Bioszféra

Floo, az atalantalepkét hol ébresztetted fel? ;-) Állítólag nem nagyon szoktak nálunk áttelelni, bár amilyen ez a tél...
Azért ezen Link látszik, hogy kicsikét fázott (akkor zsezsgeti a szárnyát, ha melegíteni akarja magát)

Nagyon klassz képek, Floo. Van érzéked hozzá. Már csak egy csapimérõt kéne beszerezned.

Az igért képek a 2006 tavaszi, Kerka-menti hódélõhely terepbejárásról.
Link

Floo ott laksz, nem fázol?
Nálad tényleg tavasz van!

Link
Ezt is láttad??

Link
Ez a leghangulatosabb

Végre látjuk képed Floo, nagyon hangulatosak, csendes, szép környék, ahogy azt én is megtapsztaltam eddigi horvátországi útjaimon, a környéken áthaladva !

Link
November 19-ei képek!
Ha nem mondok dátumot,inkább tavaszinak tünnek,föleg a zöld akácfa durva

Tegnapelõtt láttam megdermedt zöldleveli békát -1 fokban a földön, azért ez sem túl gyakori. És még élt, hogy a fenébe nem fagy szét ilyen hidegben, már tiszta dér volt !

Jaj Noli, nekem minden eszembe jutott ezekrõl a szép képekrõl, csak ez a jelzõ nem. Bocs.

Brutálisan tavaszi és csodaszép képek!

Link
Elmúlt napi képek,tavasz a télben és forditva

Floo ,most hódol!

Mûhód.

Hó?

Szívesen!Jó kérdezõsködést.

Én sem láttam még csak filmekböl,hétvégén elmegyek megkeresem a várukat

Köszi a tájékoztatást,ismerem Krisztián munkáját,hallottam róla még aktiv madarász koromból!
Érdekes amiket irsz,utánakéredezek a dolgoknak!

Upsz! ilyet még nem láttam! nem semmi képek! Flooka! Hun vannak a hódak?

Egy becsehelyi állampolgárnak illene tudni , hogy kis településén létezik egy bejegyzett megyei (lsd. Zalai Hírlap 2006. 04.29-i száma) és országos hírû természetvédelmi szervezet, a Kerecsen Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, aminek a Kanizsa szerte ismert egykori városi TV-s, majd Duna TV-s, zöld lovaggá választott madarász-operatõr, Tóth Krisztián az elnöke. Jómaga az MME ZHCs aktív tagja volt kiválásáig és a Kis-Balaton térségében végeztek nagy értékû munkát. Az Õ szíves kalauzolása során áprilisban rendezett Zalai Madarász Húsvét (bárki csatlakozhat idén is!) alkalmával volt szerencsém, Lelkes András természetvédelmi õr szakszerû kalauzolásával végigjárni a Kerka Szécsisziget-Kerkaszentkirály közötti hódok által lakott temészetközeli állapotú szakaszát. Rendkívül érdekes és tanulságos volt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatása alá tartozó temészetvédelmi területen az európai hódok jelenléte jól monitorozott, ismert tény. Kb. 4-5 éve jelentek meg a folyóban, jelenleg 15-20 családot ismernek. Ökológia szempontból a legfontosabb, hogy spontán betelepülésrõl van szó (Dráva, Mura útvonalon) a korábban Jaurinum által emlegetett betelepítésekkel szemben. Ökológia értékét nem is kell bemutatni egy ilyen jellegû folyamatnak, szemben a nagy projektek, nagy pénzeibõl, gyakran kétes eredményekkel megvalósulva. A Kerka jelenlegi még természetközeli állapotát, bolygatatlanságát kevéssé ismertségének köszönheti.Ezt mindenképpen fenn kell tartani, így a terület népszerüsítése maradjon szûk keretek között, ha lehet. Lelkes Andris a területen a hódok gazdája.
Hód ügyben õt lehet és kell is felkeresni, Tornyiszentmiklóson. Megkeresés, egyeztetés után szívesen és örömmel bemutatja az élõhelyeket, kalauzol de a még oly jószándékú "partizánakciók", hatósági eljárást vonhatnak maguk után, a fokozott védelem miatt.Ráadásul a hódokkal való ritka randevú örök emlék is maradhat végveszélyben (menekülési útvonal nélkül maradt állat). A 4 db egyenként 20-25 cm hosszú acélkeménységû fogak hatékony fegyverek. Nincs is természetes ellensége, a homo spaiensen kívül. Tehát Nolihoz csatlakozva én is azt javaslom, kérem mindenképpen Andrást keressétek meg (akár Tóth Krisztiánra is hivatkozva) ha a hódok érdekelnek.Ráadásul nála egy kis természetvédelmi társadalmi munka is mindig kapható. (Mi áprilisban odútelepet létesítettünk a Lovász erdõben.) A képtárba, majd ha idõm engedi rakok fel egy két képet a terepbejárásról.

