Meteorológiai társalgó

A lengyel radar színskálája, besz**ás.

Azt persze komoly ember nem hiheti, hogy eztán már csak 10 fok körüli maximumok lesznek a télig. Elég, ha tartósabban kisüt a nap: október közepe sincs még, és huzamos napsütés mellett még akkor is 10 fok fölé ugranak a maximumok, ha a magasban hidegebb fajta levegõ tartózkodik fölöttünk. És melegebb légtömegek is fognak fölénk áramlani, az biztos.
A kérdés tehát nem ez. Hanem, hogy a már igen hosszú ideje tartó pozitív hõanomáliás korszak ezzel véget ért-e, átmenetileg legalább. Én nagyon óvatosan amondó vagyok, hogy igen: a mostani idõjárást fordulópontnak fogom fel. Szerintem legalább pár hétig az lesz az ábra, hogy persze melegebb lesz, mint ami most van, sõt rövid ideig talán kifejezett meleg is elõfordul, de az átlagost huzamosan több fokkal meghaladó hõmérsékletek egyelõre nem térnek vissza.
Hogy november és december mit hoz, azt természetesen most még nem tudhatjuk. A DAI szerint feltehetõleg nem lesz kirívóan enyhe decemberünk, de november még hozhat kései "vénasszonyok nyarát" (vagy nem)

Lehet volt már Link
végülis havazott

Azért megnyugtat, hogy akik itt évekig elmebetegnek akartak beállítani ("pápai fagymocsár") mások tollából is olvashatnak a városi hõsziget fals adatairól, vagy a tudatos adathamisításokról. Elõbb is belinkelhetted volna, megkímélve párunkat a "hivatalos agytrösztök" zaklatásaitól (ha egyáltalán elolvasták volna). Köszönet érte, most már nyugodtan felhagyhatok a metnet társalgóban folytatott szélmalomharcommal ! Nem is vagyok egyedül !

Kendigen dél körül 1 fokig lement a T és havasesõféleség esett a kamera alapján. Délután 3 és fél5 között Írottkõn NEM volt még havasesõ sem, ugyanis tartósan emelkedett kora délután a hõmérséklet a magasban is a gyengülõ csapadék miatt. Az én meglátásom az, hogy még mielõtt saját szemmel láttam, azaz 3 elõtt bõven volt esélye havazásnak Írotton.

5 fokban esett az esõ.
A Kõszegi-hegységben volt hó?
Ha a síkon 150-200 méteren 5 fok van, akkor 800 méter felett már esélyes a hó nem?
A Kékestetõ Vas-Zala-GYMS megyében lenne akkor jó kis hó esett volna abban a magasságban.
Az Ivanscicán biztos havazott.

Én is ezt támogatom a kutyának se hiányzik ez a hideg esõ, ami már órák óta zuhog oda kint az erõs északkeleti szélben, amit viharos lökések is kísérnek néha. Ha ez télen lenne, intenzív havazással, durva világ lenne, ekkora szél mellett Persze rá ér az decemberbe, januárban esni, amikor ideje van, most jöjjön a kellemesebb õszi idõ még... nálam ez jót jelent, hogy ilyen változás jött a modelleken, de remélem marad is ez a verzió, mondjuk az esõbõl vehetne vissza [esõ]

5 napig nem, erre csak három napig mutat összesen cirka 60 mm-t.

A szokásos történik! Mikor már kezdtük " elhinni tényleg " hogy tartóssá válik a hideg, az 5-10 fokos maxik, akkor szinte már-már a finishben enyhít majdnem az összes modell, némelyik nem is olyan keveset.
Persze ez a normális! Aki azt hitte hogy ennél már csak hidegebb lesz rosszul tette, hiszen lesznek még az õsz második felében bemelegedések. 99 %-ban ki merem jelenteni, hogy nem lesz tartós a 10 fok körüli hideg és nem úgy érkezünk a tél kapujához, mondjuk november végéhez, hogy országos átlagban a 10 fok körüli maxik fokozatosan hûlnek mostantól.
Ez abszurdum lenne, lenne erre a variációra is esély, de lássuk be, erre kisebb esély van, mint az elõbb leírtnak.

