| | Salgótarján |
És nálad? Havazik? Villámlik? Már látod a peremfelhőt? Regisztrálj, fotózz, majd TÖLTSD FEL! | ||
Kattints a képekre, ha látni szeretnéd a többit is. Vagy inkább a TÉRKÉPES ÁTTEKINTŐRE vagy kiváncsi? |
2010.05.15-19. Mediterrán ciklon
Jelenleg gyengén esik, a késõ délutáni óráktól számítok még egy komolyabb "zöldes" intenzitású fázisra itt ÉK-en.
Két napja azon a padon ültünk a parton amire most a fa dõlt... Jók a képek, visszaadják a hangulatot és a pusztítás mértékét. Most indulunk mi is útra a környéken. [esõ]
24 órás csapadék:63.1 mm
Csapadékintenzitás:4.6 mm/h
Egy társ oldalról linkeltem, mert nincs csapimérõm
Csapadékintenzitás:4.6 mm/h
Egy társ oldalról linkeltem, mert nincs csapimérõm
"Összedõlt egy családi ház vasárnap a Fejér megyei Sárkeresztúron, személyi sérülés nem történt, a lakókat átmeneti szállásra költözteti az önkormányzat" Link
Valamint a Fejér megyei Kislángon kidõlt egy lakóház egyik fala, de ott az épületet alá tudták dúcolni...
Közben most értesültem róla,hogy Izsófalván is kritikus a helyzet, több utcát is elöntött a Tardona patak(ha jól sejtem)...A katasztrófavédelem, és a tûzoltóság a helyszínen tartózkodik!
Valamint a Fejér megyei Kislángon kidõlt egy lakóház egyik fala, de ott az épületet alá tudták dúcolni...
Közben most értesültem róla,hogy Izsófalván is kritikus a helyzet, több utcát is elöntött a Tardona patak(ha jól sejtem)...A katasztrófavédelem, és a tûzoltóság a helyszínen tartózkodik!
Körbenéztünk Keszthelyen: Link
Kollégium mellett: Link
Virágok eltûntek: Link
Vezeték leszakadt: Link
Kettétört egy gesztenyefa és bedõlt az E épülethez: Link Link
Parkban is hasonló állapotok uralkodnak: Link
VSZK-nál nyírfák dõltek: Link Link
Nagy pavilon melletti parkban: Link Link
"Kisbalaton": Link Link (20cm-nyi víz van ott)
Itt már próbálkoztak valami akadálymentesítéssel: Link
Nagy pavilonsor: Link
A bejárat: Link
Ez csak néhány kép a tucatnyi rombolásból!
Eddig 42mm-nyi csapadék esett!
Kollégium mellett: Link
Virágok eltûntek: Link
Vezeték leszakadt: Link
Kettétört egy gesztenyefa és bedõlt az E épülethez: Link Link
Parkban is hasonló állapotok uralkodnak: Link
VSZK-nál nyírfák dõltek: Link Link
Nagy pavilon melletti parkban: Link Link
"Kisbalaton": Link Link (20cm-nyi víz van ott)
Itt már próbálkoztak valami akadálymentesítéssel: Link
Nagy pavilonsor: Link
A bejárat: Link
Ez csak néhány kép a tucatnyi rombolásból!
Eddig 42mm-nyi csapadék esett!
Nállam eddig 30-33 mm jöhetett le pontos adatt késõbb lesz
csokito_ 70 mm az lehet volt csak szerintem az álmaidban 30-40 körüli esett feléd kb.
csokito_ 70 mm az lehet volt csak szerintem az álmaidban 30-40 körüli esett feléd kb.
Reggel 8-ig 66mm, azóta 4 mm, Havi összesítés: 129 mm eddig ha jól számolok. Nagyon nem lesz ennek jó vége, még itt a Dunán se.
Nem tartom kizártnak, hogy pár napon belül lezárják a 2-es fõutat is Szõdligetnél a pataknál...
Nem tartom kizártnak, hogy pár napon belül lezárják a 2-es fõutat is Szõdligetnél a pataknál...
Lesz még kisszomszéd,lesz még,ez nem kérdéses sajnos,aláírom az elõttem írók véleményét.
Biza itt fog az még tekeredni rajtunk és a környéken(vízgyûjtõkön) pár napig ahogy nézem,bõven gyûlnek majd még mm-ek.
Aztán meg majd kiderül mi lesz a végkifejlet,de nincs jó elõérzetem...
