Globális jelenségek

Igen. De a természet nem épített városokat. Az ember evvel helyettesíti, azt a vissza nem pöföghetõ szén dioxidot. Hiszen kevesebb a szén-dioxidot feldolgozó növény van, és sok kivágott növény kerül elégetésre. Emellett ez is egy öngerjesztõ folyamat.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67008 - 2011-05-24 13:07:12)

"Szerintem a széndioxid tartalom lassú csökkenése éppen az elsõ glaciálisra ért el olyan fokot, hogy a fenti öngerjesztõ folyamat elindulhatott."

Nemcsak szerinted. Jelenleg hasonló az általánosan elfogadott álláspont arról, hogy miért épp akkor kezdõdtek el a glaciális-interglaciális ingadozások, amikor. Annyit hadd tegyek hozzá: nem egytényezõs a történet, a CO2-tartalom megfelelõ csökkenésén kívül számos feltételnek teljesülnie kellett. Ilyen pl. a kontinensek megfelelõ elrendezõdése: a hófelhalmozódáshoz az is kell, hogy elegendõ szárazföld legyen a sarkvidékeken, ahol gyûlhet a hótakaró, kell, hogy olyan áramlási rendszer legyen az óceánokban, ami nem juttat el túlságosan sok hõt az alacsony szélességektõl a sarkok felé, stb... A CO2-tartalom emellett nem folyamatosan csökkent a földtörténetben: a jura-kréta idõszakok mai viszonylatban óriási koncentrációi már nem az õsatmoszféra maradványai voltak, hanem a mainál erõsebb vulkáni tevékenység, melegebb (így kevesebb CO2-t feloldó) óceánok, karbonátos kõzetek erõsebb mállása mellett máshol volt az egyensúlyi érték. (Nagyon-nagyon hosszútávû múltbeli CO2-trendek, különbözõ forgatókönyvek szerint: Link Annyi közös bennük, hogy az "õsi" CO2-t az erdõk megjelenése a karbon idõszakban gyakorlatilag elfogyasztja, utána már a dinamikus egyensúlyi állapottal való soktényezõs játék zajlik.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67007 - 2011-05-24 12:49:37)

A jégkorszak glaciális szakaszainak kialakulása öngerjesztõ folyamat eredménye. Az alapját csillagászati folyamatok adják: a földtengely precessziója és a földpálya módosulásai. A precesszió folytán a tengely hol nagyobb, hol kisebb szöget zár be a keringés síkjával. Az elliptikus földpálya pedig egyszer elnyújtottabb, másszor meg közelebb áll a körhöz. Mikor a földtengely kisebb hajlásszögû, télen a hemiszféra jobban elfordul a naptól, erõsebben lehûl. Az elnyújtottabb pálya azt eredményezi, hogy a föld naptól való távolsága megnõ, csökken a felületegységre jutó sugárzó energia, s ez télen szintén a lehûlést segíti.
Az ezt követõ történések kulcsa az albedó. Az eljegesedés alapfeltétele és közvetlen oka, hogy a TÉLEN LEESETT HÓMENNYISÉG NYÁRON NEM OLVAD EL MARADÉKTALANUL. Így évrõl-évre több hó halmozódik fel, melybõl firn, majd jég képzõdik. A fehér, fényvisszaverõ terület növekedése növeli az albedót, a földgolyó fényvisszaverõ képességét. Így az elnyelt energia is csökken, és kész a circulus vitiosus, az öngerjesztõ folyamat.
Ellenkezõ elõjelû csillagászati történések esetén a folyamat visszafelé pörög, interglaciális idõszak kezdõdik. A glaciálisok és interglaciálsok periodikus váltakozása paralell a precesszióval és a pályamódosulásokkal, és elvileg prognosztizálható.
A másik kérdés, miért nem voltak eljegesedések a régebbi földtörténeti korszakokban. Az õsatmoszféra nagyrészt szén-dioxidból állt, erõs volt az üvegház-hatás, magas a hõmérséklet.
A szén dioxid nagy részét aztán az élõvilág kivonta az atmoszférából, de ez nyilván hosszantartó folyamat eredménye volt. Szerintem a széndioxid tartalom lassú csökkenése éppen az elsõ glaciálisra ért el olyan fokot, hogy a fenti öngerjesztõ folyamat elindulhatott. Az ember jelenleg épp "azon igyekszik", hogy a kötött széndioxidot újra felszabadítsa, s a légkörbe eregesse. Szerencsére ennek csak kis részét tartalmazzák a fosszilis tüzelõanyagok, túlnyomó részük az üledékes kõzetek karbonátjaiban van fogva tartva.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67006 - 2011-05-24 11:35:01)