Azért az nem mindegy, hogy 0-1-2 vagy 8-10 fok van felettünk 850-en. Ez látszani fog a 2 méteres T-ken is, tekintettel arra, hogy nem fog 5 napon keresztül egyhuzamban esni. Úgyhogy nekem továbbra is pozitív fejlemény, hogy ennyire bemászik a meleg a magasban.

Mi váltotta ki? Mesélj kérlek! Aztán még kérdezek...

Nekem a 10 fok és a folyamatos esõk már bõven kimeríti a pocsék fogalmát, persze kinek mi.
Gondolom a magasabb 850-re gondolsz, ami a jövõ heti szituban maximum a csapadék potenciális mennyiségét növeli, mást nem nagyon.

A dryas hirtelen klímaváltozása (lehûlés) nem jó példa, mert azt különleges, katasztrófaszerû esemény váltotta ki. Semmi köze a glaciálisok és interglaciálisok váltakozásához.

Link

Félreértetted, nem neked a karó, hanem aki e gumidefiníciót kitalálta. Éghajlatváltozás, ha az éghajlat tartósan és jelentõsen megváltozik. Naná,hogy nem rövid ideig vagy jelentéktelenül. Ezt egy 10 éves is mondhatná, ha épelméjû, de nem jutunk vele sehova. Amit leírtam sem mondja meg valóban a részleteket, de leírhatom, ha valaki nem olvasta az éghajlattant. Több évtized (50-100 év) már elegendõ ahhoz, hogy az éghajlat megváltozásáról, vagy egyáltalán éghajlatról beszélhessünk. Ha pl. egy óceáni szigeten mérni kezdünk, még 20 év nem elég, hogy pontos éghajlati képünk legyen, mert az idõjárás változékony. Pl. lehet, hogy egy tájfun sem éri el 20 évig, de 50 év alatt már lehet több is. 20 év adataiból levonhatnánk esetleg: tájfun kialakulása nem várható. Pedig igen, de elõfordulhatnak csendesebb idõszakok. Vagy 20 év alatt nem esik valahol hó, de azért egy évszázad alatt tucatnyiszor is. Minden éghajlathoz megállapítottak (pl. Péczely is)bizonyos átlagokat, szórásokat, évszakokat. Ezeknek meg kellene mondjuk úgy változni, hogy egy másik éghajlat jellemzõire hasonlítsanak. Pl. nálunk a nyár száraz és forró lenne a tél meg enyhe és esõs, akkor beszélhetnénk akár mediterrán klímáról. Ha a csapadék erõsen csökkenne elérhetnénk a száraz kontinentális klímafokozatot. Ha a tél enyhe esõs, a nyár hûvösebb és csapadékos lenne 50 évig, akkor óceáni klímánk lenne valóban. De errõl szó sincs, csak vannak évek esetleg 1-2 évtized, amikor hasonlítani kezd az idõjárás vagy erre, vagy arra, de egyirányú változás nincs. Pl. a nyolcvanas,kilencvenes évek kevesebb csapadékot hoztak, de az utóbbi bõ évtizedben megnõtt a nagy csapadékú évek száma. Vagyis nem lett 20 év után további csapadékcsökkenés, nem lettünk steppei éghajlat. Ennek nem mond ellent az aszályok szaporodása, hiszen az idén is volt, de már annyi a csapadék megint, hogy az év nem nagyon lesz csapadékszegény. Szerintem is a csapadékhozamok kezdenek kiszámíthatatlanok és hektikusak lenni manapság, de ez nem olyan tényezõ, ami éghajlatspecifikus. Bár pl. a mediterrán és sivatagi klímára fokozottabban jellemzõ a csapadék hektikussága, vagy pl. a trópusokon a ciklonok járta területeken (ha jön a hurrikán esik 500 mm, aztán egy hónapig csak 50 mm), de ettõl még a mi klímánk nem lesz mediterrán,sivatagi vagy trópusi szavanna ill. monszun...
Kicsit hosszú lett,bocs !

