télnél.
Valójában csak 3 volt hidegebb: a 2002-03-as, a 2004-05-ös és a 2005-06-os.
Az utóbbi 2 évizedben pedig a 6. leghidegebb tél volt
Az igaz, hogy 2001-02 és 2005-06 között minden tél hidegebb volt a 100 éves átlagnál, ám az már nem, hogy mindegyik hidegebb volt a lagutóbbi télnél.
Valójában csak 3 volt hidegebb: a 2002-03-as, a 2004-05-ös és a 2005-06-os.
Az utóbbi 2 évizedben pedig a 6. leghidegebb tél volt
2:05-nél elhangzik a következõ mondat: "Az elmúlt másfél évtized az, amely ugrásszerû felmelegedést mutat."
Nos, ez nem egészen így van. Az IPCC által kezelt HadCRUT3 adatsor szerint 1850 óta így változott a globális hõmérséklet: Link
Összesen 3 globális felmelegedési periódus volt az elmúlt 160 évben: 1860-1880, 1915-1940, 1975-2000
A két legintenzívebb melegedési idõszakra (1915-40 és 1975-2000) illesztett lineáris trend meredeksége szinte pontosan megegyezik: Link Az elõbbi idõszak okát még az IPCC is elismeri természetesnek. Mi a helyzet az 1975 utáni idõszakkal? Azt a belsõ égésû motorjaink és erõmûveink okozzák - szerintük.
Az 1990-es évek vége óta ráadásul egyetlen tizedfok melegedés sem történt, miközben a klímamodellek szerint a Földnek kb. 0.3°c-kal kéne melegebbnek lennie 2010-ben, mint 1998 körül.
Nos, ez nem egészen így van. Az IPCC által kezelt HadCRUT3 adatsor szerint 1850 óta így változott a globális hõmérséklet: Link
Összesen 3 globális felmelegedési periódus volt az elmúlt 160 évben: 1860-1880, 1915-1940, 1975-2000
A két legintenzívebb melegedési idõszakra (1915-40 és 1975-2000) illesztett lineáris trend meredeksége szinte pontosan megegyezik: Link Az elõbbi idõszak okát még az IPCC is elismeri természetesnek. Mi a helyzet az 1975 utáni idõszakkal? Azt a belsõ égésû motorjaink és erõmûveink okozzák - szerintük.
Az 1990-es évek vége óta ráadásul egyetlen tizedfok melegedés sem történt, miközben a klímamodellek szerint a Földnek kb. 0.3°c-kal kéne melegebbnek lennie 2010-ben, mint 1998 körül.
A másik, miszerint a ~100 000 évente bekövetkezõ hirtelen lehûlés legvalószínûbb okaként feltehetõen a naptevékenységben beálló hirtelen változás áll.
A Klíma kultúrtörténete címû könyvben ez volt az egyik számomra legérdekesebb rész.
William F. Ruddiman is a palaeoclimatologist and Professor Emeritus at the University of Virginia.
He is known principally for his "early anthropocene" hypothesis, the idea that human-induced changes in greenhouse gases did not begin in the eighteenth century with advent of coal-burning factories and power plants of the industrial era but date back to 8,000 years ago, triggered by the intense farming activities of our early agrarian ancestors. It was at that time that atmospheric greenhouse gas concentrations stopped following the periodic pattern of rises and falls that had accurately characterized their past long-term behavior, a pattern which is well explained by natural variations in the Earth’s orbit known as Milankovitch cycles. In his overdue-glaciation hypothesis Ruddiman claims that an incipient ice age would probably have begun several thousand years ago, but the arrival of that scheduled ice age was forestalled by the activities of early farmers. The overdue-glaciation hypothesis has been challenged on the grounds that alternative explanations are sufficient to account for the current warm anomaly without recourse to human activity, but Ruddiman challenges the methodology of his critics.
William F. Ruddiman is a palaeoclimatologist and Professor Emeritus at the University of Virginia.
He is known principally for his "early anthropocene" hypothesis, the idea that human-induced changes in greenhouse gases did not begin in the eighteenth century with advent of coal-burning factories and power plants of the industrial era but date back to 8,000 years ago, triggered by the intense farming activities of our early agrarian ancestors. It was at that time that atmospheric greenhouse gas concentrations stopped following the periodic pattern of rises and falls that had accurately characterized their past long-term behavior, a pattern which is well explained by natural variations in the Earth’s orbit known as Milankovitch cycles. In his overdue-glaciation hypothesis Ruddiman claims that an incipient ice age would probably have begun several thousand years ago, but the arrival of that scheduled ice age was forestalled by the activities of early farmers. The overdue-glaciation hypothesis has been challenged on the grounds that alternative explanations are sufficient to account for the current warm anomaly without recourse to human activity, but Ruddiman challenges the methodology of his critics.
Ne bántsátok mindjárt Bencsik urat. Sajnos az van, hogy hozzá nem értõ azon a szinten, amin kellene, de ha az lenne, akkor meg egy vasat nem tudna hozni ennek az országnak. Sajnos van egy trend, miszerint politikailag inkorrekt is lehet tagadni vagy akár megkérdõjelezni az antropogén eredetû klímaváltozást. Ha a meghatározó vélemények a tudományos akadémia szintjén sem engedik nyilvánosan a kritikát, akkor nemigen lehet majd olyan tanácsadót sem találni, aki az ellenkezõjérõl gyõzne meg egy csúcspolitikust.