[esõ]
Biza itt fog az még tekeredni rajtunk és a környéken(vízgyûjtõkön) pár napig ahogy nézem,bõven gyûlnek majd még mm-ek.
Aztán meg majd kiderül mi lesz a végkifejlet,de nincs jó elõérzetem...
[esõ]
Igen, s a Tiszai árhullám nagysága is kérdéses, illetve idõbeli lefolyása is..
Meglássuk...
Elég az Észak-Magyarországi folyók áradása és kritikus vízszintje..
Meglássuk...
Elég az Észak-Magyarországi folyók áradása és kritikus vízszintje..
34,8 mm eddig a ciklon csapadéka.
Nem is ezzel van a baj, hanem a gyakran viharos, idõnként erõsen viharos széllel. Néhány kidõlt fa, nagyobb és kisebb ágak, lombok tömege borítja a várost. Úgy néz ki Siófok, mint egy nagy szemétdomb.... [esõ]
Nem is ezzel van a baj, hanem a gyakran viharos, idõnként erõsen viharos széllel. Néhány kidõlt fa, nagyobb és kisebb ágak, lombok tömege borítja a várost. Úgy néz ki Siófok, mint egy nagy szemétdomb.... [esõ]
Csak ott a probléma,hogy ezek a rekord közeli vízállással a Tiszába ömlõ (kisebb) folyók ekkora mértékben nem befolyásolják a Tiszát,tehát a Közép-Tiszán (így itthon,nálam is) elsõ,maximum gyenge másodfokú árvízre számítok,tegnap azt mondták,Szolnok 700cm-rel (elsõ fok:650cm,másodfok:750cm) fog tetõzni.
És még linkelhetnéd szerdáig.. Itt fog tekeredni..
sazomux.. várj még ezzel a korai kijelentéssel.
sazomux.. várj még ezzel a korai kijelentéssel.
Itt nemrég jött vissza az internet kapcsolat Szombathely és Vép között voltak gondok a vihar miatt.A szél az udvarunkon is dolgozott a szomszéd szilvafáját hozta át.Link
A ciklon csapadékát tekintve tegnap 7.5mm teljesített amihez az éjszaka még 3mm jött. Így az elsõ nap 10,5mm esett le.
A WS1600 szerint ami 5m-en van a legerõsebb szél éjfélkor volt 52,9km/h.
A mai nap még nem volt számottevõ csapadék.
A ciklon csapadékát tekintve tegnap 7.5mm teljesített amihez az éjszaka még 3mm jött. Így az elsõ nap 10,5mm esett le.
A WS1600 szerint ami 5m-en van a legerõsebb szél éjfélkor volt 52,9km/h.
A mai nap még nem volt számottevõ csapadék.
A Felsõ Tiszán nem számítok rá Én sem, de egy másodfokra igen..
S ha erre a magas vízállásra érkeznek az Észak-Magyarországi folyók rekord közeli vízállásai a Közép-Tiszán lehet katsztrófa helyzet..
Mert hogy az Észak-Magyarországi folyókon rekord szintek lesznek az már sajnos nem kérdés...
A kérdés az hogy megússza-e a térség hasonló katasztrófa nélkül mint 1970-ben a Beregi rész.
S ha erre a magas vízállásra érkeznek az Észak-Magyarországi folyók rekord közeli vízállásai a Közép-Tiszán lehet katsztrófa helyzet..
Mert hogy az Észak-Magyarországi folyókon rekord szintek lesznek az már sajnos nem kérdés...
A kérdés az hogy megússza-e a térség hasonló katasztrófa nélkül mint 1970-ben a Beregi rész.
Szerintem ez tuti nem fog megismétlõdni, még közelében sem lesz a Tisza nem fog annyira áradni borsodi folyókra kellesz oda figyelni.
Yolanda eddig : tegnap 21 mm+ ma eddig 7 mm =28 mm csapi.
Közben kárátalján eddig 40-60 mm hullott le Ár hullámok indultak el valamennyi Felsõ-Tiszai folyón.
Yolanda eddig : tegnap 21 mm+ ma eddig 7 mm =28 mm csapi.
Közben kárátalján eddig 40-60 mm hullott le Ár hullámok indultak el valamennyi Felsõ-Tiszai folyón.