Még nincs kinti hõmérõm, de idõkép szerint 6 fok körül lehet kint.
Pro: bekapcsolt a padlófûtés, isteni érzés mezítláb mászkálni

Középtávon tovább szépült a jövõkép a friss ECM-en. Még sem lesz annyira pocsék idõ, mint ahogy az 24-36 órával ezelõtt kinézett. A változás mindenképpen jelentõs.

Koczkás! Miért nem hozod az animációkat?

Ma reggelig 45mm csapadék. Este 20 mm van a mérõben. Összesen ez idáig 65 mm. Nem semmi.

Teljesen egyetértek Veled, a fosszilis en.forrásokat elégetjük,de mindez teljesen természetes, mert valóban fatalizmus mûve! Egyszerûen nevetségesen semmik vagyunk hosszú távon! Bár még ma is radioaktív vulkánon csücsülnek a világ vezetõ hatalmai, s bármikor atomtél borulhatna a földre.. mi ez a valós földtörténet kronológiályában?? A széndioxid "probléma"-jól írtad, idõ-kérdése, ésegyébként a természetnek ránk igazán nincs szüksége! Meg lesz a z éghajlat nélkülünk is, és fog változni akkor is!

Az éghajlatváltozások idõskálái általában valóban nem évtizedes nagyságrendûek. Azonban az nem igaz, hogy "az emberi élet nyúlfarknyi ahhoz, hogy valaki igazi éghajlatváltozást megélhessen". Legbrutálisabb közeli példa erre a fiatalabb dryas (Dryas III) alig 12 ezer évvel ezelõtti eseménye, ami éves nagyságrendû idõskálán következett be. (Jó kis üledékvizsgálatok olvashatók pl a Balaton vonatkozásában is errõl az idõszakról a Földtani Közlönyben, ha valakit érdekel a téma) De azóta is voltak kisebb változások éves-évtizedes skálán és elõtte is, akár nagyobbak.

Megjegyzés egy korábbi hozzászóláshoz: a transzgressziót nem csak a poláris jégtakarók olvadása okozhatja. Fõleg az, de nem kizárólag. De ott valóban nagyobbak az idõskálák a jégfelhalmozódás/olvadás skálájánál.

[személyeskedõ, sértõ megjegyzés törölve. mod: 21es]


Dave! Akarod mondani Szõcsvásár

Vigyázzunk, mert van amikor a bolhák írják a történelmet!
Csak 800 évet kell az idõ óráján visszatekerni.
Ha az éghajlatot nem is írták át, de Európa nagy részén újra teret hódított a vadon.

Ja, a radarok alapján úgy tûnik elmegy az egész alattam. Amúgy se vártam sokat csak 1-3 mm-t, de lehet, hogy még annyi se lesz. Még szerencse, hogy nem hóban jön le, mert lekaparnám a falat. Így kevésbé érdekel.
A fél órával ezelõtti gyenge csepergés is megszûnt (pedig a szlovák radar szerint 2-5 mm/órával esik).

Románia, Suceava ma. Link
Forrás: Link

Az emberi élet nyúlfarknyi ahhoz, hogy valaki igazi éghajlatváltozást megélhessen. Azok a folyamatok, melyek valódi klímaváltozáshoz vezetnek, annál sokkal lassabbak, mint hogy valaki is végigélhesse azokat. Rettentõ sokáig tartó, elképzelhetetlenül finom és makacs "lépésecskék" ezek. Nem emberi léptékûek. Amik emberi léptékûek, az életben is megfigyelhetõk, azok csak éghajlat-ingadozások lehetnek. Például, a glaciálisok és interglaciálisok váltakozását a tudomány mai állása szerint a földpálya alakváltozásai, és a földtengely precessziója hozza létre. Ezek tízezer év nagyságrendû folyamatok. Az ember ténykedése ehhez képest néhány perc csupán. Most elégettünk egy rahedli fosszilis tüzelõanyagot, de a szén-dioxid emisszió csakhamar megszûnik, mert vagy kifogynak a készletek, vagy megjön az emberiség jobbik esze. A vegetáció pedig pár száz év alatt biztosan megköti a légkörbe jutott szén-dioxid fölösleget. A precesszió és a földpálya változása ezzel szemben még sok-sok ezer évig megy majd egy irányba, így nem nagyon valószínû, hogy a glaciálisok és interglaciálisok alternálásába az emberiség mostani mûködése nagyon bele tud szólni.
Azok a "tudósok", akik szerint az emberiség élettevékenységének "melléktermékeként" meg tudja változtatni a Föld klímaviszonyait, véleményem szerint olyanok, mint a magukat képtelenül, nevetségesen túlértékelõ törpikék.
(Egymás mellett szalad a bolha és az elefánt. A bolha így szól: ugye, milyen jól DÜBÖRGÜNK?)