Nem mellesleg, aki politikailag-anyagilag is érdekelt lehet abban, hogy alternatív energia termelést propagáljon, vagy ilyen befektetéséeket támogasson, akár az EU-n keresztül is, az nyilván a globális felemelgedés tézist fogja erõltetni. Különben nem kap egy vasat sem, akár politikailag kiáûtkozottá válhat. Én azt mondom, hogy politikusnra nem szabad alapozni e kérdésben, mert teljesen más dimenziókban dolgozik. Régi tanárom, Pokol Béla jog és társasdalomtudós szépen leírja (Azt hiszem Haebermas német társadalomtudós elméletét továbbgondolva), hogy egy - egy ágazatban melyek a bináris kódok, amelyek mentén valaki érvényesül. A tudományban például lehet olyan, hogy tudom / nem tudom bizonyítani az állításom.- A politikában: Hatalmon maradni / ellenézkbe menni.
Ebben az értékmezõben a politikust baromira nem érdekli hogy van-e globális felmelegedés. Úgy gondolkodik, hogyha van, akkor tudok egy rakás pénzt lehúzni az úniótól például az energetikai szektor reformjához, ami egyébként módfelett támogatandó célkitûzés. Hát persze, hogy ilyen elõadást fog tartani, az tök mindegy, hogy a tudományos értéke mennyi. A globális felmelegedést meglovagolva szerez lóvét az energia szektornak, ha pedig ebben sikeres, akkor több szavazatot tud szerezni. Ekként érvényesül a Hatalmon maradni / ellenzékbe menni bináris kód. Régi mondás, a cél szentesíti az eszközt...
Nem mellesleg, aki politikailag-anyagilag is érdekelt lehet abban, hogy alternatív energia termelést propagáljon, vagy ilyen befektetéséeket támogasson, akár az EU-n keresztül is, az nyilván a globális felemelgedés tézist fogja erõltetni. Különben nem kap egy vasat sem, akár politikailag kiáûtkozottá válhat. Én azt mondom, hogy politikusnra nem szabad alapozni e kérdésben, mert teljesen más dimenziókban dolgozik. Régi tanárom, Pokol Béla jog és társasdalomtudós szépen leírja (Azt hiszem Haebermas német társadalomtudós elméletét továbbgondolva), hogy egy - egy ágazatban melyek a bináris kódok, amelyek mentén valaki érvényesül. A tudományban például lehet olyan, hogy tudom / nem tudom bizonyítani az állításom.- A politikában: Hatalmon maradni / ellenézkbe menni.
Ebben az értékmezõben a politikust baromira nem érdekli hogy van-e globális felmelegedés. Úgy gondolkodik, hogyha van, akkor tudok egy rakás pénzt lehúzni az úniótól például az energetikai szektor reformjához, ami egyébként módfelett támogatandó célkitûzés. Hát persze, hogy ilyen elõadást fog tartani, az tök mindegy, hogy a tudományos értéke mennyi. A globális felmelegedést meglovagolva szerez lóvét az energia szektornak, ha pedig ebben sikeres, akkor több szavazatot tud szerezni. Ekként érvényesül a Hatalmon maradni / ellenzékbe menni bináris kód. Régi mondás, a cél szentesíti az eszközt...
A kárpát medence éghajlata éppen ilyen szélsõséges, sok - sok extrém helyzetet magában hordozó volt évszázadokkal ezelõtt is. Csak abban az értelemben nincs új a nap alatt - nekem - hogy amikor a klímakórus rázendít, és belemagyaráz a helyzetbe megalapozatlan dolgokat, egy az átlagostól eltérõ idõjárási idõszakban, akkor én csak mosolyogni bírok.
Akkor nem sokan állnának ki a közönség elé
De ilyen hülyeséget állítani, hogy az elmúlt tél volt a leghidegebb az elmúlt 2 évtizedben, ez vagy tudja hogy nem igaz csak hazudik, vagy hazudni akar, vagy pedig totál hozzá nem értõ, de akkor miért nem néz utána?
2 percbe telik utánanézni.
Egyébként mit mondtál neki erre?
Fene vigye el, hogy felénk nincs ilyen lehetõségem, hogy hozzá tudjak szólni ilyen témákhoz
Az biztos, hogy ez a gigablockingos idõszak teljesen homlokegyenest más, mint az 1950-1990-ig tartó nyugat-keleti irányítású idõszak, tehát ahhoz képest ez klímaváltozás, és elég komoly szélsõségekkel jár.
Persze ezek régen is voltak, de az a tény, hogy régen is voltak, nem cáfolja azt, hogy most is vannak, és nem bizonyítja, hogy a 20. század második felében is ilyen gyakorisággal elõfordultak.
A mai társadalom az 1950 és 1990 közötti idõszakban nõtt fel, azoknak mindenképpen szembetûnõbb a változás, aki 1990-es évek elejétõl folytat rendszerese meteorológiai megfigyeléseket, az csak legyint, mert pont azóta "hülyült" meg a klíma.
Csak az meteorológiai adatsorok nem adják vissza minden esetben ezt a változást.
Ádám!
Az elmúlt idõszakban eléggé hallgattál, amennyiben azért, mert kutakodtál, akkor bocsánatos bûn, de ebben az esetben megoszthatnád velünk, miket találtál, gondolom van egy rakat új információd, érdekességed!
Rossman!
Ezzel "Aki olvasta biztosan érti: Nincs új a nap alatt " nem értek egyet.
A meteorológia tudományában bõven van még új a nap alatt!
Például nagyon kíváncsi lennék, hogy a régebbi szélsõségek is ilyen gigablockingok miatt voltak, ritkán voltak nagy szélsõségek, vagy sûrûn kicsik, nyugat-keleti irányítás volt extrém meleg vagy extrém hideg, vagy mi váltotta ki a régebbi szélsõségeket.
De ilyen hülyeséget állítani, hogy az elmúlt tél volt a leghidegebb az elmúlt 2 évtizedben, ez vagy tudja hogy nem igaz csak hazudik, vagy hazudni akar, vagy pedig totál hozzá nem értõ, de akkor miért nem néz utána?