Hozzászólásod utolsó mondatát kötelezõ mantraként ismételtetném mindazokkal, akik 2-3 éven belül kis jégkorszakokkal riogatnak... Ez nálam majdnem olyan, mint a "május 21-én világvége lesz" ún. prognózisok.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67005 - 2011-05-24 11:27:52)

Többen is ebbõl indultok ki, de a napfolttevékenység NEM mutat hosszú ideje csökkenõ tendenciát, eddig csupán a legutolsó minimum lett a szokásosnál mélyebb és hosszabb. Az azt megelõzõ maximum is viszonylag erõsnek számított: akik látták a 2003 novemberi sarki fényt Magyarországról, azoknak ez biztos nem megy ki a fejébõl. :] A napfoltszám grafikonja az elmúlt 400 évre: Link

Szeke megjegyzéséhez annyit: a napfizika minden fejlettsége ellenére a Nap éppúgy kaotikus rendszer, mint a légkör, adatunk pedig még kevesebb van róla. (A meteorológia esetében sem a fizikai alapoknál van a gyenge pont.) A naptevékenységre vonatkozó elõrejelzéseket tehát LEGALÁBB olyan óvatossággal kell kezelni, mint a hosszútávú éghajlati prognózisokat, akár modellezésen, akár statisztikai módszereken alapulnak.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67004 - 2011-05-24 10:59:34)

"Eszerint Te is érzed, mirõl van itt szó, barátom. Na, ugye?"
Azért írtam le. Na de azt sem állíthatod biztosan, hogy minden folyamat ellenkezõ irányút generál. Például a sok csapadék lehet oka az újabb csapadéknak, amint azt 2010-ben is láthattuk.
És újra leírom: nem azt jelenti ez, hogy ne állítsunk fel elméleteket, hiszen azért van ez a topik, de nézzünk utána, hogy milyen egy kaotikus rendszer, és hogy lehet rá alkalmazni a statisztikát.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67003 - 2011-05-24 10:51:19)

Most akkor hogy is van ez: a napfolttevékenység hosszú ideje összességében véve csökkenõ tendenciát mutat, ami ugye hosszú távon csökkentheti globális szinten a hõmérsékletet. Az ember, nevezzük úgy, hogy ökobarbár tevékenysége (õserdõk kiirtása, fokozott CO2 kibocsátás, üvegházhatás fokozódása) éppenséggel ez ellen hat, úgyhogy ebbõl nekem egy "zero-sum-game" lehetõsége is felmerül, azaz az elkövekezõ években, vagy akár egy-két évtizedben az éghajlati viszonyok kb. a mostani szinten is maradhatnak.
Viszont - és ez már tényleg egy másik fórumba való, ezért csak 1-2 mondat erejéig térek ki rá - jó lenne azért egy épkézláb és nyomós bizonyítékokkal alátámasztott elméletet összehozni a jégkorszakok okáról, miért nem fordultak elõ azok a földtörténet korábbi szakaszaiban, és ha már egy köztes /interglaciális/ idõszakban élünk, megpróbálni legalább 1-2 évszázados pontossággal "belõni", vajon mikor kezdõdhet a következõ jégkorszak és Magyarországon a lappföldihez hasonló éghajlati viszonyok uralkodnak el.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67002 - 2011-05-24 10:26:20)

"Mindenesetre a szén-dioxidnak és az egyéb ember által kipöfögtetett gáznak semmi köze a klímánkhoz, ugyanis a hõmérséklet változása okozza a szén-dioxid szint változását mivel a természet összehasonlíthatatlanul több CO2-t juttat a légkörbe mint az ember." Igen ám. Csak hogy ezt a szén-dioxidot a természet meg is "eszi" egyensúlyt tartva fenn. Az ember ebbe a rendszerbe nyúl bele amikor kiírtja az erdõket, helyükre városokat épít, és pöfögi a szén-dioxidot és a többi gázt a légkörbe. Az egyensúly felborul, a CO2 szint, a metán, kén-dioxid stb. szint növekszik. A légkör pedig melegszik.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67001 - 2011-05-24 08:32:25)

