Bioszféra
Rengeteg vetési és dolmányos varjú kolbászol a szemközti vetésen, csak tudnám mit éreznek, mert telet szerintem nem
Valamikor õsszel készült.Miért?
Egyébként saját jószágok,nem berepültek az udvarba.Csibék voltak mikor kaptuk õket.
Egyébként saját jószágok,nem berepültek az udvarba.Csibék voltak mikor kaptuk õket.
Az is jó ötlet,én viszont inkább a metnet talikon való fotóversenyt propagálnám,téli és nyári versenysorozat lehetne!
Egy ilyen volt is a salgóbányai nyári talin,és jómóka volt!
Egy ilyen volt is a salgóbányai nyári talin,és jómóka volt!
Metfickó, Nola, Noli, Farkasalex, Felhõcske, Floo és a többiek. Gratulálok a fotókhoz! Nem gondoltatok még arra, hogy ezeket a gyönyörûségeket, amikkel telerakjátok a fórumokat, valamilyen módon publikálni kellene? Valami jó kis metnetes kiadvány?
Most megnéztem a tujákat, mert mindig furcsa hogy elmegyek mellette és porzik, hát azért mert beindúlt, mint az õrült, akkora magkezdemények vannak rajta, hogy az már csuda. Amúgy nem tudom miért porzik, ez lenne a virágja?
Volt elég jól esõ a napokban,meleg idö is van,a hóvirág tõzike ugy megindul majd,öröm lesz nézni a virágszönyeget az erdöben!
Vasárnap lesznek képek
Vasárnap lesznek képek
A tóban nagyon mozgatják a nádat a halak, lehet ívnak?! Novembertõl már annyit megettek ezidáig, amennyit nyári idõszakban szoktam etetni.
Szép képek, azokat a galambokat ha lelehetne cserélni valami nemes fajtára az lenne az igazi!
A tegnap kirakott növényeimrõl az esõ szépen lemosta a port, egy- két nap és növekedésnek indúlnak ebben a langy melegben és arra számítok, hogy a hónap végére már virágozni fognak a leanderek. A citromfámat is kiraktam már, a kákit még nem!
A tegnap kirakott növényeimrõl az esõ szépen lemosta a port, egy- két nap és növekedésnek indúlnak ebben a langy melegben és arra számítok, hogy a hónap végére már virágozni fognak a leanderek. A citromfámat is kiraktam már, a kákit még nem!
Akkor jó! :-) Egyébként én csípem a hangjukat, károgós-nyávogós valami, jópofa volt, ahogy veszekedtek a kenyérfalatokért!
Csak vicceltem, amúgy nem kéne , mert nagyon hangos. Biatorbágyon szoktak lenni a halastavakon, néha járok arra horgászni.
Ugyan már miért kéne megfogni õket? Nincs csodásabb, mint elmenni hozzájuk s megkínálni õket valami ennivalóval. Mi a jó abban, ha "tartasz" ilyen jószágot?
Egyébként Bp. is teli van velük. Illetve nagyjából minden olyan hely, ahol nagyobb víz van.
Egyébként Bp. is teli van velük. Illetve nagyjából minden olyan hely, ahol nagyobb víz van.
Ez a hely, ahol láttam (mondom, több mint negyedszázada) egy erdõ kellõs közepén volt, legalább 5-6 km.re a falvaktól. Egy borókás domboldal volt, mely körül sûrû erdõ élt. Rendkívüli módon elcsodálkoznék, ha az kivadult állomány lett volna, mellette a törpeíriszekkel. Az biztos, hogy lilás sáfrányok voltak, a törpeíriszben volt sárga is meg lila is.
Ha kivadult állomány lett volna, akkor valami nyoma kellett volna legyen annak, hogy ott ember lakott. Semmi ilyen nem volt, mondjuk úgy, ha lakott is korábban, legalább 50 éve nem volt ott lakhely. Ennyi minimum kell még egy faépítménynek is, hogy elenyésszen és betakarja az erdõ, a rét. Most akkor kérdem: kinek volt ezelõtt 75 évvel sáfrány az erdei háza kertjében? Mellesleg akkoriban az a vidék a Pongrácz grófok erdõbirtoka volt tudomásom szerint, és az erdésze egy völggyel odébb élt, ahol a patak is ment. Ott még máig megvannak az épületmaradványok.