2 percbe telik utánanézni.
Egyébként mit mondtál neki erre?
Fene vigye el, hogy felénk nincs ilyen lehetõségem, hogy hozzá tudjak szólni ilyen témákhoz
Az biztos, hogy ez a gigablockingos idõszak teljesen homlokegyenest más, mint az 1950-1990-ig tartó nyugat-keleti irányítású idõszak, tehát ahhoz képest ez klímaváltozás, és elég komoly szélsõségekkel jár.
Persze ezek régen is voltak, de az a tény, hogy régen is voltak, nem cáfolja azt, hogy most is vannak, és nem bizonyítja, hogy a 20. század második felében is ilyen gyakorisággal elõfordultak.
A mai társadalom az 1950 és 1990 közötti idõszakban nõtt fel, azoknak mindenképpen szembetûnõbb a változás, aki 1990-es évek elejétõl folytat rendszerese meteorológiai megfigyeléseket, az csak legyint, mert pont azóta "hülyült" meg a klíma.
Csak az meteorológiai adatsorok nem adják vissza minden esetben ezt a változást.
Ádám!
Az elmúlt idõszakban eléggé hallgattál, amennyiben azért, mert kutakodtál, akkor bocsánatos bûn, de ebben az esetben megoszthatnád velünk, miket találtál, gondolom van egy rakat új információd, érdekességed!
Rossman!
Ezzel "Aki olvasta biztosan érti: Nincs új a nap alatt " nem értek egyet.
A meteorológia tudományában bõven van még új a nap alatt!
Például nagyon kíváncsi lennék, hogy a régebbi szélsõségek is ilyen gigablockingok miatt voltak, ritkán voltak nagy szélsõségek, vagy sûrûn kicsik, nyugat-keleti irányítás volt extrém meleg vagy extrém hideg, vagy mi váltotta ki a régebbi szélsõségeket.
Alapmû, kötelezõ olvasmánnyá tenném a meteorológia iránt érdeklõdõk körében. Aki olvasta biztosan érti: Nincs új a nap alatt , ennél lényegesen rapszódikusabb , és melegebb évek sorozata érhetõ tetten mûben nem egyszer. Bencsik valami energetikai államtitkár lett, jaj nekünk!
Kiegészítve az elõzõ hozzászólásomat: véleményem szerint valaki ne álljon ki közönség elé a klímaváltozásról elõadást tartani, ha a tapasztalati tudással kapcsolatos ismeretei is ennyire hiányosak.
A Réthly köteteket hazánk klímaváltozás-hangadói közül lényegében bárkinek tudnám ajánlani. Egy a hazai éghajlati adatsorokkal történõ ismerkedés szintén sokuk számára az újdonság erejével hatna.
Kissé kiábrándítóan hatott, mikor például Bencsik János, Tatabánya klímavédelmezõ polgármestere egy elõadás utáni hozzászólásomból kialakult vita során azt állította, hogy a 2009/10-es tél volt az elsõ átlagosnál hidegebb és havasabb tél az elmúlt két évtizedben... (és ez természetesen nem más, mint bizonyíték arra, hogy a változások kizárólagos okozója az emberiség)
2001/02 és 2005/06 között öt tél volt országos szinten átlagosnál hidegebb, ezek közül mindegyik hidegebb volt a legutóbbi télnél. 2002/03-ra sem emlékszik?
Kissé kiábrándítóan hatott, mikor például Bencsik János, Tatabánya klímavédelmezõ polgármestere egy elõadás utáni hozzászólásomból kialakult vita során azt állította, hogy a 2009/10-es tél volt az elsõ átlagosnál hidegebb és havasabb tél az elmúlt két évtizedben... (és ez természetesen nem más, mint bizonyíték arra, hogy a változások kizárólagos okozója az emberiség)
2001/02 és 2005/06 között öt tél volt országos szinten átlagosnál hidegebb, ezek közül mindegyik hidegebb volt a legutóbbi télnél. 2002/03-ra sem emlékszik?
A 105. oldal körül tartva a Réthly féle könyvek jutottak eszembe. Nagyon érdekes dolgokról ír, csak 2000 éves távlatban.
Most olvasom. Eddig nem rossz. Bár nem egy helyen a grafikonoknál nem egyértelmûek a mértékbeosztások - ami nagyban rontja a mû komolyságát.
Hasonló véleményen vannak egyes magyar meteorológus szaktekintélyek - táboruk sajnos (még) nem túl népes -, akik azt is hozzáfûzik: a légkör felmelegedése kifejezetten elõnyös (és mindig az volt!) a földi élõvilág számára.
Nem tudom olvasta-e már valaki az idén megjelent A klíma kultúrtörténete - jégkorszaktól a globális felmelegedésig címû könyvet. Az ismertetõk nagyon meggyõzõnek tûnnek, amint lesz idõm rá, megismerkedem a mûvel.
Link
Egy találó idézet a könyvbõl:
"A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk. Az emberek sokszor fenyegetõnek érezték a klímaváltozásokat. Hamis próféták és erkölcsi vállalkozók mindig is megpróbáltak hasznot húzni ebbõl. (...) Csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedõlni. Ha melegebb lesz - alkalmazkodni fogunk hozzá. Változnak az idõk, s velük együtt mi is."
Link
Egy találó idézet a könyvbõl:
"A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk. Az emberek sokszor fenyegetõnek érezték a klímaváltozásokat. Hamis próféták és erkölcsi vállalkozók mindig is megpróbáltak hasznot húzni ebbõl. (...) Csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedõlni. Ha melegebb lesz - alkalmazkodni fogunk hozzá. Változnak az idõk, s velük együtt mi is."