Véleményemet a mövekedni látszó naptevékenység hatására véltem úgy, hogy az elkövetkezõ idõszakban az átlagosnál szárazabb, enyhébb idõ a legvalószinûbb. A helyzet (kb. egy hónapja) gyökeresen megváltozott: a napfolttevékenység az elméleti várakozásokkal szemben jelentõsebb csökkent.
Az idõjárásban - de nem csak itt, hanem mindenütt - káoszjelenségek formálják a világot. Az elõrejelzés nehézségei ennek következtében az idõjárásban kifejezõbben megmutatkoznak. E fórum célja a különféle jellegû hatások által felmerülõ esélyek felmérése, akár egymással szembeni egyeztetése, ütköztetése.
Én mindig, amiként most is, úgy vallottam/vallom, hogy a legfõbb energiaforrás a Nap, a legnagyobb (lassú vagy gyors), leghosszabb idõtartamú változásokért központi csillagunkat tehetjük felelõssé. Valami egyértelmûen melegiti bolygónkat (a szén-dioxidnak a légkörben történõ mesterséges feldúsulását tartom a legkevésbé valószinûnek), de ezzel ellentétben el kell fogadnunk - ahogyan a napfizikusok is közbeszéd tárgyaként emlitik - a még elég távoli kisebb-nagyobb jégkorszak esélyét, ám jelenlegi ismereteink tudatában mindenképpen teljesen értelmetlen, elsietett dolog ennyire messze elõremennünk.
Végkövetkeztetés gyanánt szárazabb - de nem feltétlenül meleg vagy ne adj isten forró nyárra látok több esélyt, amit kellemes vagy akár jóval hûvösebb ösz és - amire már számos esetben volt példa az elmúlt évtizedekben - kemény, száraz vagy havas tél is bekövetkezhet.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67000 - 2011-05-24 00:16:39)

Megszólítva érzem magam, mert én tettem az inkriminált megállapítást az éves csapadékmennyiségrõl. Természetesen nem arról van szó, hogy az eddigi száraz idõbõl olyan biztonsággal következik a késõbbi nedves, mint a 2x2 -bõl a 4. Itt valószínûségek vannak: pl. mi a valószínûsége Magyarországon egy sivatagi szárazságú évnek. Vagy egy grönlandi módon hidegnek. A káoszban ilyen is elõfordulhat, persze roppant csekély valószínûséggel.
Ennek dacára tényleg elképzelhetõ, hogy az eddig eltelt 5 hónap csapadékviszonyai az év hátralevõ részében is jellemzõek maradnak, és országos átlagban 240 mm lesz az idei csapadékösszeg. Persze nem nulla a valószínûsége egy ilyen kimenetelnek sem, de azt hiszem, ezzel nem kell komolyan számolnunk.
Általam egyébként nagytudásúnak tartott, nagyrabecsült fórumtársunk tette nemrégiben a statisztikai elõrejelzés tarthatatlanságának illusztrálására azt a sületlen kijelentést, hogy attól, hogy valaki ötször nem nyert a lottón, nem lesz nagyobb a valószínûsége, hogy hatodikra majd nyer.
Most meg Te pengetsz meg ilyesmit a "fej vagy írással". Ott a hiba ebben a gondolatmenetben, hogy a megelõzõ nem nyeréseket, nemkülönben a régebbi fejeket nem köti össze fizikai összefüggéseken alapuló mechanizmus a késõbbi esetleges nyeréssel, valamint az írásokkal. A korábbi száraz idõt a késõbbi nedvessel azonban igen!
Aztán látom, hozzáteszed: "az idõjárási helyzetek nem ennyire függetlenek egymástól".
Eszerint Te is érzed, mirõl van itt szó, barátom. Na, ugye?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66999 - 2011-05-23 23:11:41)

Amit írtál, szöget ütött a fejembe. Az igaz, hogy a meteorológia gyerekcipõben jár, de a csillagászat és a napfizika már nem. Számomra fölöttéb különös, hogy még most, 2011-ben sincs egy olyan klímamodell, amely a napfizika eredményeit felhasználva állítana fel klímamodell-futásokat. Illetve valószínûleg ezek, amennyiben léteznek, szigorúan titkosak lehetnek - többé kevésbé érthetõ okok miatt.

És egy teoretikus megjegyzés: tételezzük fel, hogy egy nap rájönnek a nap ciklusainak nyitjára. Vajon melyik alternatíva valószerûbb?