Link
Hódok

6 vagy 7 évvel ezelõtt történt, hogy a Rába Gyõrhöz közeli (Gyirmót) egykori lassú folyású, kanyarulatos (mára zsilipekkel lezárva hotvízként tovább élõ) medre mentén jártam. Egy partmenti löszgorond közelében éppen a megjelenõ érdekes növényeket határoztam a fûben, amikor a csendet elõbb idõnkénti, majd egyre folyamatosabb és hangosabb munkálkodás zavarta meg. Maradtam csendben, és füleltem. Nyár volt, a buja növényzettõl nem láthattam a partot. Néhány perc alatt "belejött" az állat, csobbant a vízbe, sebesen úszott a part mentén, majd hirtelen kijött a partra, és a növényzet között hallottam járásának hangját. Meglepõdtem, de egybõl gondoltam, hogy ez csak a hód lehet. Aztán mikor tovább mentem, néhány méter múlva kimentem egy horgászstégre, hátha látok valamit. A vizitökkel borított part menti vízfelszín egy darabon "szûz" volt, és a szegélynövényzet is kissé "viharvertnek" tûnt. Nyilván a hód ezeket dézsmálta olyan hevesen. Késõbb a helyi Tájvédelmi Körzet felmérte az állományt, ami 2 családból (8 egyed) állt 2003-ban.
Nyáron tehát nem döntöget fákat, hanem lágyszárúakat fogyaszt. Télen a part menti fákat rágja, fakéreggel táplálkozik. Ösztönösen több fát dönt ki, mint amennyit elbír a család fogyasztani a téli víz alatti, partoldalba vájt kotorékában, mert számol az öblök, morotvák gyakoribb, vastagabb jegével is. (Idén talán meg is hagyhatnának minden fát, vastag jég aligha lesz, és van lágyszárú kaja is )
Sok sikert a hódleshez! Várat aligha találtok, a kotorékot nem látni, mert víz alatt van. Ha ügyesek vagytok, akkor találkozhattok vele. Menjetek a Stihl-fûrész hangja felé. Egy érdekes lehet még: a Kerka néhány méter széles csak (én az õrségi szakaszán jártam, Csesztreg felé), elõfordulhat, hogy megfelelõen magas partszakasz híján gátat épít, hogy felduzzassza a vizet. Kivételes szerencse lenne!

Építkezéshez használják, ebbõl csinálnak gátat, illetve a hódvárhoz is kell valamennyi. Enni nem nagyon esznek ágakat, csak rendkívül ínséges idõkben. Legjobban a gumós évelõ növényeket szeretik, de ebben szerintem jaurinum pontosabbat tud mondani. AMit tudok, hogy a tavirózsa nagy kedvencük. Egyébként lehet, hogy eladják az ágakat az OBInak, ha már támogatja a hazai hódokat az áruházlánc. :-) Te meg megveszed majd paradicsomkarónak, vagy ilyesmi. :-)
Valószínû a holtágnál laknak, kimondottan szeretik az ilyen helyet.
Nyilvánvalóan ne a helyi gazdákat értesítsd róluk, hanem szakhatóságot. Én biztos megtenném.
Sok sikert a cserkészéshez! Veled izgulok ám én is!

Elégetik a kályhában.

Tiszta extázisban vagyok,megyünk hódlesre juhhéjj

Köszönöm,megnézem!
Neked is jóéjt!

Floo, most mennem kell, ezért adok egy linket: Link Holnap leírom a találkozást bõvebben. Jó éjt.

Miért félelmetes a találkozás vele??
Egyébként nappal mit csinálnak?
Tudtok pár általános információval szolgálni a hódról??
Mármint az életviteléröl?