Ilyeneket még én is tudok. Emberemlékezet óta nem volt itt karácsonykor és húsvétkor is zivatar egyazon szezonban, az elmúlt 12 hónapban ez megtörtént. Az elmúlt 1 millió évben nem volt olyan magas a Tisza Szegeden, mint 4 éve. Kb 500ezer éve csordult meg odafönt a Kárpátok karéjában, tehát annyi idõs lehet.
Igen.
(De ha valami csoda folytán mégsem keveredne át a troposzféra, akkor a CO2 a felszín közelében dúsulna fel, az O2-nél, N2-nél nehezebb molekula lévén. Úgyhogy a Mauna Loán a földfelszínhez képest nem felül- hanem alulmérnénk.)
(De ha valami csoda folytán mégsem keveredne át a troposzféra, akkor a CO2 a felszín közelében dúsulna fel, az O2-nél, N2-nél nehezebb molekula lévén. Úgyhogy a Mauna Loán a földfelszínhez képest nem felül- hanem alulmérnénk.)
Biztos ez? Márhogy "tökéletes" a függõleges átkeverés a troposzférán belül?
Itt a válasz: Link
Valóban az Antarktisz felett van a legalacsonyabb CO2-koncentráció, de érdemes a skálát megfigyelni: a különbségek nem nagyobbak 10-15 ppm-nél. Másrészt a mai helyzetben ennek a különbségnek az az oka, hogy az Antarktisz körüli nyugati áramlás miatt az ottani levegõ csak lassan keveredik át a Föld többi részérõl származó levegõvel, így a CO2-emelkedés is csak több éves késéssel tudja követni a világméretû folyamatot.
Az antarktiszi jégfelszín egyébként maga is 3-4 km magasan van, tehát a Mauna Loához képest a magasságkülönbséggel nem is lehetne gond. (Persze ahogy Salo írta, a troposzférán belül a függõleges átkeverés egyébként is tökéletes.)
Valóban az Antarktisz felett van a legalacsonyabb CO2-koncentráció, de érdemes a skálát megfigyelni: a különbségek nem nagyobbak 10-15 ppm-nél. Másrészt a mai helyzetben ennek a különbségnek az az oka, hogy az Antarktisz körüli nyugati áramlás miatt az ottani levegõ csak lassan keveredik át a Föld többi részérõl származó levegõvel, így a CO2-emelkedés is csak több éves késéssel tudja követni a világméretû folyamatot.
Az antarktiszi jégfelszín egyébként maga is 3-4 km magasan van, tehát a Mauna Loához képest a magasságkülönbséggel nem is lehetne gond. (Persze ahogy Salo írta, a troposzférán belül a függõleges átkeverés egyébként is tökéletes.)
Igazad lehet, de a felszínmenti fluktuációk csak azokon a területeken jelentkeznek, ahol pl. városok tarkítják a tájat. 100 000 éve még ilyenek nem voltak, tehát akkoriban még a planetáris határrétegben is viszonylag egyenletesebb volt az eloszlás. (Más kérdés, hogy a növényzettel borított területeken éjjel kissé feldúsult, de a jég zárványaiban ez a hatás nem mutatkozik meg.)
Ezt leszámítva a tropopauzáig a turbulens átkeveredés miatt nagyjából megegyezik a légkör összetétele, nincs olyan jelentõs eltérés. (Ez ugyanaz, minthogy annak ellenére, hogy a légkör gázelegy, nem válik szét molekulasúly szerint.)
Szóval ez a probléma inkább csak a mai világban jelentkezik szerintem.
Ezt leszámítva a tropopauzáig a turbulens átkeveredés miatt nagyjából megegyezik a légkör összetétele, nincs olyan jelentõs eltérés. (Ez ugyanaz, minthogy annak ellenére, hogy a légkör gázelegy, nem válik szét molekulasúly szerint.)
Szóval ez a probléma inkább csak a mai világban jelentkezik szerintem.
Én arra gondoltam, hogy a 3700 méter magasan és a jégfelszínen mért CO2 szint talán jelentõsen is eltérhet egy idõben. Minthogy 100 ezer éve még nem mértek Mauna Loán, talán inkább pont a jégfelszín feletti mérések lennének irányadóak.
Az antarktiszi jégfuratminták zárványaiban lévõ koncentrációkat mérik. Az teljesen egyenértékû azzal a koncentrációval, ami akkor volt. A zárvány korát pedig annak helyébõl tudják kiszámolni (egy nem ekvidisztans idõskála vehetõ fel a jégfuratmintára egyértelmûen), méretétõl függõen változó, de elég nagy pontossággal.
A 100 000 éves ciklusokat nagyon jól magyarázza a csillagászati hatásokat leíró Milankovics-Batsák-elmélet. Azt is, hogy a melegedés gyorsabb (véletlenül így állnak össze a pályaelemek ciklusai). Ma ez az elfogadott álláspont, és igen, ezalapján egy lehûlési idõszaknak kell következnie .
Az alacsony légkörben (a planetáris határrétegben) valóban jobban szór a CO2-szint, hisz pl. városokban több van. A határréteg fölött azonban - köszönhetõen a hosszú tartózkodási idejének - szinte teljesen egyenletesen oszlik el. És pl. a Mauna Loa Obszervatóriumban, Hawaiion, ami 3700(?) méter magasan van, ott már ezt az eloszlatott CO2-szintet tudják mérni.
A 100 000 éves ciklusokat nagyon jól magyarázza a csillagászati hatásokat leíró Milankovics-Batsák-elmélet. Azt is, hogy a melegedés gyorsabb (véletlenül így állnak össze a pályaelemek ciklusai). Ma ez az elfogadott álláspont, és igen, ezalapján egy lehûlési idõszaknak kell következnie .