1. Az újonnan felfedezett összefüggések hosszú ideig titkosak maradnak - vagy hatalmi vagy egyéb megfontolásból.
2. Rögtön a közvélemény elé tárják az forradalmi felfedezést.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66998 - 2011-05-23 21:35:10)

Tök jó jön a tél, lehet korizni végre. Az sem rossz 365 napon keresztül!:-)
Amit írtam azok tények, és akárhogy is óhajtod még Te sem tudod mi jön tél vagy forróság!?
Amit meg gondolok ezekrõl a magukat okosnak nevezett emberekrõl azt is leírtam, nem változik a véleményem meg.
Száz szónak is egy a vége, nem lehet tudni mi lesz 2013-ban de még 2011 augusztusában sem! Ezek nem dávidmihályoskodások nem nyárimádatról szólnak ezek egyszerûen tények és megállapítások. A lényeg, hogy pontosan elõrejelezi ilyen távon nem vagyunk képesek pont!:-) egy tendenciát egy adott évszakra lehet feltételezni mint ahogy mi is itt többen is szoktunk, és elválik mi jön be.
Szerencsére itt nagyon sok értelmes felhasználó osztja meg egymással a gondolatát és írja le azokat majd verifikálja is. Így nem kell ilyen elcsépelt videókat nézni mert ettõl itt sokkal több a felhasználókban.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66997 - 2011-05-23 20:06:51)

Évente kétszer leírom, mert idõnként kibukik belõlem: a légkör, és a Nap is kaotikus rendszer. Lehetnek rá frankó modellek, amik megpróbálják leírni, de azok csak statisztikai válaszokat adnak. És nem azért nem tudunk elõrejelezni pontosan, mert nem tökéletesek a modellek, nem elég gyorsak a számítógépek, nem elég pontosak a méréseink, hanem azért, mert a kaotikus rendszer ilyen, és kész.
És azt a gondolatmenetet is hibásnak tarom, ami gyakran szintén elhangzik (most nem tõled), miszerint, ha év elején kevés esett, akkor csapadékos idõszaknak kell jönnie, hogy az éves átlag meglegyen. A statisztika nem így mûködik. Azért mert eddig 10-szer fejet dobtam, még nem fogok a következõ dobásnál nagyobb valószínûséggel írást dobni. Persze az idõjárási helyzetek nem ennyire függetlenek egymástól, mint a pénzfeldobások, de akkor sem jó így gondolkodni.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy akkor felesleges hosszútávú elõrejelzéssel foglalkozni, de nem árt ezeket szem elõtt tartani.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66996 - 2011-05-23 18:34:00)

Ne haragudj, de érzek némi kettõs mércét. Ha melegrõl van szó, akkor nyugodtan lehet "dávidmihályoskodni", ( várhatóan az egész nyár forró lesz és száraz, sõt a tél is enyhe lesz, alig lesz hó, a tendencia "5000" órán keresztül kánikulai meleget mutat) nem szó szerint, de hasonlókat lehet "melegimádóktól" olvasni. Tavaly decemberben pár napra felszökött 10-15 fokra a hõmérséklet, sokan egybõl el is temették a telet, pedig még hátra volt 2 és fél hónap belõle. (És láss csodát, néhány nappal késõbb a kertemet 25 centi friss hó borította két napnyi hóvihar után, majd két hétig -15 fokok konzerválták ezt a tökéletes idõjárást.)
Ha meg hidegrõl van szó, akkor meg az a szöveg, hogy nem lehet tudni, ne nézzünk 1-2 hétnél tovább, mert még megfájdul a fejünk.
Az általad említett fogyasztói társadalom meg népbutítás pont az ellenkezõ irányba megy. Mindenáron felmelegedést akarnak a fejedbe erõltetni, magyar "szakemberek" jósolgatnak a híradóban, hogy a fenyvesek az évszázad végére biztosan el fognak tûnni Magyarországról... A napciklusokkal kapcsolatos elõrejelzések pont hogy szembemennek ezzel a népbutítással, mert nem a népszerû trendet majmolják, hanem a tényeket mondják el.
Ja,hogy te azt szeretnéd, hogy minden évben 40 fok legyen nyáron, és ne legyen sok hideg télen? Hát szerencsére, nem kívánságmûsor az idõjárás. Mert ha az lenne, valószínûleg mindig sütne a nap, nem lenne több esõ, elpusztulna a termés, és kihalna az emberiség. Lehet,hogy neked meg az anarkiféléknek nem tetszik, de lehûlés jön.... és pont!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66995 - 2011-05-23 17:45:33)