Üdv, Egerben viszonylagos visszafogottsággal teljesít a ciklon, 30 mm eddig a termése a csapimérõm szerint. Tegnap este Pestrõl hazafelé autózva viszont szinte trópusi vihar élményem volt, a szemre kb. erõs lökésekkel kísért szél szinte függönyszerûen hordta a csapadékot. Ennek okán elképzelhetõ, hogy alulmért a csapadékmérõm. Az esti szürkületben elképesztõen félelmetes volt az idõjárás, a felhõalap 350-500 m-en változott és irtózatos sebességgel hordta a szél a tépett fractusokat, a kocsi törlõlapátját gyakran a legmagasabb fokozatban kellett járatni. Valahogy így tudok elképzelni egy lájtosabb floridai hurrikánt, vagy távol-keleti monszunt. További 15-25 mm-re számítok, ám a jövõ héten is számítok kisebb gócokban 5-15 mm-es egyszeri hozamokra, amíg a labilis levegõ felettünk tekereg, márpedig nagyon úgy néz ki, hogy beszorul a környezõ AC-k ketrecébe. És hol van még medárd.... Közben újra rákapcsolt a csapadék...rendkívüli idõnk van, ez a 2010-es év a téllel együtt már most emlékezetes, de egyre inkább a sajnos jelzõ illeszthetõ eme alakulásához. [esõ]
Éjfél körül jöttem haza kocsival Keszthelyrõl, elég poszt-apokaliptikus hangulat volt. A város nagy részén elment a közvilágítás, 3-szor kellett megfordulni az útra dõlt fák miatt, mindent levlek és ágak borítottak. A szél mostanra visszavett, az esõ folyamatosan szakad, a házban az áram szakadozik. [esõ]
Félelmetes dolog... No Comment... Sajnos újra aktuális lehet a dolog..
40 éve történt az egész országot megrázó árvízi tragédia
Épp négy évtizede, 1970 májusában pusztított megyénkben az ember emlékezet legnagyobb árvize. A Tisza-völgyben átvonuló, soha nem látott mértékû árhullám házak százait roppantotta szét. Leginkább a Tisza-Szamos térségében élõ, nehéz sorsú embereket fenyegette. A tengerré dagadt, dühösen bömbölõ víz martalékává váltak kis vagyonkák, állatok és a hozzájuk fûzött remények. Egy batyú, hátizsák volt minden, amit a lakosok kimenthettek az áradásból. Vagy csak a puszta életüket. Háztetõre kapaszkodva, fák hegyére mászva várták a segítséget.
Az 1970-es év elsõ hónapjaiban az idõjárás szokatlan alakulását a folytonosan ismétlõdõ rendkívüli csapadékok okozták. A Tiszán és bal parti mellékfolyóin a Szamoson, a Krasznán és a Túron három kisebb árhullám vonult le áprilisig, ezek a lehullott csapadék zömét elvitték. Április közepétõl május elejéig semmi sem utalt rendkívüli árvíz lehetõségére.
Május 4-10. között megszakításokkal újabb jelentõs csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyûjtõjén, mely a felszínt átáztatta, a folyómedreket feltöltötte. Május 12-én aztán a Kraszna kivételével valamennyi folyó vízgyûjtõterületén heves, 60 millimétert meghaladó esõzés volt. Minderrõl a Felsõ-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság május 13-án délelõtt értesült. Ekkor már egyértelmû volt, hogy egy minden eddigit meghaladó árhullám várható, hiszen a folyómedrek is megteltek.
A határszelvényekben az esõzéstõl számítva 24-36 óra múlva tetõznek a vízállások, ezért megyénkben csak pár óra felkészülési idõ maradt a védekezésre. Így amikor a hatalmas esõzésekrõl hírt kaptunk, a határ menti vízmércékhez tartozó szakaszokon azonnal készültséget rendelt el az igazgatóság. A gyors lefolyás nyomán a Tisza, Túr és Szamos folyók országhatár menti vízmércéin már május 14-én az addigi maximumot jelentõsen meghaladó vízállásokat mérték.
A folyókon közel egy idõben tetõztek az árhullámok és majdnem egyszerre is érkeztek Vásárosnaményhoz. A víz szintje a Tiszabecs környéki védvonalakon elérte az árvízvédelmi töltések koronaszintjét. Három kilométeren meg is haladta azt. A Batár-patak bal partján, Uszka térségében a víz az árvízvédelmi falon 140 méter hosszúságban, majd fél méteren átfolyt. Az idejében megkezdett ideiglenes töltésemelési módok szerencsére eredményesnek bizonyultak.