Az alacsony légkörben (a planetáris határrétegben) valóban jobban szór a CO2-szint, hisz pl. városokban több van. A határréteg fölött azonban - köszönhetõen a hosszú tartózkodási idejének - szinte teljesen egyenletesen oszlik el. És pl. a Mauna Loa Obszervatóriumban, Hawaiion, ami 3700(?) méter magasan van, ott már ezt az eloszlatott CO2-szintet tudják mérni.
Egyébként jól látom, hogy jelenleg tulajdonképpen egy 100 ezer éves lehûlési periódus elején vagyunk?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi váltja ki 100 ezer évente a CO2 szint és a hõmérséklet csúcsokat követõ csökenését!
Közben eszembe jutott egy sarkallatos kérdés: Jelenleg pontosan hol mérik a ~400 ppm-es értéket? Arra gondolok, hogy a CO2 felszíni eloszlása talán jobban szór, mint a légköri szint. S hogy valamilyen okból az Antarktiszon a jégfelszínen kisebb a koncentrációja. S talán emiatt gondoljuk, hogy 100 ppm-mel nagyobb a jelenlegi érték.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi váltja ki 100 ezer évente a CO2 szint és a hõmérséklet csúcsokat követõ csökenését!
Közben eszembe jutott egy sarkallatos kérdés: Jelenleg pontosan hol mérik a ~400 ppm-es értéket? Arra gondolok, hogy a CO2 felszíni eloszlása talán jobban szór, mint a légköri szint. S hogy valamilyen okból az Antarktiszon a jégfelszínen kisebb a koncentrációja. S talán emiatt gondoljuk, hogy 100 ppm-mel nagyobb a jelenlegi érték.
Egyébként mondassz valamit. Az elmúlt félmillió évre hogyan számolták ki a CO2-t? Mert van egy sanda gyanúm, hogy ez a jelenlegi érték (~400) nem példanélküli ebben az idõszakban. arra gondolok, hogy a grafikonon látható csúcsok (130e, 240e és 325e éve)valójában akár lehet, hogy elérték a 400, akár 500 ppm-es értéket is, csak borzasztóan rövid ideig. A grafikonból egyébként az tûnik ki, hogy a csúcsoknál a hõmérséklet együtt kezd nõni a CO2 szinttel. Továbba én belelátok egy egyensúlyi mechanizmust is. A CO2 szint és a hõmérséklet egy bizonyos ideig gyorsuló ütemben nõ, majd szépen visszatáncol. Mindezt circa 100 ezer éves cilusokban. Persze az is látható a grafikonon, hogy ezek a ~100 éves ciklosok is nyúlnak.
Én nem is mondtam, hogy a [co2]-emelkedés váltotta ki a melegedéseket, csak azt, hogy a T-vel erõsen korrelál. Egyébként meg úgy tudom, hogy mindkettõ ki tudja váltani a másikat egy bizonyos szintig:
1. Ha melegszik a levegõ, és vele az óceán, akkor onnan kiszabadul egy csomó CO2. /Valószínûleg eddig ez volt a "szokás"./
2. Ha nõ a [co2], az üvegházhatása miatt megemeli a T-t.
Hogy mennyire szoros az összefüggés a hatások között, azt nem tudom, fõleg a második a kérdéses.
Mindenesetre az biztos, hogy a mai viszonyok a légkör számára viszonylag újak, ezért lehetetlen elõrejelzni azt, hogy a jelenkori [co2]-növekedés mit okoz. De talán nem "eldobandó" feltételezés az, hogy a korreláció nagyjából megmaradhat; más kérdés, hogy a globális átlag T nem tudja lekövetni ezt a geológiai léptékben gyors növekedést (már ha követni "akarja" egyáltalán).
És persze sok egyéb kérdés felmerül az egyéb visszacsatolások miatt is.
1. Ha melegszik a levegõ, és vele az óceán, akkor onnan kiszabadul egy csomó CO2. /Valószínûleg eddig ez volt a "szokás"./
2. Ha nõ a [co2], az üvegházhatása miatt megemeli a T-t.
Hogy mennyire szoros az összefüggés a hatások között, azt nem tudom, fõleg a második a kérdéses.
Mindenesetre az biztos, hogy a mai viszonyok a légkör számára viszonylag újak, ezért lehetetlen elõrejelzni azt, hogy a jelenkori [co2]-növekedés mit okoz. De talán nem "eldobandó" feltételezés az, hogy a korreláció nagyjából megmaradhat; más kérdés, hogy a globális átlag T nem tudja lekövetni ezt a geológiai léptékben gyors növekedést (már ha követni "akarja" egyáltalán).
És persze sok egyéb kérdés felmerül az egyéb visszacsatolások miatt is.
Ez a grafikon például nem éppen a CO2 kiváltotta hõmérséklet-növekedésrõl tanúskodik, hanem éppen a fordítottjáról.
Link
És az egész antropogén eredetû globális felmelegedés hiszti ezen alapul...
Link
És az egész antropogén eredetû globális felmelegedés hiszti ezen alapul...
Addig sem biztos, hogy normális lesz az idõjárás. Oda kell figyelni a légköri nyomgázokra, ugyanis az interglaciálisoban megszokott volt, hogy pl. a [co2]=280-300ppm közötti maxot ért el, míg jelenleg 380-390ppm-nél tartunk, mely az iparosodás óta növekszik igen jelentõsen (Ez a többi nyomgázra is igaz). Azt is tudjuk, hogy a Negyedidõszakban a [co2]-és a globális átlag T erõsen korrelált volt.
Nagyon valószínû tehát, hogy e [co2]-növekedést késõbb a globális átlag T emelkedése fogja követni (már most is követheti, de ezt nem lehet egyértelmûen bizonyítani). Hogy ez regionális szinten, vagy más idõjárási elemek tekintetében mit jelent, az pl. a régió adottságaitól erõsen függ, de kiszámíthatatlan.