Ezek a teóriák, mert nem mások, annyira hihetetlenek számomra mint a 2050-re elõrejelzett sivatag és 45 fok hazánk területén. Egyszerûen nem más mint üzlet, politika, fikció, népbutítás, és reklám az egész! Hogy legyél a fogyasztói társadalom elkötelezett, és megvezetett híve, és ezek a csoportok minél nagyobb számba legyenek jelen, annál jobb az iparággal foglakozó propagandista nézetekkel együtt gondolkodó elszánt aktivistáknak.
Itt egy szóval sem mondom, hogy nincs klímaívaltozás, mert a klíma amióta a golyóbisunkon kialakult azóta folyamatos változásban van! Ezek tények és nem fikciók! A többi hír bagatell és azért az mert 2014-re senki, de senki nem tud többet mondani mit Te vagy bárki, hogy mi lesz!
Sajnos mind felmelegedést mind pediglen a lehûlés hirdetõ csoportoknak épp úgy van létjogosultsága mint aki épp azt mondja, hogy 2034-re olyan idõ lesz mint manapság, mivel ezt senki nem tudja 2011 május 23-án pont!
A meteorológia, klimatológia, csillagászat és egyéb társ tudományágak még gyermek mamuszban szaladgálnak, ahhoz, hogy megmondják mi is lesz egy évtizeden belül.
A 70-es években még 1-2 napra lehetett elõrejelezni, ma ez a szám kb 10 nap egy adott térségre. Közben eltelt 40 év. Ha a tudomány durván fejlõdik ( amit kétlek mert manapság minden lassul), de mondjuk, hogy komoly fejlõdésben lesz akkor tudjuk majd TALÁN megmondani, 40 év múlva, hogy 25 napon belül milyen idõ várható és ez is csak tendencia szinten, de inkább ez 20 napra fog véleményem szerint lekorlátozódni az elõrejelzett napok száma!
Tény, vannak klímamodellek havi, éves, évtizedes szinten, de ha a matematikából indulunk ki akkor a számok változása miatt ezek az egyenletek nagy hiba százalékkal mûködnek.
Vegyük alapul a mostani pl GFS 384 órára futtatott modelljét. Itt számunkra 850hPa-os szint a mérvadó, hogy egy átlagot kapjuk ahhoz kell kiindulási pont. Ez a pont mindig a felszállásokkal dolgozik és futtat vagy 80 tagot. Ezek után minden egyes tagot kisebb hibával terhelnek és futtatják ismét, így alakul ki a 384 órás modell futás, van már hosszabb is távú is, hasonló elven mûködik. Tehát egy évtizedes skálán, ha még a hibahatárt is belevesszük akkor sem tudjuk most megmondani, hogy mennyi fok változás lesz. Azért írják, hogy 1,5-6,5 fokig bármi elõfordulhat, vagy épp negatív elõjellel. Így a fent említett propagandistáknak már könnyû bármit is mondani, és bizony óriási üzlet, pénz, töke, hatalom van benne, nem más egyenlõre. Próbálkozni kell, mert csak így fejlõdik a tudomány, de állítani nonszensz és badarság bármit is.
Különben is én gyúrok a felmelegedésre mert sokat fáztam a télen:-))))))))

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66994 - 2011-05-23 16:44:10)

Ha megtekintetted azt a weboldalt,amit belinkeltem, akkor láthattad, hogy ott elég erõteljes tényekre van alapozva az az állítás, hogy általános lehûlés elé nézünk, sõt már benne is vagyunk. A naptevékenységi ciklusok egyre gyengébbek és gyengébbek, ezek pedig alapvetõen befolyásolják klímánkat. További információ végett - ha még nem nézted meg - ajánlom figyelmedbe a Globális Felmelegedés Átverés (The Great Global Warming Swindle) c. dokumentumfilmet. Az elmogyorózza a témát tövirõl-hegyire.
Íme a film: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66993 - 2011-05-23 16:20:44)

Búlváros így most kicsit,de szerintem nem nagy munkával olyan forrásokat is találni,akik egyre forróbb-egyre melegebb klímát várnak. Egyik nap ez az oldal erõsebb,másik nap másik. Nem tudom mi az igazság,de jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66992 - 2011-05-23 14:55:59)

Dehogyis média. A naptevékenység jelenleg tényleg erõsödik, és 2013-ra várják a maximumot. Az általam leírtak másról szólnak. Úgy kell érteni, hogy a naptevékenységet reprezentáló hullámvonal egészében lefelé tolódik: a minimumok hosszan tartók, s közel nulla nívón vannak, míg a maximumok rövidek, alacsonyak. Valamennyi "lefelé tolódás" csakugyan mutatkozik az utolsó néhány ciklusban, ezért feltehetõleg a 2013-as maximum is elég gyér lesz.