És hova teszik azt a sok ágat amit lerágnak??
Ugyanis a ledöntött fák 90 %-a hiányzik,1-2 van otthagyva,szal ha part menti gyökerek közé épitkezik be,akkor a sok ágat is behordja oda?
Van ott közel ahhoz a helyhez egy holtágmaradvány,elsõ gondolatom az volt tán ott van a váruk...
Állati izgi!
Amugy nem kéne szólni senkinek hogy ott vannak,lehet többet ártunk mint használunk!

Jó, de láttál-e már rajta borzot-e? Vagy maga a borz a Para Zita?

Az a Polycnemumok (magyarul torzonok; szárazság-, és sótûrõ gyomnövények) ektoparazitája lehet.

Láttatok már torzon borzot?

Ez se rossz

Bezzeg ha menyét lett volna, õ elvitte volna a menyét.

Ez jól összejött!

Ez borzalom, mekkora borz alom!

Mifelénk is vannak borzok, csak sajnos én is áldozatként fedeztem fel õket az út szélén,a múlt nyáron Pusztazámoron láttam az õsszel pedig Sóskút és Tárnok között, mindkettõt valami elütötte. A padlásokon azt hiszem menyét szeret fészkelni, vagy melyiknek van valami fehár csík a fején, vagy hasán? Na az. Én már szedtem szét tetõt ez miatt, ott volt a fészke és három kicsinye, meg táblás szalonna és tojások.

Vagy görény, esetleg borz, bár az nem nagyon mászkálgat padlásokon.
Egyszer (kb 15 évvel ezelõtt) egyet elcsaptak, nem messze a házunktól, szép példány volt, kb akkora mint egy kisebb kutya.

Inkább nyest!

Lehet hogy az én padlásomon is hód van?
Az 5,5 kg-os macskám lent alszik a grádics alatt, nem mer felmenni a padlásra

Kútfõje csak faternak van lenn a telken :-)
Egyébként az évek úgy folynak, mint az Amazonas, lehet, még régebbi szám volt. Ki kéne pakolni miatta a nagy ládát, ami most épp nem aktuális.

Az egy másik hód, kedves taki! :-) De ha kinézel, talán látod is, ami átdereng a felhõkön.

Nem sajtból van a hód?

Ja, azt hittem, hogy saját kútfõ. Valójában 500 körül van a számuk.

Most találtam egy 2005-ös adatot, miszerint 400 db. Az is rohadt kevés.

Egy ÉT cikkben volt, bár talán tavalyelõtti, szóval azóta hozhattak még.

Noli, ezt a számot (120) honnan vetted?

Védd a fákat, egyél hódot!
:-)
Ez csúnya vicc volt, nagy pénzeket raknak a hódok hazai visszatelepítésébe.
Nem tudtam, hogy felétek már van, bár gyaníthatóan valami szomszédból áttelepült család lehet. Ausztriában egész szépen élnek hódok (innen hoztak hozzánk is jó néhány párt), szerintem vannak Szlovéniában is (a Kerka ugye onnan ered, ha jól tudom). Én a helyedben jelezné valami helyileg illetékes természertvédelmi hatóságnak (vagy a WWF Magyarországnak, akik a visszatelepítést intézik )is mihamarább, mielõtt valami vadbarom állat ember megtalálja és elpusztítja.
Sok sikert az ügyködéshez! A várat, ha megtaláljátok, ne menjetek túl közel, nehogy elijedjenek. (Az európai hód nem épít olyan nagy várat, mint a kanadai, inkább csak a part menti gyökerek közé ás be, ott rendezkedik be.)
Kb 120 hód él ma Mo-on, nagy szám, amit felfedeztetetk, gratulálok hozzá!

Az utóbbi évtizedben többfelé telepítették vissza Európa legnagyobb rágcsálóját, a hódot (Castor fiber, de mi annak idején csak Fidel Castro-ként emlegettük ), így Gemencre, a Tisza mellékére, a Szigetközbe stb. Ez az állat a XX. századra teljesen eltûnt hazánkból, köszönhetõen a vadászatnak (bunda, pézsma), buta hiedelmeknek (azt hitték, hogy hal, ezért böjt idején ették a húsát), mígnem az 1990-es években megkezdõdött az újratelepítés. Ma már sokfelé él, több száz hódcsaládból áll a magyarországi populáció.
A találkozás az állattal elég félelmetes. Egyszer én is átéltem, ahogy egy holtág partján sietve jár fel-alá a parti fák és a vára között, nagy zajt csapva.