Röhej az egész. Definíció azért definíció, mert egzakt és egyértelmû. Kitalálom, hogy az a klíma változás fogalma, hogy tundra éghajlatra vált a mostani pl. és a Bakonyban õshonosak lesznek a jegesmedvék, a Balatonban meg a fókák. Ha nem változik ennyit a klíma, akkor nincs klíma változás, azaz stagnál minden.

Figyelembe véve az egész Föld golyót, annak átlaghõmérsékletét, vagy kiválasztva helyeket a Föld adott pontjain ahol látványosak már most a változások, egyszerûen nem igaz az hogy nem történik semmi változás. Globális világ hatalomhoz megyek is azonnal a pénztárhoz.

Olvasgatom az éghajlatváltozásról a polémiákat, s közben azon tûnõdöm, hogy statisztika ide- oda, az utóbbi 25 évet halászemberként megéltem. DE az utóbbi évek (pl:2010,-2014)-és még lehetne példálózni, olyan mértékben hektikusan váltakoztak térségemben csapadék tekintetében, hogy azt kell gondolnom, ez már tényleg "változás" ! Igen, és az újabban divatos esõzések, is idegesítõen bevésõdnek tudatomba, amikor is napi szinten "csak úgy"-lezuttyan 90mm, aztán 50-60mm!? Ezek nem nyári , konvektív idõszakban...aztán õrült szárazságok! [esõ] De lehet, sõt biztos, hogy érzékenyebb vagyok. Ennek oka pedig életkorom elõrehaladása, ... ne szépítsük: azt hiszem öregszem!!

Köszönöm Tanár Úr, bevéstem az ellenõrzõmbe a karót!
De akkor ne tessék az érvelésébe ugyanazt leírni, mint ami a cáfolt definícióban volt!

Thermometer: azt te se gondolod komolyan, hogy csak az a klímaváltozás, ha átmegyünk tundra éghajlatba és a Lengyel-síkságon megjelenik az állandó jégtakaró!

Szerintem a klímaváltozás fogalmát valahol úgy kellene megfogalmazni (hogy ne csak földtörténeti, hanem emberi léptékû vonatkozása is legyen), hogy az idõjárási paraméterek olyan mértékû változását tekintjük klímaváltozásnak, amely már az adott területen lévõ civilizációt életmódjának megváltoztatására kényszeríti.

Ha a ciklon elaraszol DK-ebbere akár kiadós esõ is lehet. A jövõ hét folyamán akár nagy mennyiség is összejöhet.

A ciklonpályára jellemzõ forgatókönyv. Délen sok órája zuhog, itt meg még most bírt annyit nedvesedni a légoszlop, hogy szemerkélõ esõ keletkezzen, a bömbölõ ÉK-i szél mellett. Ez télen még rosszabb lenne, hidegebb, és szárazabb levegõ, fõnhatások.

Lassan elérjük a 40mm a ciklonból, szép kis ciklon [esõ]

Nálam 33 mm, éjjel gyarapodhat még pár mm-rel.

5-10 km-re van az érdemi csapadék határa, kíváncsi vagyok reggelre ideér-e?
Lehet, hogy igen, de nem vagyok benne biztos.

Üdv. Nálam(Szeged-Kelet)eddig 32 mm esõt hozott a ciklon. Most közepes az intenzitás,mellé élénk szél társul.