Ferri: a naptevékenységrõl még az jutott eszembe, hogy olvastam: a napállandó csökken valamennyit napfoltminimumban, ez természetes.De az utóbbi, nagyon elnyújtott, alacsony minimumban a napállandó az ilyenkor szokásos alá süllyedt, s ezt a csillagászok egészen rendkívülinek ítélik. Ez is a tevékenység tartós csökkenése irányába mutat.
Más: nagyon furcsa az a kicsi, de elég mély ciklon az azori maximum közepén, amit a modell mutogat. Olyan, mint egy hurrikán. Erõs kétségeim vannak, hogy egyáltalán megvalósul-e. Ettõl függetlenül nyár legelején nem ritkák a váratlan elõoldali hõmérsékleti felugrálások, melyeket persze lehûlés követ.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66991 - 2011-05-23 13:34:51)

Akkor ezt az oldalt tessék tanulmányozni:
angol - Link
És egy videó, ami szintén elgondolkodtató, fõleg 4:30-tól:
Link
A professzor angol kiejtése miatt ne bagatelizáljuk el a témát, orosz az illetõ. Ami a vásznon van, az a lényeg. Elõrejelzése szerint már 2014-ben kis jégkorszak kezdetére számítanak.

Az meg hogy jelenleg a napciklus maximuma felé haladunk, az csak a drasztikus lehûlés késleltetésére elég, mert a jelenlegi ciklus maximuma elég gyengének ígérkezik. Az elõzõ átlaga majdnem 120 napfolt volt, a mostanié várhatóan 69 lesz. Alig több,mint a fele!

Ami a NAO-t és társait illeti: túl sok az egybeesés ahhoz, hogy ne legyen közvetlen az összefüggés a naptevékenységgel (lásd 2009-2010-es elhúzódó napfoltminimum/elhúzódó negatív NAO). Mindenesetre a szén-dioxidnak és egyéb ember által kipöfögtetett dolognak semmi köze a klímánkhoz, ugyanis a hõmérséklet változása okozza a szén-dioxid szint változását, mivel a természet összehasonlíthatatlanul több CO2-t juttat a légkorbe, mint az ember. Egyszóval: ha akarnánk,se tudnánk a klímán változtatni, ezt a Nap megteszi helyettünk... A felmelegedés véget ért, lehûlés korszaka jön.
Nem muszáj elhinni, az évek úgyis ezt igazolják majd....

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66990 - 2011-05-23 12:14:17)

Én nem értek ehhez, de azt mondták hogy a napfolt tevékenység növekszik, és ugyebár 2012-re érheti el maximumát. Akkor hogy is van ez? Ez csak a média?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66989 - 2011-05-23 12:07:4

Én annyit olvastam a napfolt tevékenységrõl, hogy a 90-es évek óta a nap mágneses terének lassú csökkenését tapasztalják. Az látható is, hogy az utóbbi 3 ciklus tetõpontjai lassan süllyednek. Azt is olvastam, hogy a naptevékenységben a 11 éves ciklus mellett van egy több száz éves is, mely úgy látszik, most fordul leszálló ágba. Ettõl függetlenül igazad van, a nap viselkedése a tudomány jelen állása mellett elõrejelezhetetlen, mindez csak sejtés, találgatás,hipotézis.
A mostani nagyon alacsony minimum mindenesetre idõben egybeesett nagyon markáns alacsony AO-s és NAO-s cirkulációs helyzetekkel, s az ember hajlamos feltételezni, hogy itt bizony összefüggés van. A mechanizmus is adott az UV sugárzás változásain, és a térítõi magasnyomású öv erõsségén keresztül. Kíváncsi lennék az indexek grafikonjának a napfoltciklusokkal való egybevetésére!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66987 - 2011-05-23 10:41:2

Igen,Észak-Afrika a következõ egy hétben drasztikusan be fog melegedni,ami júniustól kedvezõ makrohelyzet esetén komolyan beleszólhat majd a mi idõjárásunkba is,rövidebb-hosszabb ideig.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#66985 - 2011-05-23 09:23:00)

OFF: Ha 2010 csak ízelítõ volt, akkor kis hazánk a következõ évtizedekben a rengeteg csapadék miatt beltengerré változhat...
ON: azért véleményem szerint - bár, bevallom, eddig nem túl sokat mûvelõdtem a témakörben - azért nem lenne jó, ha a negatív NAO/gyenge napfolttevékenység - pozitív NAO/erõs(ebb) napfolttevékenység összefüggést abszolutizálnánk, azaz más, fontos tényezõket mellõzve kezelnénk. Továbbá, a mostani gyenge napfolttevékenység és a jelenlegi ciklus gyengesége nem jelenti azt, hogy ez most már tartósan (évtizdekig?) így is marad majd. Vagy netán léteznek a következõ napfoltciklusok idõbeli lefolyását és erõsségét tekintve valamennyire megbízható elõrejelzések? Szívesen elfogadok magyar, angol, vagy német nyelvû forrásokra utaló linkeket, hogy jobban képbe kerüljek ebben a fontos éghajlat-fejlõdési, vagy elõrejelzési témában
Más: a jelenleg az Azori-szigetektõl északra kialakuló viszonylag kis méretû, ám igen aktív ciklon elõoldalán azért pénteken, illetve (az ország keleti felén szombaton is) kaphatunk némi ízelítõt a kánikulából (ECM OP egyértelmûen támogatja ezt), majd egy átmeneti lehûlés után a hónap végén, illetve június elsõ napjaiban egy lassan mozgó nyugat-európai teknõ elõoldalán akár egy 4-5 napos kánikulai idõszak is kialakulhat, bár a fáklya óriási szórását figyelve más variánsok is szóba jöhetnek.