Egyébként ugyanennek a dombos résznek a Balaton felé esõ déli lejtõin rengeteg fekete kökörcsin volt régen, ma persze javarészt beépített területek...
Ha kivadult állomány lett volna, akkor valami nyoma kellett volna legyen annak, hogy ott ember lakott. Semmi ilyen nem volt, mondjuk úgy, ha lakott is korábban, legalább 50 éve nem volt ott lakhely. Ennyi minimum kell még egy faépítménynek is, hogy elenyésszen és betakarja az erdõ, a rét. Most akkor kérdem: kinek volt ezelõtt 75 évvel sáfrány az erdei háza kertjében? Mellesleg akkoriban az a vidék a Pongrácz grófok erdõbirtoka volt tudomásom szerint, és az erdésze egy völggyel odébb élt, ahol a patak is ment. Ott még máig megvannak az épületmaradványok.
Egyébként ugyanennek a dombos résznek a Balaton felé esõ déli lejtõin rengeteg fekete kökörcsin volt régen, ma persze javarészt beépített területek...
Felkeltettem a növényeket téli telelõhelyükrõl és immáron kint élvezhetik a napsütést!
Én jobban szeretem arab eredetû nevükön, sáfrányként említeni e mediterrán elterjedésû nemzetséget. A jóféle sáfrány bibéjét elõször az Ibériai-félszigeten a mórok, Anatóliában pedig a közel-keleti arabok, törökök használták elõször fûszerként.
Nálunk 4 faja él, mindegyik védett, 10 ezer Ft egy tõ tv.értéke. A leggyakoribb a pontus-mediterrán areájú tarka sáfrány (Crocus reticulatus) Link mely az ország középsõ részén homokpusztákon, irtásréteken, száraz tölgyesekben él. A Nyugati-Bakony egyik erdejében lenyûgözõ látványt nyújt a kárpáti sáfrány (C.heuffelianus) Link többezres árllománya. Él még a faj a Felsõ-Tisza-vidéken és Belsõ-Somogyban is. Másik 2 sáfrányunknak csak alig 1-2 állománya ismert hazánkból: a fehér sáfrány (C.albiflorus)http://www.hlasek.com/foto/crocus_albiflorus_4132.jpg közép-aurópai magashegységi növény, az illír sáfrány (C.tommasinianus) Link délies elterjedésû faj.
Mostanában kezdenek nyílni, kivétel a hosszabb telekhez szokott fehér sáfrányt.
A kertekben elõforduló apró virágú, igen korai fajtákat a Crocus chrysanthusból, a késõbbi, nagy, öblös virágúakat a Crocus vernusból nemesítették. Nagyon hajlamosak a kivadulásra. (Noli, 90%, hogy te is ilyen kerti "szökevényt" láthattál, de a termõhelyleírásod alapján nem kizárt a kárpáti sáfrány). Mindkettõ mediterrán faj.
Nálunk 4 faja él, mindegyik védett, 10 ezer Ft egy tõ tv.értéke. A leggyakoribb a pontus-mediterrán areájú tarka sáfrány (Crocus reticulatus) Link mely az ország középsõ részén homokpusztákon, irtásréteken, száraz tölgyesekben él. A Nyugati-Bakony egyik erdejében lenyûgözõ látványt nyújt a kárpáti sáfrány (C.heuffelianus) Link többezres árllománya. Él még a faj a Felsõ-Tisza-vidéken és Belsõ-Somogyban is. Másik 2 sáfrányunknak csak alig 1-2 állománya ismert hazánkból: a fehér sáfrány (C.albiflorus)http://www.hlasek.com/foto/crocus_albiflorus_4132.jpg közép-aurópai magashegységi növény, az illír sáfrány (C.tommasinianus) Link délies elterjedésû faj.
Mostanában kezdenek nyílni, kivétel a hosszabb telekhez szokott fehér sáfrányt.