A médiahiszti pedig abból az okból érthetõ lehetne, hogy pl. a Kiotói Jegyzõkönyvben foglaltak szerint fõ alapelv, hogy a várható ember által okozott klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása alól nem mentség az, hogy az elõrejelzések bizonytalanok.
/Persze ez nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, ez az ionoszféra-melegítés nekem továbbra is igen ködös./
A lényeg az akar lenni, hogy a média a hatalmakra nyomást szeretne gyakorolni, hisz köztudott, hogy egyébként a hatalmaknak nem érdekük a Kiotói Jegyzõkönyv betartása.
Jelenleg az irányelv, hogy általában az 1990-es évi országos átlag T-hez képest 2050-ig ne engedje az adott ország +2°C fölé menni az anomáliát (manapság ez tarthatatlannak tûnik, ezért tavaly +3°C-ra emelték ezt a határt). Ehhez tudósok szerint 430-450ppm-es [co2] lehetne megengedett legfeljebb, ezt kellene stabilizálni.
Ehhez Magyarország az 1985-'87-es szinthez képesti 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt. Ebben így mi (és fõleg az EU a 8%-kal) a világon élen járunk, mégis édes kevésnek tûnik.
Szóval a médiahiszti igazából erre is irányulna. (Legalábbis ma ezt tanultuk az egyetemen )
Nagyon valószínû tehát, hogy e [co2]-növekedést késõbb a globális átlag T emelkedése fogja követni (már most is követheti, de ezt nem lehet egyértelmûen bizonyítani). Hogy ez regionális szinten, vagy más idõjárási elemek tekintetében mit jelent, az pl. a régió adottságaitól erõsen függ, de kiszámíthatatlan.
A médiahiszti pedig abból az okból érthetõ lehetne, hogy pl. a Kiotói Jegyzõkönyvben foglaltak szerint fõ alapelv, hogy a várható ember által okozott klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása alól nem mentség az, hogy az elõrejelzések bizonytalanok.
/Persze ez nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, ez az ionoszféra-melegítés nekem továbbra is igen ködös./
A lényeg az akar lenni, hogy a média a hatalmakra nyomást szeretne gyakorolni, hisz köztudott, hogy egyébként a hatalmaknak nem érdekük a Kiotói Jegyzõkönyv betartása.
Jelenleg az irányelv, hogy általában az 1990-es évi országos átlag T-hez képest 2050-ig ne engedje az adott ország +2°C fölé menni az anomáliát (manapság ez tarthatatlannak tûnik, ezért tavaly +3°C-ra emelték ezt a határt). Ehhez tudósok szerint 430-450ppm-es [co2] lehetne megengedett legfeljebb, ezt kellene stabilizálni.
Ehhez Magyarország az 1985-'87-es szinthez képesti 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt. Ebben így mi (és fõleg az EU a 8%-kal) a világon élen járunk, mégis édes kevésnek tûnik.
Szóval a médiahiszti igazából erre is irányulna. (Legalábbis ma ezt tanultuk az egyetemen )
A Csiki-medencében élõket igyekszem megnyugtatni: a Golf-áramlat belátható idõn belül (ez évtizedeket jelent!) nem fog leállni, amivel az embereket riogatni próbálják. A szokásosnál hidegebb tél viszont elképzelhetõ, amirõl e fórumban többször is szó esett már. (Nincs az a tudós, aki holtbiztosan megjósolná az eljövendõ tél jellegét.) Aludjunk csak nyugodtan...
Újabb hir kapott szárnyra: most britt meteorologusok állitják azt, hogy az idei tél rendkivûl kemény lesz Oroszországban és Romániában, tehát akkor Magyarorszégon is. Ezt nemrég jelentették be a román hir televizion. Ez már valamit jelenthet , hogy a lengyelek után most a brittek is riadot fújnak. Valaki meg tudja erõsiteni ezt a hirt?
Kihangsulyozom ez nem a korábbi lengyel m. által bedobott hir!
Kihangsulyozom ez nem a korábbi lengyel m. által bedobott hir!
Hozzáteszem: a hír nem teljesen alaptalan. A termohalin mozgások már évtizedek óta lassulóban vannak. Azon lehet vitatkozni, hogy ez az olvadékvizek felszaporodása miatt van, vagy más okból.
Szerencsére? Figyelj csak, én nem nézem ki a sok Frankenstein-gyárosból, hogy õk programozott idõjárást akarnak. Nekik már az is elég, ha bele tudnak barmolni az idõjárásba... aztán idõvel majd idõvel úgyis egyre kifinomultabb lesz a módszer...
Ez a szokásos média-fogások része, tudományos alátámasztás nélkül.
Mondjuk a tavalyi helyzethez ( Link ) hasonlóan a Golf-gyûrûkhöz (amik le tudják kötni az áramlás akár 10%-nyi energiáját) hasonló meleg-foltok vannak az amerikai kontinens keleti partja elõtt, a nyílt óceánon: Link
Endre: Ne általánosíts, nem szokott, csak egy bizonyos évtizedeket átfogó ciklusban gyakoriságot mutatott.
Mondjuk ezek a helyzetek adták a borzasztó évi hozamok jó részét.
Mondjuk a tavalyi helyzethez ( Link ) hasonlóan a Golf-gyûrûkhöz (amik le tudják kötni az áramlás akár 10%-nyi energiáját) hasonló meleg-foltok vannak az amerikai kontinens keleti partja elõtt, a nyílt óceánon: Link
Endre: Ne általánosíts, nem szokott, csak egy bizonyos évtizedeket átfogó ciklusban gyakoriságot mutatott.