Nekem is nagyon tetszett a cikk. Igazából számomra azt a tényt világította meg, hogy a klimatológiai "elit" számára a valódi eredményeket mutató klímakutatás helyett (vagy optimistábban szólva "mellett") olyan munkájuk legyen, melyre a közönség (mármint nem a többi meteorológus) azt mondhatja, hogy "ez nekünk szól", s ezzel máris irányíthatóvá váltunk az "elit" által.
Másrészt pl. a klímapolitika "kialakulását" is jobban megértettem a cikkbõl, meg stb.

Egyébként való igaz, hogy a svadasz által a jómúltkor itt linkelt 2010. augusztusi trieszti konferencia valódi eredménnyel járt ugyan, de egy hozzá nem értõ ember abból, amit a konferencia kimondott, azt mondaná, hogy "nem haladtunk, ráadásul nem is értjük".
Ilyen szempontból a tudósok mintha két táborra szakadtak volna. Ha a másik tábor függetlenedni tud az elõzõleg említett elittõl, akkor õk maguknak dolgozva valódi eredményeket fognak elérni, és ott lyukadhatunk ki, hogy pl. az IPCC a tudós társadalomban gyakorlatilag elveszik, durván mondva "bulvár-klimatológusokká" válnak.
Ami félõ, hogy az IPCC "hatalma" akkora, hogy valóban hasonló dolog fog történni: az újságok világában is a bulvárújságok a legolvasottabbak.

Sze: svadasz hsz-a: Link .

Még most tudtam elolvasni, érdekes cikk, sok dolgot tisztázott, ám ugyanakkor bennem újabb kérdéseket indított.
Kíváncsi lennék itt sokak véleményére is.

Ez tetszett: "A másik megjegyzésem a globális átlaghõmérséklet jelenleg gyakran mutatott ezer éves diagramját illeti. Nincs olyan meteorológus (legalábbis remélem, hogy nincs), akinek ez a görbe (akár hokiütõvel, akár anélkül) tetszene, s persze hozzáteszem, hogy nincs semmiféle hokiütõ elmélet. ... Egyáltalán, a globális átlaghõmérséklet is egy nonszensz. Nem meteorológusok találták ki (azoknak a hátán égnek állt a szõr tõle), hanem azok a médiatanácsadók, akiket a Nobel-díjas IPCC igénybe vett. Az volt a legfontosabb szempontjuk, hogy olyan indikátort válasszanak, mely közérthetõ. Ezért döntöttek úgy, hogy „fõ indikátorként”a globálisan átlagolt felszíni hõmérsékletet fogják használni. Ez egy nagyon marha döntés volt, mert ez a paraméter: 1) pontosan nem definiálható, 2) nem eléggé érzékeny a globális klíma rendszerében bekövetkezõ változásokra, és 3) a kiszámításához a globális meteorológiai megfigyelõ rendszer nem nyújt elég jó adatfedést, 4) az esetek nagyobb részében nem tükrözheti a konkrét változásokat, és 5) nem is passzol a problémához."

Tõlem is jó kis globális felmelegedést kapnak, utána meg jégkorszakot

Köszönöm a hasznos linket, kitöltöttem a dokumentumot.

A szöveges mezõkben kaptak tõlem "hideget-meleget"

Ide is beteszem tjani társalgós linkjét: Link

Találtam egy cikket, remélem sokaknak tetszik. Link Május 7.-én 19-kor lesz egy ezzel kapcsolatos film is a NatGeo Channel mûsorán .