Eközben a határon túl átszakadt a Tisza gátja. A víz az ottani településeket elárasztotta, de a magyar területeken gyorsan csökkent a vízszint, a közvetlen veszély elmúlt. A tiszai árhullám magassága Tiszabecs, Uszka, Magosliget térségében volt a legnagyobb. A Felsõ-Tisza mentén mintegy 180 km hosszan kellett meghágás, szivárgás, hullámverés, csurgás és buzgár ellen védeni a töltéseket.
A nagy mennyiségû, majdnem mindenütt hulló csapadék hatására elsõként a Túr tetõzött Garbolcnál. A Túr bal partján a kézi földmunkával épített kisebb tömörségû töltésszakasz 15 méter hosszúságban (magyar területen 7, román területen 8 méter) átszakadt. Romániában további gátszakadások voltak, ez magyar oldalon kissé leapasztotta a vízszintet.
A határszelvényben kiszakadt töltésen átömlõ víz ellen a Nagyhódos-Garbolc közötti lokalizáló vonal 60 cm-es magasításával eredményes volt a védekezés. 1970. május 16-án este nyolc órakor a víz a védekezési vonalak mögött rázúdult a töltésekkel körülzárt Kishódosra és Nagyhódosra. A két falucskát órák alatt elpusztított az áradás.
A Szamos árhulláma Csengernél május 14-én este nyolc órakor tetõzött, 159 cm-rel meghaladva az addig mért legmagasabb vízállást. A víz szintje az árhullám vonulásának megfelelõen egyes részeken fél méterrel is túllépte a töltés koronaszintjét. Az országhatártól 23 kilométer hosszan órák alatt kiépítették a védekezõk a nyúlgátat. A rendkívüli erõfeszítések ellenére május 15-én hajnal 2 és 4 óra között a víz elõbb Nábrád határában, aztán a bal parton Tunyogmatolcsnál szakította át a gátat.
A nábrádi gátszakadás mellett a Tisza-Szamos köz helyzetét döntõen a romániai Szamos jobb partján bekövetkezett kilenc gátszakadás miatt az országhatáron átömlõ víz határozta meg. A kiömlõ víz magyar területen aznap éjjel 11 órakor érte el Nagygéc községet. A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamos közön és a Szamos-Kraszna közön összesen 437 km2 területen 40 község került víz alá, ahol az áradás több, mint 5000 épületet pusztított el, rongált meg helyreállíthatatlanul.
A vizek visszavezetésére a szakadásokon kívül több helyen kellett megnyitni a Tisza-, Szamos- és Túr-töltéseket. A visszavezetés négy hét alatt megtörtént. A kiszakadt és a megnyitott töltésszakaszokat egy hónap alatt sikerült helyreállítani. A végleges helyreállítást azonban nagyon hátráltatta az erõsen átázott talaj, a gyakori 20-30 mm-es csapadék, és a június újabb harmadik szamosi árhullám.
Az 1970 májusában levonult minden eddigit meghaladó árvíz örök mementóként, történelmi mérföldkõként marad nem csak a Felsõ-Tisza vidék, de az ország életében is.
Forrás: FETIKÖVIZIG
40 éve történt az egész országot megrázó árvízi tragédia
Épp négy évtizede, 1970 májusában pusztított megyénkben az ember emlékezet legnagyobb árvize. A Tisza-völgyben átvonuló, soha nem látott mértékû árhullám házak százait roppantotta szét. Leginkább a Tisza-Szamos térségében élõ, nehéz sorsú embereket fenyegette. A tengerré dagadt, dühösen bömbölõ víz martalékává váltak kis vagyonkák, állatok és a hozzájuk fûzött remények. Egy batyú, hátizsák volt minden, amit a lakosok kimenthettek az áradásból. Vagy csak a puszta életüket. Háztetõre kapaszkodva, fák hegyére mászva várták a segítséget.
Az 1970-es év elsõ hónapjaiban az idõjárás szokatlan alakulását a folytonosan ismétlõdõ rendkívüli csapadékok okozták. A Tiszán és bal parti mellékfolyóin a Szamoson, a Krasznán és a Túron három kisebb árhullám vonult le áprilisig, ezek a lehullott csapadék zömét elvitték. Április közepétõl május elejéig semmi sem utalt rendkívüli árvíz lehetõségére.
Május 4-10. között megszakításokkal újabb jelentõs csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyûjtõjén, mely a felszínt átáztatta, a folyómedreket feltöltötte. Május 12-én aztán a Kraszna kivételével valamennyi folyó vízgyûjtõterületén heves, 60 millimétert meghaladó esõzés volt. Minderrõl a Felsõ-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság május 13-án délelõtt értesült. Ekkor már egyértelmû volt, hogy egy minden eddigit meghaladó árhullám várható, hiszen a folyómedrek is megteltek.