Mondjuk ezek a helyzetek adták a borzasztó évi hozamok jó részét.
Feláll a hátamon a szõr ettõl a mostani helyzettõl is!
Jön a front nyugatról, elmegy az ország keleti határáig, majd stop, és elkezd visszafelé menni és keletrõl kiderülni az ég.
Mintha mennék kocsival Budapest felé az M7-en, aztán egyszer csak Székesfehérvárnál fognám magam, satu, megfordulnék és szembe a forgalommal elindulnék visszafelé.
Borzalom!
Egy front sem tud jóideje elmenni az Urálig, mint ahogy szokott!
Jön a front nyugatról, elmegy az ország keleti határáig, majd stop, és elkezd visszafelé menni és keletrõl kiderülni az ég.
Mintha mennék kocsival Budapest felé az M7-en, aztán egyszer csak Székesfehérvárnál fognám magam, satu, megfordulnék és szembe a forgalommal elindulnék visszafelé.
Borzalom!
Egy front sem tud jóideje elmenni az Urálig, mint ahogy szokott!
"Nem tudom mire való a ... [moderátor] ENSZ, ha nem arra, hogy az ilyen és hasonló kísérletek megkezdésérõl népszavazásban, vagy más módon de kérje ki a világ lakosságának véleményét! "
Isten õrizz! A média és a mögötte álló háttérhatalom azt, és úgy hiszterizál, fogadtat el amit akar!
Annyira nevetséges, az hogy majd sugárzással én egy programozott idõjárási eseményt produkálok! Szerencsére ez sokkal bonyolultabb, hiszen egy sokismeretlenes egyenletrõl van szó, nem tudni mi lesz valójában a produktum. Egyébként addig lesz normális idõjárás, amíg az ember tudatosan nem tud, nem fog beleavatkozni! Errõl kellene tetõ alá hozni , és aláíratni minden országgal egyezményt, mert lassan tényleg lehetséges lesz az ilyen ordaskodás.
Isten õrizz! A média és a mögötte álló háttérhatalom azt, és úgy hiszterizál, fogadtat el amit akar!
Annyira nevetséges, az hogy majd sugárzással én egy programozott idõjárási eseményt produkálok! Szerencsére ez sokkal bonyolultabb, hiszen egy sokismeretlenes egyenletrõl van szó, nem tudni mi lesz valójában a produktum. Egyébként addig lesz normális idõjárás, amíg az ember tudatosan nem tud, nem fog beleavatkozni! Errõl kellene tetõ alá hozni , és aláíratni minden országgal egyezményt, mert lassan tényleg lehetséges lesz az ilyen ordaskodás.
Vajon mi eredmenyezne tartos anticiklont az Eszaki-tengeren? A polarfrontnak kellene modosulnia? Vagy az itt sokat emlegetett Golf-aramlat gyengulese okozna'?
Vajon egy "atlagos" jegkorszaki nyari napon hogy nezne ki a nyomasi mezo Europa es Eszak-Amerika kornyezeteben? Vajon hasznalhatnank-e azokat a kifejezeseket, amiket egy mostani elorejelzes eseten? (izlandi csigagyar, mediciklonok, labas hideg stb.)
Vajon egy "atlagos" jegkorszaki nyari napon hogy nezne ki a nyomasi mezo Europa es Eszak-Amerika kornyezeteben? Vajon hasznalhatnank-e azokat a kifejezeseket, amiket egy mostani elorejelzes eseten? (izlandi csigagyar, mediciklonok, labas hideg stb.)
nem tudom, az ionoszferaban mi alapjan adjak meg a homersekletet? nem tul ritka mar akkora magassagban az atmoszfera, hogy a "normal", gaztorvenybol kovetkezo meres megadhato legyen? szerintem ott mar molekula-homersekletek atlaga ertendo, az pedig az ionizacio miatt egyebkent is magas.
hogy ezt a szerkezetet fegyverkent akarjak-e alkalmazni, az mas kerdes, elsodlegesen a muholdak szempontjabol nem mindegy, milyen homersekletu az ionoszfera.
hogy ezt a szerkezetet fegyverkent akarjak-e alkalmazni, az mas kerdes, elsodlegesen a muholdak szempontjabol nem mindegy, milyen homersekletu az ionoszfera.
Sajnos igazad van! A baj csak az, hogy igazából egy sima gázlelõhely megtalálásával indult a történet. A kutató cég rájött, hogy a kitermelés és az USA-ba való szállítás nagyon komoly költségeket jelent. Megkértek egy fizikust, hogy segítsen újfajta technológiát kitalálni a költséghatékonyságra és ekkor jött a nagy felfedezés.....
Maga az antenna "park" a földgázmezõn fekszik és a gáz energiát alakítják át sugárzott hõvé...., majd szép lassan jött a feleszmélés az idõjárásra (Jet Stream-re) gyakorolt hatás, stb.
Maga az antenna "park" a földgázmezõn fekszik és a gáz energiát alakítják át sugárzott hõvé...., majd szép lassan jött a feleszmélés az idõjárásra (Jet Stream-re) gyakorolt hatás, stb.
Nem tudom mire való a ... [moderátor] ENSZ, ha nem arra, hogy az ilyen és hasonló kísérletek megkezdésérõl népszavazásban, vagy más módon de kérje ki a világ lakosságának véleményét! Nem volt még elég az emberiségre szabadított gyilkos és romboló technológiákból?????
Egy kis idézet "A legnagyobb ionoszféra-melegítõ képes arra, hogy 1200 km2-es kiterjedésben 27 000 °C-ra hevítse fel az ionoszférát. Az antennarendszer irányított (irányhatású), vagyis az elektromágneses hullámok tetszõleges irányba sugározhatók vele. A felmelegített ionoszféra mintegy 50 km-es körzetben megemelkedik (9. ábra). Ez a légköri nyomásviszonyokra, sõt a magaslégköri, nagy sebességû áramlásokra is visszahathat. A baj az, hogy nem ismertek a beavatkozás hosszú távon jelentkezõ következményei, ugyanis az idõjárásra gyakorolt hatása katasztrofális is lehet.