A kertekben elõforduló apró virágú, igen korai fajtákat a Crocus chrysanthusból, a késõbbi, nagy, öblös virágúakat a Crocus vernusból nemesítették. Nagyon hajlamosak a kivadulásra. (Noli, 90%, hogy te is ilyen kerti "szökevényt" láthattál, de a termõhelyleírásod alapján nem kizárt a kárpáti sáfrány). Mindkettõ mediterrán faj.
Mamám kertje is tele van velük!
Ezek szerint nálunk nem él vadon,vagy csak elvétve?
Megvan még az a rét?
Keressed meg
Ezek szerint nálunk nem él vadon,vagy csak elvétve?
Megvan még az a rét?
Keressed meg
Miért, szerinted az a krókusz, amit a virágboltban árulnak, az vadon élõ volt?
Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-)
Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ sáfrányt, úgy 25-26 éve, valahol a Paloznak és Lovas felett lévõ hegy északi oldalán egy kis réten, amit a nagyanyám barátnõje, (aki ott élt Paloznakon) Királyrétnek hívott. Voltak még ott törpe íriszek is. És csodaszépek voltak mind! Olyan elvarázsolt mesebeli rét volt a sok apró színes virággal.
Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-)
Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ sáfrányt, úgy 25-26 éve, valahol a Paloznak és Lovas felett lévõ hegy északi oldalán egy kis réten, amit a nagyanyám barátnõje, (aki ott élt Paloznakon) Királyrétnek hívott. Voltak még ott törpe íriszek is. És csodaszépek voltak mind! Olyan elvarázsolt mesebeli rét volt a sok apró színes virággal.
Nem hiszem, Hollandiában vette apósom a hagymákat. :-)
A vadak azok igen. Ám ezek tök szelídek, engem még sose haraptak meg például. :-)
A vadak azok igen. Ám ezek tök szelídek, engem még sose haraptak meg például. :-)
Pont ma vettem észre, hogy ez a cserje már nálunk is nyílik egyik parkban.
Párom szüleinél (most jöttünk tõlük) meg a krókuszok...
Párom szüleinél (most jöttünk tõlük) meg a krókuszok...
A citrom ezekben a -6-8 fokokban amik voltak már el kellett volna hogy fagyjon,gondolom az mentette meg hogy tetö alatt van,a fütött-fütetlen faltól messze,de felülröl védve van!
Érdekes dolgok ezek a fagytürések,egyszer elméxem a virágzó cseresznyére -5-6 fokos fagy jött,és nem lett semmi baja!
A kákit el lehetne ültetni most is,de majd tavasszal
Érdekes dolgok ezek a fagytürések,egyszer elméxem a virágzó cseresznyére -5-6 fokos fagy jött,és nem lett semmi baja!
A kákit el lehetne ültetni most is,de majd tavasszal
Nekem is van, de azt nagyon féltem, az volt az elsõ amit elraktam az összel biztonságba. Viszont a leandereket valóban kint lehetett volna hagyni. A citrom amúgy mennyit bír fagyilag? A kákikat ellehetne már ültetni!
Nekem a citromfa van még mindig kint,1-2 levele van megbarnulva,de a 85 %-a ép és egészséges
Úgy látom, hogy a feleslegesen kiszedett teleltetni való növényeket újra kirakhatom. Valaki említette,hogy van kinti petúniája, nekem is van, ami már elkezdett hajtani és nem tudott megfagyni ezidáig.
Annyit tudok a siroki Nyírjes-tóról, hogy nagymértékben elgyomosodott, különösen az ölelõ pufferzónában embermagasságú mocsári gyomok uralkodnak. A belseje még õrzi a glaciális reliktumok némelyikét. Én a környéken 2005-ben jártam utoljára, a legfeltûnõbb a csicsókának, mint özönnövénynek az inváziója volt.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.
Tudom hogy nem linkeltél, csak úgy meglátogattam a képtáradat, gyönyörû képek!
A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg két természetfotó-kiállítás is látható:
Az év természetfotósa, 2005
A világ legjobb természetfotói
(Január 31-tõl április 2-ig)
Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása:
Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása
(Január 31-tõl március 11-ig)
Kapcsolódó cikk: Link
Az év természetfotósa, 2005
A világ legjobb természetfotói
(Január 31-tõl április 2-ig)
Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása:
Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása
(Január 31-tõl március 11-ig)
Kapcsolódó cikk: Link