Valahogy így gondolom én is. Akik klímaváltozást emlegetnek, azok a léptéket tévesztették el: a hõmérsékleti és csapadék, de fõleg az idõ-léptéket. Ami eltolódás eddig történt, az mind nagyságában, mind idõtartamában a végeredményben stabilnak tekinthetõ klíma kismértékû ingadozásainak léptékébe esik -szerintem. Nagyon-nagyon messze van egy igazi éghajlatváltozástól.
Ja, hogy ez még csak a kezdete a klímaváltozásnak, mely könyörtelenül, monoton módon halad tovább (hokiütõ-diagram)? Ki a fene tudja, mi lesz 100, 200 év múlva? Mekkora lesz a széndioxid-emisszió, mekkora az azt megkötõ vegetáció (hogy egyéb, prognosztizálhatatlan tényezõkrõl már ne is beszéljünk)?
Visszafordíthatatlan folyamatok? Ne már...

a fáklya alapján akár a hónap vége felé már síkvidéken is megláthatjuk az elsõ hópelyheket

Remélem reggelre elmegy innen a java, 5-re mire munkába indulok. [esõ] Ocsmány egy idõ van, esik és erõs északkeleti szél fúj, néha viharos lökésekkel. Rémálom egy idõjárás a mai, alig várom, hogy jöjjenek a melegebb idõk ismét.

Plusz egy!

Ez a megnemértett, nyitott szemmel járó zseni szerep kezd kissé kínos kenni. De mindenképpen idegesítõ az odavetett - nem ritkán ordító marhaság - "elméletekkel".

Ez a meghatározás egy katasztrófa, vagy úgy is mondhatnám: leülhetsz fiam, karó !
Kíváncsi lennék, hogy akik ezt a szót nap mint nap emlegetik kötõszóként ( a mostani inváziót is erre vezetik vissza ) milyen definicióról tudnak ? A lényeg (amint professzorom Péczely György tankönyvében régen leírta), az idõjárás és éghajlat paramétereinek megváltozásában a vonatkozási idõ. A mértékén lehet vitatkozni (pl. hány mm esõ kell a félsivataghoz, vagy milyen hõingás a kontinentális klímához vagy hány hónap esõs évszak a szavannához), de egy 20-30 éve tartó folyamat nem éghajlatváltozás. Ugyanakkor van abban igazság, hogy az éghajlatot nem csak földtörténeti skálán vagy ezer években lehet mérni, amikor tényleg átalakul a vízrajz vagy növényzet, mint pl. a Szahara esetében. Viszont ha azt mondjuk, hogy egy fok melegedés 30 év alatt éghajlatváltozás, akkor mondjuk meg, hogy 30 év alatt milyen éghajlatból milyenbe jutottunk? Pl. ahol élek 30 év alatt kevesebb lett a zord nap és több a forró nap, mint az azelõtti 30 évben. Ettõl most milyen lett Veszprém megye éghajlata ?

Kékesen 2 fok körül van az aktuális T, ebõl bizony könnyen lehet, hogy hó lesz holnap reggelre !

9,5 fokban ömlik az esõ. "Csodás..."

Csak 1-2? Na meg hideg is legyen mellé. Ma eddig szûk 2mm csapadék esett, de már jön a kemény adag, holnap egész nap ázni fogunk. [esõ]

Csak úgy gyûlnek azok a mm-ek. Eddig tetszik ez a ciklon. Na majd télen is jöhetne 1-2 hasonló.

Bizony, ez definiálás kérdése is -ti., hogy történt-e klímaváltozás, vagy nem történt. Hogy a DEFINICIÓ mit jelent(het), azt mi nagyon jól tudjuk az "évszakváltó hf" kapcsán. Itt az alapvetõ definiciós kérdés az, hogy pl. milyen mértékû, és mennyire hosszan fennálló középhõmérséklet vagy csapadékmennyiség-változásnak kell lennie, amit már klímaváltozásnak deklarálunk.
A "tartós és jelentõs" jelzõk ebben a relációban semmit se mondanak. Sok vagy kevés? Három hajszál a fejen kevés, a levesben sok! Pontos meghatározást eleddig nem adott egyetlen klimatológus sem!
Én ezért megmaradok a magam kényelmes és biztos meghatározásánál. Éghajlatváltozásról akkor beszélhetünk, ha legalábbis évszázadokig fennálló, következetesen egyirányú eltolódással van dolgunk, mely alatt adott vidék hidrológiai viszonyai, továbbá flórája és faunája lényegbe vágóan megváltozik.