A társaságot érték már olyan vádak, hogy idõjárás-módosítással foglalkoznak. Egy újságcikkben például az olvasható, hogy a magaslégköri áramlások szokatlan eltolódása hideg légtömegeket nyomott D-re Alaszkában, amely következtében tornádó keletkezett Floridában. A berendezés esetleges fegyverként történõ alkalmazásának beláthatatlan következményei lehetnének. Képzeljünk el egy jelentõs katonai csoportosítást, amelynek hetekig, hónapokig a lehetõ legrosszabb idõjárási körülmények között kellene tevékenykednie (viharok, esõzések, áradások stb.). Nyilvánvaló, hogy az adott katonai erõ harc- és ütõképessége az eredeti töredékére csökkenne.
AZ IONOSZFÉRA- MELEGÍTÕ BERENDEZÉSEK KÉPESSÉGEI
A sajtóban és más forrásokban megjelent információk a HAARP képességeit lényegesen alacsonyabbnak tüntetik fel a valóságosnál. A nyilvánosság elõtt olyan fényben próbálják feltüntetni, mintha semmiben sem különbözne más, az ionoszféra felfûtését célzó kísérletektõl, melyeket a világ különbözõ helyein végeznek. Ezek közül néhány: Arecibo, Puerto Rico, Tromso, valamint Norvégia és Oroszország nagyobb obszervatóriumai. Az amerikai kormány egyik, 1990. évi jelentése azonban megállapítja, hogy az ionoszféra hirtelen és erõs rádiófrekvenciás besugárzása annak szokatlan mûködését okozza."
HAARP honlap: Link
Cikk: Link
A társaságot érték már olyan vádak, hogy idõjárás-módosítással foglalkoznak. Egy újságcikkben például az olvasható, hogy a magaslégköri áramlások szokatlan eltolódása hideg légtömegeket nyomott D-re Alaszkában, amely következtében tornádó keletkezett Floridában. A berendezés esetleges fegyverként történõ alkalmazásának beláthatatlan következményei lehetnének. Képzeljünk el egy jelentõs katonai csoportosítást, amelynek hetekig, hónapokig a lehetõ legrosszabb idõjárási körülmények között kellene tevékenykednie (viharok, esõzések, áradások stb.). Nyilvánvaló, hogy az adott katonai erõ harc- és ütõképessége az eredeti töredékére csökkenne.
AZ IONOSZFÉRA- MELEGÍTÕ BERENDEZÉSEK KÉPESSÉGEI
A sajtóban és más forrásokban megjelent információk a HAARP képességeit lényegesen alacsonyabbnak tüntetik fel a valóságosnál. A nyilvánosság elõtt olyan fényben próbálják feltüntetni, mintha semmiben sem különbözne más, az ionoszféra felfûtését célzó kísérletektõl, melyeket a világ különbözõ helyein végeznek. Ezek közül néhány: Arecibo, Puerto Rico, Tromso, valamint Norvégia és Oroszország nagyobb obszervatóriumai. Az amerikai kormány egyik, 1990. évi jelentése azonban megállapítja, hogy az ionoszféra hirtelen és erõs rádiófrekvenciás besugárzása annak szokatlan mûködését okozza."
HAARP honlap: Link
Cikk: Link
Engem igazából az érdekelne, hogy hogy csinálták. Ugyanis a Nap felszíne 6000K, és sokkal kisebb légrétegen kell átvinni azt a teljesítményt az ionoszféráig, mint ami teljesítményt innen ki kéne sugározni. A légkör tömegének ugyanis a fele az alsó 5,5-6km-en van. Tehát a 6000K-nek megfelelõ irradiancia alig "pár részecskén" megy át, tehát nem nagyon gyengül (az ionoszféra pont az elsõ nagyobb gyengülés, de persze természetes módon ez sem lehet melegebb 6000K-nél, nem vehet föl több sugárzást, mint ami beérkezik), míg innen elég nagy része elveszne az energiának. Ez akkora pontszerû behatás lenne, hogy ott az idõjárás azonnal átalakulna a környéken, hisz hihetetlenül melegedne az egész légoszlop … stbstb, szerintem hagyjuk is, nekem kamugyanús a dolog.
Ez egyébként mire jó? Ott kezdõdik az egész,hogy az ember minek avatkozik bele ilyenekbe? Kíváncsi lennék a válaszodra,de inkább privátba,mert lehet nem ide való ez.
Egy kis érdekesség: Tegnap este néztem egy érdekes filmet az alaszkai ionoszféra melegítõ létesítményrõl. Ezzel állítólag eltérítették az uralkodó Jet Stream-et is..... A létesítmény képes arra, hogy 1200 km2-es kiterjedésben 27 000 °C-ra hevítse fel az ionoszférát. Azért ez már durva!
Csak tudnám, hogy ezt a kutatók komolyan gondolják-e, vagy csak a média ferdítése az egész.
Korábban, amikor zonális telek voltak, gyakran tényleg január végén-februárban már tavaszodott, de az elmúlt 10 évben volt 1-2 eset, hogy március elején még kõkemény tél volt.
Persze, tavaszodhat januárban, ha októberben kezdõdik a tél
Korábban, amikor zonális telek voltak, gyakran tényleg január végén-februárban már tavaszodott, de az elmúlt 10 évben volt 1-2 eset, hogy március elején még kõkemény tél volt.
Persze, tavaszodhat januárban, ha októberben kezdõdik a tél