Ehavi Természet Világa hoz egy írást Czelnai R. tollából klímaváltozás kapcsán, online elérhetõ:
Link

Azért ez nem ilyen egyszerû. Kíváncsi lennék az egyes pontokban fellépõ szórásokra is. Mert ugye a 1981-2010-es átlag is rendelkezik valamilyen szórással, magasabb rendû momentumokkal. Ugyanígy a pontok egyenként is. Ezekbõl pedig eloszlásfüggvények gyárthatók, amiknek az "átfedései" /pl. a szorzataik várható értéke, szórása, stb./ mondják meg az egyes értékek valószínûségeit. A mi esetünkben ez a következõt jelenti: ha század °C pontossággal mondjuk meg a 2011 márciust (pl, de akármelyik másikat is), akkor ahhoz rendelhetõ egy valószínûség (mekkora a valószínûsége annak, hogy századra kerekítve tényleg annyi amennyi?). Én ilyet még sosem láttam semmilyen tanulmányban sem. De még a gyakrabban használt "fordított" felírást sem (a valószínûséget mondják meg elõbb, 95, vagy 99% a szokás, és ahhoz mondják meg az intervallumot, amin belül van 95/99% vsz-gel).
Gyanítom, ha ezeket leírnák, kiderülne, hogy a globális hûlés/melegedés valószínûsége 1-2%-on belül 50-50-re jönne ki.

Ez egyáltalán nem meglepõ. A nem manipulált - értsd IPCC - adatok szerint a földön általános lehûlés kezdõdött már jópár éve. Egyszer majdcsak megérti mindenki.

UAH Global Temperature Anomaly 1979-2011: Link
2011. március:
Globális: -0,1°C
Északi félteke: -0,07°C
Déli félteke: -0,13°C
Trópusi övezet: -0,35°C

Kicsit túloz a cikk: a zöld területek az antarktiszi polárfront térségében vannak, ahol télen egyáltalán nem hûl le jelentõsen a levegõ, így ott a lokális idõjárásnak nagy a szerepe. A sédbúza érzékenyen reagál a hõmérséklet-változásra, így elképzelhetõnek tartom, hogy a cikknek van alapja. Ez egy idõben rövid klímaváltozás, hiszen a 60-as években némileg valóban hûvösebb volt. (Nem éreztem a cikkben semmi "hangulatkeltést", ezért én úgy fogtam föl, mint egy érdekességet, de igazán nincs jelentõsége)

Az azonban nem biztos, hogy a globális hõmérséklet emelkedése okozta a jelenséget, az Antarktisz speciális helyzete miatt, ha van némi "klimatikus" melegedés, az nem hozható összefüggésbe egyértelmûen a globális folyamatokkal, a cikkben ez az egy kiugró probléma van.

Jaj...

Zöldül az Antarktisz a klímváltozás hatására:
Link

Nekem akkor is úgy tûnik, hogy nincsen benne a pozitív január végi-februári anomália - például ha három havi mozgó átlag, akkor még nyilván nem látszik (és másféle átlagnak nem is lenne értelme, mert nem 4 érték határozza meg egy év anomáliáját, annál finomabb a felbontása). Bár már csak szõrszálhasogatás, de szerintem 2011-bõl még egy januárnyit sem hasított ki a grafikon. Amit linkeltem, azon pedig látszik, hogy a komoly negatív anomáliát nullás és pozitív szakaszok váltották fel ( Link ). Idõvel úgyis kiderül

Az évforduló inkább már a december-január-februáré lehet.

Akkor ami kevés kék átnyúlik 2011-re, az a november-december-január átlagolt értéke lehet?

A kulcs a három havi átlagolt érték.

Hát azon a térképen, amit én betettem, a piros a pozitív, a kék a negatív, és én 2011 elején semmi pirosat nem látok.
Persze lehet, hogy a február még nincs feldolgozva, a március meg pláne nincs, és lehet a február már pozitívba hajló, bár én úgy emlékszem, hogy zonális, nyugati áramlás nem nagyon volt az idén.

Link
Pont, hogy 2011 elejéig tartott, nem? Pontosabban az erõs negatív anomália. Most már lassan pozitívban vagyunk.

Úgy nézem, frissült a NAO-indexes diagram Link , már 2011 elejére is be van húzva a kékség.
Lassan ott tartunk, hogy az elmúlt 60 év (azért csak annyi, mert addig van a diagram) legdurvább negatív indexes idõszakát éljük.
És nem úgy tûnik, mintha vége akarna lenni.

UAH Global Temperature Anomaly 1979-2011: Link
2011-02: -0,02°C

Link

Link

És ennek mi a jelentõsége?
Gondolom, ha szántál rá egy mondatot, csak van neki.
Nekem eddig nem sikerült rájönnöm.

Ha már felvetõdik a gyanú, az máris siker. Bocs, hogy belevau.

Egy dolgot nem sikerült eldöntenem a cikk végén: tõled tanult H. Mariann, vagy te tanultál tõle? Nagyon feltûnõ a hasonlóság a szójárásban...