Szerintem nagyjából 1,5-2 fokot csökkenne a maximum-hõmérsékletek átlaga a vegetációs idõszakban.

Nagyon szépen megfigyelhetõ pl. az Északi-khg. esetében, hogy a lombtalan idõszakban semmivel nem maradnak el a csúcsértékek az alföldiektõl napos, inverziómentes idõjárás esetén. Természetesen a völgyek, medencék hõmérsékletére gondolok.

Aztán jön a nyár, és máris 2-3 fokkal alacsonyabbak az értékek.

Megnéztem én is a felvételeket, de ha bíró lennék bizonyítékként nem fogadnám el.
Fõleg úgy, hogy kb. 1500 méterig nincs negatív hõmérsékletû légréteg.

Ez nem volt meg, várjuk továbbra is a telet!

Kár, hogy hazánkat nem erdõsítik be (tudom, sok pénzbe kerül). Rengeteg parlagon hagyott terület van az országban, jó lenne, ha teleültetnék fákkal az országot (legalábbis a gazdátlan, parlagon hagyott földeket). Én is kíváncsi lennék, hogy mennyivel csökkennének a forró napok nyáron (meg úgy az éghajlat), ha az ország erdõsültsége 20%-ról mondjuk 50-60%-ra nõne

Elõször azt kellene tisztázni, hogy mi maga a klímaváltozás.

"A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentõs mértékû megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hõmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása."

Forrás: wikipédia (de több tudományos disszertációban is ezt a meghatározást találtam elfogadottnak).
A definíció szerint nem kell tehát éghajlati övet váltani ahhoz, hogy klímaváltozásról beszéljünk.
A te elképzelésed, vagy definíciód ettõl sokkal konzervatívabb, hiszen szerinted klímaváltozásról csak akkor lehetne beszélni, ha hazánk a mérsékelt égövbõl a hideg égövbe (nedves kontinentális helyett tundra) kerül (vagy melegedés esetén a trópusi égövbe, de errõl még a legelvakultabb felmelegedés hívõk sem beszélnek).

Jó kis összefoglaló,bár mivel a klímáról beszélni ma már politizálás (lásd: "klímapolitika", ami elég szörnyen hangzik számomra)és megígértem, hogy nem szólok hozzá, mert már megkaptam, hogy ne politizáljak ezen az oldalon, de nem bírtam megállni. Két dolgot tennék hozzá. Óriási jelentõségû szerintem, hogy az utóbbi pár ezer évben az emberiség kiirtotta a Föld erdõségeinek javát (szerintem több mint felét), ami a széndioxidot képes megkötni. Ha mi elárasztjuk cokettõvel a légkört, másik kezünkkel pedig irtjuk az erdõket (Indonéziában pl. égetik az erdõket és óriási szmog pusztít egyes helyeken tudtommal), nem csoda, hogy nõ a koncentráció.
Másrészt az idõjárásban vannak változások az egyes évek vagy évtizedek közt (meglepne, ha nem lenne), de ez, ami van pár évtizede, még csak legfeljebb idõjárás változás. Nem tudok olyanról, hogy a tenger elöntött városokat (15 centi helyett 150 centi sem öntötte volna el õket) vagy, hogy a tundra beerdõsült volna, esetleg a mediterrán klíma sivatagivá alakult. Egyes területeken van kiszáradás (Aral vagy Csád tavak vidéke pl.), de vastagon benne van ebben az emberek "áldásos" kezemunkája.
Ha hazánkban vagy a Dinári-hegységben annyi erdõ lenne, mint úgy 1000 éve, megnézhetnénk mennyire forró nyaraink lennének.

Aha, most már látom, köszi!

Akkor ez is megvót, jöhet a nyár!