A határszelvényekben az esõzéstõl számítva 24-36 óra múlva tetõznek a vízállások, ezért megyénkben csak pár óra felkészülési idõ maradt a védekezésre. Így amikor a hatalmas esõzésekrõl hírt kaptunk, a határ menti vízmércékhez tartozó szakaszokon azonnal készültséget rendelt el az igazgatóság. A gyors lefolyás nyomán a Tisza, Túr és Szamos folyók országhatár menti vízmércéin már május 14-én az addigi maximumot jelentõsen meghaladó vízállásokat mérték.
A folyókon közel egy idõben tetõztek az árhullámok és majdnem egyszerre is érkeztek Vásárosnaményhoz. A víz szintje a Tiszabecs környéki védvonalakon elérte az árvízvédelmi töltések koronaszintjét. Három kilométeren meg is haladta azt. A Batár-patak bal partján, Uszka térségében a víz az árvízvédelmi falon 140 méter hosszúságban, majd fél méteren átfolyt. Az idejében megkezdett ideiglenes töltésemelési módok szerencsére eredményesnek bizonyultak.
Eközben a határon túl átszakadt a Tisza gátja. A víz az ottani településeket elárasztotta, de a magyar területeken gyorsan csökkent a vízszint, a közvetlen veszély elmúlt. A tiszai árhullám magassága Tiszabecs, Uszka, Magosliget térségében volt a legnagyobb. A Felsõ-Tisza mentén mintegy 180 km hosszan kellett meghágás, szivárgás, hullámverés, csurgás és buzgár ellen védeni a töltéseket.
A nagy mennyiségû, majdnem mindenütt hulló csapadék hatására elsõként a Túr tetõzött Garbolcnál. A Túr bal partján a kézi földmunkával épített kisebb tömörségû töltésszakasz 15 méter hosszúságban (magyar területen 7, román területen 8 méter) átszakadt. Romániában további gátszakadások voltak, ez magyar oldalon kissé leapasztotta a vízszintet.
A határszelvényben kiszakadt töltésen átömlõ víz ellen a Nagyhódos-Garbolc közötti lokalizáló vonal 60 cm-es magasításával eredményes volt a védekezés. 1970. május 16-án este nyolc órakor a víz a védekezési vonalak mögött rázúdult a töltésekkel körülzárt Kishódosra és Nagyhódosra. A két falucskát órák alatt elpusztított az áradás.
A Szamos árhulláma Csengernél május 14-én este nyolc órakor tetõzött, 159 cm-rel meghaladva az addig mért legmagasabb vízállást. A víz szintje az árhullám vonulásának megfelelõen egyes részeken fél méterrel is túllépte a töltés koronaszintjét. Az országhatártól 23 kilométer hosszan órák alatt kiépítették a védekezõk a nyúlgátat. A rendkívüli erõfeszítések ellenére május 15-én hajnal 2 és 4 óra között a víz elõbb Nábrád határában, aztán a bal parton Tunyogmatolcsnál szakította át a gátat.
A nábrádi gátszakadás mellett a Tisza-Szamos köz helyzetét döntõen a romániai Szamos jobb partján bekövetkezett kilenc gátszakadás miatt az országhatáron átömlõ víz határozta meg. A kiömlõ víz magyar területen aznap éjjel 11 órakor érte el Nagygéc községet. A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamos közön és a Szamos-Kraszna közön összesen 437 km2 területen 40 község került víz alá, ahol az áradás több, mint 5000 épületet pusztított el, rongált meg helyreállíthatatlanul.
A vizek visszavezetésére a szakadásokon kívül több helyen kellett megnyitni a Tisza-, Szamos- és Túr-töltéseket. A visszavezetés négy hét alatt megtörtént. A kiszakadt és a megnyitott töltésszakaszokat egy hónap alatt sikerült helyreállítani. A végleges helyreállítást azonban nagyon hátráltatta az erõsen átázott talaj, a gyakori 20-30 mm-es csapadék, és a június újabb harmadik szamosi árhullám.
Az 1970 májusában levonult minden eddigit meghaladó árvíz örök mementóként, történelmi mérföldkõként marad nem csak a Felsõ-Tisza vidék, de az ország életében is.
Forrás: FETIKÖVIZIG